Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-26 / 41. szám

1956. májas 26. szombat NÉPÚJSÁG 3 EGYETLEN MONDATÉRT, — AZ EMBERÉRT — A második ötéves tervben jelentősen bővül a Gyöngyösoroszi Ércdúsító — AM IKOR először jártam erre, akkor kezdte meg birkó­zását a természettel az ember. Ma áll és dolgozik a Gyön- gyösoroszi Ércelőkészítőmű és modem épületei — mintha együtt születtek volna a kör­nyező hegyekkel, erdőkkel, — harmónikusan olvadnak bele a környező vidékbe. Nem legyőz­te itt az ember a természetet, hanem társául fogadta, s a társ most ontja az ércet, vizet ad, követ a lakásépítkezésekhez, pompázatos környezetet az al­kotó munkához. Dolgozik az Ércelőmű, seré­nyen dolgozik a bánya. De az öreg fák, a földtörténeti múltú hegyek még nem sejtik, hogy új rohamra készül az ember, hogy rövid idő múlva újból megjelennek a földkotrók és a kőművesek, a dömperek és az állványozók, a betonkeverő­gépek és a kubikusok, — s mindez egyetlen mondatért: „Bővíteni kell a Gyöngyösoro- szi Ércdúsítót.” — Ez az a mondat, amely tervező és kivitelező mérnökö­ket, üzemek egész sorát, építő­munkásokat, s technikusokat, vasöntőket és esztergályosokat, egy egész hadsereget indít tervszerű rohamra az ország­ban és itt, Gyöngyösorosziban, ahol néhány évvel ezelőtt még út sem volt az ősrengetegben. — DUPLÁJÁRA fog bővülni az ércelőmű — ez a lakbnikus válasza az ugyancsak nem bő kérdésre Kun Béla főmérnök­nek. Ez is egy mondat, de mi mindent takar! A kétszeresére bővülő ércelőmű, két párhuza­mosan felépült és dolgozó üzemrészével az ország ólom- és cinkszükségletének felét ké­pes majd fedezni. Néhány év­vel ezelőtt mindezt külföldről kellett behoznunk, s néhány év múlva mindezt egymaga fe­dezi ez az üzem. A mostani gyárrészleg az or­szág első ércdúsítója. Ma is akad még itt hiba a tervezés­ből, kivitelezésből adódóan, amit most kell menetközben korrigálni. Hiába, ércelőkészí­tőt sem építettünk azelőtt, mint ahogy Sztálinvárost, s Ti- szamenti Vegyikombinátot sem. De az első részleg tervezésé­nek, megépítésének, s eddigi munkájának tapasztalatai le­hetővé teszik, hogy a másik részleggel együtt most már nemzetközi színvonalra emel­kedjen hazánkban az ércdúsí­tás mennyisége és minősége. Az ötéves terv végére erről is ismerik majd hazánkat az egész világon. Addig persze még hosszú az út és sok a tennivaló. A ko­operáló üzemek egész sorának kell megtervezni, s elkészíteni a gépeket, az épületeket, a szállítóbeemdezéseket, s bőví­teni kell a bányát, szélesíteni az ércelőmű nyersanyag bázi­sát. Mi a helyzet a nyers­anyaggal? Építünk, bővítjük az ércelőt, s talán nem is lesz a közelben elegendő érc? Ta­lán az ország más területéről kell ideszállítani az ércdús követ, s a szállítással úgy meg­drágul a dúsítás, hogy olcsóbb lenne a behozatal? Aggasztó kérdések ezek, de a válaszok megnyugtatók Az ércmű fő­mérnöke, a bányaüzem vezető­je elmondta, hogy ezek a prbb- lémák bennük régebben, még a mostani ércelőmű építésekor vetődtek fel. Ma? Ma tudják, hogy nines ok semmiféle aggo­dalomra. VIDOCS Aladár geológus ve­zetésével egész sor, ércben dús teliért sikerült feltárni már ed­dig is, s a kutatások — nem eredménytelenül — lendülete­sen folynak tovább. A bányá­ban új aknát mélyítenek, amely mintegy 400 méter mélyre bújik be a föld gyom­rába, mindenütt az ércek után. Valamikor, emberi időmérték­kel alig mérhető földtörténeti múltban megmeredt a föld iz­zó gyomra. S 1956-ban az örök nyugalom világába behatolt az ember, az „egyetlen mondat­ért” s felszínre hozza a nép kincsét. Felszínre hozza a 16 kilométer hosszú vágatok so­rán, amelyeket nagyrészben most kell kihajtani, vakond módjára a hegy gyomrában, özek és vaddisznók járnak a hegyoldalakban a szinte em­berérintetlen erdők mélyén, és lábuk alatt, az erdők alatt szí­vósan küzdi magát előre az ember az ércért, amely szebbé, gazdagabbá teszi hazánkat, né­pünket. S nem akárhogy folyik a küzdelem a természet erőivel. Lehet izgalmas, egy kicsit ti­tokzatos is eleink küzdelme a kővel, mikor a csákányon, fi­zikai erőjükön kívül semmi másuk nem volt a győzelem­hez. Lehet..., de mi a technika forradalmával, az emberi ész, gondolkodás új, meg új alko­tásaival indulunk csatába. S a mátrai andezit megadja magát a villamosfúrónak és a dina- mitnak, a villamos szállító- berendezésnek, a rakodógép­nek, a vizesfúrásos eljárásnak amely megmentette a tüdőt a sorvasztó szilikózistól, amely ellen — ha karmaiba kapta védtelen, s menthetetlen volt az ember. Négel Ferenc és Nagy Já­nos, Bognár Sándor és Ákfos- falvi László, Holsner Mihály és a többiek, a régi és kipró­bált ércbányászok névtelenül és szívósan dolgozzák magukat egyre előbbre a kőbe, hogy több legyen az érc a dúsító- nak, az országnak, az egész népnek. EGYETLEN mondat: „Bőví­teni kell a Gyöngyösoroszi Ércdúsítót”. S íme, mennyi minden van mögötte. GYURKÔ GÉZA Novajon több új létesítményt építenek a következő 5 évben Május 19-én este a novaji dolgozók és tanácstagok is megbeszélték a második öt­éves terv irányelveit és meg­tették javaslataikat. A tanács beszámolójához sokan hozzá­szóltak. Elmondták, hogy mit várnak az új ötéves tervtől és Ígéretet tettek, hogy egyre magasabbra emelik a termés­átlagokat. A hozzászólások kö­zül kiemelkedett Dobó József, Ferenc László és Szabó Márton javaslata. Velük együtt többen is kérték és kérésükre a ta­nács által összeállított javas­latban szerepel a község vil­lanyhálózatának szélesítése, új híd építés, mélyfúrású kutak készítése, kultúrotthon, orvosi rendelő, napközi otthon, egy- tantermes iskola és tanítói la­kás építése. Helyenként, ahol nagyon szükséges, a község útjainak rendbehozása is. Stépán László ált. isk. igazgató Országos pedagógus újító kiállítás Egerben Az Egri Pedagógiai Főiskola a főiskolai napok keretében ren­dezi meg az országos pedagógus újító kiállítást, mely május 27- től június 4-ig tart. A kiállításon a pedagógusok által szerkesztett módszertani és kísérleti eszkö­zök modeljeit mutatják be, köz­tük több biológiai, fizikai szem­léltető eszközt is. Több száz ember nyugalmáról van szó . . . A horti gépállomás brigád­szállását sokszlor emlegetik el­keseredésükben a Tolbuchin utcai dolgozók, S meg lehet ér­teni őket. A város közepén a szűk utcában van a gépállomás brigádszállása. Hajnalban már 4—5 órakor ha tetszik, ha nem, ébredni kell a környék lakói­nak, betegeinek és a gyerekek­nek, mert a traktorosok, a traktorok készülődnek, men­nek ki a határba. Ilyenkor po­koli zaj tölti meg a levegőt. Rázza, rezegteti az ablakokat, hiába húzzák fejükre a dun­nát behatol alá és kis kalapá­csok millióiként dobol az em­berek dobhártyáin, a legszebb álmukból riasztva fel őket És ugyanez a tortúra ismétlődik meg este és tart 11-ig, mikor a napi fáradságtól már-már el­aludnának a dolgozók. így megy ez nap, mint nap. Nem csoda hát, ha el vannak keseredve a brigádszállás kör­nyékén lakó dolgozók és elke­seredésükben s zidják azokat, akiknek a korai ébresztést kö­szönhetik. A környék dolgozói úgy vélik, lehetne segíteni ezen, mert a brigádszállást ki tehetnék a város szélére. Jó volna, ha a városi tanács ve­zetői is így vélekednének, és lehetőleg minél előbb vissza­adnák többszáz ember hajnali és esti nyugalmát. (s—m) Közlemény Az Egri Vízmű és Gyógyfür­dő Vállalat felhívja a város vízfogyasztóinak figyelmét, — hogy az ivóvízzel a legmesz- szebbmenően takarékoskodja­nak. A tűzcsapokat a tűzoltóság kivételével csak a Vízművek­től kiadott írásbeli engedély alapján lehet használni. A tűz­csapok engedély nélküli hasz­nálói ellen a szabályrendelet­ben foglaltak szerint indítjuk meg az eljárást. Ugyancsak minden házszerelést, vagy át­alakítást be kell jelenteni az Egri Vízműveknek. Eredményesebb Tolt a pártoktatás, mint az előző évben A Megyei Pártbiziottság Agit, j Prop. osztálya kedden értekez­letet tartott a járási és városi pártbizottságok agit prop, tit­kárainak részvételével. Első napirendi pontként a második ötéves terv irányelveinek agi- tációs munkáját tárgyalták meg és megbeszélték a felada­tokat és módszereket, melyek az ötéves terv további agitá- ciójához, népszerűsítéséhez szükségesek. Ezután a pártok­tatás jelenlegi helyzetét és feladatait vitatták meg. A fo­lyó oktatási évet a beszámoló és a vita is eredményesebbnek állapította meg az előző évnél. 580 politikai iskolán mintegy Törlesztik adósságukat a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói Alighogy belép az ember a cementgyár kapuján, legelső­nek a főiroda mellett lévő íz­léses, szép versenytábla tűnik fel. Ez a tábla nemcsak azért szép, mert ízléses és frissen festett, hanem azért is, — és ez a szebb és sokatmondóbb —, mert a számokból kitűnik, hogy havi tervüket túlteljesí­tik a gyár dolgozói. S erre a terven felül adott cementre és mészre nagy szük­ség van, mert ez törlesztése az első negyedévi lemaradásnak S ez a lemaradás nem kismér­vű. Első negyedévi klinkerter- vüket 70, cementtervüket 57.4, mésztervüket pedig 53.2 száza­lékra teljesítették. A lemaradásnak az oka a hideg, fagyos téli időjárás, és a szénhiány volt. Bár az év elején történt átállás zökkenő- mentes volt, mégis később feb­ruárban és márciusban a terv­teljesítést mutató számok na­gyon megcsappantak. A sok­ezer tonna cement, klinker és mészadósság törlesztéséért már áprilisban megindították a harcot. Nagy lendületet adott a termelésnek a május 1 tisz­teletére indított munkaverseny is. A dolgozók vállalták, hogy áprilisban ezer tonnával több klinkert, ezerötszáz tonnával több égetett meszet adnak ter. ven felül népgazdaságunknak. Vállalásukat klinkerből és ce­mentből túlteljesítették. Mész- ből nem sikerült elérni a ter­ven felüli hatszáz tonnát, bár a dolgozók igyekeztek eleget tenni adott szavuknak. Ha a vállalt tonna mennyiséget nem tudták teljesíteni, mégis ered­ményt értek el a minőség javí­tásában, másodosztályú mész helyett elsőosztályú meszet égettek. A brigádok versenyében is komoly eredmények születtek. Kormos Gábor kőbányász bri­gádja áprilisban 179 százalé­kot ért el. Bikki József klin- kerégető brigádja pedig 108 százalékával büszkélkedhet. A május 1 versenyben elért jó munkájukért négyen kap­ták meg az építőipar Kiváló dolgozója jelvényt: Bacsa Ist­ván, Szalai Balázs, Poczik Im­re és id. Pelyhe Sándor. Az áp­rilisi szép eredmények május­ban tovább folytatódtak, Bar- ta József kőbányász brigádja büszke lehet május első de- kádjában elért 181 százalékos, Bársony Sándor cementőrlő brigádja pedig 115 százalékos eredmény éréi S naponta születnek vállalá­sok. Pelyhe Kálmán klinker- égető brigádja 170 tonnával akarja túlteljesíteni havi ter­vét. ígéretet tettek a minőség javítására, s arra is hogy sa­ját hibájukból a termelésben nem lesz kiesés, igazolatlanul nem mulasztanak... A cementgyár dolgozói telje­síteni akarják éves tervüket. Az első negyedévi lemaradás törlesztésén dolgoznak nap, I mint nap kemény, megfeszí- I tett munkával. V. B. 7000—7500 hallgató fejezi be rövidesen az oktatási évet. A pártbizottságok oktatási mun­káját értékelve, a beszámoló szerint Eger, Gyöngyös, Fü­zesabony járási és az egri vá­rosi pártbizottságok végezték legeredményesebben munkáju­kat. Az értekezleten megbeszél­ték az 1956—57-es oktatási év előkészületeit is. Az új okta­tási év fő feladata lesz, hjogy sokkal jobban támaszkodjon a gyakorlatra, az életre és így eredményesebben segítse elő a mindennapi feladatok megva­lósítását. Segítse elő, hogy a XX. kongresszus szellemében tanuljanak a hallgatók, meg­szüntetve a dogmatizmust és a betűrágást. Utalt rá a beszámoló, hogy ennek érdekében — bár erről még nem jelent meg a KV. határozata — valószínűleg vál­tozásiok lesznek az 1956—57-es politikai oktatási évben az oktatás formáiban. Gépeket a bányába Nem kicsik azok a feladatok, amelyek második öt­éves tervünkben megyénk szénbányái, ezen belül is bar­naszén lelőhelyeink előtt állnak. „El kell érni — mondja ki az új Ötéves terv idevonatkozó irányelve — hogy az észak-magyarországi barnaszén bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű, és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves tervben üzembe lépő vállalatokat.“1 Ez vonatko­zik megyénk egyetlen barnaszén lelőhelyére, Egercsehi bányára is Több szénre, jobb minőségű szénre van szüksége az országnak. Hogyan érhető ez el? Az irányelvek erre is választ adnak: „A szénbányászatban főfeladat a bánya­üzemek minél nagyobb részeiben a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széles körű kiterjesztése... a külszíni és földalatti munkák gépesítése.“ Ez másszóval annyit jelent, hogy a tervidőszak végére, éppen tízszeresére kell növelni a géppel jövesztett és felrakott szén mennyiségét. Mindezekhez természetesen alapos technikai felké­szültség, megfelelő bányagépek, a bányagépek szakszerű alkalmazása, hozzáértés szükséges. Egercsehi bányaüzem nem fiatal bánya. Hosszú évtizedek óta fejtik itt a föld méhének kincseit, s az itt dolgozó bányász törzsgárda átlagban húsz esztendős múltra tekinthet vissza,. Ebben van a bánya ereje, de ebben van bizonyos és eddig még fel nem számolt negatív vonása is. Két-hárcm éve alkalmazzák például csak a fúrógépet. Azelőtt, épp úgy, mint ötven, vagy éppen százötven esz­tendővel ezelőtt, kézzel történt a fúrólyukak telepítése. Alig egy-két évvel több. hogy kaparó és gumiszalag dol­gozik a bányában, s csak egy-két hónapja dolgozik mo­dern felrakó gép. Egy-két esztendő tehát a fejlődő tech­nika, a gépesítés jegyében, s majd két évtized, az apák­ról fiúkra szálló évszázados módszerek árnyékában. Ért­hető hát, hogy bár az értelem felméri és értékeli a gé­pek munkáját, de a gép szeretete elhomályosul a csáká­nyok szereteíe mellett, a fúrók nem nőttek úgy a bá­nyász szívéhez, mint a fényes nyelű csákányok, a felrakó gép pedig, mint a megszokott lapátok. Ez aztán az egyik és nem is legkisebb oka, hogy eléggé, hogy jobban bíznak a megszokott, régi „fegyver­társakban“, mint a még félig, vagy egészen ismeretlen új gépekben. Meg kell azt is mondani, hogy a nem indo­kolt bizonytalanság eloszlatását, megnehezíti néhány nem szerencsésnek mondható intézkedés nyomán ideke­rüli gép is. Részben az itteni viszonyoknak nem megfe­lelő, részben nem eléggé kikísérletezett még apró tech­nikai hibáktól terhes gépekről van szó. Ezek az apró hi­bák aztán munka közben, a bánya sajátos nyomási, szerkezeti, légköri viszonyai közepette nagyokká válnak, — alkalmatlanná teszik a gépeket a legfontosabbra: a munkára. Az F 5-ös fejtőgép például itt nem alkalmaz­ható. a Simonsics-féle kis felrakó gép viszont tele van kisebb nagyobb hibával. Nem jó a gép nyersanyaga, a fémrészek kenés nélkül súrlódnak egymáshoz. S bár a gép ötletes, jó konstrukció, ezek miatt ma még nem alkalmazható. De meg keli azt is mondani, hogy a gépesítés — hi­bái, nehézségei ellenére — mégis egyre inkább tért hó­dít ebben az üzemben is. Tért hódít a gépek megismeré­se arányában. A kaparó, a gumiszalag, s ma már egy­re inkább a fúrógép is polgárjogot nyert a bányászok körében, életüknek, munkájuknak ma már elválasztha­tatlan része lett. Nyilvánvalóan így lesz a többi bánya­géppel is, ha a műszaki vezetők biztosítják a megfelelő előfeltételeket, a gépek alkalmazásához, a párt és a szak- szervezet is harcba indul a gépek megismertetéséért, megszerettetéséért. A Kóta-féle kisfelrakó —> bár itt az alkatrész után­pótlásával van baj — bevált és eredményesen lehet vele dolgozni. Van rá mód és lehetőség a drága bányafa megmentésére, a farabló-vitla alkalmazására is. Olyan tervek is vannak a bányában, hogy a Szovjetunióban és Hollandiában már sikerrel alkalmazott. a szenet nem törő, nagyteljesítményű széngyalút is alkalmazzák majd. A bánya villamosítása, az új gépek alkalmazása és meg­becsülése lehetővé teszi Egercsehi bánya termelésének jelentős megemelését. Szecskó Kálmán elvtárs. a Népújságban hozzászólt az új ötéves terv irányelveihez. Megírta többek között, hegy a bánya szénvagyona a jelenlegi feltárások alapján is, több évtizedre elegendő. E szénvagyon felszínre hozá­sa, az önköltség csökkentése, az emberi munka meg­könnyítése elképzelhetetlen a gépek segítsége nélkül. A bánya párt és szakszervezete, műszaki vezetői kövessenek el mindent .hegy minél szélesebb körben, minél nagyobb hozzáértéssel alkalmazzák Egercsehiben is a bányagépeket. Ez a legfőbb biztosíték a bányászok lelkesedése mellett, hogy Egercsehi is teljesítse az új ötéves tervben megszabott és vállalt feladatát. Tolijegyzetek Az elmúlt napokban Nagy- réde községben jártam. A Fáy- dülőben találkoztam Boros! Gáhor hatholdas dolgozó pa­raszttal, épp hatszáz négy­szögöl szamócáját kapálta. El­mondta, sok munka van a sza­mócatermeléssel, de megéri, mert az elmúlt évben is 5000 forint jövedelmet hozott a 600 négyszögöl. Az idén jóval na­gyobb termésre számít, s 10 ezer forint jövedelmet vár. Az elmúlt évben is ő vitte az első szamócát a gyöngyösi piacra. Kiss László, agronómus, Gyöngyös KEDVES TORDAI ISTVÁN Tp'ngedje meg, hogy ilyen nyilvánosan válaszoljak levelére. Csak a nevét és címét (Hatvan, Dózsa tér 1.) tudjuk és a pa­naszát, amely az ön számára rendkívül ko­moly probléma most. Ne haragudjon meg: önnek panasz az, ami nekünk egy kicsit öröm is, sőt megelégedettség. Ne lepődjön meg, — rögtön megmagyarázzuk. Joggal okoz bosz- szúságot, hogy negyedévről-negyedévre tolo­gatják a megyei tanács kereskedelmi osz­tályán — mondván, hogy olyan sok az igény­lés — motorvásárlási kérelmét. Lehet, hiogy igazuk van az elvtársaknak, lehet, hogy több szívvel, több akarattal segíteni lehetett vol­na már ügyén, — ezt nem tudjuk. De azt, hogy lovasnemzet helyett lassan már moto­rosnemzet leszünk, hogy már nem a kenyér és liszt csak a problémánk, hanem a motor- kerékpár is, — azt tudjuk és látja, ennek örülünk. S még egy dolgot: az ötéves terv irányelvei alapján az elkövetkezendő évek­ben 54 ezer motorkerékpárt gyárt a magyar ipar a Tordai Istvánok számára. S mivel 1956 az ötéves terv első éve, minden bizony­nyal már ebben az esztendőben jelentősebb mennyiségű motorkerékpár kerül az üzletek­be. Reméljük, a Dózsa téri lakásba is mo­tortulajdonosok laknak majd rövid időn be­lül. Előre is jó motorozást, kevés defektet kí­vánunk. Hogy lesz a tortából tortácska? kérdés tanulmányozása könnyebb, mintsem az ember gondtolná. S nem is túl költséges. A tanulmányozó elmegy az egri Park Szálló éttermébe és tekintettel az árleszállításra, rendel egy 13 forintos bőség­menüt, amely nemrég még 14 forintért mé­retett. A menü, már ami a levest, s a húst illeti, az átlagember számára most is bősé­ges, de az étterem felelősei úgy látszik ne­hezen viselik el az egy egész forintos olcsób­bodást, és legalább valamit szeretnének be­hozni azon a bizonyos vámon. S így lesz egy újjnyi széles és egy hüvelyk (gyermek) hosz- szú az az elsorvadt valami, amely a menü­höz jár torta címén. Hogy ezért a szelet tortáért kár ennyi szót és nyomdafestéket vesztegetni? Mi úgy hisszük, nem kár! Ma a torta, holnap az egész bőségmenü kurtul meg az effajta bur­kolt árdrágítás segítségével. Az étterem ven­dégei nem tortácskát akarnak, hanem tor­tát, nem húsocskát, hanem húst, mint ahogy nem krajcárocskákat, hanem 13 forintot fi­zettek ki az étteremnek. (Gy....ó) Érdemes szamócát termelni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents