Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-11 / 63. szám

2 NÉPÚJSÁG 1956. augusztus 11., szombat iád*-*1 PARTUNK SZSLÍIi EGYSÉGE VOLT ÉS HMM SIKEREINK FORRÓSA — A Heves megyei pártükíivta hozzászólásaiból — Mint lapunk legutóbbi szá­mában közöltük, a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága aktíva ülésen tár­gyalta meg a Központi Veze­tőség július 18—21-i üléséből adódó feladatokat. Az aláb­biakban ismertetjük az ülésen elhangzott felszólalásokat. KALLÓS JÓZSEF elvtárs, a Mátravidéki Erőmű pártbizott­ságának titkára arról beszélt, hogy a pártbizottság tagjai az utóbbi időben már a munka­helyeken beszélik meg a dol­gozókkal a párt határozatait, s ebből fakadóan az üzem előtt álló feladatokat. A to­vábbiakban elmondotta a hatvani járás területén is ta­pasztalható még hogy kellő kivizsgálás nélkül elutasítják egyesek tagjelölt felvételéi, anélkül, hogy beszéltek volna az illetővel Kallós elvtárs vé­gezetül hangoztatta, hogy a Mátravidéki Erőmű dolgozói 10 ezer tonna szén megtakarí­tásával segítik bányászaink harcát. NAGY ISTVÁN elvtárs, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemi bizottságának elnöké az új munkamódszerek bevezetésének eredményedről számolt be, majd a tag- és tagj elölt! elvételről beszélt. Javasolta, vizsgálja felül a megyei pártbizottság, helyes-e az eddigi forrna, hogy előírják a pártbizottságoknak, illetve az alapszervezeteknek, mennyi tagot, illetve tagjelöltet kell felvenni. Beszélt a Tröszt szo­ciális problémáiról, s megálla­pította, hogy a dolgozók egész­ségügyi ellátottságában ko­moly hiány tapasztalható — a külső üzemek nagyrészében nincsenek fürdők, egészség- ügyi intézmények. MÁ.RKUSZ LÁSZLÓ elv­társ a Magyar—Szovjet Társa­ság részéről szó1 alt fel az ak­tíván. Hangoztatta, hogy a kö­zelmúltban elkövetett hibák nagy részéért nemcsak a fel­sőbb szervelv, hanem azok is felelősek, akik itt dolgoznak a megyében. Bírálta a beszámo­lok mert nem volt elég önkri­tikus, mely szerinte nem fog­lalkozott elég mélyen a> tör­vényességgel. A továbbiakban arx’ól beszélt, hogy a törvé­nyesség megszilárdítása érde­kében. a népi ülnököknek gok­kal aktívabban kell bekapc-so- lódniok az előttük lévő ügyek intézésében. A továbbiakban az MSZT munkájáról, a Szovjetuniót népszerűsítő propaganda mun- i káról beszélt Hangoztatta, j hogy a magyar—szpvjet ba- I rátság támogatása nemcsak az MSZT, hanem az összes társa­dalmi és tömegszerveknek fontos feladata. LENDVAI VILMOS elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról be­szélt, hogy a XX. kongresszus határozatai előtérbe állították a marxizmus—leninizmus gaz­dasági oldalát, ezt tette a Köz­ponti Vezetőség határozata is. A gazdasági kérdések megol­dása összefügg a társadalmi élet további demokratizálódá­sával a politikai kérdések megoldásával, — amelyek pár­tunk tömegbefolyását növelik. E feladatok megoldása meg­követeli, hogy a pártvezetés bizonyos kialakult munkamód­szereit felülvizsgáljuk, s annak egyes, nem éppen leghelye­sebbnek mondható formáit meg is változtassuk. A parancsolgatás helyett, az adminisztratív munkamódszer helyett a meggyőző, szervező, tömegvolitikai munkának kell előtérbe kerülni. Ez a munka­stílus nem ismeretlen, csak fel kell eleveníteni, új tartalmat kell adni számára. A továbbiakban a tanácsok munkájáról szólt, s megálla­pította: gyakori jelenség, hogy nem történik meg kellően a tanácstagok felvilágosítása, ki­oktatása. Komoly hiba volt az is, hogy a tanácsülések után megváltoztatták az ott hozott határozatokat, nem egyszer előfordult, hogy ez éppen a j párt vezetőinek utasítására i történt. Amikor megállapítjuk, hogy tiszteletben kell tartani | a tanács tervét, határozatait i le kell szögezni azt is, hogy 1 ehhez a tanácsfunkcionáriusok | egymagukban kevesek, a párt- j nak, a pártfunkcionáriusoknak j is segíteni keli ebben. A to- | vábbiakban Lendvai elvtárs a | tanácstagság aktivitásának fo­kozottabb növeléséről és a kommunisták, a párt ezirányú feladatáról beszélt. BARTOLÁK Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke többek kö­zött a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásáról, TÓTH GYÖRGY elvtárs, a pétervá- sári járási pártbizottság első titkára a kommunisták példa- mutatásának jelentőségéről, a káderek neveléséről szólt, s hangoztatta, hogy nagyobb tü­relemre van szükség az embe­rek. s ügyes-bajos dolgaik iránt. Felszólalt az aktíván OLT KÁROLY pénzügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja is. Hangoztatta többek között: a Központi Vezetőség ülésé­nek az adja meg nagy jelen­tőségét, hogy volt bátorsága és keménysége olyan határozatot hozni, amely véget vetett a bizonytalanságnak, amely le­hetővé tette — mint Gerő elv- társ is mondotta —, hogy most tiszta lappal induljunk a fel­adatok megvalósítása felé. Ez­után arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség határozata mindenekelőtt ideológiai szi­lárdságot követel, megköveteli, hogy pártfunkcionáriusaink el­vi alapon döntsenek egyes vi­tás kérdésekben és csak addig folytassák a vitát, amíg meg­felelő határozat nem születik. A termelési feladatokról szólva, megállapította Óit elv­társ, ezek megkívánják, hogy a legnagyobb körültekintéssel, takarékossággal, a legkülönbö­zőbb termelővállalatok, ipari üzemek szinte fogaskerékszerű együttműködéssel végezzék a munkájukat. Itt tért ki ezzel kapcsolatban néhány felszóla­lásra is, melynek során han­goztatta, hogy az állami köl­csönök visszafizetésére vonat­kozólag éppen a termelőszö­vetkezetek megerősítésére, to­vábbi intézkedések történnek. Befejezésül hangoztatta Olt Károly elvtárs, hogy most ar­ra van szükség, hogy optimiz­mussal és bizakodással, teljes aktivitással vesse bele magát minden kommunista e felada­tok megoldásába, s járjon azon az úton, amelyen járni kell, a pártegységgel, a szocialista demokratizmusért. TÓTH SÁNDOR elvtárs. a hevesi járási párt végrehajtó bizottság első titkára bírálta a felsőbb szerveket, s hangoz­tatta: akkor várhatnak a fel­sőbb szervek önállóságot az alsóbbaktól, ha egységesen irányítják azokat, s a felme­rülő kérdésekben egységes az állásfoglalásuk is. KONDORA TIBOR elvtárs, a megyei ügyészség vezetője az ügyészség munkájáról, a szo­cialista törvényesség megszi­lárdulásának eddigi eredmé­nyeiről beszélt. SÁLYI JÁNOS a Hazafias Népfront Heves megyei elnöksége nevében a Népfront mozgalom eddigi eredményeiről, feladatairól szólt, s kérte a párt segítségét a mozgalom további megszi­lárdítására. Az aktívaül.és Erdélyi Fe­renc elvtársnak, a Heves me­gyei pártbizottság titkárának zárszavaival ért véget. Megszilárdítjuk a pártdemokráciát ■ lei A KV. legutóbbi határozatá­nak sok hasznos tanulsága kö­zül leginkább a pártdemokrá­cia megszilárdításáról szóló rész vonatkozik ránk a leg­jobban. Hosszú ideig ugyanis nem tudtuk, mi okiozta azt, hogy párttagjaink passzívak, elszakadtak a vezetőségtől. Most a határozat nyomán tud­tuk csak felfedni hibáink iga­zi okát, azt, hogy megsértet­tük a pártdemokráciát. Nem foglalkoztunk eleget a pártta­gokkal, nem kértük ki véle­ményüket egy-egy dologban, s így egyikük sem érezte, mi­lyen feladata van a demokra­tikus centralizmus elve alap­ján működő pártalapszerve- zetben. A pártvezetőség sok­szor a tagok megkérdezése nélkül döntött egy-egy ügy­ben s úgyis mondhatnánk, hogy a vezérkar elszigetelten, a tömegekre, a hadseregre való támaszkodás nélkül vívta a maga harcát. A határozatot részletesen át­tanulmányoztuk és Petőfi al- táró kommunista bányászai­nak egyöntetű helyeslése után leszűrtük annak tanulságait, s; megbeszéltük a pártdemokrá-- cia teljes érvényrejutásának; feladatait. A jövőben az eddi- - ginéi jóval többet foglalko- ■ zunk a párttagsággal, s a i pártcsoportbizalmiakkal, hi­szen ők fontos összekötő ka­pocs szerepét töltik be a ve­zetőség és a tagság között. Ez­után minden fontosabb kér­désben a taggyűlésen, a tag­ság jóváhagyásával hozunk döntést. Reméljük, hogy az új intézkedések, az új munkastí­lus alkalmazásával növekedik majd nálunk a tagság aktivi­tása, és teljes erővel érvényre jut a pártdemokrácia. Petőfi altáró bányászai szép termelési eredményekkel kö­szöntötték a határozatot A ha­tározat megjelenésének nap­jaiban mindig túlteljesítették tervüket, s a múlt hónapba» 2000 tonna szenet adtak ter­ven felül. Az üzem dolgozói­nak minden törekvése az, hogy a harmadik negyedévbe» elnyerhessék az élüzem kitüa- tetést. Tóth Ferenc vájár, pártvezetőségj tag Kétszáz éves a Megyei Tanáeshús Szerda délután jubileumi ünnepséget tartottak a Heves megyei Tanács dolgozói. Ezen a napon ünnepelték a megyei tanácsháza 200 éves évforduló­ját. A jubileumi év alkalmá­val rendezett ünnepségen dr. vezetője ismertette a kétszáz éves ház történetét. A megyeháza 1756-ban ké­szült el. terveit Grel Mátyás egri építész készítette. Még az év nyarán Barkóczi főispán el­nökletével megtartották benne az első közgyűlést. Az elmúlt rendszerről sokat­mondó kétszáz évés épületei sok idegen látogató keresi fel ezek­ben a napokban. Megcsodálják a Közép-Európában páratlan ko­vácsolt vaskapukat, melyet Fa- zóla Henrik készített. Igazságosan intézzék a lakáselosztást és a karbantartást Egerben Közismertek Eger város la­kásproblémái. Ugyanezt mond­hatnánk a megye másik két városáról is, de ez esetben ki­mondottan az egri lakásviszo­nyokkal kívánunk foglalkozni. A problémák többé-kevésbé azonosak, s a hibák — kisebb- nagyobb mértékben — sajnos, másutt is megtalálhatók. Pártbizottságaink, az illeté­kes megyei, városi szervek, a sajtó, évek óta különféle el- j gondolásokkal. segítségnyújtással próbálnak enyhíteni a még ma is sóSyoe fiats ás viszonyokon Egyrészt, hivatalok összevoná­sával, egyszerűsítésével. A fel­szabaduló helyiségekben la­kást készítettek például a Sztálin út 1. 59, a Mártírok tere 1 a Bajcsy Zsilinszky úton, a volt begyűjtési hivatal helyén, stb. Kilenc család ju­tott otthonhoz az Egészségház utcában épített lakástömbben. Nem is szólva arról, hány em­ber kért az államtól hosszabb időre szóló kölcsönt — még alig összekerült fiatal házasok is! — és épített egészséges, mapsugaras házakat Nyugod­tan elmondhatjuk máskor 10 év alatt nem láttunk annyi új házat, mint most akárcsak egy esztendő elteltével is. Te­hát van bizonyos fejlődés, né­mi enyhülés a lakásfronton, de ez még mindig kevés. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy egyre több a fiatal házas, és hogy növekszik az emberek igénye is könnyű belátnunk, milyen komoly feladatok várnak ránk e téren a jövőben. Az állam ezután is biztosít köl­csönt, támogatja azokat, akik összefogva, nagyobb házak építésére vállalkoznak, s a második ötéves tervben is szá­míthatunk új lakástömbökre, vagy az eddiginél nagyobb lé­legzetű hivatal összevonásra. Mégis — mindezek mellett —• a lakáspanaszokbani a legna­gyobb enyhülést ezután is a VKG osztály adhatja az ál- andóan felszabaduló lakások ?yors és igazságos elosztásá- /al. Ez évben 809 igénylés érke- :ett az egri lakást) ivatallhoz s ■bből, sajnos, nem sokan kap­ák lakást. A kérésekhez szin- e valamennyien csatoltak ci­nét iu. Hónapokig kutatták el a költözködés, vagy más, gyé-b ok miatt üresen» maradt ielyLeégek'-t, s vártak az ille­tékesek döntésére határozat- hozatalára. Nem egyszer ér­kezett szerkesztőségünkbe pa­naszos levél, melyben azt ol­vashattuk: lassan már egy éve hogy az első kérvényt elküldtük, de az a lakás má­sé lett. Újabb után néztünk, persze azt sem kaptuk meg. Legalább nyolc lakást kutat­tunk már fel, de m; még min­dig a család a rokonság egyet­len szobájában szorongunk négy-öt gyerekkel. Tudjuk, hogy ugyanazt a la­kást sokszor tízen is igénylik, s végső soron csak egynek adhatják oda Csupán az a kér­dés, hogyan, és kinek? Sza­bály szerint a lakások odaíté­lésében egy bizottságnak kel­lene dönteni — azért írtuk hogy kellene, mert nem így történik. Szinte kivételi nélkül egy ember dönt, — a lakás­hivatal vezetője, Hajdú elv­társ. saját elgondolása alap­ján, vagy — és ez sokkal sú­lyosabb — mások befolyására. Igaz de csak k fogásnak te­kinthető hogy közel sincs annyi megüresedő lakás, mint amennyi igényílő. De ha eze­ket igazságosan és nem pro­tekció útján osztanák ki, sok­kal kevesebb lenne a panasz, a szidalom. Ma még ott tar­tunk, -— reméljük nem soká­ig —, hogy hat-nyolc gyere­kes család által kért lakás ki­utalását egyetlen télefonbe- szélgetés, vagy pár perces .barát” tárgyalás bármikor megakadályozhatja, — ha a zsinór végén igazgató, válla­latvezető, tanács-, vagy párt­funkcionárius beszél. Nm«£v is protekció, a«* tamceelséjg, at „!»h- jr” Az egri lakáshivatalban egy­mást érik a törvénysértések se szeri, se száma az olyan lakáskiutalásoknak, amelye- Kei nem az arra legrászorul­tabbak kaptak meg. Sok ve­zető beosztású ember igyek- ( szik magának megszerezni a legjobb lakást és kérésüket a lakáshivatal vezetője parancs­nak tekinti. Az ügyészség ope­ratív értekezletének kivonata hű tükörképe az említett szerv munkájának. Idézzük: „Az ügyészi munka komoly terü­letét képezi a lakásügyi tör­vényesség. Eger város tanácsa VB VKG osztálya által hozott határozatok jórésze törvénysértő, melyet a VKG osztály vezetője részben tuda­tosan hoz meg azzal a gon­dolattal hogy az ügyészség óvást emel, így az ő felelős­sége elhárul. Nem egy esetben a törvénysértő határozatot azonnal végrehajtja és az ügyészségi óvás alkatával már törvénysértő tényleges helyzet áll fenn» mtíyet alig lehet utólag megmásítani. Bár a megye» tanács VKG osztálya minden esetben helyt adott az ügyészségi óvásnak, a tör­vénysértő helyzet továbbra is fennáll, ezen a formán vál­toztál ni nem lehet.” Ez a helyzet, s ezért kell Kocsis Pálnak tíz gyermeké­vel a Diófakút utca 3. szám alatt két és félszer három és fél méteres konyhában és egy 5x5-ös szobában kínlódnia, mikor a legnagyobb gyerek már 17 éves. Ezért kell Szűcs András tanárnak csaíládjával a teniszpálya öltözőjében laknia, vagy Koncsur Bélának 5 gye­rekkel egy pincehely ségben. Hajdú elvtársat felelősségre vonták intézkedéseiért, a sok törvénysértésért és fegyelmit javasoltak ellene, mindez jo­gos, befolyásolhatósága, az emberek hitegetése, becsapá­sa miatt. De ezekért ő csak részben felelős, a nagyobb hibát ott és azok követték el, amikor és akik őt erre a be­osztásra javasolták és ennyi panasz ellenére s több mint egy évig hagyták munkaköré­ben. Akik ismerik őt, tudják, hogy szakmájában kiváló és más helyütt is rendesen, jól végezte a dollgát De hát nem lehet valaki mindenben egy­formán jó. Az is biztos, hogy nagyobb segítés, ellenőrzés mellett nála is másképpen alakult volna, de segítés he­lyett csak az utasításokat kap­ta — csak úgy, mint elődei. A protekció,, a „baráti tá­mogatás“, a törvények kiját­szása és a (lelkiismeret elhall­gattatására, mondjunk el egy jellemző esetet. Ezen keresz­tül aztán valamennyi , a la­kással kapcsolatban álló szerv, intézmény jelenlegi munkájá­val megismerkedhetünk. Egerben 1952 közepén a közületek és a lakosság igé­nyeinek ki elégítésére alakult az Általános Javító Vállalat, mely a városi tanács fennha­tósága alá tartozott. Ennek volt egyik ága, az épület- üveges- és képkeretező rész­leg, melyet idővel átvett a Finommechanikai később pe­dig a Tatarozó Vállalat. öt embert foglalkoztatott, sok volt a munkájuk, bár nehezen tudták számukra biztosítani a szükséges üveget, a hiányos éveleji tervezés miatt. Ez év- első hónapja ban felsőbb uta­sításra beszüntették a .lakos­ságnak végzett munkát, nem kaptak anyagot és az lett a vége. hogy április végén fel­mondtak nekik. Mind csalá­dosok. Ök munka nélkül, a város dolgozói pedig hóna­pokra üvegező részleg nélkül maradtak. Az öt üvegező pa­naszuk kivizsgálására levelet írt a Szabad Nép szerkesztő­ségébe, de ott az ügyet felüle­tesen kezelve úgy jártak el, hogy személyes utánajárás helyett a panaszt leküldték az „illetékes” szervnek kivizsgá­lásra. Máskor is előfordult már, hogy az átszervezé,s néhány embert ideiglenesen munka- nélkülivé tett. Csakhogy itt másrólj ennél sokkal többről van szó. Ugyanis Ftilöp elv­társ és a többi üvegező fdl­kereste a K1SZÖV elnökét, Polgár Miklós elvtársat, kér­ve, vegye át őket n KISZÖV. Mire Csordás elvtárs a KI­SZÖV megbízásából két felé is kapcsolatot, teremtett: tár­gyalt az üggyel akkorra már foglalkozó Tatarozóval, más­részt illetékeseknél próbált üveget szerezni. Pár nap múl­va sikerült egy negyedévre elegendő anyagot kapnia, de akkor már elkésett. Elkésett, mert a Tatarozó Vállalat, amely egyetlen tárgyalásnál sem beszélt az üvegezőhelyi­ség átadásáról csak az embe­rekről1., sebtében szétbontatta a részleg Alkotmány utca 13. szám alatt1 helyiségét, s több mint 30.000 forintos pótkeret­ből lakást épített az igazgató­nak. Különféle érvel«kel védekeznek az illetékesek Nem tudjuk ki, hogyan vé­li, de szerintünk az egész ügy kiinduló pontja ez a lakás­terv volt. A vállalat emberei még időnap előtt „stikában1’ felmérték a helyiséget és elő­re elkészítették a tervet. A részleg megszüntetése után al g 10 nappal már megkezd­ték á szoba-konyhás és külön garzonszobás lakás rendbeté­telét. Ma már benne lakik a Tatarozó Vállalat gépkocsive­zetője, mint főbérlő és az igazgató. Rózsavölgyi elvtárs, mint albérlő. Mellesleg mind­kettőnek volt lakása a Mak­iári úton. Milyen szerepük van ebben az esetben az egyes lakásszer­veknek, vezetőknek, túl az embertelenségen és a lelkiis- meretlenségen? Az Alkotmány utca 13. szám alatti hely ség soha nem volt lakás, tehát nem visszaalakításról van szó, tekintettel a nagy lakáskere­setre. Most mégis mindany- nyian arra hivatkoznak, hogy a „mindenből amiből csak le­het, alakítsunk lakást"-gondo- lat vezette őket. A ház mű­emlék, erre a városi VKG osztály idejében felhívta a Ta­tarozó Vállalat figyelmét, a- mikor's a Műemlékvédelmi Bizottság hozzájárulása nélkül nem adott engedélyt az átala­kításra De a Tatarozó, a meg­gyei VKG osztály patronálása alatt minden engedély nélkül többszörös törvénysértéssel, mégis megkezdte a munkát. Rohammunkával szedték szét a falakat, a berendezés fel­használható deszkái eltűntek, a szerszámok nagyrészét más anyagokért cserében elajándé­kozták. S mire a város illeté­kes szervei feleszméltek, már készen volt a lakás. A helyi­ségben hetek óta laknak, de még ma sem tudják felmutat­ni az építési engedélyt. S egy kissé furcsa, hogy enélkül is volt pótkeret, amit sokszor nagyon fontos munkára sem adnak. A műhely átalakítási mun­káit a Tatarozó Vállalat em­berei végezték, s mivel na­gyon sürgős volt, a Jókai úti javítási munkákról, mi több, a kórház renoválásáról is át­hoztak néhány munkást. Sür­gősebb volt, mint a kórház, vagy az iskola rendbetétele, megérte a «terven felüli mun­kaerő» alkalmazását is —, ahogy Rózsavölgyi elvtárs mondta. A költségeket termé­szetesen a KIK fizette, éppen ezért az lett volna a törvény­nek megfelelő eljárás, hogy az átalakítás befejeztével a la­káskulcsokat adják át a lakás­hivatal vezetőjének, aki aztán odaadja a legrászoruitabbnak. Itt követtek el egy .'olyan hi­bát, ami sok mindenre fényt derít. Önkényesen elfoglalták a lakásokat-, melyeket első perctől kezdve maguknak szántak, hisz egyéni terveik szerint építették, majd Hajdú elvtárssal írattak egy hamis határozatot, miszerint «az Al­kotmány út 13. szám alatti lakást, mely áll egy szoba, konyha, kamra, előszoba, WC, valamint egy külön sa»ba, előszoba W. C.-böl. mint szol­gálati lakást kiutalom a Tata­rozó Vállalat részére. Indok­lás: így kellett határoznom, mivel a Heves megyei Tataro­zó Vállalat saját költségén 34 275 forintért alakította át ezt. Aláírás: Hajdú Imre sa­játkezűig.» Ez igazolja hogy bármiről, bárhogyan tárgyalt a Tatarozó a KISZÖV elnöké­vel. vagy megbízottjával, erre a helyiségre első perctől szá­mított. Maguknak szánták és nem a város lakásproblé­máját akarták enyhíteni. Tehát: 1 öt embert kitúrtok munkájából s engedély nélkül építettek lakást 2. Jogtalanul megszerezték szolgálati lakás­nak. azaz maguknak. Boncol­gassuk tovább ezt n témát. A lí&z-afias Népfront 21 ssgygyűlése A Hazafias Népfront városi bizottsága augusztus 13-án dél­után 5-kor az Egri Pedagógiai’ Főiskola udvarán nagygyűlést tart. A gyűlés előadója Andién Erzsébet elvtársnő az MDP KV tagja és Mihály fi Ernő ország- gyűlési képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents