Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-04 / 61. szám

1956. augusztus 4. szombat NÉPÚJSÁG 5 Egy begyűjtési versenyfelhívás nyomában (Folytatás az első oldalról•) den községben ismét aktíva­értekezletet tartottak a be­gyűjtési munka megjavítására. Abasáron az aktívaértekezle­ten arról beszéltek, hogy a községi pártbizottság minden segítséget megad a begyűjtési munkához. A versenyt eddig tíznaponként értékelték, most ötnaponként állapítják meg, ki hogyan ill a versenyben. A községek versenyében Ka- rácsond, Nagyfüged jár az élen. Ebben a két községben megszervezték a munkát, nép­szerűsítik azokat, akik telje­sítik kötelezettségeiket. Sok kicsi sokra megy. Ez a közmondás jut az ember eszé­be akkor, amikor kiderül, hogy a tsz tagok háztáji gaz­dasága után kivetett beadás sokszorosára nőtt jónéhány helyen a hátralék miatt. A vi- sontai Petőfi termelőszövetke­zetben maga az elnök is hát­ralékos, a gyöngyösoroszi Feb­ruár 24. tsz-ben Besenyei Jó­zsef elnök 15 kg. baromfival tartozik. Egy másik apróság. Kará- csond, bár jól áll a begyűj­tésben mégis előfordultak ap­róbb hibák, amelyek egy idő­re, jelen esetben néhány nap­ra megakasztották a begyűj­tés munkáját. Karácsondon a mérleget felvitték az emeletre s a beadóknak oda kellett fel­cipelniük a terményt. Ez a mérlegfelvitel 40 olyan hátra­lékost szült, akik beadták vol­na a gabonát, ha nem kellett volna felvinni az emeletre. Vannak jó példák is. Na­gyon jó volna, ha a iárás ter­melőszövetkezetei példát ven­nének az atkári Petőfi Tsz tagjaitól, akik öt-tíz mázsa gabonára kötöttek szerződést. A gabonabegyűjtés előtt me­gyei értekezleten beszélték meg a soron következő felada­tokat Itt hangzott el először az a jelszó, hogy -"'tiszta lap­pal kezdjük a gabonabegyűj­tést»-. Hogyan sikerült ennek a jelszónak a valóraváltása a gyöngyösi járásban? Sajnos, az eredmény nem kecsegtető. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy éppen a gabonabegyűjtés előtti időben vették ki legtöb­ben a begyűjtési dolgozók kö­zül a szabadságot, másrészt csak a gabonabegyűjtés elő­készítésével törődtek. Ezek vonatkoznak a járás egészére. Most látogassunk el néhány község begyűjtési hivatalába, hogyan állnak a versenyben. NAGYKÊDÊN a begyűjtési hivatal vezetője a falut járta. Helyettese el­mondta: a baromfiból állnak a legrosszabbul, mert a máso­dik és a harmadik negyedév­re ütemezték be. 240 dolgozó paraszt tett versenyfelaján- lást, amelyben megfogadták hogy a cséplőgép mellől szál­lítják a gabonát a raktárba. Sajnos, nem sikerült a tiszta lappal-mozgalom, mert több, mint 200 hátralékosuk volt a kezdeti időszakig. Bár néhá- nyan, mint pl. Győri József és Mészáros László teljesítet­ték egész évi beadásukat, még mindig elég sok a hátralékos, j A földművesszövetkezetekben a zacskókra ráírták a jól tel­jesítő gazdák neveit. Az ál­landó bizottság eddig egyálta- i Ián nem működött. A közel­múltban választották meg Molnár Alajost új elnöknek. Talán az ő vezetésével életre- kel a község életében jelentős szerepet játszó állandó bizott­ság. Panaszkodnak, hogy ke­vés a hangszóró, nem tudnak jutalomdalt küldeni. Ezt a pa­naszt a járási tanács figyel­mébe ajánljuk. ATKÁRON ADÁCSON 80 fő tett vállalást és 10 hát­ralékos van. Itt sem talált megértésre a tiszta lappal- mozgalom, bár az utóbbi idő­ben javulás mutatkozik. Akik eddig elcsépeltek, hiánytala­nul teljesítették beadásukat. Sokat segítenek a földműves­szövetkezet dolgozói, beszélget­nek a hátralékosokkal. Tojás­begyűjtésből állnak a legjob­ban. Évi tervüket már 103 százalékra teljesítették. A ta­nács végrehajtóbizottságának elnöke mindennap meglátogat­ja a cséplőgépeket. VÁMOSGYÖRKÖN a vágómarhabeadással van baj. Nem engedik kiselejtezni a teheneket, pedig ha meg volna az engedély, teljesíteni tudnák a versenyben vállalta­kat. A begyűjtési állandó bi­zottság itt sem dolgozik kel­lőképpen. A hangos híradó éppen akkor küldte a jutalom­műsort a beadásukat jól telje­sítő gazdáknak. 170-en tettek vállalást. Azt kifogásolják, hogy a Terményforgalmi Vál­lalat nem foglalkozott egyál­talán a gabona értékesítési szerződés kötésével. a begyűjtési megbízott éppen a hátralékosoknál tartózko­dott. Két olyan gazdánál, akik a vágómarha- és a baromfi­beadással elmaradtak. Helyet­tese elmondta, hogy 217-en tettek versenyvállalást. Bár Karácsonddal való párosverse­nyükben lemaradtak egy ki­csit, mégis 60-an vannak olya­nok, akik évi beadásukat már teljesítették. A begyűjtési ál­landó bizottság itt sem műkö­dik kellőképpen, s a tanács­tagok is kevés segítséget ad­nak. Itt az úttörők dallal kö­szöntik az élenjárókat. Ebből a rövid körképből is sok minden kiderült. A gyön­gyösi járás begyűjtési mun­kája az utóbbi napok során megjavult Ezt az is tükrözi, hogy egy hét alatti előrehala­dásuk az éves versenyben há­rom százalék, a legnagyobb a járások között. Vannak szép eredményeik, Nagyfüged, Ka- rácsond, Gyöngyössolymos köz­ségekben, mégis ez a verseny nem úgy sikerült, mint kezde­tekor meghirdették. A Járási Begyűjtési Hiva­talnak jobban meg kellett volna szervezni a versenyt, szélesebb körben, a lehető leg­több embert bevonni. Persze elkelt volna a járási és köz­ségi tanácsok nagyobb segít­sége is. Általános tünet: a be­gyűjtési állandó bizottságok munkája egyáltalán nem ki­elégítő, nagyon vérszegény. A tanácstagok példamutatása na­gyon hasznos, de még nem I elég. Végezzenek nagyobb fel- világosító munkát Támasz­kodjanak a kezdeményezések­re, s azt se feledjék el, hogy a Megyei Tanács jutalmat tű­zött ki a megyében az első járásnak, és a járások első községeinek. Még nem késő. a gyöngyösi járás is megnyerhe- , ti a versenyt! VARRÖ BARNABÄS Van bor bőven.. Mint ismeretes, Hegedűs András elvtárs, a Miniszter- tanács elnöke országgyűlési expozéjában bejelentette a bo-' rok árának leszállítását is. Ezzel kapcsolatban beszél­getést folytattunk Dancz Pál elvtárssal, a Borfjorgalmi Vál­lalat egri telepének vezetőjé­vel, aki elmondotta: — A Borforgalmi Vállalata legteljesebb mértékig fel van készülve arra, hogy jóminő­ségű és olcsó bor kerüljön a fogyasztókhoz. Egernek igen közkedvelt és jó bora van. Egy időben azonban a hírné­ven csorba esett a rossz keze­lés miatt. Vállalatunk jómi­nőségű borokat adott ki a pincéből, mégis a piszkos hor­dó, s a rossz kezelés miatt gyakran tapasztaltuk, hogy ezek a borok elecetesedtek, ihatatlanokká váltak- Hogy ez meg ne történhessék, vállala­tunk a jövőben ellenőrizni fogja a borkimérő helyeket, és ahol meg nem felelő minő­ségű bort mérnek ki, a felelő­söket szigorúan megbüntetik Minden biztosíték meg van ahhoz, hogy Egerben ne Bu­dafoki, s egyéb borokat mér­jenek, hanem az egri táj jel­legének megfelelő borok ke­rüljenek korlátlan mennyi­ségben a fogyasztók elé, Jö­vőre megépül Egerben a pa­lackozó is, ami tovább javítja Eger és környékének borellá­tását. A jó, olcsó egri bor tehát adva van, csak fogyasztani kell! S' Átestek a tűzkeresztségen Nagyrédén ez év elején ala­kult meg a Győzelem Tsz Eb­ben az időben bőven foglal­kozott vele a sajtó és a rádió, később azonban magára hagy­ták. A 400 holdon gazdálkodó 84 új életet kezdő dolgozó pa­rasztot azonban továbbra is figyelemmel kísérte és segí­tette a pártszervezet, a tanács Az eddig megtett út igen gazdag tapasztalatokban. Fel­ütötte a fejét az ellenséges propaganda hangja, azt igye­kezett elhinteni a tagság közt, hogy kár minden erőfeszíté­sükért. ■ Erre a hangra, ha nem is so­kan, akadtak, akik hallgattak azonban minden nehézség el­lenére is győzött az új, s ma a tsz tagjai örömmel látják munkájuk gazdag eredményét Annak ellenére, hogy földjük 215 helyen (!) fekszik tehát a gépi erőt nem lehetett a kí­vánatos mértékben igénybe venni, igen szép termésered­mény mutatkozik. Nagy gon­dot fordítottak az állatállo­mány fejlesztésére. A bevitt tizenhat lóból kilencet elad­tak, s árából 14 tehenet vá­sároltak. Nemrég 10 anyako­cát vásároltak, mert a tagság azt tartja, hogy jószág nélkül nem sokat ér a gazdálkodás. Terveikben is, amit elég sze­rényen skabtak meg, — főleg ennek fejlesztése szerepel. 50 férőhelyes szarvasmarhais­tállót, 20 férőhelyes sertésfi- aztatót, 100 férőhelyes hizlal­dát, darálóhelyiséget fognak építeni a tanyaközponton. Jelentősen növelte jövedel­müket a szőlőoltványok készí­tése, amiből már az idén 250 ezer forint bevételre tettek szert. Tervbe vették, hogy jö­vőre az idei 300 ezer darab he­lyett a dupláját készítik és tíz holdon maguk is szőlőt tele­pítenek elsősorban a külföldön is keresett fajtákból. A bel­terjesség fokozása érdekében öt holddal növelik a kertésze­tüket is. Még alig pár hónapja, hogy ez a tsz megalakult Az ellen­ség hangja már alakulása pil­lanatában kudarcát jósolta. Ennek a jóslatnak csak annyi lett az eredménye, hogy a tag­ság még nagyobb elhatározás­sal végezte a munkáját, még jobb eredményeket ért el, még több jövedelemre tett szert, mint amire számított Előleg­re például mindössze tíz forint szerepelt a tervben, s már ed­dig tizennégyet tudtak kiosz­tani. Kenyérgabonából a ter­vezett 180 kilogramm helyett négy kilogrammot osztottak szét. De ilyen arányban lesz nagyobb minden más egyéb vonatkozásban is a terv. Most, a nagy betakarítási munkák idején egyre vidá­mabban megy a munka. Min­den tag tudja, hogy a jövő év még könnyebb lesz, több ta­pasztalattal rendelkeznek és a tagosítás következtében föld­jük sem lesz ennyire szétszór­va. Ezért úgy határoztak, hogy a KV. határozatának rájuk vo­natkozó részét maradéktalanul teljesítik, s így is elősegítik a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság megvalósítását. ERK1 JÁNOS A NÉPÚJSÁG S333S3S3 ELINTÉZTE Tassy Ferenc, hevesi lakos, szö­vetkezeti dolgozó panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz, misze­rint állásából jogtalanul elbocsá­tották és munkakönyvébe valót­lan bejegyzést írtak. Közbenjárá­sunkra a MÉSZÖV Tassy Fe­renc panaszát orvosolta; munka­könyvében helyesbítette a be­jegyzést és szövetkezeti áruda­vezetőnek visszahelyezte. A tarlóhántásról sem szabad megfeledkezni! Eddig mintegy 25 ezren jelentkeztek az országos mezőgazdasági kiállításra Heves megyében Heves megyében növekszik az érdeklődés az országos me­zőgazdasági kiállítás iránt. A látogatásra való jelentkezés néhány .napja kezdődött meg s máris huszonötezren hatá­rozták el, hogy megtekintik a nagy seregszemlét. Az érdeklődés különösen a termelőszövetkezeti tagok kö­rében fokozódott. Mezőtár- kány termelőszövetkezeti köz­ségben számos tsz-tag csalá­dostól utazik fel Budapestre, hogy a tsz apraja-nagyja ta­nulmányozza a sok hasznos látnivalót. A tagok különösen az új gépekre kiváncsiak, amelyek rövidesen a tsz-ekbe is eljutnak. A hatvani terme­lőszövetkezetek tagjai — akik közül eddig 150-en határoz­ták el részvételüket — a fej­lett agrotechnikai eljárások­kal ,a kiválóan tejelő tehenek fejési és takarmányozási mód­szereivel akarnak megismer­kedni. Nagyszámban tekintik meg a kiállítást a megye egyénileg dolgozó parasztjai is. Nagy- kökényesen, Boldogon, Csány- ban és a megye többi községé­ben már háromezren jelentet­ték be részvételüket. Mindenütt megkezdődött már a cséplés és az eredmé­nyek a biztató terméskilátá­sok valóraváltását jelentik. Bő­ségesnek mutatkozik a termés. De nekünk most, amikor egy esztendő fáradságos munkájá­nak gyümölcsét takarítjuk be, nem szabad csak a mával tö­rődni, hiszen nemcsak az idén akarjuk a jó termés előnyeit élvezni. Jövőre még többet akarunk, tehát ezekben a na­pokban gondolni kell már a jövő esztendőre is. Sokszor beszélünk arról, hogy a különböző új agrotech­nikai módszereknek, a pótbe­porzásnak, a négyzetes vetés­nek jelentős termésnövelő ha­tása van. Tartós, állandó ter- másnövekedést azonban csak akkor érhetünk el, ha az ag­rotechnikai módszereket ösz- szefüggően, folyamatosan al­kalmazzuk. Elsősorban a ta­lajművelésre kell nagyobb gondot fordítani. A talajműve­lés az aratás utáni tarlóhán­tással kezdődik. Számtalan előnye van a tarlóhántásnak, az egyik legfontosabb a talaj vízkészletének megőrzése. Egyrészt a párolgást akadá­lyozzuk meg vele. másrészt a nyári csapadék földbe jutását könnyítjük meg. Nagy segítsé­get jelent a gyomirtásban és ez fontos a kapás utóvetemé- nyek szempontjából. A tarló­hántás lehetővé teszi az ele­ven talajélet megindulását is. Kísérletek szerint a felhántott tarlóba az eleven talajélet ki­alakulása következtében há­rom-négy hónap alatt 30—40 kilogramm nitrogént kötnek meg a talajbaktériumok. Any- nyit, amennyit 100—150 kilo­gramm pétisó kiszórásával jut­tathatunk a talajba. Ugyan­csak kísérletek bizonyítják azt is, hogy a tarlóhántás elha­nyagolása 15—20 százalék ter­méscsökkenést jelent az utó- veteménynél. Számok ezek, amelyek az életben sok-sok ember kenyerét, hús, zsír, tej­ellátását jelentik. Szükség van tehát arra, hogy beszéljünk ennek a munkának a fontos­ságáról, annál is inkább, mert a kezdeti eredmények után el­hanyagolták. Gépállomásaink alig 25 százalékát teljesítet­ték tarlóhántási tervüknek, s ez azt jelenti a gyakorlat­ban, hogy termelőszövetkeze­teink elmaradtak ezzel a munkával. Nem jobb a helyzet az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknál sem. Arra van te­hát szükség, hogy gépállomá­sainkon a munka jobb meg­szervezésével gyorsabb ütem­ben végezzék a tarlóhántást, egyénileg dolgozó paraszt­jainknál pedig a tanácstagok segítségével szervezzék meg; hogy a hordás befejezése utáa egymást segítve végezzék a tarlóhántást is. Egy pillanatra sem szabad megfelejtkezni ar­ról, hogy a jövő év termés­eredményeiről van szó, Megyénk ügyvédeinek értekezlete Egerben Heves megye ügyvédsége a ! napokban tartotta értekezle­tét, melynek feladata volt, hogy a Budapesti Ügyvédi In­tézmények pártszervezetének kezdeményezése alapján meg­vitassa az ügyvédség, a szo­cialista törvényesség, általá­ban jogfejlődésünk jelen problémáit. Az értekezleten megjelen­tek a párt- és tanácsi szervek | képviselői, az Ügyvédi Kama­rák Országos Bizottsága és a helyi igazságügyi — bírói és ügyészi — szervek kiküldöttei, továbbá számosán a vállalati jogászok közül. Dr. Gál György az Egri Ügyvédi Kamara elnöke be­számolójában ismertette azo­kat a kérdéseket, amelyeket az Ügyvédi Intézmények párt- szervezete az ügyvédség szem­pontjából döntő jelentősé- gűeknek látott, s melyeket a pártszervezet feljegyzés for­májában eljuttatott a felsőbb párt- és állami szervekhez is. A XX. kongresszus a leghatá­rozottabban kiemelte és napi­rendre tűzte a legmagasabb- rendű demokratizmus meg­valósítását, — ezen belül a szocialista törvényesség legtel­jesebb biztosítását. A szocia­lista ügyvéd és annak munká­ja nélkülözhetetlen szerepet tölt be társadalmi életünk­ben. Az ügyvédség feladatát képezi a dolgozók és a szocia­lista szervezetek képviselete, jogaik és törvényes érdekeik védelme, a szocialista szerve­zeteit továbbfejlesztése, a jog­alkotás munkájában való ak­tív és alkotó közreműködés, mindenekelőtt a szocialista törvényesség erősítése. A szo­cialista törvényesség elképzel­hetetlen az ügyvédség jogvé­delmi, jogfejlesztő, tudomá­nyos és gyakorlati tevékeny­sége nélkül. Természetes azon­ban, hogy ezt a feladatot csak megfelelő összetételű, becsüle­tesen dolgozó, szakmailag és politikailag egyaránt jól fel­készült ügyvédség láthatja el. A szocialista típusú ügyvédi munka zavartalan kifejlődését az elmúlt időkben alapvető hiányosságok gátolták. E hiá­nyosságok gyökere az ügyvédi munka, általában az egész ügyvédség működésének a szocialista törvényesség szem­pontjából megengedhetetlen korlátozása, társadalmi — al­kotó erőinek sokszor teljes meg nem értése violt. Szük­ség van olyan széleskörű pro­pagandára, mely a szocialista törvényesség keretében ki­emeli az ügyvédi feladatok jelentőségét és tudatosítja a helyes és jó ügyvédi munka fontosságát. Ezen túlmenően i párt- és kormányintézkedé- I seknek kell biztosítaniuk azt, hogy az ügyvédi képviselet, általában a szakszerű jogvé­delem igénybevétele a jogélet minden területén ,tehát pl. ál­I lamigazgatás vonatkozásában, : továbbá a munkaügyi, egyez­tető bizottsági eljárásban stb. is megfelelően érvényesülhes­sen. A felszabadulás óta eltelt 11 év — de főképpen az utób­bi 5—6 év — az ügyvédség életében komoly fejlődést ho­zott. Az ügyvédek körében végzett politikai munka álta- I Iában a párt meggyőző, neve­lő munkája, az Igazságügymi­nisztérium Ügyvédi Osztályá­nak és az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának irá­nyító, szervező és felügyeleti munkája — értékesen érezteti hatását az ügyvédség legna­gyobb részének körében. Az ügyvédi munka fejlődé­sének iránya csak a munka- közösségi mozgalom lehet. Pártunk és az igazságügyi kor­mányzat minden segítséget megadott és megad ahhoz, hogy a becsületesen dolgozó ügyvédség minden tagja mun­kaközösségbe tömörülhessen. A munkaközösség intézménye, szervezeti megszilárdítása igen nagy mértékben javította az ügyvédek érdemi munkájának színvonalát is. Elért eredmé­nyeinket semmi körülmények között nem adjuk fel, válto­zatlanul és fokozott erőfeszí­téssel dolgozunk a szocialista ügyvédi forma megerősítésén egyben anyagi megerősítésük biztosításán, — de ugyanak­kor az ügyvédi munkaerkölcs szilárdságának irányában még fokozottabb követelményekkel lépünk fel. Hű kifejezői aka­runk lenni és vagyunk is rendszerünknek, segítjük a vi­taszellem kialakulását, az egészséges vitákból pozitívu­mokat várunk, de egy pilla­natra sem tűrjük a kártékony demagógiát, sokszor a -“vissza- felémenés» színét mutató meg­nyilatkozásokat. A jövőben még nagyobb eréllyel és szi­gorral fogjuk üldözni azokat, akik a kibővített ügyvédi munkaterületeken az elmúlt idők -“kijárásaival»-, korrup­cióval, törvénytelen eszközök­kel akarnak eredményeket el­érni. A közel jövőben lépések történnek majd a munkakö­zösségbe tömörült ügyvédek szociális helyzetének megja­vítása felé, — általában pár­tunknak és igazságügyi kor­mányzatunknak az a célja, hogy az ügyvédségnek az el- műit időkben kissé megnyo­mott gerincét kiegyenesítse. A haladó és becsületesen dolgo­zó ügyvédségnek ezt a továb­bi gondoskodást tisztességes, jó ügyvédi munkával kell ki­érdemelnie. Végezetül a kamara elnöke méltatta a fiatal Egri Ügyvédi Kamara működését. Konkrét eredményeket tudunk kimu­tatni megyei viszonylatban a munkaközösségek megszilár­dításának útján, a szakmai és politikai továbbképzés téré», az ügyvédek érdemi munká­jának ellenőrzése és megjaví­tása terén, — végül, de nem utolsó sorban a párt- és helyi szervekkel való kapcsolat ki­építése és megszilárdítása te­rén. Kamaránk a jövőben is a párt iránymutatása mellett a megyei ügyvédségnek valódi és hatékony érdekképviseleti szerve lesz. Ivádi József elvtárs, az MDP Megyei Bizottságának képvi­selője a XX. kongresszus tük­rében világította meg a szo­cialista törvényességet. Fel­hívta a figyelmet a XX. kong­resszus anyagának beható ta­nulmányozására, az állandó szakmai és politikai tovább­képzés fontosságára, mert csak úgy tudja az ügyvédség hiva­tását — helyes politikai tar­talommal megtöltve — ellátni. Megállapította, hogy a mun­kaközösségek működése ko­moly fejlődést jelent az ügy­védség életében. Van még sok hiba és hiányosság — ezen a téren konkrétumokat sorolt fel és éles bírálatot gyakorolt, — ezeknek a hiányosságok­nak a leküzdése megyei vi­szonylatban a fiatal egri Ügy­védi Kamara legsürgősebb fel­adatát képezze. Tóth Károly elvtárs, a Bu­dapesti Ügyvédi Intézmények Pártszervezetének titkára elő­adta, hogy a pártszervezet kö­vetkezetesen foglalkozik az ügyvédséget érintő minden fontos kérdéssel, igyekszik az ügyvédség munkáját segíteni és azt demokratikus tarta­lommal megtölteni. A párt áll annak a harcnak az élén, amely célul tűzte ki az ügy­védség helyzetével kapcsolatos problémák megvitatását, az ügyvédség szerepének kibőví­tését, ezzel kapcsolatban a szocialista törvényesség mara­déktalan megszilárdítását. A haladó ügyvédséggel szemben fel kell számolni a némelykor még jelentkező indokolatlan tartózkodást. Az értekezleten több érté­kes, a megyei ügyvédség mun­káját segítő hozzászólás hang­zott el. Dr. Szirányi Ferenc megyei bírósági tanácsvezetők dr. Baranyai Ferenc megyei ügyészhelyettes, dr. Papp Jó­zsef kamarai titkár és mások részéről. Az értekezlet alapján meg­állapítható, hogy a munkakö­zösségbe tömörült ügyvédek munkája területén pozitív fej­lődés tapasztalható. A jogke­reső dolgozók és a szocialista szervezetek elvárják a megye becsületes ügyvédségétől, hogy a jövőben munkájukkal hat­hatós tényezői legyenek a szo­cialista törvényesség maradék­talan érvényesülésének.

Next

/
Thumbnails
Contents