Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-20 / 82. szám

2 NÉPÚJSÁG 1956. október 20. szombat Ha kell hal lovat is összefogunk — úgy szántunk — ígérik a füzesabonyi gazdák — ALAPOSAN benne járunk már az őszben. A fákon több a színes, hullani készülő levél, mint a zöld. Minden nappal közelebb vagyunk a télhez, de addig még nagyon sok a dol­gunk. Szántani, vetni kell, hogy a beálló esős, hideg idő a kamrákban, a padláson talál­ja a későn érő kapásokat és a földben az őszieket. Kevés az idő, s aggasztóak a jelentések is: a megyei értékelés szerint alig több, mint 10 százalékát vetették el az őszi búzának. Füzesabony községben meg ugyancsak a jelentés szerint, egyetlen hold sincs elvetve, il­letve a két tsz-ben 70—80 hold. Ha csak a jelentést nézi az ember, megdöbbentő a kép. Aggódva gondolunk arra, mi lesz a jövő évi kenyerünkkel. De csak a papírt látni —, abból nem spk jó születhet. Kint a községben kell szétnéz­ni egy kicsit. Az első, amiről meggyőződ­hetünk. hogy nem egészen így áll a helyzet, több mint 200 holdon elvetették az őszi búzát, csak nem lehet lejelenteni, mert egyik dolgozó paraszt sem vetette még el az egészet. — El tudja-e képzelni az elvtársnő, » hogy a parasztem­ber ne vessen? — válaszol kérdésemre kérdéssel az egyik öreg paraszt bácsi. — Vetni fog, mert ebből él. Higgye el, jobban fáj az nekünk, ha nem megy a munka, mint bárki másnak. Minek zaklatnak any- nyit bennünket? Mikor a tervfelbontást csi­nálta a tanács, minden pa­raszttal megbeszélték, mennyit vessen, volt, aki még többet Ígért, volt. aki sokalta. de vé­gül is mindenki kezeírását ad­ta, s amit vállalt, azt el is veti. Talán akad egy-két ha­nyag gazda, akit nem árt no­szogatni, de a többség nem ilyen. Nem marad vetetten a búzának való föld A BIZTOSÍTÉK erre? Az, hogy halad a betakarítás. Akarnak tehát dolgozni. A ku­koricát régen letörték, szárat is csak itt-ott talál az ember. Ami van, az jobbára a háztáji területeken. Napraforgónak, burgonyának híre sincs a ha­tárban és a répát is szedné már mindenki. A vetőmag is megvan, kitisztítva, egy-egy gazda triőrjét, rostáját 10— 15-en is igénybe vették. Meg­van már minden a vetéshez, de a szántás nagy gondot okoz. A gépállomástól nem várhat­nak segítséget, senki előtt sem titok, hogy kevés az üzem­anyag, alig győzi a szövetke­zetben a munkát. Igákra vár a szántás, de ebből is kevés van. A tehénfogatokat is be­leszámítva, összesen 170, s csak búza alá 1800 holdat kell fel­szántani. De mégsem ez a leg­nagyobb hátráltatója a vetés­nek. A legnagyobb baj az, hogy negyedik hónapja nem esett az eső, a kőkeménnyé száradt föld be sem veszi az ekét. Nagy gond ez a parasztok­nak. Egyideig vártak az esőre, de tudják, hogy most már nem igen lehet várni, mert ilyen hosszú szárazság után csak tartós esőt várhatnak. S ha most a szárazság miatt nem megy, a- sár még nagyobb ke­rékkötő tesz. — Vártunk, amíg tehetett — magyarázza az öreg Bocsi Im­re bácsi—v de most már mi is látjuk, hogy nem lehet. Jöjjön el két hét múlva, a búza java­része a földben lesz már. Ha kell, négy-hat lovat is összefo­gunk, úgy szántunk. Mint An­tal József, Németh Ferenc, meg Pápai József teszi. Egész kis szövetkezetét alakítottak, először egymásnak segítenek, azután másoknak. Fel lesz szántva mindenkinek a földje, be is lesz vetve, éppúgy, mint tavaly, tavaly előtt . . . Biztosra veszem, hogy igaza lesz Bocsi Imrének. Ha száraz­ság van is, megbirkóznak vele. De az is biztos, hogy tehetne könnyíteni a gondjaikon. És most nem olyan segítségre gondolok, hogy a földműves­szövetkezet, meg a KTSZ nép­nevelői kétnaponkint felkere­sik a parasztokat és nógatják őket a korai vetésre. A segítség most az lenne, ha egy csomó probléma elintézését egyszerű­sítenék. KEZDJÜK talán azzal, ami az elmúlt napokban a legége­tőbb volt, a répaszállítással. A füzesabonyiak a Selypi Cukor­gyárnak termelnek. Kétszáztíz gazda foglalkozik répaterme- lésseL A gyárnak az a mód­szere, hogy egy-egy községnek meghatározott számú (kocsije­gyet ad Füzesabonyban pél­dául naponta 12 kocsi répát vett át. Ennek aztán az lett a következménye, hogy egy-egy gazdánál négy-öt napig elhúzó­dott a répaszállítás, volt olyan hogy oda tett a fél napja, a másik fél nappal meg már nem tudott mit kezdeni. Most any- nyira jutottak, hogy napi 50 kocsira növelték az átvételt, de a problémát még ez sem oldja meg. Rengeteg idő el­megy. félnapokra kötik te az igákat, nem haladhatnak a szántással. Ráadásul a kocsi­jegy megszerzése is időbe te­lik. Az a kérésük, hogy a cu­korgyár ütemezze be, melyik termelő mikor szállítson. Legyünk őszinték, akadályoz­ta a munkát a tagosítás is. Ez érthető, amíg egy-egy gazda nem volt biztos abban, hogy megmarad a földjén, nem ve­tette el az őszieket. Le kellene már végre vonni a tanulságot is ebből. A tehetőséghez képest hagyják ugyanazon a földda­rabon gazdálkodni a parasztot, de ha a szövetkezet, a nagy­üzem érdeke úgy kívánja, hogy táblásítsanak, fejezzék azt be jóval a vetés előtt. Van már erre törekvés, de a gyakorlat­ban még nem így megy. Más dolgok is hátráltatják a munkát. Például az, ha meg­sértik a parasztok igazságérze­tét. Erre, sajnos, még mindig van példa. Esztendők óta ír­juk és mondjuk, hogy a külön­böző adottságoknak megfele­lően a szántóföld 37—39 száza­lékán kell búzát vetni. És mi a helyzet valójában? Sokszor a szántóterület 40—50 százalé­kán kötelezik búzavetésre a termelőt. Füzesabonyban pél­dául több mint 200 holddal nőtt a búzavetés terület. A nö­vekedés érdekes dolgokra ve­zethető vissza. A füzesabonyi járásnak hatvanezer hold szán­tója van, ennek a 38 százaléka 22 ezer hold. Ennyi búza elve­tésére kaptak tervet. Igen ám, de a valóságban nincs meg a 60 ezer hold. Illetve a tsz ta­gok háztáji földjén, az árterü­leteken, ahol a kora tavaszi árvíz elvűmé az őszi vetést, az állami tartalékföldek egy ré­szén, melyet a dolgozók ház­táji gazdálkodáshoz vettek bér­be. a pedagógusok, traktoris­ták háztáji földjén nem tehet kötelezni a búzavetést. Ez a terület közel 12 ezer holdat tesz ki a járásban. Ha ezt le­vonjuk, a hatvanezer holdból már csak 48 ezer marad, en­nek pedig már nem 38 száza­léka a kötelező 22 ezer hold. De hát a terv az terv, a járás kiadja a községnek, a községi tanács kiadja a parasztoknak és a paraszt mit tehet? El kell vetnie még akkor is, ha saját termelés rovására megy. IGAZ, HOGY az országnak kell a kenyér, meg kell termel­ni hozzá a búzát, de az is igaz, hogy az ilyen esetek nem nö­velik a termelési kedvet. Meg­oldást kell tehát keresni arra, hogy a mezőgazdasági tervezés közelebb kerüljön az élethöz, hogy ne legyen ilyen szakadék az Ígéretek és határozatok (je­len esetben 38 százalék) és a tett (jelen esetben a 40—50 százalék) között. És aztán tehetne még a kü­lönböző időt és munkakedvet rabló téves könyvelésekről, jogtalan felszólításokról is be­szélni. Igaz, már kevesebb az ilyen, de annyi még mindig akad, amennyi hátráltatja az őszi munkát. Mindezekből nem az követ­kezik, most már hagyjuk telje­sen magára a dolgozó paraszto­kat. Erről szó sincsen. De ar­ról igen, hogy a beszélgetések ne merüljenek ki a különböző politikai, agrotechnikai szóla­mokban. Legyenek hasznos, gyakorlati tanácsok. Évről-évre mondtuk például, hogy az őszi búza alá is mélyszántás kell, Ez a követelmény most a leg­több helyen megvalósíthatat­lan, mert ha fel is tudják ilyen mélyen szántani a földet, a száraz, kemény rögökből por- hanyós magágyat eső nélkül nem tehet csinálni. Az lenne i jó megoldás, ha a kukorica, ! cukorrépaföldeken sekély, nyolc-tíz centis szántást végez­nének. Ahol jó volt a növény- ápolás, ott ilyen sekély szán­tásban porhanyós, jó magágy lesz. Füzesabonyban csaknem 1000 hold ilyen terület van. HA A TANÁCSNAK és a pártszervezetnek van tenniva­lója, — már pedig van —, ak­kor ilyenféle segítséget adhat a dolgozó parasztságnak. És az ilyen segítség valóban hoz­zájárulna a párt, a tanács, és a dolgozó parasztok közelebb kerüléséhez. DEÁK RÓZSI gazdaságában ez az állatte­nyésztés, vagy az ipari növény A poroszlói Haladás Tsz-ben befejezték az őszi vetést A füzesabonyi járás terme­lőszövetkezetei a kedvezőtlen időjárás ellenére is igyekez­nek korán befejezni az ősziek vetését A poroszlói Haladás tsz-ben, jól előkészített mag­ágyban 100 holdon őszi búzát, 10 holdjon árpát, három holdon őszi takarmánykeveréket ve­tettek. A mélyszántásra váró terület 29 százalékát felszán­tották és a trágyázási tervet 89 százalékra teljesítették. A poroszlói Béke tsz-ben 150 hol­don vetették el az őszi búzát. A mezőtárkányi Győzelem tsz- ben 145 hold búza, 20 hold árpa, 13 hold rozs, és 11 hold őszi takarmánykeverék vetését fejezték már be. A járás termelőszövetkezetei a legutóbbi jelentések szerint őszi árpa vetéstervüket 104, őszi búzavetéstervüket 40 szá­zalékra teljesítették eddig. Nálunk történelmi hagyo­mányai vannak a gazdakörök­nek. Sok más parasztírónk kö­zött Veres Péter is érdekes és értékes emléket »állít önélet­rajz regényében ezeknek a kö­röknek, amelyeket hol 48-as, hol Kossuth, hol meg egysze­rűen olvasókörnek tituláltak. A legtöbb helyen a közép- és kisparasztok jártak el estén­ként, vasárnaponként egy kis vitára, olvasásra, kártyapartira vagy éppen a szerződéskötés, a soron ' lévő mezőgazdasági munka megbeszélése végett. Mint poraiból feléledt Phönix- madár, úgy kaptak lábra a mi megyénkben is 1953 után a ré­gi gazdakörök — hozzátehet­jük — új, még igazabb tarta­lommal. Egyszerre vagy har­minc községben kezdtek mun­kához és Erdőtelken, Hatvan­ban, Egerben, Pétervásárán estéről-estére megteltek a he­lyiségek. Itt tartották az ezüst- kalászos tanfolyamokat, az ér­dekes előadásokat és ismét itt kezdték kötni a szerződéseket is a gazdák, itt tervezgették a jövőt. Otthon voltak, egymás közt voltak és őszinték voltak ezek­ben a körökben, egyre bát­rabban mondták el véleményü­ket, s egyre elevenebb, pezs­gőbb tett a vita a termelés módjai, tehetőségei felett. A Hazafias Népfronton belül munkálkodó körök kezdték kö­zelebb hozni a párthoz. a párt Rehabilitáljuk a gazdaköröket politikájához, az 1950—52-es idők elvadított becsületes pa­raszti tömegeit. 1956 őszén mégis mutatóban akad csak egy-két gazdakör, az is inkább már csak a vasárnap délutáni ulti-parti színhelye. Egyébként kihaltak a termek, megszűnt az eleven pezsgő étet, nincs vitel, őszinte s23, olva­sás, művelődés, tapasztalatcse­re. Semmi sincs . . -, csak a hideg és üres termek. »»A gazdakörök a jobboldali elhajlás fészkei lettek« — hangzott el még nem is olyan régen, s rögtön hozzátették, hogy a Hazafias Népfront nem képes megfelelő tartalommal megtölteni e körök munkáját. Emiatt erősen tartja itt magát a «-Nagy Imre vonal«, fékjei a mezőgazdaság szocialista át­alakításának. S ezzel az indo­kolatlan verdikttel, ha nem is halálra, de legalább is tetsz­halálra ítéltettek országszerte, így a mi megyénkben is a gaz­dakörök. A pártszervezetek, amelyek közvetlenül kezdték irányítani ezeket a köröket, rövid időn belül épp emiatt kevesebbet törődtek velük, s hogy sok volt itt az egyéni gaz­da. akit nem győzött még meg a szövetkezet fölénye (számos helyen nem is győzhetett meg) úgy tekintettek pártszerveze­teink a körökre, mint az egyé­ni gazdálkodás bázisaira Az, hogy ezekben a gazdakörökben szakelőadások folytak a ter­méshozamok fokozásáról, a trá­gyázásról, a szerződéskötések jelentőségéről, hogy itt voltak az ezüstkalász tanfolyamok, — ez mind másodrangú szem­pontnak bizonyult. Vagy kell a szövetkezet, vagy nem. A »»ket­tős« feladat így vált egyszerű feladattá, így került a termés­hozamok fokozása, a többter­melés, az agrotechnika, a min­dennapi kenyér, a mindenáron való »»fejlesztés« mögé. Messze mögé! S azok a dolgozó parasztok, akik Egerben kísérteti parcel­lán tanulmányozták a korszerű technikát, akik Hatvanban hozzájárultak egy 300 ezer fo­rintos iskola felépítéséhez, egy­re mélyülő bizalmatlansággal kezdték figyelni a dogmatiz- mus, a Rákosi kultusz, a tör­vénysértések korának tobzódá­sát. Fellobogó termelési ked­vük lelohadt, politikai aktivi­tásuk jóformán megszűnt, vé- eményüket magukba fojtva 'végezték mindennapi munká­jukat Az elmúlt hetek felmérhetet­len politikai változásai a setá­lini önkény hazai felszámolása, a párt és a kormány erőfeszí­tései, a falusi politikában elkö­vetett súlyos hibák revidiálá- sa természetszerűleg mély rokonszenvet váltott ki a dol­gozó parasztok körében. Ha még nem is teljesen, de mé­lyülni kezdett a bizalom, a re­ménykedés, szélesebb meder­ben kezd hömpölyögni az egy­előre még óvatos tervezgetés. Itt az ideje, hogy rehabilitál­juk a gazdaköröket is, — ez­zel is bizonyítva, hogy a párt feltétlen tiszteletben kívánja tartani a szabad, őszinte viták légkörét, a falu haladó hagyo­mányait, hogy egyetért a gaz­dakörök előrevivő munkájá­val és szerepével a falu kultu­rális, politikai és gazdasági életében. Elsősorban megerősödött nép­front-mozgalmunk feladata, a gazdakörök támogatása, irányí­tása szervezeti és gazdasági megalapozása. Az elmúlt évek bebizonyították a pártvezetés direkt módszerének helytelen­ségét, politikai hibáit. Nem ar­ról van szó, hogy a pártbizott­ságok, pártszervek ne kísérjék élénk figyelemmel e körök munkáját. Sőt . . . Segítsék, támogassák az ott felszínre kerülő ötleteket, javaslatokat és a*: esetleg felmerülő heljrte­K ül politikai jegyzetek Csangkajsekista összeesküvést lepleztek le Kantonban kát, robbanóanyai »oká­ciós röplapokat és 'le* mányokat találtak. -J­nyiüket Hongkongi Képea- ték ki a bombák kezelésére és a rendzavarások megszervezé­sére. , Mi A belbiztonsági szervek kép­viselőié közölte, hogy a kan­tom összeesküvés leleplezésé­ben és felgöngyölítésében ige* nagy szerepe volt a belbizton­sági szervek és a lakosság együttműködésének. * A. K. Bidmead, a hongkongi rendőrség helyettes főnöke hi­vatalosan közölte a sajtóvad. hogy a kauluni vér s zavargá­sok halálos áldozz . ak szá­ma kedden délután 56 főre emelkedett. A sebesültek szá­ma 437 fő, ezek közül 134-et kórházban helyezt. k el. A rendőrségen minteg ' . 000 sze- jmély kihallgatása foiy.k. Mint a Kínai Népköztársaság biztonsági szervei megállapí­tották, csangkajsekista ügynö­kök megbízást kaptak arra, hogy a hongkongi és kauluni rendzavarásokkal egyidőben Kantonban is indítsanak za­vargásokat. E célból a hong­kongi kuomintangista szerve­zet több csoport kiképzett ügy­nököt küldött Kantonba azzal az utasítással, hogy robbant sanak fel középületeket, ter­jesszenek provokációs tartal­mú röplapokat, szervezzenek rendzavarásokat. Az ügynökök mindezt október 10-re időzí­tették. Mint az Üj Kína hírügynök­ség jelenti, a belbiztonsági szervek időben leleplezték a csangkajsekista ügynökség ösz- szesküvését. A kuomintangis­ta ügynökök többségénél idő­zített bombákat, gyújtóhombá­Angliában felavatták az első atomerőmüvet A Cumberland grófságbeli Calder-Hallban október 17-én hivatalosan felavatták az első angol atomerőművet. Az ün­nepségen megjelent Erzsébet királynő, valamint számos te­kintélyes politikai személyiség. A külföldről érkezett tudósok között ott volt Topcsijev aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia tudományos főtitkára is. ' Az atomerőmű kezdetben 10 000 kilowatt áramot termel. Gaston Palewski Moszkvában Szkobelcin akadémikus meg­hívására kedden Moszkvába érkezett Gaston Pqlewski ne­ves francia társadalmi szemé­lyiség és politikus. A vendé­get a vnukovói repülőtéren Szkobelcin akadémikus és más I személyiségek foganták. Építkezési tapasztalatcsere Kömlőn A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatósága az elmúlt héten építészeti tapasztalatcse­re értekezletet hívott össze Kömlő szövetkezeti községben. A tapasztalatracsere értekezlet­re mintegy száz termelőszövet­kezeti elnököt, építészeti bri­gádvezetőt hívtak meg a me­gye különböző nagyüzemi gaz­daságaiból. A részvevők meg­tekintették a község hat ter­melőszövetkezetének most fo­lyó építkezéseit, és megállapí­tották, hogy jó úton haladnak. Mindegyik gazdaságban ötven férőhelyes új tehénistálló épül, azonkívül dohánypajtákat és egyéb gazdasági épületeket hoznak létre. Tetszésüket külö­nösen az nyerte meg, hogy minden gazdaságban a tsz sa­ját építőbrigádja dolgozik. En­nek az az előnye, hogy lénye­gesen olcsóbban, és amellett gyorsabban építkeznek, mint az építőipari vállalatok. A másfélmillió forint beruházás­sal létesülő épületeknél két-há- romszázezer forint az ilyenfaj­ta megtakarítás. A vendégek megszemlélték a tiszanánai Vö­rös Csillag Tsz befejezés előtt álló 100 férőhelyes tehénis­tállóját is. A legjobb benyo­mást ez az építkezés tette a résztvevőkre. A nagyrészt sa­ját erőből épülő istállóba* korszerű tej ház, takarmányos, padlásmagtár, gondozói helyi­ség szolgálja majd a higiénikus állattartást. Megalakultak megyénkben a szabálysértési bizottságok A megyei tanács keddi sajtó tájékoztatóján Uhljár Mihály elvtárs, a VB. titkára ismén­len nézeteket nyílt vitában, az érvek meggyőző erejével tisztázzák. Erre van szükség és nem gyámkodásra. Bízni kell a falu reális józanságá­ban, a gazdakörök erejében, s mindezt hozzáértő szívvel és kézzel a kör tagjainak egyet­értésével kell irányítani me­zőgazdaságunk legégetőbb problémáinak megoldására. Közeleg a tél, rövidesen be­fejeződik az idei mezőgazda- sági év. Kiváló alkalom ez a gazdakörök szervezeti és gaz­dasági, nem utolsó sorban po­litikai megerősödésére és meg­erősítésére. Előadások, viták, tanfolyamok, a tapasztalatcsere széles formáit biztosíthatják a kör estéi, amellett a szórako­zást, a kultúrálódást is. Min­den nézeteltérés, minden bi­zalmatlanság elmúlhat itt a gazdakörökben, hogy már ezzel megteremtsék a kölcsönös bi­zalom alapját. Nagy erő és nagy lehetőség van a gazdakö­rök munkájában, ezt nem fel­használni, erre nem támasz­kodni országépítő nagy gond­jaink, a szocialista demokrácia megteremtéséért, a párt és a nép egységéért folytatott kö­vetkezetes harcunkban, — sú­lyos mulasztás volna. Rehabilitáljuk a gazdakörö­töket, irányítsák munkájukat a népfront-bizottságok, támo­gassák, segítsék őket a párt­szervezetek. Ee a dolog lénye­ge. (Oy. G.) tette lapunk munkatársaival a községi szabálysértési bizottsá­gok megalakításával kapcso­latos problémákat. Elmondot­ta, hogy az országgyűlés 1956. évi IV. számú törvénye ren­delte el a szabálysértési bizott­ságok létrehozását, s ezek meg­választása megyénkben zömé­ben befejeződött. A szabálysértési bizottságok jelentős szerepet kapnak a ta­nácsok munkájában. Feladatuk lesz a törvényesség megszilár­dítása, az állampolgári jogok fokozottabb védelme, a bűn­cselekmények elleni védekezés szélesebb társadalmi alapokra való helyezése, s nem utolsó sorban a dolgozók tevékeny részvételének biztosítása a tör­vények védelmében. A sza­bálysértési bizottságokkal to­vább szélesedik a tanácsok tö­megkapcsolata, fokozódik a dolgozók bevonása az állami feladatok megoldásába. A szabálysértési ügyeket ed­dig a községektől távol eső já­rási székhelyeken egy előadó intézte. Ez nem volt kielégítő, mert csökkent az ügy érdem- beni elintézése, nem volt meg a megfelelő nevelőhatás, ugyan­akkor sok olyan határozat lá­tott napvilágot, melyet nem kellő körültekintéssel hoztak. Megyénk területén 112 sza­bálysértési bizottságot válasz­tottak meg a tanácsüléseken, melyeknek 6—-12 tagjuk van. így megyénk területén 900— 1000 dolgozót vonnak be ebbe az államigazgatási munkába. A bizottságok hatáskörébe »ok. eddig mintegy 50 — szabály- sértés tartozik. ' Az elbírálások­nál 500 forintig szabhatnak ki majd pénzbírságot

Next

/
Thumbnails
Contents