Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-28 / 59. szám
Aratunk', csépelünk Felemelkedésünk újabb szakaszának okmánya Csaknem kéthónapos vita után pártunk Központi Vezetősége az ország dolgozói elé terjesztette a második ötéves terv irányelveit. A vitában hazánk lakosságának eddig soha nem észlelt aktivitása bontakozott ki A legkülönbözőbb rétegek képviselői jelentkeztek szólásra, hogy észrevéte’elkkel, javaslataikkal segítség az ország vezetőit a szebb, biztatóbb iövtB megtervezésében. Megyénk dolgozói az országos fórumok mel'ett lapunk hasábjait <s felhasználták arra, hogy hangot adjanak elképzeléseiknek Polo- nyi Szűcs András, a Hatvani Konzervgyár fejlesztésének következményeiről számolt be hozzászólásában. A Mátravidéki Erőműből érkező levél a gazdaságos termelés és üzem- biztonság fokozása me'lett a dolgozók szociális helyzetének megjavítására tervezett intézkedésekről szólt. Hangjukat hallatták a mezőgazdaság szakemberei is. hogy javaslataikkal dolgozó parasztságunk 'munkájának eredményesebbé tételéhez nyújtsanak segítséget. A beérkezett iavaslatok gondos feldolgozása után került sor az irányelvek végleges kidolgozására és pártunk Központi Vezetősége, va’amint az egész ország elé való terjesztésére. Dolgozó népünk azóta már részleteiben is áttanulmányozta az irányelveket, amelyekből központi gnndo’atként az emberről való gondoskodás messzemenlően emelkedik ki. Az egész terv hazánk anyagi és kulturális megerősítését, az életszínvonal emelkedését célozza. Realitását mi sem bizonyítja jobban, mint Hegedűs elvtárs beszámolójának az a része amelyben a tervkészítés alapelveként a szilárd megalapozottságot — józan mérték- tartást emeli ki A terv összeállítói gondosan feimérték hazánk helyi adottságait, meghallgatták a szakemberek véleményét, és ez a körültekintő, alapos munka eredményezte azt a biztonságérzetet, ami az irányelvek tanulmányozóiban keletkezik. Űj ötéves tervünkhöz már több tapasztalattal kezdünk, mint az előzőhöz. Első ötéves tervünk — különösen az 1951-ben végrehajtott felemelése után — sok tekintetben túlzott előirányzatokat tűzött ki. Az akkori feszü’t nemzetközi légkör megkövetelte honvédelmünk fokozott erősítését, ami az előbbi okkal együtt a közszükségleti cikkeket gyártó ipar és a mezőgazdaság viszonylag lassúbb fejlődéséhez, ezzel az életszínvonal átmeneti csökkenéséhez vezetett. Az 1953 júniusát követő időszakban viszont a jobboldali elhajlás súlyos következményeivel kellett meg- küzdenünk. ami népgazdaságunk további túlterhelésére vezetett. Ma részben tapasztalatokban gazdagabbak vagyunk, részben megváltozott nemzetközi helyzetben élünk. Tapasztalatainkból helyesen szűrte le a tervezet azt a következtetést, hogy elsősorban hazánk adottságait, népgazdaságunk sajátosságait kell alapul venni. Természetesen nagy mértékben felhasználjuk a nemzetközi helyzet újszerűségéből eredő lehetőségeket is. A szocialista világrendszer következetes békepolitikája eredményeként egyre nagyobb erőket tud mozgósítani a tagállamok gazdasági megerősítésére, nagyobb lehetőségek nyílnak a sokoldalú együttműködésre. Az elmúlt évek során kialakult a semleges országok békeövezete, amivel szintén baráti kapcsolatot tudtunk kiépíteni. De nem kevésbé fontos az a változás sem, ami a kapitalista államok egyes köreiben ment végbe, akik egyre hangosabban követelik a megkülönböztető embargó politika felszámolását és egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szocialista táborral való kereskedelembe. Gazdasági életünknek továbbra is az ipar — ezen belül a nehézipar — a vezető ága. Ma már nem igen kell sok magyarázat annak megértéséhez, hogy az életszínvonal emelkedésének útja a fogyasztási cikkek fokozott termelése, a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtése. Nem lehet ezen az úton haladnunk, ha nem jár a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlettségénél bizonyos mértékben mindig előbb a termelőeszközöket: gépeket, energiát, vegyicikkeket gyártó nehézipar. Csak akkor tudunk több és jobb ruhát, cipőt, élelmiszert juttatni rendszeresen fokozódó mértékben a dolgozóknak, ha az ezeket termelő gépekből megfelelő mennyiséggel rendelkezünk. Az ipari termelést — ezen belül a nehéziparét is — elsősorban a munka termelékenységének fokozásával akarjuk növelni. Ez azt jelenti, hogy a beruházások r.agy részét nem új üzemek létesítésére, hanem a meglévők korszerűsítésére használjuk fel. Az anyag- és energiael’átás megjavítása céljából nagy erőfeszítéseket teszünk új források feltárására, geológiai kutatásokra. Ebből a szempontból nagy jelentősége van megyénk területén Demjén határában feltárt kőolaj kinesnek is. Energia problémánk megoldásában egyre nagyobb szerepet játszik az atomerő felhasználása. amihez a Szovjetunió nyújt felbecsülhetetlen értékű segítséget. Mind eme'Iett az előirányzott öt milliárd forint a szénbányászat jelentős fejlődését eredményezi. Az anyagellátás megjavítása érdekében különös jelentősége van a műanyagok gyártá sának. A Tiszavidéki Vegyikombinát, a romániai földgáz felhasználásával nemcsak műanyagot. de a mezőgazdaság számára szükséges műtrágyát is biztosítani fog gazdaságunk számára. Nehéziparunkat nem minden irányban, hanem adottságainknak megfelelően fogjuk fejleszteni Így hazánk például elsősorban mezőgazdasági gépeket, kombájnokat, közlekedési eszközöket és műszereket fog gyártani. Más cikkeket — például személy^ gépkocsit, — ezután sem gyártunk, mivel azt kedvezőbb feltételek mellett tudjuk máshonnan beszerezni. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy iparunk egy-egy ágát nagyobb szériák gyártására állítsuk be, ami a minőség megjavítása mellett gazdaságosabbá teszi a cikkek előállítását. A mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű távlatait néhány számadat jellemzi a legkifejezőbben. Az irányelvek előírják, hogy 1960- ig az előző ötéves terv Időszakához képest 27 százalékkal több mezőgazdasági terméknek kell a lakosság élelmiszer ellátása és az ipar nyersanyag szükségletének megjavítására rendelkezésre állni. Mintegy 15 ezer hold új szántóterület megművelése mellett, félm l- lió hold rossz minőségű talaj megjavítását irányozza elő az új ötéves terv. A korszerű agrotechnika eredményeinek a műtrágyák és vegyiszerek fokozottabb felhasználása is nagy jelentőségű. Műtrágyából például az 1955. évi 5,6 kilogrammal szemben, 19,9 kilogrammot kell holdankint felhasználni 1960-ban. Ötszörösére fog nőni a vegyszerrel gyomtala- nított szántóterület. A magyar bor minőségének javítására a szőlők fejlesztését és a borászat korszerűsítését irányozza elő. Az állattenyésztés megjavításában nagy jelentősé ge lesz a különböző állati tápszerek, antibiotikumok használatának. A megnövekedett utas- és teherforgalom lebonyolítására jelentős mértékben fejlesztjük hazánk vasúti és közúti közlekedését. Különösen a villamosítás és dieselesités útján fogunk javítani közlekedésünk minőségén. Mindezek a gazdasági célok az életszínvonal nagy mértékű emelését célozzák. Az új munkalehetőségek nyújtása biztosítja lakosságunk foglalkoztatottságát. A munkaidő tervezett lecsökkentése már egyes iparágakban megvalósulási stádiumába lépett. A bérek közvetlen emelésén kívül a sok gyermekes családok jövedelmét emeli a esaládi pótlék növelése, fontos kérdés a nyugdíjasok helyzetének javítása amihez már 1957-ben megtesszük az első lépéseket. A dolgozó nő védelmét szolgálja a szülési szabadság két héttel történt felemelése, valamint a beteg gyermek ápolására biztosított táppénzes szabadság a gyermek harmad'k életévéig. A gyermek- nevelés területén nyújt nagy segítséget a dolgozó szülők számára a bentlakásos iskolák, napközi otthonok hálózatának kiépítése. Az áruellátás, a lakáshelyzet és a közlekedési viszonyok megjavítását célzó intézkedések is bizonyára sok dolgozó megelégedettségét váltják ki. Nagy súlyt helyez az új ötéves terv a lakosság egészségügyi és kulturális helyzetének megjavítására. Az ország egyes területeinek fejlesztéséről szóló részben, örömmel olvashattuk a megyénkre vonatkozó adatokat is. A vita időszaka lezárult. Az a százezernyi írásban, vagy más módon elhangzott javaslat, ami a Központi Vezetőséghez jutott bizonyítja népünk hatalmas aktivitását, a diadalmaskodó szocialista demokratizmus erejét. Az irányelvek kidolgozását végző bizottság bátran támaszkodott erre a szilárd alapra, s ezzel példát mutatott a helyi terveket kidolgozó üzemi, tanácsi bizottságok számára. Különösen a pártszervezetek őrködjenek a szocialista demokratizmus érvényesülése felett ezen a téren is, és „vállvetve minden becsületes partonluvüli hazafival kövessenek el mindent azért, hogy másod :k ötéves tervünk irányel- ve* maradéktalanul megvalósuljanak”... „je- lentősen növekedjék dolgozóink jóléte és erősödjek népi demokratikus országunk társadalmi rendje”. •aJA ‘ Folyik a cséplés az atkári Alkotmány Tsz-ben. Balog András fiatalos erővel adogatja fel a telt kévéket a cséplőgépre, ahol Erdélyi Irén és az etető kezéből gyorsan tűnnek el a kévék a cséplőgép szájában. 5 kg búza munkaegységenként A mesőtárkányi Győzelem Termelőszövetkezet az elsők közt halad az aratással. Végzik a csép- lést is. 301 mázsa búzával már teljesítették beadási tervüket, ötszáz mázsa búzára értékesítési szerződést kötöttek. Megkezdték a búzaelöleg kiosztását is, egy munkaegységre öt kilát adnak. (Halász Istvánná.) Teljesítették a másodvetés tervét Verpeléten már 80 százalékát learattuk a kalászosoknak. Folyamatosan halad a tarlóhántás is, s már teljesítettük a község másodvetési tervét. A cséplést még nem kezdtük meg, az előcséplési eredmények szerint árpából holdankint 14 mázsás termés várható. (Petrényi Mihály.) Jól fizetett a búza, 800 négyszögölön 350 kilót termelt, Antal János, egri dolgozó paraszt. _az az ef>ri Hatvani úti szérűskertben dolgozó cseplocsapat tagjainak. - Jó munkát végeznek, jó ebédet érdemelnek. Jó étvágyat! Első gabonát a begyűjtőhelyre Az átányi Kossuth Tsz-ben lefejezték a kalászosok aratását, 52 holdon elvégezték a tarlóhántást is. Elsőnek a községben ők kezdték meg a cséplést, s az első zsákokat feldíszített szekereken vitték a begyűjtőhelyre. Még a hét folyamán befejezik a cséplést, s teljesítik teljes egészében gabona- beadasi kötelezettségüket is. ff a - ráth Mihalv.) .Vasárnap is végezték a hordást Hon községben több mint 2700 holdon, nyolc nap alatt elvégeztük az aratást. Az aratás befejezése után minden erőnket a hordás megszervezésére fordítol- tuk. így hat nap alatt mintegy 85 ezer keresztet hordtunk be. még vasárnap is dolgoztunk, ezen az egy napon több mint 16 ezer kereszt került asztagba. Nagy H. István, Koos Illés, Varga Janos, Kovács István községi tanácstagok a gyors hordás érdekében megszervezték, hegy utcájukban, körzetükben összefogva dolgoznak. Megkezdődött a cséplés is, elsőnek Va iga János tanácstag gabonáját esépelték el, aki az első zsák terményt rögtön a begyűjtőhelyre szállította. (Tur- csányi László.) Befejezéshez közeledik megyénkben az aratás Megyénk nagyrészében, az északi és a kombájnterületek kivételével — befelezték az aratást és teljes erével megkezdték a hordást és a tarlóhántást. A tarlóhántásra különösen nagy szükség van, mert a jövő évi termés előfeltétele, hogy idejében végezzék el. Az idei jó termés annak is köszönhető, hogy az elmúlt évben a megyében több mint 50 százalékban elvégeztek a tarlóhántást Aratóbrigád Az egri járási tanács dolgozói közül 26-an aratóbrigádot alakítottak. Az ostorosi November 7 Termelőszövetkezetnél hat arató- pár egy nap alatt több mint öt holdon aratta le és rakta keresztekbe a gabonát. (Varga István. ) VllAG PR0UTÄMAI LGYÍSÚÜÍTÍHÍ NÉPÚJSÁG n HP híves megv£i bizottsága fgá megveí tanacs X. ÉVFOLYAM 59. SZÁM. ÄRA üfl FILLÉR 1956. JÜLIUS 28. SZOMBAT
