Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-30 / 42. szám
4 NlPÖJSÄG 1956. május 30. szerda H seregszemle járási és városi bemutatói Heves megyében Mindez mutatja a táncmozgalomban elért számottevő fejlődést. A színjátszóknak a Járási és Városi Színjátszó Hetek formájában bonyolították le a járási bemutatókat. A műsorválasztás szempontjából is örvendetes a Karácsondon tartott Járási Színjátszó Hetek műsora. Az általános színvonal emelkedése mellett kiemelkedő művészi teljesítményeknek is szemtanúi voltunk a járási és a városi bemutatókon. Gyöngyösön lépett fel a szűcsi vegyes parasztkórus és a kará- csondi kultúrotthon ez évben alakult vegyes parasztkórusa, meg a gyöngyöspatai úttörő kórus", amelyeknek teljesítményei mind műsorpolitikai, mint művészi szempontból túlnőnek a járás, sőt a megye határain is. A budapesti zenei konferencián is szerepelt mátraszentimrei népi együttes helyi gyűjtésű anyagra épült kis leányjátéka a maga eredeti népiségével és tökéletes, magas színvonalú előadásával aratott sikert Húsztagú DISZ énekkaruk szlovák népdalokat énekelt. A seregszemle eredményeit a tavalyi tapasztalatokkal egybevetve — örömmel állapíthatjuk meg, hogy idén a népművelési és a DISZ apparátus közvetlen kapcsolata, elvi és gyakorlati együttműködése olyan eredményeket hozott -amelyekre magunk sem számítottunk. Az SZMT, a tanács aparátus, és a társadalmi szervek, intézmények A Hámán Kató Ifjúsági, Kulturális és Sportseregszemlébe a megye ifjúságának nagy része bekapcsolódott. Mintegy 20 ezer fiatal készült a seregszemle bemutatóira. A Petőfibányai énekkar tagjai közül többen nem egyszer 4—5 km-t gyalogoltak, hogy a próbákon részt vehessenek. A tiszanánai, a kömlői, a bol- dogi tsz-ek fiataljai is derekasan kitettek magukért, ösz- szesen 431 csoport nevezett be. A tavalyinak kétszeresére nőtt az énekkarok száma, 156-ra emelkedett a benevezett színjátszó csoportok száma, 147-re a tánccsoportoké. A körzeti bemutatók és a városi válogató versenyek egyúttal azt is megmutatták, hogy ezek a művészeti csoportok minőségileg is javultak és kialakulóban van a csoportokban a belső nevelő munka. Május 13-án Egerben városi, Gyöngyösön városi és járási bemutató volt. Az előkészítő bizottságok a í legnagyobb gondossággal készítették elő a bemutatókat. Szinte percnyi pontossággal az előre elkészített terv szerint zajlott le minden. Gyöngyösön a megye legjobb művészeti hagyományait felidéző, gazdag és színes műsort láthatott a közönség. A szűcsi és a kará- csondi énekkar, a járási kul- túrház énekkarának műsorában nagyon szép helyi népdalok és népdalfeldolgozások, az utóbbi időben elfelejtett szép mozgalmi dalok szerepeltek. Az általános iskolai énekkarok mellett — de más' művészeti ágakban is — a tavalyinál jóval több felnőtt csoportot találunk. Az úttörő énekkarok műsorai gazdagabbak és színesebbek lettek. Egerben az évek óta kitűnően szereplő I. számú iskola énekkara mellé felzárkózott, sőt el is hagyta az V. és X. számú általános iskola 150 tagú egyesített kórusa, amely elnyerte a városi DISZ bizottság és a népművelés közös vándordíját. Kiváló minősítést kapott a II. gyakorlóiskola is. Az egri középiskolák kulturális munkája is javult, új énekkarok jöttek létre. Változatosabbak a népi tánccsoportok műsorai is. Az I. és a VIII. számú iskola úttörő együttese saját gyűjtésű felsőtárkányi, egerbocsi tánckompozíciót adott elő, elég színvonalasan, énekkari és zenekari kísérettel. A népi tánccsoportok mellett a ritmikus tánc és a balett is helyet követel már magának. Az új út keresésében elismerést érdemel az egri Szilágyi Erzsébet leánygimnázium. „Bizonyítványosztás” című tánckompozíciója a középiskolások életéből meríti témáját. Gyöngyösön a detki gépállomás és a község egyesített DISZ tánccsoportja szép, ízléses, — NYUGATNÊMETOR- eredeti gyűjtési tánccal lepte SZÁG és Japán megvásárolta meg a közönséget. Az Egri a „Cigánytánc” című tánc és Dohánygyár Kállai kettőse is a „Kati és a vadmacska” cí- megérdemelt sikert aratott, mű természetfilmünket. Tolljegyzetek összefogása, az ifjúság lelkesedése sikerrel járt. Ennek hatása itt-ott a termelőmunkában is jelentkezik. A bol- dogi Rákóczi tsz 28 fiatalja tavaly novemberben kultúr- csoportot alakított, karácsonyra már önálló műsoros estet rendezett, a most a seregszemlére Szabó Pál „Uj föld” című darabjával készült. A lelkes kultúrmunka együtt tartotta a fiatalokat. A téli silózási versenyben elsők lettek a megyében. A 28 fiatalból ma már 26 DISZ-tag. Itt mutatkozott meg az, mit jelent, ha a DISZ és a népművelési aparátus gyakorlatilag is segíti egymást. örvendetes jelenség, hogy Egerben is, Gyöngyösön is erősen megnőtt a felnőtt közönség érdeklődése a bemutatók iránt. Tavaly inkább qsak a fiatalok mentek el a műsorokra, különösen a városokban. Most felnőttekkel volt zsúfolásig tele a terem, olyan felnőttekkel, akik a bemutatókra 3—4 forintos belépőjegyet váltottak, Mindkét kul- túrház a tapsok mellett jelentős anyagi sikerről számolhat be. Reméljük, hogy a még hátralévő járási, városi bemutatók is ilyen fontos állomásai lesznek ifjúságunk művészi nevelésének és az elért eredmények fokozzák majd a csoportok erejét a további munkára és a megyei versenyekre. Dienes Tibor Megyei Tanács Népművelési o. előadója A novaji iskola május 13-án ünnepelte fennállásának 200 éves évfordulóját. Sajnos, a többnapos eső és a vasárnapi esős idő elrontotta a nagy napot és több község úttörői távol maradtak. Reggel szakköri kiállítás nyílt, melyet 312-en tekintettek j meg. Szép, változatos volt a | kiállítás.. Délelőtt Ostoros— Novaj iskolák közötti sport- verseny zajlott le, melynek győztese az ostorosi csapat lett. Délben a Szülői Munkaközösség 60 terítékes bankett-ebédet adott a helyi vezetők és a vendégek részére. Délután ünnepi gyűlést tartottak, a kultúrotthont zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. Nívós műsor keretében avatták fel a IV. osztályos pajtásokat. Ünnepi beszédet Stépán László igazgató mondott. Délután 4 órakor a Novaj—Maklártálya járási bajnoki labdarúgómérkőzés 9:1 arányú novaji győzelemmel végződött. Ezt követően este 8 óráig a szép, derült időben Naptár Május 30. 170 évvel ezelőtt, 1786- ban ezen a napon született Fályi András író. 525 évvel ezelőtt 1431-ben Jeanne D‘Arc-ot Rouenban, máglyán elégették Május 31. 1926-ban, 30 évvel ezelőtt tartották éhségsztrájkjukat Vá- gl István és társai. — Június 9. és 10-én Sztálin- városba indul különvonat Egerből. A különvonat költsége 95 forint. Továbbá június 3-án Galyatetőre, június 29-én pedig Lillafüredre indítanak kü- lönvonatot. — VÁMOSGYÖRK községben a tanács által juttatott házhelyen a földművesszövetkezet 100 ezer Ft-os beruházással gyümölcstároló építését kezdte meg. Ezzel lehetővé válik, hogy a község dolgozó parasztsága a termett gyümölcs- és zöldségféléket helyben értékesítse. — A Kőbányai Sörgyárban évente mintegy 400 ezer hektóliter sört palackoznak belföldi fagyasztásra. A sörgyáriak a második ötéves terv végére évi 600 ezer hektoliter italt akarnak üvegbe fejteni. A terv megvalósításához két új palackozó üzemrészt építenek a gyárban és több vidéki sörraktárukban gépestik a palackozást. — A SZÉPEK SZÉPE című mesejátékot mutatták be a gyöngyösi II. számú iskola úttörői. A színdarabot Faludi Ferenc rendezte Dicséretet érdemelnek: Nagy Judit, Tasi Anna, Dudás Klára és Balogh Sándor kitűnő alakításukért. (Dudás Lászlóné) — Az Egri Dobó Múzeum régi munkatársa, Legányi János, több évtizede gyűjtött nagy tudományos értékű őslénytani magángyűjteményét az Egri Dobó István Múzeumnak ajándékozta. Kínai faragott gvöngyök, svájci karórák, csehszlovák ajándéktárgyak érkeztek az egri Óra és Ékszerboltba Az egri Óra- és Ékszerboltban nagymennyiségű ajándék- tárgy és divatékszer érkezett. A divatékszerek között legszebbek a kínai tevecsontból faragott gyöngyfűzérek, amelyeket eredeti színben árulnak. — Szépek a csehszlovák üveggyöngyök, a négysoros sárga és piros parasztgyöngyök, és az olcsó, mindenféle színben kapható fagyöngyök. Kedvesek az újfajta dísztűk, amelyeket balonkosztümökre, pulóverekre hordhatnak, egyszerűek és szépek, olyanok, mint a valódi ékszerek. Különösen tetszett egy őskínai kuli fatű s egy műanyagból készült kis könyv. Ezenkívül igen sok iparművészeti tűt is árusítanak. Nagymennyiségű svájci neylon- és aranyóra is érkezett. A nylonórák 500, az aranyórák (18 karátos, 17 köves) 850 forintért kaphatók. Láttunk különböző alpakka ajándékokat, amelyeket olyan szépen cizelláltak, hogy hasonlítanak a valódi ezüsthöz. Ezekből puderkészleteket, cigarettatárcákat, öngyújtókat készítettek. Ugyanbből láttunk apró, női kézitáskába való fémceruzákat is. Nagyon szép ajándék az alpakka likőrkészlet, csiszolt ólomkris- tályüveggel. Az Óra- és Ékszerboltban nagymennyiségű herendi és kínai porcelán- tárgy is érkezett. Ezenkívül ajándékozhatunk még bőr iparmúűvészeti levéltárcát, könyvborítót, vagy pénztárcát, amit nagy mennyiségben árusítanak. FT)OZIK PF)ŰSORA: Egri vörös Csilláé: 30- án Dollár-papa (magyar) 31- től június 6-ig Ali baba (francia) Eeri Brődy: 30- án Párizs és Tavasz (francia) 31- től június 6-ie Három jóbarát (csehszlovák). » Gyöngyösi Szabadság: 30- án Angyallal a hegyekben. 31- től június 6-ig Dollárpapa (magyar) Gyöeyösi Puskin: 30-án Döntő pillanat (jugoszláv) június 1-től 3-ig Partizán lány (szovjet) Füzesabony: 30—31 Csapda az erdőben (szovjet) 2—5-ig Gróf Monte Christó. (francia) Hatvan: 30- án Rágalom tüzében (cseh). 31- től június 4-g Balkezes újonc (szovjet) 30-án Négy szív (szovjet). szabadtéri színpadon szórakoztatták a pajtások a község lakóit. Mesejátékok, színdarabok, népitáncok, énekkari és zénekari számok váltották egymást. A műsoros előadás után a kultúrotthonban tánc- mulatság volt a dolgozók részére. Az egész nap műsora méltó volt a nagy évfordulóhoz. A rendezésben jelentős része volt az iskola igazgatójának, nevelőtestületének, de nem utolsó sorban a szülők áldozatos segítségének. A helyi párt és tanács vezetősége is segítette az iskolát a munkájában, Megjelent sok járási és megyei vezető, a községi párt, tanács és tömegszervezeti vezetők és többszázan a község dolgozói, az iskola volt tanítványai közül. MÜSORß: Május 30. szerda Eger: este 19.30. Mama Galyatető: este 20.45: Zsuzsi kisasszony. Május 31. csütörtök Eger: este 19.30 Mama Táj előadás nincs. Június 1. péntek Eger: este 19.30: Zsuzsi kis- asszonv bemutató. Pétervására: este 20.00 Kalóz Bábszínház szórakoztatta az óvodásokat a gyermeknapon CSEREBERE Országunkban mostanában divatos lett a felnőttek között egy játék. A játékhoz egy csehszlovák, osztrák, vagy egyéb állampolgár és lehetőleg egy pesti ember kell (Ott űzik leginkább e nemes játszmát.) Azután szükséges egy esőkabát (lehet magyarországi is, de az állami áruház jelzését vegyük le) esetleg Kohi- nor, vagy más idegen nevezetű ceruza, no most el kell helyezni a forgalmas sarkon, vagy szálloda elé és indulhat a játék. A pesti ember kézzel- lábbal és rettenetes rossz németséggel magyaráz, csehszlovák, vagy egyéb állampolgár (álruhás pesti is lehet, ha jól álcázza magát) forint, forint kiáltást hallat és aki hamarabb kapja el a ceruzát, vagy tépi le az esőköpenyt, azé Aztán újból kezdődik. Szigorúan vigyázni kell azonban a játékszabályokra. Nos, minden tréfán kívül, ez az új cserebere játék nagyon népszerű lett az országban, da igen vigszatetaaő. Akkor, mikor az utóbbi időben a balonanyagjaink felveszik a versenyt a külföldi esőkabátokkal, mikor a Csehszlovák Népköztársaság nagymeny- nyiségű árut, köztük ceruzát is exportál hozzánk, mikor egyre olcsóbb és szebb nálunk a nylonharisnya és fehérnemű, ezt a játékot meg kellene szüntetni és lehetőleg más, nemesebb szórakozást kellene keresni a pesti s néha az őket utánozó vidékieknek. Ezeknek csak az az áru, amelynek idegen hangzású a neve, legyen az magyarországi gyapjú, ha azt mondják: ausztráliai, azonnal elkél. Legyen az magyar legjobb minőségű szövet, nekik nem kell. de ha azt súgják a fülébe, hogy külföldről érkezett, — egy centi sem marad. Helyes, sőt nagyon fontos a kereskedelem külfölddel, de ismerjük el és szeressük meg végre saját munkásaink gyártmányát is, amellyel lehet, hogy külföldön ugyanilyen furcsa jétékot játszanak. Hiszen a magyar ipar terméke ma már világhírű. T. K-né LASSAN, méltóságteljesen úszik a hajó a Duna elcsendesült habjaiban. Köröskörül a tavaszodó természet csodái. A víztükörre hajló fák ágain duzzadó rügyek. Lassan alkonyodik. A piszkos szürke víz és fehér tajtékja vörösre válik a leáldozó nap sugaraiban. S mintha ez a vérvörös fény idézte volna fel, a parton előbukkannak a pusztulás képei. Mohács sziget közeleg. Hosz- szú sávon, mintha hatalmas borotva metszette volna végig. derékba vágott fák me- redeznek. Méteres rönkök állnak ki a földből. Amott meg, ni, ott az a félelmes erő, amely a pusztulást okozta: hatalmas jégtáblák hevernek a szárazon, megfosztva romboló erejüktől, de halálos fagyuk még mindig ellenáll a május eleji nap gyönge sugarainak. Néha egy-egy sötét folt az alkonyi víztükrön — őzek, disznók tetemét sodorja a Duna. Főiskolások Mohács szigetén volt: alig egy-két kőből épült ház maradt meg az egész faluból. Az emberek megmaradtak, de odaveszett mindenük. Most már visszamentek, nekifogtak a munkának. Ideiglenesen kis vályogviskókat tákoltak maguknak, abban húzódnak meg éjszakára. Tégla kell, nagyon sok tégla. Azért is hívott minket oda a DISZ. Négy főiskolás ül az asztal körül — akiket otthon találtam a diákszállóban a mohácsi brigádból. Név szerint Kun András, Vitéz József, Tasi Oszkár, Tálas László. Napbarnított arcok. Erről a Indul a brigád Mohácsra A hajó fedélzetéről sokszáz fiatal szempár mered erre a szomorú képeskönyvre, a természet nagybetűkkel írott történetére. Ismerős arcokat is találunk közöttük — tíz egri főiskolást. Nem kirándulni mennek, hanem dolgozni. Segíteni az újjáépítésben. — Jártunk Homorúdon is..-. Borzasztó, milyen pusztulás barnaságról lehet megismerni a mohácsot jártakat. — A kijelölt részen meg kellett forgatnunk a földet és szénporral megkeverni. Ebből lesz a tégla. Egyébként mindenki annyit dolgozott, amennyit akart. De hát azért mentünk, hogy csináljunk is valamit. A tíz nap alatt kétszer az egriek brigádja lett az első. — Beszélgettek odavaló- siakkal? — Igen, szabad időben gyakran kószáltunk a szigeten. Láttunk egy nénikét, az még a leérkezésünkkor volt, üldögélt egy deszkán és odament hozzá a kisbíró, vagy hogy is hívják... — Hagyd, ez nem fontos... — Mondják csak el azért, mi volt a nénikével... — Hát.... ruhautalványt vitt neki a kisbíró. A nénike meg annyira el volt keseredve, hogy el sem akarta fogadni. Azt mondta, hogy minek az neki. — De azért beletette a ruhájába. Biztosan kiváltotta ő azt — nyugtat meg Kun Bandi — Hát magukat hogy fogadták? — Általában jól. Az öregek egy kicsit bizalmatlanul eleinte. Egy bácsi például a világért sem akarta elhinni, hogy ingyen dolgozunk. „Egészen ingyenT’ „Igen.” „Az nem lehet...” Megmutattuk neki a papírjainkat, hogy egyetemisták vagyunk és önként mentünk le, hogy az újjáépítésben segítsünk. A végén elhitte félig-meddig, de még akkor is hümmögött. Méghogy ingyen... A főiskolán egyébként, amikor a DISZ felhívását ismertették, huszonhatan jelentkeztek egy-két nap alatt. Akkor sürgősen lezárták a jelentkezéseket és a huszonhatból kiválasztották a tíz legjobbat. — A fiatalabbak, azok mindjárt barátságosak voltak. Ok már tudták, kik vagyunk. Az utolsó nap bálba is hívtak bennünket, de azt már nem vártuk meg... Letelt a tíz nap és a tíz főiskolásnak haza kellett jönnie, nehogy túlságosan elmaradjon a tanulásban a vizsgák előtt. Elhozták magukkal ezernyi élményüket, arcuk barnaságában a mohácsi nap tüzét, karjaikban a kétkezi munka jóleső zsongását. Munkában a fiúk, újjá épül Homoród De azért hagytak is ott egyet-mást. Ott hagytak sok tízezer téglának való földet, akkurátusán megforgatva és szénporral megkeverve és otthagyták emléküket a mohácsiaknak — emléket a dolgos, jókedvű fiatalemberekről, akik ingyen, egészen ingyen dolgoztak azért, hogy az ő házaik hamarabb felépüljenek. Gács András ————I ■■■ A novaji iskola 200 éves évfordulójának ünnepi napja
