Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-07 / 53. szám
1956. jI, szombat NgPÖJSAG 5 TRAKTORISTÁKÉ A SZÓ Látogatókkal az egerszalóki Vörös Csillag TSz-ben HOZZÁSZÓLÁS — Eger idegenforgalmáért — városunk jobb ellátásáért — Erik a, hajlik a búzakalász.... A domboldalak, a síkságok nagy táblái szőkén várják, hogy az őszi árpa után ők is sorra kerüljenek, hogy végre mellettük is megálljon a kombájn, az aratógép. Kalászosunk szép termést igér, s már most számolnunk kell a nagy terméssel, hozzászámítva a szeszélyes időt is. Gyorsan kell aratni és még gyorsabban hordani, csépelni. Helyenként már megkezdték a búza aratását, pár nap és az „életet” töltik cséplőgépeink a zsákokba. Adjuk át a szót most a traktoristáknak, hallgassuk meg őket, hogyan készültek fel a nagy munkára. Knlacsik Mihály, Móri: A traktoristáknak ilyenkor már nincs nyugtuk. Köny- nyebb egy évet várni az aratásra és cséplésre, mint ezt a néhány napot, no de majd -eljön annak is az ideje. Felkészülve és örömmel várjuk, mert a tavalyi gyenge eredmény után most a kalászos nagyon szépen mutatkozik. Emlékszem, tavaly nyár közepén nagyon esős időt kaptunk, a gazdák nem tudtak kávézni, itt-ott sáros volt a kalász és úgy tönkretette a gépet, hogy alig tudtuk kijavítani. Sáros volt, mert egy rendelet miatt nem tudtak időben hordani, aztán meg örültek, ha menthették a kicsirázástól. Most is a csányi Kossuth Termelőszövetkezethez és a község egyéni gazdáihoz készülök, valószínű 10-e után kezdik az aratást Jó géppel (1200 MÁVAG) és egy jó cséplőcsapattal (vezetője Budai József, tagjai gyöngyösi emberek, már a hetedik nyáron dolgoznak velem) megy majd a munka, ettől nem félek. A gazdákhoz az a kérésem, hogy minél gyorsabb legyen a hordás, nehogy ez eső elakassza a munkánkat és ha úgy látják, nedves a kalász, pádon vagy udvaron szétterítve szárítsák. Gépünknél a megengedett szemveszteség négy százalék, de ha lehet, még egy százalékot sem engedünk. Cséplőcsapatunk nevében elmondanám még közös kérésüket. Tavaly és az azelőtti években hét végén kocsival hazahozták, hétfőn hajnalban pedig visszahozták az embereket, amikor nem kellett vasárnap csépelni. Tisztálkodásra és pihenésre jó volt ez a nap. Most úgy hallottuk, hogy nem kapunk gépkocsit. Pedig ez nagybaj lenne. Nem szeretnénk, ha vonattal járnának haza és félnapot várni kellene rájuk. Még a költség felét is megfizetnék, csak lenne kocsi. Hét éve vannak velem, szorgalmas, hűséges emberek, megérdemelnének ennyit! Szűrszahó Gusztáv, Lőrinci : Igaz, hogy nem traktorista, hanem főgépész vagyok, de ha már nekem is megadták a szót, élek vele, s elmondom, hogy gépműhelyünk hogyan segítette és segíti ezután is a nagy nyári munkákat. Szinte hagyományossá vált már, hogy Lőrinci minden évben teljesíti tervét. Nekünk megvolt a 100 százalék tavaly nyáron is, azt hiszem, egyedül nálunk a megyében. No, ezt így jól esik elmondani, de a dolog másik része az, hogy úgy is kell felkészülnünk. Van ott aratógépünk, egy kombájnunk, elég sokan igényelték; A javítással többnyire még ősszel elkészültünk, egy cseh gyártmányú gép maradt tavaszra, alkatrészre vártunk. Javításnál észrevettük, valószínűleg gyári hiba volt, hogy az aratógép fogaskerekei alig érnek össze, ezeket kitoldottuk. Hogy kevesebb ponyvaszakadás legyen, léccel szélesítettük meg a gép asztalát. Öröm a nagy termés, de a nagyobb gabona több géptörés, ezért nekünk bőven kellett beszerezni alkatrészeket. Itt-ott újítottunk is. Aratógépünkön például a régi kereket gumikerékkel cseréltük ki, így megakadályozzuk a keréktörést, és a hepe-hupás részen is köny- nyen felmegy rázás nélkül, ha kell, leengedjük a gumit. Ezeket a gépeket a dombosabb, nehezebb területre küldjük. Minden két aratógépre számítunk egy szerelőt, aki állandóan járja a határt, hogy mindig időben kéznél legyen. Ha pedig nagyobb hiba van a gépeknél, amit helyben nem tud kijavítani, behozzuk a műhelybe és gyorsan rendbehozzuk, még ha éjjel történik is, mert éjjeli szolgálat is van. Házilag készítettünk szalma- lehúzót, egyik Zetorunk a he- rédi Micsurin szénáját is ezzel hordta be, hogy aztán aratásnál beválik-e, azt hamarosan meglátjuk. Fajt Mihály, Dcík : Bizony, lassan kezdhetjük a cséplést. Ez a mi legkedvesebb munkánk. Én már öreg traktoros vagyok, a hatodik évet töltöm ebben a szakmában. Részt vettem az őszi, tavaszi munkákban, tavaszi tervteljesítésem 345 százalék. A két legfontosabb dolgot már elintéztem. Tegnap bent volt Bódi Márton, a cséplőcsapatvezetőm, tőle tudom, hogy a csapat készen van, bármikor kezdhetünk. A másik gép, amit még télen kijavítottam, öreg már, nem bántam volna, ha kicserélik újjal, de hogy máséval megcseréljék, annak nem vagyok a híve. Könnyebben elromlik, mint a többi és én már ismerem az orvosságát. Vidékem Vécs, valószínűleg az egyénieknél hosszabb 'ideig leszek Mivel nagy termés van, az őszi árpa cséplésére már most adtunk ki gépeket, nehogy a búza beértével torlódás legyen. A munkát elsőnek a vécsi Rákóczi-ban kezdem, s már itt meg kell nyomni a gombot, mert 29 vagon elcsép- lése nem gyerekjáték. Főként akkor nem, ha valaki, mint én, túl akarja teljesíteni. Ahogy a határban láttam, a gabonák jó termés mellett is változók. Itt szeretném felhívni a traktoristák figyelmét a gép jó beállítására, amely sokat jelent a szemveszteségben és a törésnél. Stupek Benedek, Heves: Kivételesen nem a gépek kijavításáról, vagy járásunk terméskilátásairól szeretnék szólni, hanem valami olyan dologról, ami szorosan összefügg az aratással, csépléssel, s régi szomorúsága a traktoristáknak: az élelmezésről, az ellátásról. Évekkel ezelőtt határozatba foglalták a traktoristák munkaruhával, csizmával, télen puf aj kával való ellátását, és nincs is ebben hiba, mindig megkapjuk. Igaz, hogy az olajos munka miatt ruhánk nem tart egy évig, még kevésbé 15 hónapig, amennyire nemrég felemelték. De fontos, hogy kapunk. Ellenben az élelmezést a mai napig nem tudjuk megoldani. Lehet tél, vagy nyár, egyre megy nekünk, ha a határban vagyunk, örökké hideg koszton kell élnünk. Volt már ugyan szó arról, hogy a termelőszövetkezetek adnak ebédet a gépvezetőnek, s nálunk a hevesi Petőfi, a tenki, az átányi tsz-ek nemcsak ebédet, de reggelre tejet, sőt pálinkát is adtak Miért nem lehet ezt máshol is megoldani, mikor a főtt étel nekünk is hiányzik? Vagy ha így nem, legalább azoknak a traktoristáknak, akik nem Saját, hanem más faluban dolgoznak, aratás idejében a napköziben lehetne szorítani egy ebédet. Hiszen mindössze két-három emberről van szó, s nyárion a pedagógusok nem étkeznek ott. — Csak egy kis együttérzés kellene Ezt kívántam elmondani az étkezésről. Remélem, lesz, aki meghallgatja. S ha már panaszkodhatunk, kis előrelátással, őszre gondolva, kérjük, hogy több és jobban felszerelt hálókocsit készítsenek. Nyáron a szabadban kitűnő fekhelyünk akad. ennél jobbat nem találhatnánk. De ha bejön a hideg, ezzel is baj lesz. Csak a mi gépállomásunkra kellene legalább 20 hálókocsi. Feljegyezte: DOBAI MARGIT Tizennyolc mázsára becsülik a tsz embermagasságú búzáját a környék dolgozó parasztjai. Cukorrépából holdanként 260 mázsás átlagtermést várnak. A Népújság június 20-i, szerdai számában megjelent „Apró dolgok, — de fontosak” c. cikkben komoly bírálat érte az Egri Vendéglátóipari Vállalatot is. A bírálat jogos volt, azzal egyetértek. Intézkedtem is, hogy az ízléstelen, alkalmi „kitelepülő” sátrakat részben megszüntessük, részben külső leg is elfogadható állapotba hozzuk, az egészségügyi előírásokat (folyóvíz, lezárt öblítő- •csurgató) a legszigorúbban betartsák, továbbá hogy üzleteink telefonját használhassák. Néhány gondolatban azonban szeretnék tovább menni az említett cikk keretein és foglalkozni azokkal a problémákkal, melyeknek sürgős megoldása egyrészt vállalatunkra, másrészt az arra illetékes szervekre hárul. Kezdeném mindjárt a hálózatfejlesztéssel. Eger idegenforgalmának zavartalan lebonyolítása és a helyi lakosság egyre fokozódó igényeinek kielégítése komoly feladat a mi területünkön is. A rendelkezésünkre ■álló keretek felhasználásával, — sőt jelentős túllépésével — rendbe hoztunk két cukrászdát, a strand vendéglőt, a Zöld hordót, a Népkerti Sörözőt és még néhány vidéki egységünket, továbbá felújítottuk fagylaltgépeinket. Ezzel azonban még korántsem számoltuk fel a hiányosságokat. Igen sok bírálat ér bennünket — sokszor jogosan — a „kitelepülök” és a mozgóárusok működésével kapcsolatban, Egyet is értek azzal, hogy ezek ízlésesek higiénikusak legyenek, s azokkal is, akik azt mondják, ne csúfítsuk el városunkat bódékkal, sátrakkal. Az áruforgalmi terveink negyedévről negyedévre egyre feszítettebbek, mely a lakosság, a dolgozók mind jobban fokozódó igényei biztosításából indul ki és ez így is van rendjén. Az igényeket ki kell •elégíteni. Ehhez — csakhogy a legfontosabbakat említsem — árualap, üzlethálózat és pénz kell. Az előbbi megvan, a két utóbbi kevésbé. Helyiségek hiányában ízléses pavillonok- ra, gombákra lenne szükség — és természetesen pénzre is — ezek biztosítása ugyancsak nehézkes. A hálózatfejlesztés problémáit az illetékes szervek több megértésével jelentősen meg tudnánk oldani. Itt van a Vöröshadsereg és a Balázs I. u. sarkán lévő Méh-átvevőhely, kértük, nem kaptuk meg; hasonlóan a Szvorényi utcait sem. Ugyancsak kértük cserehelyiség ellenében a Wemer Apát ucai Italbolt mellett lévő bádogosműhelyt, ahol a jelenlegi helységeinkkel együtt szép, szolid, olcsó, ízletes házias kosztot adó kisvendéglőt létesítenénk — melyek egyre népszerűbbek mindenfelé —, ezt a helyiséget sem kaptuk meg. Végig a Sztálin úton, a két bódén kívül — melyet le kell bontanunk —, nincs vendéglátóüzlet, ha az Utasellátó este 8 órakor bezár és mondjuk a Kanadából valaki egy pohár sört meg akar inni, annak küométereket kell megtenni, míg a város központjába beér Igaz, hogy a Vadászkürt piszkos, elhanyagolt. Igen régen vártuk, hogy a mellette lévő, volt Széchenyi szállóból az Üvért kiköltözzön és azt rendbe hozzuk helyette. A tervek készen vannak, várnak a kivitelezésre, pénz is van hozzá, egyenlőre azonban az Üvért után a színház vette birtokába dfszletfestőműhelynek. A SZOT székházban — a volt Kaszinót, ahol jelenleg egy klub működik s a helyiségek egyáltalán nincsenek kihasználva — a múlt évben pénzügyi nehézségek és egyéb megkötöttségek miatt nem tudtuk átvenni. Pedig mennyire hiányzik városunk fiatalságának a Park Grill-nél szolidabb, de hasonló nívós, délutániesti táncos presszó. A Rákóczi úton és a Szvorényi utcán miért kell mozgóárusnak lenni, nem volna-e helyesebb e kieső helyek dolgozói részére is szép, ízléses büfét, illetve italboltot nyitni? Ismerem azokat a nehézségeket, melyek a helyiségek biztosításával kapcsolatban fennállnak, azonban — nem öncélú vállalati érdeket nézve mondom ezt — illetékes szerveknek többet és behatóbban kellene foglalkozni e komoly problémával és megtalálni a helyes megoldást. A másik kérdés, melyet megemlítek — bár e kettő furcsán hangzik — a tervteljesítés, és a részegeskedés elősegítése. Igen sokszor úgy vetik fel ezt, mintha mi semmivel sem törődve, döntjük az emberekbe a szeszesitalt, mert a tervet teljesíteni akarjuk. Jelenlegi tervezésünk eléggé merev. Az áruforgalmi értékesítési tervünk az alap, — ehhez van szabva minden más, létszám, béralap, nyereségbefizetés — s ezt mindenképpen teljesíteni kell. A terv törvény. Természetesen másképp kell, hogy hangozzon ez mondjuk egy bányaüzemnél, és másképp a vendéglátóipar vonalán Feltétlenül meg kell találni a helyes arányt a népgazdaság érdeke és a fogyasztók érdeke között. Jelenlegi prémium-rendszerünk is arra ösztönzi felszolgálóinkat, eladóinkat, hogy minél többet forgalmazzanak, tervüket túlteljesítsék. Nem lehet azonban számunkra sem közömbös, hogy a részegeskedés terjed-e, vagy csökken. Nem mindegy, hogy valaki elitta keresetét, vagy a bűnözés útjára téved. Nem segíthetjük eiő családok szétesését, mert a részegség néha ide vezet. Vannak ugyan tiltó rendelkezések, hogy ittas embert nem szabad kiszolgálni. Sajnos, ezt nehéz betartani, a legtöbb esetben józan ismerőse kér italt a részegnek is, persze van olyan eset is, amikor egyes lelkiismeretlen eladóink minden további nélkül kiszolgálják, sőt akkor „aratnak”, amikor már kapatos egy társaság Nagyon sok függ eladóinktól, becsületes, lelkiismeretes munkájuktól, akik jelenleg anyagi érdekeik ellenére kell, hogy odaálljanak a részegeskedés megfékezésére. ) Sokkal több ételt kell forga- ; lomba hozni, bővíteni kell a I hideg konyha termékeinek választékát, ne csak itassuk az embereket. A kisvendéglőknél étel után 7 százalékot, ital után csak 1 százalékot kapnak az eladók. (Sajnos, hogy városunkban még egyet sem tudtunk megnyitni, mint azt már fentebb. említettem.) A nagy idegenforgalom, a nyári csúcsforgalom zökkenő- mentes lebonyolítása igen komoly erőpróbát jelent minden dolgozónknak, fáradságot nem ismerve igyekszünk vendégeinket teljes megelégedésükre kiszolgálni. Még igen sok hiányosság van munkánkban, melyet fel kell számolnunk, hogy valóban kulturáltan kereskedjünk Segítsenek ehhez bennünket az illetékesek, főleg olyan kérdésekben, amelyek a vállalat hatáskörét meghaladják. Cseh Antal, igazgató Az idén is lesz szerződéses sertéshizlalási akció Megyénkben a múlt évben igen népszerű volt a sertéshizlalási akció. A szerződő termelők látták, milyen előnyökkel járt ez. Kormányzatunk az idén is változatlanul biztosítja a kedvező vételárat, hízlalási előleget és a kukoricabeadási kedvezményt. Az akciót a Heves megyei Állatforgalmi Vállalat bonyolítja le. A hízottsertések 126 kilótól adhatók át kukoricakedvezmény igénybevétele esetén 16—19 forintért, enélkül pedig 18—22 forintért. Részletesebb felvilágosításokat hirdetmények, röplapok útján kap megyénk gazdaközönsége. A kisgépek segítségéről, hasznosságáról nem volt nehéz meggyőzni a látogatókat. Ez a 140 darabból álló, most választott juhnyáj. Ezenkívül még sok juh legel a tsz legelőin. Kedvcsményrs áron vásárolhatnak lenyésziiszot a tsz-ek és ttz egyéni gazdák A Minisztertanács határozatot hozott arról ,hogy a szerződéses akció keretében felnevelt és átvett üszőkből tenyésztés szempontjából a legkiválóbb egyedeket a tenyésztésbe kell visszaiktatni. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók nem- csali készpénzzel vásárolhatnak. hanem vágómarhát és hízottsertést is adhatnak cserébe. A vágóállatokat a tenyész- üszők átvételével egyidejűleg kell átadni, s ezekért az érvényben lévő és a minőségnek megfelelő állami szabadárat számolják el. A vágóállattal nem, vagy gyenge minőségű szarvasmarhával rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tenyészüszők megvásárlása céljából a Magyar Nemzeti Banktól hosszúlejárcL- tú hitelt kaphatnak. Az üszővásárokat a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági igazgatósága a megyei Állatforgalmi Vállalattal együtt szervezi és hirdeti meg.
