Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-26 / 75. szám

2 NÉPÚJSÁG 1956. szeptember 36. szerda Pár héttel az értelmiségi határozat után . . . ; Pártunk Központi Vezetősé­gének határozatát értelmisé­günk minden rétege — taní­tók, orvosok, mérnökök és jo­gászok — egyaránt nagy öröm- iïiel és egyetértéssel tanulmá­nyozzák. A határozat válaszol a múltra, felel a jelen problé­máira és reményt, biztatást ad a jövőre. Különösen nagy meg­nyugvást keltett, hogy elítéli a régi értelmiségiekkel szem­ben megnyilvánuló bizalmat­lanságot és kimondja: „Az ér­telmiségiek elbírálásánál első­sorban a 11 év óta végzett munkát, a jelenlegi szakmai és politikai tevékenységüket kell figyelembe venni.” Alig pár hete, hogy megjelent a ha­tározat, van-e vajon látható hatása? Nézzük meg Hatvan városát Az I. számú általános isko­lából vidám kacajjal vegyített lárma hallatszik ki. Tízperc van. Mire odaérek, becsönget­nek. Néma csend a folyosón, csak innén-onnán hallatszik halk duruzsolás. Megkezdődött az óra. Az igazgatói irodában éppen egy szülővel beszélget Rozmaring István igazgató. Megvárom míg befejezi beszél­getését és érdeklődöm, mi a véleménye a határozatról. Elégedetten beszél róla. A helyi pártszervezet és a tanács az utóbbi időben elismerően foglalkozik az értelmiségiek­kel és igyekszik elősegíteni munkájukat. Sajnos, nem minden funkcionárius gondol­kodik így — teszi hozzá keser­nyésen. — Előfordult, hogy valamelyik pedagógushoz egy- szer-egyszer ellátogatott egy funkcionárius és azt csakha­mar figyelmeztették, miért ba­rátkozik „nadrágos” emberrel. Mint pedagógusnak, mi a véleménye az új szellemű fel­vételekről? — Örülök neki, természete­sen, hiszen mindenkinek ké­pessége szerint kell a szocia­lizmus építésében résztvennie. Ha csak a százalékos arányt nézzük, előfordul, hogy kevés­bé tehetséges fiatal kerül kö­zépiskolába, egyetemre és a másik, esetleg jobb képességű nem tanulhat. Tavaly szeptem­ber 1-én emelték a pedagógu­sok fizetését. Ez mutatja, hogy a pedagógusokat anyagilag is megbecsülik, de itt is vannak megoldásra váró feladatok. Aki most ment nyugdíjba, ma­gasabb nyugdíjat kap. Aki viszont tavaly szeptember előtt, az csak a régi, alacso­nyabb fizetése után kapja nyugdíját. Végeredményben az a pár évvel idősebb pedagógus ugyanolyan fáradsággal nevelt fel sokszáz gyermeket, mint egy-két évvel fiatalabb kolle­gája. Ezt orvosolni kellene. Dr. Bruckner Emil rendelő­je tele van betegekkel. Két foghúzás között pár perc időt szakít. — Eddig is és most is sok támogatást kaptunk mind a párt, mind a tanács szerve­inktől. De e munkánkat még most is nehezíti — mondotta —- a helytelen inspekciós be­osztás. Két heti állandó ké­szenlét után bizony nagyon kevés egy szabadnap. Jobb be­osztást kérünk, hiszen ez nem­csak a mi érdekünk, hanem a betegeké is. Létesítsenek szá­munkra egy inspekciós szobát és bocsássanak rendelkezé­sünkre autót, akkor sokkal hamarább érünk a betegek­hez. A járásbíróságon találkoz­tam dr. Borba Bertalannal, az ügyvédi munkaközösség veze­tőjével. Ö is örömmel olvasta a KV határozatát. — Mint ügyvéd — mondotta —, sokat várok tőle. A mi helyzetünk az igazságszolgáltatásban egé­szen a legutóbbi időkig megle­hetősen tisztázatlan volt. \ határozat megjelenése óta az ügyvédi munkaközösséget is szocialista szektornak tekintik Számítunk aira, hogy a mi munkánk, amelyet eddig s tkan szükséges rossznak tekintet­tek, most már érdeme szerint megbecsülésben részesül. So­kat várok attól az aktívától, rnetyet a városi pártbizottság szeptember 25-re hívott össze, s remélem, hogy ezután mi, értelmiségiekkel együtt mi ügyvédek is olyan munkával tudunk hozzájárulni igazság­szolgáltatásunk tökéletessé té­teléhez, amilyennel eddig js szeret lünk volna, de kellő tá­mogatás hiányában nem min­dig tudtunk. Az említett értekezletet Hat­van város pártbizottsága ren­dezi. A határozatot és tanulsá­gait vitatják meg. Mintegy 250 értelmiségi vesz részt majd rajta — mint ahogy ezt Baki Sarolta elvtársnő, a városi pártbizottság munkatársa — elmondja. A régi és az új ér­telmiséggel kart-karba öltve, szeretnénk megvalósítani a határozat minden pontját. A pártszervezetek fontos feladata most, hogy értelmiségünk kü­lönböző rétegeivel, kommunis­tákkal és pártonkívüliekkel, újakkal és régiekkel, baráti egységben dolgozzon tovább, mert „a szocialista építés problémáinak kidolgozása a hazai sajátosságok feltárása a marxizmus—leninizmus to­vábbfejlesztése csak az értel­miség alkotó részvételével valósítható meg”. Segesdy Anna Ülést tart a megyei tanács A megyei tanács szeptember 28-án és 29-én kétnapos ülést tart. Napirenden a tanácstagok kérdései és bejelentései, elnö­ki beszámoló az előző tanács­ülésen hozott határozatok vég­rehajtásáról, beszámoló a köz­ségfejlesztési tervek teljesíté­séről és hatásáról a tanács tö­megkapcsolatára. Megtárgyal­ja a tanácsülés a gyöngyösi járási tanács tömegkapcsolati munkáját, majd végezetül a tanácstagok kérdéseire és be­jelentéseire válaszolnak a VB tagjai. Részül b télre a* Egri Konzervgyár Ősz van. Itt az „eltevés“ ideje. A háziasszonyok munkáját nagy­mértékben megkönnyíti a konzerv­gyár Ízletes, finom készítménye. Százötven mázsa uborkát, s 14 va­gon káposztát savanyítottak. Hat vagon ecetes paprika, 20—25 má­zsa ruszli és 80 mázsa zöld-dlny- nye készítése folyamatban van. Üj fajta savanyúsággal is kísér­leteznek, az ecetes szilvával, ami ízletességével minden bizonnyal megnyeri a közönség ízlését. — KEDDEN délután 6 óra­kor Gyöngyösön, a járási kul- túrház nagytermében értelmi­ségi nagygyűlést tartottak. A gyűlésen közel 5Ö0 orvos, mér­nök. tanár és egyéb értelmisé­gi vett részt. Hozzászólás Cserháti elvtárs cikkéhez Cserháti elvtárs cikket írt a Népújságban Gyöngyösön épü­lő autóbusz pályaudvar ügyé­ben. Több esetben azonban nem a valóságot írja meg, és így elferdít számos tényt. Azt írja, hogy a tanács fel­ajánlotta a Szabadság teret a pályaudvar létesítéséhez. A valóság az, hogy a tanács nem tud róla, még a végrehajtó bi­zottság is most tárgyalta. A ta­nácsot nem lehet összekavarni egyes személyekkel. És ha egy házhely juttatás a tanács vb. joga, úgy egy pályaudvar hely kijelölése még inkább. A tanács vb. egyébként az Április 4. teret adta oda a pá­lyaudvar megépítéséhez, s en­nek értelmében készült is el a terv. Miért nem a Szabadság te­ret jelölte ki a vb.? Elsősor­ban azért, mert ez az egyedü­li megfelelő hely, ahová a vá­rost megillető kultúrházat le­het építeni. Ha az autóbusz­pályaudvart itt építenék meg, azonnal le kellene bontani egy öt család által lakott épületet, melyben még egy patika és egy hivatal is helyet foglal. Az épület egyébként közel egy­millió forintot ér. Emellett ' még egy hasonló épületet kel­lene lebontani a Rózsa utcá­nál az út megépítése végett. A : városnak ez az egyedüli séta­tere, s ha itt épülne meg az I autóbusz megálló, nem lehetne I sétálni, csak elrohanni a lár- : mától. Emellett tönkre mennének a I főtéri parkok is az útrendezés- j sei együtt, csökkenne a város J parkosított területe, ami ! egyébként is kevés. Veszélyez­tetve lenne a város közlekedé­si biztonsága is, mivel ide összpontosulna az összes for­galom. Itt van elhelyezve a vá­ros majd minden intézménye is, s néhány méterre van az ezer személyes iskola. De még sok száz indok van, amit a szakemberek hoznak fel, de emellett az indokok mellett, és amellett, hogy az Április 4. téren épüljön fel a pályaudvar, szólt Gyöngyös város valamennyi lakója. Az igaz, hogy jelenleg nem any- nyira rendezett az Április 4. útja, de nálunk a reprezenta- tívságot meg kell előznie a dol­gozók érdekét, életét szolgáló biztonságnak. Nekünk csak szépre, és ugyanakkor kelle­metlenre nincs szükségünk. Ami Cserháti elvtárs többi megállapításait illeti, azok se helytállóak. A megyei tanács elnökhelyettesének, Magyar elvtársnak a hozzászólása a t-a nács vb-t védte, — a tanácsde- mokráciát. A minisztériumból j lent lévő mintegy 10 dolgozó ' ugyanis kényszeríteni, diktál­ni akarta a vb-t. így beszéltek: ha nem adják meg a kért he lyet, nem építünk pályaudvart. Ügy beszéltek, mintha ők dön­tenék el, hogy lesz-e, vagy sem Gyöngyösön pályaudvar. Cser­háti elvtárs elhallgatja visel kedésüket is. Néhányan nem a vb-vel szemben illő tisztelet­tel, elvtársi módon viselked­tek, és ezt közbeszólásaikkal is kinyilvánították, mint ezt Ba­logh elvtárs, az AKIG igazga­tója is tette. Szüksége van Gyöngyösnél pályaudvarra, mert az autó­busz közlekedés szempontjábó az ország egyik legforgalma sabb városa. És ez dönti el kell-e, vagy sem a pályaudvar A helyét pedig a tanács vb, i dolgozók véleménye, a dolgo­zók és a város érdekeinél megfelelően jelölte ki. Marosán Lajos, Gyöngyös Külpolitikai jegyzetek A francia és az angol kormány kéri : Hívják össze a Biztonsági Tanácsét a szuezi iigy megvitatására Bernard Cornut-Gentille, Franciaország állandó képvi­selője a Biztonsági Tanácsnál és brit kollégája, Sir Pierson Dixon vasárnap délelőtt felkereste Nunez Portuondót, a Biz­tonsági Tanács elnökét, hogy átadja neki a francia és angol kormány levelét, amely kéri, hogy a Biztonsági Tanács szeptember 26-án, szerdán üljön össze a szuezi kérdés meg­vitatására. „A Francia Köztársaság kormányától és az Egyesült Királyság kormányától kapott utasításoknak megfelelően — hangzik a levél — tisztelettel arra kérjük önt, hogy mint a Biztonsági Tanács e havi elnöke, szerdára, szeptember 26-ra szíveskedjék összehívni a tanácsot abból a célból, hogy az alábbi kérdést tanulmányozza: „Az egyiptomi kormány egyoldalú akciójával teremtett helyzet, amely megszünteti a Szuezi-csatoma nemzetközi igazgatásának rendszerét, amit a Szuezi-csatornáról 1888- ban kötött egyezmény megerősít és teljessé tesz. A fent említett helyzet természetét vázoltuk abban a levélben, amelyet kormányaink utasításának megfelelően szeptember 12-én intéztünk Önhöz. A Francia Köztársaság kormánya és Őfensége kormánya úgy véli, elérkezett az idő ahhoz, hegy e helyzetnek a tanács által történő megvitatását kérjék.” Az angol és a francia kormány nem enged álláspontjából Mint a Reuter szemleírója rámutat, Anglia és Francia- ország szombaton este ismét megerősítette, nem hajlandó engedélyezni, hogy Nasszer elnök továbbra is egyedül tartsa ellenőrzése alatt a Szuezi-csatornát. Lennox Boyd angol gyarmat ügyi miniszter Londonban tartott rádióbeszédében azt mondotta, az angol kormány nem enged abból az álláspontjából, hogy a csatornát nem le­het egy .diktátor korlátlan ellenőrzése alatt hagyni.” A francia kormány háromórás minisztertanácsa után ugyancsak hangsúlyozta, hogy Franciaország nem hajlandó engedni a csatorna nemzetközi igazgatásának elvéből. Hoz­záfűzte, hogy Franciaország „csak ezzel a kikötéssel csatla­kozik a csatornát használók szövetségéhez." A gaulleista miniszterek lemondással fenyegetőznek ab­ban az esetben, ha a francia kormány jóváhagyja a londoni értekezlet nyilatkozatát és a radikális miniszterek egy része a parlament azonnali összehívását követeli annak megálla- ptására, hogy ki a felelős „a londoni kompromisszum“ elfo­gadásáért. A Sznczi-csaiocnán zavartalan a közlekedés A Szuezi-csatorna egyiptomi igazgatóságának meghívá­sára szeptember 22-én 12 lengyel révkalauz érkezett, hogy a csatornán dolgozzék. A Szuezi-csatorna igazgatószervezete által felvett hét újabb jugoszláv révkalauz érkezett meg Port Szaidba. Né­melyikük már vezetett át hajókat a csatornán. Az újonnan érkezettekkel ll-re emelkedett az angol és a francia révkalauzok távozása óta felvett jugoszláv révka­lauzok száma. Közli a sajtó, hogy a csatornán a hajózás a megszokott módon folyik Bár még mindig nagy a hiány a révkalauzok­ban és egyéb szakemberekben, fennakadás egyetlen alkalom­mal sem volt. Szeptember 22-én összesen 39 hajó haladt át a csator­nán. Sok hajó kapitánya köszönetét mondott ez egyiptomi személyzetnek pontos munkájáért. Az amerikai vezérkari főnökök ellenzik a katonai beavatkozást 1 VALAKI HALKAN KOPOGTAT I »HOZZÁNK fordult szemé­lyes panaszával kapcsolatban közöljük, hogy a párt eljárt ügyében és felvétele végett jelentkezzen a Kiskereskedel­mi Vállalat igazgatójánál. •. Elvtársi üdvözettel ---- Alá­ír ás« Ez bizony elég szűk­szavú, géppel írva is alig há­romsoros levél, de aki meg­kapta, többet olvasott ki be­lőle, mint egy 500 oldalas könyből. Bizodalmát és re­ményt a jövőbe, megnyugodó életet és biztonságot, mély há­lát és ki tudja, még, mi min­dent. Molnár Sándomé szá­mára meleghangú, meghitt volt az a néhány soros írás, amelyet dehogy is dobna el, amelyet őrizni fog egészen biztos, amíg él... Pedig mi­lyen kis ügy ez a világ dol­gaihoz képest! Szuez és a második ötéves terv, az atomenergia és a vá­ros fejlesztési program, me­gyerendezés és a világmére­tekben folyó békeharc: népek és nemzetek küzdelme, a tu­domány erőfeszítései, országos méretű, de legalább is egész várost érintő ügyek. S amikor csatázik, küzd, kísérletezik ezer és tízezer, millió és száz­millió ember, valaki halkan kopogtat a gyöngyösi városi pártbizottság ajtaján s a har­sány szabadra, botra támasz­kodva bebiceg és bizonytalan halk hangon arról kezd be­szélni, hogy ... Nem Szuez­ről, még csak nem is a vá­rosfejlesztési programról, amely legalább 30 ezer em­bert érint — nem: arról, hogy béna és védtelen. Arról, hogy amíg betegségét gyógyították a kórházban, két gyermekével magára hagyta a férje és most éheznek mind a hár­man ... és ... a pártot kérné, hogy segítsen rajta. Magán­ügy ez, egyetlen embert, he­lyesebben eny anyát és két gyermeket érintő ügyecske ez, úgy viszonylik a világ dolgá­hoz, mint porszem a hegy­csúcshoz. És ki veszi észre a porszemet? Kit érdekel egy porszemecske fájdalma, ami­kor a hatalmas hegy vajúdik? A PÁRTOT ..jelen eset­ben a gyöngyösi városi párt- bizottságot s a szűkszavú le­vél azt bizonyítja, hogy nem­csak egyszerűen érdekli, nem­csak meghalló füllel, de érző szívvel és intézkedő kézzel is rendelkeznek itt az elvtársak. Molnámé már pénztáros . •a férjét nem adhatta vissza a párt, de hitét az életben, sa­ját magába, — azt igen. Valaki halkan kopogtat és újra nyílik az ajtó, — napjá­ban tízszer! húszszor és kis emberi ügyek, egyéni fájdal­mak, tragikus sorsok hömpö­lyögnek a barnára pácolt író­asztalok, s a mögötte ülők előtt. Pedig azok is egyszerű emberek. teli mindennapi gonddal, bajjal, otthoni beteg­séggel, nem egyszer anyagi gondokkal, teljesületlen vá­gyakkal; emberek, akiknek a párt adott erőt és jogot, lehe­tőséget és szent kötelességet, hogy teljes szívvel intézzék a hozzájuk fordulók dolgát Ta­lán, ha gondtalan, valamiféle tökéletes emberek volnának, nem is sikerülne, de így, hogy emberek ők az emberek sűrű­jéből, — így igen, így érzik, tudják, mennyire fáj a sze­mélyes ügy, s hogy ezeken a személyes ügyeken épül fel az onszág. de a világ ügye is. Há ki tud arról, hogy B. A- nét, húszéves házassága után otthagyta a férje, még a szomszéd utca sem; s arról ki, hogy Gácsi László miután le­szerelt, ott állt állás és majd­hogynem remény nélkül. A párttitkár asztalán pedig ott feküdtek a jelentések, a be­számoló vázlata, amit még gyorsan el kell készíteni, ki kell menni az üzletbe, utána kell nézni a pártoktatásnak, részt kell venni egy értekez­leten, — egy nap is kevés, hogy mindent elvégezzen, hogy hiba nélkül follyon, amit úgy hívunk: pártmunka S akkor jönnek a panaszok, a magánügyek. — a hivatalos pártmunka közben. De hát az is pártmunka, sőt talán ez a legigazabb pártmunka: az emberi sorsok intézése, segí­tése a gyengéknek, az arra rászorulóknak. Hogy bízza­nak ezek az emberek a párt­ban, amikor az nem tekinti fontosnak azt, ami a számuk­ra a legfontosabb, hogy bízza­nak a párt célkitűzéseiben, a jövőben, amikor a saját jövő­jük, egyéni holnapuk kifor­málása nem érdekli a pártot? De B. A.-né férje visszatért, Gácsi László dolgozik, Mile Józsefné hatodmagával végre elköltözött a mosókonyhából egy irodából átalakított la­kásba (s milyen értetlenek mégis a hivatalok, szervek!) .... Elintéződött Karikás Já­nos szülész főorvos ügye is, akit méltatlanul azzal vádol­tak, hogy gondatlanságból halt meg operációja után egy hét­gyermekes koraszüílő anya, — az elmúlt tíz évben az első halottja, de talán éppen a ti­zenegyezredik betege A PÁRTMUNKA majd minden területére kialakítot­tuk mi a megfelelő szabályo­kat és sémákat. Az oktatás­nak megvannak a maga köte­lező formái, a taggyűlés, az aktívaülés megszervezésének szabályai, a termelés pártel­lenőrzésének is egyre inkább kialakul az ugyan általáno­sabb, de mégis egyre határo­zottabb körvonalat öltő for­mája. De mit tegyenek a tit­károk és a munkatársak, a kommunisták a kis és nagy beosztásban, ha valaki halkan kopogtat az ajtón és kis vilá­ga baját hozza nehéz szívén. Erre nincs séma, szabvány, mint ahogy nem is lehet. Eh­hez becsületesség, együttér­zés, mély segíteni akarást kommunista szív kell. Más szabály nincs, pedig ez a párt­munka alapja, erre épül az oktatás és a termelés párt­ellenőrzése, erre a várospoli­tika és a második ötéves terv, — erre az ezerpompájú élet. ; S MILYEN jó dolog, hogy ! erre építenek a gyöngyösi elv- i társak is! GYURKÖ GÉZA Arthur W. Radford tengernagy közölte, hogy az ame­rikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága ellenez minden­nemű katonai beavatkozást a szuezi válságba — jelentette szombaton a Chicago Tribune. — Radford az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának t 'öke egy hozzá intézett kérdésre válaszolva kijelentett< gy az amerikai katonai vezetők egyetértenek Dúl -s külügy iniszter állás­pontjával, amely nem helyesli a katonai a ke;. Szuezben — fűzte hozzá a lap. 3 Szíriái VörösíéiheSd képviselői lyer^en Vasárnap délelőtt kedves vendégeket fogadott Eger, a szírial Vörösfélhold képviselői érkeztek városunkba, Zenab Shehadeh, Waddah Shehadeh, M. Tarabichi személyében. A küldötteket a városi tanács fogadta, majd meglátogatták Eger vöröskeresztes létesítmé­nyeit, kórházait. Utána a me­gyei tanács ebédet adott tisz­teletükre, majd a város neve­500 ruházati cikk olcsó megyénk Az életszínvonal emelkedése nagyobb mennyiségű, széle­sebb választékú áruellátást követel. Állandóan újabb és újabb mintájú, az igényeknek megfelelő árukat hoznak for­galomba. Az újabb cikkek gyártása azt is eredményezi, hogy a már régebben gyár­tott áruk nagyrésze vissza­marad. Nem annyira divatos, ennek ellenére azonban a fo­gyasztók részéről jelentkeznek igények a vásárlásra. Ezeket az anyagokat most, mivel nem kerülnek továbbgyártásra, ed­zetességeit tekintettek meg. Este Sikfőkútra utaztak, hét­főn megtekinteti'’k a k ’testé­től gyógyintézetet A wer égek tapasztalatcser téppen tar­tózkodnak őrse. unkbt , itt tanulmányozzák a r -re e- reszt munkáját iagy rt, »p . gedéssel nyilaik tak 'irt sunk egészségügy írté’ m. nyélről. árusítását kezdték boltjaiban diginél olcsóbb áron árusít Kz mintegy 500 ruházati árusítására vonatkozik. Töb­bek között a 460 forintos le­ányka kabátot 240 fori. s csíkos kamgarn férfi szövete­ket 372 forint helyett 27) fo­rintért, bakfis átmeneti kabá­tot 770 forint helyett 40C fo­rintért, gyapjú női halászblú­zokat 115 forint helyett 75 fo­rintért, férfi vadászbakancsot 380 forint helyett 280 forintért vásárolhat, ezenkívül mó \ számos más kereskedelmi k > létből vásárolhatnak olcsób a kiárusítás ideje Matt.

Next

/
Thumbnails
Contents