Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-05 / 35. szám
1953. május 5. szombat NÉPÚJSÁG 5 GYERMEKKOROMBAN ott , laktunk nem messze a vasúttól. Kedves játékaink közé tartozott, hogy kimentünk a körgát mögé, és félnapokon át nézegettük a vonatokat. Az expressz elegáns kocsijai pillanatok alatt suhantak el mellettünk, a tehervonatok mozdonyai óvatosan húzták maguk után a megterhelt vagonokat, a személyvonatok, mintha kényelmesen sétáltak volna. így láttam én gyerekszemmel. Ilyenkor tavasz idején volt a legérdekesebb. Zsúfolásig megtelt vonatok hozták a sum- másokat. Érdeklődve néztük a sokszoknyás lányokat, a magas tetejű kalapokat a legények fején. Kicsit félve, de mégis ■''vidáman utaztak s csapatosan szálltak le egy-egy uradalom állomásán. Édesapám sokat mesélt róluk. Fentről, az ország északi részéből jöttek, ahol még annyi munka sem akadt, mint ott nálunk. Hat hónapig éltek lent, aztán ha már a répaszedéssel is megvoltak, indultak vissza a kis hegyi falukba. Ellátásuk kukorica, szalonna, sárgaborsó, meg öreg tarhonya, szállásuk a nyárára kiürült juh-hodály. Szórakozás akkor akadt vasárnap délután, ha volt köztük egy-egy nótásabb kedvű legény. De kinek is volt kedve ilyesmire, mikor a hajnal már kint találta őket, s régen feljött már a .vacsoracsillag, mire összetört testtel végignyúltak a szalmán. .... és mégis örültek, ha a következő évben ismét lejöhettek. így ment ez évről-évre, csak annyiban változott, hogy később más gyerekek ültek a körgát oldalán, mi a varrodában, a gyárban, vagy a csirketelepen búcsúzkodtunk a gyermekkortól, ismerkedtünk az élettel. * IDÉNYMUNKÁSOK érkeztek a nagygombosi állami gazdaságba. Vidám arcú fiatal lá- ! nyok, nagyhangú, jókedvű legények. Sokfelől: Nagyíügedről, Egy ékről, Gyöngyöstarjánból jöttek ide dolgozni. Szeretnek itt lenni, megszokták a helyet, úgy érzik, mintha egy kicsit haza jönnének. Mikor megérkeznek, kíváncsian néznek körül a régi szálláson. Hol van már a pajták szalmája? Az ágyakon hófehér huzat, az ablakokon függöny. Az udvaron örömmel fedezik fel az új épületeket. Fürdő is van már meleg vízzel, zuhannyal, vagy káddal, kinek milyen tetszik. A fürdő mellett fehérre festve, ragyogóan, tisztán ott az orvosi rendelő, mellette a két betegszoba Ha valamelyikük megfázik, könnyebb beteg lesz, nem kell hazavinni, befekszik a tiszta szobába, s a gondos ápolás egy-két nap alatt talpraállítja. A TÁGAS ebédlő olyan, mint tavaly, a kosztra sem lehet panasz. Az első napokban itt esznek, később, mikor messzebb mennek dolgozni, fel a szőlőkbe, utánuk viszik az ebédet. A fürdő mellett más meglepetés is várta őket az idén. A lányok egy egész épületet kaptak meg egyedül, a férfiak részére most a présházban rendeztek be szállást. Kényelmesebb, jobb így, különösen a lányoknak, mert egy épületben csak egy mosdó volt. S a fiúk, ha éppen látni akarják a lányokat, hát egy, másfél kilométer távolság igazán nem sok a központig. Tíz emberé egy-egy kis szoba Első dolguk volt, hogy kiírják az ajtókra: ez a nagy- fügedi, ez az egyeki leánybrigád otthona és így sorra. Egy szoba üres még. Ez a másik meglepetés. Az idén, ha az esős idő miatt beszorulnak, száműzik végleg az unalmat. Társalgót rendeznek be. Lesz benne rádió, könyvtár, újságok, beszélgetni, olvasni, kézimunkázni lehet majd s ilyen foglalatoskodás mellett egy- kettő elmúlik a rossz időt hozó nap. A másik kis szobácskába konyhát rendeztek be. Igaz, van üzemi konyha, ebédlő, de azt mindenki tudja, hogy a lányok, a fiatalasszonyok szeretnek „főzőcskézni”, ez is hozátartozik ahhoz, hogy jobban érezze magát az ember, ott, ahol megtelepszik. A lányoknak hát megvolna mindenük, de nem mostohák a férfiakkal szemben sem. A társadalmi munkával épülő futballpályán az időszakiak is együtt rúgják majd a labdát az állandó munkásokkal. A röplabda szintén az övéké is. S hogy ne mondja senki, hogy hiba esett a férfiak „egyenjogúságán”, fent a présházi munkásszálláson is van újság, könyv, rádió. Gyorsabban telnek ilyen helyen a napok, észre sem veszi az ember, s már ismét eltelt két hét. Ilyenkor autókra kapaszkodnak, indulnak haza a faluba ,látogatóba. Ha letelt a vasárnap, autó hozza őket visz- sza, pihenten, frissen. JÓ ITT lenni. Persze, nem földi paradicsom., akad éppen hiba is, még csak nem is kell nagyon keresni, de ha valami baj van, el lehet menni a párttitkárhoz, az igazgatóhoz, megmondani, mi lenne jó, mi kellene, hiszen szóból ért az ember. Kérték is őket erre. Meg sem melegedtek érkezés után, mikor a gazdaság igazgatója, párttitkára, egy-egy ember a szakszervezettől, meg az MND- SZ-től felkereste őket, megmondták nekik, érezzék magukat otthon Ez azt is jelenti, érezzék magukénak az egész ’ gazdaságot, végezzék szívvel a munkát, s ha valami nincs rendjén, szóljanak. Éppen oly joguk van erre, mint akárki másnak. Hol van már ide, a nagygombosi tangazdasághoz a régi summások élete. Messze ..., nagyon messze. De hát olyan az ember, hogy gyönyörködik a szíve minden újban, szépben, aztán még ki sem gyönyörködte magát, eszébe jut, hogy jó, jó, de lehetne még jobb. Szép a lányok szállása, de lehetne még szebb is. Nem is kellene sok hozzá, csak egy kis női leleményesség, és ez ne volna ott, ahol 50—60 fiatal lány és asszony él? Egy kis terítővei az asztalon, egy-két díszpámácskával néhány cserép virággal az ablakban egészen otthonos lakás lenne. Hát még ha „száműznék” a helyükre, — a folyosón lévő szekrényekbe — a ruhákat. Persze, ez olyan dolog hogy nem rendelheti el az igazgatóság, mint például az udvar parkírozását. Egyszerűen annyi kell hozzá, hogy szeressék a lányok azt a helyet, ahol az év, mondhatnánk szebbik felét, a tavaszt és a nyarat töltik. ÍGY ÉLNEK ma azok, akiket időnként messze hív az otthontól a munka. Szeretik, becsülik őket, számítanak rájuk és cserébe, túl a fizetésen emberségesen gondoskodnak róluk, összehasonlíthatatlanul szebb az életük, mint régen, s holnapra még ennél is szebb lesz. DEÁK RÓZSI Miért halai! fő! Karácsondon a begyűjtés (Tudósítónktól.) Április 30-án véget ért a nagyszabású begyűjtési verseny első szakasza, melyet dolgozó parasztságunk a felszabadulás 11-ik évfordulója tiszteletére indított. A már hagyományossá vált versenymozgalomban a gyöngyösi járás vál- I lalta, hogy éves tervéhez viszonyítva, ez időre hízott sertésbeadását 50, a vágómarhát 40, a tojást 80, a boromfit 40 és a tej beadását 35 százalékra teljesíti. Amint az értékelés mutatja, a verseny eredményeként a gyöngyösi járás országosan a második helyre került. A naponkénti eredményváltozások miatt nem lenne értelme a községek helyezését végigkísérni. De nem lesz fölösleges dolog a jók közül is a legjobbal, Karácsond község eredményeivel foglalkozni. Karácsondon 1200 a beadásra kötelezettek száma. Ez bizonyítja, hogy bőven akad dolga a begyűjtési hivatalnak és a tanácsnak. A község egyike Gyöngyös járás legnagyobb községeinek és évről-évre, de- kádról-dekádra teljesíti tervét. Például az április 10-i értékelés szerint országosan a harmadik helyen állt és egyetlen hátralékos nincs a községben. Sokan kérdezhetnék, mi ennek az oka. Talán a karácsondiak becsületesebbek, mint a do- moszlóiak, vagy pedig a begyűjtési tervnek sorozatos transzferálásokkal teremtenek rendet? Nem így van! A karácsondiak azért tudtak tartós • eredményeket elérni, mert tömegmozgalommá tették a begyűjtést. itt már ismeretlen azok felesleges zaklatása, akik eleget tettek beadásuknak. Ismeretlenek a tudatlan, vagy tudatos túlkapások. A begyűjtési hivatalban pontosan, meg- '*■ bízhatóan napra készítik a nyilvántartásokat, rendben van a könyvelés. És ami alapve- ‘ tőén fontos: évközben a termelőknek nem változik meg a kötelezettsége. Ennek már a tervfelbontás idején megvetik az alapját, amikor a begyűjtési szervek és a beadók közösen beszélik meg miből, menynyit és mikor adják be. így elmélyül a begyűjtési dolgozók és a beadásra kötelezettek egymásközti kapcsolata. Nem véletlen, hogy Karácsondon a tervfelbontás idején 350 dolgozó paraszt tett egyéni felajánlást április 4-e tiszteletére és mind a 350 eleget V tett vállalásának. — Ahhoz, hogy munkánk mindig rendben legyen, sok helyen kicsiségnek tűnő feladattal kell foglalkozni, amit sablonosán nem tudnék megnevezni, de munka közben egyre-másra találkozik vele az ember — mondotta Nagy Sán- domé begyűjtési előadó. Ebben a begyűjtési hivatalban valóban törődnek az emberek gondjaival. Gondoljunk az elemi károkra és a számos esetben nyújtandó kedvezményre, melyektől a karácsondiak semmiképpen nem maradhatnak el, ha az indokolt és jogos. De ahogyan megadják a kormány által biztosított kedvezményeket, éppen olyan következetesen megkövetelik a beadási kötelezettség teljesítését is. A karácsondiak szavával élve, a begyűjtés dolgozóinak munkája nem népszerűtlen feladat, ahogyan egyesek tekintik. Sőt a kötelességtudó és a begyűjtési ügyintézés igazságos találkozása: a törvényesség betartása. Ahhoz, hogy Karácsond első négyhónapos tervét globálisan 169, hízott sertésből 158, vágómarhából 100, tejből 150, tojásból 101, baromfiból pedig 194 százalékra teljesítette 20 nappal a határidő előtt, az is hozzájárult, hogy a községi tanács törődik a dolgozók ügyesbajos dolgaival, panaszaival, bejelentéseivel. A közelmúltban az újtelepiek arról panaszkodtak, hogy környékükön nincs egészséges ivóvíz. A tanács intézkedése nyomán hamarosan megérkezett a Ceglédi Mélyfúró Vállalat és megkezdték az artézi kút kiásását. Mások azt javasolták, hogy kár lenne veszni hagyni a felesleges vizet, mikor a község stranddal nem rendelkezik. Nemsokára elkészül a kará- csondi strand kivitelezése. Az is a dolgozók javaslata volt, hogy a falu közepén létesítsenek kultúrparkot, szabadtéri színpaddal és gyermek játszó térrel. Azóta ez is megvalósult. Se szeri, se száma azok nak a javaslatoknak, melyek a dolgozók kérésére valósultak meg. így aztán a karácsondiak érzik, hogy a tanács a lehetőségekhez képest minden panaszukkal foglalkozik s ezért szívesen vesznek részt saját sorsuk intézésében. Készséggel teljesítik a kötelezettségüket is A karácsondiak nem bízzák el magukat a begyűjtésben elért kiváló eredmények miatt, hanem az a tervük, hogy ered ményeiket megtartják, sőt tovább javítják. Nemsokára értékelik a begyűjtési verseny első szakaszát, meg tudjuk, ki az első. Ebből a versenyszakaszból is levonhatjuk azt a következtetést, hogy csak a karácsondiak szerint lehet azt az ügyet igazán szolgálni, melyért az ország szívvel-lé- lekkel fáradozik. Erki János Hogyan vessünk gép nélkül is négyzetesen kukoricát ? Az elmúlt évek tapasztalatai többszörösen beigazolták elsősorban a szocialista nagyüzemekben, de több helyen, az egyéni dolgozó parasztoknál is a kukorica négyzetes vetésének előnyeit. Éppen ezért, az ezzel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok előírják a négyzetes vetés alterjesztését. A megye gépállomásai idejében felkészültek a négyzetes kukoricavetésre, azonban még a szocialista nagyüzemekben sem tudják teljes mértékben négyzetbevető gépekkel biztosítani a kukorica idejében való ültetését, mert ehhez gépkapacitásunk kevés. Sok tsz-ben és még több egyéni termelőnél szükség van arra, hogy a négyzetes vetést, előzetes sor- vonaílazás után, de mégis elvégezzék. A tsz-ek egyrésze elkészítette a fogatos és kézi sorvonala- zókat, amelyet használ is. Az egyéni dolgozó parasztok körében még ez nincs elterjedve. Ma már nem vitatható tény, hogy a négyzetes vetésnél használható kézi. vagy fogatos sorvonalazás többletmunkája sokszorosan megtérül már a vetőmag mennyiségénél, de még inkább a gépi, vagy fogatos növényápolásnál. A sorvonalazó igen egyszerűen készíthető. Legjobban bevált a fogatos erővel használható sorvonalazó, amely eketaligára kapcsolható, lényege egy 300—370 cm hosszú 10 cm átmérőjű riglifa. Ebben vannak beágyazva 30—35 cm. hosszú, 5 cm vastagságú fogak. A fo^ gak egymástól vaíló távolsága az országosan bevált 70 cm. A gyengébb minőségű talajokon indokolt lehet a sortávolság növelése. A sorvonalazó rúd ja 110—120 cm hosszú legyen, melynek végét ajánlatos ráf- vasak közé foglalva, 40—50 cm-el meghosszabbítani. Az így összedolgozott ráfvas nyugszik az eketaliga vánkosán. Magát a rudat átlós merevítővel rögzítjük a sorvona- lazóhoz. A sorvonalazótói számítva 80—85 cm-re helyezzük el a rúdon a horgot és ehhez kapcsoljuk az eketaliga két vonó láncát. A vonalazóra szereljük az ekeszarv szerű két darab vezető fogantyút 100— 110 cm távközzel. A tartósság növelése érdekében a vonalazó fogak helyeit vonjuk be bádog burkolattal így elkerüljük a fogak kopását. Ahol a munkaerő megengedi, az ültetésnél feltétlenül alkalmazzuk a fészektrágyázást, érett istálló, komposzt, vagy műtrágyával, ezek alkalmazásával biztosan növelni fogjuk kukoricatermésünk hozamát. Kulczycki Kajetán agronómus Kellemesen telt el az üdülés Betegségem miatt gyógyfürdőbe kaptam beutalást és kértem a vállalatot, tegye lehetővé, hogy két hétig Hajdúszoboszlón gyógyíttathassam magam. Nagy meglepetés ért, mert postafordultával máris megkaptam a választ, s ezzel együtt az üdülési beutalót. Szinte hihetetlen volt számomra. Hajdúszoboszlón már a fogadtatásnál is lehetett érezni, hogy igen szépen és kellemesen telik majd el ez a két hét. Szép üdülőben laktunk, hárman egy szobában, s minden megvolt, amit csak az ember kívánt. Szórakozási lehetőség volt bőségesen. Sakk, ping- pong, dominó és hatalmas könyvtár állott rendelkezésünkre. Dicsérettel lehet beszólni az étkezésről is. Mindennap négyfogásos ebéd, de még a reggeli is többször volt négyféle, mint három. Az ott töltött két hét alatt öt kilót híztam, annak ellenére, hogy komoly betegségben szenvedtem. Meggyógyult a lábam is a jó gyógyfürdő hatására. Oda még bottal mentem, de visszafelé már anélkül, vígan és büszkén utaztam haza. Szabó Lajos ácsmester, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója Az új adózási rendszerről Az első ötéves terv alatt sokat változott parasztságunk élete. Mezőgazdasági lakosságunk jövedelme pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai intézkedései következtében megnövekedett. Nőtt az állami támogatás összege és vele párhuzamosan növekedtek az értékesítési lehetőségek. A mezőgazdasági lakosság jövedelmének fokozásához jelentékeny részben hozzá járultak az állami gépállomások olcsó gépi munkái és szaktanácsadásai. Növeli a minőségi állatállományt az ingyenes állatorvosi rendelés s ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben megyénk területén nem volt jelentékenyebb járványos állatmegbetegedés. A falu és város közeledését mutatja, hogy parasztságunk áru-ellátása megközelíti a városi lakosságét és hogy a vásárlási igények fokozódása parasztságunk emelkedő jövedelmének meggyőző mutatója. A mezőgazdasági lakosság jogos kívánságának tett eleget Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, amikor törvényerejű rendelettel — 1956. január 1-vel — bevezette az új jövedelemadó-rendszert. Az adórendszer megváltoztatását a lakosság kívánságán felül az is szükségessé tette, hogy a becslési módszerek, — amely az előző adókivetésnek volt alapja, gyakran nem feleltek meg a tényleges helyzetnek. Az adó kivetésében így évről-évre jobban érezhető volt az aránytalanság. Az adó összege most a területen több év óta kialakult növénytermelési átlag jövedelem alapján a földterület nagyságától, a művelési ágtól és a kataszteri tiszta jövedelemtől függően — holdanként fix tételben került megállapításra, így biztosítva lesz, hogy egy- egy községben, vagy városban az egyenlő nagyságú és minőségű földterületek után az adó is egyforma legyen. Nem esik külön adóztatás alá a másodvetés, a köztes, egyszóval a jó gazdálkodással elért többlet- jövedelem. Hasonlóan az állattartásból elért átlagon felüli jövedelem sincs megadóztatva — a lóadó kivételével. Azok a gazdálkodók tehát, akik az átlagjövedelem kétszeresét, vagy többszörösét is elérik, nem fizetnek több adót, mint az átlagjövedelem elérése esetén. Érdemes ezért többet termelni, mert a nagyobb terméseredmények nagyobb jövedelemhez juttatják parasztságunkat, jelentős mértékben fokozódhat a mezőgazdasági árutermelés, a parasztság jövedelme. Az így kivetett adó igazságosabb, mert nem sérti a parasztság termelési kedvét, megszünteti a helyenként egészségtelenül kialakult aránytalanságokat és mozgósít a nagyobb növénytermelési és állattenyésztési hozamok elérésére, mert parasztságunk tudja, hogy azután külön nem kell adót fizetnie. Az új adórendszer megtartja a régi adókedvezményeket, sőt egyes területeken még további kedvezményeket ad. Figyelemmel van a rendelet a 65 éven felüliek csökkent munkaképességére, ezért ha kizálólag földjükből élnek, a földet bérbe nem adták és nincs velük együtt adózó férfi családtagjuk, akkor 50 százalék kedvezmény illeti meg őket, aminek felső határa 1000.— forint. Kedvezményben részesülnek mindazok, akik. megfelelő engedélyek alapján szőlő, vagy gyümölcsös telepítést, vagy felújítást végeztek. Állatállományunk minőségi fejlesztését szolgálja, hogy továbbra is érvényben maradnak a borjúnevelési kedvezmények, melynek alapján 600, illetve 400 forintos kedvezményt kapnak a növendékmarhák után a gazdálkodók. A törzskönyvezett kanca csikószaporulata esetén két évig a megállapított adótételt nem kell megfizetni. A termelőszövetkezeti csoport tagjai 20 százalék kedvezményt kapnak a használatukban lévő földterület után, ha táblás művelést folytatnak és beadási kötelezettségeiket közösen teljesítik — (helyes, ha az adófizetési kötelezettségeiket is). Hogy minden talpalatnyi művelhető földet bevessünk, ezért a tartalékföldek és a kényszerhasznosítású földek használói 20 százalékos kedvezményben részesülnek. A tartalék szőlő és gyümölcsös használói pedig nem fizetnek a bérlemény után adót. A nagyon rossz minőségű, holdanként egy korona aluli tisztajövedelmű földek után egyáltalában nem kell adót fizetni. Legnagyobb kedvezményt a termelőszövetkezeti tagok kapnak a háztáji gazdaságuk után. Ha azonban a háztáji gazdaság területe nem az alapszabály szerint van és az elmúlt évben az előírt munkaegységet saját hibájából nem teljesítette — akkor, mint egyéni dolgozó kerül adóztatás alá. A napokban megkezdődnek az adókivetés munkái és ezzel egyidőben községi tanácsainknál kifüggesztik a községre érvényes adótáblázatokat. Bár ezek a táblázatok egy szerű ék. mégis lehetséges, hogy egyes adózók bővebb felvilágosítást igényelnek. A falu lakossága mindig bizalommal fordult a tanácshoz, a tanácsi dolgozókhoz. ezt most is elő kell segíteni azzal, hogy a felvilágosítást kérőknek pontos magyarázatot adjunk. Célul kell kitűznünk, hogy új adórendszerünket valamennyi adófizetőnkkel rövid idő alatt megismertessük. Jobban fel kell figyelni az olyan becsületes élenjáró adófizetők véleményére, mint Elő- házi István abasári dolgozó paraszt, megyei tanácstag, vagy mint Vermes László hevesve- zekényi dolgozó paraszt és még sokan mások, akiknek az a kívánságuk hogy „mi mindig pontosan ki fogjuk fizetni adónkat, de a tanács az adóügyi dolgozók biztosítsák, hogy mások is tegyenek eleget adófizetési kötelezettségeiknek és fiessék meg hátralékaikat is!” Adófizető parasztságunk e kívánsága jogos, mert az adófizetés közügy, a falu, a város ügye, mert az adóba befizetett forintok többszörösen visszatérülnek az állami költségvetésen keresztül és így válik egész népünk életszínvonala további emelésének egyik tényezőjévé. Németh Mihály, pü. osztályvezető Egy óra alatt 25 férfi öltönyt adtak el az Egri Állami Áruház dolgozói Szokatlanul nagy a forgalom az Egri Állami Áruházban az árleszállítás utáni első napon. Az árleszállítás híre becsalogatta az embereket vásárolni. Az áruházban a pultok előtt a vevők egész sora áll. A kiszolgálók villámgyors mozdulatokkal emelik a polcról az áruféleségeket, hogy kielégítsék a vásárlók kívánságait. A cipőosztályon az eladók nem győzik bontogatni a cipődobozokat — A dobozokról leolvashatjuk a régi és az új árat. Férfi gojzervar- rott duplatalpas félcipő 423 helyett 395 forintért vásárolható. Sima bőrtalpú férfi cipő 310 forintról 270 forintra csökkent, a mikrótalpas női szandál 200 forintról 186 forintra. A 105 forintos nevlon harisnya 33 forinttal lett olcsóbb. Äz 55 forintos férfi krépp neylon-zokni 42 forintért vásárolható. Az árleszállítás különösen a készruháknál szembetűnő. Az áruház konfekció osztálya egy óra alatt 25 férfi öltönyt adott el. A női kamgárn kosztüm 277 forinttal lett olcsóbb. Egy kis példa az árleszállítás jelentőségére. Ha egy férj és feleség ballonkabátot vásárol, a régi árhoz képest két ballon megtakarított összegéből egy női cipőt vehet. A Széchenyi-utcai tej boltban mindig nagy a forgalom. Az árleszállítás után különösen megnőtt. A 3 forintos tejet literszámra viszik. Már az árleszállítás utáni napon 100 literrel adtak el többet, mint eddig szoktak. Az óra- és ékszerboltban a vevők általában a karórákat és bőrszíjakat keresik. Másfélóra alatt 10 leszállított órát adtak el. Legtöbben a 15 köves karórát vásárolják.
