Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-19 / 73. szám

NÉPÚJSÁG 1956. szeptember 19. szerda A pétervásári járás szövetkezeti mozgalmának néhány problémája A társasgazdálkodás a pé- ervásári járásban sem isme­retlen Ezidőszerint 15 terme­lőszövetkezet működik a já­rás területén, s ezekben közel Í00 tag dolgozik. A szövetke­retekben megtalálhatók a kö- ^épparasztok is, jelenleg 39-en. A tsz-ek közül jónéhá- ayan érnek el szép eredmé­nyeket. Párádon a Vörös Ok- ióber például ez évben 9.10 mázsás rozs és 12 60 mázsás árpa átlagtermést ért el, de az ivádi Dózsa Tsz is közel 11 mázsás búza- és árpatermést takarított be holdanként. Ezek a tsz-ek már felülmúlták a járás egyénileg gazdálkodói­nak eredményeit, i: Sajnos azonban, a járás számos termelőszövetkezetére tíem ez a jellemző. Éppen ezért tárgyalta még néhány nappal ezelőtt a megyei ta­nács V. B. ezt a problémát- A tanácskozás anyagával nem árt megismerkedni. : A járási tanács által be­terjesztett jelentés nem fes­tett rózsás képet a járás szá­mos termelőszövetkezetéről. A kalászosok átlagtermése az egyéniek mögött maradt, sok az adósság, s ennek hatása­ként bizony elég alacsony a tagok részesedése. Több olyan ősz van, ahol mindössze 3-400 forint esik egy-egy tagra ha­vonta. Ebből bizony nem le­het megélni. A jelentés szerint ebben az övben bár 106 látogatót elvit­tek tsz látogatásra, egyikük sem lépett a közösbe A tar­tózkodás már a fentiek alap­ján is érthető. Mégis nézzük meg alaposabban, mi az oka ennek, miért húzódoznak az egyéniek a belépéstől? bizony nem sokra mennek. A rossz politikai és szerve­zési munkához társult a szö­vetkezetek rossz gazdálkodá­sa. illetve a rém sajátos jel­legű gazdálkodás. Az ivádi Dózsa — bár ért el eredmé­nyeket, — mégis a mezőgaz­daságtól idegen mellék üzem- ág létesítéséhez fogott. Ahe­lyett, hogy kétholdas korsze­rűen felszerelt öntözéses ker- ; tészetével törődne, mosodát tart fenn. Pedig a kertészet ugyancsak kifizető ezen a vi­déken. Az egész környék sínyli ennek hiányát. Parád- fürdőn például két forint volt a paprika .akkor, mikor Eger­ben (pedig ez sem oicsó piac) húsz fillérért kínálták Tarna- leleszen a Petőfinél szervez­tek most egy mellék üzem­ágat: a mészégetést. Sajnos, nemcsak saját építkezéseik­hez akarják biztosítani a me- szet, hanem régi módon, me­szeskocsikon akarják árul- gatni a környéken. Amellett, hogy nem -«illik« ez a terme­lőszövetkezeti , gazdálkodás­hoz, ráfizetéssel is jár, hisz a régimódi mészégetés nem bír­ja felvenni a versenyt a nagy­üzemi termeléssel. Meg kell mondani, hogy a minisztertanács nem az ilyen melléküzemágakra gondolt, hanem olyan üzemek létesíté­sére, amelyekben a termelő­szövetkezetek termelvényeit dolgozzák fel. Ne /ezetesen te - feldolgozóról, pálinkafőzőről, vagy háziszőttes készítő üze­mekről volt szó, annak ide­jén. Ebben a járásban év­százados hagyomány a házi­szőttes készítés, még sincs egyetlen szövetkezetben sem kenderszövőüzem. De nincs tejüzem sem. Igaz, hogy nem is lenne miből, hiszen tehén sincs Az ivádi Dózsa egyet­len szarvasmarhát sem tart! Már említettük, hogy az egyéniek termésátlagai ebben a járásban meghaladták a szövetkezetekét. Nem az a baj, hogy az egyéniek magas terméseredményt értek el, sőt ez jó, hanem az. hogy a tsz-ek alatta maradtak ennek. A siroki tsz gazdálkodása akaratlanul is azt bizonyítja, hogy nem is nagyon igye­keznek a helyzet megváltoz­tatásán. Ez évben alig egy-két mázsás termésátlagot értek el gabonából. A gazdaságos ter­melés, az eredményes munka helyett örökös torzsalkodás, belső egyenetlenkedés őrli fel a tsz erejét. Csak a közel­múltban három elnök cserél­te egymást. Lehet-e csodálni- ezek után, hogy rossz a ve­zetés és rossz a munka? Amíg vitatkoznak, veszeked­nek, nincs idő a trágyázásra, kapálásra, s késik az aratás. Vitatkozásból nem telnek a zsákok! Csak a földszeretet, a munka, és újra csak a munka hozhat jövedelmet a tagok­nak. Az állami támogatás egyedül nem ér semmit Eh­hez dolgos kezek kellenek. A széthúzás nemcsak a termés­átlagon, de máson is megmu­tatja káros hatását Tejátla­guk alig éri el az öt litert, malacoknak pedig a fele el- húllt A juhhodályban felhal­mozódik a trágya, a földek pedig a talajerő utánpótlást megsínylik­Sok hiányosság adódott ab­ból is, hogy az agronómusok nem segítették kellően a szö­vetkezeteket. A mezőgazdasá­gi osztály maga sem volt ura a jjírás gazdasági irányításá­nak. A tsz-ek minden vetési sorrend nélkül, ésszerűtlenül vetettek. Ahogy esett, úgy puffant. Már említettük a si­roki példát, de a talajerő utánpótlás terén sajnos, ez ál­talános. Az egész járás mű­trágyafelhasználási átlaga holdanként alig éri el a 30 kilogrammot, akkor, amikor a megye többi részén már a mázsát Ls meghaladta. Jel­lemző eset történt a minap Bátorban, amely egyben azt is megmutatta, hogy a föld- i művesszövetkezetek sem tá­mogatják kellően a termelő- szövetkezetkret. A megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató­sága — az igénylés alapján — teherautón 3 0 mázsa mű­trágyát küldött a bátort tsz részére. Mikor megérkezett az autó, a földművesszövetkezet beosztottjai azzal küldték vissza, hogy erre nincs szük­ség, mert tudtukkal a terme­lőszövetkezet nem használ ilyet. S a rakományt vissza kellett szállítani, j (Folytatjuk.) BÖDI JÄNOS Népi kollégium lehetőségei Egerben Ha erre a kérdésre választ kívánunk kapni, elsősorban is ott kell kezdeni, hogy nem megfelelő a szövetkezetek gazdálkodása. Magától értető­dő dolog, hogy a dolgozó pa­rasztok rosszul gazdálkodó, alacsony termésátlagot elérő, eladósodott termelőszövetke­zetbe nem mennek. Márpedig az erőszaknak, az admipisztratív eszközöknek, a megfélemlítésnek és nyomás­nak vége. Sokszor mondtuk és Irtuk — ha a parasztok meg­győződéséről volt szó — «-lépj be a szövetkezetbe, mert ott építheted a szocializmust». A nagyon reális gondolkozású parasztok azonban — helye­sen — megfordították ezt a mondást- Azt tanítjátok, hogy életszínvonalat biztosít, — mi is ezt akarjuk, de előbb bizo­nyítsa be a szövetkezet, hogy ott valóban mód van erre, hogy valóban jobban élnek az ottaniak, akkor mi is belé­pünk. Nos, itt a dolog lénye­ge. Megvan tehát a megoldás kulcsa. Ahhoz, hogy a péter­vásári járásban is új belé­pőkkel gazdagodjanak a szö­vetkezetek, gazdaggá, módos­sá kell tenni a termelőszövet­kezeteket Milyen tényezők azok, me­lyek eddig fékezői voltak a gazdagság, a jómódú élet el­érésének, a magas színvonalú nagyüzemi gazdálkodás meg­valósításának. Ezekre a kér­désekre a megyei tanácsko­zás sok választ adott. Az első és legnagyobb hiba az elmúlt évek helytelen poli­tikájában keresendő. A min­denáron való tsz alakításban. Abban, hogy a járás vezetői, s nem egyszer a megyei veze­tők sem vették figyelembe a járás sajátosságait, adottsá­gait. Nyakló nélkül csak azon voltak, hogy akár így. akár úgy tsz-eket alakítsanak. Hogy aztán életképcsek-e ezek á szövetkezetek, — azzal már kevesebbet törődtek így ala­kulhatott meg például öt tag­gal a hevesaranyosi Vezér­csillag, amelynek ma is mind­össze öt nő és két férfi tagja van. így működhetett évekig Pétervásárán egy háromtagú tsz, melynek minden tevé­kenysége abban merült ki, hogy lefoglalta a sok százezer forintot érő műemlék kas­télyt. A tsz szervezésnek ehhez a roí>sz gyakorlatához párosult az a súlyos hiba, hogy nem gondoskodtak a járás egyet­len gépállomásának fejleszté­séről sem Eddig mindössze egy lánctalpas traktoruk volt, bár köztudomású, hogy ezen a vidéken kerekes traktorral A KOLLÉGIUMI nevelés­nek évszázados történelmi múltja van. A sárospataki, a debreceni,. nagyenyedi, majd később a kilencszázhuszas, harmincas években az Eötvös és a Győrfi kollégium a fa­lusi tehetséges paraszt, mun­kás és értelmiségi fiatalok ezreit nevelte olyanokká, akik kiválóan megállták helyüket az irodalom és tudomány vi­lágában. Elég talán Csokonai­ra, Móricz Zsigmondra, vagy Ady Endrére hivatkozni. Nem volt az sem véletlen, hogy az Eötvös kollégium a haladó ér­telmiségi mozgalmak köz­pontjává vált a Horthy-rend- szerben, a fasizmus idején. A Győrfi kollégiumból a paraszt és munkás fiataljaink zöme került felszabadulás után a párt és állam élére. Ez volt a magja a felszabadulás utáni Nékosz kollégiumoknak is »A volt népi kollégium mozgalom egyes hibái ellenére is a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalomnak egészséges haj­tása volt« — ezt mondja a Politikai Bizottság 1956 szep­tember 16-i határozata, amely hosszú vita után ismét életre hívja a népi kollégiumokat. Felhasználva a jó tapasztala­tokat, a hagyományokat. Ter­mészetesen fokozatosan és kellő körültekintéssel kezde­nek hozzá. Hogy néz ki a diákottho­nok népi kollégiummá alakí­tása Egerben? EGER iskolaváros, sok diák­otthonnal. Ezek között legkö­zelebb talán a főiskolás fiú- és leánydiákotthon áll a népi kollégiumokhoz. Megvan ben­ne az a kitűnő mag, mely köré majd a többi diákotthon is csoportosulhat. A főiskolás leánykollégium­ban politikailag, pedagógiai­lag is megtalálhatók a köve­telményei az új népi kollé­giumnak és talán csak a gaz­dasági feltételek hiányoznak még. Nézzünk vissza a Hámán Kató leánydiákotthon múltjá­ra A mostani harmadévesek még jól emlékeznek azokra az állapotokra, mikor beke­rültek a diákotthonba. A fű- tellen szobákra a rossz mo­sási, vasalási, mosdási lehető­ségekre Nem volt betegszo­bájuk, s ami a legrosszabb emlék., az nem a fizikai ne­hézségekre mutat vissza, ha­nem a szellemi lebecsülésére. Nem vették figyelembe fel­nőtt, érett voltukat, úgy ke­zelték őket, mint gyereket, nem vették figyelembe azt, hogy innen már mint kész pedagógusok kerülnek ki a falvakba ahol ők irányítják a kulturális életet, ahol ők ne­velnek fiatalokat. Sokkal na­gyobb önállóságot kellett volna biztosítani részükre. És ma? Gyökeresen megváltozott külsőleg is, belsőleg is. Ra­gyog a tisztaságtól, van tár­salgója, zuhanyozója, sőt még zongorájuk is. Talán egyetlen panaszuk még a^ hogy a megnövekedett létszám miatt emeletes ágyakat kellett a szobákba helyezni. Egy-egy szobában 12 lány zsúfolódik össze. Szűk az otthon, bővíteni kellene nemcsak a szobákat, hanem általában több helyi­ségre lenne szükségük. Ennek két lehetősége van, vagy még egy épületet csatolni a diák­otthonhoz, vagy a meglévőt bővíteni. Sok pedagógus la­kik még bent családostól a lakáshiány okozta kényszerítő körülmények miatt. (S ez saj­nos, mindegyik kollégiumban így van, a Szilágyi és Vörös Csillag kollégiumban még nem pedagógus lakók is ta­lálhatók szép számmal.) Esz­tétikailag is igen fontos len­ne, hogy egy szobába lehető­leg csak hat lány lakjon. Kü­lönösen nehéz a biológusok­nak, akiknek kötelező nö­vény- és bogárgyűjteményei­ket nincs hová helyezniök. — Ez tehát a gazdasági lehető­ség a Hámán Kató diákott­honban. Pedagógiai szempontból igen sokat javult a diákotthon szel­leme. A jó közösségi munka segít a tanulásban, különösen az elsősöknek. Speciál kollé­giumok, — azaz egyszerűb­ben szakkörök alakultak az általános műveltség fejleszté­sére. Az igazgatónő, Sziics Lászlóné elmondja terveit, a szálló bizottság döntése alap­ján szabni, varrni, főzni is megtanulhatnak a lányok, s ez fontos a leendő falusi pe­dagógusok számára Idegen nyelvek tanulása, zeneoktatás is szerepel a tervek között, természetesen csak az önkén­tesség elve mellett. Csakis az vesz részt rajta, aki kedvet érez hozzá, arra szigorúan vi­gyáznak, hogy ne jelentsen ez külön megterhelést. A POLITIKAI nevelés is nagymértékben megválto­zott. A DISZ nagyon sokat se­gít és segítsége nem formá­lis. Erősebb az önkormányzat és erre már építhet a népi kollégium. Szállótitkár, szálló bizottság segít megoldani sok nehéznek látszó problémát, így például fegyelmi ügyek­ben is közösen döntenek. (Bár tavaly mindössze egy fegyel­mi ügyük volt, azt Ls sikerült emberségesen, szeretettel el­intézni ) A kollégium leány­tagjai minden problémát kö­zösen beszélnek meg. sokszor a szoba-kollektíva segít, vagy ha súlyosabb, a fiatal igazga­tónőhöz, gondnoknőhöz for­dulnak tanácsért. Bár csak egy-két év korkülönbség van közöttük, de mégis több már a tapasztalatuk. A DISZ az idén megjavította munkáját és kitűnő programot állított össze. Összejöveteleken külön­böző szakokat hoz egymáshoz. Feladatul tűzte az általános műveltség emelését is. Szín­házbérletet vehetnek a lá­nyok, irodalmi film- és szín­házi ankétot rendeznek, írók és művészek részvételével. Sokkal nagyobb számban sze­retnék bevonni a diákokat a szervezeti munkákban, és ez bizonyára sikerül is, mert az idei tanévben érdekesebbé, emberibbé, őszintébbé vált a DISZ munka. A DIÁKOTTHONBELI lá­nyok nagy része csak hírből ismeri a népi kollégiumokat, de mindnyájan kíváncsian várják a diákotthon kollé­giummá alakulását Még szé- íesebbkörű önkormányzatot várnak, még nagyobb lehető­séget a jó közösségi élet, a művelt főiskolások kialakítá­sára. Most már csak a DISZ Központi Vezetősége és az Ok­tatásügyi Minisztérium mun­kája szükséges ahhoz, hogy kialakítsák a kollégiumi rend­szert és a kollégiumi rend­szer pedagógiai kérdésének kidolgozását, A diákotthonok örömmel várják népi kollé­giummá való alakulásukat. Wartburg taxikat kapott Eger Az Autóközlekedési Főigaz­gatóság a közelmúltban 25 Wartburg típusú taxit helye­zett üzembe. Most 40 kocsit kaptak, amelyből Egernek két új típusú taxi jutott. Ezenkí­vül az idén előreláthatólag 65 új Warszava típusú személy- gépkocsit kap a vidék taxi közlekedésre. — A GYÖNGYÖSI Mátra múzeum (Orczy kastély) he­lyiségeinek belső helyreállítá­sa szeptember végére befeje­ződik. A Mátra vidékének természeti műemléki, népmű­vészeti és szőlészeti képét be­mutató anyagoknak gyűjtése folyamatban van. a fülű társadalmi bírósagai ? Társadalmi életünk demokratizálásának újabb lépését < > jelenti a jövő hónapban megválasztásra kerülő, s a köz- j ] ségi tanácsok mellett működő szabálysértési bizottságok l í létrejötte. A falu törvényes életének kisebb, a tanács ; ] hatáskörébe tartozó ügyek, kihágások kerülnek ezek elé S I a bizottságok elé, amelyek kellő helyismerettel rendel- [ ( kezve, a törvényességet figyelembe véve döntenek a vitás < ) ügyekben. Nem egészen űj dolog nálunk ez az eléggé merev, [ ; hivatalos elnevezésű bizottság, helyesebben nem új az a ) s szerepkör, amelyet hívatva lesznek ellátni. De új a tar- í ] talom, újszerű a feladat, amelyet meg kell oldaniok. A j í községi tanácsok eddig is hoztak saját hatáskörükben bi- > ( zonyos rendelkezéseket, hogy úgymondjuk községi szín- * I ten — például legelőtisztítás, utak, levezető árkok sürgős J rendbehozatala, stb, stb. Azokkal szemben, akik ezeket a c rendelkezéseket nem tartották be, a tanácsnak joga volt ] törvényesen eljárni szabálysértés címen. Ilyenkor két eset < fordult elő. Vagy a járáshoz tett feljelentést, mert csak I ott volt kihágási előadó, vagy egyszerűen tudomásul vette, \ hogy rendelkezését nem hajtották végre. Az előbbi eset- 1 ben többszöri utazás, a kis ügyből is nagy ügy, — az utóbbi . esetben a tanács tekintélyének lejáratása volt az ered- mény. ? Az országban megindult egészséges decentralizálódási l folyamat hatásaképpen, mind szélesebb jogkört kapnak j községi tanácsaink, mind szélesebb az a terület, amelyen j rendeletekkel, maguk alkotta szabályokkal irányítják és ellenőrzik községeik életét. Ebből adódik nyilvánvalóan, \ hogy komolyabban kell venni saját rendelkezéseit, ér- ? vényt kell szerezni azoknak, mert ezt követelik meg a l tanács vezetőitől maguk a választók is. Nem lehet elnéző < tehát a kihágásokkal szemben. S itt jut szerephez az új 5 szabálysértési bizottság. Nem üres, merev, adminisztratív I S szervek ezek, amelyek csak a tanácsi létszámot gyara- j 1 pítják, az ügyvitelt nehezítik, és az aktákat szaporítják. < ) A két évre, demokratikusan választott bizottságok tagjai | j a tanácstagok, a község legjobb dolgozó parasztjai, akik : j személyes példájukkal adnak erkölcsi alapot, hogy el- t járjanak azokkal szemben, akik nem veszik figyelembe 5 ? a tanács rendelkezéseit. | Ezek a bizottságok azonban nemcsak egyszerűen ítél- J j nek, hanem mérlegelnek is. Mérlegelik a körülményeket, i ) az adott helyzetet, amelyben a vétséget elkövető kihágást < ) követett el, javító, nevelő munkát végeznek a községben, j ítélkezéseik közepette is. A falu társadalmi bírósága ezek, ; S — azok a bíróságok, amelyek ugyan más formában, de j I hasonló céllal eredményesen működnek üzemeinkben, j í városainkban. ? Sok értékes kezdeményezés történt az elmúlt hetek- ! j ben, hónapokban társadalmi életünk demokratizálódása, j J a dolgozóknak az államéletbe való mind szélesebb bevo- | S nása terén. A szabálysértési bizottságok létrehozása ezek ; S közé a lépések közé tartozik. I Még szélesebb beleszólást jelent a választóknak a , i falu sorsának intézésében, nemcsak a feladatok megsza- | ? bását, a végrehajtás ellenőrzését, de az ítélkezést illetően i is. s Joggal tekint hát nagy érdeklődéssel és várakozással < a bizottságok munkája elé a falu, az egész ország. Külpolitikai jegyzetek Hírek a Népi Kínából 28 új vízierőmű egy év alatt Kiangszi-tartományban Kiangszi kínai tartomány­ban ez év első hat hónapjá­ban nyolc erőművet helyeztek üzembe. A tervek szerint év végéig még 13 gőzerőművet és további 20 kis vízierőművet építenek fel és helyeznek üzembe. Épül Kína első pamut- és textilkombinátja H an tan ban, Hopei tarto­mány egyik gyapotfeldolgozó központjában megkezdték Kí­na első pamut- és textilkom­binát jának építését. Eredeti­leg a második ötéves terv­időszakban kellett volna az építkezést megkezdeni. A ter­melőszövetkezeti mozgalom gyors terjedésével azonban a gyapottermés annyira megnö­vekedett, hogy a kormány el­határozta, már az idén meg­indítja az építést Az új kom­binátban 1959-ben indul meg a termelés. A kombinát fel­szerelése teljes egészében Kí­nában készül, így az 500 000 orsó és több mint 10 000 szó- szövőszék is. A kombinát há­rom fonodából, három szövő­déből, egy festődéből és egy nyomóüzemből fog állani. 20 000 senjangi munkáscsalád költözött új lakásba A Kínai Népköztársaság íszakkeleti részén fekvő Sen- íang ipari városban az utób- dí időben 20 000 munkáscsa- ád kölötzött új 1 alvásba. Sen­jangban ez évben már össze­sen 297 000 négyzetméternyi területen építettek korszerű lakóházakat. Nagyarányú ipari építkezések Kina tengerparti tartományaiban Kiangszu és Csenkiang kí- lai tengerparti tartományok­on az év végéig 300 ipari izemet akarnak újonnan épí- eni, kibővíteni, vagy helyre- illítani. Az új gyárak főként Új kórházak és gyógyintézmények az ansani dolgozóknak mezőgazdasági gépeket fsg- nak gyártani. A két tarto­mányban 1956-ban háromszor nagyobb összeget fordítanak ipari építkezésekre, mint 1955-ben. Kína hatalma* ansani ko­hászati kombinátjának dolgo­zói számára idén 16 új kórhá­zat, klinikát és egyéb gyógy- Intézményt építenek Július­ban például megkezdték egy nagy klinika építését, amely­ben 400 járóbeteget tudnak majd kezelni. Az. új kórházak között egy 200 férőhelyes gyermekkórház is le*.

Next

/
Thumbnails
Contents