Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-26 / 41. szám

2

NÉPÚJSÁG

1953. májas S3, szombat

Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez

Sok Javaslat hangzott el a Setvpl Cementgyár ötéves tervet ismertető értekezletén

outiereskede/en

IV* Ö~P~P

Megtartottuk a második ötéves terv irányelveit ismertető értekezletünket. Az üzem dolgozói közül többen hozzászóltak a vállalat főmérnöke által előterjesztett üzemfejlesztési javaslathoz.

A javaslatok közül egyik legjelentősebbnek tekintjük a klinkerégetés folyamatosságát biztosító, a termelés növekedését szolgáló granuláló berendezés, valamint a cementőrlő malmok kapacitása növelését szolgáló — kisebb teljesítményű Ergó-malmok helyett a nagyobb teljesítményű — lá- batlani Krupp-malom beépítését. A növekvő kőigények ellátása teszi szükségessé, hogy a bányába beépítsünk egy VIII-as Polysius törőt, bővítsük a jelenlegi kőtárolót és felszereljük a motor csörlőt. Ezekkel az intézkedésekkel elérjük azt is, hogy elegendő lesz feldolgozásra a saját termelésű kő is, nem kell idegenből hozott drága követ felhasználni. így évenkint közel 300 ezer forintot takaríthatunk meg csak ezzel azfwljárással.

Ha a nyersanyag-kő saját kitermelésű, akkor lehetőségünk van nagyobb mennyiség aprítására és őrlésére, így viszont ahogy többen is javasolták, megfelelően keli emelni a nyersőrlőmalmok kapacitását. Ezt egyrészt a Il-es sz nyersgolyós malom átalakításával, másrészt a szállítóberendezések egyedi meghajlásával érhetjük el. A javaslatokban fontos helyet foglal el a malmok elszívása, azaz portalanítása a dolgozók egészségének védelme érdekében.

Klinkerégetésnél a tervezett termelési felfutás 1955'. évi termeléshez viszonyítva I960 végére 2.5 százalékkal lesz nagyobb. Főként az állásidők csökkentésével, illetve az üzemidő jobb kihasználásával. A zavartalan szénőrlés, és szén- fínomítás, amely a klinkerégetésnél nélkülözhetetlen egy nagyteljesítményű Loesche- maliom munkába helyezését igényeli s ez nagyobb kapacitásával lehetővé teszi majd ennél a gépegységnél az üzemidő jelentős csökkentését.

A további javaslatok szerint a vállalatnál a második ötéves

tervben az eddig gyártott 400-as traszportland-cement helyett nagyobb szilárdságú 500-as portland-cementet kell gyártani. Az új cementcsomagoló felszerelése a szállítás kapacitást, a siló átépítése a tárolási lehetőségeket mintegy 80 százalékkal növeli.

Az üzemi munkahelyek és közlekedési utak megjavítására 19, a nehéztesti munkák gépesítésére kettő, az egészségre ártalmas munkahelyekre vonatkozólag hat, villamosberendezések és felszerelések létesítésére hét, védőberendezések, műszerek, szociális és kulturális intézkedésekre ugyancsak több értékes javaslat született. Konkrétan is említsünk meg néhányat. Hegedűs Lajos, aki a kőbányában van. a nagyobb kőtermelés biztosításához kérte egy nagyobb, kőtárolásra alkalmas bunker építését; Illés Sándor segédmunkás a klinker alagút portalanítására egy ventillátornak szabályozható csővel való beépítését tartja helyesnek. A portalaní- tó berendezés felszerelését pedig Táj ti Ferenc technikus említette meg.

Kézsmárky Vilmos

Selyp, Cementgyár

Oá

AUMEUEDIU

Ideje lenne már válaszolni ...

Nagyobb, erősebb szövetkezeti egységeket

Több értékes javaslat érkezett a Heves megyei Kisipari Termelőszövetkezetek központjához a második ötéves terv vitája során. Pócs Sándor, a Recski Vegyes Ktsz. vezető könyvelője pl. az adminisztráció egyszerűsítésére és a vegyesipari szövetkezetek konstrukciójának módosítására tett javaslatot. Kövi János helyesnek tartaná, ha az egercsehi vegyes KTSZ-ben és máshol is iskolázott szakemberek kerülnének a műszaki vezetésbe. Hevesi János, a Gyöngyösi Fatömegcikk KTSZ elnöke úgy találta, hogy a további munkában nagy segítség lenne az ésszerűbb anyagelosztás, gyorsabb, jobb anyagbeszerzés. Sebestyén András elvtárs, az egri Cipész KTSZ dolgozója pedig azt kéri, hogy az új anyagot ne vágják fel a gyárak szandálfelsőrészeknek, mikor azt a KTSZ-ek hulladékanyagból is elkészíthetik.

Kétségtelen, hogy a vegyes falusi szövetkezetek termelésének 83 százalékos bővítése a termelékenység 20 százalékos emelése, az önköltség 6 százalékos csökkentése új módszerek bevezetését követeli meg. Az elhangzott sok értékes javaslat mellett azonban valamit még kell látnunk. A vegyesipari szövetkezetek nagyrésze 20—25 tagú, 8—14 szakmából összetevődött kis, sokirányú termelési szövetkezet, és szűk korlátok közé szabott

lehetőségei akadályozzák, hogy bennük a követelményeknek megfelelő minőségi javulás legyen. Alapvető feladat nagyobb, erősebb szövetkezeti egységek létrehozása, az egymáshoz közel lévő kis szövetkezetek egyesítése és a kisiparosok felvétele a szövetkezetbe.

Az eddigiekben bebizonyosodott. hogy helyes a nagyobb szövetkezeti egységek kialakítása. A lőrinci vegyes KTSZ három kis szövetkezet egyesülésével keletkezett és ma megyénk legerősebb vegyesipari szövetkezeteinek egyike. Vagy Hatvan, ahol öt kisszövetkezet is veszteségesen működött s 1954-től, a tömörülés idejétől gazdaságilag, szervezetileg megerősödtek.

Eredményesebb munkát, a tagság jobb megélhetését biztosítaná a 15 tagú kiskörei, a 30 tagú kömlői, a 22 tagú ti- szanánai vegyes KTSZ egyesülése és erről már többször hangzott szó, de a helyi sovinizmus, a személyi érdekek érvényesülése eddig megakadályozta. Mindhárom KTSZ vezetősége és tagsága helyesnek találja az egyesülést, csak a vezetést mindegyik magának akarja fenntartani. Hasonló lehetőségek vannak a parádi, recski vegyes KTSZ, a tarna- őrsi, nagyfügedi, a verpeléti és káli KTSZ-ek esetében. Minden szövetkezeti funkcionáriusnak kötelessége az előítéletekkel szembeszállva megmagyarázni a dolgozóknak az összevonás jelentőségét, s a helyi párt- és tanácsszervek segítségével meg is valósítani, így sokkal könnyebb lesz az anyagbeszerzés. a termelés irányítása és ellenőrzése, ugyanakkor kevesebb ember lesz például beszerző munkákkal megbízva.

A városokhoz közel álló falvakban célszerűnek látszik a városi szakosított szövetkezetek irányítása, ellenőrzése alatt álló részlegek működtetése — például az Eger és Gyöngyös- környéki vegyes KTSZ-ek esetében.

Polgár Miklós,

KISZÖV elnök

Havonta 408—500 levelet

kap szerkesztőségünk a megye dolgozóitól. Azt mutatja ez a szám, hogy megyénk dolgozói bizalommal fordulnak pártunk lapjához, bizalommal, mert minden esetben megfelelő, kimerítő választ kapnak prob.é- máikra. ahol lehet segítenek azok elintézésében. Ezért fordult hozzánk Veres Zoltán is Vécsről, Pataki Dezsőné Gyöngyösről, Bak Pál Nagytelekről, Birinyi András Maklártályá- ról. Kovács István Apcról és Kékesi Gusztáv Gyöngyösről. Ezek az elvtársak is segítséget kértek ügyük intézéséhez, választ kérdéseikre. De hiába várnak a válaszra már hetek.

hónapok óta, mert az illetékesek: az Eger—Gyöngyösvidéki Bor forgalmi Vállalat, a Megyei tanács mezőgazdasági osztálya a Heves megyei Bánya és Építőipari Egy es ü. és, a Megyei tanács egészségügyi osztálya, a BELSPED Vállalat és a gyöngyösi járási tanács fülük botját sem mozdítják, hogy a hozzájuk intézett kérésekre, illetve levelünkre válaszoljanak. Nem tudni mi okból, de ezek a szervek, i-letve vállalatok gemmibeveszik a minisztertanács határozatát a dolgozók panaszainak intézésével kapcsolatban. Ügy his*- szük, ideje volna már válaszolni ....

VITA

Merre tart ifjúságunk? Szóljanak a fiatalok is

A mi társadalmunk — ezt meglévő hibáink szem előtt tartása mellett sem feledhetjük el — erős. egészséges társadalom és erősnek, egészségesnek formálódik ifjúságunk is Ez a megállapítás nem szükségtelen. De most nem erről van szó, inkább arról kell beszélnünk, hogy a meglévő hibákat miképpen orvosolhatnánk. Mert lehet és kell is orvosolni ezeket. Ilyen például az iskolai mulasztás. Az első pillantásra nem látszik ugyan súlyos dolognak, de valójában a rendszeres mulasztók közül kerülnek ki többnyire a csellengők, kóborlók s bizony nem egyszer azok is akik bűncselekményeket követnek eL Nem vitás, hogy nemcsak az iskolai mulasztás, de más káros jelenségek ellen is folyik a harc és nem is eredménytelenül,

1955. első negyedéhez képest

1956. első negyedében megyénkben egyharmadával csökkent a fiatalkorú bűnözők száma. De azért nem helyes, ha egyes szerveink csak így nézik a fejlődést, nem merik észrevenni a még létező bajokat, „kórokat”. A jó kereskedő is számontartja a „követel" és „tartozik” oldalt, nehogy meglepetések érjék. Az ifjúság ügyének is van „tartozik” oldala, amelyet időnként szemügyre kell venni. Elemezni kell, s aztán intézkedni, megvizsgálni és orvosolni a család

problémáit, segíteni a fiatalokat. Komoly akció folyik már

megyénkben ez irányban, egész társadalmunk felelőssége kezd érvényesülni, Az egri járási pártbizottság például külön napirendi pontban foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Az MNDSZ megyei elnöke érdeklődik, hogyan segítik a fiatalokat a járási, községi MNDSZ szervek. Ezen a téren még tovább kell mennünk, hogy ne legyen egyetlen olyan fiatal, olyan család sem, melynek problémái mellett részvét- lenül megyünk el. Végezetül csak annyit még: miért nem ír az ifjúság maga arról, hogy merre tart? Neki talán nincs mondanivalója? Nincsenek örömei, bánata? Bizonyára sok mindenről tudnának beszámolni. írjanak hát! Hallassa szavát ifjúságunk a párt lapjában, szóljon hozzá saját ügyéhez. Pártszerveink, DISZ szervezeteink pedig ne hagyják, hogy a párt megyei lapjának szava ne érjen el a fiatalokhoz. Derék munkás, paraszt és értelmiségi fiataljaink mondják el. mi jó van életükben és hogy ki bánt velük mostohán, bürokrata módra. — bíráljanak bátran, mert nemcsak ifjúságunknak van még tanulni valója, de a mi ifjúságunktól sok felnőtt is tanulhat már: őszinteséget, gerincességet, tisztánlátást.

Berecz Miklós, ügyész

Feladataink a susarvasmarhatenyésstési tervek

teljesítésében

Irta: KISS FERENC, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára.

JÓ EGY esztendő telt el azóta, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács megszabta a megye, ezen belül a járások, köztük a gyöngyösi járás feladatát a szarvasmarhatenyésztésben. Járásunk elmaradt a tervteljesítéssel, bár az össz-szarvasmarha létszám 13 százalékkal növekedett, de a tehénlétszám növelésére előirányzott tervet csak 22 százalékra teljesítettük. Különösen szembetűnő a lemaradás Visontán, ahol nem nőtt. hanem csökkent a tehénlétszám és Nagyrédén, ahol nem csökkent ugyan, de nem is növekedett.

Ebben az évben megszüntetve a lemaradást, jelentősen növelni kell a szarvasmarha létszámot. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy megvizsgáljuk, mi okozta az elmúlt évben a súlyos hibákat. A járási pártbizottság tavaly pontos tervet dolgozott ki, melyben meghatározta járási szinten mennyivel kell növelni az össz-szarvasmarha, ezen belül a tehén létszámot. Meghatározta azt is. hogy községi párt- bizottságainknak, tanácsainknak és a többi tömegszervezeteknek mit kell tenniök a tenyésztési kedv fokozásáért, mely döntő feltétele a tervteljesítésnek. Hasonlóan tervet dolgoztak ki a községi párt- bizottságok. tanácsok is A hiba az volt, hogy ez a terv vapí- ron maradt, végrehajtásához a községi párt- és tanácsszervek igen kevés segítséget kaptak. Ennek oka. hogy a járási pártvégrehajtó bizottság maga nem érzett teljes felelősséget a t°rv végrehajtásáért A formákban ugyan nem volt hiba, mert

nem egy esetben beszámoltattuk az illetékeseket az állattenyésztés helyzetéről, azonban a különböző intézkedések, melyek egyébként helyesek voltak, nem jutottak el az életig, papíron maradtak. Ez azt bizonyítja, hogy a végrehajtás ellenőrzése közelről sem volt kielégítő. Ezek a hibák oda vezettek, hogy a községi párt- szervezetek és tanácsok csak rövid ideig, s csak akkor végeztek felvilágosító munkát a szarvasmarhatenyésztés érdekében, amikor egyes esetekben aktívaüléseken, vagy más értekezleteken külön felhívtuk erre a figyelmüket. Erek az értekezletek azonban nem adtak olyan segítséget, amelynek hatására megváltozott volna a helyzet s amely alaposan segítette volna a tenyésztési kedv növelését.

A HIÁNYOS ellenőrzés és a kampánymunka következtében a községi tanácsok a legtöbb helyen egyoldalú, adminisztratív intézkedésekkel igyekeztek megoldani a problémákat. Papíron szólították fel a dolgozó parasztokat tehénvásárlásra, de ezzel nem párosult sem a párt- szervezet, sem a községi tanács részéről a felvilágosító munka. A lemaradás okaihoz tartozik az is, hogy nem törődtünk ele- ' get a takarmányaláp biztosítá- I savai. így nem egy helyről jöt- j tek télen a jelzések, hogy ta- I karmányhiány miatt nem állí- ! tottak be tehenet, vagy elad- ! ták a meglévőt.

Hozzájárult a lemaradáshoz az is, hogy a járási szervek nem foglalkoztak megfelelően a tsz-ek szarvasmarhatenyésztésével, a meglévő állomány mennyiségi, minőségi fejlesztésével. Ma is van még több

olyan termelőszövetkezetünk, mint a gyöngyösoroszi Február 24. a visontai Petőfi, amelyik már évek óta működik, de még mindig nincs közös szarvas- marhaállománya, vagy olyan, mint a viszneki Béke, a kisná- nai Hunyadi Tsz, ahol igen elmaradott a szarvasmarhatenyésztés. Hogy komoly hiba van ezen a téren, azt bizonyítja az is, hogy a termelőszövetkezeteknél négy tehén jut 100 hold szántóra, az egyénieknél pedig hét és fél.

Ezek a döntő okai a szarvasmarhatenyésztési terv nem teljesítésének, és ezek elsősorban a járási párt végrehajtó bizottság hibájából adódtak. Kihatottak az alsóbb szervekre is. azok sem kísérték figyelemmel a szarvasmarha létszám alakulását, nem éreztek kellő felelősséget területük tervének végrehajtásáért.

A hibák felszámolása az irányításnál és a végrehajtás ellenőrzésénél sokoldalú tevékenységet követel a járási pártbizottságtól és tanácstól, a községi párt- és tanácsszervektől egyaránt. Az első és legfontosabb feladat, hogy növeljük a járás választott vezetőinek felelősségét, elősorban a járási pártbizottságét és a tanácsét. El kell érni, hogy ne kampánymunka, hanem állandó feladat legyen a szarvasmarhatenyésztési terv teljesítése. Ehhez az szükséges, hogy állandóan ismerjük minden területen a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos feladatokat, eredményeket. Az egves községekben mutatkozó súlyos lemaradás m egszüntetéséért felelőssé kell tenni egy-egyvb. tagot, hogy állandóan segítse,

ellenőrizze a községi párt- és tanácsszervek ezirányú munkáját.

A JÁRÁS szarvasmarha, illetve tehénlétszáma növelésének egyik legdöntőbb feltétele, hogy ezen túlmenően növeljük a községi szervek felelősségét is saját területük mun- I kájáért. Az adminisztratív in- ! tézkedéseket fel kell váltania ! a politikai munkának, ennek j érdekében minden községben helyi érvekkel kell felfegyverezni a népnevelőket. Ehhez az szükséges, hogy mindenütt is- j merjék a kiváló állattenyésztők eredményeit, munkamódszereit, s azt is, hogy milyen I jövedelmet hoz számukra a szarvasmarhatenyésztés. De ugyanakkor ismerni kell a különböző negatív jelenségeket is, például azt, hogy egyes helyeken miért nem kielégítő a növendéknevelés. Nem egy helyen érvelnek azzal, hogy nem kifizető a borjúnevelés, mert egy-egy szopósborjú a leválasztásig hat-hétszáz liter tejet fogyaszt, s ennek szabadpiaci értéke 1800—2000 forint. Ezzel szemben a választási borjúért nem kapnak ennyi pénzt. Világos, hogy a borjúnevelés nem olcsó, de ha gondosan takarmányozzák, kifizető. Egy-két éves vemhes üszőért már jó árat fizetnek. Például, ha a dolgozó paraszt szerződést köt üszőnevelésre, egy 500 kilogrammos vemhes üszőért 5000 forintot és 1000 forint vemhességi pótlékot kap.

A növendéknevelést olcsóbbá lehet tenni az itatással, s ezt nemcsak a nagyüzemi gazdaságokban, hanem az egyéni gazdáknál is be lehet vezetni A kereskedelem jelzése szerint nemsokára forgalomba kerülnek a zuglói gépgyárban készülő 45 literes tejszeparátorok, ezekkel megoldható lesz, hogy az egyéni parasztok is részben szeparált tejet itassanak a borjakkal. Ez egy-egy borjú felnevelését közel 1000 forinttal teszi olcsóbbá.

Természetesen az igazi hasznot a borjúnevelés akkor hozza meg, amikor az üszőből tehén lesz. A gyöngyösi járásban a tej értékesítésére megvan minden lehetőség. Igen sok járásunk területén az országosan is jelentős egészségügyi intézmény, elsősorban a Mátrában, de Gyöngyös városban is jól értékesíthető a tej és tejtermék. Ezeket a kedvező körülményeket jobban ki kellene használni, több jól tejelő tehén beállításával. A tehén- állomány növelése azonban csak úgy képzelhető el, ha a növendékeket gondosan felneveljük. Vonatkozik ez Mátra- szentimrére is, ahol igen komoly hiba van a növendéknevelésnél. A nyári hónapokban itt egy liter tejért hat forintot is kapnak, s ezért korán elválasztják a borjakat, nem gondolnak arra, hogy a jó növendékneveléssel növekedne a jól tejelő tehenek száma, s ezzel együtt a dolgozó parasztok bevétele is.

A NÖVENDÉKEK gyenge takarmányozása máshol is érezteti kedvezőtlen hatását. Az üszők nem egy helyen csö- köttekké válnak, két és féléves korban még nem tenvész- érettek. Éppen ezért amellett, hogy a kisborjak nevelésére fokozottabb gondot fordítunk, foglalkoznunk kell azzal is, hogyan lehet ezeket a csökött jószágokat mielőbb tenyésztésre alkalmassá tenni. Az a baj, hogy a rosszul fejlődött növendékeket továbbra is elhanyagolják, így aztán bár több éven keresztül etetik őket, a

trágyán kívül más hasznot nem hoznak, pedig helyrehozásukra van lehetőség. Tábi elvtárs, az egyik gyöngyöspatai dolgozó paraszt elmondta, hogy helyes takarmányozással, rövid idő alatt rendbehozott egy négyéves csökött üszőt, sikerült vemhesíteni, mostanra várja az első ellést. Mindezeket a lehetőségeket meg kell ismemiök a népnevelőknek, hogy megfelelő választ tudjanak adni a dolgozó parasztoknak a különböző kérdésekre, hogy meg tudják győzni őket azokról a helytelenségekről, amelyek jelenleg gátolják a szarvasmarhatenyésztés fejlődését.

Nagyobb felelősséget kell érezniök községi párt- és tanácsszerveiknek az elhullások és kényszervágások megelőzéséért. Ellenőrizni kellene például, hogy a kényszervágások egyrésze miért esik pont a nagyobb ünnepek előtti napokra.

Járásunk nagy részén a szőlő- és gyümölcstermelés honosodott meg. de ez csak akkor hoz megfelelő termést, ha év- ről-évre visszapótolják a talaj termőerejét Ugyanez vonatkozik a növénytermelés többi ágára is. A talajerő visz- szapótlás érdekében pedig több szervestrágyára van szükség. tehát a szarvasmarhatenyésztés állandó fejlesztésének a terméseredmények fokozása szempontjából is nagy a jelentősége.

Járásunkban megvan a lehetőség arra, hogy megszüntessük a lemaradást, csak az kell hozzá, hogy az elmúlt év gyakorlatával szemben az idén j ne maradjanak papíron a he- I lyes határozatok, hanem járásunk minden párt és tanács funkcionáriusa. szakembere, de ezen túlmenően minden dolgozója szívügyének érezze a tervek teljesítését