Népújság, 1956. november (84-91. szám)

1956-11-16 / 91. szám

X ÉVFOLYAM. 91. SZÁM mi*. ARA 34 FILLÉR 1956. NOVEMBER 16. PÉNTEK NÉPÚJSÁG Előre, a független, demokratikus, szocia Í ista Magyarországért! HEVES MEGYE DOLGOZÓ NÉPÉNEK LAPJA Nyílt levél Heves megye földm íveseihez Drága magyar Barátaim! Fájdalommal kell tapasztalnom, hogy vannak közotte­Í ek nem magyarokhoz méltó emberek. Akkor, amikor a vá- osi munkások, diákok és egyéb foglalkozásúak az életüket íldozták mindnyájunk jobblétéért, ugyanakkor volt közte- iek sok olyan egyén, aki megrohanta az üzleteket, pániksze­rűen összevásárolt élelmiszert, ruházati cikkeket, amennyi­re az életben talán sohasem lesz szüksége. Valósággal ösz- szehalmozták a sót, cukrot, kenyeret, húst, hátikosarakkal, puttonyokkal hurcolták haza. De a forradalom alatt oda­haza gyáván meghunyászkodtak. Én, aki régi kisgazdapárti ember voltam, mint városon lakó, de foglalkozásomnál fogva állandóan közietek élő em­ber, mindig a ti érdekeitekért harcoltam, illetve ezt tartot­tam szem előtt. A magyar parasztembert szóval megbántani nem engedtem soha és ma igazat kell adnom azoknak, akik felém kiáltják látod, a magyar parasztjaidat? Kihasználják a zűrzavaros időket, hihetetlen árakat kémek terményeik­ért, a tejért, tojásért, büromfiért, zöldség- és gyümölcsfé­lékért. Kedves magyar testvéreim! — nem méltó ez a magyar gazdához akkor, amikor a városi dolgozók harcolták ki, hogy nincs beszolgáltatás, akkor ti hálátlanul ezzel fizetné­tek? Hogy lenyúzzátok a városi emberről az utolsó bőrt is? Nem hiszem, mert kell közietek olyanoknak is lenniök, akik ha már nem kell a tejet, tojást és egyéb terményeket fülé. rekért beszolgáltatni, akkor ahelyett, hogy drágábban, in­kább olcsóban adnátok azoknak, akik a ti ügyeitekért is harcoltak. Kérlek, drága magyar barátaim, hogy becsületesen gon­dolkozzatok, térítsétek észre ezeket a vámszedőket, ezeket a hiénákat, hullarablókat, mert csak így tudom nevezni eze­ket a lélek nélküli gyászmagyarokat, akik. a zavaros időt kihasználják és más magyar dolgozó bőrén akarnak meg­gazdagodni. Most, amikor össze kellene fogni minden ma­gyarnak és enyhíteni a fájdalmakat, és dolgozva, összefog­va újjáépíteni szép hazánkat. Drága hazámfiai! Ha az isten tízparancsolatából leg­alább néhány parancsolatot betartanánk, először: szeresd fe­lebarátodat, mint önmagadat, oszd szét vagyonod egyrészét a szegények között és bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek s nemcsak ti, illetve mi, magyarok, hanem az egész világ is betartaná, örök békesség lenne a földön. Isten áldását kérem minden magyarra és szeretett ma­gyar hazánkra! AMBRÓZY JÁNOS, Eger A helyes döntések védelmében A minap Kovács Ákos, az egri Autóközlekedési Vállalat volt igazgatója, akit a munkás- tanács váltott le, megjelent régi munkahelyén, gondolván, hogy leváltása már nem aktuális. A helyi munkástanács a sar­kára állt és — helyesen — ki­jelentette, hogy döntése válto­zatlanul érvényes. Az AKÖV volt igazgatójának példája nem egyedülálló, számos, néptől, a munkásoktól elszakadt igaz­gató, akit teljes joggal és ok­kal váltottak le saját dolgozói, próbált visszahelyezkedni az igazgatói székbe. Amint érte­sültünk, a Selypi Cukorgyár­ban sikerült is. Világosan és félreérthetetle­nül le kell szögeznünk — ez az MSZMP elnökségének állás­pontja is —, hogy a munkásta­nácsok döntése érvényes és csak maguk változtathatják meg. S a munkástanácsok tart­sanak ki álláspontjuk piellett, ha megvannak győződve arról, hogy az üzem, vállalat igazgató­ja alkalmatlan a további ve­zetésre. Nem akarunk most itt arról szólni, hogy elég furcsák azok az illetők, akik volt be­osztottjaiknak egységes eluta­sító álláspontjából sem tudták levonni az egyedüli helyes kö­vetkeztetést. De ez az ő dolguk, a munkástanácsok dolga pedig az, hogy őrködjenek helyes döntésük érvényessége, az üzem rendje felett. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a leváltott igazgatók jórésze családos, több gyerme­kes ember, akinek joga és szüksége van a munkára. Te­gyék lehetővé — mint ezt szá­mos helyen meg is tették a munkástanácsok —, hogy kép­zettségüknek megfelelően dol­gozhassanak ezek tovább. Biztosítva van a jövő évi kenyér — szántanak, vetnek a dolgozó parasztok A begyűjtési rendelet meg­szüntetése fokozta a dolgozó parasztok termelési kedvét. Ezt bizonyítja az is, hogy az őszi vetés jól halad a megyé ben. A vetőmag mindenütt biz> tcsítva volt, központilag 182 vagon minőségi és szokvány vetőmagot osztottak ki kölcsön, vagy cserébe. Az utóbbi napok­ban tíz és félvagon gabonát cseréltek cl jobb minőségű ve­tőmagért. Zömében elvetettek azok a termelőszövetkezetek is, melyeknek tagsága úgy határo­zott, hogy tavasztól újra egyé­nileg gazdálkodnak. Ezekben a termelőszövetkezetekben úgy határoztak, hogy most még kö­zösen vetnek és tavasszal a ve­tésterületet osztják fel a bevitt területek arányában. Ez az ősz megmutatta azt is, hogy a dolgozó parasztok, ami­kor tervezgetnek, miből meny­nyit vessenek, akkor gondol­nak az ország ellátására is. A becslések alapján már eddig is elvetették az eredetileg terve­zett terület 80—90 százalékát. A vetés azonban még nincs be- I fejezve, mert még mindig' szántanak, vetnek a határban. Ezen a héten a gépállomások is tudtak egy-két géppel segí­teni a munkában, mert a hét elején 50 tonna üzemanyagot kaptak. Ez a mennyiség azon­ban nem sokáig elegendő, úgy, hogy továbbra is a fogatokra vár a munka nagyrésze. Megnyugtató és jó dolog, hegy dolgozó parasztságunk ezekben a napokban is szorgal­masan végezte munkáját, így a jövő esztendei kenyér biztosít­va lesz. Felhívás A városi tárnics kéri Eger város lakosságát, hogy a so­kat szenvedett budapesti dol­gozók megsegítésére erejük­höz mérten járuljanak hozzá liszt, zsír, burgonya, hagyma, tojás, zöldségé gyümölcsado­mányaikkal szenvedéseik eny­hítéséhez. Adományaikat a városi tanács kereskedelmi osztályán adhatják le az eme­let 15. szobába. Az adományokat gépkocsin szállítjuk Budapestre. KOCSMAR JANOS. VB elnök. II kassai kerület dolgozóinak levele Üdvözlet szomszédainknak ! Kedves szomszédaink, barátaink, elvtársak! A segélyalap első eredményei: Napok óta nagy aggódással figyeltük hazátokban az események fejlődését. Sorsotokat féltettük, mert attól tar­tottunk, hogy a földbirtokosok, bankárok és gyárosok visz- szatérnek országotokba s a mi határaink mellett nem a mi őszinte barátainknak, hanem a reánk ellenségesen tekintő kakastollas csendőröknek lesz hatalma. Szívünk őszinte mélyéből üdvözöljük a bányászokat, a kohászokat, az élelmiszeripari munkásokat a szállítási dol­gozókat s a többi munkásokat megyétekben. Ugyancsak őszinte szívvel üdvözöljük a földműveseket, a szövetkezetek tagjait, az állami birtokokon és gépállomá­sokon dolgozó testvéreinket, s azt üzenjük nektek, hogy minden erőnkből segíteni fingjuk begyógyítani az utóbbi két hét sebeit, s iparkodunk megerősíteni a nép hatalmát is me­gyétekben. Nálunk, a városokban és falvakban egyaránt, az összes üzemekben, hivatalokban és minden munkahelyen műsza­kok zajlanak le és gyűjtések folynak a „Szolidaritás alap­jára" — a magyar nép megsegítésére. Legyetek meggyőződve, hogy északi határaitokon olyan igazi barátok vannak, akik bármikor készek nehézségeitek­ben segíteni. Ki fogjuk cserélni munkatapasztalatainkat. Hívunk ben­neteket a mi iparilag fejlett, gazdag hazánkba, ahol a munkásosztály, földművesek és az egész dolgozó nép jó­létben él. Hívjuk üzemeiteket, járásaitokat és községeitek képviselőit, — gyertek, nézzétek meg. hogyan kormányoz és él a mi népünk, hogyan szervezi munkáját, és építi boldog életét! Eddigi őszinte testvéri együvétartozásunkat a proletár internacionalizmus szellemében továbbra is bővítjük és erő­sítjük! A kassai kerület dolgozói. A magyar dolgozó nép részére a Kassai Kerület dolgo­zói már az első órákban a következő felajánlásokat tették a magyar nép megsegítésére: A leleszi Földműves Termelő Szövetkezet 50.000 Kcs (korona) értékben természetbeni juttatást. A rozsnyói Földműves Termelő Szövetkezet 20 méter­mázsa búzát és 5000 Kcs készpénzt. A Gömöri Vas- és Ércbánya rozsnyói üzeme 89.500 Kcs. A kúntapolcai öntöde 10.000 Kcs. A gombaszögi kőbánya 5500 Kcs. A Csehszlovákiai Autóúti Vállalat kassai dolgozói 1000 Kcs. A Kassai Húsüzem dolgozói 15.000 Kcs. A kassai Pravda nyomdavállalat dolgozói 10.000 Kcs. A kassai péküzemek dolgozói 13.000 Kcs. A nagyszlabosi Papírgyár dolgozói 20.000 Kcs. A Poprádi Erdőkitermelési Vállalat 2 vagon épületfát. A Kassai Kerület Kisipari Termelő Szövetkezet 20.000 Kcs. A kassai fa- és szénraktár munkásai 10.000 Kcs. A Kassai Építővállalat dolgozói 15.000 Kcs. A megsegítési akció tovább terjed! Egyetlen dolgozónk se marad ki a segélyalapból, aki hozzá ne járulna a magyar dolgozók támogatásához! Éljen a csehszlovák dolgozók és magyar dolgozók testvéries barátsága! Kádár János válaszai a munkások küldötteinek A Kossuth Rádió beszámolt arról, hogy számos munkás­küldöttség kereste fel Kádár Jánost, a Forradalmi Munkás —paraszt kormány elnökét és kérdéseket tett fel és követe­seket terjesztett elő. Az őszin­te hangú eszmecsere keretében Kádár János számos, sokakat fo'glalkoztató kérdésre adott világos választ. Megkérdezték többek között a munkásküldöttek, mi van Nagy Imrével és van-e lehető­ség arra, hogy visszatérjen a politikai életbe. A kormány el­nöke azt mondta, hogy Nagy Imre nincs letartóztatva, sem a szovjet parancsnokság, sem a kormány nem korlátozza szabad mozgását, magától tá­vozott el a parlamentből is és csak egyedül tőle függ, hogy résztvesz-e a politikai életben. Kádár János hozzátette, hogy Nagy Imrét nem tartja áruló­nak, sem ellenfcrradalmárnak, elsodorták őt a politikai esemé­nyek. A Ganz Vagon és a MÁVAG munkásküldöttei megkérdezték, hogy miért volt szükség a szov­jet csapatok bevonására, mi­: ért nem támaszkodott a kor­mány a rend fenntartásában, az ellenforradalom legyűrésé­ben a becsületes munkásokra. Kádár János ezekkel kapcso­latban hangoztatta, hogy ma­guk részéről is ezt akarták és egyetértettek a szovjet csapa­tok kivonásával hazánkból. De a Honvédelmi Minisztériumban még ott lévő elemek, bár azt hangoztatták, hogy megtör­téntek a lépések a becsületes munkások felfegyverzésére, valójában semmit sem tettek. S amikor a szovjet csapatok kivonultak Budapestről, egy­szeriben fellángolt az ellenfor­radalom tüze, a munkásosztály amely nem rendelkezett fegy­verrel. tehetetlen volt. A szov­jet csapatok ittartózkodása nem érdeke sem a magyar, sem a szovjet kormánynak. Most folyik a karhatalom átszerve­zése. S amint ez a karhatalom megerősödik, alkalmas lesz tel­jes egészében a belső rend és nyugalom biztosítására, meg­erősödése ütemében történik meg a szovjet egységek kivo­nása hazánkból. A Népszabadság írja . . . A Budapesten megjelenő Népszabadság című lap szer­dai száma a következőket ír­ta: Hazánkban az élet kezd visszatérni régi medrébe. A rendfenntartást a fővárosban és vidéken mindenütt az új­jászervezett rendőrség, a ma­gyar karhatalom veszi át és biztosítja. Az üzemekben, a gyárakban ,a munkásság túl­nyomó többsége megjelenik a munka felvétele érdekében. Az életet adó munka, a gépek megindítása azonban még mindig nehezen megy. Ennek egyik oka, hogy a munkásta­A Puttonyrádió adásából: Megbukik a forint! Csak az lesz a jó már hol­nap, amin címer van! Már csak felét éri a pénz, stb .stb. Mari, néni, aki lel­kes hallgatója és nem egyszer adója volt a Puttony Rádiónak, rögtön továbbította a friss híreket, maga pedig összeszedve félrerakott pénzét, elindult az üzleti ne. gyed felé. Az üzle­tek előtt ember, em­ber hátán. Hiába kia­bálta állandóan egy müveitől párázó em­ber, hogy nyugi . . , nyugi, a tömeg egy­ségesen ostromolta az ajtót. Mari néni kétség­beesett. Mire rá ke­A magnetofon és a tehén (Rém muris történet) rül a sor, nem marad meg még a pult sem, mi lesz a zsebken­dőbe csavart, keser­vesen összesimoga­tott százasokkal. Má­sik üzletnél próbál­kozott, hasonló a helyzet. Harmadik..., negyedik..., ötödik üzletnél próbálko­zott, a helyzet ugyan­az. S ekkor! Ekkor meglátott egy félig, lehúzott redőnyt. Az üzlet előtt senki! Egy pillanat, s már, bent is volt. Köszönt, édes lelkemnek szó­lította a segédet, ki­mentette magát, hogy záróra után za­var, s lerakta putto­nyát. A segéd udva­riasan ajánlotta áru­it, »csillár, rádió, motoralkatrész, kon­nektor«, és még sok minden. Nehéz volt a választás. Vagy már volt belőle oda- haza, vagy olcsó volt és félő, hogy meg­marad a pénz. Végül is létrejött az üzlet, — Mari né­ni két magnetofont vásárolt. — Hogy miért? Ennyi pénze volt pontosan és utó­végre is azt vesz, amit akar — gondol­ta Boldogan sietett hazafelé, és éppen levakolt, mikor belé­pett az ember. A szeme csillogott Áldomás ivásról ug­rott haza. Tehenet vásárolt, haza is ve­zette, csak a pénzért lépett be. Elkezdte dicsérni a jószágot, hogy milyen szép tarka, hogy a nyolc litert most is meg­adja és a pénzt ma­tatta a. szekrény­ben. Mari néni száját nehezen hagyta el a szó, hogy »pénz nin­csen, bagnetofont vettem rajta . . .« Az ember dühé­ben először a mag­netofont vágta a kredencbe, aztán sír­va a tehén láncát nyomta Mari néni kezébe . ■ ., majd káromkodva elindult a pincékhez. Foly­tatni az áldomást — a »bagnetofonra.« nácsokba sok álforradalmista elem keveredett be, akik de­magóg szavakat hangoztatva, megakadályozzák, hogy a be­csületes munkások hozzákezd­jenek a békét építő munká­hoz. Ezek a hangadók azzal támasztják alá érvüket, hogy addig nem dolgoznak, amíg szovjet csapatok Magyaror­szágon állomásoznak. Helyes-e ez az érv? Nem helyes. Nem helyes, mert a szovjet csapa­tok visszavonására a forradal­mi munkás-paraszt kormány ígérete szerint is csak akkor kerülhet sor, ha ebben az or­szágban tökéletesen helyre­állt a rend és a nyugalom. Ennek pedig egyetlenegy fel­tétele van, még pedig az, hogy a gyárakban, üzemek­ben, vállalatoknál és intézmé­nyeknél minden dolgozó mi­nél előbb vegye fel a munkát, indítsák meg a folyamatos termelést, ahol pedig ez a je­len pillanatban nem lehetsé­ges, készítsék elő az üzemet a termelés megindítására. Ez a feltétele annak, hogy hazánk­ban elkerüljük az infláció ve­szélyét és minél előbb vissza­térjünk a félelem nélküli, bé­kés munkára. A Népszabadság című lap felhívja a gyárak, üzemek dolgozóit, hogy a mynkásta- nácsokba befurakodott álíor- radalmista, demagóg eleme­ket. akik a munka felvétele ellen foglalnak állást, távolít­sák el soraikból, hogy a rend helyreállta .után a magyar kormány minél előbb tárgya­lásokat kezdhessen a Szovjet­unió kormányával, valamint a varsói szerződés tagállamai­val a szovjet csapatok ha­zánkból való kivonása érde­kében. Minden rászoruló részesül a Vörös­kereszt által kiosztott segélyekből Kedden este a Magyar Vö­röskereszt vezetősége nyilat­kozott a rádióban a nemzet­közi vöröskeresztek által ha­zánkba eljuttatott segélyek gyógyszerek és élelmiszerek valamint ruhaneműek szétosz­tásáról. A nyilatkozat szerin' az egész magyar határ meg­nyílt, hogy ezek az emberbará­ti adományok minél rövidebt úton, minél előbb a helyszínre . érkezhessenek. Szétosztásul azonnal megkezdődik. Első­sorban sokat szenvedett fővá- I rosunk lakosságát részesítik a kerületi tanácsok és a lakóbi­zottságok elbírálása alapján a különböző segélyekben. A Magyar Vöröskereszt nyi­latkozata értelmében a főváros lakóinak megsegítése után az egész országra kiterjesztik a nemzetközi vöröskereszt által hazánkba eljuttatott adomá­nyok szétosztását azok részére, akik erre rászorulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents