Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-06 / 44. szám
2 NÉPÚJSÁG 1956. június 6. szerda A népi ülnök Ha az egri Finommechanikai Vállalatnál érdeklődünk utána, úgy emlegetik nevét, mint a vállalat legjobb lakatosáét. Almási József kiváló dolgozó, most a szakma legjobb dolgozója címért harcol. Dolgozó társai a bádogosrészlegnél szeretik, rrfegbecsülik. Legutóbb nem a bádogosműhelyben találkoztunk. Nem munkaruhában volt, kezében kalapács helyett tollat szorongatott. A járásbíróság egyik tárgyalótermében találkoztam vele, én, mint az egyik nyilvános tárgyalás hallgatója, ő pedig mint bíró vett részt. Igen, bíró. Nem hivatásos igazságszolgáltató, hanem népi ülnök, aki a dolgozók nevében segít a helyes ítélet meghozatalában. Éberen védi e poszton saját maga és sok milliónyi társa két kézi munkájának eredményét, A toll fürgén jár kezében, s a tárgyalóasztalon lévő füze- tecskébe egymás után kerülnek a jegyzetek, a vádlott vallomása alapján. Gyakran látom lapozni a vádiratban. Ilyenkor ellenőrzi, egyezik-e, vagy eltér a vallomás a vádirattól. Tapasztalt, magas hom- lokú, középkorú ember Almási József ülnök. Az élet vihara már sokfelé dobálta, de mindig, mindenütt becsülettel megállta a helyét. Megállja itt is. Bírónak sem rosszabb, mint lakatosnak. Kérdez, tanácskozik, ismerkedik a vádlott körülményeivel fontolgatja az elkövetett cselekmény súlyát, veszélyességét. Kérdéseiből érződik, nem mindegy neki. mi lesz az ügy kimenetele. Tanítani, nevelni, ezt tartja fő feladatának, s igyekszik az ide- kerülőkkel is ebben a szellemben foglalkozni, legyen az vádlott, vagy tanú. Okulhatnak ezekből a kérdésekből a hallgatóságban résztvevők is. A vádlottak padjáa Magyari Ferencné egri jósasszony ül. A bíróság kuruzslás és csalás miatt tárgyalja ügyét. A vád ismertetése és a vádlott meghallgatása után a tanúkihallgatásra kerül sor. Egymásután jönnek a tanuk, kik egyben hiszékeny, babonás kárvallottak is, akik a „rontás” megszüntetéséért, a vőlegény visz- szaszerzéséért, vagy a vajáko- lásért és „gyógyszerekért” sokszáz forintot fizettek ki. Almási ülnök nem hagyja kiaknázatlanul a lehetőséget, hogy megmutassa, ez az eredménye annak, ha egyesek még mindig a múlt népbutító sötétségét ápolják. Rámutatott, hová vezet az út a hiszékenységen, a babonán át. Jóindulattal figyelmezteti őket, ne higy- gyenek a javasasszonyokban, vagy egyéb babonákban, hisz láthatják, becsapódnak s köny- nyű pénzszerzésre használják fel őket a lelkiismeretlenek. — Olvas maga könyveket? — kérdi az egyik fiatal tanútól. S mikor az megmondja, hogy régi könyveket szokott olvasni (értsd: ponyvákat), nem felejti el javasolni: „ezután olyan könyveket olvasson, melyek tanítják, nem pedig butítják”. Szigorúan dorgál, ha ! úgy szükséges. Az egyik tanút ! súlyosan elítéli, amiért hitt a kuruzslónak. „Maga intelligens ember, egyetemet végzett. Hová tette az eszét, amikor ja- ; vasasszonyhoz fordult?” Az csak lehajtja a fejét, s a te- I rém helyeslő morajlása igazolja, hogy ennek az egyszerű munkásbírónak több a józan ítélőképessége, mint az előtte álló jogot végzett babonás embernek. ! S így megy ez nap, mint nap. Tárgyalásról-tárgyalásra. A népi ülnök véleménye segíti a helyes ítélet meghozatalát. Almási elvtárssal már több j esetben is találkoztam a tárgyalóteremben, s mondhatom, egyetlen esetben sem volt közömbös a lezajlott ügyek iránt. Érzi és tudja, emberek sorsáról kell döntenie, s ez nem : könnyű dolog. Lelkiismeretes igazságérzetet követel ez a szakma. Almási Józsefből nem hiányoznak ezek a tulajdonságok. Azt rnár a járásbíróság elnökétől tudom, hogy Almási elvtárs nem fej bólintó jános akkor sem, ha ítélethozatalról van szó. Alaposan megfontolja a körülményeket, kétszer-há- romszor is átolvassa az anyagot, s a büntető törvénykönyvet is gyakran lapozgatja. Ilyenkor egyezteti a maga elgondolásával a paragrafusokat, így születik nála az ítélet. Alaposságát igazolja, hogy kevesli azt az időt, amelyet eddig biztosítottak a népi ül- I nököknek egv-egy anyag megI ismerésére. — Jó volna — mondja —, ha olyan alaposan felkészülhetnénk mi is egy-egy ügyre, mint a tárgyalásvezető, i Még jobban meg keliene ismerni az előző kihallgatási anyagokat, mert a vádirat ismerete kevés. ! Az ítéletnél mindig azt nézi, kivel szemben kell azt alkalmazni. Igyekszik javító- nevelő ítéletet javasolni bíró társainak, de kérlelhetetlen is tud lenni, ha társadalmunk el- ■ lenségeinek bűneit kell megtorolni. i De az ülnök-bírói feladat hamar lejár. Egy hónap múl- ! va Almási elvtárs is vissza- j megy munkapadjához. Dolgo- I zik, de közben nem feledkezik tneg arról, hogy dolgozó társainak elmondjon egy-egy esetet tanulságul. Mert ez a bíró fel- ! adata: a nevelés. BÓDIJANOS A* európai lányok és fiatalasszonyok párizsi találkozója Ezekben a napokban sok lány és fiatalasszony szíve megdobban: „Vajon engem választanak-e meg?” Bizony sokuknak hamarosan nagy meg- • tiszteltetésben lesz részük: üzemük, községük, vagy isko- ! Iájuk küldötteként részt ve- j hetnek a magyar lányok és fiatalasszonyok első országos találkozóján Budapesten, A júniusban megrendezendő budapesti találkozót követően július 4—8. között tartják majd meg Párizsban az európai lányok első nagyszerű baráti találkozóját. Sokezer lány és fiatalasszony találkozik majd a különböző európai országokból a nagy forradalmi múltú Párizsban. Ezer, meg ezer lány és fiatalasszony fog majd melegen baráti kezet. Mlinkó Teréz dormándi tanító- ! nő a megyei találkozón vesz részt !s ebből tízezrek és százezrek barátsága, szeretete épül fel. A párizsi üzemek munkáslányai ezekben a hetekben nem beszélnek másról, csak a közelgő találkozóról. Nagy érdeklődéssel készülnek Európa többi országainak — Olaszország, Ausztria, Német Demokratikus Köztársaság, Szovjetunió stb. — lányai és fiatal- asszonyai is. Heves megyében a most lezajló küldöttválasztó gyűlések mellett érdekes beszélgetéseket, felolvasásokat tartanak a DISZ szervezetekben a lányok és fiatalasszonyok részére. A fiatalok kérésére több községben és üzemben külföldi fiatalok utaznak le, hogy megismertessék országaik ifjúságának munkáját, életét, s megismerkedjenek ami ifjúságunk boldog és szép életével. A városokban és a járási székhelyeken — többek között Egerben, Gyöngyösön — női divatbemutatót rendeznek a lányok és fiatalasszonyok részére. Már eddig több tucat levelet küldtek el egyszerű munkáslányok és fiatalasszonyok a francia, olasz lányoknak, hogy kölcsönösen megismerhessék egymást, s beszámoljanak a találkozó előkészítésével kapcsolatos munkájukról. Sokat segítenek a találkozó előkészítésében az MNDSZ szervezetek, akik védnökséget vállaltak a találkozó megrendezése felett. Június 10-én Egerben rendezzük meg megyénk legkiválóbban dolgozó és tanuló leányainak és fiatalasszonyainak részvételével a megyei leánytalálkozót. A találkozó másfélnapos gazdag programja előkészítője lesz a budapesti, illetve párizsi találkozónak. Igaz, hogy Heves megye valamennyi lánya és fiatalasszonya nem tud elmenni a találkozóra, csak a legjobbakat, a legkimagaslóbb teljesítményeket elért lányokat küldik majd el, de mégis valamennyien kiveszik részüket annak munkájából. Valamennyien elküldik üdvözletüket és a szorgos munkával készült apró kis ajándékokat, a barátság és szeretet jelképét s lélekben mind ott lesznek Párizsban a barátság, a szeretet találkozóján. Nagy Sándor. a DISZ Megyei VB tagja Edén beszéde küí- és belpolitikai kérdésekről Eden angol miniszterelnök június 1-én beszédet mondott, amelyben kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A külpolitikai kérdések között Eden megemlékezett az angol—szovjet tárgyalásokról is. „Már sokszor kifejtettem véleményemet azoknak a tárgyalásoknak az eredményéről — mondotta Eden —, amelyeket a szovjet vezetőkkel látogatásuk idején folytattunk. A diplomáciában jártas emberek ják, hogy nincs ostobább dolog, mint azt várni, hogy a nagyhatalmak politikája ilyen tárgyalások eredményeként hirtelen megváltozik. Még a legsokoldalúbb tárgyallások esetén is időre van szükség, hogy teljesen megmutatkozzanak a tárgyalások eredményei. A diplomácia hatásos eredményei a valóságban gyakran csütörtököt mondanak Másfelől, ha állhatatosan törekszünk meghatározott célunkra, számíthatunk a nemzetközi feszültség enyhülésére. Erre is törekedtünk az utóbbi évek alatt és azt hiszem, nem j minden eredmény nélkül*’. ! Az általános nemzetközi helyzetet Anglia szemszögéből értékelve, Eden kijelentette: Amennyire megítélhetem, a jövőben országunk létét közvetlenebbül fenyegeti a kiviteli piacokon tapasztalható konkurencia, mint egy világháború“. Mint Eden mondotta, aB angol kormány „nem fog megfeledkezni erről, amikor kidolgozza a mai idők szükségleteinek megfelelő politikáját.” Eden rámutatott arra, hogy Anglia komoly gazdasági problémákkal küzd köztük az in- j fláció jelenségével. Arról szólva hogy a lakosság elégedetlen a kormány adópo- I litikája miatt, Eden védelmébe ! vette ezt a politikát és szigoré I takarékosságra szólított fel, I hogy — mint mondotta: elég tőkebefektetést eszközölhessünk és külföldön elég árut adhassunk el. Jugoszláv lapok Tito elnök szovjetunióbeli látogatásáról nemzetközi feszültség, küA június 2-i jugoszláv lapok részletesen foglalkoznak Jo- szip Broz-Tito szovjetunióbeli látogatásával. Az Ekonomska Politika című folyóirat Moszkvai út című vezércikkében azt írja, hogy „e látogatás jelentősége túllépi a két ország kapcsolatainak kereteit, Ez a látogatás újabb hozzájárulás a bizalom megszilárdításához az egész világon“. A folyóirat a továbbiakban a következőket írja: Nem lehet tagadni azt a tényt, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának rendezése és normalizálása rendkívül fontos jelentőségű volt a Ionosén az európai feszültség enyhülése szempontjából. A Privredni Pregled címé lap Tito elnök szovjetunióbeli utazásának szentelt vezércikkében a következőket írja: A jugoszláv közvélemény úgy véli hogy Tito elnök szovjetunióbeli látogatása óriási jelentőségű a nemzetközi kapcsolatok fejlődése számára. Kétségtelen, hogy abszolút kisebbségben maradnak azok, akik megkísértik azt bizonygatni, hogy ez a látogatás csökkent- heti Jugoszlávia független álláspontját a nemzetközi kapcsolatokban. Felvételek a dolgozók iskoláiba az 1956—57. tanévre Gulyás Katalin sarud i parasztlány, az országos találkozó küldötte 1. Általános gimnáziumba és közgazdasági technikumba felvehetők azok a dolgozók, akik 17. életévüket betöltötték és általános iskolai, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. Ipari technikumokba a 22. életévüket betöltött ipari dolgozók vehetők fel. A felvételhez az iskolai végzettség igazolása mellett megfelelő szakmai gyakorlat is szük- séges. Ezekben az Iskolákban a tanulók érettségi bizonyítványt, Illetőleg technikusi oklevelet szereznek. Jelentkezés: június 30-lg. 2. Azok a dolgozók, akik nem végezték el az átalános iskola VIII. osztályát, vagy annak megfelelő iskolát, a dolgozók általános iskolájába iratkozhatnak be. Az általános iskola minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait adja. Jelentkezés: városiikhan és ipari 30-ig, mezőgazdasági vidéken , szeptember 1-től október 1-ig. I A dolgozók iskolájában a taní- : tás hetenként 2—4 alkalommal, a kora esti órákban történik. A felvételek feltételeiről részletes felvilágosítást az iskolák vezetői, a városi, a járási és megyei tanácsok vb. oktatási osztályai adnak. 3. Az esti (dolgozó) tagozatokra a dolgozók annak az iskolának a vezetőjénél jelentkeznek, amelybe felvételüket kérik. A levelező oktatásra jelentkezés, hasonlóan az esti (dolgozó) tagozatokra való jelentkezéshez, közvetlenül a kijelölt iskoláknál történik. A minisztériumok, az országos főhatóságok és főbb Intézmények személyzeti osztályai a megyei (városft szerveik útján a levelező oktatásra kijelölt és jelentkező dolgozókat május hó 15-től június hó 39-ig közvetlenül a levelező oktatásra kijelölt iskolákhoz irányítják. „Arról van szó. hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdasági irányítás javítására, a szocialista gazdaság szüntelen fejlesztésére, a szovjet nép anyagi ellátottságának javítására és kultúrájának emelésére kell összpontosítani“. (Az SZKP XX. kongresszusán elhangzott KB beszámolóból.) Mi tűrés, tagadás, az elmúlt évek során a mi pártmunkánk is „begyepesedett” s amiről az SzKP XX. kongresszusán is sok szó esett, — elítélőleg — egyre inkább a „tiszta” pártmunka került előtérbe. Ennek megfelelően a pártkáderek, pártmunkánk módszerei sem fejlődtek megfelelően. A párt- szervezetek jobbára csak a taggyűlések és egyéb ülések, értekezletek megtartásával, a pártépítéssel foglalkoztak és a pártmunka olyan fontos részével, mint a termelés pártellenőrzése, a gazdasági szervező és irányító munkával alig, vagy csak általában törődtek., Éppen ezért — bár a XX. kongresszus ehhez komoly segítséget nyújt — nem lesz könnyű kialakítani a pártmunka olyan stílusát, melyre napjainkban, mikor a marxizmus gazdasági oldala került előtérbe, szükség van. amely egyaránt elősegíti a pártszervezeteknek mind pártépítő, mind pedig gazdasági szervező munkáját. Nem lesz köny- nyű és még inkább nem valósítható meg egyik napról a másikra. Ezt bizonyítják a Gyöngyösi Váltó- és KitérőHogyan javítja meg a termelés pártellenőrzését a Gyöngyösi Y ál tógyár pártszervezete ? gyár pártszervezetének tapasztalatai is. A gyár pártszervezete a XX kongresszus után, annak tanulságai alapján kezdett dolgozni, részben eredményesen, részben megtorpanva a kezdeti sikertelenségek láttán. E cikknek nem célja, hogy részletesen elemezze a pártszervezet termelést irányító és ellenőrző munkájának eredményeit, hiányosságait, hanem inkább az, hogy a tapasztalatok alapján segítséget nyújtson a munka megjavításához;. Nézzük tehát, hol és mit tehetne ennek érdekében a pártszervezet? Felszámolni az önelégültséget Ott jártunkkor, érdeklődésünkre, különösen a gazdasági vezetőktől, Heiszler Vilmos igazgatótól. Lapis Péter főmérnök elvtárstól. — de másoktól is — gyakran hallottuk: de hisz nincs baj. a tervünket teljesítettük. S a büszkeségnek van is alapja, nemcsak teljesíti a gyár kollektívája a tervet, hanem túl is teljesíti, mint például az I. negyedévben is. De az önelégültségnek nincs és nem is lehet alapja. íme, a tények: A 100 Ft munkásbéralapra eső termelési érték 1945. I. negyedévéhez viszonyítva 1341 Ft-ról ez év I. negyedében 1336 Ft- ra csökkent. Vagy a selejt, — bár lassan —, de hónapról-hó- napra emelkedik és nagyon gyengének tűnik az az érvelés. hogy „de azért belül vagyunk a megengedett százalékon.” A pártszervezet vezetői látják ezt az önelégültséget és a maguk módján harcolnak is ellene, de e harcban tanúsított erélytelenségük a bizonyíték hogy egy kicsit maguk is túlértékelik az egyre felfelé ívelő tervteljesítési százalékokat. Sokkal erélyesebben, nagyobb következetességgel kell az önelégültség elleni harcot vezetni és folytatni. Igaz. még nem nagy ez az önelégültség, de a feladat: csirájában elfojtani ezt... Bátran, őszintén támaszkodni az iizem dolgozóira Sokat küzd. fárad, dolgoz'k a termelésért, a dolgozókért Kovcsó Béla, Varga Lénárd. Debreceni elvtárs De azt hiszem, nagyobb dicséret lett volna számukra, ha azt írhatjuk, hogy az alapszervezeteik, melyeknek ők a titkárai, fáradnak, dolgoznak a termelésért. Ezt azonban nem lehet állítani, mert rajtuk kívül még 4—5 lelkes kommunista az, aki aktívan dolgozik. És a többi 160 párttag, a többszáz becsületes pártonkívüli dolgozó? I Többen mondták, de legnyíltabban Kovács Béla elvtárs. DISZ titkár fejezte ki: fáradtak, a gyár ügye iránt közömbösek itt a dolgozók. Vajon tényleg így lenne? Tapasztalataink az ellenkezőjéről győztek meg bennünket. Mocsári László fiatal technikus mondta el, hogy a gyöngyösi parasztok 80 Ft-ért csalogatják egy napra szőlőt nyitni a dolgozókat de a legtöbb fiatal mégis bejár rendszeresen dolgozni, pedig csak fele ! annyit keres. — mert szere- j ti a gyárat. Nem a gyár Írón- I ti közömbösséget mutatja az sem, hogy mikor a geo üzemben elromlott a nagy lyukasztógép, más üzemrészekből is kérdezgették a dolgozók, mi a baj, megy-e már, segíthet- nek-e? Az a baj, hogy a gvár vezetői — Heiszler elvtárs kivételével — keveset járnak az üzemben és még kevesebbet beszélgetnek az egyszerű dolgozókkal, ritkán kérik ki véleményeiket, tanácsaikat Lapis főmérnök elvtárs, ha néha le is megy az üzembe, legfeljebb a művezetőkkel beszélget. A pártszervezet is csak néhány vezető műszakival foglalkozik rendszeresen, másokkal Kopcsó elvtárs szerint csak akkor, , ha valami baj van”. Ez pedig nyilvánvaló, hogy nem elegendő. A pártszervezetnek minden dolgozó örömét, baját ismerni, minden dolgozót nevelni, tanítani, formálni kell. De ehhez kevés az alapszervezet titkára, kevés a vezetőség is. Csak az egész párttagság együttes akaratával. segítségével érhetik el. S ennek leg járhatóbb útja a pártcsoporíokon keresztül vezet A párt?"-evezetek közös ve- zetősé,. mint kitűnt, helyesen látja, hogyan lehet megjavítani a pártszervezet munkáját: az egész párttagság bevonásával. Ehhez pedig a legjobb eszköz ha a pártcsoportok nemcsak formailag vannak meg, hanem tartalmilag is és öntevékenyen működnek. Hogyan érhető ez el? Úgy, ha az alapszervezet a pártcsoportvezetőknek nemcsak általánosságban beszél a feladatokról hanem konkrétan hauS rozza meg tennivalóikat. A TMK-ban működő pártcsoportot például meg lehetne bízni azzal, hogy a pártcsoport kommunistái indítsanak harcot a minőségi gépjavításért, mert elég magas a gépálláfi. (Áprilisban 500 óra, május 15-ig 200 óra volt.) Jólehet, ez nemcsak a TMK dolgozóinak tudható be. És hasonlóan « többi pártcsoportokat is, munkaterületük problémáinak megfelelően bízzák meg feladattal. Ezután a pártcsoportok tagjai osszák fel maguk között a tennivalókat: ki beszélgessen a kásőnjövőkkel, ki segítsen gyorsabban elsajátítani a szakmát a marógép új, fiatal kezelőjének stb. Azt hiszem, nincs a váltógyárban olyan párttag, aki ilyen, vagy ehhez hasonló kisebb-nagyobb pártmunkát, amelyekkel egyben dolgozó társainak is segítséget nyújt, megtagadna. Csak ezzel a módszerrel, a pártcsoportok, minden kommunista aktív tevékenységével lehet biztosítani, hogy a pártszervezet állandó és szoros kapcsolatban legyen az üzem minden dolgozójával, ismerje ezek véleményét, amely előfeltétele, hogy a pártszervezet helyesen tudja :rányítani és ellenőrizni a part politikai és gazdasági munkáját. Ez az igazi pártirányítás pártellenőrzés, mikor száz és száz kéz segít a végrehajtásban, száz és száz szem őrködik a megvalósításon. (Folytatjuk.) Sárközi Miklós
