Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-04 / 27. szám

NÉPÚJSÁG 1956. április 4. szerda Hagyjunk fel az íróasztal mellől! vezetés módszereivel AZ SZKP. XX. kongresszusa az élet minden területére fontos útmutatásokat adott. Nincsen olyan kérdés, amely így, vagy úgy fel ne merült volna. Szá­munkra, pártmunkások számára legfontosabbak azok a megálla­pítások, amely a párt munkájá­val kapcsolatosak. Minél többször, minél alapo­sabban tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát, annál job­ban érezzük és látjuk, hogy a kongresszus megállapításai — fi­gyelembe véve sajátos helyzetün­ket és viszonyainkat — ránk is érvényesek, s azon kell lennünk, hogy e fontos útmutatásokat te­rületünkön gyakorlatban alkal-. mázzuk. A kongresszus anyagának jobb megértéséhez és alkalmazá­sához nagy segítséget nyújtott a KV. március 12—13-i ülése és az elmúlt napokban tartott megyei pártaktíva ülés, mely sokol­dalúan mutatta meg számunk­ra, hogyan merítsünk a XX. kongresszus megállapításaiból, határozataiból, hogyan alkalmaz­zuk ezeket munkánkban. A XX. kongresszuson Hrus­csov elvtárs a Központi Bizott­ság beszámolójában élesen osto­rozta a pártmunkában, a bürok­ratikus módszerek elterjedését, az íróasztal mellőli vezetést és azokat a vezetőket, akik a tö­meg szervezésének ügyét nem egyszer fecsegésbe fullasztják. Hruscsov elvtárs meg is jelöli a kivezető utat. amikor a követke­zőket mondja: ,,Arról van szó. hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gaz­daság párt irányításának megjaví­tására. a szocialista gazdaság szüntelen fejlesztésére, a szovjet nép jólétének növelésére, kultu­rális színvonalának emelésére kell összpontosítani.“ ■ NÁLUNK az egri járásban is erről van szó. A mi pártmun­kánknak is a tömegek szervezé­sére és nevelésére, a gazdaság pártirányításának megjavítására, a dolgozók jólétének növelésére kell irányulnia. Az egri járási párt végrehaj főbizottsága már sokat telt a pártvezetés operatí­vabbá tétele érdekében. Csök­kentettük azoknak az értekezle­teknek a számát, amelyek felelős beosztásban levő elvtársakat vontak el a gyakorlati munká­tól. Egyre kevesebb papíros, utasítás megy a pártszervezetek­hez, egyre több idő jut arra, hogy foglalkozzunk az emberek­kel, akik végrehajtják a párt ha­tározatait, az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, községek­ben. Az elmúlt időben a járási párt-végrehajtóbizottság a hely­színen vizsgálta meg a Finom- szerelvény pártbizottságának agi- lációs munkáját s bevonta e munkába az e kérdéshez jól értő párt- és gazdaságvezetőket. Bél­apátfalván az üzemi népnevelők részére egésznapos tapasztalat- csere értekezletet tartottunk, ahol megismerkedtünk a munkások hangulatával, problémáikkal s a népnevelőkön keresztül választ tudtunk azokra adni. Hasonlóan az elmúlt napokban a járás egyik leggyengébb községében a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői beszélgettek a dol­gozó parasztokkal, érdeklődtek problémáikról, nehézségeikről, segítettek abban, hogy helyesen értelmezzék pártunk, politikáját, hogy megértsék a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek szükségességét. A közel­múltban a járás vezetői tanács­koztak a termelőszövetkezetek elnökeivel a KV. 1955 júniusi határozatának és a járási párt­végrehajtóbizottság a termelő­szövetkezetekre vonatkozó hatá­rozatának végrehajtásáról. Most fejeződött be a propagandisták háromnapos tanfolyama, ame­lyen a járási vezetők a propa­gandistákkal együtt dolgozták fel a XX. pártkongresszus anya­gát. MINDEZEK csak kezdeti lépé­sek, melyek még korántsem ál­talánosak munkánkban, de azon leszünk, hgoy ilyen vezetési, stílus alakuljon ki munkánkban. Azon, hogy minél többet ta­nácskozzunk az emberekkel. Mert bármilyen sokrétű is a pártszer­vezetek tevékenysége, a párt­munka mindig emberekkel való foglalkozás volt és marad, mert a pártszervezeteknek emberek­kel van dolga. Emberekkel, akik gépeket kezelnek, akik az üze­mekben, tsz-ekben, községi taná­csokban. tömegszervezetekben dolgoznak, akik az anyagi java­kat létrehozzák. Éppen ezért a I pártmunka lényege: a szervező és nevelő munka a tömegek kö­zött. Milyen tényezők akadályozzák még munkánkat, abban, hogy tényleges operolív vezetést való­j sítsunk meg? Akadályozza munkánkat a ha­tározatok nem kellő ismerete. Sajnos, nem egy járási vezető, vagy járási szervekben dolgozó, felelős munkát végző elvtárs nem ismeri a párt legfontosabb határozatait. Az elmúlt hetekben I a járási pártbizottságon dolgozó elvtársak közül jó néhánynál érdeklődtünk, egy-egy fontos központi, megyei vagy járási Párt j VB határozatairól. Sajnos kide­rült, hogy egy részük nem tudja, hogy fnivel foglalkozik az elmúlt . év márciusi, júniusi, novemberi , határozata. Ha ez így áll a já- J rási szervekben dolgozó elvtár- saknál, akkor ez még hatványo­zottabban jelentkezik az alap- szervezeteknél. Ezt tapasztaltuk most a három napos propagan­dista tanfolyamon is. TUDOTT DOLOG, hogy pár­tunkban a munka vezetésének I legfőbb eszköze a párthatározat. A pártkongresszus határozatai hosszabb időre szabják meg a tennivalókat. A KV ^határozatai ez alapvető határozatból kiindul­va hosszabb vagy rövidebb időre szabják meg feladatainkat. Világos tehát, nem lehetséges konkrét, operatív vezetésről be­szélni ott, azoknak az elvtársak­nak esetében, akik nem ismerik a fontos párthatározatokat. Az ilyen vezetés nem más, mint üres fecsegés... És legtöbbször a határozatok nem ismerése miatt követünk el súlyos hibá­kat. De a határozatok kellő nem is­merete kihat a kollektív vezetés­re is. A pártbizottság, a végre- najtóbizottság, az alapszervezet vezetősége, a taggyűlés, csak ak­kor képes helyesen, és jól érté­kelni valamely kérdést, és meg­szabni a feladatokat, ha jól is­meri a párt alapvető határoza­tait, ha azt a helyi viszonyokra alkalmazzák. Őszintén meg kell monda- ; nunk: eddig — sajnos — keveset j tettünk annak érdekében, hogy ! elvtársaink időben, rendszeresen tanulmányozzák a párt határo­zatait. Újra meg újra nem tér­■ tünk vissza céltudatosan a fon- ! tosabb határozatok végrehajtásá­hoz. Ezért elsősorban engem ter­hel a felelősség. „Ismerkedjenek meg jobban a vállalatok, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, a szovhozok technikájával és gazdaságával, hogy alapos hozzáértéssel irá­nyíthassák azok munkáját.“ Hruscsov elvtárs ittt a hozzáér­tésről szól, amely azt követeli meg, hogy a pártfunkcionáriusok jól értsenek szakmailag is a dol­gokhoz. Meg kell mondanunk, hogy nálunk sok elvtáré több éves ta­pasztalatára, a vezetésben szer­zett rutinra épít. E téren is tet­tünk lépéseket. A járási pártbi­zottság egy-két munkatársának kivételével valamennyi elvtárs elvégezte az egyhónapos mező- gazdasági tanfolyamot, ahol meg­szerezték azokat az alapismere­teket, amely munkájukhoz elen­gedhetetlenül szükséges. A hiba ott van, hogy nem ellenőrzik az elvtársakat, hogy az alapismere­teket, mely munkájukhoz elen- rendszeresen tanuljanak. E kér­désre az elkövetkezendő időben sokkal nagyobb gondot fordítunk. Megköveteljük az alapszerveze­tek párttitkáraitól is, hogy terü­letük legfontosabb szakmai kér­déseivel legyenek tisztában, az iparban éppúgy, mint a mező- gazdaságban. mert enélkül nincs és nem is lehet operatív vezetés. A szakmai ismeretek hiányában csak rossz tanácsokat tudunk adni. AZ EGRI járási párt v. b. mindent meg fog tenni, hogy a járásban hasznosítsa a XX. párt- kongresszus gazdag tapasztalatait. Néhány napon belül járási párt­értekezleten a küldött elvtársak olyan pártbizottságot fognak vá­lasztani, amely megfelel a párt előtt álló követelményeknek, amely képes befolyást gyakorolni az egri járás politikai, gazdasági, kulturális életének iráryítására, és a kommunisták teljes aktivi­zálásával, járásunk valamennyi becsületes dolgozóját mozgósítani tudja a feladatok végrehajtására. SÏNKO ANTAL, az egri járási párbizottság első A külpolitikai helyzet A Szovjetunió technológiai intézetet, kórházat, színházat, stadiont ad Burmának A. I. Mikojan és U Nu közös nyilatkozata titkára. KOMMUNISTÁK! Ez a szó mindig forradalmat jelentett. Forradalmat a régivel, az el­avulttal szemben az újért a társadalomban, vagy azzal szemben, forradalmat az iroda­lomban, vagy éppen a techni­kában. Kommunisták! Ez a szó min­dig felelősséget is jelentett. Fe­lelősséget a forradalomért. Járom a modem üzemet, a párttitkár, a zömök, múlttól I meggyötört ember, hivatalosan Jakab elvtárs oldalán, s mind­abban, amit itt látok, a kom­munisták, az egész nép együttes elejének eredményét mérhe- ÍÍoti le. A . száraz” beszélgeté­sen már túl vagyunk, a tények, számok, adatok elraktározód­tak'a jegyzettömb lapjai közé s most a jegyzettömbbe nem gyömöszölhető eleven élet ■ zsong itt a hatalmas csarnok­ban. Az élet, amely ugyanaz, a-mégis egészen más, mint a számok és adatok imént kapott halmaza. Az előbbi szétfolyó alaktalanság .,széttörve palack­ját^ itt válik óriássá: emberi munkává. Százhatvan kommunista dol­gozik a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban. Egy egész hadsereg^ egy csodálatos erő, amely még most kezdi igazán boritögatni szárnyait ebben az új üzemben. De a szárny bonío- r fiat ásnak. kitépő eredményei .vannak már: tervtel.iesítés és szüntelen harc u technika for- rádalmáért. KÏÔRÉZËRÜ, modern gyár ez, a mi gyárunk. Fél automa­ták és automata .sorok, nagy­teljesítményű gépóriások és varrógépnél alig nagyobb gép­KOMMUNISTA SZÍVVEL, ALKOTÓ ERŐVEL kél. Havonta átlag hús/ újítá­si javaslat felett kell dönteni, néhány kçnap felrrftUlö forint megtakarítást hozott a gépen, az új technikán töprengő em- borek miatt. - l Pártvezetőségi üliár” többet termelni. — ez a napirend Mérnökök, s egyszerű munká­sok. kommunisták vitáznak, hogyan, s miként. S aztán megszületik a döntés: henger- ciklust (traktorhengerfejeket készít többek között ez az üzem) kell létesíteni. A tag­gyűlés egyetért vele. S a tíz­ezer forintos befektetéssel fu­tószalagszerűen átszervezett gépsoron — ugyanazokkal a gé­pekkel — előreláthatólag fél­év alatt teljesítik éves elő­irányzatukat. Pártcsoportgyűlés: a ciklu­son belül is tovább lehetne csi­nálni a dolgot. A végzett mű­velet után kézzel kell a 30 ki­lós hengerfejet a következő gépre vinni, még ha az csak két méterre is van. Sok két méter kilométer, drága idő. Mit lehetne csinálni? Csúzdát géptől-gépig. Ma már így dol­goznak. Szr.rka László főművezető, a fiatalok lelkes nevelője telje­sen egyetért a revolver-eszter­gályosokkal. Kevés a munka, kevés a kereset, valamit tenni kell itt. Ismét a kérdés: mit? A pártvezetőségi ülésen testet öltenek a rideg számok: a re­volver-esztergákat jó ha 25 százalékban kihasználják, pe­dig félautomata gépek, míg az esztergák kihasználási foka meghaladja a 94 százalékot. A revolver-eszterga pedig ol­csóbb gép is, egyszerre 'hat­nyolc műveletet képes meg­csinálni. A műszaki vezetőség szervezze arányosan át a mun­kát, — ez a párt bizottsági ha­tározat. S a műszakiak most ezen dolgoznak. A TAGGYŰLÉS, vagy párt­bizottsági ülés mindig hoz va­lami újat, valami meglepőt ezen a területen. Legutóbb kis­gép-mozgalomról beszéltek, — s meg is valósítják, hiszen a kommunisták akarják. Nem más ez. mint emelőszerkeze­tek, s egyéb egyszerű gépek segítségével gépesíteni azokat a munkafolyamatokat is, ahol még a fizikai erő megfeszíté­sére van szükség. Értik, érzik ebben az üzem­ben az új technika jelentősé­gét, „Nem divat ez nálunk” — mondja Jakab elvtárs mély meggyőződéssel. „Azok foglalkoznak a tech­nika fejlesztésével, akikkel a párt is foglalkozik” — szögezi ;, le tömören véleményét Filó | L _... _ b rigádvezető, akinek épp a cik­lus megszervezésével emelke­dett 1000 forintról 1500 forint­ra a fizetése. S hogy itt sokan, igen sokan foglalkoznak a technika fej­lesztésével, ez azt bizonyítja, hogy mindezekkel foglalkozik is valaki. A párt. A kommu­nisták összessége, a kollektí­va, Molnár János és Szarka László, Csortos Mihály és Hu­szár István, a főmérnök, meg a többiek, mind a 160 kommu­nista. Ennek az eredménye, fogaskerék egyszeri befogatá- sával áttért a négygépes moz­galomra, hogy Lénárd Sándor új fénymásolót szerkeszt, hogy egy hónap alatt majd 2000 fo­rinttal nőtt az egy főre eső ter­melési érték, s nőtt az átlag- kereset is. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, S. R. Rasidov, az1 Üzbég SZSZK Legfelsőbb Ta-] nácsa elnökségének elnöke és a kíséretükben levő személyek Indiából jövet március 30-án hivatalos látogatásra Rangunba j érkeztek. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe-1 ! lyettese és U Nu. a Burmái ! j Unió miniszterelnöke Rangun- ban április elsején közös nyi­latkozatot írt alá. Az aláírásnál jelen volt: U Ba Sve, Burma hadügyminisz­tere, U Cszso Nejn iparügyi miniszter, U Rasid kereskede­lemügyi miniszter, Bo Min Ga-J ung közmunka és helyreállítá­si miniszter, U Kin Maung Lat igazságügy miniszter, Szó Hla| Tun, a Karen állam ügyeivel foglalkozó miniszter, Kaja Szao Vunna államminiszter. A. I. Mikojan és kísérete, va-, lamint A. D. Scsiborin, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott burmai nagykövete ugyancsak jelem volt a közös nyilatkozat aláírásánál. A közös nyilatkozat megálla­pítja, hogy mindkét ország közvéleményében nagy megelé­gedést keltett az a közlemény, amdly szerint a szovjet kor­mány javaslata alapján Rai> gunban a Szovjetunió erőivel és eszközeivel — a Burmai Unió népének szóló ajándék­ként — felépítenek és beren­deznek egy technológiai inté­zetet, s hogy a Burmai Unió Kormánya elfogadja ezt az ajándékot, továbbá, hogy a Burmai Unió kormánya fel­ajánlotta, hogy megfelelő mennyiségű rizst és egyéb bur­mai termelésű árut küld aján­dékként a szovjet népnek, és a szovjet kormány elfogadja ezt az ajándékot. Ezzel kapcsolatban a két or­szág kormányai közötti kap­csolatok elmélyítése érdekében a Szovjetunió kormánya pótló­lagosan javasolta, hogy a bur­mai népnek szóló ajándékként a Szovjetunió erőivel és eszkö­zeivel Rangunban felépít és be­rendez egy kórházat, egy szín­házat és egy kulturális sport­kombinátot, amely utóbbi sta­dionból, ipari és mezőgazdasá­gi kiállítások céljait szolgáló helyiségekből, értekezleti te­remből és szállodából áll. A Burmai Unió kormánya köszö­nettel fogadta ezt az ajándékot A burmai kormány a Burmai Unió népéi nevében a maga ré­széről megfelelő mennyiségű rizst ajánlott fel ajándékként a Szovjetunió népének. A Szov­jetunió kormánya köszönettel fogadta ezt az ajándékot. A. I. Mikojan a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese. U Nu a Burmai Unió miniszterelnöke A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettese, S. R. Rasidov, az Uz- bég SZSZK Legfelső Tanácsá­nak elnöke és kíséretük április 1-én repülőgépen Rangunból Burma északi körzetébe uta­zott. Erlander svéd miniszterelnök tudományos intézeteket látogatott meg Moszkvában hogy például Juhász Imre hat I lenni. Minden hónapban négyen- öten jelentkeznek vagy az alapszervi párttitkámál, vagy magánál Jakab elvtársnál: sze­retnének belépni a pártba, a kommunisták közé. Ez a dicsé­rete és igazolója a szerszám­gyári kommunisták munkájá­nak. S a felvételt kérők mind megmondják nekik, hogy ez a szó: kommunista, — forradalmat, felelősséget jelent. Tudják és boldogan vállalják, mert büszke, nagy érzés a győzhetetlen kollektíva harco­sának lenni. JÁROM AZ ÜZEMET. Né­hány éve itt még csendes erdő volt, másfél évtizede a nagy­birtokok, napszámosai tapos- gatták a rozsét. Ma modem gyár dolgozik itt, s falai közt emberi sorsok, alkotó tervek érlelődnek. Büszke, nagy érzés e sorsok, tervek krónikásának Gyurkó Géza Növendékhangverseny az egri Állami Zeneiskolában Az elmúlt hetekben az egri Állami Zeneiskola növendék- hangversenyt rendezett a Ze­neiskola Bartók-termében, mely zsúfolásig megtelt. A hangverseny arról tanúskodott, hogy a tanári kar igen jó mun­kát végez. A csaknem 3 órás műsort zongoristák, hegedű­sök, fúvósok és énekesek tol­mácsolásában hallottuk. Üj színt jelentett a felnőtt éneke­sek megjelenése. A hangszeres növendékek közül Répánszki Valéria Beethoven Rondojá- val technikai felkészültségét és tehetségét igazolta. Tehetsé­gesnek mutatkozott hegedűben Moskovszki Vince, Lévai Zsolt és a kis Rácz László. A Tari- testvérek vadászkürt, illetve fuvola bemutatója követésre méltó lehet sok növendék előtt. Dicséretet érdemel Páka Esz­ter Beethoven Esz-dur szoná­tája. Jól sikerült Delei Ágnes és Spányi Judit négykezese. Péró Erzsébet hegedűjátéka is nagy tehetségre vall. A növen­dékhangverseny minden sze­replőjét dicséret illeti. A Ze­neiskola ezzel a műsorával á Balázs Ignác Tsz-t is megláto­gatta. Korsós Nándor Tage Erlander svéd minisz­terelnök és a kíséretében levő személyek tovább ismerkednek Moszkvával, élénk érdeklődést tanúsítanak a szovjet emberek életének különböző területei tránt. Erlander miniszterelnök és a kíséretében levő személyek meglátogatták a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Gedbioké- miai és Analitikus Kémiai In­tézetét: A vendégek megtekin­tették a ilaboratóriumokat, s megismerkedtek a szovjet tu­dósok új módszereivel. Ezután a svéd vendégek a Lenin-hegyen felkeresték a Moszkvai Állami Egyetem épü­letét. Itt I. G. Petrovszkij aka­démikus, az egyetem rektora üdvözölte őket. A vendégek megtekintették a földművelési múzeumot, a földtani tanszék laboratóriumát és könyvtárát, az egyetem auláját. A svéd minisztered nők és kí­sérete ezután ellátogatott a Szovjet Tudományos Akadémiai Lebegyev Fizikai Intézetébe. D. V. Szkobelcin akadémikus, az intézet igazgatója ismertette előttük az intézetben folyó fi­zikai kutatásokat. A küldöttség tagjai megtekintettek több la­boratóriumot és megismerked­tek a most épülő szinkrofazot- ron modelljével. Távozáskor G. Hedlund svéd belügyminiszter kijelentette, hogy az itt látott bonyolult berendezések és ké­szülékek igen mély benyomást gyakoroltak rá. Ismét meggyő­ződtünk arról — hangsúlyozta —, hogy Oroszország nagyon messze előrehaladt a tudo­mányban és a technikában. A szombati svéd lapokban központi helyet foglalnak el Erlander miniszterelnök és kí­séretének moszkvai látogatásá­ról és a szovjet—svéd tárgyalá­sokról szóló jelentések. A tudó­sítók egyöntetűen kiemelik, hogy a szovjet fővárosban rendkívül meleg fogadtatásban részesítették Erlander minisz­terelnököt és a kíséretében levő személyeket. t isztasági hónap Egerben Az Egészségügyi Miniszter ebben az évben is elrendelte, a már hagyományossá vált tisztasági hónap, s ezen belül a tisztasági mozgalom meg­szervezését. Ennek célja a tö­megeket fokozottan a tiszta­ságra nevelni. A köztisztasá­got nem biztosíthatják egye­dül a hivatalos szervek, nem elégséges ehhez a kiadott ren­deletek, szabályrendeletek el­lenőrzése, sőt nem biztosítja eléggé a köztisztaságot a rit­kán foganatosított pénzbírsá­golás sem. Ahhoz, hogy a köz- tisztaság minél szélesebb kör­ben megvalósuljon, ahhoz min­den lakónak tevékenyen hoz­zá kell járulnia. Hiába igyekszik a köztiszta­sági vállalat takarítani utcáin­kat. tereinket, ha a tehergép­kocsik, rosszul rakodó fuva­rok, szekerek azt percenkint beszennyezik. Gyakran előfbr- dul, hogy nagy munkát igénylő virágos parkjainkat kecskék­kel, vagy más háziállatokkal lelegeltetik, vagy egy pár lépés lerövidítése- miatt az újonnan ültetett füvet legázolják, a fa­csemetéket letördelik. Az MNDSZ, a Vöröskereszt, a DISZ az idén is biztosítja I részvételét a tisztasági munkában. De ezenkívül min­denkinek saját házatája, ud­vara, kertje kitisztítására, rendbehozatalára kell töreked­nie. Hordassük ki udvaraink­ról a felgyülemlett salakot, szemetet, hiszen ez közegész­ségügyi érdekből is igen fon­tos. Különösen fontos lenne, hogy a KIK a saját házaiban rendet teremtsen. Hordássá ld azt a szemetet, amelyet a tatar rozásoknál az udvarokon hagy­tak. A rendeletek értelmében nem szabad háziállatokat ut­cán tartani, legeltetni, ha a jö­vőben ilyen előfordul, akkor elkövetőjét pénzbírsággal sújt­ják. A vállalatok, kereskedések, minden intézmény vegye ki ré­szét a tisztasági hónap munká­jából. A megyei kórház ver­senyfelhívást intézett a külön­böző üzemekhez, intézmények­hez a tisztaság minél nagyobb fokú megvalósításáért. Megyénk igen nagy idegen- forgalomnak örvend, ez is meg- , követeli tőlünk a legnagyobb fokú tisztaságot, Dr. Körfy Lóránd, érdemes orvos

Next

/
Thumbnails
Contents