Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-01 / 68. szám
lôâti. szeptember 1. szombat t Tolijegyzetek A falu igazsága ¥ együnk őszinték, mi, akik megszoktuk ■Li az elmúlt esztendőkben, hogy gyermekeknek tekintsük a felnőtteket, hogy csak abban bízzunk, amit mi csinálunk, vélünk és határozunk, — bizonytalankodva kísértük figyelemmel a falu döntését. Ki a kulák? Ezt a felsőbb szervek nem egyszer merev, admi- nisztratv formában fent döntötték el azelőtt. S most? Az igazság kiderítése a falura lett bízva. Jól tettük-e? Jól. A falu igazsága bizonyítja ezt. S e bizonyítékhoz egyetlen példát, — bizonyítéknak. Horton Máté László és Tibor — két testvér — ügye került a falu elé. Kulákok-e, vagy sem? ...Sa falu döntött. Máté Tibor nem kulák ,a bátyja, aki saját öccsét is kizsarolta, aki embertelen volt cselédjeivel, aki a vagyon tulajdonképpeni birtokosa volt, — az kulák volt és az is marad. Azelőtt nem ismertük az ilyesmit.. Vagy . . , vagy . , . Vagy kulák mind a kettő, vagy egyik se az. A nép ismer ilyen igazságot, s nem ismer efajta merevséget. Bízni kell a népben, igazságérzetében. EGYSZERŰSÍTÉS - BŐVÍTÉSSEL 4 Gyöngyösi Kenyérgyár hét kemencéjét. ■r*' öt személy ellenőrizte a város különböző pontjain — a gyár igazgatója, művezetője, művezetőhelyettese a főkönyvelő és a meós. Most a Megyei Tanács Élelmiszer- ipari Osztálya a munka egyszerűsítésére egy külső—belső ellenőri státuszt biztosított a gyár részére, havi 1200 forintos fizetéssel Azt a munkát tehát, amelyet eddig öt ember nyugodtan és becsülettel el tudott végezni, most Oat fogja csinálni, — 1200 forinttal drágábban, az egyszerűsítés nagyobb dicsőségére. Van Inkái* és még sincs (gyöngyösön minden különösebb építkezés, J átalakítás nélkül, szinte egyik napról a másikra 30 rászoruló család részére tudna lakást biztosítani a Városi Tanács, ha . . Ha a Földművesszövetkezet és az FJK nem foglalna le fejenként egy-egy háromszobás lakást, amikor beköltözhetnének a SZÖVOSZ- iskolába ... Ha a Borforgalmi Vállalat elfogadná a 600 négyzeméter alapterületű, úgynevezett kis városháza épületét . . . Ha . . . De ezek a Vállalatok és még jónéhány más .kisebb vállalat nem alkuszik, pedig még a Borforgalminál is van jónéhány olyan család, amely részesülhetne a 30 lakás áldásaiból. Ha . . Ötig vagy százig Tó szakember, de kegyetlenül kemény 1 szájú tud lenná. így ismerik Bemátot, a fiatal mérnököt a gyöngyösi XII-es aknában. Ismerik, becsülik, de kemény szájáért sokan bizony nem szívlelik. Szóltak is már érte, meg is sértődött érte, meg is szívlelte, vigyázott egy ideig, — aztán a munka láza ismét vastagabbra nyálazta a szót a szája szélén. Mondom neki, próbálja meg, számoljon ötig, mielőtt kimondana valamit. Legyint: „Húsáig kellene számolnom, hogy az a. . . ." — buggyan ki egy kegyetlen erős mondat az c/nkritika végére. Most én legyintek lemondóan: jobb volna talán százig! . . . fey..ó)-AZ ÜJ TANÉVET 375 óvónővel, 1631 tanítójelölttel és 911 tanárral több segíti majd munkájával. Ezek az előző iskolaévben végezték tanulmányaikat. Megyénkben 80 új tanító, tanár és óvónő kezdi el az évet. — A JELECI Pedagógiai Főiskola küldöttségét szeptember 17-re várják. rTagjai öt napig tartózkodnak^ Egerben, majd Budapestre és a Balatonra is ellátogatnak. — SZEPTEMBERBEN négy IBUSZ különvonat érkezik Egerbe. Miskolcról, Debrecenből és Salgótarjánból. Ezenkívül különvo’.iatok érkeznek a Megyei _If.i usági Találkozóra is Gyöngyösről, Kisköréről, Miskolcról. Hatvanból és Ózdról. — A DOHÁNYOSOK örömére 1957-ben 150 millióval több Munkás cigaretta kerül majd az üzletekbe. — AZ EGRI Pedagógiai Főiskola szeptember 10-én 11 órakor tartja ünnepélyes évnyitóját. A főiskola az első évre 120 diákot vett fel. Naptár Szeptember 1. Nemzetközi ifjúsági nap. Szeptember Z. 1686-ban, 270 évvel ezelőtt foglalták vissza a magyarok Budát a törököktől. 1858-ban, 98 évvel ezelőtt született Fadrusz János szobrászművész. 1945-ben, 11 évvel ezelőtt fejezték be a második világháborút Ekkor írták alá Japán feltétlen megadásáról szóló okmányt. Szeptember 3. 1883-ban, 73 évvel ezelőtt halt meg Turgenyev orosz író. 1944-ben, 12 évvel ezelőtt szabadult fel Belgium. Szeptember 4. 1942-ben, 14 éve halt meg Móricz Zsigmond. 1906-ban, 49 éve halt meg Grieg norvég zeneszerző, a Peer Gynt zeneszerzője. — RÖVIDESEN megjelenik a Munka Törvénykönyvének új, rövidített, magyarázatos kiadása — AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra a Borforgalmi Vállalat 35 hektó bort szállit a híres egri „Bikavérből” és „Leánykából”. — VÖRÖSMARTHY: Csongor és Tünde című színmüvével kezdi az évadot az Egri Gárdonyi Géza Színház szeptember 22-én. A színmű főszereplői: Lóránd Hanna, Forgács Tibor, Solthy Bertalan, Szende Bessy, Mihályi Vilcsi és Bőd Teréz. — SZÁZEZER forint értékű társadalmi munka hozzájárulással építenek üzemházat az egri Építőipari Ktsz dolgozói. A szövetkezet dolgozói felajánlották, hogy augusztus 11-től az épület elkészültéig háromnapos fordulóban munkaidő után résztvesznek az építkezésben. — A PARÁDI Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet eredményes jó munkája jutalmául elnyerte a Heves megyei Kl- SZÖV vándorzászlóját, a «Kiváló szövetkezet» címet, valamint 2500 forint pénzjutalmat. FILM VÉLETLEN TALÁLKOZÁS A szerelem sok akadályt legyőz. Erről szól a legújabb bolgár film, melyet az Egri Bródy Filmszínház szeptember 1-től 5-íg tűzött műsorára. Egy véletlen találkozáson, illetve baleseten kezdődik a történet, amely a végén két fiatal szerelmes egymásra találását jelenti. A véletlen találkozás című film a bulgárok úttörő kísérlete a vígjáték terén. Eddig a bolgárok inkább nagyobb lélegzetű drámákat gyártottak, mely a paraszti élet egy-egy fontos kérdését tárgyalta. Reméljük, hogy a véletlen találkozás sikere után a bolgár filmgyártás gyakrabban fordul a köny- nyebb, vidámabb témák felé. |Kilencezer látogatója volt a hevesi járási mezőgazdasági kiállításnak Egri Vörös CsUlag: Szeptember 1—5: Szép lány férjet keres (olasz). Szeptember 2-án. vasárnap délelőtt: Expressz szerelem (szovjet). Egri Bródy: Szeptember 1—5: Véletlen találkozás (bolgár). Egri Béke: Szeptember 1—5: Vörös és fekete II, rész (francia). Egri Szabadság: Szeptember 1—2: Zsongó melódiák (osztrák). Gyöngyösi Szabadság: Szeptember 1—5: ördög szépsége (francia). Szeptember 2-án. vasárnap délelőtt matiné: Kék vércsék erdejében (magyar). Gyöngyösi Puskin: Szeptember 1—5: Egy nap a bíróságon (olasz). Szeptember 2-án, vasárnap délelőtt matiné: Timur és csapata (szovjet). Hatvan: Szeptember 1—5: Vörös és fekete n. (francia). Szeptember 2-án. vasárnap déleié ;t matiné: Rejtett folyosó. Füzesabony: Szeptember 1—5: Vörös és fekete I. (francia). Pctervására: Szeptember 1—2: Az élet tanulsága (szovjet). Szeptember 4—5: 15 éves kapitány (szovjet). A SZÍNHÁZ MŰSORA: Szeptember 1, szombat: Strok, Fémművek: a Kérők. Szeptember 6-án, csütörtökön, 20 órakor. Vannak még kísértetek. Hevesen is nagy sikere volt a mezőgazdasági kiállításnak. Négy állami gazdaság, 31 termelőszövetkezet, 5 szakcsoport és 60 egyénileg dolgozó paraszt mutatta be a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeit. A kiállításnak közel 9 ezer látogatója volt, nagy érdeklődéssel tekintették meg a tarnamérai Alkotmány Tsz „kisvárdai” búzáját, mely 17.5 mázsás és a komlói Haladás Tsz „B 1201-es” búzáját, mely 17 mázsás átlagtermést hozott. Sok nézője volt a kömlői Dózsa Tsz 4.95 méter magas kenderének is. A borkiállítás első díját Tóth Sz. I Az 1956. augusztus 20-án Hevesen megrendezett járási Mezőgazdasági Kiállítás alkalmával az alábbi nyeremények kerültek kisorsolásra: 10 Ft-os vásárlási utalványt nyert: 2 546 1520 2495 4 548 1574 2543 12 579 1607 2578 35 661 1706 2645 51 690 1767 2718 133 744 1781 2734 146 825 1796 2752 147 834 Fril4 2754 209 875 1818 2764 229 884 1850 2790 232 918 1843 2804 266 1002 1988 2809 289 1022 2006 2818 Kálmán hevesi egyénileg gazdálkodó nyerte. A tehenészetben az első díjat a kömlői Szabadság Tsz nyerte 28 literes Rózsa nevű tehenével. A második díjat a tarnazsadányi Táncsics Tsz nyerte Gyöngyi nevű 24 litero%> tehene vei. A harmadik díj ismét a kömlői Szabadság Tsz-é lett. A juhtenyésztésben két első díj lett kiosztva, az egyiket a kömlői Szabadság Tsz, a másikat a pélyi Rákosi Tsz kapta. Ezen kívül kiosztottak 50 oklevelet is. Lengyel József, járási tanács, Heves. 290 1043 2099 2906 « 306 1096 2103 2970 321 1214 2172 3012 376 1249 2277 3015 417 1231 2301 3052 427 1397 2309 3180 460 1405 2337 3239 492 1409 2384 3402 520 1417 2414 3408 521 1427 2432 3431 523 1439 2459 3455 542 1515 2472 3488 A 125 kem-es Csepel motor kerékpárt a 792-es, a női kerékpárt a 998-as, a néprádiót a 906-os számú sorsjegy nyerte. A számok helyességéért felelősséget nem vállalunk. II— I ................. ........ Ny ereményiista a hevesi járási kiállítás sorsolásáról Az Országos Mezőgazdasági Kiállítási Iroda közleménye Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás vidéki látogatói akár egyénileg, akár csoportosan szállást Igényelhetnek a 222—495 budapesti telefonszámon, a Kiállítási Iroda Budapest, Lenin körút 30. szám alatti kirendeltségénél. Az igénylést a tényleges megszállást előzőén 3 nappal kell a fenU címre bejelenteni s a szóban- forgó iroda ez esetben az igénylés . :V elfogadását vissza Is igazolja. Egy- személyre 10 forint a megfelelő szállás naponkénti dija. Az előbbiek szerint megrendelt szállások kiutaló jegyeit a szobát elfoglalni kívánt délután 5 óráig kell az Irodából kiváltani, vagy ha a vonat később érkezik be, ezt a körülményt a szállás biztosítása céljából előre jelezni kell. — 23 IDŐS BÁNYÁSZ részesül jubileumi kitüntetésben és jutalomban a Mátravidéki Trösztnél az idei bányászruu- pon. Ezek között 22-en 25 évi, egy dolgozó pedig a 40 éves szolgálatáért kapja meg a méltó jutalmat és egy havi fizetésének megfelelő összeget. Jutalékos malomigazgató, tolvaj termény felvásárló^ sikkasztok és orgazdák a vádlottak padján Három irányban ágazó, gabonával, liszttel spekuláló tolvaj bűnszövetkezet ügyét tárgyalja a gyöngyösi járásbíróság Reményi tanácsa. Gyöngyösön ez évben már tárgyalt hasonló ügyet a bíróság, azonban egyesek, úgy látszik, nem okultak A mostani bűnszövetkezet nagyságára, veszélyességére jellemző, hogy több. mint 100 ezer forintos kárt okoztak az államnak. Az ügyben húsz vádlott és közel 100 tanú szerepel. Nem kis munkát végzett hát rendőrségünk, mikor ezt a veszélyes bűnszövetkezetet felgöngyölítette. Most itt ülnek a vádlottak padján egymás mellett, a volt malomigazgató, terményfelvásárló, telepvezető, szárítóüzemvezető, a raktárosok, a szállítók, adminisztrátorok és orgazdák De mit is művelt ez a jól megszervezett, óramű pontossággal dolgozó bűnszövetkezet? A Terményforgalmi Vállalat gyöngyösi szárító telepére sokszáz vagonos tételben érkezett a gabona, kukorica. Pampuk Ferenc, az üzem vezetője ismerve a víztartalom körüli csalás lehetőségeit, arra gondolt, hogy ezt kihasználja Számolni kezdett s ennek eredménye az lett, h >gy felesleget állapított meg i raktárában. Értékesíteni ke lene, ötlött eszébe. S a gond ilatot rövidesen tett követte A telepen nagymennyiségű kukoricacsutka is felhalmozódott s ezeknek eladása jól jött terve keresztülviteléhez. A rokonok, ismerősök el-eljártak csutkáért, így a kocsiderékban mindig megfért két-három zsák morzsolt kukorica, vagy gabona így kezdődött . . . Ezt követte a többi. Később már a csutkával is manipulálni kezdtek A Tüzép megkerülésével, készpénzre is adtak el csutkát ismerősöknek, barátoknak. Czi- bolya Erzsébet kiadó egész nagyszerű jövedelemre tett szert ezekből az üzletekből. Ez a szokás átragadt a többi dolgozóra is. Holló János raktáros gabonát, kukoricát és csutkát lopott ott dolgozó fiaival együtt, ök már továbbfejlesztették az "ipart», állami zsákokban a gyöngyösi piacra vitték a lopott árut és jó áron eladták. így ment ez sok-sok mázsával, és éveken keresztül. Volt termény bőven hizlaláshoz, motorvásárláshaz, feketé- zéshez. Míg a szárítóban ezek a dolgok folytak, a Terményforgalmi Vállalat raktárában sem volt minden csendes- Cseh József raktárvezető gyakran méricskélte a száradási százalékot. ö is úgy találta, hogy feleslege lesz. Ekkor mintegy varázsszóra, érkezett Kozák Ferenc, a vállalat gyöngyösi telepvezetője. aki "jó megoldást» ajánlott a felesleggel kapcsolatban. "Nem tudnál rajtam segíteni egy-két mázsa búzáival?» — kérdezte Kozák s iCseh, aki közismert volt "jó ! szívéről», nem tudott ellenállni főnökének így aztán az első 25 mázsás tétel szépen el is indult a raktárból. "Azért volt szükségem a terményre — vallja a tárgyaláson Kozák —, hogy a zsákhiányt pótoljuk.» — Micsoda féltése ez a közös vagyonnak . . . Lopják a népi vagyont azért, hogy előző lopásaikat eltüntessék . . . (Ugyanis azokat a zsákokat, melyekben a lopott terményt elvitték, mindig elfelejtették visszavinni s igy pár 6záz zsák hiánya állott elő.) Közben újabb részleggel bővült a «szövetkezet». Az egyik Belsped-szállító, aki eléggé benfentes volt — az iránt érdeklődött Cseh-től, nem tudna-e «segíteni» Csörgő Istvánon is, a malom igazgatóján Cseh furcsának tartotta, hogy egy malomigazgató tőle kér terményt. Kelepcét sejtett. Érdeklődött hát Csörgő után a malomi dolgozóktóL Győnitól — a malom régi bérlőjétől, aki mint vámbemérő dolgozott a malomban — megtudta, hogy Csörgő «rendes ember. . .» így hát a rendes emberrel megegyeztek. A feleslegnek vélt termény a hivatalos szállítással együtt a malomba vándorolt. Ott már tudott róla mindenki, Csörgő a malom csaknem minden alkalmazottját bevonta üzleteibe. A szállítás többször megismétlődött, osztozkodtak s az őrleményt nem létező személyek nevén elkönyvelték. Kozák és Cseh már csak liszttel dolgoztak a továbbiakban. Az emberek. Csörgő bűntársai már alaposan ismerték a szabályt, s «igazgatójuknak» nem is szóltak, csak a lisztet, korpát vagy éppen a darát szállították a lakására. Erre szükség is volt, hisz Csörgő igazgató az utóbbi időben 19 sertést hizlalt. Persze, nem mind a saját nevén. Hogy fel ne tűnjön szomszédainak, mennyi sertést tart a malom igazgatója, hármat Gyóni János vámosgyörki lakos, hármat pedig Oravecz György néven szerepeltetett. A malomban spekuláló bűnszövetkezet tagjai becsapták az őröltető és daráltató dolgozó parasztokat is. Nem adták ki például az árpa hántolásából visszamardó tócsot és így 350 mázsát korpával összekeverve, saját hasznukra értékesítettek. Csörgő igazgató már nem volt ura a hatalmas méretekben működő bűnszövetkezetnek. így történt meg az egyik jellemző eset, amikor egyik bűntársa többszáz forintot adott neki a részesedésből, ő azt sem tudta, vajon ez melyik ügyletből való. «Kérdeztem tőle — vallja a tárgyaláson —, honnan származik ez a pénz, de kézlegyintéssel csak annyit mondott: egy kis húsvéti borravaló.» — Furcsa, hogy ebben a malomban a beosztottak adtak húsvéti borravalót az igazgatónak . . A malom volt vezetője persze egyik szavával agyoncsapja a másikat. Ugyanis többi lopásai palástolásaként arról beszél, hogy «azért adtam a dolgozóknak lisztet, korpát a malomi megtakantásból, mert szegényesen éltek.» S a sajnálkozó igazgató a rábízott állami vagyonból játszotta a jószívű nagybácsit, vagy talán valami jótevő szent szerepét. És mert minden szentnek ma- gafelé hajlik a keze. ő sem maradt ki a juttatásból. Én is malomi dolgozó vagyok — nyugtatta meg magát —, s ha a raktáros két mázsát kapott, ö négyet vitetett haza A szeretett igazgató más alkalmakkor sem volt fukar. Fejedelmi kirándulásokat, mulatozásokat rendezett, s a kiadást minden esetben liszttel egyenlítették ki. Csörgő csakhamar rájött arra, hogy kifizető dolog borral is foglalkozni. A sok lisztüzletből futotta és felvásárolt 50—60 mázsa szőlőt, majd miután beosztottaival kipréseltette, nyolcezer forintos haszonnal túladott rajta Annyit persze hagyott magának is, hogy literenként 12 forintos áron «házikocsmában« árusíthassa felesége. Most a tárgyaláson olyasmifélével akarja megmagyarázni sikkasztásait és a társadalmi vagyon elherdálását, hogy azért csinálta, hogy a dolgozóknak jobb kedve legyen dolgozni. — Hová jutna a mi államunk, ha minden igazgató így gondolkozna . . . Nehéz lenne a spekuláció, lopás, sikkasztás és hűtlen vagyonkezelés összes eseteit fetsorolni._Elég, ha azt elmondjuk, hogy a vádirat 32 pontban foglalkozik csak Csörgő bűneivel. Nem akármilyen ügy ez. Egy csomó ember pénzért, italért s nem kevesen közülük az er» kölcstelen életért sok mindenre képes volt. Lopták a becsületes dolgozó parasztokat és lopták az államot. Eközben feltűnően költekező életmódot folytattak. Csörgő telket, s bútorokat, mások motorokat vásároltak és munkaidőben és éjjeleken át tartó tivornyákat rendeztek. Az önzés, a beosztással valé durva visszaélés, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének iskolapéldája ez. De iskolapéldája annak is, hová vezet aa alapos, mindenre kiterjedő ellenőrzés hiánya. A Malomipari Egyesülés például tudott arról, müyen költséges rendezvényeket tart Csörgő igazgató, sokszor ők maguk is résztvettek ezeken s bár tudták, hogy erre a célra a malomnak* kerete nincs, egyszer sem kérdezték meg, mindez miből telik. A Terményforgalmi Vállalat is elintézte egy jegyzőkönyvvel, mikor a szabálytalanságról tudomást szerzett. A rendőrségnek kellett pótólni azt amit a felsőbb szervek elmulasztottak. Itt az ideje, hogy felocsúdjanak az illetékesek és vasököl- le! sújtsanak le a társadalmi tulajdon hiénáira. A jövőben pedig akadályozzák meg. hogy az emberek könnyelműségük, önzésük miatt és nem utolsó sorban a rossz ellenőrzés miatt börtönbe kerüljenek. Az ítéletre lapunk későbbi, számában visszatérünk BÓDI JÄNOS
