Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-21 / 32. szám

1956. április 21. Msombat

NÉPÚJSÁG

5

Kinek származik belőle kára?

TÖTH Íjászló, az egri Lakatosától gyár dolgozója nemrég kisebb sérülést szenvedett. Balkezének hüvelykujját összecsípte a gép és megroppantot- ta az első porcot. Szerinte a gép volt a hibás, vezetői utólagos megállapítása pedig az, hogy ő volt figyelmetlen a kapcsolásnál. Ezzel csupán az első negyedévben hat balesetük volt, szerencsére mind kisebb sérülés, de három napon túl gyógyuló. Ez az egy szám elegendő ahhoz, hogy megkérdezzük: mi okoz ennyit balesetet ebben a viszonylag kis üzemben. Nincs biztosítva a szociális és egészségügyi ellátottság; nem oktatják ki megfelelően az embereket; vagy talán a dolgozókban keresendő a hiba? Nézzük meg sorjában.

Régen van szó arról, hogy ha Eger fürdőváros lesz, a strandfürdő tovább terjeszkedik, akkor a szomszédos Laka- tosárugyárat a város más részébe kell áthelyezni. Emiatt a korszerűtlen, hiányosan épített üzemben, ahol két évvel ezelőtt az egészségügyi követelmények legminimálisabbja sem volt meg, — ne is feszegessük a befektetésre igényesebbeket, mint például a mosdó. vagy az öltöző — semmit nem fordítottak az egészség- védelemre. Mivel helyük még mindig bizonytalan, az építkezéshez ezidáig sem kezdhettek hozzá, de mert akartak és kerestek, így találtak más megoldást. A gyár dolgozói a volt Erzsébet-fürdőben kaptak egy részt, ahol munka végeztével naponta rendbehozhatják magukat. Ma már megfelelő, tiszta ebédlőjük van. az egvik szobában mosdóvizet és törülközőt tartanak, hogy ebéd előtt kezet moshassanak.

A LEHETŐSÉGEKET figye- lembevéve, kielégítőnek mondhatjuk az üzem munkavédelmét is. Az új vezetőség egyik igen fontos intézkedése, hogy a többnyire transzmissziós gépeket egyedi meghajtásűakkal cseréli fel. Miért fontos ez munkavédelmi szempontból? Azért, mert ha minden gépnek külön kapcsolása van. nincs szükség a hosszú szíjakra amelyeket bármennyre „beépítettek”, mégis veszélyesek voltak az emberre. A gyár egyes részlegeiben, ahol erre szükség van, védőfalakat helyeztek el és szemvédésre beszerezték az úgynevezett pajzsokat is. A téli hónapokra a hideg ellen védekezésül — ideiglenes megoldásként — ponyvákkal vonták be a nyitott tetőt, a napokban pedig megkezdték a rendes tető építését, hogy a jövő télre rendben legyen. A vezetőség mulasztásaként itt két, «lég komoly dolgot említhetünk. Egyik, hogy egész télen cserépkályhákkal langyosítot- ták a műhelyeket, a másik pedig, hogy tétlenül elnézik a villanyhegesztő részleg gázos, füstös levegőjét, holott a maguk készítette szellőző berendezéssel — ezt készítik az ország üzemei számára — mindent megoldhatnának.

HELYTELEN lenne a baleseteket a hiányos oktatásnak betudni. Amikor valakit felvesznek dolgozni, elmondják, milyen munkák végzése közben használjon szemüveget, miért van szükség a védőfalra, arra is időben felhívják figyelmét, hogy az üzem melyik része tűzveszélyes olaj, benzinraktár és a gyúlékony festőanyag miatt. Kezébe adják az Útmutatót, s ha időnként ebbe belelapoz, a munkavédelemre vonatkozóan semmi nem maradhat kétséges. A munká- baállás után következik a gyakorlati oktatás. Reggelenként, amikor a művezetők átvizsgálják a gépeket, adnak néhány hasznos tanácsot, különösen az újaknak. Ha Szegedi István, a biztonsági megbízott, Visnyai Béláné szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, vagy a vezetőség bármelyik tagja bemegy hozzájuk, pár hasznos szó nélkül egy sem hagyja őket. A legjobb tanító pedig ebben is az „öregebb” munkás, csak oda kell nézni, mit hogyan csinál.

MIÉRT VOLT mégis a három hónap alatti hat baleset? Erre akkor kaptuk meg a feleletet, mikor az üzemben néztük meg mindezt. Az első. ami szembetűnt, nem hogy balesetet, de könnyen halált is okozhat: majdnem mindenütt patkóit a biztosíték. Hogy mindenki megértse: ahol villany van, gyakran előfordul a biztosíték kiégése. Magunk is gyorsan rendbehozzuk egy kis rézdrót segítségével. Nos, ezt teszik a Lakatosárugyárban is, de ők hosszú szálat csavarnak fel. Rendkívül veszélyes. A drót a legmagasabb áramot is átveszi, nem ég el. s ha valami hiba van a földelésnél, ami könnyen előfordulhat, a magas feszültség nem a földbe vezetődik le, hanem átveszi a gép. Vaslemezekkel, vasrudakkal dolgoznak, hozzáérnek a géphez, kész a szerencsétlenség, j Hát ezt nem mondták meg az j embereknek? Dehogyis nem, ! mennyire, hogy megmondták. , Szigorúan tilos hozzányúlni. „Csakis eredeti gyári olvadó biztosító betéteket szabad használatra kiadni. A biztosító betétek toldása, javítása, áthidalása tilos! A biztosító kiolvadt betétjét csakis azonos áramerősségű és fajtájú, eredeti gyári olvadóbetéttel szabad pótolni” — tudatja az Általános óvó rendszabály 177. pontja. Ok mégsem tartják be. Amikor a havi biztonsági szemle véget ér, egy héten belül majdnem mindenütt patkóit a biztosíték.

A MÁSIK DOLOG. Alig használják a védőberendezéseket. Addig már eljutottak,

hogy a táblára kiírták: az ívfénytől megvakulhatsz, ne nézz bele — és viilanyhegesztésnél használják a védőszemüveget. De ez nem elég. Fontos a másik egészségére is gondolni, s nem tekinteni azt a kis időt, amíg magukat védőfallal bevonják. Egymáshoz közel dolgoznak. az ívfény hatósugara elég nagy, s nem megoldás, hogy szomszédjaik addig elfordulnak, vagy ha nem, akkor maradnak.

ITT UJBÖL a vezetőségről kell szólni. Egyetlen példa sincs, hogy valakit felelősségre vontak volna, akár üzemvezetőt is, mert munkaterületén szabálytalanságot tapasztaltak. Pedig a havi biztonsági szemlék valójában azt szolgálnák, hogy mindenütt rendet teremtsenek. A márciusi szemle jegyzőkönyve megállapította, hogy ,.a szellőző műhelyben a Cs-10 szerszámélező köszörűgépen az anyagtartó hiányzott s a szemvédő nem volt a helyén. Ugyanabban az üzemben az F-171-es fúrógépen a kapcsoló el volt törve. Azonnal elrendeltük az ottlévő Tóthpál Józsefnek, hogy a hiányosságokat pótolja”. Megtörténtek ezek? Még egy hónappal utána sem. Igaz, hogy részben objektív nehézségek miatt nem, de csak részben. Az utasításokat többnyire azért nem hajtják végre,

mert a szemléket sohasem azzal kezdik, hogy megnéznék a legtóbbi hibákat kijavították-e már s ha nem, újból jegyzőkönyvbe vennék, s a mulasztókat keményen felelősségre vonnák!

Hat baleset volt, mind kisebb és több a balkézen. Főként márciusban a tavaszi munkák megkezdése idején. A múlt évben megtörtént, hogy egy valaki háromszor is becsípte a balkezének valamelyik újját és kiderült, hogy valamennyi saját hibájából történt. Nem elgöndolkoztató dolgok ezek? És eddig még egyszer sem néztek utána, hogy a táppénzes betegek valóban otthon pihennek-e.

VÉGÜLIS kinek származik kára a nemtörődömségből, a felületességből? Mindenek [ előtt magának a dolgozónak, vagy társainak. Könnyen elveszítheti szemevilágát kezét, vagy az életét is — ez az egyik oldalon. Másrészt, ha megsérül, a táppénz fizetésének csak egy része, tehát károsodik. Viszont mindannyiunknak kárt tesz, mert elmaradt munkáját időre senki nem végezheti el. Államunk mindenütt igyekszik a legmegfelelőbben biztosítani a dolgozók egészség és szociális védelmét — használjuk hát ki.

Dobai Margit

Háromnapos munkasziinet május 1 alkalmából

— Az idén háromszor kerül sor a heti pihenőnapok

áthelyezésére —

A dolgozók érdekeit és a termelés folyamatosságát szolgálja a Minisztertanács legutóbbi határozata, amely szerint olyan esetekben, amikor a munkaszüneti napot csak egy munkanap választja el a vasárnaptól, a heti pihenőnapot a közbeeső hétköznapon kell kiadni. Ilyen esetekben a pihenőnapot megelőző utolsó munkanapon érvényes a szombati munkaidőbeosztás.

A határozat értelmében az idén három ízben kerül sor a heti pihenőnap megcserétlésére. Az április 29-i pihenőnapot hétfőn, április 30-án kell biztosítani. így a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, május 1 alkalmából háromnapos munkaszünet lesz. 1956-ba» még a december 23-i és a 30-1 pihenőnapot kell áthelyezni december 24-re, iilleve december 31-re.

A határozat a folyamatosa» termelő vállalatok munkaidőbeosztását nem befolyásolja.

A Belkereskedelmi Minisztérium gondoskodik a nyílt árusítási üzletek nyitvatartási ide- 1 jének szabályozásáról.

Mire használja fel népgazdaságunk az adófizetéseket?

13 nezSgazdaság gyors fejlesztésére Hágrád és Heves megye párosverssny szerződést kötött egymással

Nógrád megye képviselői az elmúlt hét keddjén Egerben felkeresték a Heves megyei Tanács Mezőgazdasági Igaz- I gatóságát, hogy a Magyar Dol- ! gozók Pártja Központi Vezetősége múlt év novemberi határozatának megvalósítására párosversenyre hívják a Mezőgazdaság Igazgatóságot, valamint Heves megye valamennyi dolgozó parasztját.

! A csakhamar megszületett párosversenv szerződésben — melynek vázlatát a nógrádiak magukkal hozták — a két megyében vállalják, hogy ebben aá évben a gépállomások fokozottabb segítségével a Központi Vezetőség által kitűzött három százalékos terméshozam emelésével szemben öí százalékkal emelik mind a kalászosok, mind a kapások holdankénti termésátlagát Ezért elhatározták, hogy a vegyszeres gyomirtást Heves i megyében húsz, Nógrád megyében pedig öt százalékkal túlteljesítik. Megígérték azt is, hogy a két megye területén a kukoricavetésterv hatvan százalékát négyzetesen ültetik.

A két megye gépállomásai vállalták, hogy éves gépi munkatervüket november 31-ig befejezik, ezen belül Heves megye gépállomásai május Sl-ig tavaszi tervüket 120 százalékra, a Nógrádiak pedig 110 százalékra teljesítik. Heves megye gépállomásai azt is vállalták, hogy június 30-ig mindenütt bevezetik az ütemterv szerinti számvitelt. A nógrádiak ezt öt gépállomáson vállalták. Elhatározták azt is, hogy éves viszonylatban másfél százalékkal csökkentik a gépállomások önköltségét. A nyári munkákban a gépi kapálás tervét tíz százalékkal, a gépi aratás tervét pedig két százalékkal teljesítik túl.

A két északi megye párosversenyében jelentős helyet foglal el az állattenyésztés fejlesztése is. Ebben a pontban a Heves megyeiek vállalták, hogy éves állattenyésztési tervüket három százalékkal, a nógrád megyeiek pedig két százalékkal teljesítik túL (Ezen belül szarvasmarha, tehéntervüket három százalékkal.) Az év végével elérik, hogy az ossz szarvasmarha 45 százaléka tehénállomány lesz. Vállalták, hogy száz tehén után 81 borjút, száz anyakoca után pedig hatszáz malacot nevelnek fel.

A két megye párosversenyének eredményessége érdekében a szerződő felek megállapodtak, hogy a tavaszi, a nyári és az őszi kampány végén értékelik az elért eredményeket. A párosverseny szerződés szövegét mindkét megye valamennyi községi tanácsa megkapja s a lakosság tudomására hozzák.

Népi demokráciánkban az államhatalmat a dolgozó nép gyakorolja. A mi adópolitikánk a dolgozó nép gazdasági, szociális és kulturális életének fejlesztését, a szocializmus építését szolgálja. Pártunk programját a népgazdasági terveken keresztül valósítja meg. A népgazdasági terven a lakosságtól származó adóbevételek is tervezve vannak.

Dolgozó parasztságunk által befizetett adó közvetett úton, legtöbbször megduplázva visz- szatérül. A lakosság összes adóinak befizetése a megyei költségvetésnek mindössze 42 százalékát teszi ki, míg a költségvetés hiányzó 58 százalékát államunk fedezi. Számos oly községünk van a megyében, melynek a kiadásai meghaladják a befizetett adók összegét.

Az egri járásban például Egercsehi község évi adóinak összege 1955. évben 144 000 forint volt. A község gazdálko- ; dásához és fejlesztéséhez ugyanebben az évben 236 ezer forintot használtak fel. A gyöngyösi járásban Mátraszent- imre község költségvetési kiadásai 186 ezer forint összeget tettek ki, ezzel szemben a lakosság évi adóelőírása 75 ezer forint volt.

Eger város évi adóelőírása ' 5,342 000 forint összeg volt az 1955-ös évben. Népgazdaságunk

— ZÖLDSÉGTERMELŐ szakcsoport alakult Gyöngyöshalász községben a mezőgazdasági állandó bizottság segítségével. A szakcsoportnak már 38 tagja van.

ezzel szemben több mint 15 miiiió forint összeget fordított a mezőgazdasági, ipari, népinű- j veiési, sport és kulturális létesítmények megvalósítására és fejlesztésére.

Hatvan város adóelőírása 1955. évben 2 millió forint volt, államunk több mint 6 millió forint összeget adott (a vasútállomás építésén felül) a város fejlesztéséhez.

Megyénk többmillió forint értékű mezőgazdasági gépet kapott népgazdaságunktól az ötéves terv keretén beiül, köztük 403 traktort, 371 cséplőt, 16 kombájnt, 69 aratógepet. Mindezek a gépek dolgozó parasztságunk munkáját könnyítik meg, megszabadítják őket az igauzsorátói, elősegítik a termelés növekedésével jövedelmezőségüket. Ez is mutatója annak, hogy dolgozó parasztságunk visszakapja befizetett adóit.

Pártunk és kormányunk nemcsak a mezőgazdaság és ipar fejlesztése terén adott sokat megyénk lakosságának hanem a falu és város közegészségügye és népművelése terén is.

Megyénkben 66 óvoda. 716 általános iskola, 179 középiskola létesült munkásaink, dolgozó parasztságunk és városi lakosságunk gyermekei számára. Ezzel megnyílt a paraszt fiataljaink részére a tanulás és továbbtanulás lehetősége. Jelentősen megnőtt a körzeti rendelőintézetek száma, ingyenesen vehetik igénybe dolgozó parasztjaink az állatorvosi szolgálatot.

Az álfámnak fizetett adé sokszorosan megtérül tehát.

(WVVVVWVVvV

AZ A VENDÉG, aki városunkat felkeresi, jogosan gyönyörködhet Egerben. Az Eged lábainál elterülő város régi szép építkezési stílusa, romantikus, hegynek szaladó utcái, a szőlődombok koszorúi, a kéklő távoli hegyek őszinte csodálatát vívják ki a szemlélőnek. Sok vendég, idegen írta be távozásakor ezeket a szavakat a vendégkönyvbe: „Gyönyörű város, — de elhanyagolt, piszkos”.

Egy kelet-németországi mérnök, aki nemrégen járt városunkban, a következőket kérdezte: hogy lehet az, hogy ezt a pompás, antik ékszerhez hasonló várost, amelynek iehele- te régi emléket idéz, így elhanyagolják? Műemlékei rogyadoznak, utcáin pedig csak a szél seper? Elmondta,' bejárta egész Európát és az a véleménye, hogy Eger lenne egyike a legkedvesebb városainak, ha....

Ha, — ez a ha itt a bökkenő. Hosszú évek óta vajúdó probléma már városunk tisztasága. Beszédtémája az idegennek a városbelinek. Sok levél érkezik a szerkesztőségbe, kérve, tegyünk valamit a tisztaság érdekében. Számtalan ankétot, gyűlést, értekezletet tartottak már a köztisztaság megjavításáért. Szívügye lett ez a városi tanácsnak, a házigazdának is. Az idei költségvetésből is kitűnik, hogy 350 ezer forintot fordítanak csak parkosításra. Tavaly is erős léptekkel haladt a város a tisztaság felé. Oj, korszerű öntözőckosikat kapott emelték az utcaseprők számát új szemétládákat állítottak fel.

És a város még mindig elhanyagolt piszkos benyomást kelt.

Tisztaságot, rendet — Egerben

Ennek egyrészt — a sok tisztasági kísérlet után is — a városi tanács az oka. De nem kevésbé hibás a KIK, a vállalatok és a legmostohább szülő, maga a lakosság.

Nézzük meg ,mit tehetne a város?

TÉRKÉP szerint induljanak el és a város legelhanyagoltabb legpiszkosabb részét hozzák rendbe, — ott, ahol ez a város dolga. Segítünk mi is: a piacon éppen ott, ahol a tejféleséget árulják három nagy új szemetesláda áll félig üresen. Ellenben mellette óriási kupacokban hever a szemét, a trágya, az egészségvédelem legnagyobb dicsőségére. Nem különb az úgynevezett halaspiac sem, ahol a szemlélő gyakran láthat cikázó patkányokat és ahol a bűz miatt messzire kitérnek a piac elől. Az egész lebontásra vár. A minaret: országunkban nincs még egy ilyen épségben maradt török emlék (a pécsi használhatatlan). mégis a környéke elrettentő. A városgazdálkodásnak az a terve most, hogy parkírozza, de ez még nem elég. A környező utcákról el kell hordani az évek óta felgyülemlett szemétdombokat. Szemetes az Egészségház utcai új bérház környéke is. Piszkos és elhanyagolt a vár parkrésze, a fürdőt környező utcák. Az Almagyar utcát és a Gólya utcát összekötő téren — ahol parkosítani, vagy építkezni le- ' hetne — szemétdomb díszeleg. ; És ez mind belterület. Hosszú lenne elsorolni a külváros ! tisztátlanságát A por és piszok ellen, ami utcáinkon felhalmozódott, használják gyakrabban az öntözőkocsikat. Van vizünk bőven. A többi városokban, ahol vízproblémákkal küzdenek (Kecskemét, Debrecen) sokkal gyakoribb, rendszeresebb az utcák öntözése.

A parkosítás, amelyet május 1-én megkezdenek, bizonyosan sokat segít, ötvenezer sorfa felfogja a port és a több, mint 100 ezer kiültetett virág, rózsa üdébbé teszi a levegőt, a várost, de csak ; akkor, ha az előbb említett ^szégyenfoltok is eltűnnek.

I MÁSODSORBAN a KIK- től várunk segítséget. Nemcsak azzal, hogy tatarozza a már végsőkig elhanyagolt, rogyadozó műemlékeinket házainkat. Azzal is, hogy a már tatarozott házak előtt és az udvarokon ne hagyják ott a szemetet, a téglatörmeléket, a meszet. A Kossuth tér 13 egyike a legkülönlegesebb műemlékeinknek. Gyönyörű, árkádos udvarát sok külföldi meg- j tekintené, de nem ajánlatos pirulás nélkül odavezetni őket. Olyan szeméthalmaz van ; az udvaron, mintha most dúlnának a török harcok. S ilyen szemétkupacokat sok helyen hagytak. A KIK vegye számba. hol tataroztatott az elmúlt esztendőben és hordássá el onnan a szemetet. Beszéltünk olyan lakóval, aki ezt már meg akarta tenni, de a városi szemétfuvarozó nem hordhat . ki téglatörmeléket, ez tilos. így a tisztaságot szerető lakó vagy saját költségén viteti el. ami sokba kerül, vagy beletörődik és ezekre a szemétkupacokra aztán évek során egyre több

<és több szemét gyűl.

I A VÁLLALATOKAT is el ! lehet marasztalni a tisztaság I terén. Ott, ahol Kisker, Zöld- szöv. Fűszért stb. vállalatok vannak, ott az udvarok már eleve szemétre ítéltettek. Bejár oda az autó, a lovasráf, leverik a falat, kidöntik a kaput, kidobják a selejtárut, ócskavasat, drótot, rothadó almát, zöldséget, régi ócska dekorációkat stb. így néznek ki azok a Bajcsy Zsilinszki utcai udvarok is, amelyeket tavaly a svájci vendégeink lefsny- j képeztek (talán éppen elretten- I tő példának gyerekeik számá- I ra hiszen tudjuk: Svájc órái mellett ragyogó tisztaságáról is híres). Azt hiszem, egyes ! vállalatoknál nem ártana tisztasági hónapok helyett tisztasági évet tartani.

I Utóljára, talán a nyomaték kedvéért, a legfontosabbat, a lakosságot hagytuk. Mindaz, ami áll a város, a KIK és a ! vállalatokra. hatványozottan áll a lakókra. Elmondhatjuk, és ez igazán nem túlzás, az országban itt törődik legkevesebbet a lakosság a város ! szépségével tisztaságával, vi- rágosításával. Ezért az a vád is í érheti őket, hogy talán nem szeretik, nem érzik magukénak a várost Egyetlen város ez, ahol kecskéket, tyúkoat latunk a parkban, a várban, a város legszebb utcáin (Petőfi, Bartakovics, Rózsa). Hiába minden rendelet, a városi tanács még mindig túl engedékeny ezekkel a rendbontókkal szemben. Azt sem láttuk még sehol sem. hogy a lakók' saját egészségük ellenére, saját poptájuk elé öntik a szemetet. A

Mártírok tere 7, 9—11 (a színház háta mögött) az Egészségház utca 2, a Menház utca, a Dobó tér, sőt ami a legkülönösebb, a Rendelőintézet (az SZTK) előtti kis park, de az Eger patak is sokat beszélhetne erről. A lakosság is beszél ugyan róla, szidva a szemete- lőket, ugyanakkor saját maga nyugodtan eldobálja a papírt, almát, kiönti a salakot, szeny- nyes vizet az utcára és két perc előnyért keresztülvág a füvesített parkokon. Más városokban: Szegeden, Békéscsabán Pécsett, Győrben, Debrecenben versenyeznek a lakók, kié lesz a legszebb porta, hol van a legszebb, legtöbb virág a ház előtt, az ablakban. És ha idegen jár ott, valóban gyönyörködhet a piros muskátlis, lila petoniás ablakokban, a ház előtti földsávok tarka virágpompájában.

Nálunk sem drága a seprő, a virágmag, munka és rendszeretet sem hiányzik lakóinkból, mi az oka mégis, hogy nem törődnek a város tisztaságával. Úgy gondoljuk, hogy csak nemtörődömség. Egyik a másikra vár, a lakosság a városi tanácsra, a KIK a vállalatokra, s így a szemét, a rendetlenség marad.

PRÓBÁLJÁK meg talán egyszerre és közösen, egymást segítve versenyezve. S álljon az élére a versenynek az MNDSZ, segítsenek az úttörők is a parkok megőrzésénél. Mindnyájunknak egyaránt öröm lesz majd, ha Egerből tiszta, virágos várost varázsolnak. ne kelljen szégyenkezni senkinek — rajtakapott lusta háziasszonyként, ha vendég jár városunkban.

TÖKÖS KAROLYNE