Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-13 / 46. szám

VHAGPBOLMBAI LGYiSÙLlLUHl ' * NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ARA 5Q FlLLRtt 1956. JÜNIUS 13. SZERDA Szólj szám Sok szó esik manapság a bírálatról, s igen sok a bátor, őszinte és segíteni akaró bírálat is. Érthető ez, s csak helyeselni lehet. A XX. kongresszus, amely harcot indított a dogmatizmus, a sémák, a személyi kultusz ellen, gazdag táptalajt biztosított azok számára, akik egynek ér­zik magukat az ország dolgával, akik szivükön viselik üze­mük, falujuk sorsát, s véleményüket nem is akarják véka alá rejteni. De biztatást nyújtott azok számára is, akik ugyan érezték, hogy van szavuk népünk ügyében, de kü­lönböző okok miatt nem akartak, nem mertek megszólalni. S ezek száma nem is volt kevés. Jövőnk biztosítéka, ötéves tervünk sikerének legfonto­sabb alapja, hogy ebben az országban mindenki saját ügyének tekintse nagyszerű célkitűzéseinket, hogy alkotó munkánkhoz segítő, bíráló szavával hozzá is szólhasson. Népünk csak úgy érezheti igazán, hogy az ország gazdája, ha gazda módra van szava, szavainak súlya, tekintélye, s ami a legfontosabb: eredménye. Meg kell mondanunk, hogy ezen a területen nem volt minden rendben nálunk, sőt igen sok helyen, falun és váro­son egyaránt, egyenesen rossz szemmel nézték a , hangos kó­dokat“’. Aki gyakran hangoztatta önálló véleményét, s kü­lönösen, ha ezek a vélemények valamilyen kényesebb kér­désekre vonatkoztak, könnyen rásütötték az illetőre az iz­gága, a demagóg jelzőjét. Párt, állami, gazdasági életünk nem egy vezetője sértődve fogadta, ha munkáját, magatar­tását megbírálták, személyének lejáratását vélte e bírálat­ban felfedezni. Előfordult az is, hogy egyszerűen a párttal azonosította magát valamely funkcionáriusunk, s az őt ért bírálatot Valamiféle pártellenes támadásnak igyekezett feltüntetni. Érthető, hogy ilyen légkörben, mint sötét szobában a virág, elsorvad a bírálat, nyomában csökken a politikai ak­tivitás, érdektelenné válnak az üzem, a falu, a termelőszö­vetkezet sorsa iránt az emberek. S az érdektelenség ter­mészetszerűleg befolyásolja a termelést, az alkotó munkát is. Pártunk már hosszú ideje küzd keményen a bírálat elfojtása ellen, az olyan légkör megteremtéséért, ahol bát­ran és őszintén mondják el véleményükét az egyszerű dol­gozók tíz- és százezrei. Ehhez a küzdelemhez adott fel­becsülhetetlen segítséget a XX. kongresszus, amely a bírá­lat és önbírálat éltető levegőjét árasztja szerte a mi me­gyénkben is. Ma már sokkal szabadabb és őszintébb a bí­rálat tartalma és hangja, mélyebb önkritika, egyre in­kább meghallgatásra találnak a dc,|gQzék panaszai, javas­latai és enek nyomán érthető közelebb került egy­máshoz a párt és a ncp, az állanái vezetés és az állampol­gárok. / A tények azonban azt igazolják, hogy nem mindenhová jutott még el ez a levegő, hogy- számos területen így, vagy úgy, de megtalálják a lehetőséget, hogy elfojtsák a bírála­tot, vagy merevségükkel csor bítsák dolgozóinknak a prole­tár demokratizmusból fakadó jogait. Néha ezek nyilvánva­ló formában nyilatkoznak 'meg. Az igazgató egyszerűen fe­lelősségre vonja másnap, íj taggyűlésen őt bíráló beosztott­ját. Másutt burkoltabb formában tapasztalható ugyanez. De hatása és eredményig egyforma: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!“ Pedig ezt az elvet még a magyar közmondások tárából is törölni kellene. Az Egri Autóközlekedési Vállalat igazgatóját — elég soványan — megbírálták a legutóbbi taggyűlésen. Kovács Ákos elvtárs így reagál: „Nagyon Kónya-ízű beszámoló ez.” Ezzel a megjegyzóssel a vezetőség egyik tagjára akarja szűkíteni a vezetőség bírálatát, s ugyanakkor az ilyen vá­lasz egy jottányit sem viszi előre a vállalat ügyét. Nagy H. Béla elvtárs, az Ogerszóláti községi pártbizottság titká­rának az a véleménye, hogy a falu háromnegyedrésze re­akciós. És ezzel a Véleményével már eleve belefojtja a be­csületes emberekbe a szót, elhallgattatja a véleményt, a bí­rálat hangját. Vannak még burkoltabb formái is a bírálat el­fojtásának. Mit érez az a dolgozó, aki a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályához fordul panaszával, s ott válaszra sem méltatják? Vajon mi a véleménye annak, aki a termelési értekezleteken bírálja a vezetés hibáit, a műszaki feltételeket, sőt, javaslatokat is tesz a hibák ki­javítására, — s minden marad a régiben? Vajon mit érez­nek azok a kommunisták, akik egész napi munka után is gondolatokkal t«lve ülnek le a taggyűlésen, hogy meghall­gassák a vezetőség beszámolóját, hogy utána elmondhassák véleményüket; és a vezetőség beszámolója jó két órát tar­tott? Nemcsak akarni kell tiszta jó szándékkal a bírálat ki­bontakozását, hanem figyelmesen, óvatos kézzel segíteni is kell a bírálat légkörében. megteremtésében. S ez nem megy az egyig napról a másikra. Vannak és lesznek olya­nok, akik fecsegésre rágalmazásra használják fel a bí­rálat jogát és, lehetőségét. De ez nem jelentheti azt, hogy néhány fecsegő, rosszindulatú rágalmazó miatt mindenkit elmarasztaljunk, aki nem a legtisztább „elvi síkon” fejti ki véleményét, aki kétségtelen jószándéka ellenére is, bizony vagdalkozik még vélt, vagy való igaza védelmében. A bírá­latot nem is iskolában tanítják, az életben, a munka, az építés közben kell azt megtanulni, s emiatt könnyen dü­löngélnek á, kritika ábc-jének betűi. Elemi erővel csap most egyre magasabbra népünkben az aktivitás, napról-napra mélyebb a szeretet és tisztelet népünk vezető ereje, a párt iránt. Érthető ezek után, hogy népünk ébe r és óvó szemmel figyeli nagy munkája eredmé­nyeit, fogya tékosságait és szólni kíván, mert úgy érzi, hogy szólnia kell, ha hibát, pazarlást, tervszerűtlenséget tapasz­tal. A komnaunisták legfőbb feladata, hogy ezt az érzést se­gítsék, támogassák, tanítsák a bírálatra dolgozó népünket, és lépjenek fel határozottan azokkal szemben, akik bírálat örve alatt próbálnak támadást indítani szocialista építé­sünk, jövőnk ellen. Az országban, így megyénk­ben is az elmúlt vasárnapokon tartották az úttörő-mozgalom fennállásának tíz éves évfordu­lója alkalmából az úttörő na­pokat. Ezek a vasárnapok gyer­mekeink számára felejthetetlen élményt nyújtottak, mert a felnőttek — pedagógusok, szü­leik segítségével kultúrműsort, sportrendezvényeket, s mint a képen is látható, nagyszerű fagylaltevést is rendeztek. Megyénkből hatezer diák és úttörő indul táborozásra a szünidőben Érdekesnek, tartalmasnak ígér- j kezik a nyári szünidő megyénk általános és középiskolás tanulói­nak. A tervek szerint hatezer jótanuló diák vesz részt tanul­mányi kiránduláson, egy-kéthetes nyári táborozáson az ország festői szépségű részein. Szinte nincs Olyan iskola, ahol ne kezdődtek volna már meg a lázas előkészü­letek. Az egri Gárdonyi Géza Tanítóképző Intézet tanulói szor­galmasan gyűjtik a forintokat, hogy a vizsgák befejeztével nyomban elindulhassanak a ter­vezett kéthetes balatoni kirándu­lásra. A hevesi járás általános iskoláinak tanulói a Bükk egyik legszebb helyén, a bükkszéki gyógyfürdő közelében ütik fel sá­tortáborukat. A bográcsok a sá­torlapok, a kulacsok és az egyéb szükséges kellékek már készen várják az indulást. Egy százfő­nyi csoport ellátogat az aszófői jubileumi úttörőtáborba. Százan Budapesten töltenek majd kelle­mes napokat. Felkeresik majd az iskolások Csillebércet, a Miskolc- Tapolcai fürdőt, a Mátrát és egyéb nevezetes helyeket is. Az idén megkezdődik az első táborozás a szilvásváradi Bácsó- völgyben is, ahol a megyei DISZ- bizottság kezdeményezésére lé­tesült ifjúsági tábor. A festői szépségű táborhely építése egyéb­ként a nyár folyamán tovább folytatódik. Nagyrészt társadalmi erővel befejezik a táborközpont, épületének az építését. Ehhez a vállalatok dolgozói és az iskolák tanulói is jelentős segítséget aján­lottak fel. A Mátrai Erőmű dol­gozói a táborközpont villamosítá­sát, a Bélapátfalvai Cement- és Mészmű mész és cement jutta­tását vállalták. Az iskolák és az üzemek fiataljai szabadidejükben a tábort és környékét teszik szebbé. Többek között sportpályát is építenek. Tervet dolgoztak ki arra is, hogy völgyzárógát segítségé­vel halastavat létesítenek, ahol lehetővé válik majd a fürdés és a csóruikázás is. Ezeken kívül még számos gazdag program te­szi majd széppé és felejthetetlen­né a nyári vakációt. Az ország minden bányájába eljut a farabló villa Nemrég országos tapaszta­latcsere-értekezletet tartottak Petőfibányán a szénbányásza­ti trösztök szakemberei a fa­rabló vitla megismerésére és elterjesztésére. Ezen az érte­kezleten szó esett arról, hogy Petőfibánya gépműhelye eb­ben az évben több farabló vit- lát gyárt, és az ország min­den bányája kap ezekből. ígéretüket valóra váltot­ták a gépműhely dolgozói, s az elmúlt hét szombatján már két új vitlát indítottak útnak a középdunántúli tröszthöz tartozó dudari és a pusztavá- mi bányaüzemek részére. Két nappal ezelőtt ismét újabb szállítmány indult Petőfibá- nyáról. Ezúttal az ózdi tröszt részére küldtek két vitlát, ezenkívül saját használatra már a hetedik ilyen szerke­zetet készítették el. Ma már a tröszt minden bányaüzemé­ben, s remélhetőleg rövidesen az (ország minden bányájában ott találhatjuk ezt az értékes újítást. Egymillió tonna szén vágyó ni tárnak fel Egercsehiben Egercsehi bányászai három helyen egymillió tonna szénva- gyon feltárásához láttak hozzá. Az új szénvagyon révén a má­sodik ötéves terv végére meg­kétszerezik a bánya termelését. Rádióaktív izotóp-laboratórium a Kékestetőn Az elmúlt években a kékes- tetői gyógyintézetben több száz pajzsmirigy-megbetegedésre pa naszkodó dolgozó nyerte vissza egészségét. A megbetegedések gyorsabb és tökéletesebb gyógyí­tása érdekében a gyógyintézet­ben radioaktív izotópokkal el látott laboratóriumot szerelnek fel. A radioaktív izotópokkal el­látott laboratórium az ősszel megkezdi működését. A középiskolai tandíjak részleges, a főiskolaiak teljes megszüntetése a Szovjetunióban A Szovjetunió minisztertanácsa abból a célból, hogy kedvező' feltételeket teremtsen az ország­ban az általános középfokú okta­tás megvalósításához, továbbá abból a célból, hogy az ifjúság felsőfokú oktatásban részesüljön, 1956 szeptember 1-i hatállyal törvényerejű rendeletettel meg­szüntette a tandíjakat a középis­kolák felső osztályaiban, a sza­kosított középiskolákban és a Szovjetunió főiskoláin. 500 fiatal jelentkezett eddig vájártanulónak A második ötéves tervben évente mintegy 4—5000 új bá­nyászra lesz szükség. Ennek a hatalmas szakmunkás gárdának legalább a felét az MTH vájár­tanulóintézeteiben képezik ki. A toborzás már folyik., s az MTH jelentése szerint eddig mintegy 500 fiatal jelentkezett vájártanu­lónak. Az elmúlt évek során a bánya­vidékekről viszonylag kevés fia­tal jelentkezett. Most egyre több bányász-szülő gyermeke jelentke­zik. Hatvan tonna zománcedény Hatvan tonna zománcedény érkezett a Csehszlovák Köz­társaságból országunkba. A ki­tűnő minőségű edények árusí­tását rövidesen a megyénkben is megkezdik, különösen sok jut belőle községeink földmű- messzövetkezeteiben. Az egri főiskolások kis csoportja a Szovjetunióba utazott Mit is vigyünk magunkkal a kiesi bőröndben? Nehéz kérdés. Többször is átrakják a csomagot, míg vég­legesen döntenek A csoport kísérő tanárai az egri üzemek ajándékait csoma­golják. Az ajándékokkal együtt a dolgozók szeretetüket is elküldték a szovjet embereknek. Az itthonmaradottak sem búsulnak, hiszen tudják, most már több alkalom nyílik arra, hogy külföldre menjenek. Ha jól tanulnak, jövőre talán rájuk kerül a sor Aí MD? UEVES HEGYE! BIÏ0T1SASA ÉS A MEGYEI TAMCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents