Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-18 / 65. szám
4 nEpüjsag 1956. augusztus 18- szombat 1956—57-. ÚJ ISKOLAI ÉV Az új tanér előtt Segítsenek a szülők jobban Vidám szünidő, milyen kár, hogy lassan véget érsz, — sóhajtják a diákok. Már csak néhány nap, s ismét megkezdődik egy új tanév. Ez az új tanév sok meglepetést tartogat. Nézzük csak sorjában. Űj iskolák épülnek: Selypen nyolctantermes, Füzesabonyban és Szűcsiben négy, Szihalmon két tantermes iskola. Két és félmillió forintos költséggel tatarozzák és újrafestik az iskolákat. Üj tornatermi öltözőt kap az egri Dobó gimnázium. Az általános és középiskolák egymillió 800 ezer forintból bővítik szertáraikat Nagyon sok újat kapnak a diákok az új tantervtől és az új rendtartástól- Az utóbbi időben nagy megterheltetést jelentett a túlméretezett, s nem eléggé rendszeres tananyag. Különösen az általános iskolák alsó tagozatában volt ez érezhető. Előfordult, hogy az egyik első osztályban a nevelő meg akarta tanítani a gyerekeket a proletárdiktatúra fogalmára. Még kimondaniuk is nehéz a hétéveseknek, hát még megérteni milyen nehéz lehetett. Megyénkben az elmúlt évben négy helyen kísérleteztek az új tantervvel. Az eredmény: sokkal jobb az új, mint a régi. Megtanítja a gyerekeket teljesen észrevétlenül, dialektikusán gondolkodni, megtanítják a nevelők a gyerekeket az új tanterv szerint arra, hogyan kell tanulni. S mindezt észrevétlenül, mert az egymásután következő évek anyaga logikusan egybekapcsolódik. Eddig az olvasmányok nagyrészét olyan szemelvények és elbeszélések is alkották, amelyeket felnőtteknek írtak. Az új tankönyvekben — az általános iskolákban — már gyerekeknek átírva olvashatják. A túlterhelésre jellemző volt az a rendelkezés is, hogy minden órára új anyagot kell fölvenni. Az új tanterv szerint a tanév idejének egyharmadá- ban, illetve egyötödében ismételnek. Ez biztosítja a tanulók elmélyedését az anyagban. Az általános iskolák harmadik osztályában új tantárgyként beiktatták a lakóhely ismeretet. Nagyobb önállóságot kapnak a pedagógusok is a tanításban, de nagyobb lesz a felelősségük is. Az új tanterv betartása törvény lesz minden pedagógus számára. Változás áll be az általános tanulmányi eredmény megállapításánál is Kitűnő lesz az a tanuló, akinek minden osztályzata kitűnő, jeles az, akinek átlagos tanulmányi eredménye 4,7, vagy annál jobb, és közepesnél nincs rosszabb osztályzata, közepes pedig 2,7-től kezdődik. Ha valakinek egy elégtelenje van, átlagos tanulmányi eredménye elégtelen A testnevelés alól felmentettek nem kapnak osztályzatot, s így természetesen a testnevelést nem számítják be az általános eredménybe sem a felmentetteknek A gimnáziumokban a 3-ik osztálybeli kémia és földrajzvizsga kivételével, valamennyi többi osztályban eltörlik az osztályvizsgákat. A technikumokban minden osztályvizsgát eltörölnek. A tanítóképzőben a harmadik osztályban csupán lélektanból és pedagógiából, az óvónőképzőkben pedig a második osztályban pedagógáiból kell vizsgázniuk a tanulóknak. Minden iskolában nagy gondot fordítanak a politechnikai oktatás bevezetésére. Itt meg kell említeni az üzemeket, amelyek hozzájárulhatnak a politechnikai oktatás sikeres bevezetéséhez, ha kiselejtezett eszterga, fúró, marógépekkel és szerszámokkal látják el az iskolákat. A nevelőknek és tanulóknak egyaránt újat hoz tehát ez a tanév. A tanulók tűi terhelés éról Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak az újságok és értekezletek a tanulók túlterhelésével. Kell is foglalkoznunk ezzel az új tanév megkezdése előtt, míg nem késő, mert félős, hogy sok bába közt elvész a gyermek. Ügyis, mint pedagógus, de úgyis mint négy iskolásgyermek apja kívánok most ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az elmúlt tanév tapasztalataiból megállapítható az, hogy sokszor aránylag több időt fordított iskoláim nagy része az egyebekre, mint a szoros értelembe vett iskolai munkákra. Voltak napok, amikor VII. osztályos lányomat egész nap nem láttam, mert reggel fél nyolctól kettőig az iskolában volt, délután pedig vasat, növényt, vagy bogarat gyűjtött, az Úttörő Tsz-ben kapált, sportdélutánon, szakkörben, úttörő, vagy egyéb foglalkozáson, társadalmi munkán volt. Este fáradtan elaludt a könyv mellett. Másnap csaknem készületlenül ment iskolába. Ez gyakran és másokkal is megtörtént. A tanításra szorgalmasan felkészült pedagógus terve felborult, nem tudott továbbmenni az előírt anyaggal, ha tovább ment, a gyerekek nem tudták megemészteni az anyagot. Év vége felé, ismétléskor rájöttek a pedagógusok, hogy a gyermekek tudása hiányos. Pótlásra nincs sok idő, mert a felsorolt elfoglaltságokon felül a szülők is lefoglalják gyermekeiket a tavaszi, kora-nyári munkákra. Az igyekvő pedagógusok, akikben egyébként meg volt a jóakarat, szégyellik az évvégi gyenge eredményt, liberálisan osztályoznak, hogy jobb képet mutasson az iskola átlaga, statisztikája, no meg a saját munkájának eredményei is. A tovább nem-tanulóknál ugyan süllyesztőbe kerül a VIII. osztályos bizonyítvány, de a továbbtanulók nagy része megtorpan a középiskolában, mert nincs meg a kellő alap. Egyikmásik alig tud megbírkózi az anyaggal. sok bosszúságot okoznak a középiskolai nevelőknek esetleg otthagyják évközben az iskolát. Mindezt nagyrészben az eredményezte, hogy a kötelező 30—32 órán felül még kb. 38 órában foglalkoztatta az iskola hetenként a tanulókat Távol áll tőlem az, hogy kétségbevonjam a felsorolt plusz foglalkozások szükségességét. Azok is kellenek, mert segítenek bennünket a nevelésben, tanításban. De helyes legyen az időbeosztás és ne legyen túlméretezett. Elsőrendű követelmény az iskolai munka legyen! A gyermeket iskolai munkájuk után értékeljük elsősorban, nem pedig aszerint, hogy a sportdélutánon megjelent-e, vagy sem, vagy bogárgyűjtő doboza, melyen délutánokon át kínlódott (szószerint) — hogy mutat? A gyermeknek idő kell a másnapra való készüléshez. Eredményt ne várjunk, ha minden idejét lekötjük a sokszor ötletszerű pluszmunkákkal. Szerintem az volna a helyes, ha az Úttörő- és DlSZ-szerve- zet ölelné fel ezeket a pluszmunkákat. Minden pedagógus bevonásával készítene havi munkatervet (gyűjtéseket, sportot, tűzoltó, szakköri és egyéb foglalkozásokat, ünnepélyeket, gyűléseket, stb ) felölelné és ezen felül senki sem vehetné igénybe a gyermekek szabadidejét. Ha ez a munkaterv hetenkint csak 4— 5 órára venné igénybe a gyermek délutáni szabadságát, akkor jutna idő a tanulásra is, a szülőknek segítségre is, szabad szórakozásra is, melyre minden gyermeknek korának megfelelően szüksége és joga van. Célunk boldog ifjúságot nevelni, nem pedig koravéneket, akiknek meghalni sincs idejük, akik az örökös készültség miatt időelőtt idegesek, kimerültek lesznek. A heti 4—5 órás úttörő-foglalkozásokon gyűjtsék a növényt, bogarat, vasat, tartsák meg a szakköri foglalkozásokat, melyeken belül készítsék el segítség mellett a különféle dobozokat, rendezzék a gyűjteményeket, sportoljanak stb. Ez a tervszerű, időhöz szigorúan kötött munka nem fog a kötelező munka rovására menni és jut szabadfoglalko- I zásra is idő. I Szentgyörgyi László, Kerecsend Napról napra felmerül az újságokban, előadásokon, vagy beszélgetés közben egy égető probléma: baj van ifjúságunk viselkedésével. Egyesek kate- górikusan ítéletet mondanak felettük, pedig nem szabad általánosítani, hiszen egy-két kivétellel, nem is maguk tehetnek helytelen magatartásukról. Ahhoz, hogy a dolgok gyökerét megismerhessük, nézzük meg közelebbről, mi alakítja ki ifjúságunk erkölcsét, magatartását, jellemét Elsősorban a családi és az iskolai nevelés. Már most azok, akikről leggyakrabban szó van (16- 24 éves korig) mindebből nagyon keveset kaptak. A háború, majd az ezt követő pár év elterelte a szülők figyelmét gyermekük neveléséről. Az iskolai nevelés is sok kívánni valót hagyott maga után. Nem ! volt egységes és ahány nevelő volt, annyiféleképpen nevelt, ha nevelt, hiszen maga is el volt foglalva egyéni problémáival. Az általános iskola elvégzése után egy részük a termelő munkába állt, a többiek pedig középiskolákban folytatták tanulmányaikat. Sajnos, a családi nevelés megint elmaradt, mert a múlttal szemben, amikor a fiatal munkásnak még egy pár évig igénybe kellett venni a családi fészket és a szülői támogatást a kevés kereset miatt, a mi ifjú munkásaink már olyan összegeket kerestek ami biztosította függetlenségüket a szülőktől. Általában helytelenül értelmezték a „szabadság” és a demokrácia fogalmát is. A pedagógusok keze is meg volt kötve, hiszen elég volt egy-két rosszindulatú jelentés a diákok részéről ahhoz, hogy meghurcolják a tanárt Mielőtt a diákok kérdésében valamit döntöttek volna, kikérték a diákság véleményét, ami sok helyen döntő volt. Csak néhány körülményt említettem most, ami nyomot hagyott ifjúságunk lelki világában és amelyen nem elítéléssel, hanem jószándékú segíte- niakarással és türelmes nevelőmunkával kell csak változtatni. Nehogy azt higyjük hogy ma már nincsenek hibák a nevelés körül. Sajnos, még ma is előfordulnak hiányok, elhajlások a nevelés egyik legfontosabb részterületén, a családi nevelésben. Sok szülő azt hiszi, hogy most, amikor egyre jobban szélesedik iskolhálózatunk, fejlődik az úttörő mozgalom és gyarapodik az óvodák, napközi- és csecsemőotthonok száma, mentesíthetik magukat a gyermekeik nevelésének gondjától, és azt teljes egészében áthárítják az államra, a pedagógusokra. Az ilyen vélemény merőben helytelen, mivel a gyermekek óriási többsége idejének nagy részét családi környezetben gazdasági és társadalmi elfoglaltságukkal próbálják megindokolni. Ez azonban nem elfogadható, mert a gyermek nevelése nem személyes ügye a szülőnek, hanem társadalmi kötelessége, melynek nemteljesítését semmiféle elfoglaltsággal nem lehet igazolni. A nemtörődömséggel ellentétes hiba a szüntelen, túlzott gyámkodás, amikor a szülő gyermekének minden cselekedetébe, tevékenységébe „beleüti az orrát”, és ezzel megfosztja az önálló cselekedet sikeres végrehajtását követő jóleső magabiztos érzéstől. Következménye a később is bizonytalan, gyámoltalan egyén, aki akkor is támaszt keres, amikor erre már nincs szükség. Nem kisebb hiba a gyermek rendszeres elkényeztetése, amikor a szülő abban látja nevelési kötelezettségét, hogy minél több szórakozást, ajándékot nyújtson gyermekének és szeretetét gyakran meg nem érdemelt túlzott magasztalás- sal akarja kifejezni. Minden kívánságát, óhaját vakon teljesíti és még a ..széltől is óvja ” Az egyre jobban növő igények esetleges nemteljesítése azután durcásságot, makacsságot és „hálátlanságot" idéz elő Bardot Gaszton, tanár Naptár Augusztus IS. 1936-ban halt meg egy spanyol háborúban Garcia Lorca, a hires spanyol iró. Augusztus 20. 1949-ben .hét éve iktatták törtörvénybe, a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Augusztus 21.. 1941-ben, 15 évvel ezelőtt kezdődött meg Leningrád hős védelme. Augusztus 22 1891-ben halt meg Jan Neruda, cseh költő. _ — Az EGRI földmüvesszö- vetkezet dolgozói társaskirándulást rendeztek Párádra. A kirándulók szórakoztatásáról a recski népizenekar gondoskodott. — MUNKÄS-PARASZT találkozóra várja a környék bányászait a Verpeléti Dózsa Tsz augusztus 20-án. Már szinte hagyományossá vált, hogy bányásznapon a tsz tagok, az alkotmány ünnepen pedig a bánya dolgozói tesznek látogatást egymásnál. — HAT KILÓT ért el 450 juhnál a nyírási átlagsúly a sarudi Kossuthban. Számítások szerint 84 ezer forintot kapnak érte. Az állatokból 18 részt vesz az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. — A GYÖNGYÖSI TANGAZDASÁG befejezte a csép- lést augusztus 10-én, — közölték táviratban. Eredményeik a következők: őszi búza 17.73, rozs 16.39, tavaszbúza 16.50 tavaszi árpa 13, zab 14.7, őszi árpa 20.30 mázsaátlag. — ZÖLDSÉGTERMEUESI szakcsoport alakult Csányban. A szakcsoport az országos hírű zöldségtermelés fejlesztését tűzte ki célul. — KILENC CSALÁDOT vettek fel az elsején tartott taggyűlésen a tamaleleszi tsz- ekbe. — ÜNNEPI KIÁLLÍTÁS lesz Gyöngyösön augusztus 19-én és 20-án a gyöngyösi gimnázium termeiben és az Orczy kastély emeleti múzeum helyiségében. A kiállítás helyiipari, sport, egészségügyi és kulturális jellegű lesz. — OSZTJÁK AZ ELŐLEGET! A besenyőtelki Szabad Föld Tsz fejőgulyása 472 munkaegységére 23.5 mázsa búzát. Magda Mátyás sertésgondozó 432 egységgel számítva, 21.5 mázsa búzát kapott előlegként. — TETŐ ALÁ helyezték az 50 férőhelyes tehénistállót a mezőszemerei Uj világ Tsz-be. Az új istállóba szeptember elején kötik be a teheneket. Úgyancsak nemsokára elkészül új dohánypajtájuk is. — OSTOROS, Novaj községek a múlt hét közepén, Mak- lártálya, Kerecsend és Eger- szólát pedig a hét végén befejezték a kalászosok cséplését. — A GÖRÖGORSZÁGI földrengés károsultjainak segítésére a Magyar Vöröskereszt 50 ezer forint értékű gyógyszert küldött. — HÚSZEZER FORINTOT jövedelmezett az olajlen a dor- tnándi Vörös Hajnal tsz-nek öt holdról. Átlagosan 5.65 mázsás termésük lett. — A SARUDI Kossuth Tsz negyven holdon termelt szerződéses borsója átlagosan 13.5 mázsával fizetett. A borsó több mint 800 ezer forint jövedelmet ad, prémiummal együtt. Eúc§úznak a gólyák A szokás! ól eltérően már augusztus 10-én többszáz gólya gyűlt ösz- sze a Balaton mellett Kéthely és Marcali község határában és elindultak Dél felé. Bizunk benne, — hegy elszámították magukat... FILM SÖTÉT CSILLAG Az Egri Vörös Csillag Filmszínház augusztus 23—26-ig bájos német filmet, a Sötét csillagot mutatja be. Fekete, boglyas hajú fejecskéjével, egy bohóc maszkjában mutatko- zik be a cirkusz porondján Taxi. a félvér lányka, Monika szerepében. Monika egy felsőbajorországi faluban él nevelő anyjával. Egy napon az iskolában azt a furcsa kívánságát mondja el, hogyha felnő, parasztasszony szeretne lenni. Mónikát kinevetik a többiek, „ki látott még fekete parasztase- szonyt?” Monika sírva fakad és a megértő tanító néni sok tapintattal segíti. Elviszi őt a városba, ahol a cirkusz artistái között keres számára új otthont. Itt új barátokra tcd&l, ahol senki sem veti szemére fekete bőrét. Az ötéves tei~v végére minden Heves megyei községnek lesz művelődési háza Heves megye városaiban és falvaiban a felszabadulás óta több mint 50 művelődési házat hoztak létre Ebben az évben tovább szaporítják a kul- túrotthonok számait A lakosság nagyarányú segítségével gyors ütemben épül a művelő- ; dési ház Atkáron, Nagyrédén, Váraszón, Domoszlón, Átány- ban, Bekölcén, Bátorban és 0 KÖNYVESPOLC Megjelent Jean Effel Az ember teremtése cimű képes albuma A Magvető kiadásában m|ost jelent meg Jean Effel, a világhírű francia rajzolóművész Az ember teremtése című képes albuma. A könyv előszavát Örkény István írta, a kísérő szöveget Bartócz Ilona és Boldizsár Iván fordította Űj magyar és külföldi regények, elbeszélések, színművek Az elmúlt napok könyvterméséből több új magyar és külföldi regény emelkedik ki. Az Uj Magyar Könyvkiadónál jelent meg Bannerjee A Pad- ma hajósa című színes, izgalmas regénye a bengáli hajósok életéről. Ivan Frankó, a nagy ukrán író Emberek című elbeszélés kötete és Leonyid Leonov Az üstökös című regénye egy energetikai kutatóintézet vezetője nagyjelentőségű találmányának bonyodalmairól Nazim Hikmet, a jeles török író három színművét tartalmazza a Legenda a szerelemről c. kötet. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonsága Szuszich Mária Tavasztól télig című napló-formában megírt társadalmi regénye. Egy 14 éves lány naplójából az olvasó elé tárul egy iezüllő dzsentri-család története a századforduló idején. Az Olcsó Könyvtár új kötete Darvas József A törekvő című nagysikerű történelmi regénye, amely a Hunyadi-jubileumra jelent meg. Mi az igazság Jugoszláviáról A jugoszláv és a magyar nép közötti békességre, barátságra való törekvést szolgálja a Hazafias Népfront most megjelent népszerű képes kiadványa: Mi az igazság Jugoszláviáról? A szerzők: Fekete Sándor, Gondos Ernő, Horváth László és Tatár Imre nagyobbrészt személyes tapasztalatok alapján igyekeznek választ adni azokra a kérdésekre, amelyek a mai Jugoszláviával kapcsolatban felmerülnek az újságolvasó, rádióhallgató emberekben. Személyes tapasztalatok: ez a füzet legfőbb erény«. H)0ZIK fifyüSOKA Egri Vörös Csillag Filmszínház: Augusztus 19—20-ig: Papa, mama, feleségem meg én (francia). Augusztus 19-én vasárnap de. matiné: Kávéház a körúton (csehszlovák). Augusztus 20-án hétfőn de. matiné: Tavasz a jégen (osztrák). Augusztus 23—26-ig: Sötét csillag (német). Egri Bródy: Augusztus 19—22-ig: Egy nap a hírőságon (olasz). Augusztus 24—29-ig: Rumjancev ügy (szovjet). Egri Béke: Augusztus 18—20-ig: Papa, mama, feleségem meg én (francia). Egri Szabadság: Augusztus 19—20-ig: Déryné (magyar). Gyöngyösi Szabadság: Augusztus 19—22-ig: Rembrandt (angol). Agusztus 19-én, vasárnap de. matiné: Felszabadult föld (magyar). Augusztus 23—24-ig: Es megfordult a szél (ausztrál). I Gyöngyösi Puskin: Augusztus 19—20-ig: Kék késését (lengyel). Augusztus 20—22-ig: Félelem bére (francia). Augusztus 19-én vasárnap de. matiné: Kémek a vona on (cseh). Augusztus 23—24-ig: Rumjancev ügy (szovjet). Hatvan: Augusztus 19—22-ig: Holnap már késő (olasz). Augusztus 19-én vasánap do, mâtiné: Őserdő foglyai (szovjet). Augusztus 23-án: Rómeó és Júlia (szovjet). Füzesabony: Augusztus 19—20-ig: Mary hercegnő (szovjet). Augusztus 21—23-ig: Első számú közellenség (francia). Augusztus 24—25 : Gyötrelmes éjszaka (jugoszláv). Pétervására: Augusztus 19-én: Balkezes újonc (szovjet). Augusztus 20—22-ig: A kapu bezárul (jugoszláv). Augusztus 25—26-ig: Milliomos él sserelmes (cseh). Egerf armoson. Ezekkel együtt |már 87-re emelkedik a megye jfalusi művelődési otthonainak a száma. Az ötéves terv végére Heves megye területén lévő rala- ! mennyi községben lesz művelődési otthon, ahol minden doi- ■ gozó és dolgozó paraszt kielégítheti megnövekedett kaltu- ! ralis igényeit
