Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-14 / 55. szám
NÉPÚJSÁG 1956. július 14. Szomfc EGRI FŐISKOLÁSOK A DERÉK JELEOEK KÖZÖTT GYÖNYÖRŰ júniusi kora reggel. Már melegen tűz a nap, mikor kihajolunk a vonat ablakán. Lassan közeledünk a pályaudvarhoz, ahol hatalmas tömeg sorakozott fel. Nem akarunk hinni a fülünknek, mikor megáll a vonat és a városi zenekar fehér ruhás tagjai hangszerükhöz nyúlnak A következő pillanatban már boldogan üdvözöljük egymást Peliszov professzorral, a jeleci főiskola irodalomtanárával, akit eddig csak fényképről ismertem. Virágeső fogad ben- nühket. Kattognak a fényképezőgépek, a közönség tapsol, a zenekar .vidám dalokat játszik, a dalok hullámzó, egyenletes ritmusát csak a boldog egy- másratalálás csengő kacaja töri jneg néha. Á többszázas tömeg végén nyolc egyforma Pobeda-kocsi várakozik ránk. A taxaméterén piros és magyar nemzeti- szí|iü zászlócskákat lenget az enyhe szellő. Űtközben amerre csajk nézünk, mindenütt, ajtóban. kapuban, tereken és utcákon felénk integető, mosolygó ' embereket látunk. Autónk, amelyben Peliszov professzor felesége és kislánya is helyet foglalt, a főiskola épülete előtt állt meg. Itt is ujjongó sokaság, gyerekek és felnőttek egyaránt. A bejárat fölött piros alapon magyar és brosznyelvű felirat: „Dobro pozsálováty !" — „Udvözlégy!” Majd szobáinkba kísérnek bennünket, ahol újabb meglepetés fogad: a hófehér ágyakon egymásnak dűtött párnákat gyönyörű csipkehuzatok borítják, mintegy előre jelezve, hogy a csipkegyártás egyik ősi székhelyére érkeztünk. Jelecbe. amely már a 18. században is szállított Franciaországba finom veretű csipkét és amelynek csipkéi az 1937-es párizsi kiállításon az I. aranyérmet vitték el Tisztálkodás, reggelizés után azt a „parancsot" kapjuk, hogy 10 óráig pihenjünk De ki akar most pihenni?. . . Leszaladunk az udvarra, az ifjúság közé A jeleci és egri főiskolások már úgy beszélgetnek egymással, mintha örökké ismerték volna egymást. Dömötör Zoltán a Szovjetunióba érkezés első benyomásairól beszél Nyina Anyiszimovának. Szklánicz Vince a beszélgetés kezdeti nehézségeit úgy hidalja át, hogy Nyekrászov-műfordításából olvas fel részleteket Gál ja Po- valaevának magyar nyelven, a karcsú fekete Kovács Mária Ljusza Ivanovával hajol össze és én pedig keresem azt a kislányt, akinek néhányadmagá- val enyhe csalódást okozott a mai nap, mert levelező partnere helyett csak a neki küldött ajándékcsomagot tudtuk elhozni. Itt vannak a főiskola tanárai is. Beszélgetésünket azonban állandóan megzavarja a fényképészek hada, akiket most nem lehet kielégíteni, mindig újabb és újabb helyzeteket eszelnek ki, mi pedig nem akarván visszaélni a vendégjoggal, alázatosan engedelmeskedünk nekik. Kilenc óra után végre tudok magamnak néhány percet szakítani, visz- szavonulok a szobámba és a jegyzeteim fölé hajolok. TYIHOMIROV elvtárs, a Szovjetunió oktatásügyi minisztériumának egyik osztályvezetője Moszkvában csodálkozását fejezte ki előttem afölött. hogy éppen Jeleccel építettünk ki ilyen szoros baráti kapcsolatokat. Jelec a Szovjetunió viszonylatában kis városnak számít, bár lakosságának fi száma 90 ezer. Mint mondotta, állandóan szól a telefon és ez a „kis" város folyton azt kérdezi, mikor érkezünk mái meg. Még most is a fülembe cseng Tyihomirov elvtárs kérdése és amire akkor, úgy éreztem, nem tudtam teljes értékű feleletet adni, most, a város történetének oldalait lapozgatva, világosan áll előttem a válasz, megoldódik előttem a rejtély. A levelezésünk történeti körülményeinek véletlen szakaszától is eltekintve, jól, szerencsésen választottuk ki magunknak, testvérfőiskolánknak a> jeleci pedagógiai főiskolát és vele együtt Jelec városát. A nagyvárosok rohanó élete sohasem tud annyi közelsége! ! felevinni az emberi kapcsolatokba, mint éppen egy ilyen kis vidéki város. Emellett Jelec és Eger története sok közös vonást is mutat fel. Mindkettő ősi város és sokszor helyt állt hősiesen a haza védelmében. Jelecet 1146 óta ismeri az orosz történelem, 20 évvel később pedig az éppen ekkor Ázsiából előrenyomuló tatár-mongol had szétzúzta Ez aztán többször is megismétlődött, de a jeleciek mindig felépítették városukat, annak ellenére, hogy néha olyan hódítóval kellett összemérniük erejüket, mint amilyen a kegyetlenségéről híres Tamerlán mongol kán is volt, aki az egyik orosz város elfoglalása után annale 4000 lakosát élve temettette el, egy másik város bevétele után pedig arra adott parancsot, hogy 70 ezer embert fejezzenek le és a fejekből emeljenek bástyát. Az annak idején (14. század) Tamerlán hordái ellen harcolt és elesett hős jeleciek szépen ívelt boltozatos síremléke ma is ott látható Jelecben a gyönyörű, többkupolás, ezüstszínű székesegyháza közelében. Sokat szenvedett, de mindig helytállt Jelec a legutóbbi második honvédő háború idején is. A németek elleni partizánharcokban különösen Anna Gajtyerova, egy 16 éves kislány és Karaszjov, a Szovjetunió hőse tüntették ki magukat. A jeleci partizánok általában igen fontos szerepet játszottak a német fasiszták megsemmisítésében. A Szoszna-folyó mindkét partján elterülő ősi orosz város büszkén vallja fiának a nagy orosz kritikust és demokratát: Piszárevef (1840—1868), és a nálunk is ismert, 1954- ben elhalt jónevű regényírót: Prisvint, az orosz természet egyik utolérhetetlen művészi ábrázolóját. Jeleci a neves zeneszerző: Hrennyikov is. A város a szovjet hatalom évei i alatt szinte megifjodott és hatalmas fejlődésnek indult. Évenként másfélmillió méter csipke készül Jelecben. van villamossági és dohánygyára a határán terülnek el azok a bányák, amelyek kitűnő építőanyagot szolgáltatnak, és amelyeket a jeleci salakgyárak dolgoznak aztán fel A város tyúk- farmja évenként több, mint egymillió tojást ad az államnak. A főiskolán kívül van még zenefőiskolája, tanítóképzőintézete, és igen sok alsó- és középfokú iskolája. A város munkásai élénken részt vettek a nagy Októberi forradalom előkészítésében is. Kiterjedt harci szervezetük voit, erre vall a jeleci múzeumban látható sok-sok levél amelyet Lenin elvtárs intézett a jeleci pártszervezet tagjaihoz. Ugyancsak a múzeumban látható az a kis primitív távir- úakészülék szalagjával együtt, amelyen először vették tudomásul Jelecben Lenin elvtárs petrográdi táviratát arról, hogy megalakult a szovjet hatalom. Puskin a 19 század elején Jelecben járva, azt írja egyik könyvében, hogy a várt« nagy sara csak Ogyessza hasonló sarával mérhető össze, ma már bizonyára nem ismerne rá a régi rossz utakra, mert azok eltűntek és helyükbe szép, széles aszfalt utak léptek. PONTOSAN 10 órakor vonult be küldöttségünk abba a díszterembe, ahol szűnni nem akaró taps közepette már vártak bennünket a főiskola tanárai és a város, a párt, valamint a tömegszervezetek képviselői. Az ünnepélyes fogadást Peliszov elvtárs. az intézet igazgatóhelyettese nyitotta meg. Sorra bemutatta nekünk a jelenlévőket, majd a magyar küldöttség bemutatkozása után ismertette a jeleci főiskola rövid történetét és tevékenységét. Beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: bár kisvárosban élnek, de a nagy, erős Szovjetunió egyenrangú tagjai. A főiskola a moszkvai, leningrádi és a többi főiskolával teljesen azonos jogú képesítést nyújt. Arra törekednek, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak az országnak a kommunizmus nagy eszméinek a megvalósításában. Meghatottan mondtam köszönetét a küldöttség nevében orosz nyelven a meleg ünneplésért, majd egri búcsúbeszédemből idéztem. „Mikes Kelemen, a „Törökországi levelek” szerzője éegyik levelében azt írja, hogy az embernek az élete folyamán egy bizonyos mennyiségű kenyeret kell elfogyasztania, ez a kenyér azonban sokfelé elszórtan található és az embernek mindenüvé el kell mennie, hogy a számára lehelyezett kenyeret elfogyasz- sza ott, ahová számára lehe- lyeztetett Ki gondolta volna közülünk, hogy nekünk Moszkvában és Jelecben is helyeztek el kenyeret. hogy ide keli utaznunk azt megenni? De hogyan is gondolhattuk volna! Magunkfajta vékonypénzű tanárok és még vékonyabb pénzű diákok ilyesmire sohasem gondolhattak. Magunkfajta emberek legfeljebb gyalog vállalkozhattak azelőtt külföldi útra, mint Táncsics Mihály, vagy mint szolgadiákok, egy előkelő ifjú mellett cselédként élve, mint a nagy matematikus, Bolyai Farkas juthattak csak külföldre. Be kell vallanunk; ha még olyan szép fehér cipó csalogatott volna is bennünket Jelecbe, gyalog aligha indult volna el egyikünk is, hogy megehes- se azt. Szolgadiák sorsot is nehezen tudott volna bármelyikünk is vállalni. Hogyan gondolhattunk volna hát mi ekkora kirándulásra, ilyen hatalmas tanulmányútra régebben! Táncsics és Bolyai óta azonban nagyot változott a világ! Mi most egy nagy nép, a szovjet nép vendégei vagyunk, eljöttünk, hogy megegyük azt a kenyeret, amelyet Önök itt helyeztek el részünkre.” Utánam az OM osztályvezetője. Csukás István elvtárs emelkedett szólásra. A magyar és szovjet diákok szoros barátságáról beszélt, amelynek fényes bizonyítéka éppen az egri és jeleci ped. főiskola testvéri kapcsolata. AZ EGRI főiskola igazgatósága részéről Darvas Andor, a fizikai tanszék vezetője szólalt fel. Ő adta át az egri főiskola tanárainak tudományos munkáit tartalmazó legújabb évkönyvet a jeleci főiskola tanári közösségének. Friedrich és Szűcs elvtársak a párt, illetve a DISZ nevében adták át az egri dolgozók finom bikavérrel telt miniatűr hordóit és végül én fejeztem be az ajándékozást az orosz tanszék színes fényképalbumával, amely szemléltetően mutatta be főiskolánk életét. A beszédek sorát az ifjúság szónoka, Dömötör Zoltán zárta le. Oroszul beszélt, hangja kissé remegett az izgalomtól, de olyan gyorsan hadart, mint rendesen, mikor magyarul beszél. Oda is súgtam tréfálkozva Peliszov elvtársnak, gondolta volna-e valaha is, hogy ennyire hasonlít egymáshoz a magyar és az orosz nyelv . De' Peliszov elvtárs az indiszkrécióért bocsánatot kérve, Dömötör szavai után frappánsan és hangosan válaszolt megjegyzésemre. Szerinte, mondotta, nemcsak a magyar és az orosz nyelv hasonlít egymáshoz, de — és itt az egyik hallgatónőnkre mutatott — nincs különbség az orosz és magyar lányok között sem. egyforma szépen mosolyognak, közös célért küzdenek, vagy mi különbség van közöttünk, tanárok között, adta fel Peliszov önmagának a kérdést, akiket ugyanazok az eszmék lelkesítenek. És most igyunk ezeknek az eszméknek a győzelméért — fejezte be gondolatát a főiskola irodalomprofesszora. Dr. Bihari József (Folytatjuk.) Válás» Bikinire Néhány nappal ezelőtt ismét lőbb atomfizikusok, élükön a magasra emelkedett a gomba- szovjet tudósokkal, együttes erőalakú felhő Bikini szigete felett, vei, a legtökéletesebb tudomá- Ujabb atomrobbantási kísérletet nyos környezetben összegezhetik hajtott végre az Északamerikai tapasztalataikat, szentelhetik Egyesült Államok. A tűz, a gőz- minden tudásukat és képességei- gép, az atomenergia . . ., az em- két az új „aranykor”, az atom- beriség fejlődésének három nagy korszak megteremtésének, amiállomása. Az Egyesült Államok- kor az ember az anyag legpará- ban egyesek ezt a harmadik, ezt nyibb és egyben leghatalmasabb a talán legnagyobb állomást sze- alkotórészeit is a szolgálatába retnék a vér és a pusztulás kilo- állíthatja. Hatalmas erő az atom- méterkövével megjelölni. energia, s hatalmas erő, a békeS szinte válaszul arra a gom- szerető, népi demokratikus orszá- ba alakú felhőre, megalakult a gok tudós társadalma fog össze Szovjetunió és a népi demokrati- megfékezésére, felhasználására, kus országok nemzetközi atom- Ez egyben a poltikai jelentőfizikai kutató szervezete. Az sége is. Amíg a tengeren túl Atomkutató Intézet megszerve- újabb és újabb dollármilliókat zéséről szóló egyezmény leszö- fordítanak a szuperbombák elő- gezi, hogy a résztvevők ’’rsagy állítására, a magreakcióra, a jelentőséget tulajdonítanak az pusztítás szolgálatába való állí- atomenergia békés célú, az fására: az atomháborúra, — ad- egész emberiség javát szolgáló dig a másik oldalon a megsze- felhasználásának. . És az in- lídítéséért, az élet szolgálatába tézet kapui nyitva állnak mind- való állításáért folyik a szerve- ama államok előtt, amelyek ké- zett küzdelem. Egyik oldalon szék bekapcsolódni az atom- Bikini gombaalakú felhője, a má- energia békés felhasználását sík oldalon az atomerőmű, az szolgáló elméleti és gyakorlati atommeghajtású hajó. Az atommunkába. bomba füstje, igaz, messzebb látE kutatóintézet létrejöttének szik, de az erőmű árama ezerjelentőségét az első pillanatban szer messzebb halad a vezetéke- nem is könnyű felmérni. Tudó- ken, vive a béke, az alkotás, az mányos és politikai hatása szin- emberi erő világosságát. S ez a te felbecsülhetetlen. A legkivá- fétfy mindenhová bevilágít! SRÁCOK Két srác áll a járdaszélen, 'sebredugott kézzel, fehér madzaggal díszített sötétkék rövidnadrágban. Ha semmi más, a madzag, meg az egyforma rövid nadrág elárulja, hogy barátok. Állnak és öreges egykedvűséggel nézik az utca forgatagát. A magasabb, holmi bajuszcsökevény sö- tétlik szemtelenül pisze orra alatt, féligszívott cigarettát húz elő a zsebéből és rágyújt. A másik szó nélkül nézi a rágyújtás műveletét, s hirtelen oldalba böki barát fát. Nyári ruhás, mélyen dokolták nő lépeget mögöttük, csípő jén susogva zizeg a rakott szok- nya. Jó csaj, — nyugtázza a másik. Aztán összevillan a szemük, s továbbra is zsebredugott kézzel, a nagyobbik szájában fityegő cigarettával a nő után erednek. — Klassz lába van — állapítja meg a nagyobbik, műértően. — ...leér a földig — kuncogja el magát a kisebb. — Hülye! — hördült fel a kopott szellemességen a másik, aki úgy látszik már értékelni tudja a női szépséget. Loholnak hát a nő után kijeszített mellel, maguk sem tudják, miért. Az egyik üzlet előtt azonban hirtelen megtorpannak. Egy pillanat és feledve van a nő, a formás lábak, amelyek leérnek a földig és Poroszló kommunistái a kény ér csatában AMEDDIG a szem ellát, lelket vidámító kép fogadja az embert a széles poroszlói határban. Szőke gabonatáblák váltakoznak a kapások különböző árnyalatú zöldjével. A Tisza töltésétől a távol kéklő hegyekig gyönyörködhet a szemlélő ebben a színpompában, amelyben a parcellák év- ről-évre nagyobbak, jelezve a nagyüzemi gazdálkodás térhódítását. Mennyi aggódó figyelem kísérte a hosszú tél után nehezen tavaszodó határban a kenyér sorsát. Hogy most mégis öröm tölti el szívünket, abban — az időjárás kedvezőbbre fordulása mellett — döntő része van dolgozó parasztságunk kemény, fáradhatatlan munkájának. Nagy feladatok elé állította az idei időjárás a kenyércsata élharcosait. A tavasziak késői vetése, a sok eső — ami bár elsősorban kedvezett a növények fejlődésének, azonban hátráltatta a növényápolást, — hatalmas munkalendületet, fáradságot nem ismerő kitartást követelt tőlük. Mint minden nagyobb feladat megoldásához, így a kenyércsata sikeres megvívásához nagyjelentőségű segítséget jelent a párt útmutatása. Poroszló kommunistái idejében felkészültek az aratás, cséplés, begyűjtés politikai megszervezésére, a soronlévő harci feladatok megoldására. Mag József elvtárs, a községi pártbizottság titkára alig ért haza a füzesabonyi járási pártbizottságon tartott értekezletről, a község kommunista aktívái és a tanács dolgozói bevonásával összeállították a község aratási munkatervét. A kollektív munka eredményeként létrejött munkaterv felméri a tennivalókat és a rendelkezésre álló erőket. Poroszlón sok olyan helyi adottság van, amivel számolni kell. A hatalmas, 18 ezer katasztrális holdas határban (csaknem annyi, mint a pétervásárai járás összterülete!) 3044 katasztrális hold aratni viaió gabona vár a sarudi gépállomás két aratógépére, egy kombájnjára és a kézi kaszásokra. A munka már javában folyik, azonban a két aratógépet gondosabban kellett volna kijavítani a gépállomás dolgozóinak. A dolgozó parasztok a gépek munkáját ma már maguk követelik; nem úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor sok helyen még a tsz tagok is bizalmatlanul néztek rá Hogy a gépi munkával kapcsolatos bizalom ennyire megszilárdult, ehhez az előző évek jó munkáján kívül nem utolsósorban a község párttagjainak lelkes agitációs munkája is hozzájárult. Ugyanígy ennek tudható be az is, hogy ma már minden dolgozó paraszt belátja a viaszérésben történő gyors aratás fontosságát is. A munkaterv által előírt hatnapos határidő felett őrködnek a párt és tanácsapparátus dolgozói, és a bevont aktívák, akik áttekintve a helyzetet, gyors, operatív intézkedésekkel mindig a legsürgősebb helyre irányítják a szükséges erőket. A MUNKATERV részletesen kitér a hordás, a cséplés, a tarlóhántás, másodvetés elvégzésére is. Ebből a hatalmas határból mintegy 53 ezer csomó gabona behordása, körülbelül 200 vagon elcséplése jelenti a falu előtt álló legközvetlenebb feladatot. A hordáshoz elegendő igaerő és három vontató áll rendelkezésre, s a knenc cséplőgép is biztosítja a cséplés zavartalan leDonyoiítá- sat. Tarlóhántásra 3000 katasztrális holdat irányoztak elő. Ennek teljesítésére erősebb agitációs munkára lesz szükség, mivel egyes dolgozó parasztokat hátráltat az őszre kilátásba helyezett tagosítás. Másodvetést csak 400 holdon terveznek. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy a határnak mintegy 50 százaléka ártér, ahol — különösen az idén — a belvizek miatt csak júniusban tudtak vetni, ami másodvetésnek tekinthető. A kommunisták nemcsak szavakkal agitálnak. Molnár Lajos, a községi alapszervezet tagja két és fél hold búzáját már hétfőre learatta, és most segítséget nyújt másoknak. A tsz-ek alapszervezetei a község összesített terve alapján összeállították saját munka terveiket, amit a tagsággal megbeszéltek és ennek alapján folyik a munka. A nagy munkák zavartalan lebonyolítása érdekében mozgósították a földmüvesszövet- kezet dolgozóit is. A pártszervezet iránymutatásával kiegészítették árukészletüket a szükséges aratási cikkekkel. Elérték, hogy szalonnából húsból, aratópálinkából a szükséges mennyiség biztosítva van. Mozgóboltjaik pedig — amihez fogatot a tsz-ek biztosítanak — hűsítő Italokkal, dohányáruval, cukorkával és a szükséges eszközökkel felszerelve keresik fel az aratókat. A JÖVÖ ÉVI kenyér bizto sításának csak egyik oldalát jelentik ezek a folyamatban levő munkák. Ettől nem kisebb feladatot jelent a begyűjtés jó megszervezése és lebonyolítása. amihez igen fontos politikai segítséget adhatnak a község kommunistái. Poroszlón már az aratás beindulása előtt beszélgettek a dolgozó parasztokkal a begyűjtésről és a szabad gabona felvásárlásáról. Az operatív tennivalókat vasárnap a községi pártbizottság, kedden este pedig a kibővített állandó bizottság tárgyalta meg. Az itt kapott szempontok szerint végzik a népnevelők a felvilágosító munkát, amivel biztosítani fogják, hogy a múlt évihez hasonlóan, a község az idei tervét is teljesítse Már javában folyik az aratás. A község belterületén csak a gyerekek', s néhány idősebb ember látható, akik őrzik a házat, az apró jószágot. Szorgos kezek és gépek versenyben dolgoznak, igyekszik mindenki, hogy mielőbb magtárba kerüljön az idei gazdag termés. POROSZLÓ kommunistái a lelkes politikai előkészítő munka után sem hagyták abba agitációjukat. Ott élnek a falu dolgozó parasztjai között, legtöbben maguk is tsz-tagok, akik munkatársaikat nemcsak okos szóval, de példamutató tettekkel is nevelik. Ez az összeforrottság a záloga annak, hogy Poroszlón az idén is sikerrel vívják meg a kenyércsatát. Halasy László ugyanolyan bíráló szemmel méregetik most már a kirakatot, ahol cédula hirdeti az új Pannónia motorkerékpár árát. A motor öntelten, sőt filymálólag néz visza a srácokra, akik az üvegen keresztül szakértő szemmel veszik sorba a piros motor alkatrészeit. —A sógornak Csepelje van, igaz, hogy lemezvillás, de marhául húz.... — Ócska széria az már, a teleszkóp az az igazi... — ültél már motoron? — Kétszer is... — En már vezettem is... sokszor. Rém egyszerű.... — Ne hazudj... majd pont téged engednek motorra. — sértődik meg a nagyobb a másik szerencséjétől. — Becsszavamra ültem... de én öregem ilyet fogok majd venni,.... vagy Jávát. — Veszel? Miből? Ne add már a nagyol, mert orrba verlek. A kisebbik ismerve barátja hirtelenségét és erejét, hátrább húzódik és úgy mondja: — Tudd meg, hogy veszek, majd ha keresek. Ojjé, annyi pénzem lesz hogy... — Inkább adj most egy forintot... — Most nincs, de lesznek százasaim is... Kimegyek esztergályosnak, azok jól keresnek. A sógor is az, összeveri a háromezret is. A sógor úgy látszik tekintély a másik előtt is, elhallgat. Nézi még egy darabig a motort, amelyet tegnap is így néztek, s nyilván holnap is nézni fognak, aztán nagyot sóhajtva elindulnak hazafelé. Dél van, ebédelni kell. s a Mutter zűrözik, hogy hol csavarogtak már megint egész délelőtt. Különösen ez ugyan nem zavarja a két srácot. Este is zűrözni fog, hogy hol csavarogtak délután, s holnap is. holnapután is, mint ahogy már hónapok óta. Csavarognak az utcán. jó ég tudja honnan szerzett forintokkal, elmennek néha moziba. vagy strandra, aztán újia az utca, a csavargás... s a Mutter, aki zűrözik, az Apa, aki már csak legyint... Tizenöt évesek. Gimnáziumba nem vették fel őket, az MTH-ba se, üzembe se. mert azt a tör vény tiltja. Állnak hát az utcasarkon. és maguk se tudják, mi volna jó, hogy volna jó. Az öregek társadalma rájuk nem gondol? ______(gy-ój EGE R VAROS ANYAKŰNYVErOL Születtek: Lakatos László, Majoros Burai Éva, Szarvas Erzsébet, Greskovits Zsuzsanna, Já- gerszki János, Makó Róbert, Nyitrai Katalin, Tóth b. László, Király Rozália, Vágán Zsuzsanna, Müller Péter, Bíró Agnes, Nagy László. Házasságot kötöttek: Farkas József,—Bognár Ilona, Macslnka Árpád—Győri Mária. Birincsik István— Gulyás Erzsébet, Lukács József—Dóka Valéria, Grómann Lajos—Takács Erzsébet, Fejes Sándor—Trezsenik Anna. Kerepesi Lajos—Fazekas Ilona, Pozsonyi László—Kendemai Katalin, Capek József— Katona Katalin, Magyar Bazil—Petassevics Alexandra. Meghaltak: Lenkei István, Zblskó Ernő, Oláh István, Zalai József, Adám Pál.
