Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-13 / 80. szám

4

NÉPÚJSÁG

1956. október 13. szombat

Az egri kultúrház őszi és téli tervei

Mint egy hatalmas ceruza, i

úgy emelkedik ki Egerben, a 1 Knézich utca elején a minaret. Az arra járó akaratlanul is arra gondol, hogy az egész környéket, az omladozó varat, a zegzugos utcákat, a kuitúr- ház halványzöld épületét vajon nem ez a ceruza vetette-e papírra, s amit látunk, az csupán egy régi városrészlet, amelyet a rajzoló meg akart örökíteni az utókor számára. Az álmodozót azonban kizökkenti mélázásából egy teherautó, amely éktelen dudálással kanyarodik be az utcába, s megáll a kultúrház előtt. KözeleDbről látjuk, hogy a Magyar Filmgyártó Vállalat kocsija. Hunyadi: Bakaruha című filmjét forgatják Egerben, S a „filmesek” tanyája most a kuiturház. Ahogy belépünk az ajtón, a Bródy Filmszínház hatalmas plakátjait látjuk, balra a könyvtár, az első emeleten pedig a TTIT klubja van. A szűkös hely ellenére is színes, változatos programot készítettek elő a kultúrház dolgozói az elkövetkezendő őszi és téli hónapokra. A járási kultúrház, amely most már rövid időn belül a városi tanács irányítása alá kerül, a városi tanácstól 35 ezer forintot kapott beruházásra és felújításra.

A kultúrház énekkara a nyár elején tartott Heves megyei napok keretén belül rendezett dalosverseny győztese. Most Mátra körüli útra indulnak, s természetesen a kirándulás közben egy-két helyen ízelítőt is adnak művészetükből.

Szorgalmasan próbál a balettkar is. Az első őszi szereplésük az Egri Gárdonyi Géza Színház Vörösmarty: Csongor és Tünde című darabjának bemutatójában volt. A darab koreográfiáját Török Endréné tervezte, a táncbetétet a kultúrház balettkara adja elő. Az ősz és a tél folyamán még számos kultúrműsorban tapsolhatunk nekik.

Októberben szervezik újjá a népi zenekart és a tánccsoportot. Majd ebben a hónapban elkészül az esztrád műsor, és nemcsak mi egriek, hanem a vidékiek is gyönyörködhetnek műsorukban, mivel az ősz folyamán számos vidéki fellépést szerveznek. A tél folyamán mutatja be a színhátszó csoport Csizmarek: Bukfenc

című zenés vígjátékát, amelyet Pesten az egész tél folyamán táblás ház előtt játszottak. Minden második vasárnap délelőtt gyermekkacagástól visszhangzik a kultúrház. Folyik a bábszínház előadása, — alig pár hete működik ez a színház, de máris többszáz gyerek kacag, izgul, és sír a bábok sorsán vasárnap.

A napokban indult meg a tánctanfolyam, a megyei tánctanítók közösségének vezetésé- j vei. A táncórákat minden hétfőn és csütörtökön tartják,

vasárnap esténkint pedig a kultúrház nagytermében össztánc van.

Október elején megindul a fotó-szakkör is. Még ebben az időben elkezdi működését a képzőművész kör, Biró Lajos főiskolai adjunktus vezetésével. A képzőművész körre

számos jelentkező van, s nagy

az érdeklődés vidékről is.

Egy örömhír a korcsolyasport kedvelői számára: jégpálya nyílik a kultúrház udvarán. ha... Ha a Magasépítő Vállalat sokszoros ígéretéhez híven, megépítené a konyhá- I ját a Kossuth téren lévő üzem- I nél és átadná a helyét, amit a kultúrház földszintjén elfoglal. Itt rendeznék be az öltözőt, melegedőt és a büfét a korcsolyázók számára. És a kultúrház udvara igazi kultúrház udvarához méltó képet öltene, mert bizony most, ha kimegy az ember az udvarra, nem lát mást, mint moslékkal és szeméttel öntözgetett követ és törmeléket, nem is szólva arról a bűzről, amely ott terjeng.

Kiemelkedő esemény lesz a kultúrház életében az október 20-ra tervezett szüreti bál, november 24-én a hagyományos Katalin bál és december elején a Télapó bál. Mind a három rendezvényt magas színvonalú kultúrműsor kíséri, amelyen a kultúrház művészei mellett budapesti művészek is fellépnek.

A közeljövőben megindulnak az ismeretterjesztő előadások, amelyeket minden alkalommal filmvetítés is kísér.

Lüktet az élet a minaret mögötti kultúrházban. Esztrád műsor, balett-est, művészettörténeti előadás, hangverseny, bál — röpköditek a szavak a levegőben, s a kultúrház dolgozói minden igyekezettel azon vannak, hogy a hosszú őszi és téli estéket kellemes szórakozással tölthessék el a város dolgozói.

EQT|gÉ|I|Y

V.

Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. Jago (Shakespeare: Othello), 2. Tartuffe (Möllere: Tartuffe), 3. Mefisztó (Goethe: Faust), 4. Biberach (Katona: Bánk bán), 5. Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), 8. Jonathan Wild (Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete), 7. Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), 8. Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), 8. Athalia (Jókai: Aranyember), 10. Richelieu bíboros (Dumas: Három testőr).

A verseny állása: Kristóf! Ilona, Gyöngyös 36.5 pont, Rozgonyi Ivánné, Pátzay Jánosné, Gyöngyös, „Egri diákok“ 35.5 pont, Bo- da Katalin. Dózsa Kálmán, Gyöngyös, Juhász József, Eger 35 pont, Madarász Gyula, Eger 34 pont, Szmollényi Lászlóné, Petrán Katalin, Eger 33 i pont. Bander Barna, Hatvan 30.5 pont, Helmberger Lajos, Eger 30 pont. Boros Gábor, Hatvan 20.5 pont. Tárnái Melitta, Bradács Miklós, Balogh Dénes, Apc 29 pont.

ötödik és egyben utolsó fordulónkban művek színhelyét kérdezzük.

1. KI írta a „Caesar és Cleopát- rát“ és hol játszódik le?

, 2. Ki Irta a „Bel ami“-t és melyik városban játszódik le?

3. A „Rómeó és Julia“ színhelye.

4. Melyik két városban játszódik le az orosz irodalomnak az a klasszikus alkotása, amely egy asszony szerelméről és öngyilkosságáról szól? (Kérjük a mű címét és íróját is.)

5. Ki írta a „Vörös lUiomot“ és melyik olasz városban játszódik le a regény egy része?

6. Ki írta a „Pillangó"-t és melyik városban játszódik le?

8. A felszabadulás utáni magyar drámairodalom egyik legkiválóbb alkotása, a magyar történelem két jólismert alakjának küzdelmét mutatja be a vég előestéjén. (Kérjük a mü színhelyét, címét, írójának nevét).

9. Az elmúlt években filmen és színpadon is bemutatott magyar regény színhelye.

10. Ki írta a „Húsz év múlva“ című regényt és hol játszódik le?

A nevek helyesírására ügyelni kell, mert azt is pontozzuk!

Beküldési határidő: Október 18, csütörtökön 10 óráig.

AZ IRODALOM HÍREI

— INTERJÚT közöl a Les Lettres Françaises Grigorij Rosalj szovjet rendezővel, aki most dolgozik Tolsztoj: Kínok útja című művének megfilmesítésén.

— A KÜLFÖLDI irodalom

remekművei közül a jövő évben megjelenik többek között Werfel: Musa Dagh — című műve, Martin du Gard: Thi- j bault-család — című három- kötetes munkája. Rabindra- náth Tagore, Stefan Zweig válogatott novellái, valamint Thomas Mann: Lotte Weimarban című könyve.

— DUMAS a Három testőr c. regénye megjelenik az Olcsó Könyvtárban, három kötetben.

— HÁROM ÜJ film előkészítését kezdték meg a filmgyárban. Makk Károly rendező például Örkény István—Bacsó Péter: Babik c. film forgatókönyvén dolgozik.

— DINÖ DE LAURENTIS 1959- ben meg akarja filmesíteni Dante Isteni színjátékát.

— AZ ANGOL közönség előtt — a címe Tímár István rendező és Badar János operatőr új filmjének, amely az Állami Népi Együttes londoni vendégszereplését mutatja be.

áS5 NAPTAR fgj

Októben 13:

1885-ben született Eugénia Cotton, a Demokratikus Nők Világ- szövetségének elnöke.

75 éve született Csathó Kálmán

író.

Október 15:

Lermentov orosz költő születésének 142. évfordulója.

Október IS:

1946Vban kilenc német háborús bűnöst végeztek ki Nümbergben. Göring, előző nap, cellájában megmérgezte magát.

— VIDÁM műsoros előadást tartottak a múlt héten a no- vajl iskolában. Az úttörő zenekar a János vitéz című daljátékból adott elő részieteket, az iskola tánccsoporíja pedig népi táncokat mutatott be régi novaji viseletben.

— „VILÁGHÍRŰ festők reprodukciós kiállítása” nyílt Gyöngyösön a Városi Kultúrházban. Olasz, német, francia, flamand és holland festők képeinek reprodukcióit állítják ki. A kiállítás október 16-ig tart, minden nap reggel 8-tól délután 4-ig lehet látogatni. Belépés díjtalan.

— A DOBÓ gimnázium II osztálya a politechnikai oktatás elősegítésére az elmúlt napokban kémiaóra alkalmából ellátogatott a demjéni olajkutakhoz, ahol gyakorlatban is megismerkedett a földgázzal, az olajjal. Ezeket a kirándulásokat több üzemben is megismétlik majd. (Daragó István ).

— BARCSAY JENŐ, a világsikert aratott Műiészeü anatómia szerzője új könyvével lép az érdeklődők elő 1957-ben. Az új mű címe: »-Ember és a drapéria«, a rúna és az anyagok törésének és eséséneis törvény- szerűségével foglalkozik.

— AZ OLASZORSZÁGI szovjet filmhéten, november 7 és 14 között 23 szovjet filmet tűznek műsorra. Bemutatásra került többek között az Ilja Muromec című szélesvászonra készült film is.

— HAZATÉRT Egerből a Bakaruhában forgató csoportja s most a filmgyár Gyarmat utcai telepén készítik elő a film belső felvételeit.

— Az Eger és Vidéke Méhészszövetkezet a Szakszervezeti Székházban október 14-én reggel 9 órai kezdettel tartja a szokásos havi összejövetelét.

— Orvosok és pedagógusok vitatkoznak a nevelésről a TTIT egri klubjában október 17-én, szerda este 8 órakor. Vita vezető: Dr. Kőrfy Lóránd ig. főorvos, „Érdemes orvos" és Dr. Somos Lajos, a Tanítóképző tan. vezetője.

—■ Eger múltja és jövője címen városrendezési kérdéseket vitatnak meg a TTIT egri klubjában október 15-én, hétfőn este 8 órakor. Vitavezető: , Hevesy Sándor és Rapcsák J6- I zsef főmérnökök.

FILM

LÁTOGATÁS A FELHŐKBŐL

A Gyöngyösi Szabadság Filmszínház október 11—17-ig tűzte műsorára Látogatás a felhőkből — című színes csehszlovák filmvígjátékot. Trnkov csehszlovák községben játszódik le ez az új színes csehszlovák filmvígjáték. Jóravaló, dolgos és békés emberek lakják a falut. Annyira békés természetűek, hogy náluk nincs szükség az önkéntes honvédelmi szövetség megalakítására, hiszen béke van. De ha mégis veszedelembe forognának, meg tudják majd védeni magukat előzetes készülődés nélkül is. Az Önkéntes Honvédelmi Szövetség azonban nem osztozik a lakosság felfogásában, s elhatározza. hogy bebizonyítja nekik a szervezet szükségességét Tmkovban sportünnepség van éppen, amikor feltűnnek a honvédelmi szövetség ejtőernyősei. A parasztok megcsodálják a látványosságot, amikor egyszerre csak híre megy, hogy a pilóták azzal a feladattal érkeztek, el kell fogniok Martint, a szövetkezet elnökét. Ebből származnak aztán az izgalmas és kacagtató vígjátéki bonyodalmak.

Æi^ozik

wJMâîj

Egri Váró* Csillag:

Október 14-én, vasárnap délelőtt matiné: Teli Vilmos (olasz).

Október 13—17: Tanár úr kérem (magyar).

Egri Bródy:

Október 13—14: Füst az erdőben (szovjet).

Október 13—14: Puccini (olasz).

Egri Szabadság:

Október 13—14: Vörös és fekete I. (francia).

Egri Béke:

Október 13—15: Sçuderi kisasz- szony (német).

Gyöngyösi Puskin:

Október 13—17: Riadó a hegyekben (csehszlovák).

Október 14-én, vasárnap délelőtt matiné: Tartalékjátékos (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

Október 13—17: Látogatás a felhőkből (csehszlovák).

Október 14-én, vasárnap délelőtt matiné: Expressz szerelem (szovjet).

Hatvani Vörös Csillag:

Október 13—16: Egy szép lány

férjet keres (olasz).

Október 14-én. vasárnap délelőtt matiné: Gyanú (jugoszláv).

Füzesabony:

Október 13—15: Oj ember kovácsa (szovjet).

Október 16—18: Aranyantilop

(szovjet).

Pétervására:

Október 13—14: Gróf Monte Cris- to I. (francia).

Október 16—17: Kétszer kettő

néha öt (magyar).

Filmhírek

— KÉSZÜL a Zsarnok medve — cimű új mesefilm, a film a szarvasi arborétumban játszódik le. Vass Judit rendezi, Mikó József fényképezi a Zsarnok medvét.

— KELETI MARTON a napokban

megkezdi a Két vallomás forgatását. A lilm forgatókönyvét Hamos György elbeszéléséből irta Hamos György, Keleti Márton és Turzó Gábor. A film főszerepeiben Törő- csik Marit, Krencsei Mariannt, Me-3 zei Máriát, Molnár Tibort, Tímár::' józselet, Rajz Jánost láthatjuk')“ majd. Igen jelentős szerepet kaptak a Ilimben a gyerekek, akik' közül a főhősöket Csőgör Tibor,“ Balassa Gábor és Koletár Kálmán alakítja. . .

MÜSßRß:

Október 13, szombat:

Egerben este fél 8 órakor: Nebántsvirág (Madách bérlet).

Október 14, vasárnap:

Egerben délután 3 órakor: Csongor és Tünde. (Bérletszünet.)

Este 8 órakor: Nebántsvirág. (Bérletszünet.)

Október 15, hétfő:

Nincs előadás.

Október 16, kedd:

Este fél 8 órakor: Nebánts- - virág. (Petőfi bérlet)

AAAAW,

Kizil Elma — így nevezte 1664-ben Evlia Cselebi, a híres török utazó Egert. Kizil Elma: piro6 alma, ezt jelenti. Arról a városról emlékeznek így a törökök, amelyről nagyon hízelgő véleményt akarnak adni. Leírása valóban igen kedvezőnek tünteti fel a vár és a város állapotát, helyzetét. Mindennél többet mond, ha őt magát idézzük: ”... Erős

vár, mely széles és mély árkokkal és harminc rőfnyi magas töltéssel... különféle bástyákkal, mellvédekkel, lőré- sekkel ellátott... annyi különféle hadiszer van itt, hogyha száz esztendeig tartana is a vár ostroma, a készenlétben lévő hadiszer akkor sem fogyna el..„Paradicsomszerű” e vár. A vár alatt pincéket, üregeket említ, amelyekben hatalmas mennyiségű hadianyag és élelmiszeranyag van felhalmozva. Említi a ma is használatos gyalogos lejáratot, a várost körülvevő külvárost. Végezetül létesítményeiről emlékezik meg. Először is a hévfürdőkről: három volt, az egyik a férfiak, a másik a nők, harmadik az állatok számára. A külváros erődítményében 17 városrészt említ. (Hét keresztény és 10 iszlám.) 2060 csinos házzal és sok palotával. A palotákban és az előkelő házakban is volt fürdő, mint ezt az előkelők dicsekedve mondják. 5 kis fogadó, 46 Imahely, 17 elemi iskola, két kolostor, 26 csor- gókút, 600 bolt említése tarkítja még a leírást. így volt ez valóban? Nem egészen. Sok adat a török történetírás szokásos túlzása.

A vár erősen megsérült 1552-ben, a várost maga Dobó István gyújtatja fel. Az ostromot követő években a helyre- állítás és a korszerűsítési munkálatok sokat változtatnak Eger képén. Az 1596. évi ostromot, a város igen megsínylette. A vár kevésbé. Edward Barton, a konstantinápolyi angol* követ elkísérte a szultánt a hadjáratba, s az ő itt készített feljegyzései forrásként szolgáltak. Leírásai alapján az ostrom előtt Eger szép kis város volt. Az ostrom után az angol követ már csak romhalmazt említ a helyén.

Mit tett a török a vár és város helyreállítása, további kiépítése érdekében? Evlia Cselebi tanúvallomásait már látA tűk. A valósághoz közelebb álló képet kapunk azonban, ha a ma is meglévő emlékeket vesszük szemügyre, vagy ha kell, a kutató ásót hívjuk segítségül.

A várban kijavítják a megrongált részeket. A belső vár külső kapujánál egy kis kapuvédő müvet építenek, amely ma is megvan, s emlékét őrzi az, hogy e helyet ma is Törökkertnek nevezik. Más török építkezés nyomaira a vár te3©*!^ €<3j@HbcF3>

rületén eddig nem bukkantak. A törökök számára a hadiépítkezés eredményei nem voltak ismeretlenek. (Ezt sok, az ország más területén talált emlék bizonyítja.) Itt azonban egy aránylag korszerű, jó állapotban lévő erődítményt találtak, további munkálatokra, újabb erődítmény részekre nem igen volt szükség.

Induljunk most körül a városba. A városhoz közel, a Dózsa György tér 1. számú ház udvarán találták meg az Evlia Cselebi által is említett „Validén szultána” fürdőt. Itt néhány évvel ezelőtt rövid ideig ásatásokat folytattak. Egy sarokrész az, ami látható: szta- laktitos faragású kőből; a medence még feltárásra vár. A leírás szerint a kupolát vörös márvány borította. (Zárójelben szeretném felvetni, hogy talán a város fedezhetné a feltárás befejezését és a fürdő rendbehozását. Legalább any- nyira, hogy szégyenkezés nélkül meg lehetne mutatni a látogatóknak.) A népkertben átépített hévízfürdő alaprajzi elrendezése ie török eredetre

mutat. A magyarországi török fürdők szépségéről és kényelméről nemcsak Evlia Cselebinél, hanem a nyugati útleírásokban is olvashatunk. Elsősorban Budát kell említenünk, de jelentős helyet foglal el Eger is ebből a szempontból. Egy igen érdekes mozzanat, amelyet újabb kutatások állapítottak meg, hogy a fürdők berendezési tárgyai közül a mosdómedencék sok helyen megmaradtak és a barokk templomok előterében nyertek elhelyezést szenteltvíztartóként. Ilj’en Egerben is van, jelenleg a múzeum birtokában. Itt tehát nem túlzott Cselebi. A virágzó török fürdőkultúrának az egri létesítmények méltó képviselői. (Habár a középkorban ismerték már a melegvizek gyógyító hatását, komoly előzmények nem voltak.)

A helybeli hagyomány sok házban (különösen, amelyek a vár alatt vannak) vél török é- pítkezést. Biztos adatunk erre egyelőre nincs, sem negatív, sem pozitív irányban. A törökök jobbára fával építkeztek, amely nem maradt meg. A felszabadulás utáni összeírások az 1687. évi ostrom nagy pusztításairól tanúskodnak. De még az ostrom viszontagságai sem magyarázzák meg az ösz- szeirások szegényes adatait Evlia Cselebi erre vonatkozó utalásait csak erős fenntartással vehetjük tudomásul. Az összeírások szerint kb. 413 lakott ház volt, ezekről sem túlságosan hízelgőén nyilatkoznak.

Eger török emlékei közül a legmonumentálisabb, helyesebben az egyetlen monumentális emlék, amely országos viszonylatban is jelentős helyet foglal el a török művészet emlékei között: a minaret. A török sok helyen a meglévő keresztény templomokat használta fel. alakította át a saját vallási rítusainak megfelelően.

Erre Egerben is volt példa. Az iszlám vallás tiltja az alakos ábrázolást, így a festményeket bemeszelték, a szobrokat eltüntették. A XVI. század második felében már új templom építkezésekkel találkozunk. Ezeknél hazai jellegzetesség nem volt, a kivitel egyszerűbb, mint a török területek szultándzsámiinál. Mivel Egert a törökök csak 1596-ban foglalják el, a minaret építését a XVII. századra tehetjük.

Pontos építési évét nem tudjuk megállapítani. A minaret csonka emlék, a dzsámi, amelyhez tartozott, már nincs meg. A minaretek alaprajza nagyobbrészt sokszögű volt. Az egri tizennégyszögű, zömök, vastagabb lábazati részét mélyített szamárhát ívek díszítik. Törzse vékony, hosszú oszlopként emelkedik a magasba. Kovácsolt vasráccsal ellátott körerkélyét sztalakti- tos kőkonzol tartja. Kúpálakú süveg fedi az épületet, tetején a félholddal. A minaret belsejében keskeny, sötét csigalépcső kanyarog fel az erkélyhez. A dzsámi valószínűleg a kultúrház felőli oldalon volt. Lehetséges, hogy egy ásatás tisztázná ezt.

A nem túlságosan hosszú felsorolás végére értünk. A kevés, de jelentős emlék mindenesetre cáfolja azt a régi szemléletet, amely erős elfogultsággal lebecsülte a török művészetet, különösen hazánk- beli emlékeit. A török iga alól való felszabadulást követő évtizedek hosszú sora alatt szerte az országban mostohán bántak a török emlékekkel. Ugyanakkor művészettörténeti irodalmunk is adós a megmaradt értékek feldolgozásával, ismertetésével, pedig ezek is a magyar történelem egyik' fejezetéről beszélnek.

Galván Károlyné. muzeológus.