Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-06 / 1. szám

1951. január 0., vasárnap OJ ÜTŐN 3 As igazi feladat: a gyár gazdasági vezetése — egy munkástanács életéből LESZ-E ARAM, nyersanyag, megrendelés, szükségessé vá­lik-e ezek hiányában elbocsá­tás az üzemben? — ezekre a kérdésekre várnak választ az üzemek munkásai a legilleté­kesebbektől, az üzemi mun- ! kástanácsoktól. És ezekkel a kérdésekkel maga az élet ad­ja meg rá a választ arra, mi is az üzemi munkástanács iga­zi feladata. A termelés folya­matosságának biztosítását, az üzem felvirágoztatását várják tőlük a dolgozók. A gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat mun­kástanácsa hamar felismerte ezt a feladatát, s azt is, hogy minél hamarabb indul meg a termelés az üzemben, annál kevésbé válik kényszerítő szükséggé, hogy embereket küldjenek el. Mikor először beszélni kezdtek a hosszú béní­tó sztrájk után a munkáról, nem volt éppen népszerű. De- hát, aki vállalta a munkások bizalmából a gyár irányítását, annak — ha lelkiismeretesen javát akarta az üzemnek, vál­lalnia kellett sokszor ezt is. Józan emberek tudják, nem soká tartható az, hogy a ki­fizetett bérek mögött egyetlen forint termelés se legyen. A LEGNEHEZEBB munka talán a munkafegyelem meg­szilárdítása, egyaitalan a meg­teremtése volt. Egyesek, ha be is mentek dolgozni, kártyázás­sá! töltötték el az időt. A munkástanács, egyik ülésén aztán aiaposar meghányta- vetette, mit kellene csinálni, A beszélgetésekből határozat született, olyan, hogy csak a ténylegesen elvégzett termelés után fizetnek bért. Aki elké­sik, vagy hamarabb elmegy, az annyival kevesebb pénzt kap. A művezetők kötelessé­gévé tették, hogy a munkaia pokra felvezessek a végzett munkát, hogy csak tényleges termelés után fizessenek. Ha akadtak olyan emberek is, akik az erélyes intézkedést nem fogadták valami nagy örömmel, de a többség meg­elégedetten vette tudomásul, hogy jó kezekre bízta az üzem gondjait. Erélyes intézkedés még nem elég a termeléshez, ahhoz áram és anyag kellett, de el­sősorban áram, hogy a félig kész váltókat befejezhessék. Eleinte csak éjszaka kaptak, így átálltak éjszakai műszak­ra, este 10-től reggel 6-ig dol­goztak. Nappalra olyan mun­kát hagytak, amit minimális áramfogyasztással is el tudnak végezni, vagy csupán kézi szerszámokkal. Közben azon­ban állandóan „ostromolták” az erőművet. Most már ott tar­tanak, hogy nappalra 130, éj­szakára 200 kilowatt áramot kapnak. Az áram teljes ki­használása szükségessé tette, hogy megváltoztassák a mun­kakezdést, ezentúl reggel 8-kor kezdik a műszakot és délután 4-ig dolgoznak. A második mű­szak este 10-kor áll munkába reggel hatig. KIDOLGOZTA a tanács az új bérrendszert is. Alapul az eddigi bérrendszerből azt a riiunkát szabták meg, ameny- nyit egy munkás rendes mun­kaviszonyok között el tud vé­gezni anélkül, hogy hajszol­nák. Aki ezt elvégzi, az meg­határozott órabért kap. Ezen felüli teljesítményt külön fize­tik, viszont ha ezt nem éri el, akkor kevesebb pénz kerül a borítékba. így a szakmunkások fizetése eléri a havi 1500— ' 1600 forintot, a segédmunká­soké az ezret. Az emberek meg vannak elégedve a ter­vezettel, most. azt várják, hogy a MÁV illetékes szerve jóvá is hagyja. A jobban megszervezett munka, a növekvő áramellátás és az erősödő fegyelem együt­tes eredménye lesz, hogy a ré­gi havi tervhez viszonyítva körülbelül 70 százalékos telje­sítésre számolnak. A munkástanács az igazgató­val együtt intézi, hogy legyen megrendelés — erre az eszten­dőre meg is van már —, s a megrendeléshez anyag — ezt most intézik Diósgyőrben. Ára­mot remélhetőleg egyre töb­bet kapnak, olyan mértékben, ahogy a bányászok dolgoznak. Az anyagellátás, az áram és egyéb hiányok miatt sok üzem­ben fenyegető rém lett az el­bocsátás. Hogy a Kitérőgyár­ban lesz-e, erre ma még nem tudnak pontos feleletet adni. Ha megkapják a szükséges nyersanyagot és az Erőmű sem hagyja cserben őket, akkor nem lesz szükség létszámcsök­kentésre. Ha az anyagellátás nem lesz folyamatos, akkor at­tól függ, hogy a katonaköteles fiatalqknak be kell-e vonulni. Mert körülbelül annyi fiatal készül katonának, amennyi embernek fel kellene monda­ni. Pontos választ tehát még maguk sem tudnak erre adni, csak annyit mondanak, ha mégis szükség lesz arra, hogy embereket küldjenek el, hát elsősorban a lógósok mennek. S természetesen nagyon meg­nézik, ki az, akit anyagilag a legkevésbé érint. SOKFÉLE GONDJA, teen­dője van a munkástanácsnak, s megnehezíti az is, hogy még csak az elején vannak, nincs hozzá sok tapasztalatuk, s nem is alakult még ki pontosan a gyakorlat, mi az, amit ők in­téznek. Arra azonban már most az elején is vigyáztak, — ellentétben sok más üzemmel —, hogy ne lépjék túl a hatás­körüket. Nem akarják például átvenni a szakszervezet mun­káját. A munkástanács az üzem gazdája, természetes hát, hogy a szakszervezet továbbra is a dolgozók érdekvédelmi szerve marad, amely ha kell, a munkástanáccsal szemben is kiharcolja a munkásokat meg­illető dolgokat. Éled lassan az üzemi párt- szervezet is. Az MDP tagok fele már jelentkezett az MSZ- MP-be, de vannak új tagok is, olyanok, akik most látták el­érkezettnek az időt arra, hogy belépjenek a munkásosztály pártjába. A munkástanács eb­ben az üzemben nem gátolta a párt szervezését, sőt a mun­kástanács tagjai közül is töb­ben pártttagok. Hogyan fog dolgozni az új üzemi pártszer­vezet, ehhez még csak kere­sik az utat, de az az egy biz­tos, nem akar diktálni. S az új pártot olyan ember szerve­zi — s nyilván ennek is kö­szönhetők az eredmények —, akit becsül az egész üzem, aki az októberi nehéz napokban is kiállt a párt mellett. LASSAN kezd rendbejönni az élet a Kitérőgyárban is. Termelnek, tervezgetnek, anyag, megrendelés után jár­nak, hogy munka, megélhetés I legyen. A nagy megrázkódta­tás után az újúló élet egyik se- I gítője a munkástanács, mely úgy érzi, igazi feladata a gyár ; gazdasági vezetése. Deák Rózsi ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Milyen lesz az ellátás januárban ? Válaszol a FŰSZERT TEXTIL Nagy kér. RÖVIKÖT és « Cipő Nagy kér. Karácsonyra és újévre nagy vásárlás volt megyénkben is- Sőt sok cikkből komoly felvá­sárlás is volt. Az üzletekben a pultokról, de még a pult alól is megfogytak a készletek. A hiányt fel kell tölteni. Hogyan, miből? Mi lesz a helyzet ja­nuárban? Hogyan tudja a ke­reskedelem kielégíteni a vá­sárlók igényeit? — ezekkel a cseppet sem könnyű kérdések­kel kerestük fel a FÜSZÉRTET A fontosabb élelmiszerekből elegendő mennyiség áll ren­delkezésünkre. Cukorból, zsír­ból, lisztből nem lesz hiány. December végén hat vagon húskonzerv is érkezett az után­pótlás biztosítására, ebből jut még januárra is. A sóellátás­ban sem lesz komolyabb prob­léma. Január első felére 30 va­gon só áll a megye rendelkezé­sére. Ebből tíz vagonnal már meg is érkezett. Nyugodtan le­het készülni a disznóölésekre is, mert 10 vagon rizs érkezik ebben a hónapban és január 10-ig másfél vagon paprikát is kap a megye. Borsban ugyan pillanatnyilag hiány van. De akik disznóölés­re készülnek, azoknak már háromszoros mennyiségben van bors az éléskamrájukban Ez bizony igaz, mert az el­múlt pár hónap alatt két évre szóló borsmennyiséget adtak el az üzletekben Megnyugodhatnak a fekete kávé kedvelői is, mert ha aj üzletek egyelőre nem is, de a vendéglátóipar el lesz látva babkávéval. Meg kell mondani azt is hogy tésztafélékben és édes­ipari cikkekben problémák lesznek, mert ezekből komolj hiány van. i Textil Nagykei* Eddig Kelet Németországból Csehszlovákiából és Bulgáriá­ból érkeztek szállítmányok. Ezekből igyekszünk pótolni a hiányokat. Kelet-Németországból férfi és női szövetet, Bulgáriából férfiszövetet, frottír törülköző­ket kaptunk. A napokban ér­kezett meg egy vagon áru Csehszlovákiából is. Szövetfé- ! lékből nem lesz komolyabb zökkenő januárban sem. Bár választék nem a legnagyobb, de azért ki lehet elégíteni az igényeket. Flanell árut is kap­nak januárban az üzletek. A normális fogyasztást ki is le­het belőle elégíteni. Bőven áll kartonanyag is a vásárlók ren- ; delkezésére. Soha ilyen nagy mennyiségben még nem volt .karton raktáron- Ezzel az áru­val már a tavaszra készülnek az üzletek. A konfekcióban már lesznek nehézségek. Bár egyes cikkek­ből van bőven. Női konfekció- [ ból például minden felvásár­lási lázt ki tudunk elégíteni. Férfi konfekcióban már nem állunk olyan jól. Igaz ugyan. . hogy a Május 1 és a Vörös Október Ruhagyár már dolgo­zik, és nemsoká megkezdik a j folyamatos szállítást. Addig is 'a KTSZ-ek igyekeznek segíte­ni, ezért lehet kanni gyermek ; sínadrágot, kabátot, s egyéb : gyermekruházati cikket. Az i utóbbi időben már nemcsak I teherautóval szállítjuk az árut, ; hanem megindult a vasúti szállítás is. Az elmúlt hetek- jben négy vagon áru érkezett ' vasúton. A RÖV1KÖT Január hónapban nem ígé­rünk zavartalan ellátást. De [azért kisebb zökkenéssel bizto- ! sítjuk a normális szükséglete jket. Női és férfi kötött felső- ; ruhák lesznek januárban is [Rövidesen az üzletekbe kerü |a férfi ing, meleg pizsama é az ágyneműfélék is. Van ele­gendő cémaféleség és fonál­áru is. Rövidesen ismét kap­ható lesz a Tetra pelenka is. A harisnyák, kötött alsók kis­sé korlátozva lesznek. Gyer­mek tréningruhákban már jobb lesz az ellátás. Az im­port áruk is javítják majd a megye ellátását. A Német De­mokratikus Köztársaságból se­lyemharisnyák, Csehszlovákiá­ból férfi és gyermekir.gek jöt­tek. További kötött és fehér- neműszállítmány várható a környező országokból. A CIPŐN A G YKER Január első napjaiban ke­rülnek az üzletekbe a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett cipők. A nagyon szép kivitelű cipők olcsó áron ke­rülnek forgalomba. 110-130 fo­rintig lehet kapni férfi és női gumitalpú félcipőket. Lesz ele­gendő gyermekcipő és bakancs is. Téli meleg cipőkből azon­ban hiány van, s ezen nem igen tudunk segíteni január­ban sem. A KTSZ-ek ugyan igyekeznek, és így több kis­ipari áru is üzletekbe kerül ja­nuár hónapban. Ez a helyzet a nagykereske­delmi vállalatoknál. Bár egyes cikkekből komoly problémák vannait, de azért a vásárló kö­zönséget kielégítik. Hangsú­lyozzuk. hogy a vásárlókat és nem a felvásárlókat, mert bi­zony ilyenek is vannak szép számmal. A januárt ellátás tehát nagy­jából és a fontosabb cikkek­ből biztosítva lesz. De hogy milyen lesz a következő hóna­pokban, az nem elsősorban a kereskedelemtől, hanem in­kább a termelő üzemektől, a bányáktól, gyáraktól, a szállí­tástól, — de mondhatnánk úgyis, mert ez az igazság —, [hogy mindannyiunktól függ. Márkusz László jf'-rmök kis emberke lábal *** a hóban. Korábban kelt a Napnál, hogy első lehessen a köszöntésnél, hogy megvi­gye a bizakodást a lányos há­zakhoz, mert tudvalevő, ha új­év első reggelén fiú lépi át először a lányos ház küszöbét, ott akár készülhetnek is az el­jegyzésre, vagy az esküvőre, mert biztos, hogy az évben férjhez megy a lány. Nagy re­ményekkel baktatott ezért a kis legény, Nagy István bácsi unokája, ki nemcsak fekete haját, de nevét is tőle örököl­te. Megrázta a zsebét, de még nem csörgött benne a pénz; de reggelre . ■., reggelre annyi lesz, mint a kocsmáros kasszá­jába, persze csak úgy, ha a többiek meg nem előzik. A fakó dombról, ahol nagy­apjával lakik, jó negyedóráig tart az út a falu széléig. Gon­dolatban sorra végzi a háza­kat, hol lehet tízeseket várni, \hol csak forintot. De azért oda I is betér, mert mit szólnának a többiek, ha csak pénzért kö­szöntené a házak gazdáját. Mikor gondolatban a templom sorra ér, zsebére csap. \jahát, Józsi sógorékat ki­- ’ hagytam. Tavaly is ad­tak pedig egy ropogós tízest. Bemegyek Kiss Icáékhoz is, ott forralt bor lesz, ha elsőnek érek oda. Meg Zsuzsikáékhoz, a szabó mellett. Itt elakad a számolásban. Szabó Juliska lett volna a következő lány a görbe Juli, ahogy hajlott test­alkata miatt csúfolják, pedig dolgos lány, nem is szegény, de majdnem púpos Ezért hát a legények nem is mernek beszélni vele, nehogy hírbe­hozzák azzal, hogy a görbe Ju­linak csapják a szelet. Meg messze is laknak, ott a felvé­gen, s olyan morcos az a lány mindig, meg... De az újján mégis számolta Julit. Míg a következő gondolat be nem csukta a tétovázó harmadik ujját. Eszébe jutott Danó Pis­ta, mit is mondana, ha meg­tudná, hogy hajnaltájt görbe Julit köszöntötte fel elsőnek. Még senki sem járkált az úton, hamar felkeltem — álla­pította meg, magát dicsérve és pajkoskodva megrázott egy hó­val terhelt gallyat, s fürgén elugrott a tompán lepuffanó hógomolyagok elől. Gondolt egyet, s eltért a felvég felé, hogy érdemes-e már kezdeni, felkeltek-e már a cimborák. De nem volt még fenn, csak a Hold, meg a kutyák acsarkod- tak a hajnali háborgatóra. Görbe Juliék ablakából vé­kony fénycsíkok vetődtek a hóba. Ahogy arra haladt, be­nézett a gáton, tehette, jó rit- l<a volt a kerítés. Meglátta Julit, ahogy berliner-kendőjét elől összefogva, fázósan állt a verendán. Elmúlt már 20 éves, férjhez való volt. Legifjabb Nagy István tovább is rajta tartotta a szemét, s mintha azt látta volna, hogy Juli bátorta­lanul intett, hogy menjen be, menjen köszönteni, vigye a férjhezmenés reményét, hogy ne kelljen majd az anyja és a falu előtt szégyenkezni vén- lánysága miatt. z> e az emberke elhaladt. Mit szólnának a cimbo­rák, holnap már ki is írnák a deszka kerítésre, hogy »Nagy Pista, meg görbe Juli egy pár, szeretik is egymást.-"' A ház sarkától még visszanézett. A kendős lány már nem állt ott a verendán, nekidőlve az osz­lopnak biztos sírhatott, mert olyan furcsán mozgott a válla. Az emberke megállt. Már vi­lágosodott. Mégis csak intett a Jili, döbbent rá. Pukkadjon meg Danó Pista — szállta meg a • szvét t » « harag egyszer­re, — azért is felköszöntöm. Elindult a kapu felé. Juli Is felnézett a topogásra. Megtö­rölte a szemét és majdnem felkiáltott örömében fiú, az els" láto,ató, fiú1 Szalud is befelé, csak az emberke kö­szönését fogadta, s nagynehe- zen kinyögte, hogy eltört a cse­répfazék, azt sajnálja, mikor az nagybátran megkérdezte a pityergés okát. Bent a leghosz- szabb verset mondta el. Annyi jó talán nincs is a világon, melyet ő rímbe szedett. De majdnem elakadt, mikor a cse­répfazekat meglátta Ép volt. Most már biztosan tudta; még­is csak intett a Juli. S most is, hogy örül..., már a bort töl­ti, forrót, édeset. .. Ez a lány biztos férjhez megy az idén. (k.e) vették az élelmesebbek, akik zanzával megrakottan fogják figyelni haláltusámat, s nem lesz bennük annyi együttér­zés, szolidaritás, hogy legalább egy csipetnyit nyomjanak ké­külő ajakaim közé. Rohan­nom kell, pillanatnyi késede­lem nélkül, mert zanza nélkül az élet egy darab zanzát se ér. Rohanok.. Hopp ..., álljunk csak meg egy pillanatra? Mi is az a zanza? Ez vagyok én, meg se kérdem ilyen nehéz időkben, hogy mi az, mire használják, mennyibe kerül, s mennyit ve­gyek. Az én buta fejem..., az én élhetetlen figyelmetlensé­gem. Rohanok és nem tudom, miért! Mindegy. Zrínyi is kirohant, pedig nem is zanzáról volt szó. Én is kirohanok..., majd megtud. :n mi az Fő hogy le­gyen, minél több. Egy életem, egy halálom, addig futok, míg zanzára találok.... S most futok: zanzáért! Jegysetfii setémből — Szeretsz? — kérdezte a fiú. — örökké! — válaszolt a lány. Csók. — Szeretsz? — kérdezte az asszony. — Hát persze fiam, — vá­laszolt a férj és a fal felé for­dulva horkolni kezdett. íme 10 év története öt mon­datban. O Kovácsné összes ismerősei­nek elhíresztelte: „Nagyéknál voltam tegnap teán... tudják, a tábornokéknál...” Kovácsné egy negyedszázada szeretett volna egy valódi tá- bornokékkal jóban lenni. Mert az olyan úri. Most sikerült. 1957-ben. Most tudniillik a tá­bornokék szóba álltak Ko- vácsnéval. Hja, ha az emberek nem is, de az Idők változnak. A fiam most lesz három éves. Mindegyik második sza­va ez: „miért..., miért?” Scha életemben ennyit még nem hazudtam össze, mint a fiamnak adott válasz heteiben. S a gyerek mindent elhisz, — akármit mondok. Te jóég. kis­fiam, de áldott jó férj lesz be­lőled. O Az úgynevezett nehéz idők­ben találkoztam Kóborral, egy vállalat bérelszámolójával Nem ismert meg. Tegnap is­mét találkoztunk, odajött hoz­zám, s így támadt rám: — Legalább megköszönnéd, hogy akkor nem köszöntem neked... Buta arcot vághattam, mert megmagyarázta. — Én abban az időben kom­promittált ember voltam, s ha köszönök... szóval érted... ma­gammal rántottalak volna. S ez az ember még ma is csak egyszerű bérelszámoló. O Cseng a telefon. Felveszem. Egy női hang kezd csicseregni Köt a titoktartás... Végül is közbeszólok: téves kapcsolás kérem, ez a szerkesztőség. Egy pillanatnyi csend. „Nem baj, úgyis meg akar­tam maguktól kérdezni, ho­gyan lehet hirdetést feladni — csicsergi a hangocska feszte­lenül tovább. Nem lehetett zavarba hozni. Fiatalember, jó lesz vigyáz­ni. Feleségnek veszélyes. O Alacsony, kövérkés bácsi al­kuszik egy kis szeszre a cuk­rászdában. — Nincs, — válaszol lakoni­kusan a bájos kávéfőzőnő.-f Miért nincs kérem? — Mert szesztilalom van... Ebben a pillanatban lép be egy társaság enyhén pityóká- san, demizsonokkal a kézben. — Hol? — kérdezi vissza az öreg gúnyosan és siet megis­merkedni a társasággal. Később találkoztam vele. Láttam rajta, hogy sikerült az ismerkedés. O A minap nagyon jól szóra­koztam. Kellemes volt az egész estém, igazán kellemes. Saját írásaimat olvasgattam. Nagyon tetszett mind. Oldal­bordám meg is jegyezte, nem kis rosszmájúsággal: — Látod, akad azért, akit szórakoztat, amit írsz. Nem Évát, kígyót melenge­tek a lakásomon. O Géppel írt gyanús falragasz egy mellékutca falán. Érthető, hogy az elmúlt hetekben meg­szokott mozdulattal odatódul­tam a falragaszhoz, hátha va­lami újat tudok meg a Kádár­kormány tevékenységét illető­en. : A TÜZÉP hirdette, hogy is­mét kapható a cement. A kis hamis — tudja, ho­gyan kell ügyes propagandát csinálni a cement mellett. — Egér van a konyhában... nem is egy — újságolta lelken­dezve a feleségem. — Macska kell — döntöttem egy pillanat alatt. Beszereztük a macskát, egy tányért, amiből a macska eszik, mert egéren azért nem élhet reggeltől estig. S a tá­nyérra bármenyit raktunk rá, reggelre rendre mind elfo­gyott. Jó étvágya van ennek a macskának — véltem. Tévedtem. Meghíztak az egerek. O Háromszor találkoztam éle­temben vele. Egyszer a párt­napon, amikor igen velősen si­került semmit mondani. — Mindezt nagy hangon, széles gesztusokkal kísérte. Másodszor legutóbb a tün­tetők között kiabált, hogy mit, azt nem hallottam, csak már megismert széles gesztusokat volt szerencsém látni Harmadszor tegnap. A Nép- szabadságot olvasta, az egyik utcasarkon. Rögtön megér­tettem, hogy miért: ...érveket gyűjtött a negye- Î dik találkozáshoz. fövő héten nem ies7 7.an7.a Bizalmasan értesített a szom- ! szédom, hogy már csak né­hány helyen kapható zanza, I s belátható időn belül nem is lesz belőle utánpótlás. Rette­netesen megrémültem. Érthe­tő, képzeljék el, itt állok majd a legnagyobb zanza Ínségben, egy grammnyi, egy molekulá- ! nyi zanzám sem lesz, pedig annak lenni kell minden jó háztartásban, minden normá- I lis családban, szóval itt állok majd zanza nélkül és boltok- I ban sem lehet majd kapni. i Az ember meg van kenyér, : zsír, hús nélkül Egy tudós ki- I számította, hogy 27 napig él az ember egy falat ennivaló nélkül. De a zanzára nézve semmiféle számításokat nem végeztek, így tehát egész biz­tos, hogy anélkül csak percek­re tehető az élet. Zanzát kell szereznem, zanzát, még pedig minden áron, mert az életem, jövőm, családom, egzisztenci­ám függ ettől Talán máris el- . késtem, te édes jó istenem! — már nincs is zanza, már meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents