Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-31 / 26. szám

NÉPÚJSÁG 1966 aiftmus 31. wombat Heves megye kommunistáinak nagy akti va értekezlete (Folytatás a 3. oldalról.) Nem szabad mechanikusan átvenni a kongresszus iránymutatásait, hanem azokat helyi adottságaink számbavételével, a mi kö­rülményeinkre megfelelően alkalmazni. ! Adjanak munkánkhoz erőt, növeljék magabiztosságunkat, i ügyünk igazába és helyességé- i be vetett hitünket, a kongresz- ■ szus nagyjelentőségű útmuta- , tásai. A kongresszus is meg­mutatta, milyen hatalmas, le­győzhetetlen erő a mi tábo­runk a szocialista tábor. [ Milyen biztos a mi jövőnk — ! a szocializmus, a kommuniz­mus építése. Vigyük el ennek tudatát a párttagság és a dol- ! gőzök széles köreibe. Lelkesít­sük a Heves megyei kommu- '.listákat, fizikai és értelmiségi I dolgozókat, a kongresszus ta­nulságait alkalmazva az előt­tünk álló feladatok eredmé­nyes végrehajtására, — fejezte be beszámolóját Komóesin elvtárs. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá. Felszólalt a pártaktíva-értekezleten Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára. jRákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves »'vtáriak! Tekintettel arra, hogy az ak­tíva valamennyi hozzászólója a Központi Vezetőség ez év márciusi ülésének és határoza­tának alapján szólalt hozzá a kérdésekhez, nagyon rövid lesz a hozzászólásom. Azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt három esztendő folyamán, Sztálin halála óta, a kommu­nizmus építésében, a béke megvédésében, és a nemzetkö­zi politikában elért, nem utol­sósorban annak köszönhetők, hogy minden téren újra ér­vényre juttatták a pártvezetés lenini elveit. Ami a legfonto­sabb: megvalósították a kol­lektív vezetést, felvették a har­cot a személyi kultusz ellen, megerősítették a párton belüli demokráciát, a bírálatot és ön­bírálatot. Ezeknek a rendsza­bályoknak nyomán szabadon bontakozhatott ki a dolgozó tö­megek nagyszerű alkotó ereje és ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió olyan hatalmas célokat tűzhetett ki maga elé, mint amilyenek a hatodik öt­éves terv irányelvei. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi ülése fordulatot jelen­tett nálunk a pártvezetés, le­nini elvének alkalmazásában. A júniusi határozat élesen el­ítélte a nálunk is elterjedt személyi kultuszt. Irányt vett a kollektív vezetés lenini elvé­nek biztosítására, a pártde­mokrácia, a kritika és önkri­tika kiszélesítésére, a szocia­lista törvényesség megerősíté­sére. A júniusi határozat meg­valósításában, a jobboldali tor­zítások dacára. amelyeket Központi Vezetőségünk múlt év márciusi határozata felfe­dett — értünk el eredménye­ket. Ezek között egyike a leg­fontosabbaknak a szocialista törvényesség megerősítése. Az imperialista ügynök Berija, va­lamint Magyarországon Péter Gábor bandájának leleplezése után pártunk vezetésének kez­deményezésére felülvizsgálták a Rajk-pert. Megállapítást nyert, hogy a Rajk-per provo­káción alapult. Ezért pártunk Központi Vezetőségének múlt év júniusi határozata alapján Legfelsőbb Bíróság rehabili­tálta Rajk László elvtársat és más elvtársakat. Hasonlóan fe­lülvizsgáltak más ügyeket: az ártatlanul elítélteket rehabili­tálták, a többiek amnesztiában részesültek. Ugyancsak folya­matosan felülvizsgálták a volt szociáldemokrata elítéltek ügyét Ezeknek legtöbbje már kisza­badult,, az utolsók ezekben a napokban szabadulnak. Aki kö­zülök nem bűnös, azt rehabili­tálták, illetve rehabilitáljuk. Aki közülök vétett népi de­mokratikus államunk rendje ellen, az amnesztiában része­sült. 1953. júniusa óta számos intézkedést foganatosítottunk annak biztosítására, hogy a szocialista törvényesség felett mindenütt szigorúan őrködje­nek. A Központi Vezetőség, az egész párt a legnagyobb he­lyesléssel kísérte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának munkáját, azt a bátorságot és határozottságot, amellyel a központi bizottság a párt- és állami élet minden területén visszaállította és ér­vényre juttatta a nagy Lenin tanítását. Egész pártunk teljes mér­tékben egyetért azokkal a rend­szabályokkal, amelyeket a XX. kongresszus a pártvezetés le­nini elveinek biztosítására fo­ganatosított. A XX. kongresz- szus munkájának fényében láthatjuk csak igazán, hogy nálunk e téren még sok a fo­gyatékosság, sok a tennivaló, a személyi kultusznak még sok a maradványa s még távolról sem valósul meg következete­sen a vezetés kollektivitásá­nak elve. A pártdemokrácia még min­dig nem olyan szilárd, a bírá­lat mégmem olyan bátor, hogy minden téren biztosítsa a dol­gozók aktivitását, kezdeménye­zését, teremtő erejének szabad kibontakozását és egyben a határozott, kemény kiállást a párt helyes politikájának meg­védésében. Ezért tovább kell szilárdítanunk a kollektív ve­zetést, a pártszerü kritika fej­lődését, a párwemokrácia, a törvényesség megerősítését és tovább kell vinnünk a harcot a személyi kultusz minden megnyilvánulása ellen. Tuda­tában kell lennünk annak, hogy a személyi kultusznak — jelentékeny részben a mi hi­bánkból — mély gyökerei van­nak és hogy a személyi kul- .lisz mindenütt félütheti a fe­jét. A lenini pártvezetés elvei­nek szakadatlan érvényesítése nem kampányfeladat, hanem pártéletünk állandó, szerves része. Az az erélyes követke­zetesség, amellyel a XX. kong­resszus a személyi kultusz kér­dését felvetette, a párt erejé­nek és magabiztosságának im­ponáló megnyilvánulása és új sikerek, új eredmények, új győzelmek forrása. Ez azon­ban nem akadályozza meg az ellenséget abban, hogy a XX. kongresszus határozatait, s a személyi kultusz elleni harcot megkísérelje fölhasználni arra. hogy megzavarja a dolgozó tö­megek Fsztánlátását. Ilyen kí­sérletekkel nálunk is lépten- nyomon találkozunk. A mi fel­adatunk. hogy az ellenség min­den zavartkeltő kísérletét azonnal élesen leleplezzük és visszautasítsuk. Ne engedjük meg, hogy a XX. kongresszus tapasztalatai­nak és tanulságainak felhasz­nálásánál elfeledkezzünk ar­ról, hogy most a. marxizmus gazdasági oldala kerül előtér­be. A pártélet lenini elveinek megerősítése mellett szakadat­lanul szem előtt kell tarta­nunk a gazdasági feladatok, s népgazdasági terv teljesítését A külpolitikai helyzet Külpolitikai vita az angol Lordok Házában Március 27-én a Lordok Há­zában külpolitika vita folyt. Elsőnek a munkáspárti Lord Henderson szólalt fel. Beszé­dében nagy figyelmet szentelt az angol—szovjet kapcsolatok­nak. Az SZKP XX. kongresz- szusát, mint „rendkívül fon­tos eseményt“ jellemezte, majd megelégedéssel szólt N. A. Bul- ganyin és N. Sz. Hruscsov kö­zelgő angliai látogatásáról. „Rendkívül nagy örömmel fo­gadjuk, — mondotta —, hogy a miniszterelnök (azaz Anthony Eden — A. szerk.) messzeme­nően fel akarja használni ezt az alkalmat s komoly tárgyalá­sokba szándékozik bocsátkozni a Keletet és Nyugatot egymás­tól elválasztó kérdésekről.“ A kormány nevében Lord Home, a nemzetközi kapcsola­tok minisztere szólalt fel a vi­tában. Home szintén kedvezően értékelte a Szovjetunió vezető személyiségeinek közelgő lon­doni látogatását, viszont telje­sen eltorzított megvilágításban tüntette fel a Szovjetunió kül­politikáját. Kijelentette, hogy ,a kommunista államokkal nem lehet igazi béke“. A munkáspárti Lord Alex­ander azt mondotta, hogy cso­dálkozik Home beszédén és ki­emelte, hogy ez a beszéd pél­daképe a „különös politikai fel­fogásnak“. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint minden kí­nálkozó alkalmat meg kell ra- jgadni a tartós béke biztosítását ! célzó tárgyalásokra. Azok a nagyszerű célkitűzések, melyek a hatodik ötéves terv irányelveiben vannak lefektet­ve: a hétórás munkanap, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelése, egyben a mi programunk is. De az, hogy milyen gyorsan tudjuk ezeket a célokat megvalósítani, első­sorban attól függ, hogy milyen sikereket érünk el a terme­lésben, a terv teljesítésében és túlteljesítésében. Minél gyorsabban nő a termelékeny­ség, csökken az önköltség, ja­vul a minőség, fejlődik az ipar műszaki színvonala, annál biz­tosabban és gyorsabban emel­hetjük a dolgozó nép életszín­vonalát. Pártunk Központi Vezetősé­ge saját tapasztalataiból okul­va és a XX. pártkongresszus tapasztalataira támaszkodva, minden téren következetesen megvalósítja és érvényre jut­tatja a pártélet és a pártveze­tés lenini elveit. A pártvezetés lenini elvei­nek megvalósítása rendkívül nagy szerepet játszik a terme­lésben is. Ahol kollektív a ve­zetés a pártban, ahol a bírá­lat, a pártdemokrácia erős, ahol bátran tárják fel a hibá­kat és kijavításuk módját, ahol a vezetés elősegíti és bá­torítja a dolgozók kezdemé­nyezéseit és a dolgozókra tá­maszkodik, ott bizonyos, hogy a termelés menete megjavul. A magyar dolgozók új erőt és lelkesedést merítenek a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának mun­kájából és el vannak tökélve, hogy tántoríthatatlanul ha­ladnak tovább azon az úton, melyet a Szovjetunió ragyogó példája világít meg: a szocia­lizmus győzelmes útján. Rákosi Mátyás elvtárs sza­vait a pártaktíva-érnkezlet részvevői hosszan tartó tapssal fogadták. A vitát Komócsin Mihály elvtárs foglalta össze. A pártaktíva-ülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés plenáris ülése márci­us 23-án kezdődött és kedden, 27-én a késő esti órákban feje­ződött be, a. szövetségi tanács és a termelők tanácsa külön- külön ülésével. Mindkét ülésen elfogadták az 1956. évre szóló költségvetési törvényt. A nemzetvédelmi államtit­kárság költségvetésének kia­dási előirányzata együttvéve 158.5 milliárd dinár, ami az idei nemzeti jövedelemnek 10.8 százaléka, tavaly ez az összeg 15 százalék volt. Ennélfogva a nemzetvédelmi célokra tervezett kiadások összege a tavalyinál 17 milliárd 300 millió dinárral ke­vesebb. Az idei nemzetvédel­mi kiadások nemcsak a leg­kisebb százalékát jelentik a nemzeti jövedelemnek, hanem az utóbbi évek legkisebb ab­szolút összegét is. Az 1952. évi 200 milliárd dinárnoz viszo­nyítva az idei kiadások 41 mil­liárd 500 millió dinárral keve­sebbek, a nemzeti jövedelem­hez viszonyítva pedig az 1952. évi 22 százalékról az idén 10.8 százalékra csökkentek. A nemzetgyűlésnek most zá­rult ülésszakán a szövetségi gazdasági tervet, a szövetségi költségvetést, valamint az ál­lamigazgatásról, a színházakról, a filmről, az élelmiszerek egész­ségügyi ellenőrzéséről, a tűzvé- delemrőíl szóló törvényjavasla- í tot fogadták el. Mind nagyobb méreteket öltenek az algériai hadműveletek Algériában mind nagyobb méreteket öltenek a hadműve­letek, amelyekbe első ízben a: földközitengeri francia hajóhad Georges Leygues cirkáló a szer­dára virradó éjszaka Coilló kör­nyékén a partizánok állásait bombázta. A bombázás alatt egy tengerészgyalogos különít­mény szállt partra, hogy táma­dást intézzen a partizánok el­len. Félhivatalos jelentések szerint ezen a környéken „nagyszabású tisztogató hadmű­velet“ folyik. A jelentések sze­rint eddig 59 algériait öltek meg és négy francia katona esett el. a felszabbdulAsi verseny utolsó napimban Üzemi dolgozóink nap, mint nap egyre fokozódó verseny- lendületéről ad számot az a sok levél, versenyjelentés ás közlemény, mely mostanában szerkesztőségünkhöz érkezik. Mindegyikük egyöntetűen iga­zolja, hogy a helytállások, a kemény és szívós munka nyo­mán dolgozóink teljesítik áp­rilis 4-e tiszteletére tett ígére­tüket. A SELYPI ZSQFIA-MA- LOM dolgozói őrlési tervük öt százalékos túlteljesítését vál­lalták. őrlési idényüket áp­rilis 4-re fejezik be és ezzel 8 százalékos lesz a túlteljesítés. A tervezettnél 54 vagonnal több gabona őrlésével segítik iparvidékeink kenyérellátását. Az üzem három őrlőbrigád­ja: a Táncos, Rácz és a Szabó brigádok jó kollektív munká­val, együttműködéssel értek el 110 százalékos teljesítményt. Nehéz volna eldönteni, melyik brigád a legjobb. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott még a felszabadulási versenyben Ko­vács István 'ezsákoló brigádja 164, valanvnt a gabonakiöntő brigád 239 százalékos eredmé­nyeivel. Munkájukkal nemcsak a teljesítményszázalékot növe­lik hanem a gyors kocsifor­duló biztosításával nagyban segítik az önköltségcsökken­tést is. A SELYPI CUKORGYÁR karbantartói 100 százalékos tervszerűség betartásával tel­jesítik karbantartasi tervüket. À javító brigádok legjobbjai között Labák Mihály és Győri Joachim brigádjai járnak az élen. A bepárló testek tisztítá­sánál jól szervezett munkával a munkaidő tökéletes kihasz­nálásával 163 .százalékra telje­sítették versényvállalásukat. Az üzeírsi vállalás egy másik pontjának megfelelően már­cius hónapban egyetlen igazo­latlan műszak és egyetlen bal­eset sem fordult elő. A MÁTRAVIDÉKI SZÉN­BÁNYÁSZATI TRÖSZT dol­gozói egy nappal a határidő előtt, 30-án befejezték negyed­éves tervüket, a hónap utolsó napján, ,31-én pedig eleget tesznek 4670 tonnás vállalá­suknak. Üzemei között a szű­csi X-es akna jár az élen, mely leghamarabb befejezte ■negyedéves tervét. Március hónapban 500, a negyedévben pedig 2482 tonna szenet adott terven felül. A rozsai IX-es akna 29-én, csütörtökön a gyöngyösi XII-es akna pedig 30-án, pénteken tett eleget első negyedéves tervteljesítési köte­lezettségének. A IX-es akna 28-án reggel teljesítette ne­gyedéves tervét és ez az üzem szentén 2000 tonnával tetézi I meg kötelezettségét. A QYÖNGYÖSI FATÖMEG­CIKK KÉSZÍTŐ KTSZ I-es üzemének dolgozói március 24-re teljesítették felajánlásu­kat. Eredményeik a jó munka- szervezésnek köszönhetők. Jó munkájuk jutalmául hatan kapják meg a kiváló dolgozó címet. A Il-es számú üzemben Tóth Pál esztergályos értékes újításával megháromszorozta az eddigi termelését. A szö­vetkezet többi üzemrésze is hasonlóképpen kivétel nélkül teljesíti fogadalmát. Emlí- tésreméltó még az V-ös üzem­ben Bengyel János munkája, aki egy dugógép átalakítását április 4-e helyett március 24-re fejezte be. AZ EGRI FINOMMECHA­NIKAI VÁLLALAT két üzem­része, a finommechanikai és az autójavító részleg között is élénk versengés folyik. A ver- I seny jelenlegi értékelése sze- rint a tervteljesítésben és az j önköltségcsökkentésben a fi- j nommechanikaiak vezetnek, ! azonban a termelékenység nö- | verésében az autójavító dől- ! gozói a .jobbak. Az autójavító üzemnél Kosik Gyula és Die- I nes József esztergályosok, Uiv ! bán Mihály autószerelő jár­nak az élen, a Fínommechani- j kai üzemnél pedig Elek Ernő és Kelemen Sándor lakatosok, ! Bajnok Kálmán bádogos és még többen tartoznak a leg­jobbak közé. Jelenleg felszaba­dulási hetet tartanak a vállalat dolgozói, ezzel fejezik ki hálá­jukat a falszabadító Szovjet Hadseregnek. A FELNÉMETI FÜRÉSZ- ÜZEM-ből érkezett jelentések szerint a Nyugatbükkí Erdő- gazdaság dolgozói nagy segít­séget adtak ahhoz, hogy az üzem el legyen látva megfe­lelő faanyaggal. így minden lehetőség megvan arra, hogy teljesítse a Fűrészüzem is első Tuniszban a Matmata hegy­ségben napok óta rendkívül heves harcok folynak. A had­műveletekben. 3500 francia kato­na vesz részt harckocsik, repü­lőgépek és tűzőrségi alakulatok is támogatják a bekerítő had­műveleteket. A partizánoknak azonban heves összecsapások után sikerült kitörniök a gyű­rűből. A France Sior helyszíni tudósítója szerint olyan parti­zánokról van szó, akik Algéri­ából jöttek át Tuniszba, hogy „második frontot“ alakítsanak, s a francia haderők egy részét Tunisz-ba csalják. Évi egymilliárd márka a volt náciknak negyedéves tervét. A felszaba­dulási verseny legjobbjai közé tartozik Korozs István gatte- ros 133 százalékos teljesít­ménnyel. Szabó Sándor mű­helyvezető szintén jó eredmé­nyeket mutat fel munkájával. Neki köszönhető a termelőgé­pek zökkenőmentes, üzembiz­tos munkája. Március 26-tól 31-ig itt is felszabadulási hetet tartanak a dolgozók és páros­versenyben vannak testvérüze­mükkel a ládi fűrészüzem dol­gozóival. A SELYPI CEMENTGYÁR dolgozói március 29-én felsza­badulási műszakot indítottak. Továbbá vállalták, hogy az ár­vízkárosultak megsegítésére a második és a harmadik ne­gyedévben havi tervükön felül 100 tonna künkért, 150 tonna cementet termelnek, amely 450 családi ház felépítéséhez ele­gendő. Ugyanaltkor ebben _az időszakban havonta 20 tonna szenet takarítanak meg. 2 szá­zalékkal csökkentik az önkölt­séget és 10 százalékkal a gép- állás időt. Dr. Miessner, a Szabad De­mokrata Párt képviselője, a bonni parlament pénzügyi bi­zottságának ülésén kifogásol­ta, hogy a németországi ható­ságok a lakosság adófilléreiből nyugdíj címén évi egymilliárd márkát juttatnak a hitleri had­sereg volt tisztjeinek és a náci rendszer egykori vezető tiszt­viselőinek. Ériéfces újítás a Seiypi Cementgyárban A begyűjtési verseny legjobbjai Jó eredményeket hozott a több tízezer egyénileg dolgozó paraszt és több száz termelő- szövetkezet részvételével fo­lyó begyűjtési verseny. A leg­utóbbi értékelés szerint a me­zőgazdasági területek nagysá­gától függő beosztásokban a következő járásiok, városok és községek kerültek élre az or­szágos begyűjtési versenyben: II. csoport: III. csoport: Járások: mezöcsáti abaujszántói gyöngyösi egri városok: Hatvan Eger Pápa Salgótarján Községek: Visonta Szarvaskő Taktaharkány Rápolt Üzemünkben, a Selypi Ce- mentmüveknél alig múlik el nap, hogy ne értesülnénk egy- egy jó újításról, amely gyor­sabbá, eredményesebbé és ol­csóbbá teszi a termelést. Leg­jobb újítóink egyike: Takács Zoltán üzemi karbantartó, többszörös újító, Takács elv­társ egy ember a sok közül, aki mindig lelkiismeretesen végzi el a rábízott feladatokat, szereti munkáját. Munkahe­lyén mindenre kiterjed a fi­gyelme és ha a gépek között valami rendellenességet tapasz­tal, arra törekszik, hogy ezt azonnal megszüntesse, s köz­ben azon is gondolkodik, hogy lehetne ezeket a hibákat meg­előzni. j .Nemrég történt. Az elemes szalagnál ferde sínpályán ha­ladnak felfelé a futókerekek. Gyakran előfordult, hogy több kerék a sínpálya közé csúszott, ilyenkor a szállítószalag oldal­ra dőlt, a tengelyeken lévő csavaranyák megakadtak a tengelyeken lévő szegvasak­ban, így igen sok tengely el­görbült, sőt el is törött. Kija­vítása igen sok időveszteséggel járt és fáradságos munkát igé­nyelt. Takács elvtárs nem nyugo­dott addig, míg meg nem álla­pította a bajok okát. Megfi­gyelte, hogy a kerekek futó felületei keskenyebbek, mint a kerekek agyából kiálló csa­varanyák. Újításában javasolta szélesebb felületű kerekek fel­szerelését, így a csavaranyák beljebb kerülnek a kerekek szélétől és nem akadályozzák többé a futókerekek zavarta­lan közlekedését. Az újítás megvalósítása biztosítja a nyersanyag folyamatos szállí­tását és sok fekbéres vagon álláspénz kifizetésétől mente­síti az üzemet. A látszólag igen egyszerű dolog megvaló­sítása folyamatban van s nem nehéz kiszámítani, milyen so­kat. jelent ez üzemünk számú­ra. Az újítás megszületése jó­részt annak köszönhető, hogy Takács Zoltán nagy gondo- és sok időt fordít a technika iej- lődésének tanulmányozására, szívesen olvas ismeretterjesztő szakkönyveket. Állandóan ta­nul ezekből, mert — amint ő maga is mondja — különös örömet okoz ez neki és tartal­massá teszi életét. Kézsmárky Vilmos tervosztály vezető. Jelentősen csökkentik a jugoszláv nemzetvédelmi kiadásokat

Next

/
Thumbnails
Contents