Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-31 / 26. szám
MÁG PROLETÁR]Al EGYÊSÛÜETM! NÉPÚJSÁG Al MDP U£VB MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A .MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÄRA 5Q FILLÉR 1956. MÁRCIUS 31. SZOMBAT r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása. — A felszabadulási verseny utolsó napjaiban. — Külpolitika. — Kuruzsló a vádlottak padján. — Saarvidék csapata váratlan győzelmet aratott » franciák ellen. — Előre az új MHK mozgalom sikeréért. Adjanak munkánkhoz erőt, növeljék ügyünk igazába és helyességébe vetett hitünket az SZKPXX. kongresszusának nagy jelentőségű útmutatásai — Heves megye kommunistáinak n agy aktívaérle kézi ele — Március 27-én, kedden « He- ; »es megyei pártvégrehajtó bi- I zottság nagyaktíva ártekezle- j tét tartott, amely megvitatta a j Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát. A megyei pártvégrehajtó bizottság beszámolóját Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta. Az aktíva ülésen részt- vett és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárt, az MDP Központi Bizottságának elsO titkára. Az ülést Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács VB elnöke nyitotta meg. I Ezután Erdélyi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára felolvasta az MDP Központi Vezetőségének, az SZKP XX. kongresszusa anyagával kap- 1 csolatos tájékoztatóját, majd Komócsin Mihály elvtárs emelkedett szólásra, hogy elmondja a megyei pártvégrehajtó bizottság beszámolóját. Komócsin Mihály elvtárs bevezetőben ismertette az aktíva ülés célját, méltatta a' XX. kongresszus jelentőségét és legfőbb tanulságait, gazdasági és állami életünk fejlesztésében. Ezután így folytatta: A kongresszus egész munkáján fő kérdésként vonult végig a gazdasági munkával, az építő munkával való alapos, színvonalas foglalkozás A két íö beszámoló, s a felszólalások szinte kivétel nélkül alapvető kérdésként ezzel foglalkoztak, ezt világították meg különböző oldalról. Hruscsov elvtárs beszámolójának több helyén is felhívta a figyelmet arra, hogy mint kormányzópártnak, milyen nagy felelősséggel kell foglalkozni a gazdasági építő munka szervezésével. „A Szovjetunió Kommunista Pártja kormányzópárt — mondotta Hruscsov elvtárs — s mindaz, ami szovjet hazánkban történik, az egész párt és minden egyes kommunista párt számára életbevágóan fontos. A kommunistának nincs joga ahhoz, hogy kívülálló megfigyelő maradjon. Ezért követeli meg a párt a pártkáderektől, hogy ne válasszák külön a pártmunkát a gazdasági munkától, hogy konkréten és hoz- zásértéssel irányítsák a gazdaságot”. Továbbá: „Arról' van szó, hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdaság pártirányításának megjavítására, a szocialista gazdaság szüntelen fejlesztésére, a szovjet nép jólétének növelésére, kulturális színvonalának emelésére kell összpontosítani.” A kongresszus óriási perspektívát nyújtott a Szovjetunió elé a hatodik ötéves terv irányelveinek lerögzítésével. A hatodik ötéves terv irányelvei nagyjelentősé- gűek a mi számunkra is, ' mert megmutatják a mi jövőnket is. De nagy nemzetközi jelentőséggel is bírnak. Lelkesítő célkitűzések ezek az irányelvek, a kapitalista országok elnyomott népmilliói számára. ízelítőt adnak abból hogy mire képes egy nép, ha kezébe vette saját sorsának irányítását Ezek az irányelvek nagy tiszteletet váltottak ki még a Szovjetunió ellenségeinek, a kapitalistáknak a köréoen is. Tekintsük át röviden a hatodik ötéves terv néhány legfontosabb számadatát. Az ipari termelést a hatodik ötéves terv 65 százalékkal kívánja növelni. Ezzel a növekedéssel az ipari termelés az 1950. évinek háromszorosa lesz. A szovjet ipar az ötéves terv eredményeként egy hét alatt fog annyit termelni, mint 1913-ban egész évben, és 13 nap alatt annyit, mint 1929-ben. A munkatermelékenység 50 százalékkal növekszik a terv előirányzata szerint. Az önköltség 17 százalékkal fog csökkenni. A mezőgazdasági termelés 70 százalékos növekedését irányozza elő a terv. A Szovjetunió ezeknek az előirányzatoknak a megvalósításával belátható időn beiül nemcsak eléri, hanem meg is haladja a legfejlettebb kapitalista országok termelési színvonalát. A fejlődés üteme ma is már a Szovjetunióban többszöröse a legfejlettebb kapitalista országokénak. Az ötéves terv nagy figyelmet fordít a nehézipar fejlesztésének elsődlegességére, a komplex gépesítésre, az automatizálásra, s a műszaki színvonal emelésének számos egyéb vonatkozására. Külön jelentőségű, hogy nagy fejlesztést ír elő az atomerő békés felhasználása területén. Mindez egy alapvető célt szolgál, a szLVjet nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését. A dolgozókról való gondoskodás, az életszínvonal állandó emelésének kérdése A Szovjetunió Kommunista Pártja különleges jelentőséget tulajdonít ennek. Hruscsov elvtárs a testvérpártok képviselői előtt kifejtette, hogy a kérdés jelentősége ezért rendkívül nagy, mert a dolgozók legszélesebb rétegeit foglalkoztatja, hiszen a szocializmust építő dolgozók maguk is élvezni akarják munkájuk eredményét. Maguknak is, nemcsak a jövő generációnak építik a szocializumst, a. kommunizmust. De nagy jelentősége abban is van. hogy a szovjet és a népi demokratikus országok dolgozóinak életszínvonal emelkedése rendkívül nagy vonzóerőt gyakorol a kapitalista országok dolgozóira. Ezzel elősegítik a kapitalista országokban harcoló kommunista és munkáspártok tevékenységét. A kongresszus az egész világon óriási érdeklődést kiváltó célkitűzéseket határoz )tt meg az életszínvonal emelése, a dolgozókkal való törődés fokozása érdekében. A munkások és alkalmazottak reálbérének 30 százalékos növekedését, a kolhozparasztok reáljövedelmének 40 százalékos növekedését irányozta elő. A mi dolgozóink körében is külön feltűnést keltett a kongresszusnak az a célkitűzése, hogy a munkanapot az ötéves terv folyamán 7 órára, a fiatalok és a legnehezebb riunkahelyeaen dolgozók számára 6 órára csökkentik. És e csökkentés ellenére a dolgozók munkabére nem csökken hanem a végrehajtásra kerülő bérkorrekciók eredményeképpen még emelkedni is fog. Hogy a kongresszus által megszabott célkitűzések nem egyszerű kinyilatkoztatások, az látható abból, hogy közvetlenül a kongresszus után már házzá is kezdtek e célkitűzések megvalósításához, s a szombati munkaidőt 6 órára, a munkahetet 46 órára csökkentették. Mit bizonyít az SZKP XX. kongresszusán elfogadott ötéves terv? 1. Bizonyítja a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, 2. Bizonyítja a marxizmus— leninizmus tanításainak helyességét, mely tanítások alapján határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdaságpolitikáját 3. Bizonyítja annak a lenini megállapításnak helyességét és jelentőségét, hogy a szocialista iparosítás a szocializmus építésének legfőbb módszere, 4. Bizonyítja, hogy a nehézipar fejlesztésének elsődlegessége a helyes és egyedüli biztosítéka a népjólét szakadatlan emelésének. Ezzel csapást mér azokra a jobboldali nézetekre, amelyek tagadják a nehézipar elsődlegességét. 5. Bizonyítja, hogy a Szovjetunió nemcsak szavakban, hanem tettekben is a béke mellett van, mert a hatodik ötéves terv a békés építő munka nagy programja. Egyben mutatja, hogy a béketábor nemcsak tömegerő, hanem a gazdasági erők szempontjából is szilárd bázisra támaszkodik. A kongresszus egyik legfőbb tanulsága számunkra a dolgozókról való szüntelen gondoskodás, az életszínvonal emelésének fontossága. Ennek érdekében a gazdasági, termelési kérdésekkel való foglalkozás ! fontossága. Pártunk Központi Vezetősé- j ge márcus 12—13-i ülésén a I mi számunkra fő tanulságként jelölte meg ezeket a kérdéseket. S hogy a mi pártunk is milyen komolyan veszi a kongresszus tanulságait, azt bizonyítja, hogy legközvetlenebb tennivalóink között ezeknek a tanulságoknak a hasznosítását jelölte meg. A Politikai Bizottság Rákosi elvtárs által előadott beszámolójában a következő megállapítások szerepelnek: „A mi második ötéves tervünknek legfontosabb feladata lesz a szocializmus alapjainak lerakása országunkban, a termelőerők továbbfejlesztése. az ipar műszaki színvonalának emelése és mindezek segítségével a nép életszínvonalának emelése.” Továbbá: „Nekünk is feltétlenül biztosítani kell lehetőségeinkhez mérten az életszínvonal fokozatos és állandó emelkedését.” A Központi Vezetőség konkrét szempontokat is határozott meg ezzel kapcsolatban. így egy bér- korrekciót, amely 800 millió forinttal emeli a dolgozók évi jövedelmét. Az árleszállítások továbbfolytatását, a szociális juttatások növelését. Előirányozta, hogy mi is megkezdjük a második ötéves terv folyamán a rövidebb munkaidőre való áttérést. A Központi Vezetőség egyben felhívta arra is a figyelmet hogy e célkitűzések megvalósítása „jelentékeny részben attól függ, hogy terveinket hogyan teljesítjük, illetve hogyan teljesítjük túl”. A XX. kongresszus által lerögzített elvek az ipar fejlesztést illetően igazolták pártunk III. kongresz- szusának és a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatában lerögzített elvek helyességét. Most még inkább bizonyosak lehetünk abban, hogy a nehézipar fejlesztése számunkra is parancsoló szükségszerűség, s hogy helyes úton járunk, amikor fejlesztjük iparunk alapját. Nehéziparunk fejlesztését megkönnyíti az a tény. hogy — mint a XX. kongresszus is i meggyorsítja a mi íejlődésün- lerögzítette — szorosabb gaz- | két is. Második ötéves tervünk dasági együttműködés valósul kidolgozásánál már messzeme- meg a szocialista tábor orszá- I nőén fel fogjuk használni a gai között. Az egyes népi de- ! Szovjetunió Kommunista Párt- mokratikus országok gazda- j ja XX. kongresszusának irány- sága kiegészíti egymást, ami 1 mutatásait. A XX. kongresszus tanulságai elvekben igazolták pártunk márciusi politikájának helyességét Az 1955. évi és 1956. évi jár ! nuári tervteljesítésünk a gyakorlatban bizonyította e i oli- tika helyességét. Amíg a Nagy i Imre által keltett jobboldali politika hatásaképpen 1953- ban és 1954-ben ipari termelésünk visszafejlődőben volt, a termelés szervezettsége, a munka fegyelme meglazult, a termelés minden mutatója pangásról és visszafejlődésről tanúskodott addig 1955-ben, a helyzet már egészen más volt. A második ötéves terv beindítása is eredményesnek bizonyult, mert a korábbi évektől eltérőleg januárban iparunk teljesítette tervelőirányzatát, j Az eredményes indulás után azonban részben objektív körülmények, nagyrészt, azonban munkánk fogyatékosságai következtében februárban visszaesés történt. A nagy hideg és hó miatt előállott közlekedési, bányászati és egyéb problémák szénhiányt és áramellátási zavarokat eredményeztek. Ennek következtében egyes iparágakat, mint pl. az építőanyagipart nagyrészben le kellett állítani. Külkereskedelmi helyzetünk, export termelésünk sem javult olyan mértékben, mint ahogy az várható lett volna. A kedvezőtlen téli időjárás a késői tavasz károsan befolyásolja a mezőgazdasági termelést is. Mindehhez járul, hogy rövid időn belül immár másodszor. pusztítóerejü árvíz vonult végig országunkon. Az árvíz és a belvizek nagy termőterületeket tettek tönkre, s többszáz milliós kárt okoztak az országnak. Mindezek a körülmények megnövelik a mi feladatainkat és felelőségünket is és paran- csoílóan megkövetelik, hogy már ezekben a napokban hasznosítsuk a XX. kongresszus tanulságait munkánkban Ez annál is inkább fontos a mi számunkra, a Heves megyei kommunisták számára, mert megyénk ipara és mezőgazdasága a felsorolt országos problémák mindegyikében érdekelve van azok megoldását munkánkkal elősegíthetjük. Köztudomású, hogy szénbányáink és erőmüvünk országosan is jelentős helyet foglal el. Építőanyagiparunk az árvíz okozta károk helyreállítását nagyban segítheti. Ércbányászatunk és vasipari üzemeink az ország ipari fejlesztésének fontos támpontjai. Élelmiszeriparunk, s mező- gazdasági termelésünk az ország ellátásában, külkereskedelmi helyzetünk javításában figyelemreméltó szerepet játszik. Megyénk ipara résztvett ugyan az 1955. évi, s az 1953. januári országos eredmények elérésében, 1955. évi teljes termelési tervét iparunk 100.5 százalékra teljesítette. Befejezett termelési tervét azonban csak 98.6 százalékra. Mutatkozik fejlődés a különböző tervmutatók teljesítésében. így az egy főre, egy napra eső termedés 7.3 százalékkal növekedett. Az önköltséget a tervezett 3 8 százalék helyett 5.2 százalékkal csökkentettük. Mutatkoznak eredmények a takarékosság terén, különösen az import-fa megtakarításában bányáinknál. Az 1956 januári tervet 104.9 százalékra, de a februári tervet már csak 97 százalékra teljesítettük. Március első felében is jelentős volt az elmaradás. Tervteljesítésben lemaradtak legnagyobb ipari vállalataink is, mint a Mátravidé- ki Szénbányászati Tröszt, a Mátravidéki Erőmű és több más üzemünk. Az éveleji lemaradás ellenére minden lehetőségünk megvan arra, hogy az építőipar kivételével megyénk ipara 1956. első negyedévi tervét teljesítse. A XX. kongresszus hatására is dolgozóink nemes vetélkedéssel segítik lemaradásunk kiküszöbölését. Az április 4. tiszteletére folyó szocialista munkaverseny már eddig is figyelemreméltó eredményeket hozott A Mátravidéki Fémművek már teljesítette első negyedévi tervét, A Gyöngyösoroszi Ércbánya teljesítette e havi tervét (viszont még mindig nagy a tervlemaradása a negyedéves előirányzathoz képest.) A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél az országos gyorsvágat kihajtási verseny eddigi eredményeit is túlszárnyalták. Az erőmű vezetői és dolgozói vállalták — a hó eleji kiesés ellenére — a havi és a negyedévi terv teljesítését. A feltételek adva vannak. A XX. kongresszus által szült lendületet is felhasználva, az ott felmerült tanulságokat. munkánkban hasznosítva biztosítani kell a negyedéves terv teljesítését. Forduljon megyei pártaktíva értekezletünk az ipar területén dolgozó kommunistákhoz és dolgozókhoz azzal a felhívással, hogy szolgáljon a mi megyénk is rá arra a bizalomra, amely a XX. kongresszuson hazánk iránt számos formában megmutatkozott. Közvetlenül az aktívaértekezlet utáni napokban magyarázzuk meg megyénk dolgozóinak, hogy a XX. kongresszus egyik legfőbb tanulsága, hogy az életszínvonal emelése hazánkban is a mi munkánkon, a termelési tervek teljesítésén és túlteljesítésén múlik. Utaljunk az országos problémák leküzdésében fennálló lehetőségeinkre és felelősségünkre. A fel- szabadulási munkaver,.(*. vábbfejiesztésére már e hét folyamán tegyünk intézkedéseket, hogy a második negyedévi terv túlteljesítésének alapjait már most megvessük. A második negyedév folyamán vasipari üzemeink, a Mátravidéki Erőmű bányáink kommunistái indítsanak harcot az élüzem cím megszerzéséért. Ércbányáink, építőanyagipari üzemeink dolgozzák .le, de legalább is jelentősen csökkentsék adósságukat. Pártszervezeteink a gazdasági, műszaki és tömegszervezeti vezetőkkel együtt készítsenek operatív tervet e célkitűzések megvalósítására. A tervek túlteljesítésével bizonyítsuk, hogy megértettük és hasznosítjuk a magunk területén a XX. kongresszus tanulságait. A közvetlen napi feladataink, de a perspektivikus feladataink között is nagy figyelmet keli fordítanunk a XX. kongresszus anyagából adódó számos egyéb tanulság hasznosítására így különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra a tanulságra, amely számunkra is nagy jelentőségű, az ipar technikai színvonalának emelése. A XX. kongresszus fontos kérdésként kezelte az ipar műszaki, technikai színvonalának emelését. Mint ismeretes, pártunk és kormányunk a múlt év folyamán sokoldalúan megjelölte ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Látnunk kell, hogy az életszínvonal emeléséhez, az anyagi javak nagyobb meny- nyiségben való termeléséhez, a- műszaki színvonal fejlesztésén keresztül vezet az út. A Központi Vezetőség 1955. novemberi határozatának végrehajtásában mint országosan, így nálunk is születtek kezdeti eredmények. A határozatot tárgyaló értekezleteken a dolgozók tömegével vetettek fel megvalósítható javaslatokat, A párt és gazdasági szervek üzemeink többségében hasznos terveket dolgoztak ki. A műszaki színvonal emelésére. a meglévő technika jobb kihasználására számos területen (Finomszerel- vénygyár, Mátravidéki Erőmű, bányák, Bélapátfalvi Cement gyár stb.) megkezdődött a dolgozók szakmai képzése, tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken keresztül. - Néhány konkrét kezdeti eredmény is mutatkozik. A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél a farabló vitla alkalmazása, a lemezre robbantás, a ciklusgrafi- kon szerinti termeíés. Az egri Finomszerelvénygyárnál új gyártási eljárások a Mátravidéki Erőműnél a porszéntüzelésű kazánok csappantyúinak átalakítása és számos más egyéb kisebb-nagyobb műszaki, technikai. termelésszervezési tökéletesítés. Azt azonban látni kelíl, hogy mindez még csak a kezdet kezdete. Mi még nem tettük a dolgozók széles tömegeinek ügyévé, gazdasági és műszaki vezetőink mindennapos gondjává e párthatározatok végrehajtását. Figyelembevéve Heves megye speciális viszonyait, párt- és tömegszervezeteinknek, gazdasági és műszaki vezetőinknek nagy figyelmet kell fordítani a zömében még új, fiatal ipari munkások szakmai továbbképzésére, a technika alaposabb megismertetésére, az új technikától való idegenkedés leküzdésére. Növelni kell pártkádereink műszaki képzését is. Az iparral foglalkozó elvtársaknak és üzemi párttitkárainknak be kell kapcso- lódniok az ipari technikumok, illetve egyetemek levelező oktatásába. Le kell küzdenünk az újítások terén még meglé(Folytaiás a 2. oldalon)
