Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-25 / 33. szám
MAG MOI [TÁRJA I ÍGY[SÚU£T[U! NÉPÚJSÁG m&í I mmMMÀta näss-i# X. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ara 5q fillér i95s. április 25. szerda Használjuk fel megyénk kiaknázatlan természeti kincseit Még egy hónapja sincs, hogy örvendetes esemény híre járta be megyénket és az országot. Április 3-án délelőtt munkához látott a demjéni olajfúrások első mélyszivattyúja és azóta szünet nélkül folyik a felszínre a környező dombok öléből az értékes kőolaj. Aligha van ember, aki ne örülne ennek az eseménynek, hiszen újra gazdagabbak lettünk egy létesítménnyel, új üzemmel, új anyagi erőforrással gyarapodott szocialista építésünk, második ötéves tervünk. Napjainkban mindannyian szívvel-lélekkel erőnk és tudásunk legjavát adva, fáradozunk boldog jövőnkért, azért, hogy még a mánál is szebb és jobb legyen a holnap. A fáradozás, az akarat, a jószándék azonban egyedül még nem minden; szükséges a szilárd anyagi bázis is, más szóval; legyen elegendő szenünk, acélunk, olajunk, soksok gyárunk és termelőberendezésünk. Szó se róla, nincs okunk különösebb panaszra, hisz bányáink, gyáraink, természeti kincseink biztosítják a szükségletet. Mégis, a nagy országépítő munka időszakában kétszeresen szükség van arra, hogy minden anyagi erőnket, minden rejtett tartalékunkat, kiaknázatlan természeti kincseinket a termelés szolgálatába állítsuk. Nem kell messze menni a jó példáért. Az SZKP XX. kongresszusának beszámolóiban sok szó esett arról, hogy a Szovjetunió távolkeleti területein mily hatalmas vegyiipari nyersanyag, vasérc, villamosenergia, és építőanyag forrásokat tárnak fel az ipari termelés fejlesztésére. Igaz, hogy hazánkban és környékünkön sem mennyiségi, sem pedig minőségi tekintetben nincsenek megközelítőleg sem ekkora lehetőségek, de mégis elhamarkodott kijelentés volna, ha azt állítanánk, hogy nekünk már nincsenek kiaknázatlan, feltáratlan tartalékaink. A gyakorlati tapasztalatok sokasága azt bizonyítja, hogy a természet megyénkre, és főleg az egri járás területére csodálatos bőkezűséggel szórta értékes kincseit. A Bükk hegység és annak számos nyúlványa igen sok szenet, ércet, gyógyvizet és értékes ásványt hord az Ölében. Szinte felmérhetetlen kincsek ezek. s jórészük még mindig ismeretlenül lappang a föld mélyében, várja, hogy napvilágra kerüljön. Erről tanúskodik a múlt is. A megyei levéltár régi könyveinek, iratainak megsárgult lapjai sokat regélnek arról, hogy egyes kutatók még a múlt század derekán hol találtak vasércet, barnaszenet és még igen sok hasznos ásványféleséget. Az 1800-as évek elején jelentős vasérc telepre bukkantak Szilvásvárad környékén, a Szalajka völgyben, s köztudomású, hogy jóidéig működött is itt egy vashámor. Az üzem később megszűnt, de még mindig maradtak ott számottevő nyersanyag-készletek. Ugyancsak vasércet találtaak Szarvaskő mellett a várrom-hegynél, valamint a Szarvaskő és Szilvásvárd közötti hegyvonulatokon is. Sűrű. feketén fénylő kőzetét werhlit néven tartják nyilván szakkönyveink. Mennyiségét körülbelül egymillió tonnára becsülik a feljegyzések. Vastartalma eléri a 28—29, titántartalma pedig a 11 százalékot. Nagymennyiségű, 3000 kalóriás barnaszén telepet is találhatunk a közelben. Egercsehi és Szarvaskő között, valamint Mónosbél környékén már nem egy kutatófúrás bizonyítja ezt. Egy másik figyelemreméltó szénteiep a Mátrától egészen Egerig, a Sírok — Bátor — Szarvaskő — Felnémeti vonulatban van. Minden bizonnyal gazdaságos lenne feltárása, hisz nemcsak tüzelőnek, hanem vegyiiparunk fontos alapanyagaként, többek között a műbenzin gyártására is fel lehetne használni. A legtöbb lehetőség és alkalom ásványbányászatunk előtt áll. Eger környékén, de a megye más tájain is igen sokféle ásványi nyersanyag található. Eger város határa bővelkedik tufakő lelőhelyekben, s ezt nemcsak épületkőnek lehet hasznosítani, hanem megőrölve, cementtel és mészhabarccsal összesajtolva, előregyártott épület-elemeknek is felhasználhatók. Bélapátfalván kerámiai célokra alkalmas agyagréteg van. Eger mellett a Kis-Egeden budai márga nevű meszes agyag. Mónosbélen pedig aprószemcsés mésztartalmú kőzet található. Az utóbbit igen gazdaságosan lehet hasznosítani, a szikes talajok feljavítására. Felsőtárkányon régebben pala- és félmárvány kőbánya működött. Talán nem lenne hiábavaló utánanézni, felhasználhaták-e még az ett levő készletek. Mindez csak az egri járásban s nem is beszéltünk még arról, hogy a Mátra szinte felmérhetetlen érctelepei, kő- és ásványbányái milyen kincseket hordanak még magukban. Külön figyelmet érdemelnek még gyógyhatású forrásvizeink, s az ipari célokra felhasználható vízi energia- készleteink. Egérben a Makiári úton jódos víz, azonkívül számtalan melegvíz-forrás tör elő. Felsőtárkány, Bükkszék, Recsk, és Parádfürdő gyógyhatású szénsavas és savanyú vizei mind-mind olyan kincsek, melyek a megfelelő értékesítés esetén többmillió forintos hasznot hajtanának. Nem vagyunk geológusok, vagy szakemberek, s így nem is tudunk kielégítő pontossággal felvilágosítást adni, mind e kincsek mennyisége, pontos lelőhelye, és minősége felől. Tény azonban, hogy ezek léteznek, s felhívjuk a Szénbányászati, a Vegyipari minisztérium, s más illetékes szakminisztériumok figyelmét, hogy küldjék ki kutatójukat, szakembereiket, vizsgáljanak meg minden lehetőséget, s ha a gazdaságosság követelményei azt megengedik, úgy éljenek e nagyszerű adottságokkal. Fejlett iparunk és egyre fejlődő technikai színvonalunk ma már lehetővé teszi az olyan ásványok és vasércek feldolgozását is, melyek a múltban csak megvalósíthatatlan tervek voltak. Helyiiparunk előtt is tág terek állanak természeti kincseink felhasználásában. Számítson erre a Megyei Tanács Ipari osztálya, a helyi párt- és tanácsszervek pedig segítsék, támogassák az ilyen jellegű helyi kezdeményezéseket törekvéseket. Egy 1868. évi kiadású könyv sorai között a következőket olvashatjuk: ,,Ipari tekintetben az Eger közelében levő szénbányák és ásvány lelőhelyek igen szép jövőnek néznek eléje.“ Akkoriban talán még csak jövendölésnek, álmodozásnak hatott e néhány szó. Azóta nagyot'változott a világ, s ma már szót must építő országunkban minden reális alap megvan ,tt > hogy r 'gvalósíthassuk őseink álmait. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Jelentések a járási pártértekezletekről. — A munka ünnepére készül a megye- Két bányász — két kereset. — Külföldi lapok az „Aranyhintó“-róL — Eger város lakásproblémája. — ítélet az egri borhamisítók ügyében. — Beszámoló a vasárnapi megyei labdarúgó mérkőzésekről. —Totó. Az úttörők gyakran felkeresik a hősi harcokra emlékeztető egri vár romjait. Képünkön: a kazamatákat megtekintő úttörők az egyik sáncról a város látképében gyönyörködnek Díssünnepség as egri Gárdonyi Gésa ssínháshan Lenin ssiiletéséneh Sóm évforduló jatt Bensőséges keretek között ünnepelték meg Eger város dolgozói a nemzetközi forra- dalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezérének, a szovjet állam megteremtőjének, Vladimir Iljics Lenin születésének 86. évfordulóját. Az Egri Gárdonyi Géza színház színpadát gyönyörűen feldíszítették ebből az alkalomból. Az elnökségben helyet foglalt: Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ferenc és Such János elvtársak, a megyei pártbizottság titkárai, Árvái Dezsőné, Putnoki László, Dorkó József, Szabó Imre, Furucz János és Suha Andor elvtársak, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjai, Tamás László elvtárs a városi pártbizottság első titkára, Karaszeg Mihály, Balázs Sándor elvtársak, Öreg kommunisták, Pálok Ferenc Kos- suth-díjas kőműves, Kormos Antal elvtárs, a Nagy József Tsz elnöke, Bittner János elvtárs, a Magyar Szovjet Társaság megyei titkára, Sin- kó Antal elvtárs, az egri járási pártbizottság első titkára, Ruttkai Ottó elvtárs, az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, Prókai Gyula elvtárs, a Hazafias Népfront városi titkára, Deák Sándorné elvtársnő, a Dohánygyár dolgozója, Dienes József elvtárs, kiváló esztergályos. A lenini ünnepséget Tamás László elvtárs, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Dorkó József elvtárs a megyei párt végrehajtó bizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Dorkó József eivíárs ünnepi beszéde Az ünnepi est szónoka Gorkij szavaival kezdte az ünnepi beszédét: „Még nem volt ember, aki olyan igazán rászolgált volna a világ örök emlékezetére ,mint ö.” Valóban a földkerekség dolgozóinak, köztük a magyar munkásoknak, parasztoknak, haladó értelmiségieknek szívét öröm és büszkeség tölti el amikor Leninre. Lenin tanításaira és harcaira gondolnak. Lenin neve elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetével, harcaival, a dolgozók első szocialista államának, a Szovjetuniónak megteremtésével, a kommunista világmozgalom fejlődésével. A békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemben Lenin neve, alakja a haladó emberiség harcos zászlaja lett. Dorkó elvtárs a továbbiakban méltatta Lenint. mint Marx és Kneels művének legnagyobb folytatóját, aki nemcsak megvédelmezte a marxizmus eszméit, hanem úi tételekkel gazdagította, új fegyverekkel vértezte fel a kommunista pártokat. Lenin legnagyobb érdeme az oroszországi és nemzetközi munkás- mozgalomban, hogy nemcsak elvileg bizonyította be az újtípusú marxista párt megteremtésének szükségességét, hanem meg is teremtett ilyen pártot, amelynek sokoldalúan kidolgozta ideológiai, szervezeti, taktikai alapjait. A Szovjetunió Kommunista Pártja, valamennyi kommunista párt sikereinek titka elsősorban abban rejlik, hogy Lenin hagyatékának megfelelőét) a kommunisták úgy vigyáztak, s vigyáznak a párt tisztaságára, egységére, mint szemük fényére. Hogy kíméletlen ideológiai harcban semmisítették, s semmisítik meg a párt politikájától, a marxizmus,, leniniz- mustól idegen nézeteket és egyidejűleg kitartó türelmes, nevelő munkával emelték, s emelik a párttagság, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ideológiai, politikai színvonalát. Dorkó elvtárs rámutatott, hogy ez jutott kifejezésre az SZKP. XX. kongresszusán, amikor élesen elítélték a lenini pártvezetés elveitől idegen személyi kultuszt, s ez a mi pártunk 1953 júniusában hozott határozatában, amely harcot hirdetett a kollektív vezetés betartásáért. A pártról szóló lenini tanítások végrehajtása jutott kifejezésre abban is, hogy az SZKP. XX. kongresszusán, de a mi pántunkban is semmitől vissza nem riadva, következetes őszinteséggel tárták fel a hibákat, s tettek határozott intézkedéseket a hibák kijavítására. A hibák bátor, őszinte feltárására csak a marxizmus—le- ninizmus alapján álló kommunista pártok képesek, amelyek mint Lenin, — szoros kapcsolatban állnak a tömegekkel, s tudják, hogy a dolgozó tömegek segítik a hibák kijavításáért folyó harcban. Ugyanakkor Lenin tanításait követjük abban is, amikor a párt megvédése érdekében fellépünk azokkal szemben, akik a párt által őszintén feltárt hibákból tőkét akarnak maguknak kovácsolni. Félremagyarázzák a párt önbírálatát, igyekeznek lejáratni r a párt vezetését, s éket verni a pártsa dolgozó tömegek közé. Nekünk, kommunistáknak, de minden becsületes dolgozónak kemény harcot kell folytatni az ilyen, s ehhez hasonló megnyilvánulások ellen. Dorkó elvtárs azután arról beszélt, hogy a nagy Lenin tanításai nyomán pártunk vezetésével milyen számottevő eredményeket értünk el a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista gazdálkodás építésében. Lenih kimutatta, hogy a szocializmusban a termelés a társadalom érdekében, a társadalom minden tagja teljes jólétének és minden oldalú szabad fejlődésének biztosításáért folyik. A feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges a szocializmus egyedüli szilárd alapját képező nehézipar minden oldalú fejlesztése. Pártunk a marxizmus—leniniz- mus tanításaiból, a Szovjetunió tapasztalataiból indul ki, amikor szocialista építésünk első percétől az ipar gyorsütemű fejlesztését, ezen belül erős .korszerű nehézipar kiépítését jelölte meg a szocialista építés központi feladataként. Ezt húzta alá a KV. 1955 márciusi határozata is. A szocialista építés lenini programjában — mondotta többek között Dorkó elvtárs — jelentős helyet foglalnak el a munkás-paraszt szövetségről, mint a proletárdiktaiúra alapjáról szóló tanítások. A lenini szövetkezeti terv sarkalatos tétele, hogy a dolgozó parasztságot, mint a munkásosztály szövetségesét, úgy kell átvezetni a szocializmus vágányára, hogy a szövetség közben állandóan erősödjön. Ezért emelte ki, hogy a mezőgazdaság szocialislista átszervezésénél megengedhetetlen bármiféle türelmetlenség, vagy erőszak a dolgozó parasztokkal szemben. Türelmes, fel- világosító munkával kell elérni, hogy a dolgozó parasztok felismerjék a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Pártunk a lenini tanítások alapján továbbra is segíti a még egyénileg dolgozó parasztok termelését, de fokozottabban segíti a szövetkezeteket. Tudja, hogy csak ezek győzelme képes felszámolni mezőgazdaságunk elmaradottságát, biztosítani a szocializmus gazdasági alaptörvényének teljes érvényesülését hazánkban. Ezután arról beszélt Dorkó elvtárs, hogy a forradalom feladatai között is milyen nagy figyelmet szentelt Lenin a kulturális forradalom ügyének. A lenini tanítások alapján tett meg pártunk és kormányunk mindent kultúránk nemzeti jellegének biztosítására. Az ünnepi est szónoka hangoztatta, hogy a kulturális forradalomban jelentős feladat hárul az értelmiségre, melynek aktív közreműködése, kulturális alkotó munkája rendkívüli módon megkönnyíti és meggyorsítja a nép tömegek műveltségének emelkedését, a fizikai és szellemi munka közötti ellentmondás megszűnését. A lenini eszmék között — folytatta Dorkó elvtárs — ott ragyog az emberiség évezredes reménysége, a béke eszméje is. Lenin a béke ügyének védelmezője, s tántoríthatatlan harcosa volt. Mindig hangsúlyozta a két rendszer, a kapitalista és szocialista rendszer együttélésének, békés versengésének lehetőségét. Napjainkban is, mikor az új világháború kirobbantására törekvő imperialisták fokozzák agressziójukat, a szovjet nép, a világ valameny- nyi békeszerető népének ro- konszenvétől, támogatásától kísérve, Lenin útmutatásainak megfelelően tántorithatatlanul harcol a béke megőrzéséért. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya, a szovjet nép, de az egész szocialista tábor dolgozói mindent megtesznek a jövőben is, hogy biztosítsák a nemzetközi feszültség további enyhítését, a tartós békét. Befejezésül a következőket mondotta Dorkó József elvtárs: Ma, amikor a felszabadulás óta eltelt 11 esztendő történelmi jelentőségű győzelmei vannak mögöttünk, s új, nagyszerű feladatok közepette emlékezünk meg a nemzetközi munkásmozgalom böícs tanítójáról, Leninről, fogadjuk meg, hogy még szorosabban tömörülünk harcedzett pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és a Központi Vezetőség köré. Minden eddiginél szilárdabbra kovácsoljuk kapcsolatainkat a tömegekkel, és a Szovjetunió vezette béketábor hű katonáiként győzelemre visszük hazánkban is a munkásosztály, dolgozó népünk, — Lenin ügyét: a szocialista társadalom felépítésének nagy ügyét. A nagy tapssal fogadott beszéd után ünnepi műsor következett, amelyben fellépett a Gárdonyi Géza Tanítóképző énekkara, Varga András, az Állami Operaház művésze, Ruttkai Ottó, az Egri Gárdonyi Géza Színház művésze.
