Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-18 / 31. szám

1956. április 18. szerda NÉPÚJSÁG Sorozatban legyártották kecskés-féle“ egyetemes szilímüveli ekét Szőlőkultúránk egyik ége­tően fontos, alapvető feladata a szőlő talajművelésének gé­pesítése. Az elmúlt tél a nagy hideg miatt újabb károkat okozott szőlővesszőinkben. Ez elkerülhető lett volna megfe­lelő számú eke működtetésé­vel, jó fedési munkák elvég­zésével. A jó talajmunka több sző­lőt jelent. Őszi mélyfedéssel: a talaj részecskék szétfagyva újabb tápanyagokat juttatnak a szőlőtőkék gyökereihez. Szervestrágya hiányában így féltrágyázást érhetünk el. A talaj első számú ellenségének, a gyomnak leküzdése, a sző­lők átlagának fenntartása és feljavítása a* évről-évre vég­zett jó talajmunkával érhető el. Minden új módszer, esz­köz, gép vagy termelési eljá­rás a kormányhatározat vég­rehajtását, egyszóval szőlőink felújítását gyorsítja meg. Ilyen hasznos újítás a szőlő­művelésben a Kecskés-féle egyetemes szőlőmüvelő eke, (Kecskés Péter tanár. Gyön­gyös) amelyet a gyomok irtá­sánál, a szőlők fedésénél és nyitásánál kitűnő eredmény­nyel lehet alkalmazni. Az egyetemes szőlőművelő eke, minthogy sőkoldalúan használ­ható fel, jelentős eredménye­ket biztosít. A következő mun­kafolyamatok elvégzésére le­het használni: szűk- és széles­orrú szőlők nyitására (80-120 centiméter), az ősz folyamán be nem fedett szőlők tavaszi mélyszántására és gyomtalaní­tására. a szőlők nyitásától az őszi fedésig, a talaj porhanyí- tására, gyomirtásra, szűk és szélessorú szőlők fedésére (80- 120 centiméter), trágya alá ▼aló mélyítésre, elgyomoso­dott, tarackos foltok és gyü­mölcsösök talajának felszántá­sára. Az egyetemes szőlőmű- velő ekét a növénytermelés­ben is fel lőhet használni és pedig tavaszi vetemények alá talaielőkészítésre, burgonya töltögetésre és a sorközök gyomtalanítására, talajporha- nyításra, öntözéses gazdasá­gokban. kertészetekben vízve- zetékcsatomák kiképzésére, és a veteményezés előmunkála­taira.' Az egyetemes szőlőművelc eke egy közepes erejű lófo­gattal egy munkanap alatt (8—10 óra) kötött talajon kö­rülbelül 1—1.5 katasztrális hold fedést, vagy nyitást vé­gez el. Lazább vagy középkö­tött talajon azonban már 2—3 hold nyitása, vagy fedése hajt­ható végre. Az egy katasztrá­lis hold szőlő befedésénél la­za, középkötött, vagy kötött talajon a munkamegtakarítás értéke 500—800 forint. Nyitás­nál a megtakarítás megegye­zik a befedésnél elért ered­ményekkel. Egy katasztrális hold szőlő ötszöri kapálásával 1000 forint, trágya alá való mélyítésnél pedig holdanként 500—800 forint megtakarítás érhető el. Ha tehát a megta­karítás legalacsonyabb értékét vesszük figyelembe, akkor is egy katasztrális hold szőlő megművelésénél egy év alatt 2500 forint megtakarítás ér­hető el. Az egyetemes szőlőművelő eke szerkezete egyszerű és könnyen átszerelhető ahhoz a munkafolyamathoz, amelyet éppen végezni akarunk. A he­lyi talaj adottságoknak és kö­vetelményeknek megfelelően módosítások eszközölhetők rajta. Az első széria legyártá­sát befejezte a Győr-Sopron megyei Gépjavító Vállalat. A legyártott ekéket a Mezőgaz­dasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat (Buda­pest, V., Deák Ferenc út ,23.) már szét is küldte a földmű­vesszövetkezeteknek . A helyszínen segít a Megyevill az árvízsújtotta lakosságnak A Heves megyei Megyevill vállalat dolgozói a gyűjtésen felül a vállalati többlet nyere- ségől 15 ezer forintot juttattak el árvízkárosultak megsegíté­sére. Ezenkívül 10 tagú brigá­HÍREK — A HATVANI Bőr- és Textilruházati Ktsz dolgozói 104 százalékra teljesítették első negyedéves tervüket. A javítórészleg 2.8 százalékos anyagmegtakarítást ért el. (Paraszt József.) — A MODERN TECHNIKA szerepe a szocializmus építésé­nek időszakában címmel elő­adást tart Varga György tan­székvezető tanár, április 19-én, csütörtökön este 6 órakor, a Szakszervezeti Székház nagy­termében. Állat tenyésztési hírek A takarmányozás megjavítá­sával négy literről 6.8 literre növelték az istáuóátiagot a me- zoszemerei Nincs Akadály Ter­melőszövetkezetben. Most célul tűzték ki, hogy május 15-ig el­érik a 10 literes istailoátiagot. — A JUHTENYÉSZTÉS fejlesztése érdekében nagy gondot fordítanak a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet­ben a bárányok nevelésére. Külön „bárány óv ódát” állí­tottak fel, itt gondozzák a kis jószágokat. Ezzel elérték, hogy csökkentették a tava­lyihoz viszonyítva az elhul­lást. — A PÉLYI Rákosi Tsz- ben külön csoportokba osz­tották kondíció szerint az anyajuhokat, s ennek megfe­lelően külön-külön takarmá- nyozzák őket. Az eredmény nagyobb tejhozam lett a bá­rányok átlagsúiya négyhetes korban elérte a 12—14 kilo- gramot. — A nagygombosi tangazda­ság tehenészetében április 5-én az istáilóátlag 10.8, a fejési át­lag 12.7 liter volt. A verseny- vállalások teljesítésének ered­ményeképpen a gazdaság 18 ezer liter tejet adott terven fe­lül népgazdaságunknak. — A BESENYÖTELKI Honfoglalás Termelőszövet­kezetben nem fordítottak elég gondot a tehenek takarmá­nyozására, előfordult, hogy míg a fejőstehenek egy kiló abrakot kaptak, a lovaknak hat kiló jutott. A helytelen takarmánygazdálkodás ered­ménye három, három és fél­literes fejési átlag volt. Mi­óta változtattak a helytelen módszeren, a fejési átlag 10 liter fölé emelkedett. — HÉTFŐN reggel kezdték meg a gépállomás traktorosai a kukorica négyzetes vetését a vécsi Rákosi Tsz földjein. A ta­vaszi tervét 100 százalékban teljesített gépállomás dolgozói Ígéretet tettek, hogy a terüle­tükhöz tartozó termelőszövetke­zetek kukorica vetéseit 87 szá­zalékban négyzetesen végzik el. — MŰSZAKI könyvkiállítás és vásár kezdődött hétfőn reg­gel Petőfibánya kultúrtermében a műszaki könyvkiadó rendezé­sében. A kiállításon, amely egy hétig tart, igen sok értékes szakkönyv szerepel. — HÉTFŐN, a reggeli órák­ban négyzetes kukoricavetési bemutatót tartottak a lőrinci gépállomás körzetében, a hat­vani járás termelőszövetkezeti vezetői és kukoricatermesztő szakemberei jelenlétében. — „ORR URFI“ címmel a hatvani II. számú általános is­kola április 7—8-án mesejáté­kot mutatott be. A mese érde­kessége, hogy a szöveget, zené­jét a hatvani nevelők írták. Az előadás tiszta jövedelméből magnetofont vásároltak. — (D. Kovács István.) Két hónapja, hogy Pélyen az Űj Élet és a II. ktongresz- szus Tszcs házasságából meg­született a falu legifjabb ter­melőszövetkezete, a Petőfi. Száztíz tag, 660 hold fijldön, a bevitt szerszámokkal, a 11 lóval, a 23 szarvasmarhával, — és amit az elején kellett volna említeni, — lelkes szor­galommal látott munkához. És késői tavaszodás ide, vagy Oda, földben van már 14 hol­don a tavaszbúza, 50 holdon az árpa, 15 holdion a tavasz­borsó, 26 holdon a vöröshere, 12 holdon a zab, 35 holdon a bükköny, 15 holdon a napra­forgó, 10 holdon a cukorrépa Fel van szántva a 66 holdas rizstelpp, 80 holdat ,. meg­ágyaztak” már a kukoricának, 10 hold őszi vetést felültrá­gyáztak, házi építő brigádot szerveztek, rendbe hozták az istállót, az ólakat, kocsiszint építettek és sorolhatnánk még a számokat, tényeket, melyek mögött ott áll a közösség, a szövetkezés lehetősége, ereje. A tsz tagjai tele vannak energiával, bizakodással, kedv­vel — és tervvel. Előbb férő- íelyet építenek, aztán 50 ser­est hizlalnak, 20 anyadisznót /ásárolnak, vetnek még 10 íold répát, fejlesztik a juhál­lományt, először vetnek négy- setesen kukoricát, már ebben íz évben le akarják pipálni a Rákosi Tsz-t és ki győzné elmondani, mit terveznek még — és valósítanak meg. És a falu másik végén.... Rab Gábor odahaza ül, öngyújtót reperál.... Három és fél holdja van, de igája nincs. Hatvan egynéhány éve betegsége, a múlt évi rossz termés miatt tanácstalan, kedvetlen. Nem tudja, mit hoz ez az év, mi lesz az év végén, megadja-e a föld legalább a kenyeret. Ter­ve, elgondolása nincs. Mindent az időtől, a termésre jó időtől vár ő is, felesége is ... A fia már tsz-ben dolgozik. Ott, ahol pezsgő, bizakodás­tól, kedvtől duzzadó munka folyik. Azok között van, akik nem az időtől, hanem a közös­ség erejétől várják boldogu­lásukat. Négyzetesen vetettük a kukoricát Termelőszövetkezetünkben jól halad a tavaszi munka. Március 30-ig elvetettünk 38 hold tavaszbúzát, 15 hold ta­vaszárpát, két hold répát, öt hold zabot, két hold előcsíráz­tatott burgonyát, két hold za­bosbükkönyt. öt hold borsó már szépen sorol. A koratava­sziak vetése után elvetettünk egy hold csalamádét és 35 holdon négyzetes vetéssel a ku­koricát. Kertészetünkben pa­lántázásra vár a káposzta, ki­kelt már a karfiol, a paprika és a dinnye palánta is. Két hold dohányunkhoz is megvan már a szükséges dohánymennyiség. 1200 négyszögölön kiültettük a hagymát. A tavaszi vetések mellett nem hanyagoltuk el az ősziek ápolását sem, 21 hold őszi bú­zát, s négy hold rozsot fej trá­gyáztunk. A tavaszi munkák gyors elvégzését segítette a fü­zesabonyi gépállomás. Termelő­szövetkezeti tagjaink közül a legjobb munkát Nokk János, Kockanics Mihály és Oszlán- szky Flórián végezték. Jáger Antal Kál, Vörös Hajnal Tsz Hír — TÍZ MÄZSA búzával segíti az atkári Micsurin termelőszö­vetkezet a vámosgyörki Hala­dás termelőszövetkezet új belé­pőit. A vámosgyörki szövetke­zet nem tudott kellő mennyisé­gű fejadagot biztosítani a hirte­len felfutott taglétszám számá­ra, azért sietett a már fél évti­zedes atkári tsz fiatal társa se­gítségére. Hamarosan -vetjük a kukoricát is A kukorica kivételével min­den tavaszit elvetettünk. Töb­bek között hét hold tavaszbú­zát, 20 hold árpát, 20 hold borsót, 11 hold cukorrépát, napraforgót, burgonyát és má­kot. őszi vetéseinket fej­trágyáztuk és hengereztük. A 20 holdas dohány és hárlom holdas paradicsompalánta ne­veléséhez több mint 500 köb­méter melegágyat készítet­tünk, ennek nagy részén már kikelt a palánta-mag. A tagok jól kiveszik részüket a mun­kából, nagy lelkesedéssel dol­goznak. Hamarosan megkezd­jük a kukorica vetését is. Tóth Etelka Tenk, Béke Tsz HALK KOPOGÁS. A ta­nácstitkár „igent” mond, s az ajtón egy . fehérkabátos, rózsa­szín fejkendős nő lép be. Ki­csit meglepődik, mikor ide­geneket lát a szobában. Nem mintha félne, inkább az ügy, amelyben jött, teszi szégyen­lőssé. De hát az idegenek őt úgysem ismerik... — Ttitkár elvtárs, köszö­nöm, hogy elheleyzte a gyere­ket a bölcsődében, de újabb kérésem is van. — Nos, ha van, ki vele. — ... még mindig nem vál­lalta el gyermekem apaságát, s kérem, intézze el, hogy a tárgyalásig továbbra is meg­kapjam az SZTK-tól a gyer­meksegélyt. — Ezt a párbe­szédet még néhány baráti szóváltás követte, majd az író­gépen kattogtak a betűk, me­lyek összeolvasva azt igazol­ják, hogy a leány-anya jogos a segélyre, s javasolja a ta­nács annak megadását. ...Egy probléma ez a sok közül, mellyel felkeresik a ta­nácsházát. Ahogy láttam, a „forgalmat” naponta 100—120 lakos jön a tanács irodáiba, hogy ügyes-bajos dolgait in­tézze. Az egyiknek együttélési igazolvány kell, a másik SZTK igazolást láttamoztat, mások­nak vagyoni bizonyítványra van szükségük, vagy éppen jó szót, jó tanácsot, biztatást, együttérzést, vagy lelkesítést remélnek és várnak. , NEM KIS dolgok ezek. A község lakosai, az emberek nem akárkit fogadnak bizal­mukba, nem akárkinek mond­ják el panaszukat, problémái­kat, ez bizalom kérdése. Nos, ha ez így áll. — s ebben nincs mit kételkedni — nézzük meg, hogyan válaszol erre a biza-» lomra a verpeléti tanács. Alig két hete. hogy anyák keresték fel a tanács vezetőit. Kérésük az volt, segítse a ta­nács őket, hogy gyermekeik legalább a nagyobb mezőgaz­dasági munkák idején helyet kapjanak a napköziben. A bökkenő ott van, hogy a nap­Ügyes-bajos dolgok . . — Törődik a lakosság gondjaival a verpeléti tanács — közi 50 személynek ad csak étkeztetést. A keretet túllépni nem lehet, mondja a paragra­fus. Igen, de a tényleges hely­zet mást követel.... Ha parag­rafussal nem lehet, megoldják szívvel.... Kölcsön kértek edé­nyeket és evőeszközöket az erdőgazdaságtól, s a keretet is megoldották valahogy. Lé­nyeg az, hogy ma már 80 gye­rek játszik napközben az óvo­dában, amíg a szülők a határ­ban szorgoskodnak. Házhelykijelöléskor, föltíel- szántáskor gyakran akad még vita a rokonok és földszom­szédok között. Egyik is mér, a másik is mér, de akárhogy is mérik, egyiké mindig ke­vesebb. Nincs más ' hátra ilyenkor, mint a hivatalos em­bereket segítségül hívni. S bár ez nem feladata a tanácsnak, hivatalos idő után a hitelesí­tett szalggal elindul a tanácsi bizottság és igazságot tesz. Helyreáll a barátság a két szomszéd között, ■ s a földmé­rés után tovább szaporodik azok száma, akik előre kö­szönnek a tanács vezetőinek. NEM ÍROK neveket, nincs is rá szükség. Tény, hogy a feleség sírva ment a tanács­hoz: férje iszik, nem elég, hogy terhes, még veri is a gyerekkel együtt. Ö ezt nem hírja tovább, kéri a tanácsot, tegyen valamit. Másutt talán akadt olyan ember, aki bíró­sághoz utalta volna az asz- szonyt. A verpeléti tanács ve­zetői nem ezt tették. Hogy fel­tűnő ne legyen, a férfit nem hívatták be a tanácshoz, ha­nem este látogatták meg a családot. Sokáig folyt a vita. Este 10 órakor még égett a lámpa, de amikor végül is el­váltak a tanács vezetői, már ígérettel tértek vissza. - S a házban az elnök és a titkár azóta sem ritka vendég, bará­tokká váltak, az asszony meg boldogan újságolja, akinek csak lehet, milyen jó ember az ő ura. Az élet persze számtalan más problémát hoz még nap mint nap a tanácsra. Az épít­kezés Verpeléten sem ritka dolog, ennek megindításához pedig ‘ ík papírmunkára van szükség Az ekeszarvát oly erősen markoló gazdák keze nem igen szokott a tollhoz, no meg „hivatalosabb” — gon­dolják —, ha a tanács csinál­ja. Felkeresik hát Besenyei Béla vb titkárt, vagy Csabai János elnököt, állítsa ki nekik a kérdőívet, lássa el a szük­séges igazolásokkal. Dicséri a tanácsot özvegy Török Istvánná is. Török néni idős asszony. Kis zsúptos háza a téli hónapok alatt megron­gálódott. A tanács észrevette ezt és segített. Irt az alaku­latnak, ahol Törökné fia kato­náskodik, s a fiú 10 napos sza­badságát. — amit a közbejárás után kapott, — a ház helyre­hozására használta fel. De megemlíthetnénk még sok-sok olyan esetet, ami a tanács jó munkáját dicséri. Van szív, segíteni akarás, kifogyhatat­lan a jóakarat, jótanács, ha az emberek gondjainak intézésé­ről' van szó. Szociális segélyt adnak az öregeknek, magára- hagyatottaknak, s személyesen is, nehogy esetleg rosszin- segítik még a bevásárlásaikat dulatú emberek becsapják őket. MINDEZ persze nemcsak az elnököt és a titkárt dicséri. A tanács többi beosztottjai, a tanácstagok is szívesen segíte­nek, Nagy b. János tanácstag például rendszeresen tart pa­nasznapot körzetében, segíti a kérések elintézését, egyenes, világos választ ad minden ügy- I bem Ha mégis valamit nem tud megválaszolni, megmond­ja nyiltan: „ezt nem ismerem, de felkereslek a válasszal”. Nem rest még a járási tanács­nál is utána nézni egyes ügyeknek, hogy a hozzá for­dulók alapos választ kapja­nak. Vannak olyanok is .akiknek ügye talán nem úgy nyer el­intézést, mint ahogy azt sze­retné. Az egyik fiatalasszony azt kérte, engedje meg a ta­nács, hogy kivághassa a sző­lőjét, mert az már elhanyagolt állapotban van. Miután sze­mélyesen meggyőződtek a helyzetről, nem engedélyezték a kivágást, hanem annak pót­lására szólították fel. Az asz- szony most még nem látja a döntés helyességét, de egy-két év múlva, mikor termést hoz­nak az új tőkék, biztos beis­meri, hogy a tanácsnak volt igaza. Megkérdezhetné valaki, mi a tényleges igazolása annak, hogy szeretik a tanácsot Ver­peléten, s bíznak benne? Er­re valóban nehéz a válasz. Ta­lán az, hogy tisztelik a tanács vezetőit, tagjait, hogy fonto­sabb dolgokban kikérik véle­ményüket, hogy a begyűjtési versenyben megyénk községei közül a harmadik helyen áll­nak 108.4 százalékkal, hogy adófizetésük 100 százalék fe­lett áll, hogy sorra megvaló­sulnak a községpolitikai ter­vek. Lehet keresni mindegyik­ben az igazolást, de úgy gon­doljuk, mindezekben együtt­véve nyer az kifejezést. A dolgozók ügyes-bajos dolgai­val való felelősségteljes, lelki- ismeretes törődés tehát meg­hálálja magát. RÖVID kis eseteket emel­tünk ki a verpeléti tanács éle­téből. Ezen keresztül is érez­hetjük, milyen erős a kapcso­lat a tanács, az államhatalom helyi szerve és a lakosság között. BÔDI JANOS Jó állattenyésztőkkel jövedelmező az állattenyésztés Az erdőtelki Rákosi Termelő- szövetkezet elnöke vagyok. Le­velem megírására az készte­tett, hogy olvastam az újság­ban az állattenyésztők megbe­csüléséről írott cikket. El aka­rom mondani, hogy milyen fon­tos az állattenyésztésben a jó szakember. Tehenészetünkben ketten dolgoznak és az, hogy áttérhettünk az állattartásróll az állatenyésztésre, fáradságot nem ismerő, lelkiismeretes munkájuknak köszönhető. Most már ez az üzemág is hasznot hoz a szövetkezetnek. Egyik te­henészünk, idős Lányi László, az állami gazdaságban dolgo­zott, tavaly ősszel jött át hoz­zánk. Munkájára jellemző, hogy például ha ellés várható, minden külön figyelmeztetés, kérés nélkül ott maradt éjszaka is a jószág mellett. Megtör­tént, hogy öt-hat éjszakán ke­resztül mellettük volt, hogy a zavartalan ellést biztosítsa. Társa, Tolnai Jónás tavaly még egyéni gazda volt. Az elmúlt évben a szövetke­zet ráfizetett az állattenyész­tésre, nem tudtuk a tervet tel­jesíteni. így a tagok nem sók bizalommal nézték a tehenésze­tet, most azonban Tóth Kál­mán, az állatenyésztési brigád­vezető kiválogatta a tagok kö­zül azokat a szakembereket, akiknek munkájára támasz­kodhat. Megfelelő takarmányt biztosítottak, s a megfelel® gondozással elértük, hogy tehe­nészetünk a hevesi járásban az utolsók közi az elsők közé küz­dötte fel magát. A tavalyi 4—5 literes fejési átlaggal szemben 9.5—10 liter a fejési átlaguk. Az elmúlt évben a tehenészet bevétele havonta 2000 forint volt, most már 7—8000 forint bevételt biztosít. Januárban és februárban már egész évi tej­beadásunkat teljesítettük, már­ciustól havonta 3—3.5 ezer liter szabad tejet adunk el. Az eredményekhez tartozik az is, hogy a tej önköltsége csökkent. Bordi Kálmán, Erdőtelek, Rákosi Tsz. momt. mnom. — SZECSKÖ JENŐ egerbocsi adóvégrehajtó hónapokon ke­resztül károsította a dolgozó parasztokat. A beszedett pénz­ből 4700 forinot elsikkasztott és azt elitta. A pétervásári já­rásbíróság két évi börtönbün­tetésre ítélte. — NAGY MIKLÓS buda­pesti kereskedő fával történt üzérkedés miatt került a járás- bíróság elé. A járáshíróság 8 hónapi börtönbüntetéssel súj­totta a feketéző fakereskedőt. Bíróság előtt as egri borhamisítók Bárdos József és II társa egri borhamisítók és borűzérek ügyét április 17-én, reggel 8 órakor nyílt tárgyaláson kezdte tárgyalni a megyei bíróság. A tárgyalás több napig tart. Az ügy részletes ismertetésire lapunkban visszatérünk. dot szerveztek, amely szomba- tonkint és vasárnaponkint az árvízsújtotta községekben se­gít a villanyhálózat helyreállí­tásában. A szövetkezés ereje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents