Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-09 / 36. szám
JS...ÉVFOLYAM, 36. .SZÁM ARA 50 FILLÉR 1956. MÁJUS 9. SZERDA SacéleskÖPtt, termékeny vitát Az újságok hasábjain, a rádióban „hivatalos" fönnálltán és széles körben folyik már a vita az új ötéves terv irányelveiről. S hogy ez a vita nem csak egyszerűen hoz-. zászólás, nem holmi fejbőlogátás, igazolja az a számtalan javaslat, kiegészítés, amely már napvilágot látott az irányelveket illetően. A „hivatalos’* vita mellett azonban, ha lehet, még szélesebb körbén, egész dolgozó népünket érintően folyik most a szó a második ötéves tervről. Egyszerű emberek tíz és százezreinek lett mindennapi beszédtémája. problémája, az ipar, a mezőgazdaság, vagy éppen a kultúra területére vonatkozó irányelv. S azok, akiknek azelőtt nem volt beleszólása, nemhogy az ország, de még faluja életébe sem, azok, akik nem üzemük teljesítőképességét tartották számon, hanem a bizonytalan holnapot, — ma, ötéves távlatokban, országos, sőt nemzetközi méretekben gondolkoznak. Az ország és a jövő gazdái lettek, és e ranghoz illő felelősséggel és komolysággal vitatják a nép és az ország dolgait. így volt ez a tanácstörvény tervezetnél, s méginkább most. amikor a szocializmus alapjait lerakó, második ötéves tervünkről van szó. • A párt és az állam a dolgozó nép elé bocsátotta vitára a dolgozó nép ötéves tervét. Ez nagyszerű s egyben természetes dolog nálunk, rendszerünk mély demokratizmusából fakad. De mindez mégsem elég, egymagában nem adja meg az igazi demokratikus jogok gyakorlásának lehetőségeik Ehhez arra is szükség van, hogy mindenki megértse az új irányelvek célkitűzéseit, hogy ne legyen senki előtt vitás szám, feladat, hogy mint háziasszony háztartása holnapját, úgy ismerje mindenki az ország jövőjét, új ötéves tervünk irányelveinek tükrében. És ennek megmutatása a népnevelők, a propagandisták feladata. Világos és áttekinthető — kétségkívül — a nagy jelentőségű irányelv. De vajon mondhatjuk-c azt, hogy olvassák el, s mindent megtudnak belőle? Nem, ezt semmiképpen sem mondhatjuk. Számos olyan terület van, ahol indokolásra, megértetésre vár az irányelv. Népünk mindent tudni akar saját tervéről, és ez természetes, ehhez megvan minden joga. Melyek ezek a kérdések? Felmerült már például a beszélgetések során, hogy vajon nem szerényen határoztuk-e meg második ötéves tervünkben az ipari termelés növekedési ütemét, hiszen az első ötéves terv időszakában az háromszorta gyorsabb volt, mint amilyet most előirányoztunk. Mi erre a válasz? Az elmúlt években az alapanyag és energiatermelés viszonylag elmaradt a feldolgozó iparágak fejlődésétől. Különösen a jobboldali elhajlás következtében jelentős külkereskedelmi adósságok jöttek létre. Ilyen körülmények között az iparfejlesztés gyors üteméhez szükséges anyagmennyiségeket nem biztosíthatjuk sem saját termelésből, sem import útján. Az anyag- és energiatermelés viszonylagos elmaradottságának megszüntetése jelentős beruházásokat igényel. A beruházások azonban csak fokozatosan növelhetők, különben fennáll a veszély, hogy az életszínvonal nem emelkedik megfelelő ütemben. Mindezeket figyelembevéve indokolt az ipari termelés növelésénél a viszonylag mérsékelt ütem meghatározása. Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy a termelés 50 százalékos növelése többet jelent, mintsem maga a szám kifejezi, hiszen a termelés növekedésének minden egyes százaléka mögött közel háromszor annyi termék- mennyiség szerepel, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez hasonlóan felmerült már a bányász elvtársak körében az a kérdés is, hogy szerénynek mondható a szén- termelés fokozása. Mi itt a helyzet? Ismeretes, hogy Magyarországon a széntermelés természeti feltételei kedvezőtlenebbek, mint más baráti országokban, elsősorban Csehszlovákiában és Lengyelországban. A Kölcsönös Gazdasági és Segítség- nyújtó Tanács keretében szénszükségletünk egy részét ilymódon biztosítjuk. De ennek ellenére sem mondhatunk le a szénbányászat számottevő fejlesztéséről, hiszen a nemzetközi együttműködés szélesítése mellett sem rendezkedhetünk be arra, hogy meglévő és főleg barnaszénre épült erőművejnk szükségletét importból fedezzük. Barnaszén termelésünk, szénvagyonunk jelentős helyet foglal e! a nemzetközi gazdasági életben. Számos kérdés merül fel a mezőgazdasági terméshozam 27 százalékos megemelésével, az egyénileg dolgozó parasztok helyzetével, a beruházásokkal, az életszínvonallal kapcsolatban. Ezek a kérdések, problémák egyrészt fényesen igazolják az új ötéves terv irányelveinek széles visszhangját, másrészt azt a komoly feladatot, amely a népnevelők és propagandisták előtt áll. Ezekre és a többi kérdésekre választ kell adni. Őszinte, és világos választ, mert ez az alapja az országos vita sikerének, ez az alapja, hogy az irányelvek, mint törvénybe iktatott tervek, a lehető legjobban tükrözzék lehetőségeinket, hazánk sajátos viszonyait; s hogy maradéktalanul magáénak érezze minden becsületes ember. Folyjék a szó mindenütt, legyenek ott a népnevelők, a párt katonái, a pártnapokon és tanácsüléseken, az esti beszélgetéseken és a vasárnapi délutánokon, — mindenütt. Beszéljenek az új ötéves tervről, válaszoljanak a kérdésekre, segítsék minél terebélyesebbé kibontakozni e rendkívül termékeny vitet. Egész népünk, a béketábor országai, — a béke látja hasznát. A második ötéves tervben összesen mintegy 200 ezer lakás épül, jelentős részükben a bányásztelepüléseken. Peíőfi- bányán egész kis város épült már, de az új ötéves tervben tovább épül, szépül a bányász- település. Még több modern ház, még több park teszi otthonossá az ittlakást bányászdolgozóink számára. Vevők és eladók as árleszállításról Bármelyik üzletbe nyitunk be, mindenütt sok vásárlóval találkozunk. Reggel már nyitás előtt ott sétálnak a kirakatok előtt, várakoznak, s az egész napi hatalmas forgalom után, zárórakor többször is el kell ismételni: felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy szíveskedjenek a vásárlást befejezni... Az egri, gyöngyösi, hatvani állami áruházakban, a különféle kiskerekedelmi üzletekben megsokszorozta a vevőket a közelmúltban életbeléptetett árleszállítás. Egy tízgyermekes családanya Halló, Gyöngyösi Állami Áruház? A kitüntetett sokgyermekes édesanyák között többször szerepelt már ez a név: Kocsis Pálné, Eger, Diófakút u. 3. Tíz élő gyermeke van, a legkisebb 2, a legnagyobb 17 éves, de az sem önálló kereső. Az árleszállítás után ellátogattunk hozzájuk, mert ha valahol, akkor náluk igazán nagy jelentősége van ennek a nagy eseménynek. A betegágy mellett találtuk Irénke, a legkisebb gyengélkedett. — Megfázott — ebben a csalóka időben kiült a konyha elé a hideg földre. Nem maradnak már bent Egy ember keresetéből nehéz felöltöztetni i a tizet. ! Férje a Belspednél fuvaros [ és a gyermeksegéllyel együtt kétezer forintot kap havonta. Ehhez jönne még Iván, az asztalos tanuló 160 forintja, de melyik édesanyának volna szíve egy tanuló első keresetét elvonni. Gyűjtse össze és költse magára. A gyermekek közül nyolcán járnak iskolába. Itt a tavasz, mindnek kell valami. Négy fiúnak cipő, négy lánynak ruha okvetlen, — ezek a nagyobbak. Aztán kell venni több apróságot, fehérneműt, ünneplő inget, de majd csak később sorjában. Az első hónap vásárlási tervéből az új árakat nézve legalább 320 forint lesz a megtakarítás. — Ebből a pénzből egy kicsit javítunk a koszton mert bizony ahol tíz gyermek eszik naponta, oda három liter tej is kell, meg a két egész kenyér is elfogy. És nem mindig vásárolhattam a szükséglet szerint. Vagy ha igen, akkor elvontam a pénzt a ruházkodástól — mondja Kocsisné. Szeretném, ha több és olcsóbb húst is vehetnénk, mert a mi családunk nagyon ritkán jut friss húshoz, s bízom benne, ha jó megy a munka, erre is sor kerül. ... Kocsis néni, a férje, a I gyermekei, a mi további mun- I kánkon múlik, hogy ez is olcsóbb legyen. Havi 150—200 forint megtakarítás Nagy örömmel fogadtuk a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát, a fogyasztási cikkek árleszállításáról. Mit jelent ez a családok háztartásában. Havi 150- 200 forint megtakarítást átlagosan. Amiről eddig csak reménykedtünk, most sok minden valóra válhat, sok kívánságunkat teljesíthetjük. Például mi is férjemmel többször megálltunk az ékszerészbolt előtt és néztük a szebbnél- szebb karórákat. Anyagi körülményeink nem engedték meg, hogy a drága órákból vásároljunk, pedig vidéken dolgozó férjemnek nagy szüksége lett volna rá. Boldogan olvastuk az árleszállításkor, hogy az órák ára 30 százalékkal csökkent És két napon belül meg is vettük az órát. Már munkába menet magával vitte a férjem. Az árleszállításnak azért örülünk nagyon, mert lehetővé teszi, hogy a vásárláskor havonta megtakarított pénzből olyan dolgokat is megvegyünk, amit eddig el kellett hagynunk. Ezek után úgy érezzük, hogy munkánk által a második ötéves tervben I még szebb, boldogabb lesz életünk, még' többször lesz árleszállítás. K. J.-né ált, isk. tanítónő. Átjavítottek az árakat, utolsó ecsetvonás a hirdetőtáblán: árleszállítás — Igen, Hám György né beszél. — Kérem szépen, az árleszállítás utáni forgalomról szeretnénk érdeklődni. — Május 3-án nyitottunk ki először. Míg április elején 90 ezer forint volt egynapi bevételünk, most a 134 ezer forintot is eléri. Igen keresettek a konfekció darabáruk, például az 585 forintról 480-ra csökkent férfi öltönyök, a női és férfi perion zoknik, ezeknél 6 forint az áresés. Sokan vásárolják a szép kivitelű ballonkabátokat, melyeknek minden új gazdája 63 forintot takarít meg Az utóbbiból teljes raktárkészletünket egy nap alatt adtuk el. — Ez most azt jelenti, hogy a legkeresettebb cikkekből hiány lesz? — Korántsem. Mi idejében 1 értesítettük a budapesti igazgatóságot és az Egri Állami Áruházat, ahová közvetlenül tartozunk, hogy miből mennyi utánpótlást küldjenek. Még valamit szeretnék közölni. Üzletünknek áprilisban tervlemaradása volt, most vállaltuk, hogy a lemaradást a II. negyedévben pótoljuk, sőt előirányzatunkat túl is teljesítjük. Reméljük, az ígéretből tett lesz. — Köszönjük az információt és a további munkához sok sikert kívánunk. Olcsóbb árak — nagyobb választék Ha már az áruházaknál tartunk, nézzünk be néhány percre az Egri Állami Áruházba is. Mácsai elvtársat az igazgatót kérjük meg arra, hogy szakítsa félbe a felsőbb szervekkel éppen tartó megbeszélését, egy rövid interjú kedvéért — Mondhatom, forgalmunk még a vártnál is nagyobb. Ha összehasonlítást akarunk tenni, csak így jellemezhetjük: a piacnapok forgalmának duplája, egy szokott hétköznapinak hároipszorosa. Legtöbben az ízléses cipőket nézegetik, sokat eladunk a gojzer varrásos, duplatalpúból. Ezek ára 423 helyett, 380 forint Üj árukészletünkben olyan divatos, jó minőségű férfi sport és kamgám öltönyök érkeztek, hogy vevő legyen a talpán, ha itt tudja hagyni. Ezekből már az első napon 50. másnap 60 darab ment el. Eladtunk körülbelül 200 női pullovert, egész sor neylon zoknit és harisnyát, csak győzzék kiszolgálóink az egész napi lázas munkát. Sok szép kész ruhát kaptunk s hadd említsem meg azt is, hogy kész ruhamodelljeinkből hamarosan divatbemutatót tartunk, a televízió és rádió legszebb példányaiból pedig kiállítást rendezünk Egerben a Szakszervezeti Székházban. Kinek mi tetszik meg a bemutatón. áruházunkban megtalálhatja, mert a kívánságoknak megfelelően bőséges készlettel várjuk a vásárlókat. A megtakarított pénzből egy pár cipő Mit szól az árleszállításhoz egy eladó? Kérdezzük meg Rendek Bertalant, az Egri Állami Áruház készruha osztályának egyik eladóját. — Azzal kezdem, amivel helyemben minden eladó kezdené. A május 1-i ünnepek alatt komoly többletmunkát adott az árak átszámítása. Vasárnap este 10-ig, hétfőn, szerdán egész nap ezzel voltunk elfoglalva. De én azt mondom, megérte. Csak minél gyakrabban lenne ilyen többletmunkánk. A forgalomról osztályomon belül akarok szólni, talán elég, ha annyit mondok, hogy például az 585-ről 480-ra leszállított sportöltönyökből 160 darabot is eladunk egy nap. Nyári holmik, lánykaruhák, zöld és drap ballonok egész sorát csomagoljuk be. A szépet kedvelő nők örömére „elárulom”, hogy a nagy keresletnek örvendő 1137 forintos női kam- gárn kosztüm 800 forint lett. Igaz, hogy Rendek elvtárs eladó, de legalább annyiban vevő is. ö is nagyobb vásárlásra készül. Magának egy ruhaanyagot, inget és külön egy kész nadrágot, a feleségének pedig kamgám kosztümöt vásárol. Már ki is számolta, hogy az ezeknél megmaradt pénzből, a 650 forintból jut kislányának egy kerékpárra, feleségének egy pár cipőre, ami másképpen elmaradt volna. Szeretettel ünnepelték megyénk dolgozói az édesanyákat Május első vasárnapján országunk mindig szeretettel és meleg szívvel emlékszik meg az édesanyákról. Megyénk városaiban és falvaiban, óvodákban, iskolákban, üzemekben vasárnap több mint 500 anyák- napi ünnepséget rendeztek. Egerben a Városi Tanács tanácstermében közel 600 szülő gyűlt össze, hogy meghallgassa a zeneiskola fiataljainak és az úttörőknek kedves műsorát. A Tiszti-klubban a 10-es I Honvéd utcai óvodások adtak műsort az édsanyáknak. Gyöngyösön négy iskolában tartották meg az anyák-napi ünnepélyeket. Az I-es számú iskola igazgatója megemlékezett arról, hogy kormányunk milyen szeretettel gondoskodik: az édesanyákról, a második ötéves terv7 végrehajtása nyomán felemelik a családi pótlékot. Az anya és gyermeke egészségének védelmére pedig rövidesen két héttel emelik a szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát 27 százalékkal növelik és tovább szélesítik az óvodák ér iskola napközik hálózatát. Al LGYtSUUtm! NÉPÚJSÁG kl MDPJMV« MtSYII MötlSÄCA ÉS,Á MEÉVLi „TANÁCS LAPJA
