Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-05 / 35. szám
IM VUÄG miLTÄM! LGYESÚU£T[kI NÉPÚJSÁG I X . x. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956. MÁJUS 5. SZOMBAT Kőssőntjük második ötéves tervünket Megjelent új ötéves tervünk tervezete, ott fekszik az asztalokon, ott olvassák az üzemekben és falvakban, az iskolákban és a kultúrházakban. A második ötéves terv újabb óriási lépés ragyogó célunk, a szocializmus építése felé. Az első ötéves terv időszakában hazánk a szocialista iparosítás politikája eredményeként fejlett ipari agrár országgá alakult át. A második ötéves tervben lerakjuk a szocializmus alapjait, egész népgazdaságunkat szocialista alapra helyezzük. A második ötéves terv megvalósítása könnyebb, de egyben nehezebb feladat is, mint az első volt. Könnyebb, mert van már tapasztalatunk, mert a szocializmust építő baráti államok és a Szovjetunió segítsége, az együttműködés nemcsak nagyobb biztonságot, de szélesebb realitást is biztosít terveinkhez. De nehezebb, mert elsősorban nem sok országos méretű beruházással, hanem a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján a termelés műszaki színvonalának és szervezettségének emelésével, a termelékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével kívánjuk megoldani az ipari termelés 50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 27 százalékos emelését. S ezek a számok most többet jelentenek, mint az elmúlt években, hiszen a termelés növekedésének minden egyes százaléka mögött háromszor annyi termékmennyiség szerepel, mint az első ötéves terv időszakában. A beruházások jelentős részét, az elmúlt években viszonylag elmaradt anyag- és energiatermelés megjavítására kell fordítanunk. S mindezt úgy, hogy a dolgozók reálbére, mint az élet- színvonal emelésének alapvető mutatója, 25 százalékkal emelkedjen az ötéves terv ideje alatt. Nagyok és komolyak tehát a feladatok, kemény munkára, sok erőfeszítésre lesz szükség terveink megvalósításához. De aki az irányelveket olvassa, nemcsak a feladatok nagyságát látja, hanem erőt, lelkesedést is merít a megkapó perspektívákból. Mert nem lehet lelkesedés nélkül olvasni, hogy a Tiszamenti Vegyi Kombinát, második ötéves tervünk legnagyobb létesítménye, milyen hatalmas mennyiségű műanyagot, s egyéb szintétikus terméket ad majd, hogy csaknem húszszor annyi kohó-kokszot termelünk öt év múlva, mint napjainkban, hogy kereken másfélszer annyi kukoricát, négy millió mázsával több kenyérgabonát termelünk 1960-ban, mint 1950-ben. Hogy új üzemeket építünk Tiszapalkonyán és Vácon, Moi hácson és Pécsújhelyen, hogy másfélmillió rádiót, s 90.000 televíziós készüléket gyártunk, hogy öt év alatt 210 ezer lakást építünk, közel kétszer annyit, mint az első ötéves tervben. Nehéz volna csak megközelítőleg is felsorolni mindazokat a számokat, amelyek népünk jólétének emelkedését, hazánk erejének növekedését, a szocializmus alapjainak lerakását jelenti. Második ötéves tervünk célkitűzései nagyszerű perspektívát tárnak dolgozó népünk elé, s biztosítják hazánk termelőerőinek további fejlesztését. De mi a biztosíték, hogy mindezeket a terveket valóra is tudjuk váltani? Dolgozó népünk, hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk 11 éves munkája, a párt vezető ereje a biztosíték erre. Munkájuk nyomán a felszabadulás óta eltelt történelmileg rövid idő alatt a tőkések, nagybirtokosok országából visszavonhatatlanul a dolgozó nép országa lett Magyarország. Nincs népünk ezeréves történelmének mégegy olyan időszaka, amelyikben ilyen páratlan eredmények, ilyen mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai változások mentek volna végbe. Ezekre az eredményekre joggal büszke egész dolgozó népünk, ezekre az eredményekre kősziklánál bátrabban építhetünk nagyszerű második ötéves tervünk sikerében. De saját erőnk mellett van még egy olyan biztosíték, amely joggal tölthet el bennünket hittel és bizodalommal, magabiztonsággal: az, hogy nem vagyunk egyedül. A béketábor országai, élen a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági és Segítségnyújtó Tanács keretében messzemenő támogatást biztosítanak szocializmust építő népünknek. Nem kell mindent magunknak csinálni, tervünk belső, reális lehetőségekre, hazánk sajátos adottságaira épülhetett. Különösen nagy jelentőségű e nemzetközi együttműködés a gépiparban. Lehetővé teszi, hogy a gépiparnak azokat az ágait fejlesszük, amelyekre a legmegfelelőbb adottságokkal rendelkezünk, hogy elsősorban azokat az ágazatokat fejlesszük, amelyek kevésbé anyagigényesek. Második ötéves tervünk ipari előirányzata is bizonyítja, hogy „most, amikor megvan a szocialista országok hatalmas közössége és ezeknek az országoknak a védelmi képessége és biztonsága az egész szocialista tábor ipari hatalmára támaszkodik, minden európai, népi demokratikus ország azoknak az iparágaknak a fejlesztésére, azoknak a termékfajtáknak a termelésére specializálhatja magát, amelyekben a legkedvezőbbek a természeti és gazdasági feltételei“. Ez számunkra a népgazdaság fejlesztésének hatalmas, új erőforrása, második ötéves tervünk megvalósításának egyik döntő alapja. A második ötéves terv nagyszerű célkitűzései széles visszhangra találtak dolgozó népünkben. Az ötéves terv a népgazdaság további felvirágo ztatásának, a jólét emelésének, a népi demokrácia erősítésének terve, s így a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép legközvetlenebb ügye. Nem kétséges, hogy a magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével, barátai segítségével, valóra váltja második ötéves tervünk nagyszerű feladatait, s ezzel győzelemre viszi a szocializmus ügyét hazánkban. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Megtartotta első ülését az egri járási pártbizottság. — Vita az ifjúság neveléséről. — Eredményes munkánk gyümölcse. — Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez. — Nyilatkozik a rendező. — Miért halad jól Karácsondon a begyűjtés? — A megyei labdarúgóbajnokság eredménye. Megháromszorozódott a leszállított áruk forgalma. Egy-egy vásárlásnál 50—100 forintot takarítanak meg a vásárlók. As erő, as egység, a pártba veteti mély bisalom kifejeső je volt a, 12. ssabad május 1 ünnepsége Egerben Hosszú hetek lázas készülődése után, rengeteg jósolgatá- sok közepette, hogy vajon milyen lesz az idő, borúban, de melegen köszöntötte Eger város dolgozóit a 12. szabad május elseje. Az ősrégi város már napokkal előbb ünnepi ruhát öltött. Ünnepi pirosat a házak, középületek, s harsogó zöldet a természet, amely ha orgonát nem is hozott még erre a ragyogó ünnepre, de a tavaszi virágok ezreivel borította a várost szegélyező réteket. Kora reggel pattogó indulók ébresztették a nagy ünnepre a város dolgozóit. Az utcák korán benépesültek, ünneplőbe öltözött emberek siettek mindenfelől a Kossuth térre, ahol az üzemek, iskolák, intézmények gyülekeztek jelmondatos táblák, zászlók alatt, várva a színpompás ünnepi felvonulás pillanatát. Talán még soha nem gyűlt össze ennyi ember, talán még soha nem volt ilyen gazdag, friss és vidám a május elseje, mint most. amikor húszezer ember 'élést a Dohánygyár dolgozói megindultak végig a Széchenyi utcán, hogy elvonuljanak a városi színháznál felállított díszemelvény előtt. Az egység, az erő, a vidámság és a rendíthetetlen hit a jövőben, ez jellemezte az ünnepi felvonulást, ezt hirdették a jelmon- datos táblák, ezt harsogta ezer és ezer torok. Kékruhás lányok hatalmas dohánylevelet vittek a kezükben, a dohánygyáriak jelvényét. A menetben táblák hirdették, hogy nemcsak a felvonulásban ötletben gazdag ez a gyár, hanem a munkában sem kell szégyenkezniük, Csi- zik Istvánná 160 százalékos teljesítménye is ezt igazolja. A dohánygyáriak után az Északáram, majd az Útfenntartó Vállalat dolgozói következtek. Aztán felharsant az úttörők dobpergése, s fehér ingben, piros nyakkendőben feltűntek a kanyarban az általános iskolások vidám dallal, virágkoszorúkkal, kis májusfákkal, s végeláthatatlan sorokban vonultak el a díszemelvény előtti S aztán korban fölfelé, jöttek a középiskolások, különösen megkapó volt a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium tanulóinak felvonulása. Osztályonként más-más ruhában — kék-fehér, piros — fegyelmezett sorokban, zászlókkal kezükben vonultak a nézők sorfalai közöt. Azután a Tanítóképző, majd a Dobó gimnázium A Megyei Kórház dolgozói teherautón a Kreml makettjét vitték, s a vöröscsillagos toronyból, a díszemelvény előtt, kelt szárnyra sok-sok galamb, hirdetve a kórház, a város dolgozóinak békevágyát. Az önkéntes Honvédelmi Szövetség alakulatai a rádiósok, repülősök, ejtőernyősök azt hirdették felvonulásukkal, hogy népünknek van ereje megvédeni a békét, szépülő életét. S hogy életünk hogyan szépül, gazdagszik, azt a sok jelmondat, ötlet között ragyogóan példázta az élüzem jelvénnyel kitüntetett Kiskereskedelmi Vállalat és a Tejipari Vállalat dolgozóinak ötlete, kik hatalmas grafikonokon, szemléltető képeken mutatták be. mit jelent népünknek az árleszállítás. Az I-es pártkörzet után az élüzem jelvénnyel kitüntetett Erdőgazdaság dolgozói következtek, kik teherautóikon az erdőgazdaság munkásainak a megváltozott életét, s a Bükk egyik színpompás részletét mutatták be. A felharsanó taps azt hirMár két órája tart a felvonulás dette, hogy ismét új és megkapó ötlet teszi még színesebbé a felvonulást. A hatalmas farmotoros Ikarusz autóbusz kicsinyített mása siklott méltóságteljesen a menetben, a kormánynál 10 éves forma kisfiú, az utasok is gyermekek. A kocsi rendszáma: 1956 május 1. Az AKÖV dolgozói köszöntötték ezzel az ötlettel a munkás- osztály nagy ünnepét. Utánuk a vasút, a járási tanács, az Egri Nyomda Vállalat, a Bútorgyár, a MÉSZÖV dolgozói következtek. S aztán hatalmas dübörgéssel befordultak a Sztálin útra a mezőgazdaság nehéz egységei, az egri gépállomás lánctalpas, féllánctalpas traktorai. Zetorok, a legkülönbözőbb talajművelő gépekkel felszerelve, mintegy példázva munkásosztályunk segítő erejét. S hogy a gépállomás dolgozói becsülettel teljesítik kötelességüket, azt a traktorokra felszerelt táblák feliratai is igazolják. A gépállomás 137 százalékban teljesítette tavaszi, tervét, a DISZ-brigád 130 százalékot ért el. s a Széchenyi utcából még mindig újabb és újabb tömegek, újabb és újabb zászlóerdő kanyarodik be a nyílegyenes Sztálin útra. Egyenruhában, feszes sorokban, postakocsikkal a Posta dolgozói jönnek, azután a helyiipari vállalatok, a Lakatosárugyár, termelvé- nyeikkel a város termelőszövetkezetei. A Finommechanikai Vállalat ugyancsak termel- vényeivel, az Építőipari Vállalat, a Sörgyár, a KTSZ-ek, s a Borforgalmi Vállalat híres boraival vonul széles sorokban. Űj kocsi tűnik fel, rajta egy kis gyógyszertár, s a rajta ülő gyógyszerészek serény munkával készítik a várt gyógyszereket. Mondani sem kell, hogy a Gyógyszertár Vállalat dolgozói munkáját, életét mutatta be a felvonuláson ez az ötlet. Hatalmas babakocsi gurul magától, tömve gyerekekkel. Azután 4—5 éves kis apróságok csöppnyi kis kocsikat tolnak, az Egri Babakocsigyár dolgozói köszöntik május elsejét, őket a Téglagyári Egyesülés, a körzetek dolgozói, a sportolók kö\ vetik vidám dallal, harsogó jó- i kedvvel, lobogó zászlókkal. Majd három órát tartott a ; felvonulás, közel 20 ezer em- j bér köszöntötte az ünnepi me- i netben a világ dolgozóinak harcos, nagy seregszemléjét. Mert seregszemle volt ez is, 1 az erő, a békevágy, a munka győzelmeinek seregszemléje, hű kifejezője a párt iránti rendíthetetlen hitnek és szeretetnek a szovjet nép iránti mélységes hálának. A. kétnapos ímnepnek nem befejező, csak megnyitója volt az ünnepi felvonulás. Déltájban már habzó sörrel, jó egri borral köszöntötték az egriek a 12. szabad május elsejét, s a délutáni esőt másnap kellemes, napfényes szép idő, 16 sportág sportversenye, kulturális bemutatók feledtették. Szép volt, feledhetetlenül szép a 12. szabad május elseje, új erőt adott a munkához, második ötéves tervünk sikeres megvalósításához a város dolgozóinak. Gyöngyösön is már kora reggel ünneplőruhás emberek siettek a gyülekező hely felé. Reggel fél tízkor közel 10 ezer ember indult el hogy felvonulásával köszöntse május elsejét, a munka ünnepét. A különböző üzemek, vállalatok ötletesen mutatták be, hogyan dolgozik üzemük, a legjobbak táblákat vittek, melyen rajta volt, hány százalékos teljesítménnyel készültek erre a napra. Az AKÖV dolgozói bemutatták, hogyan fejlődött a közlekedésünk 1945- től napjainkig. Míg a felszabadulás első évében rozoga kocsikon közlekedtek, ma kényelmes szép Ikaruszok szállítják a dolgozókat. Az Állami Áruház dolgozói bemutatták, mit hozott a dolgozóknak az árleszállítás. A Kisker, dolgozói a béke jelképeként galambokat engedtek fel az ünnepi elnökség emelvénye előtt. A felvonulás a Batthányi téren ért véget. Itt a kultúrcso- portok színes kultúrműsorral szórakoztatták a résztvevőket. A bőséges étel-italellátásról a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói gondoskodtak. Délután sport- és kultúrműsor volt, mindkettő sok néző előtt zajlott le, a gyöngyösiek vidám ünneplő kedvét ugyanis nem tudta az eső sem elmosni. Hatvanban Az ünnepi hangulatot a hűvös, borús idő sem tudta elrontani, jókedvűen ébredt a város. Ahová a zenekarok hangja nem jutott el, ott a rádió zenés ébresztője figyelmeztetett a nagy ünnepre. Az ünnepi felvonulás 10 órakor kezdődött. A menetet a Nagygombosi Tangazdaság lovasbandériuma nyitotta meg, majd a város sokszáz tanulóifjúsága énekszóval, tánccal vonult el a díszemelvény előtt. A fiatalok után a város legnagyobb üzemének, a Cukor- és Konzervgyár dolgozói következtek a gyár kitüntetett munkásaival az élen. Majd sűrű, tömött sorokban a vasutasok jöttek. A pályafenntartás dolgozói virágból egy nagy május 1 jelvényt hoztak elől és minden dolgozó kabátján vörös szekfű díszlett. És sorba jöttek a többi üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói. A táblákon a jelmondatok mellett vörös és nemzetiszínű zászlók erdejében a legjobb dolgozók nevei, akik kiváló munkasikerekkel készültek május 1 megünneplésére. A felvonulás a MTH iskola növendékeinek szép. dekoratív menetével a Rákosi- parkban ért véget. fiataljai s egyforma kék munkaruhában a fennállásuk 35. évfordulóját ünneplő Közgazdasági Technikum tanulói, a Mezőgazdasági Technikum, majd hatalmas DlSZ-emblé- mával a Pedagógiai Főiskola hallgatói vonultak el a díszemelvény előtt. Az iskolák után a megyei tanács, majd a városi tanács dolgozói következtek fegyelmezett sorokban. S egymásután vonultak el a díszemelvénynél az üzemek, intézmények dolgozói. S felharsant a taps egy-egy kifejező ötlet, a dekoráció láttán.