Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-01 / 60. szám
MSt. augusztus 1., »wdt NÉPÚJSÁG 5 Fejlődik megyénk ásványbányászatit EZ AZ ÉV MEGMUTATTA, JOBB A KÖZÖSBEN szénbányákat. Adottságainknál fogva így alkalmazni tudjuk a légkalapácsosfejtésf is. A bentonit igen sokoldalúan felhasználható értékes ásvány. A szappan- és festékgyártás fontos kelléke, ezenkívül használják még az öntödei homok keveréséhez, a mélyfúrásoknál, az olajszűréseknél, mint derítőföldet. A szomszédos Csehszlovákia is szívesen vásárolja tőlünk a bentonitot. s éppen ezért szükséges, hogy tovább fejlesszük a bányaüzem termelését. Egy éven belül 40, öt év múlva pedig 100 százalékkal növeljük a feltárásokat, s közben több mélyfúrással kutatunk még új lelőhelyek után. A bánya korszerűsítése során most egy vitlát helyezünk üzembe a vontatáshoz, ezenkívül alkalmazzuk a moll íves ácsolatúkat s több kalapácsot állítunk munkába. A bentonit feldolgozásával kapcsolatban említjük még meg, ami egyben országos panasz is, hogy nincs őrlőberendezésünk. Az ország gazdag bentonit lelőhelyekben, de egyedül csak Budapesten van egy elavúlt módszerekkel dolglozó őrlőberendezés. Így a külföldi országok sokkal gyengébb minőségű bentonitjukat jóval drágábban tudják eladni, mert finomra őrlik, igen sok értékes devizaforíntot jelentene számunkra, ha itt helyben fel tudnánk építeni egy őrlőberendezést. Hazánk egyetlen nagyobb kvarcit előfordulási helye Gyöngy össolymos. Az itteni bánya termékeit a kohászat, magas tűzállóságánál fogva a kohó falazásokhoz szükséges szilikát tégla gyártására használja fel. Sajnos azonban, ez a bánya kimerülőfélben van és most kutatásképpen bOO méteres tárót hajtunk ki, s remélhetőleg a vágat memén újabb kvarcit rétegek bukkannak majd elő. Még egy jelentős üzemünk van Gyöngyössolymoson, ez pedig a kishegyi termcskőbá- nya. Ez a lilaszínű kő országszerte nagy közkedveltségnek örvend. Az útburkolásoknál az épülő lakóházak alapozásánál, támfalak elkészítésénél mindenütt nagy előszeretettel használják ezt a követ. Tekintve azt, hogy a második ötéves tervben 200 ezer uj lakás épül, nekünk is növelnünk kell a termelést. Tavaly ilyenkor havonta még 4000 tonnát termeltünk, most 6000 tonnára növekedett a kapacitás, de ez még mindig nem j edég. Jelenleg új bányaszin megnyitásán fáradozunk, s ha ez kész lesz, akkor 50 százalékkal több követ fejtünk majd. így havonként 10—12 ezer tonna kővel tudjuk segíteni az építkezéseket. Ez a termelésnövekedés azt jelenti, hosszú út beburkolásához, vagy 200 lakás felépítéséhez szükséges anyaggal termelünk többet. Mindezzel még nem merültek ki tartalékaink, s az elmondottakon kívül számos új lelőhelyet tudunk még a termelés szolgálatába állítani. Megyénk gazdag természeti kincsekben, s a Mátra- hegység is kiaknázatlan ásványi kincsek, tömkelegét tartogatja még számunkra. Most is jelentős kutatások folynak a Mátra déli, délnyugati részén, ahol Jánszky Béla Kossuth-dí- jas geológus különböző ércelőfordulások után kutat. Munkája eredményességét bizonyítja, hogy az érceken kívül talált már bentonitot, sárga és fehér színű kaolint, baritot, kvarcitot és még igen ! sok ásványi kibúvást. Előt- Jtünk a lehetőség hogy geoló- ! gusaink, kutatóink, mélyfúró- I ink birtokukba vegyék s a jnép javára hasznosítsák gazdag természeti kincseinket. Jó eredmények a hatvani járás termelôsæo veik eceteiben Az első ötéves terv megyénkben is új és fontos iparágat hívott életre: az ásványbányászatot. Ma már mindennapi életünk, termelőmunkánk szinte elképzelhetetlen enél- kül. Éppen ezért a második ötéves tervben országosan 75 százalékkal fejlődik az ásványbányászat és természetes, hogy ezen belül a Mátrai Ásványbánya üzemei is szép feladatok előtt állanak. Erről nyilatkozott Novák György elvtárs, a Mátrai Ásványbánya Vállalat igazgatója. A vállalat ötéves tervének elkészítésénél figyelembe vettük azoknak az iparágaknak a fejlődését, amelyek számára mi adunk nyersanyagot. Kohászatunk 30—40, a cukor- gyártás 65 százalékkal növekedik, hétszeresére növekszik a műtrágyagyártás s ehhez mérten növelj ük a szükséges ásványok termelését is. Felnémet határában szinte felmérhetetlen mennyiségben lelhető az ipari mészkő. Éven- kint eddig 220 ezer tonnát adtunk a sztálinvárosi, a diósgyőri kohó, a cukorgyárak, s a Péti Nitrogénművek részére. A második ötéves tervben 300 ezer tonna lesz a felnémeti Mészkőbánya termelése, s ehhez nagyarányú üzemfejlesztési, beruházási munkákat kell végezni. A mostani bányával szemben egy új korszerű bányát nyitunk meg, s itt teljesen gépesítjük a rakodási és a szállítási munkákat. A robbantás után exkavátor végzi a rakodást. A szállítást végző dömperek pedig a törő- műbe továbbítják az anyagot. A törőmű építése, amely körülbelül hat millió forintba kerül, már megkezdődött. Az új bánya megnyitása, felszerelése összesen körülbelül 12 millió forintot igényel. Az új üzem és a törőmű termelése nemcsak a kapacitást növeli, hanem nehéz fizikai munkától szabadítja meg a dolgozókat, s e mellett a minőség is kedvezően alakul. A törőmű ugyanis kiválasztja a meddőt, majd a cukorgyártáshoz szükséges követ, s utána az őrlőbe kerül a nyersanyag. Itt aztán a kívánt szemnagyságnak megfelelően kerül feldolgozásra. Fejlődésünk másik jelentős állomása a bentonit-bányá- szat. Az istenmezejei bentonit bánya az ország legnagyobb bentonit lelőhelye, = minden lehetőség meg van arra, hogy 50, sőt 100 százalékkal is tudjuk növelni a termelését. Nagy szerencsénk, hogy ez a nyersanyag az ország más lelőhelyeitől eltérően, nem szétszórtan tömzsökben, vagy telé- rekben fordul elő, hanem 2.50—3 méteres telepekben, ügy lehet művelni, mint a A hatvani járás termelő- szövetkezeteiben egyre nagyobb mértékben jelentkezik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye, ami az egyénileg gazdálkodó parasztság elismerését méltán váltja ki. A bol- dogi Rákóczi Tsz 14 mázsa őszi búza átlaga, vagy a nagy- kökényesi Táncsics Tsz 18,1 mázsás őszi átlaga mellett is kiemelkedő eredményt jelent a télen alakult rózsaszentmárto- ni Győzelem Tsz 20 mázsás őszi árpa átlaga, amit a korszerű termesztési eljárások eredményeként takarítottak be. A gépállomás segítsége, a fejtrágyázás, a vegyszeres gyomirtás meghozta a jó eredményt. Egyre több azoknak a tsz- eknek a száma, ahol a gazdálkodás belterjes ágaira kezdik helyezni a fősúlyt. A csá- nyi Kossuth Tsz az idén számolta fel a részesművelést 25 holdas kertészetében, s innen csupán a huszonöt vagon tökért 150 ezer forint jövedelemre tettek szert. Kerekharasz- ton az állattenyésztés fellendülése következett be, a tavalyi 2,5—3 literes fejési átlaggal szemben az idén már 12 litert értek el. De hasonló módon megnőtt a gabonafélék átlagtermése is, így módjukban áll, hogy az államnak mintegy hat vagonnyi gabonát adjanak át szabadon. EGY ESZTENDŐ hamar elszáll. Mintha nem is telt volna el sok idő, hogy szántottak, vetettek a határban, versenyt futva a közeledő téllel. Aztán jött a kemény hideg, s mintha csak tegnap álltunk volna aggódó arccal a csenevész búzák mellett: mi lesz vajon belőlük? S míg harcra keltünk a kemény tél okozta károkkal, szinte pátyolgatva a búzát, észrevétlenül repültek a hetek. A szorgos kezek munkája nyomán nőni kezdett minden, s az idő is mintha jóvá akarta volna tenni téli zordságát, napsütéssel, meleg esővel ne- velgette, érlelgette a kenyérnek valót. S ma már renden fekszik a búza, másutt kombájn halad méltóságteljesen, olyan, mintha úszna a kalásztengeren. Ismét eltelt majd egy esztendő, s elértünk oda, hogy megkezdheti számvetését a gazda, visszafizetett-e a föld mindent a munkáért. Kinek ilyen .kinek olyan a számvetése, attól függ, talpon volt-e, amikor kellett. Ha igen, vidáman, elégedetten nézi a termést, mint a mezőtárkányi Győzelem Tsz tagjai. Nem jártak ott máskor sem lógó orral munkába, de most még hamarább csattant fel a kacagás, jobban hajlik évődésre még az őszülő öreg is. Az iroda mellett dohányt csomóznak. Az öreg nénik mind 60 felé járnak, mégis olyan serényen jár a kezük, hjogy fiatal szemnek is nehéz követni. S közben mint eleven kis patak, árad a szó hol komolyan, hol tréfásan. Ebben a tsz-ben tudják már, miért dolgoztak, s igen elégedettek. GABONÁJUKAT KOMBÁJN, ARATÖGÉP VÁGTA s még jócskán volt lábon álló búzájuk, mikor már megkezdték a cséplést is. Az első gabonát beadásra vitték. Mivel az államnál is első helyen áll a tsz, ők sem gondolkoztak másképp. Ötszáz mázsára szerződést is kötöttek, s mikor biztosították a vetőmagot, félretettek mindenre, ami kell, megkezdték a részesedés kiosztását. Egyenlőre öt kilót adnak egy munkaegységre, de ez még nem végleges, zárszámadáskor hat kilóra kiegészítik. HORDJÁK A TSZ fogatai a búzával teli zsákokat, egyik másik helyen alig tudják hová rakni. Gsik Józsefek hárman dolgoztak egész éven át, most 35 mázsa búzát vittek haza Nagyon bőven számolva 10 mázsa a házi szükséglet, de nem is kell ennyi, 25 mázsát eladhatnak. 7000 forint jövedelem csak a búzaelőlegAz egri fürdő igazgatója válaszol... Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a panasz- szal, hogy az Egri Gyógyfürdőben rosszak a zuhanyozók, a csapok, — hol forró, hol csalt jéghideg víz jön — a dolgozók borravalót várnait, miközben munkájukat nem végzik megfelelően. Telefonon beszéltünk az Egri Vízmű és Gyógyfürdő igazgatójával, Szabó József elvtárssal. i i — A gőzfürdőben megállapítottam, hogy a zuhanyozók rosszak és ezeket állandóan javítjuk is, azonban a keverőcsapok menetei annyira elhasználtak, hogy cserére van szükség. Augusztusban tartjuk a fürdő nagy javítását, akkor a meszelésen kívül az összes hibákat rendbehozzuk. — Személyesen is megállapítottam, hogy egyes fürdőző vendégek borravalót adnak. Ez ellen és a borravaló elfogadása ellen állandóan felvilágosító munkát végzünk és arra kérjük vendégeinket, hogy lehetőleg hagyj ált el ezt. Panaszkodtak többen arra is, hogy nem kaptak időben lepedőt. A kérdéses időben Molnár Józsefné volt szolgálatban, aki arra hivatkozott, hogy a vendég nem akarta elfogadni az áltála adott lepedőt, másikat kért. Mindenesetre Molnár József- nét megdorgáltam és a többiek figyelmét is felhívtam hogy ha csak egy mód van rá, teljesítsék a fürdővendégek kívánságát. (Juli ángyó nap egyenesen a ház vége frissen .■rk meszelt falára süt. Olyan vakító a déli verőfényben ez a fal, hogy valósággal szempihentető menekvés annak a töpörödött öregasszonynak a fekete ruhája, aki bottal az ölében, o tt gubbaszt a dédunoka kinőtt sámliján. Julika ángyó melegedik. Hűvösödő vére, mint a gyíké, ilyenkor kezd egy kis gyorsabb mozgásba, s olyan jó érezni, mint furakodik beljebb-beljebb . . ., szinte a szíréig a jó kis nyári meleg. Az udvar üres, a kutya az eperfa alatt hűsöl, nagy egyetértésben a tyúkokkal, csak asszonylánya, az is nagymama már, fordul ki néha az ajtón, — szétnézni egy kicsit a világba. Juli ángyó már nem nézi a világot. Nyolcvanon túl annyit látott már az ember örömet, nyomorúságot, legfőképpen nyomorúságot, hogy nem is hiányzik, ha már csak az orra elé lát elvizesed,ett szemével. Ül, hallgat. Keskeny, szürkére vénült szája meg- megremeg, amint valamiféle régi imát mormol, állára hajló orra alatt. Közben, egy-egy ima között kuszán, elmosódottan előbukkannak holmi régi emlékek, emberek, akiknek talán már fejfáját is elmosta az eső, események, amelyeket senki sem jegyzett le az utókor számára, s nyilván már nem is fog senki. Vagy negyven esztendővel ezelőtt a falu másik részén, de ugyanúgy a ház végén, egy másik öregasszony gubbasztott a déli verőfényben. Juli ángyó anyja. Akkor ő pörgölődött még az ajtóban és közben szidta az anyját ;az anyja vénségét, amely tehetetlenné, felesleges kenyérpusztítóvá tette az egykor délceg asszonyt. — Hogy nem tudta már elvinni a kórság — mondogatta volt, hol a foga alatt, hol hangosan, S ilyenkor anyja még kisebbre húzta össze magát a ház végében és befelé sírni kezdett. Mert a negyvenéves Juli ángyó, aki akkor még clsak Juli lelkem volt, szívesen siratta volna el nagy nyűgét, a vénasszonyt. Nyolc gyerek, cselédsors, — s ehhez még egy tehetetlen kenyérpusztító, amikor gyakran még kenyér sem volt a háznál, — ezt nem bírta Juli lelkem. Addig mondta, addig szidta öreganyját, s az addig nyelte befelé a könnyeit, míg egy reggelre a sok könny kimosta szívéből a vért. S Juli ángyában, ahogy megöregedett és ahogy nem maradt senkije más, csak egyetlen lánya, négy gyerekkel, úgy vált egyre mélyebbé a riadtság, a félelem: hogy hát most vele mi lesz? Néha fülelt is, hátha hallja az ismert átkot, amely az ő anyját is a sírba vitte, — de a lánya hallgatott. És ez még jobban izgatta, vajon mit mondhatnak a háta mögött. Egyszer azt hallotta, hogy a lányáék valamiféle csoportba léptek, — az ő dolguk, nem tudta, mi az, hozzá már nem ért el az újuló élet. Csak, attól félt, hogy akkor most . . ., most jön majd az átkozó- dás, és aztán nem adnak enni, mint ahogy ő sem adott, mert nem is volt nagyon miből. Minden délben rémült figyelemmel várta ,szólnak-e: «Jöjjek, édesanyám, egyék egy kis ebédet». S mindig attól félt, hogy egyszer elmarad a hívás, mert el kell maradnia, mert nem is lehet másképp. Az öreg csak bajnak van. Se haszna ,se segítsége, csak a gyomra, nyűgössége. Ül hát most is a ház végében. Meg-meg- repedő szájjal régi imáját mormogja, közben figyel és fél . . ., rettenetesen fél, hogy ma nem szólnak érte, hogy ma már nem kell senkinek, egyedül marad nyolcvan egynéhány évével, rozzant testével és nyelheti, nyelheti a könnyeit. — egészen a temetőig. — Jöjjékt, édesanyám . . ^ egyék egy kis ebédet — harmónikázik fel a lánya hangja a konyhaajtóból. Meggyütt Ferenc is a géptől . . . Az öregasszony feltápászkodik a kis sámliról és a görbe bottal elindul a konyha felé .... GYURKÖ GÉZA bői, amellett, hogy egész évre bőségesen meg van a kenyér. De kaptak már 4000 forint készpénzt, szénát és egy egész sor apróságot, borsót, húst. Vincze PáLék, Szabó Ágostonék is elégedettek, már az első aratás a közösben meggyőzte őket véglegesen arról, nem választottak rosszul, mikor végkép hátat fordítottak az egyéni gazdálkodásnak. Nagy Bertalan is csak azt sajnálja, hogy nem korábban szánta rá magát a belépésre. Érthető is. Az eddigi osztás alapján 26 forint 86 fillért ér el a munkaegység Március óta 150 munakegységet szerzett és erre több, mint 4000 forintot kapott. De ez még nem teljes értéke a munkaegységnek, s még a munkaegységek számát is megkétszerezheti zárszámadásig ELÉGEDETT, VIDÁM EMBEREK szövetkezete a Győzelem Tsz. Már most látják a munka eredményét és a hátralevő hónapok még sokat Ígérnek. Legalább 35 mázsás kukoricát, sok dohányt, cukorrépát, s az állattenyésztés is hoz a konyhára. És az elégedettséget nemcsak a tréfán* a derűs arcokon lehet lemérni, azon is, hogy ég a munka a kezük alatt, hogy a hatvan felé járó idős tsz asszonyok is úgy beszélnek az 1000 holdas tsz gondjairól, eredményeiről, mintha csak a régi öttíz hold gondját tartanák számon. A kívülállók is jobban húznak a tsz felé, soka* közülük már most emlegetik, őszre ők is belépnek. Hiszen olyan volt ez az esztendő, ami ismét azt mutatta, jobb a közösben. D. R. Eredményes látogatás a tódebrői Űj Élet tsz-ben Vasárnap harminc maklár- tályai egyéni gazda — köztük hat rehabilitált középparaszt látogatott el a füzesabonyi járás egyik legjelesebb társas- gazdaságába, a tódebrői Uj Élet tsz-be. A vendégek, akik közül már többen foglalkoznak a szövetkezés gondolatával, arra voltak kiváncsiak, hogyan gazdálkodik a tsz, milyen jólétet teremt tagjainak. Tamóczi Márton, a tsz elnöke válaszokat adott a feltett kérdések özönére. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezet az idén is jelentős lépést tett előre a fejlődés útján. Az állattenyésztésből és a növény- termelésből ebben a gazdasági évben kereken 130 ezer forint bevételre tettek szert. A közös gazdaság gyarapodásával arányosan növekszik a tagok jövedelme is. Munkaegységelőleg címén eddig már ötvenezer forintot osztottak ki. Pontos számítások szerint a tagok havi átlagjövedelme meghaladja az 1600 forintot Szirmai István, Makiári János és a többi rehabilitált középparaszt főleg az iránt érdeklődött, hogy a közös föld mennyivel ad többet az egyénieknél és hogyan becsülik meg a szakértelemmel rendelkező gazdákat a tsz-ben. A tagok erre is kielégítő választ adtak. Elmondták, hogy gabonából előreláthatólag háromnégy mázsával szárnyalják tül az egyénieket, a jó termést nagyrészt annak köszönhetik, hogy hasznosították a tsz-be* lévő gazdák évtizedes gazdag termelési tapasztaltait. Hangsúlyozták, hogy mindenki érdeme és tudása szerint vesz részt a termelőmunkában. MTI. Még olyan ereje van a napnak, hogy órák alatt barnára festi az ember bőrét. Bizonyíték, hogy a nyár derekán tartunk, mi mégis bekopogtunk a TÜZÉP-hez, és kicsit előre nézve, megérdeklődtük, milyen sorsot szánt nekünk télire ez a vállalat. Fogunk-e sokat fázni, vagy remélhetjük a jó meleg saobát? Néhány kérdésre kértünk választ Jokker Jánostól, az áruforgalmi osztály vezetőjétől. Készül-e már a TÜZËP a téli tüzelő, főként a szén beszerzésére? Ha kicsit nehezen és nem minden zökkenőtől mentesen, de sikerült tavaly is előteremteni a lakosság tüzeléséhez szükséges szenet. Ez évben is ezt tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ha csak az ötéves tervirányzatban szereplő mennyiséget tekintenénk, mi tagadás, azt kellene mondanunk, hogy kevés lesz a fűtőanyag. Hiszen az évenként vásárolt mennyiség mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy egyre több az új ház, és ezek -«kifűtésére» sok szenet használnak fel. A téli tüzelőre nemcsak a háziasszonyok, mi is már most gondolunk. Biztató, hiogy a Párt felhívására jobb a bányák tervteljesítése s bízunk, hogy valóra váltják az Ígéretet, ami nekünk is nagy segítséget jelent. A Mátravidéki, Nógrádi és Borsodi Tröszttől, s az Oroszlányi bányától kapunk szenet. A megjelölt mennyiség mellett negyed- évenkint 800 vagont a bányászok illetményszenéből szerzünk be, tehát nincs mitől félni, szenünk lesz. Augusztusban például Eger 50 százalékkal több szenet kap .mint júliusban, s tudomásom szerint a megye többi telepén sincs panaszra ok Milyen szénre számíthatunk? Ez már kicsit nehezebb kérdés. A háziasszonyok mincb egyike — ha tehetné —- kizárólag csehi szénnel tüzelne, csakhogy nem áll módunkban ezt az óhajukat teljesíteni. Az idén várható szén átlagosan 3400 kalória értékű, ebben aztán van csehi, oroszlányi I pala, lignit, góti dió, stb. Ez utóbbi és a délnógrádi darabos hasznos vegyianyagot tartalmaz, ezért nagy tételekben használják fel vegyileg — örömünkre, mert mindkettőből sok salak marad égés után. Úgy tervezzük, hogy ez alacsonyabb értékű kalória szeneket megkeverjük csehivel, így ezek is jól égnek majd. A szén mellett hónapok óta megszabott mennyiségben fát, sőt Tüker alágyújtóst is adunk. Fából sem lesz fennakadás, a közbirtokossági erdőtulajdonosoktól, az érdi dolgozóitól folyamatosan vásároljuk a fát. Ez évben 30 vagonra számíthatunk. A fűrész- por-kályhákra pedig már lehet igényelni a tüzelőt Itt említem meg, milyen nagy segítség a dolgozóknak a SZOT-akció, amely lehetővé teszi, hogy 400 forintig hat havi részletre vásároljanak tüzelőt. Az idén másfélszer any- nyi előlegakcióra adtunk ki írást, mint az elmúlt évben. Hogyan szeretnék megoldani a szén gyorsabb árusítását? Amíg enyhe az idő, addig nincs hiba, nincs tolongás, de ha kicsit is csípősebb az éjszaka, hajnalban már mozdulni sem lehet, olyan sokan állnak a kapunál. Ezt ugyan nem kell mondanom, hisz mindenki tudja. Az időbeosztásos szeretnénk változtatni, azok az asszonyok, akik dolgozni járnak, természetesen csak reggel nyolc óra előtt jöhetnek tüzelőért. De akik odahaza vannak, azoknak mindegy kilenc után is. Mi minden időben igyekszünk egyforma minőségű szenet adni. Arra kérjük a város lakóit, ha csak lehet. így is segítsenek egymásnak és osszák be az időt a szénvásárlásnál. Ezen túlmenően a TÜZÉP két boltja, i a Dohánygyárral szemben és a Knézich utón (a violt Káptalan udvarban) hetenként kétszer délután is nyitva tart, ilyenkor is lehet vásárolni. Ha hirtelen köszöntene be a tél, a nagytelepi dolgozói is készek néhanapján tovább maradni. Én ugyan TÜZÉP-es vagyok, s látszólag magam ellen beszélek, mégis azt mondom: csak sokáig ne legyen még szükség a nagy tüzelésre. Igénytelen emberek vagyunk, beérjük mi a Nap melegével is : s : D. M. ( Lesz-e télire elég tüzelőnk?
