Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-04 / 61. szám
NÉPÚJSÁG 1956. augusztus 4. szombat A KÖZPONTI VEZETŐSÉG JÚLIUS IS—21 HATÁROZATA UTÁN Mészáros Mihály az igazát keresi A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa óta nem csak a nemzetközi helyzetben történtek változások, hanem belső politikai helyzetünk is egészséges fordulatot vett a Párt Központi Vezetőségének »agyjelentőségű határozata után. Sokan, nagyon sokan vannak olyanok, akiket alaptalan sérelem ért a múltban, most kezdik visszanyerni önbizalmukat. Alaptalanul megsértett emberek, párttagok és pártonkívüliek kezdik fokozottabb jó kedvvel, bizalommal végezni munkájukat. A párt helyes politikája következtében jónéhány becsületes embert rehabilitáltunk, olyanokat is, akik alaptalanul lettek ku- lákok, olyanokat is, akiket jogtalanul megfosztottak tagsági könyvüktől. Vannak szép eredményeink, azonban nem ártana, ha gyorsabban menne a rehabilitálás. A helyi párt- szervezeteknek ezen a téren is kezdeményezőbbeknek kellene lenniük. Vannak esetek, mikor a helyi pártszervezetek vezetői nem mernek hozzáfogni a kérdések tisztázásához, a felsőbb szervek utasítására várnak. De olyan irányzat is van: mit szól hozzá a falu? A falu csak annyit, hogy nagyobb bizalommal lesz a párt iránt nem csorbul ezzel egyetlen vezető tekintélye sem, hanem nő. Bátor, nyílt bírálatot kell a munkákba belevinni. Ezt várja Mészáros Mihály vécsi dolgozó kisparaszt, régi kommunista is, akit 1952-ben kizártak a pártból, a tsz-ből. Azóta keresi az igazát, hol kisebb, hol nagyobb lendülettel. Nem csak a szája, a szeme is kérdezi: miért nem akarnak engem megérteni, miért nem lehetek párttag, miért nem lehetek tsz tag? Miért nem fizették ki még a mai napig sem a 210 munkaegységemre járó részesedést a vécsi Rákóczi tsz-ben? Ezekre kért a napokban választ tőlem is Mészáros elvtárs. Hirtelen csak annyit tudtam válaszolni, hogy hát bizony ezen segíteni kellene, de magam sem tudtam. hogy hogyan. Most már tudom. Úgy lehet segíteni rajta. ha a vécsi elvtársak felülvizsgálják Mészáros elvtárs ügyét, minden elfogultság nélkül. Megvizsgálnák, nem sértették-e meg a pártdemokrá- ctát. mikor kizárták? Ezelőtt másfél évvel ismertem meg Mészáros Mihályt. amikor még instruktor voltam a gyöngyösi járási pártbizottságon. Akkor panaszolta el, mi történt vele. Tanácsot adtam neki mit csináljon. Én is érdeklődtem Vécsen. a pártban is, a tsz-ben is, hogy miért zárták ki. Senki sem tudta. Csak annyit, hogy egy járási elvNepyedévi megtakarítás zsírból: 600 ezer forint Megyénk dolgozói örömmel fogadták a bejelentést, hogy kilónként 2 forinttal olcsóbb lett a zsír. Első látásra lehet, akadnak, akik úgy gondolkoznak. nem is olyan jelentős ez az árleszállítás. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy megyénk területén negyedévenként 300 ezer kiló zsírt vásárol a lakosság, láthatjuk, hogy nem lebecsülendő az a 600 ezer forint, amelyet megyénk dolgozói minden negyedévben megtakarítanak■ Igen nagyjelentőségű a zsir árleszállítás mellett a szalonna árleszállítása is, mellyel újabb százezer forintok maradnak a dolgozók zsebében. társnő, Pocsainé mondta, hogy ki kell zárni Mészárost. Ez meg is történt. Érdeklődtem a faluban, milyen ember. Olyan, mint a többi — mondták. Végül rájöttem, hogy mindenbe beleszólt, minden érdekelte politikai és gazdasági téren egyaránt. Keményen, de nem durván bírálta azokat, akik valamilyen hibát követtek eL Véleményem szerint ezért zárták ki Mészáros Mihályt, s ez helytelen volt. Nem volt ott a taggyűlésen, amin kizárták, mert nem is volt taggyűlés, ami kizárta volna. Csak utólag közölték vele. Akkor sem volt ott, mikor a tsz-ből kizárták, mert éppen elküldték permetezni. Nem adtak neki még arra sem lehetőséget, hogy védekezzen. Azért írom mindezt le, mert Mészáros elvtárs a napokban átjött hozzám Domoszlóra s elmondta, hogy még mindig nincs meg a tagsági könyve. Rosszul esik neki, mikor a feleségét, aki párttag, hívják a taggyűlésre, ő hozzá meg nem szólnak, észre se veszik. Én is kérdezem: vécsi elvtársak! A felesége párttag, a veje államunk egyik szervének felelős vezetője, maga a múlt rendszerben kommunista szemináriumra járt Pesten, miért nem segítettek neki?! Kádár elvtárs volt a szeminárium vezetője. Nem dicsekvésből mondja, nem kérkedik olyan ismerősökkel, akik vezetők. Most is becsületesen dolgozik, csak egyet akar tudni: miért zárták ki a pártból, a tsz-ből? Csak azt akarja, hogy keressék meg az igazát. Segítsenek rajta? Lehet is segíteni, keressük meg együtt az igazát, vécsi elvtársak! És segítsen a járási, a megyei pártbizottság is. Van még sok Mészáros Mi- hályunk a megyében, ha jogos a panaszuk, segíteni kell rajtuk. Nem megszánásból, hanem kommunista kötelességből! Handrik Gyula, a domoszlói községi párt biz. titkára Örömmel üdvözlöm az igazgatók jogkörének bővülését Jelentős megállapítás szerepel a KV. július 18—21-i ülésének határozatában, mely szerint növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, művezetőkig. mérnökökig. Ezt a célkitűzést igen jó dolognak tartom és örömmel üdvözlöm. Az igazgatói jogkör kibővítése kétségtelenül a mi vállalatunk munkájára is kedvező hatással lesz. Idáig ugyanis sok esetben úgy nézett ki a dolog, hogy az igazgató nem volt több, mint felelős vezető, akit központi rendelettel irányítottak. Ezek a rendelkezések viszont nem egyszer túlzottan merevek voltak, nem vették figyelembe az üzem helyi problémáit, s a helyi adottságait Sokszor úgy éreztük, hogy nem bíznak bennünk eléggé, vagy nem hiszik el, hogy önállóan is a népgazdaság érdekeinek megfelelően irányítjuk az üzemet Még ma is nagy a megkötöttség pl. a létszámgazdálkodásban. Negyedévenként létszámtervet kapunk, s előre betervezik, hogy hány beteg lehet egy- egy időszakban. Előfordul viszont, hogy ennél több beteg akad, — erről sajnos, nem tehetünk — s ilyenkor már megsértettük a tervet. Miért ne lehetne ilyen esetekben önállóan, az előírásoktól függetlenül felvenni egy-két időszaki kisegítő munkaerőt? Igen sok merevség van még a különHyílaános tanácsülés Egerben Megyeszerte folyik a jogtalanul és törvénytelenül kuláknak minősített középparasztok rehabilitációja. Ezt a rendkívül emberséges és nagy felelősséget igénylő munkát legtöbb helyen nyilvános tanácsülésen, a dolgozó parasztok, s általában a lakosság bevonásával végzik Egerben ezt a felíil- vizsgá’ást az augusztus 12-i nyilvános tanácsülésen végzik el. A tanácsülésen bárki megjelenhet és elmondhatja a véleményét. féle beruházásoknál is és mindez sokszor károsan bosz- szulja meg magát Éppen ezért üdvözlöm az igazgatói jogkör bővítésére vonatkozó részt. Tudom jól, hogy ezután nemcsak a jogkör hanem ezzel együtt a felelősség is nő, de az a fontos, hogy végre minden igazgató a vállalat igazi vezetője lesz. Az ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó rész is érint bennünket, hisz nálunk is sok a fölösleges adminisztráció, s természetes, hogy ez megdrágítja a termelést. Szeretnénk, ha az egyszerűsítés folyamán a létszámmal együtt a felesleges adminisztrációt is csökkentenék. Az üzem dolgozói között különben széles visszhangja van a határozatnak. Mindannyian olvasták és soha nem tapasztalt figyelemmel kísérték azt, hogy pártunk egyenes útszakaszra lépett, s igen sok helyeslője akadt az életszínvonal emeléséről, az anyagi érdekeltség fokozásáról szóló intézkedéseknek. A válasz úgy mutatkozik meg, hogy a vállalat rendszeresen teljesíti napi tervét, naponként 54 asztalt gyártunk, és nincs lemaradásunk. Eddig már 70 asztalt készítettünk el terven felül, s a jövőben továbbra is jó munkával válaszolunk a határozatra. Ecseri József, az egri Bútorgyár igazgatója ÍJ minisztertanács határozata a letelepedés engedélyhez kötésének megszüntetéséről A Minisztertanács rendeleté szerint augusztus 1-től Budapesten, Miskolcon, Kazincbarcikán, Sztálinvárosban, Komlón és Várpalotán a letelepedési — és a jelenlegi ideiglenes tartózkodási engedély rendszere megszűnik. A rendelet szerint augusztus 1-től ezekben a városokban az állandó és az ideiglenes bejelentkezés korlátozás alá nem j esik. A felsorolt városokra is vonatkozik azonban az a szabály — amely az egész ország területére érvényes —, hogy az ideiglenes lakásbejelentkezés csak hat hónapig érvényes, utána vagy ki kell jelentkezni az ideiglenes lakásból, vagy pedig kérni kell a rendőrségtől az ideiglenes bejelentkezés további fenntartásának engedélyezését. Élénk vita — aktív országépítés Az a bátor önkritika, amivel pártunk Központi Vezetőségének ülése a XX. kongresszus szellemében hozzányúlt állami és társadalmi életünk elemzéséhez, azok a határozatok, amik ennek nyomán a dolgozók széles köreihez jutottak, soha nem látott aktivitást váltottak ki társadalmunk minden rétegében. Szóban és írásban elhangzott nyilatkozatokban, lelkes munkával tesz népünk hitet pártunk, szocialista rendszerünk mellett. Egyre nagyobb bizalommal fordulnak az eddig magába zárkózott emberek is a párt küldötteihez, hogy választ kapjanak kérdéseikre. S ezek a kérdések zömmel építő munkánk, társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire vonatkoznak, és kicsendül belőlük esetleg kimondatlanul is az a meggyőződés, hogy minden hibája ellenére a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége volt eddigi sikereink szervezője, szocializmust építő munkánk lelkesítője. Megyénk dolgozói is egyre nagyobb számban és több alkalommal hallatják szavukat ebben az országosan kibontakozó vitában. A megyei párt- bizottság példája nyomán a járási, üzemi, községi párt- szervezetek is egyre több alkalmat adnak a nézetek tisztázására. Egerben a II. sz. kórházban az orvosok és egészségügyi dolgozók szakmai vonatkozású kérdéseken kívül sok általános gazdasági és politikai kérdést is felvetettek. Itt alkalom nyílt arra, hogy Tito és Rajk elvtársakkal kapcsolatos sok téves nézet helyesbítést nyerjen. Itt értették meg igazán a jelenlévő dolgozók, mi is a szocialista demokrácia lényege. Második ötéves tervünk irányelveivel kapcsolatosan is több észrevétel hangzott el. különösen megyei és egri viszonylatban. Sok kérdés és helyes javaslat hangzott el a TTIT- klubban rendezett összejövetelen is. Itt az ügyvédek — feltárva az eddigi törvénysértések egyik fő okát: a jogszabályok nem ismerését — vállalták, hogy üzemekben és tsz-ekben jogi patronálást végeznek. Tervbe vették a Megyei Jogügyi Propaganda Bizottság megszervezését, melynek tagjai minden arra alkalmas módon felvilágosítják a dolgozókat az érvényben lévő jogszabályokról és segítséget adnak a helyi jogalkotást végző szervek munkájához is. Szocializmusunk fejlődésének érthetetlen nagy jelentőségű határköve ez az élénkülő aktivitás is, A Hatvani Cukorgyár dolgozói még a félórás ebédszünetükből is szívesen áldoznak perceket arra, hogy a Kérdezz-felelek renAktívaérfekezleten tárgyalja me«; a megyei pártbizottság a KV július 18—21 határozatából adódó feladatokat A Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága augusztus 6-án, hétfőn délelőtt aktívaértekezletet tart. Az aktívaülésen egyetlen napirendként — a napirend előadója Erdélyi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára lesz — a Központi Vezetőség 1956, július 18-21-i ülésének határozatából adódó feladatokat tárgyalja meg az aktíva értekezlet. A Minisztertanács határozata a néphadsereg létszámának újabb csökkentéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatának megfelelően — tekintettel a nemzetközi helyzet kedvező alakulására — a Minisztertanács határozatot hozott a néphadsereg létszámának újabb 15 ezer fővel való csökkentésére. A létszámcsökkentés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejlesztésére, az életszínvonal emelésére fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket az ipar és a mezőgazdaság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el. A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árrendezéséről Jó bor, jó egészség: ezt tartják megyénk bányászai is A Minisztertanács, figyelembe véve a dolgozóknak azt a kívánságát, hogy korlátozni kell az egyes emberekre és a társadalomra egyaránt káros, túlzott mértékű tömény szeszesital fogyasztást, elhatározta, hogy a rum és a pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 százalékkal, a likőr fogyasztói árát 20 százalékkal, a gyümölcspálinka fogyasztói árát 20 százalékkal, a fínomszesz fogyasztói árát pedig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg elrendelte, hogy a zsír árát kilónként 2 forinttal, a szalonna és a tepertő árát 10 százalékkal, az átlagminőségű (kommersz) kimért borok fogyasztói árát 10 százalékkal csökkenteni kell. A rendelkezések 1956. augusztus hó 1-én lépnek életbe. dezvényeket felkeressék. Mintegy száznegyven fizikai és adminisztratív dolgozó vett részt a július 24-én szervezett beszélgetésen, ahol szintén nem csak a közvetlen gyári életükkel kapcsolatos problémáknak adtak hangot, hanem országos kérdésekben is állást foglaltak. A szülők többen beszéltek az érettségizett fiatalok sorsáról, amire azóta Hegedűs András elvtárs beszámolója, valamint az új ötéves terv irányelvei megnyugtató választ adtak. Jöttek jogos személyes kérdésekkel is, amiket a Városi Pártbizottság részéről jelenlévő elvtárs az üzemi pártbizottsággal karöltve igyekezett elintézni. Hz különösen növelte a párt, a kommunisták iránti bizalmat. Nagyon sok hír érkezik falukból is, ahol a sürgős gazdasági munkák ellenére élénken vitatják a napjainkba* legsürgősebb kérdéseket. A kérdésekből, javaslatokból egyre világosabban csendül ki az ország igazi gazdájának, a dolgozó népnek felelősségvállalása országépítő munkánkból. Ha még el is hangzik egykét helyt nem álló vélemény, kispolgári nézetre valló észrevétel, a viták hangja egyre egészségesebbé kezd válni. Pártszervezeteinknek, kommunistáinknak egyik alapvető feladata most éppen az, hogy igyekezzenek mindenkit megszólaltatni, még ha az illető nem is éppen pontosan látja a helyzetet. Éppen ezek a viták eredményezhetik a tisztánlátást életünk sok-sok problémájában. Az ilyen természetű összejövetelek megszervezését egyre fokozottabban kívánják a dolgozók. A Hatvani Cukorgyárban már az első alkalommal javasolták, hogy havonta legalább kétszer jöjjenek így össze. Az egri TTIT klubban az éjszakába nyúló beszélgetésnek nem akart vége lenni, olyan sokan élni akartak az új szellem adta lehetőséggel. Érthető is ez a nagy érdeklődés népünk részéről, hiszen most már valóban érzi a szocialista demokrácia napról- napra élénkebben érvényesülő levegőjét, ami friss áramlattal tölti el életünk minden területét Keressük fel a még most is visszavonultan hallgató becsületes embereket, hiszen náluk forog fenn legnagyobb mértékben annak a veszélye, hogy káros demagóg befolyás alatt ebben az egyre tisztuló légkörben is tétován néz!k a zajló eseményeket és tápot adnak a demokrácia nyújtotta lehetőséget kiaknázó káros elemek tevékenységének fokozására. Szoktassuk rá a dolgozókat, hogy problémáikkal j-pinlrof \r PTpecppp.|^ fel. toljunk várják kérdéseik megválaszolását. Tegyük élénkéivé népünk vitaszellemét, fokozzuk ezáltal is aktív részvételüket szocializmust építő munkánkban! HALASY LÁSZLÓ {Jjabb hétmillió forintot takarítanak meg Heves megye dolgozói A megyénkben lévő mátra- vidéki szénbányák és Eger- csehi bányászai sem vetik meg a rumot, az égetett szeszt.. Bizonyítéka ennek, hogy az elmúlt években mindkét bányavidéken a borfogyasztás csökkenése mellett jelentősen emelkedett a rum és az égetett szeszfogyasztás. Furcsa dolog volt az is, hogy Heves megyében — ahol 28 ezer holdon kiváló minőségű borokat termelnek — több rumot és pálinkát fogyasztottak a vendéglátóipari vállalatoknál, mint bort Ennek az volt az oka, hogy a helyi termelők boraiból igen keveset, vagy egyáltalán nem lehetett kapni ezeken a helyeken. A régebben forgalomba hozott ismeI rétién borok rossz minősége, 'a jó borok becsületét is le- I rontotta, pedig a bányászok is szívesen koccintanak az egri j bikavérrel, a leánykával, az I abasári rizlinggel, a burgundival, de ehhez az szükséges — mondják —, hogy ilyen borokat mérjenek az italboltokban, a szórakozóhelyeken. — Jó bor, jó egészség, siók rum, betegség — mondták kedd reggel a megye bányászai és dolgozói. Kevés alkoholt iszunk, ha jobb ízű, ismert tiszta borokat kapunk. A megyei tanács kereskedelmi osztályán máris intézkedtek hogy a Vendéglátóipari Vállalatok, elsősorban a bányászvidékeken, jobb minőségű, ismert Heves megyei borokat mérjenek. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakát megelőző nagy várakozás már a tanácskozás első napján is újabb örömet, nem várt meglepetést hozott Heves megye dolgozói, háziasz- szonyai számára. Kedden reggel üzemekben, gyárakban, utcákon és lakásokban mindenütt a párt és a kormány újabb intézkedéséről, a zsír ás a szalonna, a tepertő árának a leszállításáról, az egészségre ártalmas rum és égetett szesz árának a felemeléséről beszéltek. Kettős örömöt ültek ezen a napon a megye háziasszonyai: szerdától olcsóbban vásárolhatják az életfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges mindennapi zsiradékot, melynek jelenlegi árcsökkentése újabb évi hétmillió forint megtakarítást jelent a hevesmegyei háztartások részére és nagy örömmel fogadták a háziasszonyok a szeszféleségek árának a felemelését is. Ez pedig a férjeknek, felnőtt fiúknak jelent zsebpénzmegtakarítást — mondták —, mert a jövőben jobban meggondolják majd: egy pohár jó, olcsó bort igyanak-e, vagy az egészségre ártalmas, drága alkoholféleségeket fogyasztják. De nem mérgelődtek a már mindennapos alkoholflogyasz- tók sem, ők így válaszolnak erre: « ... az égetett szeszt b ■■ » szívesen felcseréljük — különösen a mi megyénkben — a jó egri és gyöngyöskömyékl minőségi borokra. Ha a jövőben a budafoki borpince borai helyett ilyeneket árusítanak az italboltokban és a szórakozóhelyeken. Ezekből még a család is szívesen megiszik egy-két pohárral?^ Rí Idei Ml árleszállítás évi kétezer forint megtakarítást jelent a 8 tagú Tamási családnak Egerben Egerben Tamási István nyolctagú családjához is gyorsan eljutott a hír a zsír és a szalonna árának a leszállításáról. Hamar előkerült a papír, ceruza és a háziasszony számítást csinált, hogy kormányunk újabb gondoskodása mennyivel csökkenti a család évi kiadását. — A kormány új árleszállítási intézkedését mi, nagy családosok tudjuk a legjobban értékelni — mondotta Tamási Istvánná. — Nyolctagú családomnak — mivel a gyermekek még kicsik — egyedül keres a férjem és bizony minden fillért meg kell gondolni, hová teszünk. Az első árleszállítás, a ruhafélék árának a csökkenése már sokat köny- nyített helyzetünkön. Ezt követi a békekölcsönjegyzés megszüntetése, majd most a zsiradék árának a leszállítása. Mindezek megközelíthető számítások szerint évi kétezer forint megtakarítást jelentenek. Ezen az összegen három kisebb gyermekemet tudom felruházni, azonkívül még egyébre is jut.
