Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-08 / 62. szám

1956. augusztus 8. szerda NÉPÚJSÁG 5 A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT D kollektív szerződés két oldala — Rózsaszentmártoiii tapasztalatok — V askos folyóiratnak is be­illő, sűrűn gépelt, sárgafedelű füzet a Rózsai IX-es akna kollektív szerződése. Egyszerű külseje talán el sem árulja, hogy milyen fontos, értékes okmány ez a bányaüzem dol­gozóinak életében. Fontos ok­mány szerződés, kétoldalú kö­telezettség-vállalás, amely az üzem vezetősége és a dolgo­zók közötti megegyezés alap­ján jött létre. Ez a megállapo­dás szabályozza a bányaüzem életét, belső rendjét, a bányá­szok és az üzem viszonyát. Nem hiába nevezik hát az üzem alkotmányának. Fontos megállapodások, vál­lalások találhatók a sárga fedőlapok között. Igaz, ez még csak a papír, s mindez any- nyit ér, amennyit a gyakor­latban meg is valósítanak be­lőle. Lényege, tartalma nem a papíron, hanem a gyakor­latban látható meg igazán. Nézzük meg, hogy egy­két fontosabb dologban ele­get tettek-e szavuknak a szer­ződő felek. A termelési tervek teljesí­téséről szól a megállapodás első része. Afc üzem vezetősé­ge ebben a tervteljesítésre, a műszaki feltételek biztosítá­sára tett vállalást, s a szak­szervezet viszont a dolgozók nevében Ígéri hogy minden­kor a terveknek megfelelően dolgoznak. Mindkét fél dicsé­retére legyen mondva, ebben nincs is hiba. Nincs hiány a munkahelyekben, sikerrel ol­dották meg az aílsótelepi fron­tok művelését, elkészült a lő­szerraktár, három frontban alkalmazzák a farabló vitlát, s általában eleget tettek az ígért termelési és műszaki feltételek betartásának A dolgozók jó munkával viszo­nozták a bányavezetők intéz­kedéseit. Első féléves tervü­ket 105 8 százalékra teljesí­tették, s már éves vállalásuk­nak is eleget tettek. Az idén adósság vagy lemaradás soha nem terhelte még az üzemet. TT öbb fontos megállapodás született a dolgozók szakkép­zettségének emelésére is, de sajnos itt már korántsem ilyen örvendetes a helyzet. Rendez­tek ugyan egy műszaki to­vábbképző és balesetelhárítási tanfolyamot, de még mindig adósak a műszaki kör meg­szervezésével. Helyiség^ és fel­szerelés hiányára hivatkozva maradt el mindez. Nem volt robbantó vájári tanfolyam sem, holott három üyen tanfo­lyam létrehozását ígérték. Nagy hiba ez, mert kevés a lőmester és a szétszórtan elhe­lyezkedő elővájások ddlgozó'- nak sokszor hosszú ideig kell vámiok, amíg egy robbantó vájár hozzájuk is eljut és el­végzi a robbantást Feltétlenül mielőbbi orvos­lásra szorul a munkabérek el­számolásának jelenlegi rend­szere s ez nemcsak helyi prob­léma. Több dolgozó jogosan panaszolja, hogy három hónap alatt háromféle elszámolási rendszer szerint kapják kézhez fizetésüket és soha nem tud­ják előre, mennyi lesz az az összeg. A munkafegyelemre vonat­kozó megállapodások tapaszta­latai ismét azt igazolják, hogy ha a két szerződő fél összefog, akkor nincs semmi hiba. Az üzemi bizottság a szerződé­seknek megfelelően agitációs munkát végzett a munkafe­gyelem megszilárdításáért és az eredmény: júliusban nvnd- össze négy igazolatlan hiány­zó akadt. Szurdoki elvtárs, az üzemi bizottság elnöke nem kis büszkeséggel számol be arról, hogyan segítik a dolgozók munkavédelmét. A külszínen elkészült az elsősegélynyújtó hely, kétezer forintot fordíta­nak védőberendezésekre, nincs hiány a légcső ventillátorok­ban, jó a levegő effiátás, b z- tonságosak a szállítóvágatok. Igaz, a szakszervezetnek nem­egyszer ugyancsak sarkára kellett állni a dolgozók érde­kében. Sokáig bajok voltak a vízellátással. Egy idő óta u- gyanis nem lehetett alkalmaz­ni vízhordókat, a dolgozók vi­szont nem szívesen vitték be magukkal a bányába a vízzel teli kulacsot. Mos úgy javí­tottak a helyzeten a szakszer­vezet kezdeményezésére, hogy csappal ellátott, 25 literes vi­zeskannákat küldenek be min­den munkahely közelébe, és ott mindenki hozzájuthat a friss vízhez. Annál több hiba és zökkenő van gyakran a védőitaloknál Az alsótelepi fa idomozó bri­gád álllandóan 29 fokos me­legben dolgozik és az Üzem- élelmezési Vállalat nem tud­ja őket mindig friss szódavíz­zel ellátni. Mátra Imre és több dolgozótársa joggal ki­fogásolja ezt a rendszertelen állapotot. Az üzem vezetősége több helyes intézkedése közepette is megfeledkezett egy-két do­logról. Még mindig adós a bányatelepen lévő gyermekját­szótér elkészítésével, s a mun­kásellátás néhány kisebb kö­vetelményével. A kultúra és a sport támogatása nem hiány­zik a bányaüzem részéről, amit leginkább a jól működő színjátszó csoport munkája és a labdarúgó csapat sok szép eredménye igazol. Igen örven­detes, hogy a kollektív szerző­désen felül még azzal is se­gít k az ifjúságot, hogy a köz­ségi tanács és az üzem együt­tes munkával rendbehozatja a községi kultúrotthont. A ta­nács tízezer forintot ad erre a célra, a bánya pedig anyag­gal és munkaerővel nyújt se­gítséget. Ebben a helyiségben aztán a bánya és a község DISZ-fiataljai közösen fej­leszthetik tovább kultúr- és sportéletüket. A példákból látható, hogy a kollektív szerződés mily rész­letesen és sokoldalúan fogja át az üzem és dolgozóinak életét és betartása, vagy megsértése m'lyen hatással van a terme­lésre az emberek munkájára, hangulatára. A szerződés két­oldalú kötelezettség-vállalás, s az egyes pontok megsértéséért mindkét fél egyaránt felelős. Az itteniek is felelősök azért, hogy nem minden dolgozó is­meri ezt a fontos megállapo­dást. Ebben nagy része van a tröszt igazgatójának is, aki ígérete ellenére csak július hónapban tudta eljuttatni a dolgozókhoz a szerződés elké­szített, kinyomtatott példánya­it. Jobb későn, mint soha — tartja a közmondás, s ha ed­dig volt is néhány hiba, mindkét fél kötelessége azt mielőbb kijavítani. A szak- szervezeti bizotság a jövőben bátrabban küzdjön a dolgozók érdekében, legyen a bányászok igazi érdekképviseleti szerve. Helyes az a törekvésük, hogy a szerződés egyes intézkedésé­nek végrehajtását az illető re­szortfelelősök és társadalmi aktívák kötelességévé teszik. A munkavédelmi előírások el­lenőrzését például László Ta­más munkavédelmi felelős látja el majd a szakszerve­zet részéről. így a társadalmi aktívák segítségével egyre in­kább közüggyé válik a kollek­tív szerződés és a dolgozók el­lenőrzésével minden bizony­nyal sikeresebb lesz a végre­hajtás is. CSÄSZÄR ISTVÁN Életbelépett a vasút havidíjas dolgozóinak béremelése A vasútnál augusztus 1-én lépett életbe a béremelésre vonatkozó minisztertanácsi ha­tározat, amely mintegy 87 ezer vasutast érint■ A béremelés­ben részesülő dolgozókra ha­vonta 50 forinttal több jut, en­nél kevesebbet senki sem kap. Béremelést elsősorban az uta­zószemélyzet és azok a dolgo­zók kapnak, akik 700 forintot, vagy alig többet keresnek. Ugyanakkor az állandóan pénzkezeléssel foglalkozó vas­utasok régi jogos panaszát is orvosolták, s úgynevezett man­kópénzt kapnak. Ötszáz vagon „Aranyfácánt” készít az idén a Hatvani Konzervgyár A múlt hónap 28-án kezdte meg az idei paradicsom fel­dolgozását a Hatvani Kon­zervgyár. — Előtte egynapos próbaüzemeltetés volt, mely beigazolta a nagyjavítások si­kerességét. Ez a korai kezdet igen ritka dolog ennél az iparágnál, s hogy ez mégis így lett, az a termelők szor­galmas, jó munkájának és a kedvező időjárásnak köszön­hető. Július 26-án már meg­érkeztek Hatvanba az első szállítmányok Hort, Csány, Ecséd környékéről és a Jász­ságból. Az idei termés igen jónak mondható, holdankint 65 mázsás átlagra lehet szá­mítani Igen jó az idei para­dicsom minősége is. Magas a szárazanyag tartalma, és cu­kortartalma is, a tavalyi négy százalék helyett most a 6—7 százalékot eléri. így nem cso­da, ha a besűrítés után szép élénkpiros színű, ízes paradi­csomot nyernek belőle. Több, mint 5000 hold ter­mését kell feldolgozni a Kon­zervgyárnak az idén és ez kö­rülbelül 3000 vagon nyerspa­radicsomnak felel meg. Ebből a mennyiségből körülbelül 500 vagon készáru hagyja majd el az üzemet. A készter­mékek zöme exportminőség a legkényesebb külföldi igénye­ket is kielégíti. Minden bi­zonnyal szívesen fogadják majd Angliában és a többi országokban az «Aranyfácán* nevű hatvani paradicsomkon- zervet. A laboratóriumi vizs­gálat szerint a magas cukor- tartalmon kívül a paradicsom penész és feketepont számának százaléka is jóval kevesebb a megengedettnél A konzervgyár naponta 60 vagon nyersparadicdom fel­dolgozására képes. Ez a kapa­citás azonban csak augusztus második felében lesz kihasz­nálva, akkor érkeznek majd tömegesen a nagyobb szállít­mányok. Idáig már több, mint 100 vagon paradicsomot kon­zerváltak az üzem dolgozói, zömét exportminőségben. Ér­demes így dolgozni, mert a külkereskedelmi miniszté­rium minden vagon export­paradicsomért 1000 forint cél­prémiumot fizet így az ang­liai exportra szállítandó 150 vagon paradicsomért 150 ezer forint lesz a dolgozók jutal­ma. Serény és szorgalmas mun­ka fblyik a három műszakos üzemben. A lé-állomás dolgo­zói, Kópé János, Hegedűs Mi­hály és Fillér Károly brigád­jai mindig a tisztaság és a hi­giénia követelményeinek be­tartásával végzik munkájukat A besűrítésnél Kiss Ferenc, Kecskeméti Károly és Péntek Ferenc műszakjai versengenek azért, hogy most is élüzem le­gyen a konzervgyár és jó ter­mékeikkel öregbítsék a ma­gyar ipar hírnevét. Ciklusgrafikon szerint dolgoznak Petőfi aitáró frontjai A harmadik negyedév kez­detén az élüzem cím elnyeré­séért indultak harcba Petőfi altáró dolgozói. Ez igen nagy feladat, mert ehhez a negyed­év végére 103 százalékra kel­lene a tervet teljesíteni. Igaz, ennek most minden lehetősé­ge megvan és derék bányá­szainkból sem hiányzik az akarat. Jelenleg igen jól dol­goznak a 33-as, 39-es, 31-es frontok dolgozói, tervüket mindig túlteljesítik. Sajnos, a 41-es frontról már nem mond­ható el ugyanez. Jólehet, gyen­ge munkájukhoz hozzájárul a rossz geológiai viszony is, de ezen túlmenően a frontakná­szok rossz szervezőképessége is hátráltatja a munkát. Hu­szár János frontaknász legyen igényesebb beosztottjaival szemben, és mindenkor köve­telje meg az utasítások vég­rehajtását. Remélhetőleg ez­után ennél a frontnál is javu­lás lesz majd, mert most a ciklus szerinti munkaszerve­zéssel dolgoznak. A többi fron­tok dolgozói is ciklus szerint termelnek, melynek eredmé­nye gyakran a napi 114 száza­lékos teljesítmény. Elővájásaink dolgozói a gyorsvágathajtási versenyben vesznek részt, és ezek között most ismét Lőcsey Emil bri­gádja jár az élen. A brigádnál igen jó a munkszervezés min­den brigádtag tudja, mi a kö­telessége. Az északi Il-es ge­rincen egy F 4-eS gép is mun­kához látott, és a gépkezelők célja az, hogy megdöntsék a Xl-es aknánál elért 304 méte­res havi előrehaladási átlagot. Barna István, termelési felelős. Kerecsenden nincs hátralékos a gabonabeadásnál Ha én be tudtam adni, akkor bogy jönne az ki, hogy más meg ne adja be? Az az igazság, ha a törvény mindekire tör­vény — így gondolkoznak a be­adásról a kerecsendi dolgozó parasztok, s mikor arra került a sor, hogy az egyik termelőt Sári Ferencet el kellett számol­tatni, az egész falu egyetértett vele. Így igazságos, kötelezettsé­gét mindenkinek teljesítenie kell. És éppen ezért, mert így gondolkoznak nem is igen akad dolga a tanácsnak az elszámolta­tással. Mióta megkezdték a cséplést, ez volt az első eset, mert nincs a faluban hátralékos. Illetve előfordul, hogy 10—2Ü vagy ötven kilóval adós ma­rad valaki — ez a könyvelésnél derül ki — de az esetek több­ségében az a helyzet, hogy té­vesen lett beírva a beadási könyvekben, vagy az állami tar­talék után járó beadás nem volt bevezetve. Ilyenkor kimennek a dolgozó paraszthoz, megbeszélik vele, hogy mi a helyzet, s még aznap, vagy ha későn van, már másnap reggel viszik is be a gabonát. Kerecsenden eddig egy ember kivételével még nem akadt egy sem, aki ne a gép alól teljesítette volna a beadást. s nem csak a kötelező gabonát viszik be, hanem a szerződöttet is. Ügy szervezték meg a kere­csendi elvtársak, hogy mindig ott vannak a cséplés befejezésé­nél, segítenek kiszámolni meny­nyi kell házi szükségletre, ve­tőmagnak, beadásra, s mennyi marad felesleg. Meg is kötik a feleslegre azonnal a szerződést, hiszen magasabb árat máshol sem kapnának érte, s pénz mellé jól is jön a különböző kedvezmény. Eddig 200 dolgozó parasztnál fe­jezték be a cséplést de már több mint 200 mázsa gabonát adtak ú szabadon az államnak, amellett, hogy a beadást is teljesítették, tési megbízottak és a tanács tési megbízottak és a tanács dolgozói mindannyian a sikeres gabonabegyűjtés érdekében fá­radoznak. Munkájuk eredménye nem csak az, hogy még eddig nincs hátralékos a gabonabe­adásban, hanem az is, hogy­hogy egyre csökken a többi be­adási cikkel hátralékba lévők száma is. Mikor megkezdték a gabonabegyűjtést, 211 dolgoz» paraszt volt tejjel, tojással, ba­romfival hátralékba. A begyűj­tési hivatalban és a ta­nácsnál megmagyarázták min­denkinek, hogy aki a csépiéiig nem rendezi tartozását, annak búzában kell megadnia. Igye­keznek is, hogy mire a gép oda­ér ne legyen már adósság, s így a hátralékosok száma lecsökkent 120-ra. De ez olyan szám, ami szinte óráról órára csökken, ahogy haladnak előre a cséplí- gépek. Előbbre lendíti a gabonabe­adás ügyét a dolgozó parasztok versenye is. A begyűjtési dolgo­zók személyesen beszélgetnek el a dolgozó parasztokkal, a gäbe- nabeadási versenyről, s nyilván­tartanak minden versenyválla­lást. Így azután könnyű ellen­őrizni a vételijegyek könyveié sénél, hogy ki az, aki már tel­jesítette vállalását. A jó teljesí­tőket azután népszerűsítik, ki hják nevüket az átvevőhelye­ken lévő versenytáblákra. Dal­lal is köszöntenék őket, de saj­nos rossz a lemezjátszó, pedig sokat jelentene az is, ha egy- egy jól teljesítő dolgozó parasz­tot kedvenc dalával üdvözölné­nek. A gabonabegyűjtés első nap­jai, hetei, jó eredményt hoztak Kerecsenden. Most arra van szükség, hogy ezeket az ered­ményeket tovább is fejlesszék, hogy mire az utolsó udvarbál fordul ki a cséplőgép, akkor már teljesítve legyen a gabona- beadási terv is. Egy péidamutatá egyéni gazda Bodony kisközség a Mátra ol­dalán. Szép tiszta utcái felfelé kanyarodnak a hegynek. Ma­gasra rakott szekerek viszik a lekaszált takarmányt. Az udva­rokban cséplőgépek dolgoznak. A tanácsház falitábláján dicsérő cikkek. Az egyik a bodonyi Béke Tsz-t dicséri, ahol első­nek csépelték el és adták be a gabonát. A másik Farkas nb. Mátyást, aki már elvégezte má­sodvetését is és a tarlóhántását is. Szeretnénk vele találkozni, de a ragyogó tisztaságú portán csak feleségét és unokáját ta­láljuk. A gazda most is a föld­jén dolgozik. Ahogy Farkas né­ni elmeséli, sokat dolgoznak, mert csak ketten vannak és 11 holdjuk van. Már mikor leg­szebb volt az árpa és a búza nagy- jég hullott Bodonyra és elverte Farkas nb. Mátyás hat hold gabonáját is. Elkeseredtek akkor nagyon, hogy verejtéke*, hosszú munkájuknak ez lelt a vége. Azután szerencséjükre az Állami biztosító 2000 forint kár­térítést fizetett ki, így megve-r hették belőle a vetőmagot. Farkas nb. Mátyás pedig to­vább dolgozott, elcsépelt, elvé­gezte a tarlóhántást és a má­sodvetést is, és most éppen a gyönyörű herét kaszálja. Élüaem lett a szűcsi X-es és Xl-es akna —— .....———»<» 4ggWM«B3HBtMta3«I»iia»ii m -----­Ho gyan áli helyt az egerfarmosi Üj barázda Tsz tagsága Országos méretekben is ki­magasló termelési eredmé­nyeket értek el a második ne­gyedévben a szűcsi X-es és a Xl-es aknaüzemek dolgozói. A X-es akna ebben az időszakban 121, a Xl-es pedig 107 száza­lékra teljesítette tervét, együt­tesen nyolc és félezer tonna szenet adtak terven felül az országnak. Nemcsak a terv­teljesítés, hanem a többi ter­melési mutatók követelmé­nyeit is betartották a bányá­szok. A X-es akna meddő­százaléka például nem halad­ta túl a 0.3 százalékot, önkölt­sége 6.6. bányafa megtakarítá­sa pedig 18.5 százalékkal volt kevesebb a tervezettnél. Az ossz üzemi teljesítmény 18.3 százalékkal emelkedett, a ki­eső műszakok aránya pedig 7.4 százalékkal volt alacso­nyabb az elmúlt év hasonló időszakához képest A Xl-es aknánál a kieső műszakszám aránya 20.9 százalékkal ja­vult, az összüzemi teljesít­mény 4.3 százalékkal emelke­dett, a faanyagtakarékosság mértéke 2.2 százalékkal, az ön­költség csökkenése pedig 7.8 százalékkal volt jobb a terve­zettnél. A szép eredmények után méltán nyerte el mindkét ak­na az élüzem címet és a vele járó öt-ötezer forint pénzju­talmat. Messze földön jó híre van az egerfarmosi Ujbarázda Tsz- nek Terméseredményeik, jó­szágállományuk bizonyítéka a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyének, a szocialista mező- gazdaság magasabbrendűségé- nek. A látogatóban önkéntele­nül is felmerül a kérdés, mi a titka ezeknek az eredmé­nyeknek? Aztán sokoldalú komoly vizs­gálat, a tsz életének türelmes megfigyelése után a sok té­nyező közül különösen egy ra­gadja meg a figyelmet és ez: a tagság egyöntetű munkája, helytállása a ráháruló felada­tok megoldásában. Ha csak a jelenleg folyó gazdasági évet tekintjük is, számtalan pél­dát tudunk felhozni ennek igazolására. Ez tűnik ki a ka­pásnövények ápolásában elért szép eredményekből. Erről ta­núskodik az, hogy az aratást már július 24-én befejezték. Ebben segítséget nyújtottak a gépállomás aratógépei és kom­bájnja is, 216 holdon géppel végezték el ezt a fontos mun­kát. A kézi kaszások sem ma­radtak le akik a még szét­szórt területeken vágták le a gabonát Papp András, a nö­vénytermesztési brigád veze­tője mindig igyekszik a leg­sürgősebb feladatokat össze­hangolni, így mindig elegendő munkaerő áll rendelkezésre. E lelkes munka eredménye az is, hogy a tsz a cséplőgép alól 478 mázsát vitt a beadásba, ezenkívül 180 mázsára szerző­dést kötöttek. Nemcsak a fia­talok, de az idős tagok is pél­damutatóan veszik ki a részü­ket, Adorján Sándor 70 éve ellenére is versenyezve dolgo­zott az ifjabbakkal. Az idei feladatok végzése közben már a jövő évi még jobb termést biztosító felada­tok elvégzéséről sem feled­keznek meg, 250 holdon vé­geztek tarlóhántást és az ara­tás befejezése után elkezdték j a kukorica gazoló kapálását i is. Ezzel biztosítják a tiszta I gyommentes talajt az utóvete- mény számára. Cukorrépájuk 250—300 má- j zsás termést Ígér. Jó talajelő­készítés, trágyázás után került a mag a földbe, alaptrágya­ként káli és foszfortrágyát adtak, majd kikelés után két­szer fej trágyázták péti sóval. Persze a kapálásról sem fe­ledkeztek meg, eddig a csa­ládtagok bevonásával három­szor lett megkapálva. Az állattenyésztésben sem marad le a tsz. Tausz elvtárs a brigádvezető — aki különös gonddal igyekszik a feladato­kat teljesíteni. — Nagy Béla és Veres Antal jószággondo­zók jó munkájának eredmé­nyét jelzi a 10,5 literes fejési átlag. A sertésállományuk is igen szépnek mondható, 3® anyakocájuk mellett 22 hízó­juk van, 39 süldő már elő vaa készítve hizlalásra. Juhállo­mányuk különösen nevezetes, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra mennek a ko­sokkal és anyákkal. K>~ és Papp elvtársa k büszkék ezekre A je1 még .„e­kent t .; Jövőre há­rom ascavat létesí­tenek, ami a Földmívelésügyi Minisztérium már jóváhagyott­Szarka István, a járási párt vb. instruktora Büszkeségünk I Magyar József, az egri gép- I álló kiváló fiatal trak- t iristája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents