Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-16 / 47. szám
1956. június 16. szombat NlPÜJSÄG 3 Látogatás a hatvani új konzervgyárban HATVAN ipara egyre számottevőbb, egyre jobban gazdagodik. Nem is olyan régen, néhány héttel ezelőtt még javában folytak az építési munkálatok, s most, mikor az utolsó simításokat végzik, már megindultak a gépek az új konzervgyárban. Polónyi Szűcs Andrást, a gyár igazgatóját felkerestük irodájában és megkértük, mondja el, mit gyárt a most meginduló új üzemrész. —I Június 7-én indult meg a próbaüzemeltetés, jelenleg még folynak a gépek beállítási munkálatai,, egyenlőre még csak borsót gyártunk; naponta 6 vagon hüvelyes borsót dolgozunk fel. Az egész borsó konzerválását gépesítettük. Az élelmiszeripari Minisztérium versenyt hirdetett a „legjobb borsófeldolgozó üzem” cím elnyeréséért. Mindenesetre igyekezni fogunk minél jobb minőségű borsót előállítani, ugyanis a konzervált mennyiség 80 százaléka exportra megy. Ennyit az üzemről, itt az irodában. Menjen, nézzen körül, nézze meg az üzemet, az új gépeket. KÍVÜLRŐL úgy látszik, valóban, hogy csak építkezés folyik. Az építő munkások keverik és hordják a maltert, vakolnak, mintha belül még nem volna semmi. Ezt látja az ember az épület egyik oldalán. A másikon százszámra állnak az egymásra rakott, borsóhüvellyel teli ládák. Bányász elvtárs, a konzervgyár főmérnöke, aki végig kalauzolt az új üzemben, magyarázni kezdett — A terv szerint 60 méter hosszú, 25 méter széles nyersanyagtárolót építünk majd ide, egyenlőre ezen a salakos talajon pihennek a ládák. Ez itt — mutatott egy emelvényre — az adagoló asztal! Egy fehérkendős és köpenyes kislány adagolta a mohó, serleges felvonóba a borsóhüvelyeket. A serleges felvonó pedig vitte, vitte magasra mindaddig, míg a felső vége az első emeletig nem ért. A borsóhüvelyek egymásután tűntek el az ablakon keresztül. Hová lett vajon a borsó? Mint valami detektívek, nyomon követtük Bányász elvtárssal. Amíg felkapaszkodtunk a lépcsőn, a főmérnök elvtárs röviden elmondotta az üzemeltetés megkezdésének történetét. — Merész vállalkozás volt ilyen épülőfélben levő üzemben megkezdeni a termelést. Dehát meg kellett, mert a borsószállítmányok megérkeztek, nem várhattunk tovább j a feldolgozásával. Közben elértük a megszökött borsóhüvelyeket. Azaz hogy a telt hüvelyeket már nem láttuk viszont, csak aki- íosztottakat, mert a serleges felvonó láthatatlanul eltüntette a fejtőgép nyitásán keresztül. EZEN AZ emeleten hét asz- I szony és lány dolgozik. A ' munka nagyrészét gépek végzik. Ök csak „statisztálnak” mellette. A fejtőgéptől távolabb hosszú kerek forgórostán keresztül peregnek a szemek a nyílások alá helyezett ládákba. A telt ládákat izmos lánykezek emelik mérlegre. Sátrán Marika pedig leméri a láda borsót „42 kg.” — írja az ellenőrző naplóba. — Hol dolgozott eddig? — Technikumba jártam. Most végeztem, — a mérlegre tekint. —• Kicsit nehezen megy a mérlegelés, de majd belejövök. Közben int, hogy vihetik a lemért láda borsót. Még mielőtt nyomon követtük volna a borsót, megnéztük az emelet másik oldalán lévő hatalmas kazánhoz hasonló főzőüstöket. Itt főzték a borsó tartósításához szükséges 2 százalékos só és másfél-Két százalékos cukortarwúmú fel- öntő leveti A földszinten az emelethez képest szokatlanul sok dolgozót láttam. — Hányán dolgoznak itt a földszinten? — 100 asszony és leány — válaszolt Bányász elvtárs, majd magyarázóan hozzátette: Csak most, még üzeminduláskor látszik, hogy sokan vannak. Amikor megindul a rendes üzemeltetés, mindenkit elosztunk a maga helyére A BORSÖ pedig tovább megy a maga útján. Amíg a kifosztástól a töltőgépbe kerül, addig három hattyúnyakú felvonó utaztatja a zöld borsószemeket az egyik géptől a másikig. Egy széles fekete gumiszallag mellett 8 válogató asszony ül. Válogatják a jó hideg zuhany után odaérkezett tiszta, egészséges borsószemek közül a megbújt idegen anyagokat. A megtisztított borsó a teljesen modern töltőgépbe kerül. — Naponként 2500 üveget tud megtölteni. Régen kézzel töltögették. Az új gép a termelékenységet a régi módszerhez viszonyítva mintegy tízszeresére emeli — magyaráz Bányász elvtárs. — Ott, mutatott balra — végzik az üvegek mosását. Egyenlőre még csak annyira gépesítettük a mosást, hogy a hengeralakú mosókeféket gép forgatja. Ezután a kimosott üvegeket tiszta gőzön kifőzzük. A második ötéves terv folyamán kapunk egy kneu- matikus mosóberendezést. Az üzem külön érdekessége a manikűrözés. — A szovjet példát követve I vezettük be — mondta Talabér Sándomé, a „manikűrös kisasszony”. — A manikűrözésre különösen ott van szükség — magyarázta tovább Bányász elvtárs —, ahol a dolgozók közvetlenül hozzányúlnak a megtisztított borsószemekhez. A minőségi ellenőrök árgus szemei a töltésnél vigyáznak a legjobban, mert itt kerülhet a tiszta borsó közé valami idegen anyag ami befolyásolná a tartósítást. Talán a legtöbben a fedésnél dolgoznak. Itt van a legtöbb lány. Mellettük üstökben történik a lezárt borsó 16 perces tartósításai A tartályba helyezett, lezárt üvegeket daruval emelik az, üstökbe és emelik ki a tartósítás után. Ezután már csak az utolsó simítások következnek. Fürge női kezek letörölgetik a vizesüvegeket és ládákba rakják a konzervált borsót. — Mi történik ezután a ládákba rakott kész konzer- vekkel? — tettem fel a kérdést Bányász elvtársnak. — TÍZ NAPIG szigorú megfigyelés alatt tartjuk s ha addig nem veszünk észre semmi változást, raktározzuk, utána pedig elszállítjuk. Elbúcsúztam Bányász elvtárstól. ö az irodába ment, én pedig otf maradtam a világoskékre festett gépek mellett. Ahogy nézegettem a szorgos kezek és gépek munkáját, ! odajött hozzám egy kedves fiatal lány és nekem szegezte a következő kérdést: — Az elvtársnak miért nincs munkaköpenye? Még nem kért? Csodálkozva ránéztemi — Még nem. Miért? Kellett volna? — Igen. Itt az a szabály, hogy mindenkinek, még a látogatóknak is köpeny kell, mert, tudja elvtárs, itt higiénia van. — Megkérdeztem a nevét. — Domszky Terézia, segédművezető vagyok. — Bocsánat, el kell mennem, várnak — mondotta — és máris tovább lebben a kleopátrásan nyírt csokoládé- bamahajú lány. S közben letelt a délelőtti műszak. Az asszonyok és lányok hozzáfogtak a gépek tisztogatásához, egy-két helyen csoportokba verődve beszélgettek, ismerkedtek egymással. Hiszen ez a második, sokaknak az első munkanap az új gyárban. A szép szőkehaju Gál Marika exhausztorkezelo nyugtalanul járkált egyik géptől a másikig, állandóan kezében szorongatva a hőmérőt. Amikor az exhausztorhoz ért, beledugta a hőmérőt a forró vízbe: vajon a kellő hőfokon van-e, nehogy a délutáni üzem indulásakor valami baj történjen. LASSAN megindult a munka. Egymásután leltek az üvegek. Egy új gyárral gazdagabb lett az ország. VARRÓ BARNABÄS Új üzemrésszel, új gépekkel bővül az Egri Dohánygyár A második ötéves tervben jelentősen fejlesztik, korszerűsítik az egri dohánygyárat is. Ez évben már gépesítették a szivarbábok készítését, ko- csányozókat állítottak be, melyek segítségével több és jobb minőségű dohányárut készítenek. A közelmúltban a cigarettagyártás meggyorsítása érdekében a Német Demokratikus Köztársaságból nyolc nagyteljesítményű töltőgép érkezett. Ezek közül német szakemberek segítségével hétfő délelőtt már a hatodikat állították üzembe. Az új szi- varkatöltőgépek segítségével tíz százalékkal emelkedik a dohánygyár termelékenysége. Tolijegyzetek « t w MERÉNYLET A JÓ Í2LÉS ELLEN em is olyan ritka az, kedves olvasóm, és mostanában különösen sokszor van részünk abban, hogy szembe találjuk magunkat a legváratlanabb helyeken, legszebb műemlékeink falain, kerítésein ízléstelen rikító plakátokkaL Csak az a szokatlan, hogy az utóbbi időben az ízléstelenséget hátborzongató szándékkal is egybekötik. Most mindjárt meg is mondom, miről van szó: a Mo- kép: „Merénylet a kikötőben” című plakátjáról Egy kalapos marcona alak kést markol és nyílván gyilkolási szándékból egy nem kevésbé marcona torkát veszélyezteti. Azt elismerem, hogy a közönségünknek egy igen kevés része még szívesen nézné meg az olyan filmeket, amelyeket a jó ízlés már régen eltanácsolt hazánkból, de a többiek gondolkodóba esnek, hiszen évek óta olvassák a külföldet járt újságírók tollából, hogy Franciaországban, Angliában és Nyugat Németországban az amerikai filmeket hirdetik így: véreskezű sheriffel, két pisztollyal a kezében, gangsztereket késsel a foguk közt, ledér leányzókat, akiknek ruha helyett csak harisnyakötőt engedélyeztek. Ilyen plakátokkal csalják a közönséget a moziba ott, ahol tudják, hogy a neorealista filmeket szívesebben nézné meg a közönség a sheriffek és az amerikai szirupos filmek helyett. Nos, úgy gondolom, erre, ilyen forma plakátokra nekünk semmi szükségünk nincs. A merénylet a kikötőben helyett erre a plakátra azt írnám: Merénylet a jóízlés ellen, s hogy ez mennyire igaz, ezt bizonyítja az a fekete ceruzával felírt pár sor is, amelyet valamelyik szemfüles egri fiatal írhatott a plakátra: „Véres lábnyomok a levegőben”. Valóban még csak ez a néhány sor hiányzott volna és elküldhet- tük volna a plakátot, így az egészet, ahogy van, akár Nyugatnémetországba is a legújabb vadnyugati film reklámozásához. T. K.-né Egy új előfizető jSok megyénkben magyar él a messzi Kanadában. A Mátrából, Sirok tájékáról csapatostul mentek az emberek szerencsét próbálni egykor a nagy nyomorúságban. Azóta évtizedek teltek el, sok hányódtatás után új gyökeret eresztettek az új földben. _ Irtunkvnár kanadai előfizetőinkről, most ismét akadt egy. Alex Egednek hívják. Az Alex alighanem a Sándorból fordult angolra, de a mi derék Alex Egedünk szíve mélyén egy kicsit még most is Sándor maradt. Tudatja, hogy „a mai nap folyamán adtam föl 13 dollárt” és kéri, hogy vonjuk le belőle az újság évi előfizetési díját, a többit pedig juttassuk el a „magyarországi vízkárosultaknak”. Látszik a levélen, hogy írója más nyelvet beszél, bizonytalan a régiben. Alighanem angolul gondolkozik már és álmában is angolul beszél. De ez a „vízkárosultaknak” juttatott összeg minden költői nyelvezetnél ékesebb tanulsága a honi föld kiapadhatatlan szeretetének. Eged Sándor bizonyára ifjú kora óta nem látta hazáját, azt a hazát, amely a betevő falatot sem adta meg neki és hagyta, hogy idegenbe szakadjon. Mátraderecskéről, Ivádról, Sírokról —: ki tudja, honnan indult útjára de annyi szent, h|ogy kétkezi munkás volt. Eszembe jutnak azok a gyárosok, csendőrtisztek, földesurak, akik a népi demokrácia elől szöktek meg és gyűlölködnek, acsarkod- nak odakintről. A pénzüket sajnálják csak, meg az uraskodást, ök azok, akik a „Szabad Európá”-ban tajtékoznak és szemforgató képmutatással könnyeket potyogtatnak a „szegény magyahokért”. Van-e köztük csak egy is, aki úgy szeretné volt hazáját, mint Eged Sándor? Pedig ő nem hogy jólétet nem ismert benne, de még a puszta létét sem tarthatta fenn idehaza. Ök az igazi hazafiak, az Eged Sándorok. (0- a.) Olvasóink kérik: BUCSVZUNK! Búcsúzunk tőled kedves iskolánk És megköszönjük az alkotó tudást, Mit tanáraink plántáltak belénk Hogy kiáltjuk az élet viharát. Búcsúzunk most; már elválik az út, Mi négy éven át irányt mutatott És sohasem űzte el ajkunkról A mosolyt keltő vidám dallamot. Vége ez útnak, más irány a cél, Göröngyös, sikamlós, nehéz terep, Furcsa lesz rajt*, haladni előre, Hisz nem támogatnak gondos kezek ... Az életbe lépünk és útjainkon, Sok harc vár reánk s szívós küzdeleem Csak bátran el, harcoljunk a célért, Így bizony miénk lesz a győzelem! Búcsúzunk most. Ügy állunk itt halkan, Mint megannyi szégyenlős kis gyerek, Kik fátyolos szemmel rebegik; Jó tanáraink isten veletek... Bocsi József Nagy szorgalmat kíván növendékeitől az egri Védőnőképző- iskola. Szorgalmasan tanulnak a lányok.... A korszerű gépek üzembeállításával egyidőben új üzemrész építését is megkezdték a gyár udvarán, mely a jövő év elején kezdi meg működését. ^.Zttfüesüiűi tizeiifcíEft ; Úti Mihályné, Hatvan: Az ügyét kivizsgáltuk. A szülési segélye utolsó részét május 30-án a gyöngyösi SZTK számfejtette és címére elküldte. A Gárdonyi óvodának vagyok a vezetője. Számtalan esetben szükséges lett volna a telefon használata. Ez azonban csak az állomáson van, ami hozzánk igen nagy távolság. Előfordulhat, hogy az 50 gyermek közül valamelyik megbetegszik, valami baleset érheti, s nincs honnan telefonálni. Nagyon kérnénk, szereljenek be hozzánk telefont. Kovács Rózsa, Eger H* Örömmel látjuk, hogy az Egri Kertészeti Vállalat a Mártírok terén gyönyörű parkot létesített, s láttuk azt is, hogy a város többi részén szinte máról-holnapra virág- szőnyeges parkok keletkeztek. Ezért kérnénk mi is, a Bartók Béla téri lakosok, hogy nézzenek már felénk is. Az idegenek a jó egri bor kedvéért gyakran meglátogatják a Szépasszony-völgy et és útjuk a Bartók Béla téren vezet keresztül. Bár ezen a téren alig lehet átvergődni, hiszen embermagasságú gazon keresztül kell tömi. A múlt évben már planírozták a kertet, nagyon kérjük, ebben az évben végleg hozzák rendbe. Bartók Béla téri lakosok Közlemény Az Egri Gép- és Gyorsíró Iskolába felvételt nyerhetnek azok, akik érettségiztek, vagy az általános Iskolát kitűnő, jeles és jó általános eredménnyel elvégezték. Az iskola — amely 10 hónapos — szeptember 10-én kezdődik. Beiratkozás június 25—26. (Eger, Klapka utca 7.) — JUNIUS 24-én Budapestről fotóvonat érkezik Gyöngy ös-Mátrafüredre. A vonat célja, hogy a fotóamatőrök jobban megismerjék a Mátra vidékét. , T ..._Aí *_v .. .. .. ...h ogy aztán a tanultakból sok szép mesét szőhessenek a pihenő időben Leszakadjak, ne szakadjak ? Ezen gondolkodik hetek óta a Széchenyi utca 24-es számú ház udvari folyosója A ház toldott udvari része a lakók nagy ijedelmére lassan, de biztosan süllyed. Hetekkel ezelőtt az illetékeseknek is felhívták rá a figyelmet és a KIK a városi mérnöki hivatallal együtt megállapította, hogy a folyosó életveszélyes és az azonnali alátámasztás szükséges. A lakók megnyugodtak és várták az alátámasztást. De azóta mégsem történt semmi intézkedés. Az aggódó lakók jobb híján mit tehetnek mást, egyre kérik a süllyedő házat és a veszélyes folyosót, bírja még egy kicsit a rossz csatorna következtében csurgó esővizet, a folyosókon lévő KTSZ-gépek állandó rázását, ne szakadjon le, várjon addig, míg az illetékesek intézkednek. Reméljük, a ház hallgat kérésünkre, talán jobban, mint a KIK és a mérnöki hivatal. De azért mégis lenne egy kérésünk: ne bízzunk mi a ház jó szívében, inkább abban, hogy e sorok olvasása után azonnal alátámasztják a veszélyes folyosót. A Széchenyi utca 24. számú ház lakói Augusztus 20-a tiszteletére begyűjtési verseny inclul a gyöngyösi járásban A gyöngyösi járás begyűjtési hivatala begyűjtési versenyre hívta ki a füzesabonyi járást. Ezenkívül felújítja párosversenyét a hevesi és a szerencsi járással. Vállalták, hogy évi sertésbegyűjtési tervüket szeptember 10-re 70 százalékra, évi tojásbegyűjtési tervüket július 30-ig 100 százalékra, sovány baromfiból és tejből az időszakos tervet 105 százalékra, kenyér -és takarmánygabona „B” és „SZ” tervét a cséplés befejezésétől!számított két napon belül 100 százalékra teljesítik A vállalás teljesítése érdekében számos nevelő és ösztönző intézkedéseket tesznek. Mozi és műsoros előadások szünetében népszerűsítik, ingyenjeggyel ajándékozzák meg a begyűjtésben élenjárókat. Páros versenyt szerveznek a falvak, tsz-ek, egyéni dolgozók között, A járáson belül Visznek község versenyre hívta a járás 11 nagy, Ludas község pedig a járás 12 kis határú községét. Ludas község vállalásában a következőket olvashatjuk: évi sertés és vágómarhabegyűjtési tervünket szeptember 10-ig száz százalékra teljesítjük. A járás községeiben az állandó bizottságok és a begyűjtési hivatalok minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy vállalt kötelességüket maradéktalanul teljesítsék.
