Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-12 / 71. szám

1956. szeptember 12. szerda NËPUJSAG 3 — 4 p l P 1 I Ô IS — Látogatás a két egri téglagyárban — JÓKORA cserépszárító szín vonja magára a figyelmet az egri I-es, vagy másképpen a Homok utcai Téglagyár udva­rán. Benne 50 ezer nyers cse­repet szárít a szeptember-eleji hőség. De jól is teszi, szárítsa csak minél gyorsabban, hisz égető szükség van most az épí­tőanyagra, s ennek az üzemnek az idén összesen két és félmil­lió cserepet kell készíteni. Erről beszélgetünk Szakács Miklós gyárvezetővel, aki el­mondja, hogy az idén 25 szá­zalékkal több cserepet kell gyártaniok, mint tavaly és mindezt ugyanannyi erővel. Az segített csupán, hogy elkészült ez a nagy szárítószin. Mit je­lent az idei félmilliós cserép­többlet? Azt, hogy 150 épülő új lakásához lesz elegendő ez a mennyiség. Vajon sikerül-e ezt a két és félmilliós tervet teljesíteni, — tesszük fel a kérdést a gyár vezetőjének. Minden bizony­nyal, hisz idáig nincs lemara­dás, cserépből 100 százalékos a jelenlegi termelésünk. Ez az eredmény főleg a cserépprés mellett dolgozók igyekeztének köszönhető. Nem ritka az olyan nap, amikor a tervezett­nél háromezerrel is több cse­repet készítenek el, sőt egyes vasárnapi műszakok alatt arra is volt már példa, hogy 19—20 ezer volt a napi termelés. SAJNOS, annál nagyobb ba­jok vannak a téglával. Az idei kemény tél és a késői tavasz miatt itt is később kezdődött a munka. Mindezt tetézte még az is, hogy a télen 200 ezer nyerstéglát tett tönkre a fagy. Az üzem dolgozóinak összesen 300 ezer darabos adósságot kellett pótolni a nyár folyamán és ez a munka még most is tart. Talán szeptember végére sikerül is törleszteni, hisz a vasárnapi műszakok, meg a jó, száraz időjárás még sokat se­gíthetnek. Téglából is félmillióval kell többet gyártani, mint tavaly, s ez körülbelül 20 kislakás fel­építésére elegendő. Árvái Fe­renc brigádja, amely a tégla­présnél dolgozik, a jövőre is gondol. Az éves terven felül még egymillió 200 ezer nyers- tégát készítenek a hideg be­álltáig, hogy az égetés a télen is folyamatosan haladjon. Illő, hogy választ adjunk ar­ra a kérdésre is, hogy milyen jövőnek néz elébe ez a kissé korszerűtlen üzem, tekintettel az egyre fokozódó építkezési igényekre. A második ötéves terv kétmillió forintos beruhá­zást szentelt a gyárnak. A kö­zeljövőben főleg a cserépgyár­tás fejlesztését segítik elő. így a cseréptermelés kapacitása a jelenleginek duplájára, ötmilli­óra nő, s hogy ez necsak terv, hanem valóság is legyen, ah­hoz új présházat, és négy nagy cserépszárító szint építenek. A nehéz csilletologatás helyett, gumiszalag továbbítja majd a nyerscserepet a szárítóba. Ez­zel együtt asökken a selejtszá­zalék, javul a minőség. Az itteni agyag, amely szinte kifogyhatatlan mennyiségben található, jó tégla és cserép gyártására alkalmas. Itt ké­szülnek a legjobb téglák, négy­zetcentiméterenként 165 kilo­gramm a nyomószilárdságuk és ezért szívesen vásárol belőle még a külföld is, ezenkívül lakás, mezőgazdasági, valamint gyárépítkezéseknél előszeretet­tel használják a gyár készít­ményeit. JOBB IS lehetne a minőség, — vallja be Szakács elvtárs. A cserépnél az a baj, hogy a prés nem tökéletes, feltétlen szükség volna egy finom hen­gerre, amely szép, egyenletes, finom péppé formálná az agya­got. A tégla minőségét viszont a szárítószin befolyásolja ked­vezőtlenül. A nyerstégla 50 százaléka egészen primitív mó­don, a szabadban összerakva szárad ki. Itt veri az eső, e- gyenlőtlenül süti a nap, s bi­zony sok a selejt. Remélhetőleg a második ötéves terv beruhá­zásai lényegesen segítenek eze­ken a panaszokon, és a tégla­gyáriak viszont többtermelés­sel segítik majd az építőmun­kát. Kedvezőbb kép fogad ben­nünket a Il-es Téglagyárban. Az üzem vezetői mindenek­előtt örömmel újságolják, hogy már rég törlesztették adóssá­gukat. A múlt hónapban 115 százalékra teljesítették a ter­vet, és a viszonylag gyengébb minőségű, kőkemény agyagból is jó téglát égettek. Itt nincs szükség vasárnapi műszakra, mert csaknem minden nap tel­jesítménye nagyszerű. Napon­ta 26 ezer téglát kellene ké­szíteni a téglaprésnek, és ehe­lyett gyakran 42 ezer a telje­sítmény. Gyulai Mária brigád­ját illeti ezért dicséret, vala­mint Kiss Gyula agyagbá­nyászt, akik mindig gondos­kodnak a szükséges nyers­anyagról. A forró kemencékben az idén már harmincadszor jár körül a tűz és ezért Zlok Já­nos négytagú égető brigádjá­nak jár elismerés. Sikereik titka, hogy kezdettől fogva mindig a Duvanov égetési módszert alkalmazták. Eszerint ritkábban rakták be a tégtát a tűztérbe, kedvezőbb lett a tér és a légköbméter kihasz­nálás, és így a tűz gyorsabb munkát végzett. Míg ezek- előtt egy héten csak egyszer haladt körben a tűz, addig most egy hét alatt másfél kört tesz meg. Nincs is lemaradás, még égetett téglából sem, ami az új szovjet módszernek kö­szönhető. Ha forintértékben vizsgál­juk az idei tervteljesítést, ki­mutatható, hogy idáig félmillió forintos többletet mutat a mér­leg. Ez a gyakorlatbon azt je­lenti, hogy szeptember végére teljesítik a nyersgyártás évi tervét, az októberi termelés pedig mind tervenfelüli „aján­dék” lesz a népgazdaságnak. Körülbelül egymillió téglát tesz majd ki ez a mennyiség: 35 új lakás felépítésének alap­anyagát. MEGNYUGODHATNAK hát a lakásépítők, a Il-es Tégla­gyár dolgozói teljes erővel se­gítik őket, bár megjegyezhet­jük, nem tudnának annyit ter­melni, amennyire most ne len­ne szükség. A termelés további fejlesztéséhez itt is, mint min­denhol, elsősorban Keller szá­rító és kazalozó szinek építé­sére van szükség. Téglagyára­ink nagyon várják ezeket a be­ruházásokat, s nem kétséges, hogy néhány éven belül több­szörös haszonnal térítenek vissza minden befektetést. Megyénk többi téglagyárai is ezekben a napokban pótol­ják éveleji adósságukat, sőt nyerstéglából már félmillió a többlet. Csupán a Gyöngyösi Téglagyár adós még 120 ezer égetett téglával, Mátraderecs- kének pedig az égetett cserép­gyártásnál kellene az első fél­évihez hasonló jó munkát vé­gezni. Minden jel arra mutat, hogy megyénk téglagyárai tel­jesítik az éves tervet, de eh­hez az is szükséges, hogy az utolsó rohamban is helytállja­nak, használják ki a jó, száraz időt, mert az ország számít munkájukra; arra, hogy adja­nak több és több építőanya­got. CSÁSZÁR ISTVÁN Kiváló tenyészállatokkal is részt veszünk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Megyénkből 57 kiváló te­nyészállatot vittek fel az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tásra. Tíz termelőszövetkezet, három állami gazdaság és 16 egyéni dolgozó paraszt kiváló tenyésztő munkáját dicsérik ezek az állatok. Többek között a sarudi Kossuth Tsz két te­nyészbikát és 18 juhot, a me­zőtárkányi Szabadság Tsz há­rom tehenet és egy vemhes üszőt, a tamazsadányi Táncsics és a felnémeti Petőfi Tsz cgy- egy tehenet, a kömlői Kossuth Tsz két bikát vitt fel a kiállí­tásra. A szép tenyészállatok bizonyára megállják a helyü­ket országot viszonylatban is. Bencsik János 6 holdas kö­zépparaszt, a napokban a szövetkezeti utat választot­ta, a nagyfiigedi új, Petőfi Tsz-be lépett több fügedi középparaszttal együtt Teljesítette éves tervét a Biorti gépállomás A Gépállomások Megyei Igazgatóságának jelentése szerint a megye gépállomásai együttesen 130.4 százalékra teljesítették nyári tervüket, s ezzel jelenleg a megyék kö­zötti verseny első helyezését foglalják el. A nyári tervek teljesítésében több kiváló traktoros mutatott fel szép eredményt. Murányi István traktoros, a Detki Gépállo­más dolgozója 399, Bence Jó­zsef pedig — szintén detki traktoros — 200 százalékra teljesítette nyári tervét. A Sarudi Gépállomás dolgozói közül Subik József traktoros érdemel dicséretet 180 száza­lékos nyári terv teljesítéséért. A megye traktoristái közül egyébként már 67-en teljesí­tették éves tervüket is, gépál­lomásaink közül pedig a horti gépállomás teljesítette éves tervét szeptember 8-án. Ax egri járási tanács felhívása Az egri járási tanács megvitatta a termelőszövetkezetek helyzetét és a tanácstagok szerepét a tsz-mozgalom fejlődé­sében. Megállapította, hogy ez évben tsz-eink gazdaságilag és szervezetileg megerősödtek, javult a munkafegyelem és hatá­rozottabban kezdett érvényesülni a szövetkezeti demokrácia. Lényegesen emelkedett az egy tagra eső jövedelem; terme­lési átlagai jóval magasabbak az egyénileg dolgozó parasz­tokénál. 1956-ban 136 család, 314 kh földdel lépett a szövet­kezés útjára. A járási tanács az adott helyzetből kiindulva, felhívás­sal fordul a járás tsz- és tanács-tagjaihoz. A felhívás tartalma a következő: A tsz és tanács vezetői mutassák meg az egyé­nileg dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodás ered­ményeit és lehetőségeit, hívják meg őket a tsz-be látogatásra. Az egyénileg dolgozó tanácstagok a tsz-be való belépésükkel mutassanak példát. Az illetékes szervek támogassák a dolgozó parasztok termelési társulásait és az alacsonyabb fokú szö­vetkezeti csoportokat. A vb-k lelkiismeretes munkával való­sítsák meg a gyakorlatban az új párt- és kormányhatároza­tokat. Az állami szervek harcoljanak a tsz-t rágalmazók és az önkéntesség elvét megsértők ellen. A Gyöngyösi Yáltógyárbói jelentjük Debrecaeny Imre elvtárs, a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat dolgozója asz­talánál ül, belelapoz a kimu­tatásokba, majd számol egy kis ideig, aztán megszólal: »Eddigi tervünket 105 száza­lékra teljesítettük.« Elmondja, hogy a múlt évihez viszonyít­va, lényegesen jobb ez az eredmény. Két éve, hogy a MÁV átvette az üzemet a KGM-től és azóta szinte meg­kétszereződött a termelés. A legnagyobb gondot az anyag- beszerzés okozza, »ettől függ minden.« Körülbelül 30 üzem­ből küldenek ide anyagot és bizony akad haj a szállítások­nál. — »Legfőbb dolgunk az anyagbiztosítás és a munka megszervezése — folytatja Debreczeny elvtárs. Az embe­reket érdekeltté tenni a ter­melésben, akkor megy a mun­ka. Sokat segít a jól szerve­zett munkaverseny. Mi az idén 30 ezer forintot fordítot­tunk a jól dolgozók jutalma­zására. Rádiót, kerékpárt, edénysorozatot, órát adtunk a verseny győzteseinek. Na­gyon jól dolgoznak az egy­mással versenyző brigádok, A versenyben most a Petőfi- brigád vezet 169 százalékos évi átlagteljesítménnyel. Az üzemben a megszokott kép fogad. A falakon a brigá­dok versenyének kimutatása, olajos arcú, olajos kezű, ola­jos ruhájú munkások a gé­pek szünet nélküli csörömpö­lése. Itt-ott vakító fénnyel villan a hegesztő, a síneken futó daru láncai mint egy óriási polip ölelik magukhoz a hosszú síneket Az emberek mégis olyan otthonosan mozognak itt. Meg­szokták és nagyon maguké­nak érzik az üzemet. Varga művezető elvtárssal megállók egy-egy munkásnál és né­hány percre elbeszélgetünk vele Póka Kálmán még csak 22 éves, de már a szakma ki­váló dolgozója Havonta 1800 forintot keres, tavaly rádiót, az idén 950 forint jutalmat kapott. Jó munkás — mond­ják róla az üzemben Bágyi László Is fiatal még, kiváló munkáját bizonyítja, hogy nemrég soron kívül lép­tették elő főszakmesterré. Amikor megkérdezzük tőle, elégedett-e a munkahelyével, azt válaszolja: »Ha van mun­ka, akkor minden jó!-« Munka pedig — eltekintve egy-két esettől, mindig van bőven. Varga művezető elvtárssal lassan járkálunk a gépek kö­zött a fehér csíkokkal jelzett utakon Egy-egy ember észre­vesz bennünket mond egy rö­vid »mosoiyogtatót« az örök vidám művezetőnek, azután munkája fölé hajlik és dol­gozik tovább. Dolgozik az üzem, emelkednek a százalé­kok. A Gyöngyösi MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalatnál nem lesz baj a tervteljesítés­sel. (H. S.) Zárszámadás előtt a füzesabonyi Szabad Nép termelőszövetkezetben A zárszámadás ideje még messze van. Addig még sok a munira egy termelőszövetke­zetben. De látogassuk meg mégis az egyik szövetkezetei s tudjuk meg, mit várnak et­től az évtől, Ha termelőszövetkezetek gazdálkodásáról van szó, sok­szor felmerül az a probléma, lehet-e gazdaságos termelés, jó jövedelem kis területű szö­vetkezetben Ezekben a viták­ban a vélemények eltérőek. Éppen ezért most egy ilyen kisterületű szövetkezetét, — a füzesabonyi Szabad Nép ter­melőszövetkezetet — látogas­sunk meg ismerkedjünk éle­tével. összes területük 410 hold. Ebből 360 szántó, 20 új telepítésű gyümölcsös, 30 pe­dig legelő. A tagok száma 54. Közel hét éve alakult, s azóta is állandóan fejlődik a szö­vetkezet, s évről évre javuló eredményeket érnek el a gaz­dálkodásban. A jövedelem is eszerint igazodik. Tavaly 63 forintot ért egy-egy munka­egység, s a szép jövedelem jó lendítője lett a munkának az idén is. Hogy ebben az évben is jól dolgoztak, azt már az irodában lehet látni, hisz itt őrzik a különböző versenyek, kiállítások díjait. Oklevelek, díszes villanyórák, lemezját­szó, 500 kötetes könyvtár, rá­dió, serleg és versenyzászlók a jutalmak Mindez miért?... A járás­ban elsőnek végeztek az ara­tással, csépléssel, a járási ki­állításon elnyerték a növény- termesztés nagydíját, s meg­nyerték a megyei cséplési versenyt is. Beadásban is el­sők. Termésük a környéken hírnevet szerzett a szövetke­zetnek. Nem hivatalos láto­gatók százai járták a táblá­kat, s nézték a tsz 15 és fél mázsás átlagtermésű búzáját, a 14 mázsás árpát. Bár ked­vezőtlen időjárás volt a kuko­ricára, mégis holdanként 35 mázsára számítanak, míg a cukorrépatermést 200 mázsán felül becsülik. Állattenyészté­sük sem lebecsülendő. Közel 200 sertést nevelnek, s en­nek egy részét szerződésre hizlalják, amiért jó pénzt kapnak. A közösben lévő 40 szarvasmarhának fele tehén, s a tej is hoz valami hasznot. Szerződött terményeik is vol­tak. Borsóból 20 hold, babból 10 hold. S bizony a jó munka jutalmaként csaknem duplá­ját termelték annak, amit a szerződésben vállaltak. Emel­lett, mivel a babot kukoricá­val vetették, mintegy 100 má­zsa kukorica is lejön még a földről. Mindent összevetve, csak ez a 30 hold több, mint 300 ezer forint jövedelmet hozott a szövetkezetnek. így aztán oszthattak a tagoknak jó előleget. Búzából négy és fél kilót, árpából 80 dekát kaptak a tagok munkegysé- genként, készpénzt pedig 13 forintot osztottak eddig. — Ért­hető hát, hogy a tagság szá­molgatja, a zárszámadáskor mennyit is ér majd egy mun­kaegység. Jobbik István, aki harmadmagával dolgozik a tsz-ben, 39.53 mázsa búzát, 7 mázsa árpát vitt haza előleg­ként. Nem számolva a kisebb részesedést, pedig az is jelen­tős, hisz csak mákból 42 kiló jutott előlegként Ahogy Job­bik István számolgatja, körül­belül 60 mázsa lesz az a ter­ménymennyiség, amit ebben az évben kap, készpénzben pedig körülbelül 45 ezer fo­rintot. De nemcsak a Jobbik­család, hanem a tsz többi tag­jai is jól részesednek Idős Gál István ugyancsak har­madmagára 28.28 mázsát ka­pott, Pápai Antoine pedig, aki egyedül dolgozott, 6.13 mázsa búzát vitt haza előlegként. De Nagy István, Nagy József, Domán András és a többi tsz- tag is mind-mind elégedett a jövedelemmel S ez még csak az előleg. Ez csak a tiszta jö­vedelem 60 százaléka. A 40 százalék majd a zárszámadás­kor üti markukat Mindent egybevetve, tehát forintra át­számolva, legkevesebb 70 fo­rintot ér majd egy munka­egység, mire a zárszámadás elkészül. Nem lenne teljes a beszá­moló, ha csak arról beszél­nénk, hogy ez évben mit kap­nak a tsz tagjai. El kell mon­dani azt is, hogy valamennyi családnak van tehene, egy­két hízója, s a sok-sok új ru­ha s bútorvásárlás mellett a gazdagságról beszél más is. Füzesabonyban az új telepen egymás mellett szép, egész­séges új házak vannak. Ezek­ben a Szabad Nép tagjai lak­nak. Ök építették jövedel­mükből. Egyelőre 14 új ház van, de nemsokára tovább szaporodik, hisz sokan köve­tik példájukat, s építenek sa­ját házat. S mikor a tsz-ta- gok gyarapodtak, a tsz sem maradt úgy, mint ahogy 1949- ben volt alakulásakor. Minden évben építettünk valamit — mondja az egyik tag. — Iga­zát könnyű ellenőrizni. A ré­gi cselédházak közfalait sor­ba kiverték, s helyén mag­tárat, darálót, istállót építet­tek. Tervük az, hogy ez év őszén újabb 20 férőhelyes ló­istállót, s egyéb gazdasági épületeket építenek, — a ce­mentet már be is szerezték. Kérdezhetné valaki, mi a titka a jó jövedelemnek, a termelőszövetkezet gazdago­dásának. Nehéz erre a válasz. De próbáljuk talán megis­merni életüket, ötvennégyen vannak. De ez az 54 ember nem dísztag, egy sem hiány­zik a munkától. Mind az asz- szonyok, mind a férfiak tud­ják, mi a feladatuk, s meg is teszik, ami rajtuk múlik. Fe­gyelmi hosszú hónapok óta sem volt. Még csak munka­egységlevonást sem kellett senkinél sem tenni. Mind­annyian munkájuk javát ad­ják. Gabonájuk olyan tiszta volt, hogy keresni kellene párját. A kapásokat négyszer kapálták, s a betakarítással sem késlekedtek. Szorgos munkaidőben: egyeléskjor, ka­páláskor, aratáskor az 54 ta­gú szövetkezetben 70—80-an is dolgoztak. Eljöttek a csa­ládtagok, sőt a rokonok is, hogy segítsenek. A munkát munkacsapatban végezték, de azon belül a kapásokat min­den tagra külön-kíilön kimér­ték. Ez náluk bevált módszer, s eszerint dolgoznak. A na­gyobb munkát pedig, — az aratást, gyűjtést — közösen végezték. Zajos torzsalkodás nincs közöttük. -«Mint ahogy a kanál sincs csörrenés nél­kül — magyarázza Nagy Ist­ván! —, úgy itt is akad vita, de a vezetőség eldönti, mi meg mindnyájan ahhoz tart­juk magunkat. Lassú Pistát — az elnökünket — elküldtük iskolára, s bizony megérte. A 14 hónapos gödöllői tanulás után jó elnökünk lett». S el­mondja még azt is, hogy nem cserélgetik állandóan a ve­zetőséget, Lassú István pél­dául a megalakulás óta a ve­zetőségben van, s nincs, aki elégedetlen lenne munkájá­val. Szereti az embereket, meghallgatja véleményüket és sokat tesz a szövetkezet ér­dekében. A «Szabad Népben» min­denki végzi feladatát Bár a nyári munka nagyja befeje­zést nyert, az őszit még nem kezdték meg, mégis talál min­denki foglalatosságot. Az el­nököt a tanácsházán találom, épp egy térkép fölött magya­ráz erősen. Tagosítás készül, mert a szövetkezet mintegy 150 holdja eddig 80 darabban volt. Helyes elgondolásait is­merteti a bizottsággal, védi a szövetkezet érdekét A tanyán az asszonyok és lányok a szerződött kendert kötik, míg egy másik csoport zsúpszal- rnából köteleket készít, hogy kukorícatöréskor ne legyen hiány a szárkötözőben. A rak­tárban a babot és a gabonát száritgatják, az állattenyész­tők azon igyekeznek, hogy jó tejátlaggal és hízlalási súly lyal vigyék előbbre a tsz gaz­daságát. Ezt sikerrel teszik. Ifj Domán András állatte­nyésztő minden orvosi be­avatkozás nélkül malacoztat, elhullás ritkán van. Olyan gonddal, szakértelemmel ke­zeli a jószágokat, hogy dicsé­retére válik. Csaknem min­den állatnak van neve. A »Huszár« például hízik, még hozzá erősen, Jelenleg 400 ki­lót nyom, de a java még csak ezután következik. Ügy terve­zik. hogy a Huszárral 40 má zsa kukoricát törlesztettek a beadásba, mire átadásra ke­rül a sor. Dolgoznak mindnyájan. Nem sokat beszélnek, de an nál többet cselekszenek. Sze­rény emberek, s helyettük eredményeik dicsekednek. Hogy ezt az eredményt isme­rik a környéken, arra bizo­nyíték, hogy mindig van új belépő, s még az iparból és a vasúttól is visszajönnek a tsz- be dolgozni olyanok, akik évek óta elkerültek a község­ből. A Szabad Nép tagjai jó­kedvvel, bizakodva várják a zárszámadást, jó jövedelem­hez jutnak, mindannyiuk vá­gya teljesülhet Megvehetik a tervezett bútort, ruhát, épít­hetnek házat, — gazdagon élhetnek. Ugyanakkor bebizo­nyították, hogy lehet kisterü­letű szövetkezetben is jómó­dú, gazdag életet biztosítani. BÚDI JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents