Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-15 / 72. szám

Ál MDP HEVES MEGYEI BIÏOTISA'GA ÉS-A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ÄRA RQ FILLÉR 1958. SZEPTEMBER 15. SZOMBAT Szüret előtt Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon osztották ki azt a 16 díjat, amelyet a lubljanai nemzetközi borverseny eredményeként a magyar szőlő és bor kultúra felfelé Ívelését fémjelzi. Azt hisszük, nem leszünk szerénytele­nek, hogy e nemzetközi sikerhez, a magyar borok világ­hírnevéhez — még ha az illetékes szervek jóvoltából el is felejtettek egri, heves megyei bort kivinni — a mi bo­raink is hozzájárultak és hozzájárulnak- Az elmúlt évek­hez képest az idei esztendő Heves megyében is felfelé Ívelést jelent a szőlő- és borkultúrában, az elmúlt évek megfeszített munkája az idén a kedvező idővel párosul­va, meghozta gyümölcsét: nemcsak mennyiségben, de különösen minőségben szárnyaljuk túl a sok év átlagát. Az egri, gyöngyösi borvidéken néhány hét múlva megkezdődik a második aratás, — a szüret. Mint már fentebb írtuk, előreláthatólag rendkívül jó minőségű mus­tot szűrünk, hisz néhány nappal ezelőtt a Borforgalmi Vállalat ostoros! telepén már 20 fokos mustot adtak át, amikor tavaly 15—16 fok volt szüretkor az átlag. A jó szüret exportkötelezettsége’’nk teljesítésén, az egri borok világhírnevének tovább növelésén túl rendkívül nagy se­gítséget nyújt belső borellátásunk eddig jogosan kifogá­solt nehézségeinek felszámolásában is. Nagy esemény, nagy ünnep is a szüret, érthető, ha izgalommal, ugyanakkor alapos körültekintéssel készül megyénk dolgozó parasztsága a munka megkezdésére. Kiváló szakértelme, hozzáértése, földszeretete minden bi­zonnyal meghozza a maga gyümölcsét, s a mostani vá­rakozásnak megfelelően, sőt eredményeit tekintve, talán túl is szárnyalva, magas termésátlagokat érünk el A me­gyei tanács, és az illetékes szervek is komoly erőfeszí­téseket tesznek a hordóhiány felszámolására, s remél­hetőleg a Gyöngyösi Borforgalmi Vállalat is mindent megtesz a még hátralévő időben az átvevőhelyek biztosí­tására. Az egri. Heves megyei borok nagy hírét, nevét a sző­lősgazdák. dolgozó parasztságunk áldozatos munkájának, szakértelmének köszönheti. Mégis úgy véljük, hogy nem lebecsülését jelenti szakértelmünknek, ha néhány fontos tényre még a szüret előtt felhívjuk figyelmüket. Anvagi és erkölcsi érdekük, hogy az idei jó termésből a lehető legiobb minőségű bort szüljük, hogy belföldön is. de kül­földön is a lehető legnagyobb elismeréssel nyilatkozza­nak az egri bikavérről, medocról, leánykáról, vagy riz- lingről. Legfontosabb, hogy szőlőtermelő dolgozó parasztjaink rendkívül nagy figyelmet fordítsanak a minőségre. En­nek első lépése a szüret időnontlának helves megválosz­tása. amelvet nem árt. ha egy-egv szőlészeti, borászati szakemberrel is megvitatnak. Kellő időpontban vérzett szüret már fél nyereség De legalább ilyen fontos a szőlő­fajták minőségi válogatása. Egerben például nem kis je­lentőségű. hogy a borvidékre jellemző szőlőfajtákat kü­lön válogassák, s külön kezeljék. — Külön néldául a bi­kavért adó szőlőfajtákat: a nagybureundit kadarkát, oportét. medoc no’rt és külön a minőségi fehér borok szőlőfajtáit, a leánvkát, a rizllneet. Hogy miért fontos a rendkívül gondos kezelés és vá­logatás? Erre egyetlen példát. Még kis menyiségű vörös bort adó szőlőfajta is elegendő, hogy megrontsa a fehé­ret, és úgynevezett fukszos bort kapjunk. A fukszos bo­rokat nem veszi át külföld, emellett az sem közömbös, hogy a belföldi fogyasztásra is igyekezzünk a legtisztább borokat adni. A fajtiszta és fukszos borok között 15—30 fillér a maligán fokonkinti átvételi árkülönbözet, s ez 10 hektónál már 1500—2000, vagy még több forint veszte­ség. S mindez talán csak néhány vödör vörös borfajta, a felületesség, gondatlanság miatt. A termelő érdeke tehát a gondos, minőségi válogatás. Nagy segítséget jelent az egri szőlősgazdáknak a már két éve Egerben dolgozó, s ebben az évben többmillió forintos beruházással tovább épített borfeldolgozó kombi­nát. A vörös borfajtákat feldolgozó új, korszerű részleg építése befejezéshez közeledik, s csak az építő vállalato­kon múlik, hogy időben megkezdhesse a munkát. Az új részleggel az Egri Borforgalmi Vállalat az egri borvidék minőségi szőlőtermésének mintegy felét tudja már ebben az esztendőben feldolgozni, az elkövetkezendő években még bő termés esetén is képes lesz az egész feldolgozá­sára. A borkombinát nagy segítséget jelent dolgozó pa­rasztságunknak. hisz az egyik legnehezebb munkától, a feldolgozástól mentesíti, s államunk helyes árrendszere alapján becsületes jövedelemhez juttatja. Érthető tehát, hogy megkedvelték a város dolgozó parasztjai a borkom­binát munkáját, s ebben az évben előreláthatólag még nagyobb számban keresik majd fel, mint tavaly. Ez ter­mészetszerűleg megnöveli a vállalat dolgozóinak felelős­ségét Is. Joggal várja el nemcsak a város, de az egész ország, hogy a híres szőlővidék szőlejének feldolgozását végző új .korszerű üzem és dolgozói lelkes odaadó mun­kával segítsék az idei szüret sikerét. Néhány hét múlva megkezdődik a szüret a megyé- í ben. Ragadjanak meg minden pillanatot dolgozó paraszt- ’ jaink, a szürettel foglalkozó illetékes szervek, az alapos és gondos felkészülésre, hogy zökkenőmentesen és gyor­san bonyolítsák le ezt a munkát, hogy olyan bort szűr­jünk az idén. amely méltó a régi hírhez. Tanévnyitás az egri Pedagógiai Főiskolán Jelentés a gépállomások munkájáról _Alig fejeződött be a cséplés, a Heves megyei gépállomások máris hozzáláttak az őszi munkálatokhoz. Szeptember 10-ig éves tervüket 84.3 száza­lékban teljesítették, ősziek alá 6436, tavasziak alá 9624 katasztrális holdat szántottak fel eddig. Százötven holdon fejezték be az őszi gabona ve- ! tését. A gépállomások verse­nyében a horti gépállomás vezet, éves tervét 100 száza­lékra teljestíette, utána az at­kán gépállomás következik, 93.7 százalékos évi tervtelje­sítéssel. — MEGYÉNKBŐL az idén, nyáron 202 pedagógus töltötte szabadságát szakszervezeti üdülőkben. > A városok, iparvidékek jó tej- ellátásáért a megye tejtermelő tsz-eiben gondos asszony­kezek szűrik a frissen fejt tejet, hogy minél előbb eljusson a városi fogyasztókhoz Jól szerepellek a Heves megyeiek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon sok Heves megyei Tsz és egyéni gazda mutatta be tenyészállatait és mezőgaz- lasági termékeit. Jó munkáju­kat az alábbi díjakkal jutal­mazták: Mezőtárkányi Sza­badság Tsz tenyészbikája má­sodik díjat, két tehene pedig elismerő oklevelet kapott. Ugyancsak elismerő oklevéllel jutalmazták a tarnamérai Al­kotmány és a felnémeti Pető­fi Tsz egy-egy tehenét. Árvái János egri dolgozó paraszt hegyvidéki fehérborát, Cseh Mihály egri dolgozó paraszt hegyvidéki vörösborát II. díj­jal és az abasári Uj élet Tsz fehér borát pedig III. díjjal jutalmazták. Ab ifjúsági béketalálkozó előtt Hatvan város és a hatvani járás DISZ fiataljai lelkesen készülődnek a szeptember • 23-án Egerben megrendezen­dő Megyei Ifjúsági Béketalál- kozóra. A találkozón részt- vesznek és fellépnek majd a járási kultúrvenseny díjnyer­tes győztesei: igy Petőfibánya és a Mátravidéki Erőmű tánccsoportjai, az Erőmű út­törő csapatának, a Hatvani Cukorgyár és Ecséd község kultúrcsoportja. A járási DISZ bizottság nagy szervező munkával fára­dozik azért, hogy az idén is 2500—3000 fiatalt tudjanak elvinni Egerbe, s ebből 1200- an vesznek majd részt az ün­nepi felvonuláson. A tavalyi béketalálkozó felvonulásán ugyanis a hatvani járás ifjú­sága nyerte el az első helye­zést, és az idén sem akarnak szégyent vallani. Felvonulnak majd a bányász egyenruhás DISZ tagok, valamint Lőrinci, Heréd és Boldog községek népviseletébe öltözött fiatal­jai is. Természetesen nemcsak a kultúrműsorral és a felvonu­lással készülnek a nagy se­regszemlére, hanem helytál­lással, jobb termelőmunká­val is. Az ipari üzemek fia­taljai a jövő héten Ifjúsági Békehetet tartanak, s ebből az alkalomból még jobban, DISZ fiatalokhoz méltóan vesznek részt a termelőmun­kában. — A BÁNYÁSZNAP után újra fellángolt az Indulásra Kész-mozgalom a Mátravidé­ki Szénbányászati Tröszt üze­meiben, s újra 18 frontfejtés verseng az elsőségért. A leg­újabb értékelések szerint most 6 frontfejtés dolgozói osztoz­nak az első helyezésen, egy­aránt 16 ponttal. A Mátravidéki Erőmű kar­bantartói szorgalmas munká­val végezték el az idei kar­bantartásokat, az üzem nagy­javítását. Az előző évek szo­kásaitól eltérően, egy hónap­pal előbb, áprilisban kezdtek hozzá a nagyjavításhoz és így augusztus 22-re már az ösz- szes turbinák, generátorok és kazánok nagyjavítását elvé­gezték. Teljes kapacitással felkészült a télre az erőmű, s most már csak a kisebb javí­tásokat végzik a karbantar­tók. A IV-es kazán 2-es gépé­nek javítását például a ha­táridő előtt hat nappal fejez­ték be, de hasonló szorgalom­mal dolgoztak a többi gép­egységeknél is. így a javítási és karbantartási tervet augusz­tusban 107.6 százalékra telje­ClíNld Ünnepélyes keretek között nyitották meg szeptember 10-én, hétfőn délelőtt az 1956- 57-es tanévet az egri Pedagó­giai Főiskolán. A megnyitó beszédet Dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója mondotta. Jelen volt Kovács Ferenc elv- társ az Oktatásügyi Minisz­térium képviseletiben. Komó­csin Mihály elvtars, a megyei pártbizottság vb. első titkára. Az ünnepély keretén belül nyújtotta át Kovács Ferenc elvtárs a legmagasabb állami ösztöndíjat Kun András és Ambrus Pál III. éves történe­lem, földrajzszakos hallgatók­nak Végül az I. éves hallga­tók ünnepélyes eskütétele kö­vetkezett. Kolozsvár. Budapest, Deb­recen — ezek voltak Szende Bessie művészi pályafutásá­nak állomásai. De ami ennek a pályának belső történetét illeti, az még sokkal változatosabb. Szende Bessie a legsokoldalúbb szí­nésznők közé tartozik. Játszott drámában, tragédiában, víg­játékban, operában és operett, ben. Hogyan játszik? Ezt majd az egri közönség maga állapítja meg, de aligha lesz oka a csalódásra. A megyében egyébként akad már ,aki ismeri, társu­lata vendégszerepeit Recsken is tavaly, a Csárdáskirálynő­vel. A Csárdáskirálynő Cecí­liája legkedvesebb szerepei közé tartozik, százhúsz elő­adáson tapsolta már meg ben­ne a közönség. De még inkább szívéhez nőtt egy egészen másféle alakítás: Bródy Taní­tónőjének címszerepe. Egerben először prózai sze­repben láthatjuk, ő mondja el az Éj Királynőjének csodá­latos monológját­Amikor beszélgettünk vele, ötödik napját töltötte Eger ben, és amint mondotta: nem tud betelni a város szépségé­vel Gyermekkora emlékeit idézi a szép hegyes vidék az alföldi évek után. Sok kedves élményt és si­kerekben gazdag éveket kí­vánunk új művésznőnknek. A télre készül a Mátravidéki Erőmű VASÁRNAPI-MŰSOR Labdarúgás: Egri Bástya — Bp. Vörös Meteor NB. Il-es bajnoki mérkőzés, Eger, 16 óra 30 perc. — Előtte 14 óra 45 perckor: E. Bástya II. — Gyöngyösi Bányász megyei bajnoki mérkőzés. A megyei bajnokság további mér­kőzései: Heves — Egeresehi, Gy. Kinizsi — Hatvani Kinizsi, Lőrin­ci — Rózsaszentmárton, Petőfibá­nya — Pétervására, H. Törekvés — E. Dózsa. Sporthorgászat: Sporthorgász verseny, Poroszló, 7 órától. Atlétika: Az egri járás és Eger város atlétikai pályabajnoksága. Eger. Stadion, 10 óra. A gyöngyösi járás atlétikai pá­lyabajnoksága, Gyöngyös. Vízilabda: Bp. Dózsa — E. Bás­tya Olimpiai Kupa mérkőzés, Eger, Sportuszoda, fél 12. Természetjárás: A megyei csapat­bajnokság döntőjének második napja, a Bükk—Szarvaskő körüli terepen. sítették. A szállítóüzem csil­lejavító műhelyének átlaga 144.7 százalék volt. A kazán­üzem legjobb brigádja az MSZT Szikra brigád volt 120 százalékos teljesítménnyel. A legjobb főgépész Vigh Sándor, a legjobb főfűtő Kerek Ist­ván, a legjobb fűtők pedig Kovács Mihály, Fölesinszki János és Kovács László vol­tak a múlt hónapban A vil­lamos üzemben a Rócz, a Rozsnyik és az Oroszi brigád ért el legjobb eredményt, a kazán javítóknál pedig a Kő­vári, a Kelemen és a Tábi brigád nyerte el az elsőséget. Az üzem pártvezetősége úgy kívánja elősegíteni a téli felkészülést, hogy Petőfibánya pártvezetőségével együtt kö­zös pártbizottsági ülésen tár­gyalja meg a legfontosabb tennivalókat, a folyamatos za­vartalan termelés feltételeit A múlt hónapban 101.25 százalékra teljesítette terme­lési tervét az üzem, és 861 megavatt-óra áramot adott terven felül. Jóllehet augusz­tus hónapban öt üzemzavar hátráltatta a termelést, még­is a dolgozók és a műszaki vezetők igyekeztek teljesíteni a tervet. Kilowatt óránkint 65 kalóriával kevesebbet hasz­náltak fel. a villamosenergia előállításánál. Ezzel 2333 ton­na kevert szenet takarítottak meg. A termelési bizottság szep­tember 17-én kétnapos ta­pasztalatcserére indul 30 em­berrel a Sztálinvárosi Erőmű­be. A tapasztalatcsere folya­mán meglátogatják a nagy kokszoló művet is. A látoga­tásra főleg azok mennek, akik a félévben a legjobb mun­kát végezték. Ezzel a látoga­tással is — amely már az idén a harmadik. — a dolgozók szakmai képzettségét kívánják tovább fejleszteni. Dolgozik a Selypi Cukorgyár Szerdán reggel ismét mun­kához láttak a Selypi Cukor­gyár dolgozói, s ezzel megkez­dődött az idei répafeldolgozá­si idény. Az indulást kedden egynapos próbaüzemeltetés előzte meg. Ez a melegpróba igazolta azt, hogy az idei nagyjavítások alatt becsületes, jó munkát végeztek a Cukor­gyár karbantartói. Az idei 110 napos répafel­dolgozási idény alatt közel 20 ezer vagon cukorrépa érkezik az üzembe, s ebből mintegy 2580 vagon exportminősógű cukor készül. Naponként 183 vagon répa kerül feldolgozás­ra. A cukorgyártás közben 880 vagon melasz, 260 vagon száraz, ezenkívül jelentős mennyiségű nedves répasze­let kerül ki az üzemből mint melléktermék, s ezt a takar­mánybázis bővítésére hasz­nálja fel a mezőgazdaság. Megyénk másik cukorgyára: a hatvani, a jövő hét szombat­ján, 22-én kezdi meg a mun­kát. Húszezer tonna szén megtakarítás a Mátravidéki Erőműben A Mátravidéki Erőmű dol­gozói az áramfejlesztési ter­vük állandó túlteljesitése mellett igen nagy gondot for­dítanak a takarékosságra is. Ezen a téren különösen a ka­zánfűtők értek el példamuta­tó eredményeket. Az év elejé­től kedd reggelig húszezer tonna szenet takarítottak meg az ésszerű, gazdaságos tüze­lés segítségével. Ez a meny- nyiség 6600 család évi tüzelő­szükségletét biztosítja, más szóval az erőmű ennyivel ke­vesebb szenet igényel a bá­nyászoktól. Az erőmű kazánfűtői az év végéig még újabb tízezer ton­na szenet akarnak megtaka­rítani.

Next

/
Thumbnails
Contents