Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-11 / 29. szám

1956. április 11. szerda NÉPÚJSÁG 5 Nagy munkában as atkári Micsurin TSs MOLNÁR elvtárssal, a ter­melőszövetkezet agronómusával indultunk körútra. Útirányun­kat úgy készítettük el még az irodában, hogy mindenből le­gyen benne egy kicsi. Utbaejt- sük az őszi vetést, lássuk azt a földet, melyben a tavaszi van, a szőlőt és még az állatokhoz is legyen időnk bekukkantani. Elsőnek a szántót tekintettük meg. Közvetlen az út mellett 80 hold búzatábla terül el, kis megszakításokkal odább egy 22 holdas Mind a kettő szépen.át­telelt. Érdekes megfigyelni fej­lődésüket. Az egyik darabban pontosan látni, merre haladt a vetőgep, hol potyogtatta ki a szemeket. Keskeny-csíkos a tábla, zöld és fekete vonalak sokasága. A másik részben he- lyenkint kis fekete pontok, rög­darabok aztán megszűnnek, s nagyobb zöld foltok következ­nek. Van tábla, amelyikben tel­jesen elbújt a rög. eltűnt a tarkaság és olyan sűrű, szép, mint egy rét. Éppen, itt, ahol egy ' kanyarral befordulunk a földútra. Ez a 35 holdas erős­zöld őszi árpa. Lehet vagy 15 centis, bokros, egy tőnek öt­hét ága, — jobb itt a talaj, jobb volt a trágyázás is. A szántóföldektől körülölel­ve két hosszú öreg ház. Egyik­ben a melegágyakat készítik, 40 hold paradicsomnak ((tavaly 12 hold volt), dohánynak, a másikban csibéket nevelnek. Igazi tavaszi látvány ide be­lépni: 1200 mozgó feketeség, alig két-három hetesek. Színük egyhangúságát csak a kis sárga csőr és a most bújó egy-két fehér szárnytoll zavarja. Ha Skultéti Jánosné gondozójuk szól nekik, ismerik hangját és csipogva futnak a hívó felé. Skultétiné elmondja, hogy ku­koricadarát, főtt-krumplit ta­karni ánymeszet és összevagdalt zöld lucernát kapnak eledelül de legjobban a főtt tojást sze­retik. MINTEGY 180 darab tyúk is gondozása alatt áll. Főként a jó tojó és élelmezésre igényte­lenebb fajta, a ‘kendermagos. Ilyenkor már kint vannak a határban. A trágyázott földe­ken bőven kerül giliszta, apró bogár. Tízen is kaparnak a frissen szántott, porhanyós földben, amelyet csak az imént „fésűit“ át Lakatos Zoltán. Megállítjuk. Ezen a kopasz föl­dön ma kezdte meg a tár­csázást és a boronázást, egybe­kapcsolva. Néhány szót vált az agronómussal hová menjen, ha ezt a 12 holdat ma elvégezte. Aztán visszaül a traktorra s indít. Száraz már a föld, egész szürke porsávok veszik körül, amint halad, s nyomában fe­kete hasát mutatja föld. Visz- szafelé menet Molnár elvtárs mutatja, hová mit ültetnek és néhány magyarázó szót fűz hozzá: 100 holdba kerül övári 5-ös vetőmag, mind négyzetesen ültetve. Nagyobb területen lesz dinnye, uurgonya, lóhere, repafélék és mák. — A Központi Növényfajta Kísérleti Intézet kísérleteire is tartogatunk a szántóból. Két- két holdon próbáljuk ki, ho­gyan válik be elgondolásunk, a vetőmagvak nemesítése a gya­korlatban. Árpából 5, búzából, mákból 3, napraforgóból 4 és kukoricából 6 féiét nézünk m_g. Ezek főként kereskedel­mi fajták. A Micsurin Tsz 64 holdas szőlője is az út mellett, de a másik oldcflon van. Kotvetlenül a Petőfi Tsz mellett. Mindket­tőben tart a metszés, szépen gondozottan és ez a szőlészeti brigád szorgalmát dicséri. Bcgdány Lajos brigádvezető most hasznosítja, amit a két­éves szőlészeti és kétéves bo­rászati iskolán elsajátított. Szakszerűen irányítja az otelló- metszést, nyitást. Többnyire 4-5 szemes termőcsapokat, s egy- szemes biztosító csapokat hagy­nak, vigyázva, a fakadás ne­hogy túlterhelje, a termés eset­leg évekre kihatóan meghúzza a tőkét. Néhol bizony hiány van és a dűtés ezévben elma­radt, de jövőre, ha az új tago­kat is betanítják, erre a fontos munkára is jut idő. Harminc mázsás átlagtermést akarnak, mert a szőlő jövedelme emelte tavaly is munkaegységüket 46 forintra. A jól trágyázott sző­lőben ezt az átlagot most is el­érhetik. A HÁROM HOLD új telepí­tés előkészítése mellett a nyolc hold gyümölcsöst is ez a brigád kezeli. Éppen a héten perme­tezték meg mészkénlével a hernyók eilen. A földektől jó messzire, az encsi tanyán tartja állatállomá­nyát a Micsurin. Itt a tavaszt a kisborjú, a csikó és a kis ma­lacok érkezése jelenti. Éppen ebédközben találjuk Nagy Já­nos szarvasmarha gondozót. Az istállótól elválaszthatatlan ku­tyák vele szemben ülve figyel­mesen nézik szája mozgását, várják, mikor dob egy-egy da­rab kenyeret. Nagy János hat és fél holddal a tasi állami gazdaságot otthagyva, két hó­napja lepett a termelőszövetke­zetbe. Ott is állatoknál volt, tudták róla, hogy érti a mun­káját. Nyugodtan rábízták a szép, 31 tehenet, éppen ellés idején. Azóta sincs semmi baj. A fejési átlag 12 literre emel­kedett, a jószágok egészsége­sek, elhullás ellésből sincs. A tagság megelégedett vele, s a négygyermekes édesapát kéré­sére szívesen segítette három és fél mázsa fával, két mázsa búzával és 50 liter borral. Készséggel ad felvilágosítást, kedves, barátságos ember. Leg­jobb tejelő a 16 literes Viól és Panni, de nem az a fontos, hogy néhány nagyoh jó legyen, ha­nem hogy egy rossz se legyen. Nála nincs 10 literen aluli te­jelő. Az egyedi takarmányozást nem vezette be, de ő azért az abraknál mindig tudja, hová mehet egy kicsivel több. Ta­karmányuk elégséges. A tehe­nek naponta 20 kiló csalamádé- silót 20 kiló répát négy kiló szálast, négy kiló búzatöreket, s kevés szemest kapnak. Végül elárulja, hogy sokat vár ettől az esztendőtől. Nem­csak maga miatt. A fiát is sze­retné áthozni az állami gazda­ságból. Jókor érkeztünk a sertések­hez még teljes létszámban lát­hattuk a kis , guruló hordókat", melyeket másnap — a szerző­dés értelmében — vittek átad­ni. A tsz 150 darabra szerző­dött, átlag 126 kilós súlyra. A jó etetésnek, gondozásnak, Sándor András rendes munká­jának tudható be, hogy több belőlük a két, két- és félmázsát is eléri. Van aztán apróbb is, ezeket a beadásra szánják ösz- szesen 129 hízó, 30 darab vá­lasztási és egy apaállat van, de volt már 288 is. S hamaro­san újból hoznak kicsiket fő­ként mangalicát, amely hízé- konyabb. KŐRÚTUNK vpgéhez értünk. Az út tapasztalata: a már évekkel ezelőtt milliomossá vált atkári Micsurin Tsz kis zökkenője után újból szépen fejlődik, gazdagodik. A belé­pett 31 új taggal új erő, új szakemberek kerültek hozzá­juk. És a tavaszi munkák, a nagy igyekezet szerint az újak és a régiek, Nagy János és fia is megtalálhatják majd számí­tásukat. DOBAI MARGIT Uj tsz tag — új párttag Hozzávetőleges számítások szerint is 400 ezer forint jöve­delme lesz a nagyrédei Győ­zelem Tsz tagjainak szőlőolt- ványkészítésből. Ebben az év­ben ez lesz a legnagyobb be­vételi forrásuk, érthető hát, a tagok egyik legfőbb gondja most az, hogy jól sikerüljenek az oltványok. Ennek érdeké­ben az egyik közgyűlésen függetlenített munkacsapat- I vezetőt választottak, olyan embert, aki mindannyiuk kö- j zott legjobban ért ehhez a ' munkához. A választás Nagy Jánosra esett. Azt mondják, ő a legjobb oltvány készítő az egész községben. Nagy János nem sokkal a ' megalakulás után lépett be a I szövetkezetbe. öt holdnyi I szántótí 1000 négyszögöl sző- I löt vitt be magával és pénz- j ben felmérhetetlen értékű ' szaktudást az oltványkészí- I téshez. Ö maga nem foglal­kozott ezzel otthon, mert igaz. ! hogy jól jövedelmez de kis­pénzű ember erszénye nem bírja el a felszerelést hozzá, így azután napszámba járt. ügyességének, szakértelmének hasznát mindig más rakta zsebre. Az új tsz tagjai sokat beszélgettek vele erről, meg­magyarázták, hogy milyen nagy szükség volna rá a kö­zösben, hogy ott sokkal job­ban járna, mert ebből neki is több haszna lenne, mint a napszámból. Hajlott a szóra, s az új tsz tagjai örömmel fo­gadták maguk közé. A Győzelem azóta 120 tagú népes szövetkezetté fejlődött, megkezdték a tavaszi szán­tás-vetést, a szőlőmunkát, s felkészültek mindennel az olt­ványkészítéshez is. Nagy Já- ■nos. az oltványkészítő mun­kacsapat vezetője, kicsit már megismerkedett a közös mun­ka ízével, immár három hó­napja tsz tag. S az egyik leg­türelmetlenebb, legelégedetle­nebb tagja a tsz-nek. Elége­detlensége. — ne gondoljon senki rosszra —, 'nem azt je­lenti, hogy megbánta a belé­pést. Éppen azt bizonyítja, hogy három hónap óta már sajátjának érzi az egész közös gazdaságot. Mert az elégedet­lenség oka, hogy- késett a ta­vasz, s megkéstek egy kicsit az oltványkészítéssel is. Elke­seredetten sorolja, soká tar­tott a hideg, s ezt még tetézi, hogy az oltványtermeltető vállalat későn hozta a vad­vesszőt, abból is vissza kel- ! lett egy csomót küldeni, mert nem volt jó. Késik a csapnak való, ő pedig már azt szeret­né látni, hogy a munkacsapat tagjai az oltást végeznék. Semmi sem megy elég gyor- j san neki. Legszívesebben ma- I ga oltana be minden vesszőt, hogy biztosan sikerüljön. Ért­hető ez hiszen 400 ezer forint­nyi közös jövedelemért ő a felelős. És nem kis felelősség ez. Megbíztak benne a tagok, s ő igazán rá akart szolgálni a bizalomra. Kettős felelősséget érez, úgyis, mint munkacsapatveze­tő, de úgyis, mint kommunis­ta, akitől mindenki elvárja, hogy jó munkát végezzen. Nagy János nem 'sokkal rá. hogy belépett a tsz-be, párttag is lett. Sokat, nagyon sokat kell még tanulnia ahhoz, hogy igazi kommunistává váljon de azt már megtanulta: párt­tagnak lenni annyit is jelent, hogy mindent a legjobban kell elvégeznie. Innen a tü­relmetlenség azért, hogy job­ban haladjon a munka. És jó ez így, mert azt mutatja, hogy Nagy Jánossal nyert a szövetkezet, de erősödött a párt is. TÖBB MEGÉRTÉST, BARÁTSÁGOT, SZERETET ET . . . MAR AZ ajtón veszekedve jönnek befelé. Azt hinné az ember, régi haragosok, pedig hát B. Lászlóné és B. Kálmán­ná éppenhogy nem régi hara­gosok, sőt... anyós, meg meny. Persze haragosok, különben nem is jöttek volna a járásbí­róságra az egyik Eger környé­ki kis faluból. A fiatailasszony nyelve jár, mint egy cséphadaró. Mondja a magáét. „Egész évben ott dol­goztunk, oszt most nem akarja a pénzt átadni. Fizesse meg munkánkat, akkor békén hagy­juk“ — hadarja az idősebb asszony felé. _ # De az sem hagyja magát. ,E1 kell menned a háztól mert kimarlak, te szégyentelen“. —; Maradjon csendben, nya­nya — türtőztet} a meny. — Hogy még én maradjak csendben a saját házamban?... Nem elég, hogy a fiamat elle­nem hangolod?... Te... te . Csak épphogy újabb durvasá­got nem vágnak egymás felé­hez mikor a bíró félbeszakítja a civakodást, hogy végre eliga­zodjék. B Lászlóné — az anyós — elmondja aztán szép sorjában (egy kicsit szépítve a maga hi­báját). hogy nem tud a menyé­vel kijönni az folyton mo'esz- tálja őt a gazdát. De B. Kál­mánná is a magi igazát fújja. „Nem hagy bennünket élni, — még mindig azt szeretné, ha keresetünket neki adnánk..“ Világos tehát most már, miből származott a családi perleke­dés és a bírósági per. — Miért nincsenek békében? Miért nem élnek úgy, mint más rendes család? — kérdi tőlük a bíró S néhány jó szó után látszik az előbb még egymást túlharsogó haragosokon, hogy nem is olyan mé y közöttük az ellentét, csakhát... meny és anyós. Mikor aztán a bíró megkérdi a följelentő anyóst kívánja-e menye megbüntetését csak ennyit mond nem is annyira a bírónak, mint igkább menyé­nek: én azt kívánom tőletek, lányom hogy hagyjatok engem békében élni... — Nos. ha nincs harag to­vább fogjanak kezet egymás­sal, menjenek haza békében és ne veszekedjenek máskor.. A bíró javaslata nem eshe­tett nehezükre mert a baráti béke jobbot egy rokoni csók is követte... A tárgyalóterem ablakából figyeltük a bíróval, hogy nem­csak látszat-e a békü és? De nem az volt Karonfogva bal­lagtak el a bírósági épületből... . EGY RÖVID kis epizód De ehhez hasonló eset. sajnos még sokszor adódik. Bíróságaink még sok magánvád s ügvet tárgyalnak. A vagyonhajhászás, a rosszindulat az irigység a féltékenység és a butaság még sok becsületes embert hoz a bíróság elé ilyen apró ügyek­ben. A késhegyig menő harc a jussért, a dunyháért, a szek­rényért. a földért még nem szűnt meg teljesen. S nem szűnt meg ennek velejárója, a veszekedés a régalmazás, a becsületsértés és a pereskedés sem. Mindez pedig abból ered — mint a marxizmus—leniniz- mus tanítja — az emberek tu­datának fejlődése nem tart lé­pést a gazdasági alap változá­sával. — Februárban például az, egri járásban 77 ilyen ügy szerepelt a bíróság előtt. Társ­bérlők veszekedése falusi pletyka, iszákosság. magárJak- ' sértés, verekedés, mind-mind a (szocialista együttélés szabályai­nak megsértése miatt. De jó jel az hogy a 77 el­járás közül mindössze 18 alka­lommal került sor tárgya'ásra. A többi esetben — csakúgy, mint B Kálmánná és B. Lász­lóné esetében — hasznos volt a bíróság békítése. a peres fe­lek barátokként távoztak. MINDEZ érthető. A harag kezdetétől, a feljelentéstől a tárgyalásig eltelik egy kis idő. A haragosok fontolóra vehetik tettüket Legtöbbször a bírósági tárgyaláson a tények tisztázása után ki is békülnek A bírósá­gon a felek már másként lát­ják a köztük levő ellentéteket, s az a tudat hogy az igazság­szolgáltatás foglalkozik ügyük­kel. újra átgondoltat ja velük a cselekményt. Közelebb kerül a két haragos egymáshoz, el­mondják, ami a lelkükön fek­szik. Könnyebben, belátják hi­bájukat, tévedésüket, s csakha­mar a bocsánatkérés követke­zik. Ez mind helyes és jó — azonban nem elég A szocialista együttélés többet követel. Azt követeli, hogy lehetőleg ilyen ügyek ne is legyenek. S ha már lehetséges a békülés a bírósá­gon akkor feltétlenül békül- hetnek az emberek odahaza is, illetve óvakodhatnak attól, hogy haragos viszonyba kerül­jenek. EZ PERSZE további nevelés ügye Kinevelni az emberekből az irigységet, rosszindulatot a vagyonhajhászást. A szocialista együttélés szellemében T.eve'ni jóra hajlamos dolgozóinkat. Ez mindannyiunk feladata. Párt- szervezeteinknek és tömegszer­vezeteinknek éppúgy, mint ügyészségünknek és bírósá­gunknak. Ez a munka nem cse­kély, de az eredmény sem le­becsülendő Ha ezt megtesszük valamennyien, segítjük azt hogy a tudás, a baráti elvtársi- as segíteniakarás légköre vált­sa fel a harag az irigység a rosszindu'at helyét. Több meg­értést barátságot, és szeretetet tehát — így segítünk kialakí­tani a szocialista embert. BÖDI JANOS A TAVASZI MUNKA HÍREI r Befejenfék a koratavaszlak Telesét a káli Vörös Hajnal TSz-ben Az alig hánom hónapja ala­kult káli Vörös Hajnal Tsz tagjai szorgalmasan végzik a tavaszi munkát. Ahogy rá le­hetett menni a földre, meg­kezdték a talajelőkészítést, a vetést. Április 5-ig 38 hold tavaszbúza, 15 hold tavasz­árpa, 7 hold takarmányrépa, 3 hold zab, öt hold borsó, és két hold zabosbükköny ve­tését fejezték be. Két holdon előcsiráztatott burgonyát ve­tettek, s elvégezték két hold szőlő nyitását is. Az új szö­vetkezet tagjai a kora tavaszi vetések gyors elvégzésévéi példát mutattak az egész köz­ségnek. A gyöngyösi járás te rmelőszövetkezetei befejezték a tavaszbúza és borsó vetését A gyöngyösi járás termelő­szövetkezetei minden percet kihasználnak a tavaszi mun­ka elvégzésére. Április 4-ig a kisnánai Hunyadi Tsz ki­vételével mindenütt befejez­ték a tavaszi búza Vetését. Földben van már a tavaszi ár­pa a domoszlói, karácsondi, halmajugrai, nagyrédei, nagy- fügedi, vécsi és vámosgyörki termelőszövetkezeteknél. A borsóvetést mindenütt befe­jezték. A termelőszövetkeze­tek gyümölcsöseiben minde­nütt elvégezték a metszést és a rügyfakadás előtti permete­zést a növényvédőállomás se­gítségével. Megkezdték min­denütt a szőlő nyitását, met­szését is. Az új nagyrédei tsz asszonyai is csatlakoznak a 200 munkaegység mozgalomhoz A nagyrédei Győzelem Tsz asszonyai megalakították az MNDSZ csoportot. Az asszo­nyok rendszeresen részt vesz­nek a munkában, legutóbb 40-en voltak ott az oltvány­készítésnél. A 200 munkaegy­ség-mozgalomhoz elsőnek Csu­ka Sándorné, Szabó Józsefné Kovács Ferencné, Nagy Jolán és özv. Benkőcs Balázsné csat­lakozott. Példájukat követték mások is. A 70 éves özv. Fa­ragó Sándorné 60 munkaegy­ség megszerzését vállalta. Megy a vetőgép Sáfrány Imre és öccse az utolsó négyszög­ölet veti már Sáfrány Ferenc közben el lenőrzi a gépet, jól adagolja-« a szemet ADÓFIZETÉSBEN ELSŐK A Megyei Tanács Végrehaj­tóbizottsága és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Me­gyei Elnöksége értékelve az el­múlt év második félévi pénz­ügyi munkaversenyét megálla­pította, hogy a módosított ver­senyfeltételek elősegítették a verseny kiszélesítését, a pénz­ügyi feladatok helyes végre­hajtását. Az elmúlt félév eredményei azt mutatták, hogy a pénzügyi apparátus, illetve a pénzügyi feladatokkal foglalkozó tanács­dolgozók fokozottabban töre­kednek a párt- és kormányha­tározatok megvalósítására. Az értékelőbizottság döntése sze­rint a legjobb eredményt Mak- lártálya. Tárnáméra és Atkár érte él A bevételi terveket ne­velő felvilágosító munkával kényszerintézkedések nélkül, íegyedévrőt! negyedévre túltel­jesítették. A felajánlásokat ma­radéktalanul teljesítették. Jó a költségvetési gazdálkodásuk -is. Ezért mindhárom község jelen­tős pénzjutalomban részesült. A városi pénzügyi osztályok versenyében vándorzászlót és az ezzel járó pénzjutalmat Eger város nyerte. Eger szép ered­ményt ért el a bevételi terv teljesítésében és minden ne­gyedévben megszerezte a me­gye három városa közötti el­sőbbséget. Eger város több mint négy éve teljesíti már adóbevételi tervét, sőt túl is teljesíti, körülbe.ül 15 százalék­kal!, amely pénzben több mint kétmillió forintot tesz ki. A vá­ros ezért 300 ezer forint dologi prémiumban részesült amelyet a város ku'turális. szociális fejlesztésére fordítottak. A járások között a hatvani járás szerezte meg a vezető he­lyet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents