Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-04 / 61. szám

NÉPÚJSÁG 1956. augusztus 4. szombat A KÖZPONTI VEZETŐSÉG JÚLIUS IS—21 HATÁROZATA UTÁN Mészáros Mihály az igazát keresi A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa óta nem csak a nemzetközi helyzetben történtek változások, hanem belső politikai helyzetünk is egészséges fordulatot vett a Párt Központi Vezetőségének »agyjelentőségű határozata után. Sokan, nagyon sokan vannak olyanok, akiket alap­talan sérelem ért a múltban, most kezdik visszanyerni ön­bizalmukat. Alaptalanul meg­sértett emberek, párttagok és pártonkívüliek kezdik fokozot­tabb jó kedvvel, bizalommal végezni munkájukat. A párt helyes politikája következté­ben jónéhány becsületes em­bert rehabilitáltunk, olyanokat is, akik alaptalanul lettek ku- lákok, olyanokat is, akiket jogtalanul megfosztottak tag­sági könyvüktől. Vannak szép eredményeink, azonban nem ártana, ha gyorsabban menne a rehabilitálás. A helyi párt- szervezeteknek ezen a téren is kezdeményezőbbeknek kel­lene lenniük. Vannak esetek, mikor a helyi pártszervezetek vezetői nem mernek hozzáfog­ni a kérdések tisztázásához, a felsőbb szervek utasítására várnak. De olyan irányzat is van: mit szól hozzá a falu? A falu csak annyit, hogy na­gyobb bizalommal lesz a párt iránt nem csorbul ezzel egyet­len vezető tekintélye sem, ha­nem nő. Bátor, nyílt bírálatot kell a munkákba belevinni. Ezt várja Mészáros Mihály vécsi dolgozó kisparaszt, régi kommunista is, akit 1952-ben kizártak a pártból, a tsz-ből. Azóta keresi az igazát, hol ki­sebb, hol nagyobb lendülettel. Nem csak a szája, a szeme is kérdezi: miért nem akarnak engem megérteni, miért nem lehetek párttag, miért nem lehetek tsz tag? Miért nem fi­zették ki még a mai napig sem a 210 munkaegységemre járó részesedést a vécsi Rákó­czi tsz-ben? Ezekre kért a na­pokban választ tőlem is Mé­száros elvtárs. Hirtelen csak annyit tudtam válaszolni, hogy hát bizony ezen segíteni kellene, de magam sem tud­tam. hogy hogyan. Most már tudom. Úgy lehet segíteni raj­ta. ha a vécsi elvtársak felül­vizsgálják Mészáros elvtárs ügyét, minden elfogultság nél­kül. Megvizsgálnák, nem sér­tették-e meg a pártdemokrá- ctát. mikor kizárták? Ezelőtt másfél évvel ismertem meg Mészáros Mihályt. amikor még instruktor voltam a gyön­gyösi járási pártbizottságon. Akkor panaszolta el, mi tör­tént vele. Tanácsot adtam ne­ki mit csináljon. Én is érdek­lődtem Vécsen. a pártban is, a tsz-ben is, hogy miért zár­ták ki. Senki sem tudta. Csak annyit, hogy egy járási elv­Nepyedévi megtakarítás zsírból: 600 ezer forint Megyénk dolgozói örömmel fogadták a bejelentést, hogy kilónként 2 forinttal olcsóbb lett a zsír. Első látásra lehet, akadnak, akik úgy gondolkoz­nak. nem is olyan jelentős ez az árleszállítás. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy me­gyénk területén negyedéven­ként 300 ezer kiló zsírt vásá­rol a lakosság, láthatjuk, hogy nem lebecsülendő az a 600 ezer forint, amelyet megyénk dolgozói minden negyedévben megtakarítanak■ Igen nagyje­lentőségű a zsir árleszállítás mellett a szalonna árleszállí­tása is, mellyel újabb száz­ezer forintok maradnak a dol­gozók zsebében. társnő, Pocsainé mondta, hogy ki kell zárni Mészárost. Ez meg is történt. Érdeklődtem a faluban, milyen ember. Olyan, mint a többi — mondták. Vé­gül rájöttem, hogy mindenbe beleszólt, minden érdekelte politikai és gazdasági téren egyaránt. Keményen, de nem durván bírálta azokat, akik valamilyen hibát követtek eL Véleményem szerint ezért zár­ták ki Mészáros Mihályt, s ez helytelen volt. Nem volt ott a taggyűlésen, amin kizárták, mert nem is volt taggyűlés, ami kizárta volna. Csak utólag közölték vele. Akkor sem volt ott, mi­kor a tsz-ből kizárták, mert éppen elküldték permetezni. Nem adtak neki még arra sem lehetőséget, hogy véde­kezzen. Azért írom mindezt le, mert Mészáros elvtárs a napokban átjött hozzám Domoszlóra s el­mondta, hogy még mindig nincs meg a tagsági könyve. Rosszul esik neki, mikor a fe­leségét, aki párttag, hívják a taggyűlésre, ő hozzá meg nem szólnak, észre se veszik. Én is kérdezem: vécsi elvtársak! A felesége párttag, a veje álla­munk egyik szervének felelős vezetője, maga a múlt rend­szerben kommunista szeminá­riumra járt Pesten, miért nem segítettek neki?! Kádár elv­társ volt a szeminárium veze­tője. Nem dicsekvésből mond­ja, nem kérkedik olyan isme­rősökkel, akik vezetők. Most is becsületesen dolgozik, csak egyet akar tudni: miért zár­ták ki a pártból, a tsz-ből? Csak azt akarja, hogy keres­sék meg az igazát. Segítsenek rajta? Lehet is segíteni, keres­sük meg együtt az igazát, vé­csi elvtársak! És segítsen a járási, a megyei pártbizottság is. Van még sok Mészáros Mi- hályunk a megyében, ha jo­gos a panaszuk, segíteni kell rajtuk. Nem megszánásból, hanem kommunista köteles­ségből! Handrik Gyula, a domoszlói községi párt biz. titkára Örömmel üdvözlöm az igazgatók jogkörének bővülését Jelentős megállapítás sze­repel a KV. július 18—21-i ülésének határozatában, mely szerint növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, mű­vezetőkig. mérnökökig. Ezt a célkitűzést igen jó dolognak tartom és örömmel üdvözlöm. Az igazgatói jogkör kibővítése kétségtelenül a mi vállalatunk munkájára is kedvező hatás­sal lesz. Idáig ugyanis sok esetben úgy nézett ki a do­log, hogy az igazgató nem volt több, mint felelős vezető, akit központi rendelettel irányítot­tak. Ezek a rendelkezések vi­szont nem egyszer túlzottan merevek voltak, nem vették figyelembe az üzem helyi problémáit, s a helyi adottsá­gait Sokszor úgy éreztük, hogy nem bíznak bennünk eléggé, vagy nem hiszik el, hogy önállóan is a népgazda­ság érdekeinek megfelelően irányítjuk az üzemet Még ma is nagy a megkötöttség pl. a létszámgazdálkodásban. Ne­gyedévenként létszámtervet kapunk, s előre betervezik, hogy hány beteg lehet egy- egy időszakban. Előfordul vi­szont, hogy ennél több beteg akad, — erről sajnos, nem te­hetünk — s ilyenkor már meg­sértettük a tervet. Miért ne lehetne ilyen esetekben önál­lóan, az előírásoktól függetle­nül felvenni egy-két időszaki kisegítő munkaerőt? Igen sok merevség van még a külön­Hyílaános tanácsülés Egerben Megyeszerte folyik a jog­talanul és törvénytelenül kuláknak minősített közép­parasztok rehabilitációja. Ezt a rendkívül emberséges és nagy felelősséget igénylő munkát legtöbb helyen nyilvános tanácsülésen, a dolgozó parasztok, s általá­ban a lakosság bevonásával végzik Egerben ezt a felíil- vizsgá’ást az augusztus 12-i nyilvános tanácsülésen vég­zik el. A tanácsülésen bárki megjelenhet és elmondhatja a véleményét. féle beruházásoknál is és mindez sokszor károsan bosz- szulja meg magát Éppen ezért üdvözlöm az igazgatói jogkör bővítésére vonatkozó részt. Tudom jól, hogy ezután nemcsak a jog­kör hanem ezzel együtt a fe­lelősség is nő, de az a fontos, hogy végre minden igazgató a vállalat igazi vezetője lesz. Az ügyintézés egyszerűsíté­sére vonatkozó rész is érint bennünket, hisz nálunk is sok a fölösleges adminisztráció, s természetes, hogy ez megdrá­gítja a termelést. Szeretnénk, ha az egyszerűsítés folyamán a létszámmal együtt a feles­leges adminisztrációt is csök­kentenék. Az üzem dolgozói között kü­lönben széles visszhangja van a határozatnak. Mindannyian olvasták és soha nem tapasz­talt figyelemmel kísérték azt, hogy pártunk egyenes útsza­kaszra lépett, s igen sok he­lyeslője akadt az életszínvonal emeléséről, az anyagi érde­keltség fokozásáról szóló in­tézkedéseknek. A válasz úgy mutatkozik meg, hogy a válla­lat rendszeresen teljesíti napi tervét, naponként 54 asztalt gyártunk, és nincs lemaradá­sunk. Eddig már 70 asztalt készítettünk el terven felül, s a jövőben továbbra is jó mun­kával válaszolunk a határo­zatra. Ecseri József, az egri Bútorgyár igazgatója ÍJ minisztertanács határozata a letelepedés engedélyhez kötésének megszüntetéséről A Minisztertanács rendeleté szerint augusztus 1-től Buda­pesten, Miskolcon, Kazincbar­cikán, Sztálinvárosban, Kom­lón és Várpalotán a letelepe­dési — és a jelenlegi ideig­lenes tartózkodási engedély rendszere megszűnik. A ren­delet szerint augusztus 1-től ezekben a városokban az ál­landó és az ideiglenes beje­lentkezés korlátozás alá nem j esik. A felsorolt városokra is vonatkozik azonban az a sza­bály — amely az egész ország területére érvényes —, hogy az ideiglenes lakásbejelentkezés csak hat hónapig érvényes, utána vagy ki kell jelentkez­ni az ideiglenes lakásból, vagy pedig kérni kell a rendőrség­től az ideiglenes bejelentkezés további fenntartásának enge­délyezését. Élénk vita — aktív országépítés Az a bátor önkritika, ami­vel pártunk Központi Vezető­ségének ülése a XX. kong­resszus szellemében hozzá­nyúlt állami és társadalmi életünk elemzéséhez, azok a határozatok, amik ennek nyo­mán a dolgozók széles körei­hez jutottak, soha nem látott aktivitást váltottak ki társa­dalmunk minden rétegében. Szóban és írásban elhangzott nyilatkozatokban, lelkes mun­kával tesz népünk hitet pár­tunk, szocialista rendszerünk mellett. Egyre nagyobb biza­lommal fordulnak az eddig magába zárkózott emberek is a párt küldötteihez, hogy vá­laszt kapjanak kérdéseikre. S ezek a kérdések zömmel építő munkánk, társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire vo­natkoznak, és kicsendül belő­lük esetleg kimondatlanul is az a meggyőződés, hogy min­den hibája ellenére a Magyar Dolgozók Pártja, annak Köz­ponti Vezetősége volt eddigi sikereink szervezője, szocializ­must építő munkánk lelkesí­tője. Megyénk dolgozói is egyre nagyobb számban és több al­kalommal hallatják szavukat ebben az országosan kibonta­kozó vitában. A megyei párt- bizottság példája nyomán a járási, üzemi, községi párt- szervezetek is egyre több al­kalmat adnak a nézetek tisz­tázására. Egerben a II. sz. kór­házban az orvosok és egész­ségügyi dolgozók szakmai vo­natkozású kérdéseken kívül sok általános gazdasági és politikai kérdést is felvetet­tek. Itt alkalom nyílt arra, hogy Tito és Rajk elvtársak­kal kapcsolatos sok téves né­zet helyesbítést nyerjen. Itt értették meg igazán a jelen­lévő dolgozók, mi is a szocia­lista demokrácia lényege. Má­sodik ötéves tervünk irányel­veivel kapcsolatosan is több észrevétel hangzott el. külö­nösen megyei és egri viszony­latban. Sok kérdés és helyes javaslat hangzott el a TTIT- klubban rendezett összejövete­len is. Itt az ügyvédek — fel­tárva az eddigi törvénysérté­sek egyik fő okát: a jogsza­bályok nem ismerését — vál­lalták, hogy üzemekben és tsz-ekben jogi patronálást vé­geznek. Tervbe vették a Me­gyei Jogügyi Propaganda Bi­zottság megszervezését, mely­nek tagjai minden arra alkal­mas módon felvilágosítják a dolgozókat az érvényben lévő jogszabályokról és segítséget adnak a helyi jogalkotást vég­ző szervek munkájához is. Szocializmusunk fejlődésé­nek érthetetlen nagy jelentő­ségű határköve ez az élénkü­lő aktivitás is, A Hatvani Cu­korgyár dolgozói még a fél­órás ebédszünetükből is szí­vesen áldoznak perceket arra, hogy a Kérdezz-felelek ren­Aktívaérfekezleten tárgyalja me«; a megyei pártbizottság a KV július 18—21 határozatából adódó feladatokat A Magyar Dolgozók Párt­ja Heves megyei bizottsága augusztus 6-án, hétfőn délelőtt aktívaértekezletet tart. Az ak­tívaülésen egyetlen napirend­ként — a napirend előadója Erdélyi Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára lesz — a Központi Vezetőség 1956, július 18-21-i ülésének határo­zatából adódó feladatokat tár­gyalja meg az aktíva értekez­let. A Minisztertanács határozata a néphadsereg létszámának újabb csökkentéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javasla­tának megfelelően — tekin­tettel a nemzetközi helyzet kedvező alakulására — a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott a néphadsereg létszámá­nak újabb 15 ezer fővel való csökkentésére. A létszámcsök­kentés következtében felsza­baduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejleszté­sére, az életszínvonal emelésé­re fordítják. A leszerelt ka­tonákat és tiszteket az ipar és a mezőgazdaság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el. A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árrendezéséről Jó bor, jó egészség: ezt tartják megyénk bányászai is A Minisztertanács, figye­lembe véve a dolgozóknak azt a kívánságát, hogy korlátozni kell az egyes emberekre és a társadalomra egyaránt káros, túlzott mértékű tömény sze­szesital fogyasztást, elhatároz­ta, hogy a rum és a pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 százalékkal, a likőr fogyasztói árát 20 százalékkal, a gyü­mölcspálinka fogyasztói árát 20 százalékkal, a fínomszesz fogyasztói árát pedig 97 szá­zalékkal kell emelni. Egyidejűleg elrendelte, hogy a zsír árát kilónként 2 forint­tal, a szalonna és a tepertő árát 10 százalékkal, az átlag­minőségű (kommersz) kimért borok fogyasztói árát 10 szá­zalékkal csökkenteni kell. A rendelkezések 1956. augusztus hó 1-én lépnek élet­be. dezvényeket felkeressék. Mint­egy száznegyven fizikai és adminisztratív dolgozó vett részt a július 24-én szervezett beszélgetésen, ahol szintén nem csak a közvetlen gyári életükkel kapcsolatos problé­máknak adtak hangot, hanem országos kérdésekben is állást foglaltak. A szülők többen be­széltek az érettségizett fiata­lok sorsáról, amire azóta He­gedűs András elvtárs beszá­molója, valamint az új ötéves terv irányelvei megnyugtató választ adtak. Jöttek jogos személyes kérdésekkel is, ami­ket a Városi Pártbizottság ré­széről jelenlévő elvtárs az üzemi pártbizottsággal kar­öltve igyekezett elintézni. Hz különösen növelte a párt, a kommunisták iránti bizalmat. Nagyon sok hír érkezik fa­lukból is, ahol a sürgős gaz­dasági munkák ellenére élén­ken vitatják a napjainkba* legsürgősebb kérdéseket. A kérdésekből, javaslatokból egyre világosabban csendül ki az ország igazi gazdájának, a dolgozó népnek felelősségvál­lalása országépítő munkánk­ból. Ha még el is hangzik egy­két helyt nem álló vélemény, kispolgári nézetre valló észre­vétel, a viták hangja egyre egészségesebbé kezd válni. Pártszervezeteinknek, kom­munistáinknak egyik alapvető feladata most éppen az, hogy igyekezzenek mindenkit meg­szólaltatni, még ha az illető nem is éppen pontosan látja a helyzetet. Éppen ezek a vi­ták eredményezhetik a tisz­tánlátást életünk sok-sok problémájában. Az ilyen természetű össze­jövetelek megszervezését egy­re fokozottabban kívánják a dolgozók. A Hatvani Cukor­gyárban már az első alkalom­mal javasolták, hogy havonta legalább kétszer jöjjenek így össze. Az egri TTIT klubban az éjszakába nyúló beszélge­tésnek nem akart vége lenni, olyan sokan élni akartak az új szellem adta lehetőséggel. Érthető is ez a nagy érdek­lődés népünk részéről, hiszen most már valóban érzi a szo­cialista demokrácia napról- napra élénkebben érvényesülő levegőjét, ami friss áramlattal tölti el életünk minden terü­letét Keressük fel a még most is visszavonultan hallgató be­csületes embereket, hiszen ná­luk forog fenn legnagyobb mértékben annak a veszélye, hogy káros demagóg befolyás alatt ebben az egyre tisztuló légkörben is tétován néz!k a zajló eseményeket és tápot adnak a demokrácia nyújtotta lehetőséget kiaknázó káros elemek tevékenységének foko­zására. Szoktassuk rá a dol­gozókat, hogy problémáikkal j-pinlrof \r PTpecppp.|^ fel. toljunk várják kérdéseik megválaszo­lását. Tegyük élénkéivé né­pünk vitaszellemét, fokozzuk ezáltal is aktív részvételüket szocializmust építő munkánk­ban! HALASY LÁSZLÓ {Jjabb hétmillió forintot takarítanak meg Heves megye dolgozói A megyénkben lévő mátra- vidéki szénbányák és Eger- csehi bányászai sem ve­tik meg a rumot, az égetett szeszt.. Bizonyítéka ennek, hogy az elmúlt években mind­két bányavidéken a borfo­gyasztás csökkenése mellett jelentősen emelkedett a rum és az égetett szeszfogyasztás. Furcsa dolog volt az is, hogy Heves megyében — ahol 28 ezer holdon kiváló minőségű borokat termelnek — több ru­mot és pálinkát fogyasztottak a vendéglátóipari vállalatok­nál, mint bort Ennek az volt az oka, hogy a helyi termelők boraiból igen keveset, vagy egyáltalán nem lehetett kapni ezeken a helyeken. A régeb­ben forgalomba hozott isme­I rétién borok rossz minősége, 'a jó borok becsületét is le- I rontotta, pedig a bányászok is szívesen koccintanak az egri j bikavérrel, a leánykával, az I abasári rizlinggel, a burgundi­val, de ehhez az szükséges — mondják —, hogy ilyen boro­kat mérjenek az italboltok­ban, a szórakozóhelyeken. — Jó bor, jó egészség, siók rum, betegség — mondták kedd reggel a megye bányá­szai és dolgozói. Kevés alko­holt iszunk, ha jobb ízű, is­mert tiszta borokat kapunk. A megyei tanács kereskedelmi osztályán máris intézkedtek hogy a Vendéglátóipari Válla­latok, elsősorban a bányászvi­dékeken, jobb minőségű, is­mert Heves megyei borokat mérjenek. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakát megelőző nagy vá­rakozás már a tanácskozás első napján is újabb örömet, nem várt meglepetést hozott Heves megye dolgozói, háziasz- szonyai számára. Kedden reg­gel üzemekben, gyárakban, utcákon és lakásokban min­denütt a párt és a kormány újabb intézkedéséről, a zsír ás a szalonna, a tepertő árá­nak a leszállításáról, az egész­ségre ártalmas rum és égetett szesz árának a felemeléséről beszéltek. Kettős örömöt ültek ezen a napon a megye háziasszonyai: szerdától olcsóbban vásárol­hatják az életfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges mindennapi zsiradékot, mely­nek jelenlegi árcsökken­tése újabb évi hétmillió fo­rint megtakarítást jelent a he­vesmegyei háztartások részére és nagy örömmel fogadták a háziasszonyok a szeszféleségek árának a felemelését is. Ez pedig a férjeknek, felnőtt fiúknak jelent zsebpénzmegta­karítást — mondták —, mert a jövőben jobban meggon­dolják majd: egy pohár jó, ol­csó bort igyanak-e, vagy az egészségre ártalmas, drága alkoholféleségeket fogyaszt­ják. De nem mérgelődtek a már mindennapos alkoholflogyasz- tók sem, ők így válaszolnak erre: « ... az égetett szeszt b ■■ » szívesen felcseréljük — külö­nösen a mi megyénkben — a jó egri és gyöngyöskömyékl minőségi borokra. Ha a jövő­ben a budafoki borpince borai helyett ilyeneket árusítanak az italboltokban és a szórako­zóhelyeken. Ezekből még a család is szívesen megiszik egy-két pohárral?^ Rí Idei Ml árleszállítás évi kétezer forint meg­takarítást jelent a 8 tagú Tamási családnak Egerben Egerben Tamási István nyolctagú családjához is gyor­san eljutott a hír a zsír és a szalonna árának a leszállí­tásáról. Hamar előkerült a pa­pír, ceruza és a háziasszony számítást csinált, hogy kor­mányunk újabb gondoskodása mennyivel csökkenti a család évi kiadását. — A kormány új árleszállí­tási intézkedését mi, nagy családosok tudjuk a legjobban értékelni — mondotta Tamási Istvánná. — Nyolctagú csalá­domnak — mivel a gyerme­kek még kicsik — egyedül ke­res a férjem és bizony min­den fillért meg kell gondolni, hová teszünk. Az első árle­szállítás, a ruhafélék árának a csökkenése már sokat köny- nyített helyzetünkön. Ezt kö­veti a békekölcsönjegyzés megszüntetése, majd most a zsiradék árának a leszállítá­sa. Mindezek megközelíthető számítások szerint évi két­ezer forint megtakarítást je­lentenek. Ezen az összegen há­rom kisebb gyermekemet tu­dom felruházni, azonkívül még egyébre is jut.

Next

/
Thumbnails
Contents