Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-25 / 33. szám
NÉPÚJSÁG 1956. április 25. szerda Külföldi lapok az „ Arany hin tó“-ról A Gárdonyi Géza Színház rövidesen bemutatja Leonov „Aranyhintó” című művét. A színdarab hazánkban még ismeretlen, (első magyarnyelvű fordítását most készítette el Koboz László az egri Gárdonyi Színház részére), ezért közlünk néhány külföldi lapvéleményt olvasóink tájékoztatására. Luis Aragon így ír Leonov drámaírói egyéniségéről a „Les Lettres Françaises” 1956 március 29-i számában: „Leonov színházi ember, ami azt jelenti, hogy állandóan ■foglalkoztatja a színházi kifejezési forma. Darabjai mind forma, mind tartalmi mondanivaló tekintetében mások, mint a szovjet drámairodalom átlagos alkotásai. Áthajtja azokat a keresésnek és kutatásnak, a kísérletezésnek az a szelleme, amely olyannnyira jellemző Leonov minden művére. Orosz hangulatukat fokozottan emeli ki és húzza alá Leonov gazdag szókincse és a nyelv modulációja, a dialógusok sajátságos íze, amely a nép, a falvak beszédéből és életéből származik....’’ V. Bászkakov a „Lityeratur- naja Gazetá”ban értékeli az ,Aranyhintó”-! „Érthető érdeklődést keltett Leonyid Leonov „Aranyhintó” c. darabja... A drámairodalomban tízéves szünet után ismét megszólalt a műfaj elismert mestere, nagy és elmélyült művészünk, akinek célja nemcsak az, hogy ábrázolja az élet valamely jelenségét, hanem keresi filozófiai értelmét is, betekint az ember lelki világába s elmondja véleményét az ember társadalmi hivatásáról, az élet igaz és hamis útjairól. Leonov ez alkalommal sem lett hűtlen magához: mély lelki folyamatok, nagy érzések és fontos etikai problémák világába vezet el bennünket” — kezdi értékelését a kritikus. A továbbiakban a méltatás mellett bíráló megjegyzéseket is tesz: határozottabb, egyértelműbb egyéniséget kér számon a darab néhány hősétől és nem érzi elég derűsnek a darab légkörét; ugyanakkor látja azt is, hogy „Leonov kezenyomát mutatják a szereplők párbeszédei, a darab minden mondatából kicsendülő mély értelem. Élénken érdekli hőseinek lelki élete, s megvan benne a képesség, hogy tömören, kevés szóval sokat elmondjon, nagy drámai feszültséget teremtsen”. Egy másik szovjet kritikus, T. Trifonova a „Szovjetszkaja Kultúra” november 26-i számában még elismerőbben ír az „Aranyhintó” erényeiről, bár enyhébb formában ő is megismétli Bászkakov kritikai észrevételeit: „.... a rezdülésnyi hangulatváltozások, a lehelet- szerű gondolat- és érzésámya- latok-.., a hősöket eredeti és teljes egyéniséggel ruházzák fel” — jelenti ki. A színdarab fogyatékosságaként említi azt a benyomását, hogy „egyik hősében sem testesül meg az a lángoló, sodró élet, amelyet az ország élt”, bár a mondanivalót illetően méltányolja az igaz és megrázó egyéniségeket és a darab mélyen emberi alapgondolatát. A Szovjetunióban egyébként már műsorra tűzték az „Aranyhintót”, valószínűleg még ebben a színházi évadban előadja a moszkvai Művész Színház. Egy helyen mutatták be eddig az „Aranyhintót”, a varsói Mindenki Színházában. Jerzy Koenig lengyel újságíró még a bemutató előtt így írt róla a „Teatr”-ban: „A darab jó, érdekes. A tradicionális leonovi motívumok mellett már a dráma szerkezete újonnan felfedezett mondanivalót és összefüggéseket rejt magában, nem is beszélve a szerencsésen megválasztott, mély, tartalmas témáról”. Továbbá: „Leonov nem kedveli az absztrakt megállapításokat, sőt mi sűrűjébe vezet — az emberi fájdalomból valami egyáltalán nem egyszerű úton jutunk el a megerősödéshez és az optimizmushoz.... A cselekmény sokszálú, nem igazodik a drámai szerkesztés klasszikus ökonómiájának szabályaihoz. Ami mégis egységes hangot ad Leonov darabjának ,ami a legjobban megrázza az olvasót, lfH; illeti Kalmár András főrendező irányításával a darab egyik jelenetét próbálja Forgács Kálmán és Lóránd Hanna több, elkerüli az ember kíméletlen, egyértelmű elítélését. Hősei jellemét történelmi helyzetük es életkörülményeik formálják. E felfogás eredménye, hogy a hősök fejlődése pszi- hológiailag és okozatilag megalapozott”. Stefan Treugutt a „Przeglad Kulturalny” 1956. 7. számában a varsói színház februári bemutatójáról ír, erősen bírálja az előadást, magáról a darabról pedig többek között megjegyzi: „Leonov a nehéz helyzetek és nehéz elhatározások az éppen az emberi bátorság optimizmusa, az, hogy e színmű az emberi méltóságról szól”. Az idézett sajtóvélemények egyben-másban eltérnek egymástól, de valamennyiből érződik, hogy művészileg igen magas fokon álló, eleven emberi kérdésekkel foglalkozó alkotás Leonov darabja. Nagy érdeklődéssel várjuk a Gárdo- ! nyi Színház bemutatóját, ahol ! az „Aranyhintó” a világon másodízben kerül színre. 1 (-á-) MŰSORA: Április 25. szerda: Egerben este 7 órakor: Álarc nélkül“. Április 26. csütörtök: Egerben este 7 órakor: Álarc nélkül“. Április 27. péntek: Egerben este 7 órakor: Álarc nélkül“. Április 28. szombat: Egerben este 7 órakor: Álarc nélkül“. Április 29. vasárnap: Egerben este 7 órakor: Álarc nélkül“. Ezen a héten a színház tájelő- adást nem tart. Színházi hírek — A Gárdonyi Színház április 25-én, szerdán este 7 órai kezdettel Egerben is bemutatja Iában j Heilman „Álarc nélkül“ című színművét. A darabot szeptember. I október hónapban már nagy siI kerrel játszották megyénkben. A színmű főbb szerepeit Cseresnyés Rózsa. Kenderes! Tibor, Lo- ránd Hanna. Károlyi István. Juhász János. Bőd Teréz. Varga Gyula, Forgács Tibor. Balázs Andor és Vámos Sári játszák. Főrendező Kalmár András. — Az operettegyüttes május 1- től Lehár Ferenc: Pacsirta című operettjét játsza táj előadásokon. — A bábcsoport május 1-től a Hófehérke és a hét törpe című bábjátékot adja elő Heves megye községeiben. Megalakul a Mátra Múzeum Felhívás a tisztasági versenyre Az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felkéri az állami kezelésben levő házak lakóit, a tisztasági hónap alatt elért eredmények fenntartására a júniustól kezdődő nagy idegenforgalomra való tekintettel, hogy társadalmi munkával tartsák rendben az udvarokat és a gyalogjárdákat. Az utcai ablakokat és virágtaróit lássák el virágokkal. Szeretnénk, ha az állami kezelésben levő házak lakói is felvehetnék a versenyt a többi lakókkal, a tisztaság tekintetében. A gyöngyösieknek és a gyön- : gyösi .járás lakóinak régi vágya van teljesülében — megalakul a Mátra Múzeum. Gyöngyösön volt egyszer már egy kis múzeum, még az első világháború előtt. Az 1917-es tűzvész elpusztította, s amit sikerült megmenteni a tudományos anyagból az idők során elkallódott. — 1939—40. táján ismét felötlött a múzeum létrehozásának gondolata, de a város akkori vezetősége nem tette lehetővé a szándék véghezvitelét. Április 20-án alakuló ülésre gyűlt össze a leendő Mátra Múzeum bizottsága a gyöngyösi városi tanács üléstermében. Bakó Ferenc múzeumigazgató mondott beszámoló előadást. Az alapításhoz megvannak a legszükségesebb feltételek. A városi tanács helyet biztosított az Orczy-kastély- ban, s a rendelkezésre álló összeg — a városi tanács 30 ezer forintot adott, a gyöngyösi járási tanács 20 ezret, a Népművelési Minisztérium 35 ezret — elegendő a legfontosabb belső tatarozások elvégzéséhez. A tudományos anyag összegyűjtésére a Népművelési Minisztérium 140 ezer forintot irányzott elő és megbízott három tudományos munkatársat — Jakucs Pált, dr. Vargha Lászlót és Vincze Istvánt a múzeum anyagának összegyűjtésével és feldolgozásával. Ezenkívül a járás községei 25 ezer forinttal járultak hozzá a múzeum költségeihez. A tervek szerint a Mátra Múzeumnak hat állandó kiállítási terme lesz, s a hat terem természettudományos (a Mátra és vidéke keletkezése, ásványi kincsei, állat- és növényvilága), helytörténeti és néprajzi anyagot tartalmaz majd. Külön terem mutatja majd be a környék szőlőművelésének történetét, egy másik a vidék régészeti emlékeit, egy terem pedig a Mátra kincseinek felhasználásával, a járás üzemeinek, bányáinak történetével, fejlődésével foglalkozik majd. A hozzászólók elmondták, mit szeretnének még látni a múzeumban és mivel járulhatnak hozzá létrehozásához. A múzeum előreláthatólag novemberben nyílik meg és alakulásával hozzájárul az elhanyagolt, megrongálódott Or- czy-kastély rendbehozatalához is. A múzeumi bizottság ezúton kéri azokat, akik valamilyen régészeti, vagy nép- művészeti anyag hollétéről tudnak, értesítsék erről. Cím: Mátra Múzeum, Gyöngyös, postafiók 103.-- -nOI—I — A MÖHOSZ gyöngyösi szervezete kirándulást rendezett a Vak Bottyán gimnázium tanulóifjúsága részére. A kirándulás célja a Pipishegyi repülőtér volt, ahol megismerték a diákok a sport-repülőgépek szerkezetét, a repülőélet szépségeit. (Gyóni Gyula, Gyöngyös.) Naptár Április 25. 1886-ban, 70 évvel ezelőtt szület- Pólya Tibor, híres magyar festőművész. 1945-ben. 11 évvel ezelőtt tartották meg az ENSZ első ülését. Április 26: 1731-ben. 225 évvel ezelőtt halt meg Dániel Defoe, angol író. a Robinson Crouse szerzője. Április 27: 1791- ben született Morse, amerikai festő és technikus, az elektromos távíró feltalálója. Április 28: 1900-ban. 56 évvel ezelőtt született Maurice Thorez. a Francia Kommunista Párt főtitkára. — DISZ nagyaktívaülést tartottak Petőfibányán vasárnap délelőtt. Az aktíván résztvevő közel 100 fiatal előtt Mészáros István fiatal mérnök tartott beszámolót a tröszthöz tartozó 8 ifjúsági front-, a 6 gyorsfeltáró brigád és a szállítóbrigádok első negyedévi munkájáról. A fiatalok értékes felajánlásokat is tettek a második negyedévi terv túlteljesítésére. — MEGTARTOTTAK a Hámán Kató kulturális seregszemle körzeti bemutatóit At- káron Markazon, Detken, Gyöngyöspatán és Domoszlón. A bemutatókon sok olyan csoport is részt vett, amely annak idején nem küldött benevezést a seregszemlére. — SZAVALÓVERSENYT rendeztek a hatvani Bajza József Gimnáziumban. Az első három helyezett a megyei döntőben is indul. Az első hét helyezettet pedig értékes könyvjutalomban részesítették. — VIDÉKRE készül a gyöngyösi MTH színjátszó csoport ja a „Mátyás király Debrecenben” c. darabbal. Az ipari tanulók saját erejükből kultúrtermet csináltak két tanteremből oly módon, hogy a falat széthajtható ajtóval pótolták, s így a helyiség tanteremnek és kultúrteremnek egyaránt használható. — az Árvízkárosultak megsegítésére a tarna- zsadányi malom dolgozói felajánlották az egy műszak alatt keresett bérüket. Ezenkívül az egy műszak alatt elért kiőrlési többlet értékét is az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. FILM: GÁBOR DIÁK 7 Az Egri Vörös Csillag Filmszínházban április 26—május 2-ig színes, zenés magyar filmet mutatnak be Gábor Diák címmel. A film témája és zenéje nem újkeletű. Huszka Jenő népszerű Gül Baba operettje alapján dolgozták fel. Az új feldolgozásban azonban szélesebben bontakozik ki Gábor diák hősies alakja, aki nemcsak Leila szerelméért, hanem az elnyomott népért is harcol. Egyre-másra csúfot űz a hatalmas török nagyurakból és mindenütt otthagyja üzenetét egy vérbe mártott lúdtollal. Gábor diákot elfogják, halálra ítélik, de mégis sikerül megmenekülnie. Párviadalra kerül a sor Ali pasa és Gábor diák között. Végül is Gül Baba menti meg Gábor diák életét és leánya boldo gságát. ÉÉ % S Jelenet a filmből 1T)0ZIK H)ŰSORA: Egri Vörös Csillag: Április 25: Első szerelem (olasz“ francia). Április 26-tól május 2: Gábor diák (magyar). Egri Bródy Sándor Filmszínház: Április 25: Rákhalászok (japán). Április 26-tól május 2-ig: Csavargó (indiai). Egri Béke Filmszínház: Április 28: Senki nem tud semmit (csehszlovák). Egri Szabadság Filmszínház: Április 28—29: Az Emirátus bun- kása (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Április 25: Csavargó (indiai). Április 26-tól május 2: Első szerelem (olasz-francia). Gyöngyösi Puskin: Április 25—27: Három testőr (francia). Április 28-tól május 2: Tiltott játékok (francia). Hatvani Vörös Csillag: Április 25: Tavasz (jugoszláv). Április 26-tól május 2: vízkereszt (szovjet). Füzesabony: Április 25—26: Nagy népek barátsága (szovjet). Április 28—30: Zavarosan folynak a vizek (argentin). Pétervására: Április 25—26: Nyári valcer (szovjet). Április 28—29: Fiam. a tanár úr (farncia-olasz). ■»*« A gyöngyösi járási Kuitúrház kedvezményes bérletrendszere A gyöngyösi Járási Kultúrház négy rendezvényre kedvezményes bérletjegyeket árusít. Április 29-én a budapesti Petőfi Színház előadásában Heltai: A néma levente című darabja kerül bemutatásra. Május 7-én Hajdú Péter és tánczenekara szerepel Nie alette Darrieux és Szente Ákos : felléptével. Május 12-én Lehár: Pacsirta című operettjét mutatja be az Egri Gárdonyi Géza Színház. 21-én pedig „Házasságok a földön köttetnek” címmel Krencsei Marianna, Gábor Miklós, Pongrácz Imre és több neves fővárosi művész tart előadást. Új körzeti orvosi rendelő, diáksporitelep, új utak építése, vízvezeték, villanyhálózat bövitése — a városi tanács városfejlesztési tervében — Az egri városi tanács április 15-én ülést tartott, amelyen 71 tanácstag előtt a város 1955. évi zárszámadását, 1956. évi költségvetését és városfejlesztési tervét tárgyalta. Tóth József elvtárs, az egri tanács vb. titkára ismertette a város múltévi fejlődését. Ennek során épült meg a modem MÁVAUT megálló, a korszerűen felszerelt Népbüfé, az egri Patyolat új üzemháza, megnyitotta kapuit az állandó jellegű Gárdonyi Géza Színház és a lakosság kérésére létrehozták a Dózsa mozi helyett a Bródy Filmszínházat. 1955- ben a város terüeltén 3280 méter utat javítottak, a portalanítás érdekében 1110 méter aszfaltburkolatú utat építettek, bővült a vízvezeték, a villanyhálózat is a város különböző részein. Tóth elvtárs ezután rátért az 1956. évi városfejlesztési terv ismertetésére. Elmondotta, hogy a városfejlesztési terv elkészítéséhez a lakosság, s így a választók széleskörű bevonását vették igénybe. A tanácstagok körzetükben végigjárták választóikat és azok javaslatainak figyelembevételével segítették a terv készítését. A házadó, vagy általános jövedelmi adó fizetésére kötelezett személyek az önkéntességi elvek alapján 10 százalékos hozzájárulást biztosítottak a városfejlesztési terv alapjainak növeléséhez. A tanácstagok megbeszélték választóikkal és állandó bizottsági üléseken is ismertették a 10 százalékos hozzájárulás fontosságát. A lakosság és az állandó bizottság egyöntetű helyeslése arra enged következtetni, hogy tanácstagjaink jó szervező és felvilágosító munkával mindent elkövettek, hogy a 10 százalékos hozzájárulással az 1956. évi városfejlesztési tervet mintegy 400 ezer forinttal növelhessék. Az állami hozzájárulás 1.235.000 forint. így a városfejlesztési tervet 1.635.000 forinttal kezdhetik meg. A mezőgazdasági feladatok során 25 ezer forinttal rendbehozzák /az apaállat istállókat, a legelő karbantartására, a trágyázására pedig 45 ezer forintot fordítanak. Ezzel gyorsítani kívánják az állatállomány fejlesztését. A határban lévő dűlőutak, árkok, hidak rendbehozatala, amelyek már régi problémái a városnak, 90 ezer forintot igényel. A városgazdálkodás és a kommunális feladatok területén maikadám utat építenek a Kertalja és a Rajner Károly utcában. Helyrehozzák az Ár- nyékszala alsó szakaszát, az idegenforgalomra való tekintettel. Itt építik meg az új borkombinátot is. Ezekre a feladatokra 465 ezer forintot fordítanak. Bővítik a gyalogjáró hálózatot a Sztálin úttól a VII-es számú iskoláig, hogy ezzel megkönnyítsék a gyerekek iskolába járását. Továbbá a Szvorényi, Cifrakapu, a Szalapart, a Szépasszony-völgy, Pozsonyi és Mély utcákban elkészítik a gyalogjárót, hogy a dolgozó parasztok esős időben is könnyen közlekedhessenek. Az utak és gyalogjárók korszerűsítése mellett javítják a vízvezetékhálózatot, többek között a Kertész, Menház, Ve- rőszala és a Koszorú utcában. S a város szebbé tételéért gondot fordít a tanács a parkok bővítésére, illetve új parkiok létrehozására. Rendbe-. hozzák a Bartók Béla, Vorosi-' lov, Petőfi, Dózsa György téri parkokat, a Népkertet, parkosítják a vár körüli részeket, új parkot létesítenek a Farkasvölgy úti óvodánál. Ezekre a feladatokra 109 ezer forintot fordítanak. Hogy az esti közlekedést biztonságosabbá tegyék, bővítik a villamoshálózatot is. Az egészségvédelem érdekében új orvosi rendelőt létesítenek a lV-es körzetben. A város lakosainak kulturális igényei kielégítésére 18 ezer forintos költséggel szimfonikus zenekart hoznak létre. De gondolnak az idegenforgalomra is, s gondoskodnak a művészeti hagyományok meg- őrzésésről. A város területén lévő kuitúrház fejlesztésére 39 ezer forintot irányoztak elő. De nem feledkeztek meg a sportról sem, új diáksporttelepet létesítenek a Vorosilov téren 50 ezer forintos költséggel. Befejezésül elmondotta Tóth elvtárs, hogy míg 1955. év során 713 ezer forint jutott, addig 1956-ban 1.635.000-et, tehát több mint a dupláját fordítják a fejlesztésre. Ez nagyrészt államunknak és a dolgozóink hozzájárulásának köszönhető. Ezután Kőműves Endre, a pénzügyi osztály vezetője ismertette az 1955. évi zárszámadást, és az 1956. évi költség- vetést. A hozzászólások során a tanácstagok megvitatták a beszámolót, elmondották, hogy helyeslik, s egyetértenek vele. Mindent elkövetnek azért, hogy választókerületeikben a tervben lefektetett feladatokat a lakosság segítségével megvalósíthassák. Majd határoza- tilag is elfogadták a beszámolót, a városfejlesztési tervet, a költségvetést és a zárszámadást.
