Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-24 / 83. szám

1956. október 24. seerd* PA R TÉL E T ★ AZT SZOKTÁK mondani, ®n in derűdnek megvan a maga gondja, baja. S ez igaz is. — Csak az egyiknek kevesebb, a másiknak több. Az egyik ember gondja egyéni, a mási ké összefonódik az ország, körülötte élő emberek gond­jaival. Ilyen »másik« ember Kallós József elvtárs is, Mátravidéki Erőmű üzemi pártbizottságának fiatal titká­ra. Régi ismerősöm, gyakran szoktunk találkozni, s ilyen­kor már várom, hogy vajon most milyen problémával áll majd elő, mi a legújabb gond­ja, baja? Kallós elvtárs ugyanis a szokásos »van-e va­lami problémád?« kérdésre még egyszer sem válaszolta, hogy nincs. Mindig volt va­lami elgondolása, terve, gond­ja, ami nyugtalanította, amit meg akart valósítani. S ha is­mét találkoztunk, éppen, hogy megemlítve, a világ legtermé­szetesebb hangján mondta el, hogy azok hogyan valósultak meg. Beszélgetünk. Van most is probléma bőven, talán több is, mint máskor. Itt van pél­dául a jelenlegi politikai hely­zet, a Központi Vezetőség egy sor, gyors egymásutánban megjelenő határozata — mondja Kallós elvtárs. — Ezek helyes megértése, megvalósítá­suk, vagy azok előkészítése nem kis fejtörést okoz. A dolgozók, a kommunisták élénken vitatkoznak, vagy ép­pen találgatnak, így sok olyan elvi kérdés kerül • fel­színre, — nem túlz)ott-e ez a demokratizmus nem áll-e fenn annak veszélye, hogy a népi demokrácia polgári demokrá­ciává válik, Rákosi és Nagy Imre elvtársak helyes értéke­lése —-, amire válaszolni kel­lene, egyrészt mert várják, másrészt, mert ezzel elejét vennénk a helytelen irányú találgatásoknak. Egyelőre azonban nem minden kérdés­re tudok én sem válaszolni. Sok hasonló jellegű kérdésre nem adott választ például Molnár Erik elvtárs sem. aki a napokban kint volt nálunk. Ezért jó volna, ha felsőbb pártszerveink rendszeresen és részletesebben tájékoztatná­nak bennünket a történő ese­ményekről. AZTÁN ITT van a pré­mium-rendszerünk, amely nem jó, nem ösztönöz. Az NÉPÚJSÁG Egy párttitkár gondjai üzemzavar-prémiumot például, ha egy ember hiba]ábol, mondjuk a villamos-osztály­ról üzemzavar keletkezik, megvonják az egész üzemtől, például attól a kazánfűtőtől, vagy lakatostól is, aki egyál­talán nem tehet a bajról. De ez a helyzet akkor is ha más erőmű, vállalat okozza az üzemzavart. Nem felel meg a bérezési rendszerünk sem Egy javító lakatos, tehát szak­munkás fizetése, szinte azonos a hozzá beosztott segédmun­kás fizetésével. Egy 10 éves gyakorlattal rendelkező segéd­munkás, — aki nem egy­szer szakmunkát is végez fizetése ugyanannyi, mint egy üzemviteli segédmunkásnak, aki semmi mást nem csinál, csak néhány óra állását fi­gyeli és jegyzi le. Bár e gaz­dasági jellegű problémák vég­leges megoldása a minisztériu­mon múlik, tervbe vettük egy 10—12 tagú bizottság létreho­zását, amely megvizsgálná ezeket a visszásságokat és utána megtárgyalnák a mi­nisztériummal. Lehet, hogy a tárgyalásra nem lesz szükség mert úgy hírlik, hogy január 1-től jelentősen bővítik az igazgató jogkörét, s így talán sikerül majd »házon belül« elintézni. Van még más dolog is — mondja. — Az üzemben vi­szonylag elég sok a kizárt párttag. Ezek egyrésze indoko­latlanul lett kizárva és azóta is becsülettel dolgozik. Most szinte majdnem mind kéri vissza tagkönyvét. Akik nem felelnek meg a párttagsággal járó követelményeknek, azok­kal nincs probléma, nem vesz- szük fel. De mit csináljunk azokkal, akik indokolatlan ki­zárásuk után is hűek marad­tak a párthoz, a munkában is becsülettel helytálltak? Ügy tudom, van olyan hatá­rozat, hogy kizárt párttagot ismét felvenni tagnak nem le­het. És nem tud a járás sem tanácsot adni. Megpróbálkoz­tunk például Gyenes Dénes elvtárs visszavételével. Gye­nes elvtárs 1942 óta a szociál­demokrata párt tagja volt, majd Budapesten kizárták. Mi ugyan úgy látjuk, hogy meg­érdemelné, ha visszakapná tagsági könyvét, ezért kérel­mét javaslatunkkal beküldtük a járási pártbizottsághoz. Az elküldte a budapesti kerületi pártbizottsághoz, ahol kizár­ták. Onnét visszaküldték a já­rási pártbizottsághoz azzal, hogy itt ismerik. Ekkor meg­próbálkoztunk a Központi El­lenőrző bizottsággal. Onnét le­küldték a megyei pártbizott­sághoz, amely az anyagot a nagybudapesti pártbizottság­hoz küldte. S végül megjött a válasz, hogy párttagsága elis­merése nélkül, tagjelöltnek fel lehet venni. A teteje az a dolognak, hogy a napokban engem vontak felelősségre, hogy mire ez a huza-vona, miért nem intézkedek gyor­sabban. Körülbelül 10 ilyen elvtárs van, de ha ezt az utat mindegyiknek végig kell járni az nem rehabilitálás, hanem egyenesen büntetés lesz szá­mukra, amiért ragaszkodnak a párthoz, ismét a párt tag­jai akarnak lenni. KOMOLY értelmiségi prob­léma van a mi üzemünkben, — mondja- — Persze, — szó­lok közbe —. hisz nemrég ielent meg az értelmiségről szóló K. V. határozat. Igaz de nálunk mégsem izok a legnagyobb problémák, unit a határozat megjelölt. 'Jem becsültük le a régi értel- niséget, dolgozhatott képessé­geinek megfelelően, de a mi lajátos, értelmiségi problé- nánk észrevételére is a hatá­rozat nyitotta ki a szemünket, ralán merésznek tűnik a ki- elentés, de üzemünkben az ;rtelmiséggel van a baj- Az értelmiségi dolgozók egy je- entős része távoltartja magát i fizikai dolgozóktól. Hűen ükrözi ezt, hogy a kultúrcso- jortunk régebben szinte tel­esen értelmiségi, adminiszt- atív dolgozókból tevődött >ssze. S mikor igyekeztünk nunkás fiatalokat is aktivi- álni — sikerrel —, most azt apasztaljuk, hogy az admi- lisztratív dolgozók szép las- an kiváltak a kultúrcsoport- jől. Tapasztalható az is, hogy íem elég közvetlen a kapcso- at a mérnökök és techniku- ok, sőt mérnök és mérnök cözött sem. Nem utolsó sor­ján ezekből adódik, hogy nem áelégítő, — csak a hivatalos lol gokra korlátozódik — az Az Egri Munkaerőtartalékok Intézetében minden nap lázas munka folyik, 480 tanuló jár ide, akik a megye kü­lönböző területéről jöttek, hogy szakismereteket szerezze­nek választott szakmájukhoz. Autójavítók, asztalosok, mo­torszerelők, nyoi%dászok, villanyszerelők és sok más szak­mát tanuló fiatal hallgat itt naponta előadást. Legtöbb szak­mában három év a tanulási idő, csak az érettségizettek vé­geznek másfél óv alatt. A kevés helyiség siók gondot okoz Kameniczky Antal igazgatónak és a nevelő tanároknak, mert azt akarják, hogy eredménye, értelme legyen mun­kájuknak és a tanulók akarásának Ismerkedjünk meg egy kicsit velük, nézzük meg, ho­gyan élnek, dolgoznak és tanulnak azok a fiatalok akik a jövő szakmunkásai lesznek A diákszállóban A konyha mellett keskeny, ételszagé folyosón lehet bejut­ni a kollégiumba. Az ajtó mellett napos »őrködik«, csen­desen lapozgat egy könyvet, olvasni akar de a folyosón járkálok és az asztalitenisze­zők lármája zavarja. Délután £éi öt felé jár az idő, a tanu­lók lassan hazajönnek a mun­kából. Csapódnak az ajtók, benn az ablakmélyedésben valaki egy dalt fütyöl. Szek­rénye előtt a kövön egy sző­ke, kékszemű fiú ül és Ludas Matyit olvas Egy-két siető fiatalembernek csupa korom az arca és a keze — »rendbe­hozzák« a kályhákat, mert egyre hidegebb az idő és fű­feni kell. A szűk, bolt­íves kultúr- szobábán az öreg zongora kopott billen­tyűit ütögeti Köntös József. Villanyszerelő lesr.. ae idén teszi le a szakvizsgát. Szereti a zenét és tíz társával együtt szabadidejében zongorázni ta­nul. A szobákban rend és tisz­taság Az ágyakon gondosan összehajtott takarók, leterítve fehér lepedővel. A kis négy- szögletes asztalokon ízléses térítők. Több helyen látni könyveket, Jókai, Verne, Du­mas, Móricz művei a legked­veltebbek. De vannak olyanok is, mint Kun József, aki ha teheti, tudományos, vagy szakkönyveket olvas. ötvenegy tanuló lakik a kollégiumban. Villanyszere­lők, géplakatosok, esztergá­lyosok Többen sportolnak, ha idejük van, viszont három ki­vételével mindenki vett szín­házbérletet, s legtöbben egy­szer minden héten moziba járnak Az ebédlő étién sines senki­nek kifotf&sa a Sálon hatal­egyes .osztályok közötti együtt­működés. Egyelőre kutatjuk, keressük, hogyan vegyük fel a harcot ez ellen. Van olyan elképzelésünk, hogy ankéto- kat, sport- és kultúrrendezvé- nyeket szervezünk az osztá­lyok között, természetesen a fizikai dolgozókkal közösen. Persze, a legdöntőbb a neve­lés és ebben nagy segítséget várunk a kommunista értelmi­ségi dolgozóktól. S ha már az értelmiségi határozatnál tar­tunk, hadd mondjam el, hogy okozott az félreértést is. — I Ugyanis jó néhány olyan mun­káskáderünk van, aki szakmai tapasztalatai alapján — de is­kolai végzettség nélkül — ér­telmiségi munkakört tölt be. S ezek között még ma is van olyan hangulat, hogy az értel­miségi határozat következté­ben iskolai végzettségük hiá­nyában nem építik-e le őket. Egyszóval még nem érti min­denki, nálunk sem az értelmi­ségi határozatot. Tehát fel­adatunk, hogy megértessük és különösen, hogy helyesen ér­tessük meg, ezért is tervez­tük többek között, hogy a hó­nap végén ankétot szervezünk az értelmiségi határozat meg­vitatásáról. HÁT ÍGY vagyunk, ilyen gondok, problémák vannak nálunk, — mondja Kallós elv­társ —, persze, ezek a nagy­jai. No és egyéni jellegű prob­lémád nincs? — kérdeztem. — Van, de azt hiszem, ezt nekem kell megoldani, így ta­lán nem is tartozik másra. Keveset tudok például az üzembe járni. Viszonylag sok az adminisztráció, — admi­nisztrátor nincs, — sokan jön­nek, keresnek a dolgozók is, itt a pártirodában. No meg értekezletek is vannak szép számban és nem fölöslegesek. Tehát amelyekre, vagy lega­lább egyrészükre el kell men­ni. A megoldás: jobban szer­vezni a munkámat, ezt tudom, csak még azt nem, hogy ho­gyan. * ÍME, EGY ember gondjai, kicsik, nagyok, de amelyek végső soron mégsem egy em­ber gondjai. Ne legyen hát megvalósításuk, végrehajtá­suk sem csak egy ember, Kal­lós József gondja. SÁRKÖZI MIKLÓS Külpolitikái jegyzetek BULGANYIN ÜJABB ÜZENETET INTÉZETT EISEN- HOWERHEZ. Az amerikai külügyminisztérium péntek dél­után közölte, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet küldött az Egyesült Államok elnökének. Mint is­meretes, Bulganyin és Eisenhower múlt év óta folytat leve­lezést a leszerelésről. A mostani üzenetet Ledovszkij, a wash­ingtoni szovjet nagykövetség tanácsosa adta át Dulles kül­ügyminiszternek. Tartalmát még nem hozták nyilvánosságra. Eisenhower elnök egyébként az Oregon állambeli Port- land-ben mondott választási beszédében bírálta Stevenson demokratapárti elnökjelöltnek a hidrogénfegyverrel folytatott kísérletezések megszüntetésére vonatkozó javaslatát. Eisen­hower kijelentette, hogy „az Egyesült Államok politikájának az erőn kell alapulnia”. Leszögezte, hogy „az egész világ reménye az erőtől függ”. Hozzátette a továbbiakban: „Vezető szerepünk ereje — gazdaságunk ereje, erőforrásaink hatalma — mindez együttvéve az a hatalom, amely ma a béke meg­teremtésére irányuló erőfeszítések alapját jelenti.” GENFBEN OKTÓBER 29-ÉN FOLYTATJÁK A SZUEZI TÁRGYALÁSOKAT. Illetékes egyiptomi forrásból közölték, hogy Egyiptom kezdeményezésére Genfben külügyminiszteri síkon folytatják a tárgyalásokat a szuezi ügyről. A tanácsko­zások kezdetéül október 29-ét jelölték meg. Krisna Mono» indiai tárcanélküli miniszter szombaton további megbeszélé­seket folytatott Nasszer egyiptomi elnökkel a szuezi kérdésről. Az indiai diplomata — aki szombat este hazautazott — öt és félórás eszmecserén vett részt Nasszerral. Londonban, a Csatornát Használók Szövetségének Taná­csa ülésén megtárgyalták az Anglia, Franciaország, az Egye­sült Államok, Norvégia, Olaszország és Irán képviselőiből álló végrehajtó csoport javaslatait, a szóbanforgó szövetség meg­teremtésének és működésének egyes kérdéseiről. A tanács Barters New York-i dán főkonzult nevezte ki a szövetség adminisztrátorává, a szövetség központja pedig az állandó székhely megállapításáig London lesz. KÍNÁI ÁLLAMFÉRFIAK VÁL ASZTA VIRATA ÁLLAMFÉRFIAKHOZ SZOVJET nincs semmi ellen kifogásuk, — másfél év múlva szalonun- kások lesznek. Persze, sokat kell tanulniok, de amint Haj­nal István is megemlíti, — »könnyen megértik a magya­rázatot«. Egy kisiparosnál Több tanulót helyeztek el szakmájától függően kis­iparosokhoz. A két Mocsári testvér, József és János kár­pitos akart lenni, s így ke­rültek Neumann Dezsőhöz szakmát tanulni. A poros és zsúfolt műhelyben serényen dolgozik a két fiatal. Az idő­sebbik fiú, József már kész mester. Most egy díványt ké­szít, teljesen önállóan. Szerény gyerek, alig szól egy-két szót, csak mosolyog, igazgatja a tö­mítést majd jutavászonnal vonja be és úgy szögezi rá a bíborszínű huzatot. Az öccse rugókat kötöz, néha. meg­megkérdez valamit, amit még nem tud. De jobban szereti azt, ha megfigyelheti anélkül hogy észre vennék, és aztán kérdezgetés nélkül megcsinál­ja, amit rábíztak A kárpitos elégedett mind­két tanuló munkájával, büsz­kélkedve beszél arról milyen ügyesek, milyen sokat tudnak. Igaz, hogy itt minden előfor­dul. ami szakmai szempontból fontos. »Ezekből lasz kárpitos, — mondja nyomatékkai a mester —, mert itt van alkal­muk tanulni és én szakítok időt arra, hogy foglalkozzak velük. De a KTSZ-eknél egy kicsit más a helyaet « marabbi valóraváltásáért ví­vott harcra lelkesíti. A kínai és szovjet nép ba­rátsága immár az ázsiai és az egyetemes béke védelmének hatalmas bástyája lett, e ba­rátság hatása mind mélyebbé válik és drága a világ vala­mennyi békeszerető népe szá­mára. Mélységes meggyőződé­sünk, hogy a Kínai Népköztár­saság és a Szovjetunió nagy barátsága továbbra is napról- napra izmosodik és örökké élni fog. Megragadjuk az alkalmat, hogy a legjobb kívánságain­kat tolmácsoljuk a szovjet nép­nek. Még nagyobb és ragyogó sikereket kívánunk a szovjet népnek a kommunizmus építé­sében és a világbéke megőr­zésében.” — Most jól kipanaszolták magukat, s azt hiszik, így se­gítenek. De nem itt a hiba Az a baj, hogy büdös a mű­hely nekik, nem szeretik a szakmát. Tanulhatnának, de egy sem marad itt munkaidő után, hogy a hulladékból csi­náljon egy sámlit, vagy egy hokedlit. De ha lejár a mun­kaidő, rohannak haza, este moziba mennek, meg udvarol­nak. Hiányzik nekik két öt­kilós pofon, mert amikor én inas voltam... — és folytatja, s beszél arról, hogy volt régen Galgóczi elvtársnak valahol sántított az érvelése. Megfe­ledkezik arról, hogy ez az idő már elmúlt s 1956-ban élünk és azóta változott »vala­mit« a világ. Felkeresem Kormos Són - dort, a KTSZ elnökét. Amikor megtudja, miről van szó, rög­tön hivatja a fiúkat. Féiősen jönnek be az irodába és bá­tortalanul elmondják az előb­bieket. Az elnök keménye», határozottan felel. Arra a kér­désre, miért nem dolgozhat­nak teljesítménybérben, ezt válaszolja: »Most már lehet, kaptam már értesítést, de ad­dig hiába beszéltek nekem, míg nincs utasítás« A »kihall­gatás« rövid, a tanulók ígére­tet kapnak arra, hogy lese önálló munkájuk, és teljesít­ménybérben dolgozhatnak. — Kormos elvtárs, a távozó fia­talok után néz és megjegyzi: Nehezen akarják megszokni, hogy úgy legyen, ahogy én akarom. Persze, az ígéret csak ígé­ret, az asztalos KTSZ vezető­sége és szakmunkásai törőd­jenek többet a fiatalokkal gondoskodjanak arról, . hogy felkészülhessenek a szakmai vizsgára és főleg — adják meg a lehetőséget arra. hogy jó szakmunkások válja­nak belőlük... HANKÖCZI SÁNDOR más Lenin-kép, és több ki­sebb reprodukció, tágas, vilá­gos terem, négyes asztalok le­takarva fehér nylonterítővel- Háromszáz tanuló ebédel itt, nem kell senkinek sokáig vá­rakoznia, hisz 84-en étkezhet­nek egyszerre. Egyetlen hiba az, hogy a »bervaiaknak« reg­gel négykor már menniök keli és ilyenkor nem kaphatnak reggelit. Előző este adják ki nekik. A kávét bizony még akkor meg kell inni, különben elromlik. így néha megtörté­nik, hogy nagyon változatos a vacsora, olyan, mint valame­lyik este: krumplifőzelék, sa­ván yúság, szőlő és kávé A tanműhely A Munkaerő­tartalékosok épületében va­gyunk, az egri piac mellett. Az udvar végében van a tan­műhely, a zaj kicsit kellemet­len annak, aki még nem szok­ta meg A bent dolgozó tanu­lók otthonosan mozognak az eszterga, a gyalu, a maró és a fúrógépek mellett- Most a vil­lanyszerelő tanulók kapnak szakoktatást, Hajnal István géplakatos, a Finomszerel- vénygyár volt munkásának vezetésével. Több érettségizett van köztük Ilyen például Ju­hász Albin, aki Felső térirány­ról Jár be minden napi kerék­párral. Most épp a satupadnál dolgozik, műszerrel ellenőrzi, nincs-e hiba. A tanműhely ve­zető tréfásan megjegyzi róla, hogy maszek-alapon színját­szással is foglalkozik. Az is­kola most ad elő részleteket az Egri csillagokból, és ő játssza Bornemiszát. De Pin­tér Sándor és Szigetvári Jó­zsef is érettségi bizonyltvány- rtyel jött ide. Elégedettek, Mao Ce-tung, Liu Sao-csi és Csou En-laj az alábbi válasz­táviratot intézte Vorosilovnoz, Bulganyinhoz és Sepilovhoz. „A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép ne­vében legmélyebb köszönetün- ket fejezzük ki a szovjet kor­mánynak és népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltása he­tedik évfordulójának alkal­mából küldött üdvözletekért. A kínai nép harcának egész eddig megtett, hosszú útján mindig a szovjet nép szünte­len és lelkes támogatásában részesült és a szocialista épí­tésben jelenleg is a szovjet kormány és a nép hatalmas segítségét élvezi. A szovjet néPnek a kínai nép iránt tanú­sított nagy barátsága az egész kínai népet országa szo­cialista iparosításának miha­Az asztalos KTSZ-ben Vajon igaza van-e Neu­mann Dezső­nek: »más-e itt a helyzet«? — Valóban más! A harmadéve­seket, amikor megtudják azt, hogy róluk van szó, nem kell biztatni a be­szédre, Hárman állnak itt a csattogó szalagfűrész mellett, a fűrészpor vastagon tapad ruhájukra, bőrükre, csak a szemük csillog, tele eleven ke­serűséggel. Panaszkodnak. El­mondják hogy lassan szak­vizsgájuk lesz és még nem csináltak önálló munkát. Hiá­ba kémek nem kapnak. Szek- rényaljat, asztal-, vagy széklá­bat, — ilyeneken dolgoztak eddig. A szűk helyre hivatko­zik a vezetőség ezért, nem kapnak külön munkát. De hallottak már olyan megjegy­zést is, »korai még ez nek­tek«. — így nem lesz belőlünk szakmunkás, — mondja Ke­lemen László. — Segédmun­kásmeló, amit csinálunk tró» geroltatnak bennünket. Ezt vidd ki, azt vidd ki, takaríts ki, iát ezt csináljuk mi. Elmond- iák.hogy míg más szakmában i harmadévesek már teljesít­ménybérben dolgoznak, addig 5k még mindig 260 forintot napnak. Félnek a szakvizsgá­éi. »Adjanak önálló munkát, aisz mi is szakmunkások aka­dunk lenni — ezt mondja Bi- -incsik Sándor és ezen a vé- eményen vannak mindhár­man. Az egyik asztalos, Galgóczi Sándor, hallotta a beszélge­tést, ő Ss szeretné elmondani i véleményét. Amikor hozzá negyek, dühösen beswélni ketzd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents