Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-24 / 24. szám
mÁG min/oau AZ MDP W£V£SMEGYEI BIZOTTSÁGA £S A X. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM AB A 50 FILLÉR TAN ÄCS LAPJA1956. MÁRCIUS 24. SZOMBAT Szívvel, vendégszeretettel Közeledik az április. A nap már bontogatja a rügyeket. a hó behuppan a Várhegyen, a Mátrában megjelent az első hóvirág és kinyújtja pihés fejét a tavaszi hérics is. Vasárnaponként ilyenkor már sokan indu'nak útnak hátizsákokkal, hogy megbarátkozzanak a természettel, megismerjék megyénket, hazánk egyik legszebb, legváltozatosabb táját. A tavalyi év mérlege, hogy városunk híre, a környék szépsége, a festői Mátra a bükki rengeteg mennyi idegent vonzott. Országunkból 500 ezren keresték fel megyénket, de sokan jöttek kü'fö’dről is Franciaországból, hogy meg- kósto'ják szelíd lankáink tüzes borát. Svédországból, hogy a minaretből nézhessenek szét a kéklő hegykoszorúkra, a naptól szinte szikrázó „kövekre“ eljöttek Svájcból, a Szovjetunióból. Csehszlovákiából és Norvégiából is S akik eljöttek azoknak szívét rabul ejtette a táj a város barokk romantikája és nem utolsó sorban megyénk dolgozóinak vendégszeretete. Az idén megsokszorozódik a látogatók száma, 8000 külföldi jön majd el megyénkbe, városunkba. Kíváncsiak lesznek majd a vána, ahol dicső csaták dúltak, az ősi Bükkrc, a Galyatető-i Nagyszálló kiváló munkásüdü'őire, Párádra és az Európa-szerte híres bükkszéki gyógyforrásra. A külfö'diek mellett az idén sokkal többen jönnek el az oszág minden tájáról is hozzánk. Vajon megyénk — városaink — mint jó házigazdák, felkészü'tek-e a vendégek fogadására? Vajon okultak-e a tavalyi tapasztalatokból, amikor még a vendégszeretet nem mélyült el bennük kellően. Ha a terveket nézzük, úgy látszik, az idén több szeretettel várják a vendégeket. Üj köntöst kap a két város, Eger és Gyöngyös. Már május I-re több százezer virágot ültetnek ki a parkokba. Restaurálják a legszebb műemlékeket. Az egri Pedagógiai Főiskolát két millió forint, a várost 500 ezer forint költséggel tatarozzák. Helyrehozzák a Dobó-tér két legrégibb barokk házát és tatarozzák a volt Orlandini házat (szemben a Park szállóval). A gyöngyösi Orczy kastélyt, amelyben múzeumot helyeznek el, és a jioszvaji De La- motte kastélyt, ahol üdü'őt létesítenek. A túristáknak is kedveznek. Mátraházán négy millió forintos költséggel épül az új korszerű túrislaház. amely megkönnyíti az átmenő forgalmat. Gondolnak a sportkedvelőkre is. amikor 1 millió forintos költséggel bővítik, szépítik a sportpályát. Kulturális és sporteseményekben sem lesz hiány. Május 20-án a megye legszebb pontjain majálisokat rendeznek. Július 10-én kezdődnek az ..Egri napok“, amelyet országos dalosverseny vezet be. Bemutatják a várban szabadtéri előadásként az „Egri csillagokat“, rendeznek lovasünnepélyt Gyöngyösön, néprajzi és Bartók Béla kiállítást a megyében, ellátogatnak hozzánk a francia, német, görög labdarúgók, a német és lengyel úszók és vízipólózók is. Megkönnyíti a vendégek elhelyezkedését a Bükk és a Mátra legszebb helyein az olcsó fizetővendég szolgálat kibővítése is. Ezek a tervek, amelyek egész biztosan valóraválnak, de van még számtalan — talán apró-cseprőnek tetsző, de egészbevéve mégis bosszantó tény; rossz házigazda módjára, nem törődnek a város tisztaságával, szépségével, vendéglátó iparunk még nem áll helyzete magaslatán kereskedelmünk nem veszi figyelembe a hatalmasan megnövekedett idegenforga'mat, ami nem egyszer panaszra, jogos bírálatra adott okot az elmúlt évben is. Aki különvonattal érkezik, annak igen rossz az első benyomása Egerről. Az állomás környéke sáros, vagy poros, az időnek megfelelően. Elhanyagoltak a környező telkek, kövezetlen a bekötőút, nem fest szebben a stadion környéke sem, amelyet sokan meglátogatnak. Az autóbusz- szal érkezőket a Bajcsy Zsilinszky utca elhanyagolt kapualjai fogadják. Aki a minaretre kíváncsi, (tavaly 100 ezren nézték meg) évek óta felgyülemlett szemetet, sza’mát talál az alján. — mindez szemben a kórházzal, a járási kultúr- házzal. De szemetesek és elhanyagoltak a külvárosi részek nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön is a Mátra felé vivő úton. A város gazdái évek óta nem törődnek ezzel. De a lakók talán még hibásabbak. Nem érzik, mit jelent egy ilyen dicső múltú városban lakni. Ezen csak együttesen segíthetnek a város gazdái és lakói: tegyék sokkal szebbé, üdébbé és tisztábbá Egert és Gyöngyöst, amelyet olyan csodálatos koszorú fog közre, mint a Bükk és a Mátra. Vendéglátó iparunknál is hasonló a helyzet. Itt a tisztaság hiányát tetézi az udvariasság hiánya is. Sokszor láttuk tavaly, hogy a fáradt, vagy éhes kirándulókat a pincérek órákhosszat várakoztatták, nem egyszer gorombák voltak hozzájuk. Eger legszebb helyén a fürdőn, nem lehet meleg ételt kapni. Talán udvariasságban, tisztaságban, jóminőségű ételek tálalásában példának lehetne venni a mátraszentistváni Vidróczky-csárdát, a gyöngyösi Vörös Csillag vendéglőt, vagy a bánkúti túristaház híres vendégszeretetét. Okvetlenül meg kell oldani a szállási nehézségeket is, hogy ne adhassunk teret a „fekete elszállásolásnak“, ahol napi 40—50, egyes helyeken 60 forintot is kérnek a vendégektől. Kereskedelmünk feladata: jobban ellátni az ideérkezőket. lehetővé tenni egy-egy üzlet vasárnapi nyitvatartá- sát, hiszen ilyenkor a legnagyobb az idegenforgalom. Több áruval kell ellátni a leglátogatottabb kirándulóhelyeket. A híres egri bornak, amely sok látogatót vonz. méltó keretet kell adni. Több gyümök- öt, halat, jobb bort kell eladni, hiszen ezek megyénk különleges adottságai, büszkeségei. Mindez, úgy gondoljuk, nem kerül nagy fáradságba, ehhez csak az kell, hogy valóban szívvel, szeretettel — meleg vendégszeretettel fogadja mindenki a hozzánk érkező vendégeket. MAI SZAMUNK TARTALMA BÖL: Munkában az új pártvezetőség — Valósággá válnak a felajánlások.*— Milyen új közszükségleti cikkeket gyárt az idén megyénk helyi- ipara? — Elindult a szekér. — Nagy munkában a falu. — Egy tapasztalatcsere tanulságaiból. — Megyeszerte nagy az érdeklődés a két nemzetközi labdarúgó mérkőzés iránt. — J HETVENÖT ESZTENDEJE SZÜLETETT BARTOK BÉLA, EGYIK LEGNAGYOBB MAGYAR ZENESZERZŐNK. SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁRÓL ZENEI HÉT RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZÜNK MEG. Munkával, forinttal as árvízkárosultakért Megmozdult az egész megye, hogy segítsen az árvízkárosultakon. Azok, akik hosszú-hosszú napokon keresztül szívszorongva lesték az újság és a rádió híreit: legyözik-e a jeges Dunát, most foi int jóikkal, terménnyel igyekeznek segíteni az árvízsújtotta lakosságon. A forintok, a termény, s több más mellett munkával is segítenek, többtermelésscl, hogy ezzel is pótolják az árvízsújtotta terület terméskiesését. Heves megye dolgozói, üzemekben és falun, az irodákban és az iskolákban egyemberként fogtak össze, hogy segítsék, támogassák a pusztító dunai árvíz áldozatait, hogy hozzájáruljanak a délvidék élete vérkeringésének mielőbbi megindulásához. Erről szólnak jelentéseink, leveleink. Heves megyeiek a gáton A minisztertanács határozata : Még as idén helyreállítják as árvís okosta károkat Nemcsak a rádió és az újság mellett, de a dunai gáton is voltak Heves megyeiek. Juhász Kálmán Bácsbokodról küldött levelet a hatvani pályafenntartási főnökség 180 főből álló árvízvédelmi csoportja nevében, s megírta mint igyekeztek mindent elkövetni az árvíz megakadályozására. Az Egri 32-es Autóközlekedési Vállalattól 55 gépkocsivezető dolgozott éjjel—nappal: hordta a követ, homokzsákot a gátak erősítésére. Hatan már viszaérkeztek, a Duna déli szakaszáról, s azonnal munkába álltak Heves megyei járataikon. A Minisztertanács március 21-i ülésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és helyreállítással kapcsolatos ; feladatokat — és fontos hatá- I rozatokat hozott. Határozatok ! értelmében az árvízvédelmi : töltéseket & lehető leggyorsab- i ban helyre kell állítani, ne- ! hogy az ártéri területek védtelenek legyenek az. esetleges zöldárral szemben. Kimondta a Minisztertanács, hogy az árvízsújtotta területeken a károkat legkésőbb ez év végére helyre kell állítani, ugyanakkor utasította a mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket és üzemnyagokat szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság részére nagyobb károsodás esetén ingyen, kisebb károsodás esetén egyéves kamatmentes hitellel végezzék el a tavaszi munkákat. A Minisztertanács 25 millió forint hitelt, 710 vagon vetőmagot, jelentős menyiségű takarmányt, ingyenes műszaki segítséget biztosít a munkák megkezdéséhez. Kimondja azt is a minisztertanács, hogy a 100 százalékos kárt. szenvedett lakosság egész évi adóját törölni kell. a részleges kárt szenvedettekét I pedig a kár mértéke szerint I kell mérsékelni, ennek aráÍ nyában kell intézkedést tenni a beadási kötelezettségek elbírálásánál is. Megmozdult a falu is Megmozdult a falu is, termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, állami gazdaságaink jelentették egymásután: mivel kívánják segíteni a bajbajutottakat. A nagykökényesi Táncsics Termelőszövetkezet közgyűlése három darab egyéves üszőt, három mázsa kukoricát, egy hasas anyakocát küldött. A hevesi állami gazdaság kommunistáinak javaslatára az ott dolgozók egy műszakuk keresetét, összesen 15 ezer forintot juttattak el a duna- menti községekbe - Zagyva- szántón Pálinkás János háromholdas dolgozó paraszt egy öthónapos borjúval, egy mázsa burgonyával, s 100 forint készpénzzel járult hozzá kárt szenvedett dolgozó társai megsegítésére. Boldogon, a „Hámán Kató” kulturális seregszemlén” résztvevő művészeti csoportok szereplői azt határozták el, hogy minden csoport egy-egy műsoros estet rendez, amelynek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. • A gyűjtés egyre nagyobb ütemben folyik, szinte órán- kint jönnek az új, meg új jelentések: melyik üzem, termelőszövetkezet mivel siet segítségére a bajbajutottaknak. Befejezte negyedéves tervét a Mátravidéki Fémművek Ruhát, tanszert kaptak a parádsasvári úttörőtáborba érkező árvízkárosult gyermekek A meleg, barátságos otthon, a jó levegő és a gyönyörű táj mellett csütörtökön újabb örömben, meglepetésben részesült a parádsasvári úttörőtáborba érkezett 120 árvízkárosult gyermek. Az állam, a dolgozó nép újabb önzetlen támogatása, szeretete nyilvánult meg az otthontól elszakadt gyermekek iránt. Ezen a napon minden hiányzó ruházati és felszerelési tárgyaikat pótolták. Akik arra rászorultak és nem tudtak magukkal hozni, melegítőt, fehérneműt, cipőt, felső ruhát és tanfelszerelést kaptak. Mindennel ellátták őket, ami egy hosz- szabb üdüléshez, vagy kiránduláshoz szükséges. A táborba érkezett gyermekek boldogan vették át és öltöztek új, meleg ruhájukba, melyet az egész magyar nép ajándékozott nekik. Segítenek as úttörők is A Mátravidéki Fémművek dolgozói arra tettek ígéretet, hogy negyedéves tervüket március 20-ra teljesítik. Az adott szavukat valóra váltották és március 20-án reggel 100.3 százalékban teljesítették negyedéves tervüket, s ígéretet tettek arra, hogy elsejéig 110 százalékban teljesítik tervelőirányzatukat. A Fémművek dolgozói csütörtökön és pénteken 4—4 órával nyújtott műszakban dolgoztak és többlet- keresetüket felajánlották az árvízkárosultak számára. Megyei Tanáé« : 12 ezer forint Tanácsaink, intézményeink, helyi ipari vállalatunk dolgozói, a KTSZ-ek, a párt és a Minisztertanács felhívását követően röpgyűléseken tették meg felajánlásukat. A megyei tanács dolgozói kedden délig 12 ezer forintot gyűjtöttek. A hatvani járási tanácson dolgozók havi illetményük két százalékát ajánlották fel s fizették már a Nemzeti Banknak. A Heves megyei Moziüzemi Vállalát dolgozói átlagosan 50 forintot ajánlottak fel. A Heves megyei Tatarozó és Építő Vál- 1alat dolgozói havi keresetük öt, illetve három százalékát küldik segítségképpen. A gyűjtés eddigi eredménye ennél a vállalatnál: 13 ezer forint, — írja Erdélyi Bertalan levelező. A Gyöngyösi Vases Fémipari KTSZ tagjai 50- 55 forintot, a férfi és női szabóipari KTSZ dolgozói egynapi keresetüket küldik el az árvízkárosultaknak. A Bélapátfalvai általános iskola Petőfi úttörőcsapata és DISZ szervezete csapatgyűlés. tartott — számolt be levelében Bársony Erzsébet DISZ titkár, — melyben elhatározták, hogy minden úttörő pajtás 3 forintot, minden DISZ tag öt forintot ad. így mintegy 1200 forintot gyűjtenek össze. A pedagógusok segítségével előadást is szerveznek, s itt is mintegy 1000—1500 forintos bevételre számítanak, melyet a gyűjtéssel együtt elküldenek az árvízkárosultaknak. Csapatgyűlésükről felhívással fordultak a megye úttörő csapataihoz és DISZ szervezeteihez, csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. A felhívásnak visszhangja támadt a megyében. A Mátravidéki Erőmű lakótelepének úttörői a „Katinka álma” című zenés, táncos, háromfel- vonásos vígjátékot mutatták be, amelynek teljes bevételét és még valamennyien egy- egy forintot ajánlottak fel a nemes célra. Az egeresein úttörők, a kápolnai pajtások egyaránt kiveszik részüket a gyűjtési mozgalomból. Termtlőszövetkezetek az árvízkárosultakért Segítik az árvízkárosultakat megyénk termelőszövetkezetei és tsz-tagjai is Az egerfarennsi Új Barázda Tsz például -’u00 forint készpénzt, hat mázsa búzát, öt mázsa kukoricát, 4 mázsa kölest és 10 darab juhot adott. A mezőszemerei Üj világ Tsz öt mázsa burgonyát, két mázsa búzát, három mázsa kukoricát, két mázsa tavaszi árpát és egy két éves üszőt ajár- lott fel az árvízkárosultak.) a\ A besenyőtelcki Szabad Föld Tsz 20 darab juhval segíti o gyűjtést. Bölkény Sándor elv- társ. a Szabad Föld tag^a 50 kiló kenyérgabonát adott. A besenyőteleki Honfoglalót Tsz- ben Szalmás János nyolc tagú családapa 100 forinttal járult hozzá a gyűjtéshez.
