Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-18 / 65. szám
VILÁG PROUTAPJAI LGYiSÙllLTikl NÉPÚJSÁG •AI MDP HEVES ■ MEGYÉI BlîWôAGA ES -A MEGYEI TANÁCS' LAPJA X. ÉVFOLYAM 65. SZÁM ÁRA 5(| FILLÉR 1956. AUGUSZTUS 18. SZOMBAT Augusztus húszadikára Heves megye valamennyi * tsz-e teljesíti gabonabeadását Heves megyében az Alkotmány ünnepének tiszteletére széleskörű begyűjtési verseny bontakozott ki. Száz termelő- szövetkezet és minegy tízezer egyénileg dolgozó paraszt tett fogadalmat, hogy augusztus húszadikára a begyűjtőhelyre szállítja az álamnak járó gabonát. Az ünnep közeledtével egyre növekszik a kötelezettségüket teljesített gazdák szá- am. Szerdáig a fogadalmat tett tsz-ek csaknem mindegyike, az egyéni gazdák közül pedig nyolc és félezren teljesítették egész évi gabonabeadásukat. A gyors cséplés eredményeként már 115 vagon gabonával járultak hozzá az ország jó kenyérellátáshoz. Mezőtárkány termelőszövetkezeti község hat termelőszövetkezete, melyek elsők között végeztek a csépléssel, és teljesítették beadásukat a napokban felhívással fordultak a megye társasgazdaságaihoz, hogy példájukat követve augusztus 20-ra valamenyien rendezzék beadási kötelezettségüket. nz alkotmány-dekádban négyezer tonna szenet adnak terven felül a mátravidéki szénbányászok Augusztus 11-én ünnepi al- kotmánydekádot kezdtek a mátravidéki szénbányászati tröszt valamennyi bányaüzemében. Ékkor még jelentős lemaradásuk volt a szénmedence bányászainak. Az alkotmánydekád harmadik napján már behozták ezt a hátrányt. Szerdán reggelre 117 tona szénnel tetőzték meg esedékes havi tervüket. Az ünnepi dekádban napról-nap- ra fokzzák teljesítményüket, melynek eredményeként minden aknaüzem túlteljesíti napi tervét. A mátravidéki szénmedence bányászai szerdán reggel azt a fogadalmat tették, hogy augusztus 21-re az alkotmánydekád végeztével 4000 tonna szenet küldenek a felszínre tervükön felül. Ezen túlmenőleg a bányásznap tiszteletére pedig újabb ezer tonnával szárnyalják túl előirányzatukat. Az aknaüzemek versenyében augusztusban a legjobb eredményt a rózsaszentmár- toniak érték el, akik a hó első felében 782 tona szenet adtak az országnak tervükön felül. Két napos kiállítás Hevesen Kétnapos járási mezőgazdasági kiállítást rendeznek Hevesen a szakiskola kertjében augusztus 19—20-án. A kiállításon a járás termelőszövetkezetei, egyéni gazdálkodók bemutatják az állattenyésztésben és a növénytermesztésben elért kimagasló eredményeiket. Bemutatják a legkorszerűbb mezőgazdasági kis- és nagygépeket. Este az egri Gárdonyi Géza Színház vendégszerepei, előadásra kerül Kisfaludy Károly Kérők c. háromfelvoná- sos vígjátéka. Augusztus 20-án délelőtt 10 órakor a Járási Kultúrház és a járás más kul- túrcsoportjai változatos kultúrműsort adnak. Délután röplabda és asztalitenisz villámtorna. Délután 5 órakor kisorsolják a tombolatárgyakat: egy 125 köbcentiméteres Csepel motorkerékpárt és más értékes tárgyakat. Utána tánc éjjel két óráig. 70 ezer hektoliterrel több lesz a bor, mint tavaly volt Igen jó termést igér a gondosan ápolt, 27 ezer hold kiterjedésű szőlő megyénkben. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák ta valy 19 és fél — mázsás átlagtermést szedtek le, az idén 24—25 mázsa szőlőt várnak holdanként. A peronoszpóra elleni védekezés eredményesnek bizonyult, mert szép; egészsémegyei átlagot. A járás termelőszövetkezetei holdanként 4— 5 hektóval több borra számítanak. A szőlőtermelők már most megkezdték az előkészületeket az idei gazdag szüretre; Javítják a préseket, a szüreitelőkádakat és mintegy tízezer hektoliter befogadóképességű új hordót is készítenek. Hamarosan befejezzük a cséplést is Legutóbbi levelemben még arról adhattam hírt, hogy a cséplést megkezdtük, most viszont azt kell közölnöm, hogy hamarosan befejezzük. Az eddigiek alapján búzából holdan- kint 9, takarmánygabonából 11 mázsás átlagot értünk el. De vannak gazdák, mint például Vitai Mihály hatholdas és Csontos Vincze, akik 14—14.5 mázsát takarítottak be egy- egy holdról. Beadását nálunk Párádon mindenki a gép alól teljesítette. A Vörös október Tsz tagjai, ahogy beszélgettünk egyné- hánnyal, befejezték az előlegosztást és a zárszámadásra készülnek. Előreláthatólag mun- kaegységenkint búzából négy kilót, takarmánygabonából másfél kilót osztanak és 15 Ft készpénzt adnak. Az öregeknek fejenként két mázsa búzát és két métermázsa tűzifát juttatnak. Mata Pál IIKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Toldi Miklós, a gyöngyösi MÄV Kitérőgyár előkészítő lakatosa, júliusban 186 százalékos tervteljesítésével készült az Alkotmány ünnepére Tóth Mihályné petőfibá- nyai dolgozó 23 Népújság előfizetőt gyűjtött. Geda István forgalmi szolgálattevő, a füzesabonyi állomás kiváló dolgozója, július havi tervét 110 százalékra teljesítette Gyöngvöstarjáni jelentés Gyöngyöstarjánban is vége felé tart a cséplés. A községben cséplő három brigád állandóan versenyben van. Amikor a munka sürgős volt, még vasárnap is csépeltek, — ez különben felajánlásukban is szerepelt. Felajánlották még azt is, hogy a 930-as géppel naponta 150 mázsát csépelnek el és vállalásukat 100 százalékig teljesítették. Kiváló munkát végzett Ozsvárd István, Ombódi Bálint, Özse János, Ozsvárd Ferenc, Nagy István, Szuhár Lajos, Ambrus István és Babus Béla. Kolozsi István, begyűjtési vez. megbízott smi Minden hatalom a dolgozó népé írta : LE1NDVAI VILMOS, a Megyei Tanács VB. elnöke 1949. augusztus 20-án lépett hatályba a törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról. Azóta minden évben megünnepeljük az Alkotmány Ünnepét, együtt az Üj Kenyér Ünnepével. Valóban, az új kenyér és az alkotmány nagyon közel állnak egymáshoz. Az „új kenyér*’ fő táplálékunkon kívül népünk új és jobb életét is jelképezi. Alkotmányunk a szabad nép, a szabad ország új államiságát, az állampolgárok testi és lelki elnyomásának megszűnését testesíti meg. Űj alapokra helyezi az állampolgárok jogait és kötelességeit. Az alkotmányban a kötelességek is megtisztelők, melyek teljesítésével társadalmi rendünk alapjait szilárdítjuk, erősítjük. Még 10 éve sincs annak, hogy alkotmányunk van, ezért nem nehéz visszaemlékezni a felszabadulás előtti időkre. Amilyen szétválaszthatatlanul összetartoznak ma az alkotmány által biztosított emberi jogok az új kenyérrel, ugyanolyan szorosan összetartozott 12 évvel ezelőtt Magyarországon a dolgozó emberek és családok sokaságában a jogtalanság és kenyértelenség. Ma Népköztársaságunk alaptörvénye: alkotmányunk szilárd biztosítéka annak, hogy ne lehessen bizonytalanná tenni többé népünk kenyerét. Az alkotmányt Is, az új kenyeret is a párt útmutatásával, sok verejték árán vívta ki és biztosította népünk. Most, a 7. évfordulót ünnepelve, időszerű visszaemlékezni a régi Magyarországra. Nem mindig így folyt itt az élet, sem az országban, sem a megyében, mint napáinkban. Magyarország a nagybirtokosok és a 3 millió koldús országa volt. Heves megyében sem volt másképpen. Megyénkben 660 birtokoscsalád kezében volt 326.504 kh. föld. Egy családra 500 kh. föld jutott. Ez volt a megye területének az egyik fele. 174.526 parasztcsalád birtokában volt 306.292 kh. föld, egy parasztcsaládra 1.6 kh. föld jutott. A kisbir- tok nem tudta eltartani tulajdonosait, a nagybirtok pedig fényűző életet biztosított tulajdonosainak, de csak kenyértelen nyomort tudott nyújtani azoknak a cselédeknek s zselléreknek, akik azt művelték és minden értéket létrehoztak. A mezőgazdaságban nem volt elég munka, a megyében nem volt számottevő ipar. Akinek nem volt földje, sem munkája, járta az országot, szerencsét próbálni. Járta a világot is. De a forgandó szerencse nem pártolta a szegény embert, özvegyek, árvák jajszava, hulló könnyzápora sem tudott változtatni népünk szomorú sorsán. Sem kenyér, sem szabadság. A nyomor, a kenyértelenség is alig viselhető el, de a nyomort a megaláztatás, elnyomás és teljes jogtalanság még elviselhetetlenebbé tette. A munkás és paraszt nem érezte hazájának az országot. A Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, s népünk új életet kezdett. Uj életünk eredményeinek egyik mérföldköve az alkotmány, dokumentuma a dolgozó népünk hatalmának. A felszabadulás utat nyitott népünk demokratikus fejlődése előtt, de a fejlődés útját a Magyar Kommunista Párt mutatta meg. A Magyar Kommunista Párt olyan programot dolgozott ki, melynek végrehajtása az alkotmány megszületéséhez vezetett. A párt főirányvonala, politikai és gazdasági célkitűzései mindig helyesek voltak, a megvalósítás részletkérdéseiben azonban — . és ezt a párt őszintén népünk elé tárta, voltak < hibák. De a pártunk, mely ki tudta dolgozni népünk felemelkedésének programját, melynek volt ereje egy évtized hatalmas eredményeit megteremteni, erélyes kézzel nyúlt hozzá a törvények megsértéséből származó hibák felszámolásához és megszabta kijavításuk módozatait. Az 1956. júliusi Központi Vezetőségi ülés erőteljesen meggyorsította a hibák kijavítását és bizalommal tölti el népünket. Pártunk Központi Vezetőségének 1956. júliusi határozata máris érezteti hatását a társadalmi élet minden területén. Azok az intézkedéseket, amelyeket a párt és kormány végrehajtottak az eltelt néhány hét alatt, beszédes bizonyítékai annak, hogy nem maradhat el a következetes végrehajtása a hozott határozatoknak. Az országgyűlés ez évi júliusi ülésszaka az állami demokratizmus terén megtette azokat a kezdeti lépéseket, melyek egész társadalmi életünk további demokratizálásában nagy szerepet fognak játszani. Az országgyűlés demokratizmusa tovább fog gyűrűzni a megyei, a járási és községi tanácsokban. Számos, a politikai és állami élet egészét átfogó további intézkedésekre kerül sor az állami életben. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy növekedjék népünk jóléte és demokratizálódjék közéletünk. Érvényt szerzünk az alkotmányban lefektetett alapelveknek a gazdasági és politikai élet minden vonatkozásában. Ez az, amit dolgozó népünk pártjától és kormányától joggal elvár. Népünk jóléte növekedésének 5 éves perspektíváját a második ötéves terv foglalja magába. Már a terv irányelvei, és a vita során elhangzott javaslatok azt mutatják, hogy nénünk jólétének szilárd alania csak a társadalmi termelés növelése lehet. A termelés teremti meg azokat az alapokat, amelyekre az elosztás énül. A kenvér. a hús- és zsírellátás megjavítása, a lakáshiány enyhítése. és az összes társadalmi, gazdasági problémák megoldása attól füge-, hogyan termeljük meg az ellátáshoz szükséges javakat. Azok a nagyjelentőségű határozatok, melyeket pártunk és kormányzatunk hozott, Az utolsó kévéket „nyeli“ a gép. akkor válnak valóra, ha a szükséges gazdasági alapokat megteremtjük, ha a társadalmi termelés tömege nő, ha alacsonyabb lesz a ráfordított költség a termelésre. A megye ipari munkásai a második negyedévben pozitív választ adtak pártunk és kormányunk felhívására, mert termelési tervüket 101.5 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek parasztsága és az egyéni dolgozó pa- raszság termeli az új kenyérnek való acélos búzát. 1955-ben kh.-ként megyei átlagban 7.3 mázsa búzát termeltünk. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek búzatermése 8.7 mázsa, az egyéni parasztság búzatermése 6.8 mázsa volt kh.-ként. A megye egy lakosára 1.5 mázsa búzát termeltünk. Nem termeltük meg megyénk kenyerét. 1956-ban jobb terméskilátásokkal várjuk az Üj Kenyér Ünnepét, még nem tudjuk mennyi lesz a megye termésátlaga, a cséplés eddigi eredményei azonban azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termésátlagai, — habár lényegesen felülmúlják az egyéni parasztokét, — mert kb. elérik a 9—10 mázsát kh.-ként, még sem fogjuk tudni ez évben sem megtermelni azt a mennyiséget, amely megyénk egész lakosságának egy évi kenyerét és a jövő évi vetőmagszükségletét fedezné. A zavartalan kenyérellátásnak is a többtermelés az alapja. 1955—56-os gazdasági évben 100 090 kh. kenyérgabonát vetettünk. A kenyérgabona vetésterülete már lényegesen nem növelhető, a kenyérellátást pedig feltétlen javítani kell. Ezért nem marad más lehetőség, mint a kh.-kénti átlagtermés növelése, hogy népünk ellátásához megyénk dolgozó parasztsága is méltóképpen járuljon hozzá. Sokat javult az utóbbi két-három hónapban a lakosság hús- és zsírellátása, azonban ez megyénkben még nem kielégítő. A húsellátás további javításának és a jelenlegi színvonal tartósságának az a biztosítéka, ha több szarvasmarhát, sertést, baromfit tenyésztünk megyénkben. Ehhez több takarmányt kell termelni, A mezőgazdasági nagyüzemekben nem csak többet, hanem könnyebben is tudunk termelni, mert a munkásosztály által előállított gépek munkája megkönnyíti az emberi munkát a mezőgazdaságban és lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk megszabaduljon a legterhesebb fizikai munkáktól: az aratástól, szántás-vetéstől, mert ezeket gépekkel lehet elvégezni. Egyénileg dolgozó parasztságunknak csak az ad jó tanácsot, aki a termelőszövetkezet útjára hivja. Megyénk lakossága életkörülményeinek további javításában nagyon komoly szerepe van a súlyos lakáshelyzet enyhítésének. Az alkotmány életbelépése óta megyénk lakótere mintegy 4500 lakással bővült. 1956. I. felében 548 lakás épült fel. Ez a növekedés távolról sem elégíti ki azokat az igényeket, melyeket dolgozó népünk támaszt. Az állam jelenlegi anyagi eszközei korlátozottak, a lakáskérdés teljes megoldását gyors ütemben csak állami eszközökből nem tudjuk megteremteni, ezért „társadalmi üggyé kell tenni a lakásépítkezéseket’*, — mondotta Hegedűs András elvtárs Sopronban tartott nagygyűlési beszédében. A munkások, a dolgozó parasztok összefogása szükséges ahhoz, hogy több építőanyag és több lakás épüljön. Az értelmiség összefogása, hogy megtervezzék és kikísérletezzék a hiányzó építőanyagok műanyaggal való pótlását. Az utolsó három esztendőben megyénkben mintegy 24 millió forintot fordítottunk olyan beruházásokra, amelyből dolgozó népünk legfontosabb szükségleteinek kielégítéséhez szolgáló létesítményeket hoztunk létre. A vízellátás megjavítására mintegy 3 és félmillió forintot fordítottunk. Az egészség- ügyi intézmények is szaporodtak a megyében. Szülőotthon létesült Hevesen és Hatvanban, idénybölcsőde Besenyőtelken és Me- zőszemerén, a jövő évben kezdődik a hatvani kórház szervezése. Népünk műveltségi színvonalának emeléséhez járultak hozzá azok a beruházások — mintegy 20 millió értékben —, melyből óvodát építettünk Hevesen, iskolát Tamaleleszen, Tamabodon, Kompol- ton. Szűcsiben és még számos létesítményt hoztunk létre. Lehet-e méltatni kellőképpen, hogy mit eredményezett az a tény, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Kötetekre terjedő gazdasági, politikai — kulturális —, szociális és egészségügyi tanulmányokat lehetne készíteni, hogy azok a kézzelfogható és valamennyiünk által jól érzékelhető eredmények össze legyenek gyűjtve, melyek abból fakadtak, hogy népünk kezébe vette a hatalmat. Az alkotmány összefoglalja mindazt, amire további fejlődésünk épül. Maradéktalan betartására nemcsak párt- és kormányintézkedések szükségesek, hanem minden haladó erő összefogása, az szükséges, hogy a magyar dolgozó nép és népünk vezetői egy szívvel, egy akarattal fáradozzanak alkotmányos életünk fejlesztésén. Legfőbb és közös feladatunk ma mindannyiunknak, minden munkásnak, minden dolgozó parasztnak, minden értelmiségi dolgozónak, hogy együttes erővel valósítsuk meg azokat a tennivalókat, melyek előttünk állanak. Népünk felemelkedésének eszközei saját kezébe vannak letéve. Használjuk fel saját boldogulásunkra ezeket az eszközöket. Utasítsuk vissza az alaptalan Ígérgetéseket, ehelyett teremtsük meg felemelkedésünk reális feltételeit. Mutassuk meg ország-világ előtt, hogy mit jelent az, amikor minden hatalom a dolgozó népé. így ünnepeljük méltóan az Alkotmány és az Üj Kenyér ünnepét. ges fürtök érlelődnek a tőkéken. A megye szakembereinek számítása szerint az idén mintegy 70 ezer hektoliterrel több egri bikavér, leányka, riz- ling és több kiváló hevesi borfajta lesz, mint tavaly. A szüret különösen gazdagnak Ígérkezik n gyöngyösi járásban, ahol az átlagtermés jóval meghaladja a
