Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

1956. március 38. szerda.

NÉPÚJSÁG

5

A MÁTRAVIDÉKI Erőmű sűrű barna füstje sötét fátylat húz a tájra. Esteledik. A szürke félhomály óvatosan takargatja el a vörössápi épületeket. Jól teszi, nincs sok mutogatni való rajtuk. Az épületek zöme régi tanyaház, elhagyott istálló, vagy magtár, üresen, árván, gondozatlanul. Nyilván valamikor tanya lehetett itt. Két épület van csupán, mely elüt a többitől. Ablakaiból sárga fénysáv áramlik ki, küzdve az est sötétjével. Gondozott külsejük egyből elárulja, hogy «itt emberek laknak. Ez a munkásszállás. A két épület összesen 100 munkásnak ad kényelmes, nyugodt pihenőt, második otthont. Egyik még egészen új, nemrég építhették. Talán nézzünk széjjel itt.

A 10-es szobában heves kártyacsata folyik éppen. Két fiatalabb és egy javakorabeli férfi forgatja a kopott lapokat. Az idősebbik Gál Sándor Hajdú Bihar megyéből, az otthontól, családtól távol 240 kilométernyire jött el dolgozni a Mátravidéki Erőműbe. Gyulai Istvánnak, aki már két éve lakik itt, budapesti otthonát helyettesíti ez a szállás. Bak Antalnak Dunántúlon, Fehér megyében van az igazi otthona, ott vár rá minden hét végén felesége és nyolc gyermeke. Mondhatnánk, az ország minden részéből verbuválódott össze a munkásszállás lakossága. Ki villanyszerelő, ki kazánfűtő, karbantartó lakatos, vagy éppen építkezési segédmunkás az üzemnél. De otthont adott ez a szállás La- zarilisz Szotirisz görög munkásnak is.

S valóban megfelelő kényelmet tud-e adni ez a helyiség, tudja-e pótolni az igazi otthon melegét? Tudja-e biztosítani a kulturált emberi életmód feltételeit?

A KÁLYHÁBÓL áramló jó meleg, a barátságos szoba, a tiszta falak, a sodronnyal s matraccal ellátott ágyak, szekrények, a jó világítás maguk helyett beszélve adnak igenlő választ. S mindez havi 10 forintért. A számítások szerint ennek ellenértékeként az üzemnek havonként 233 forintjába kerül egy-egy dolgozó ellátása.

A lakásra és az ellátásra igazán nem panaszkodhatunk

— vélekedik egy villogó szemű salgótarjáni fiú, de azért mégis akad egy-két kisebb- nagyobb panasz, kifogás Lássuk hát, mivel tehetnék még szebbé, kényelmesebbé a két munkásszállás lakóinak életét.

A legfőbb hiba, s ez általános panasz, hogy a lakóteleptől igen messze esik a munkásszállás. Rossz úton térdig sárban kell begyalogolniok a lakótelepre vacsorázni, vásárolni. vagy éppen szórakozni. Miért? Itt talán nincs lehetőség a szórakozásra? — Nem nagyon dicsekedhetünk vele

— panaszolja Peták Miklós műszerész. Hiába van vezetékes rádió minden szobában,

Esti látogatás egy munkásszálláson

már közel két hónapja nem | hallottuk a hangját. A veze- ! fékek zárlatosak, a végerősítők gyengék úgy, hogy többet hallgat, mint szól a rádió. Nincs egyetlen klubszobánk sem, ahol sakkozhatnánk, betanulhatnánk egy színdarabot, vagy éppen muzsikálhatnánk. Igen sokan vannak itt zenész emberek, de a szobában nem tudnak gyakorolni, mert ezzel zavarják lakótársaikat. Nincs klubszoba, a könyvtár, messze van, s jobb híján az italboltot kénytelenek látogatni.

Szeretnénk még több és jobb mozielőadást látni, az üzemi kultúrotthonban. Nem ártana, ha a munkások szórakoztatására jobb műsortervezetet állítana össze a MO- KEP. Ennél is rosszabbul állunk va színdarabokkal, szeretnénk már végre itt látni az egri Gárdonyi Színház együttesét.

A BESZÉLGETÉSEK során egyéb kisebb panaszok is előbukkannak. A kazán, amely a melegvizet adná a fürdéshez, már három hónapja használhatatlan. Aztán szükségünk volna egy-két ébresztő órára, szeretnénk, ha néhány kép, vágy díszítés ékesítené a szobánk falát és még a többi. Hiába az emberi igények állandóan fejlődnek.

GÁL SÁNDOR a begyújtással. nincs kibékülve. Három óra felé, amikor hazajövünk a munkából, még hideg kályhák fogadnak bennünket.

Apró dolgok ezek. de mégis hozzátartoznak száz ember mindennapi életéhez, munkájához, s ezek a kisebb-na- gyob hibák nem végzetesek, könnyen orvosolhatók, csupán egy kis jóakarat kell hozzá. Az üzem közelében egész salakhegyek gyűltek már össze, s miért ne jutna ebből a sáros út rendbehozására? Sehol annyi villanyszerelő és egyéb szakmunkás nincs, mint itt az Erőműben. Ezek talán nem tudnák megjavítani a rádió vezetékeit, s a fürdő elromlott kazánját? Talán egy klubszoba, vagy egy könyvtár berendezése sem követelne nagy munkát. Hogyan lehetne segíteni a begyújtásnál? A szállóban délután két óráig ott dolgoznak a takarítónők, nem okozna nekik különösebb fáradságot ha két óra előtt néhány perccel begyújtanának, hiszen úgy sincs teljesen kihasználva munkaidejük. Számtalan más intézkedéssel lehetne javítani a szórakozás, az áruellátás hibáin is. A DISZ és a szakszervezet vezetői időközönként ellátogatnak a munkásszállásra, széjjelnéznek, beszélgetnek a dolgozókkal, s igyekeznek is segíteni a bajokon. De azt, hogy eddig jóindulatuk ellenére sem tettek meg mindent, bizonyítják a még mindig meglévő jogos panaszok.

Korponai István, a lakótelepi gondnokság vezetője kérésünkre, több fontos problémára ad kielégítő választ. Tőle tudjuk meg, hogy a vö- róssápi munkásszállás nem mostohagyermeke az üzem-' nek. A közei jövőben itt építenék majd egy harmadik munkásszállást, sportpályát, szórakozóhelyiséget s nem lehetetlen. hogy az étkeztetést is itt helyben tudják majd megoldani Valóságos kis lakótelep létesül majd Vörössápon, jelentős beruházással, kultúr és szórakozási lehetőségekkel.

TERMÉSZETESEN addig is

Az idő még egy kicsit hűvös, de az állami áruházakban már Gyöngyösön és Egerben is szebbnél- szebb tavaszi újdonságok érkeztek. Űj fazonú férfi ballonkabátok, női kosztümök, tavaszi szövetujdonsá- gok nagy mennyiségben kerülnek forgalomba. Ötletes újítást is vezetnek be az áruházakba a szülők, gyermekek örömére. Akinek új ruhát, vagy kabátot vásárolnak az áruházban, azt lefényképezik és a gyermek díjmentes fényképet kap. ötletes újítás a sportrajongók részére, hogy hetenként egy-egy érdekesebb labdarúgó eseményről fényképet helyeznek el az áruház kirakatában, s akik helyesen megfejtik, hogy melyik mérkőzésről szól, azok között hetenként 50 totószelvényt sorsolnak ki.

Megérkeztek a megyébe a húsvéti cukorkák és csokoládék. Heves megye 75 mázsa színes tojásdrazsét kap, lehet tehát bőven vásárolni majd a kis locsolóknak. Ezenkívül 6 mázsa tiszta csokoládéból készült nyuszi, 25 mázsa mártott csokoládé figura, 3 mázsa desszertes díszdoboz, 3 mázsa zselés tojás, 25 mázsa táblás csokoládé, 8 mázsa grillás tojás kerül forgalomba.

Az egri Csemegeboltban a hét folyamán megjelenik a piros retek, az újhagyma, a friss saláta éh az idei‘ kalará- bé. Ezenkívül húsvétra 10 mázsa füstölt húsárú érkezik. Köztük igen sok kötözött és

a lehetőséghez mérten fokozott gondot kell fordítani a munkásszállás lakói szociális és kulturális ellátottságának a biztosítására. A párt, DISZ és szakszervezet közös látogatások alkalmával győződjön meg az ottani problémákról, s mielőbb orvosolják azokat. Igyekezzenek az igazi otthon pótlására kényelmes, második otthont teremteni 100 dolgozó ember számára. Ez a segítség kedvezően mutatkozik majd meg a termelésben és száz ember nyugodt, boldog, megelégedett életében.

CSÁSZÁR ISTVÁN

göngyölt sonka, ezenkívül ízletes tonhal. Hetven ezer forint áru likőr és nagymennyiség olcsó minőségű bor is érkezett húsvétra és április 4. ünnepére.

Az illatszerboltban már sorakoznak a kis locsoló üvegek. Ezer darabot hoztak forgalomba húsvétra. Áruk sem magas, 4.80—6 90 forintig.

Ezenkívül sok értékes ajándékot vehetünk majd. A Német Demokratikus Köztársaságból olcsó (45 forintos) és ízléses díszdobozokban borotváló készülék és kölnivíz érkezett, ezenkívül csehszlovák met- szettüveg kölniszórók, húsvéti ajándékkosarak várják a vevőket.

Míg tavaly a legnagyobb panasz az volt, hogy nem lehel gyermek és női szandált kapni, az idén igen nagy mennyiségben, gyönyörű színekben érkezett megyénk cipőboltjaiba női és gyerme'kszandál. A gyermekszandálok 19—34 számig minden színben kaphatók. Legszebb köztük a 66 forintos krómtalpú Nubuk gyermekszandál. A női szandálok között pedig legszebb a piros és drappszínű, bőrtalpú, 237 forintos modell, amely olyan könnyű, mint egy kesztyű. Férfi szandálok is érkezük a cipőboltokba, ezek között a legtartósabb a 350 forintos duplatalpú gojzer varrásos barna szandál.

Kereskedelmünk tehát jól felkészült a tavaszra és szeretettel várja a vevőket

Hatvan versenyre hívta Gyöngyöst és Egert a begyűjtésben

Hatvan város a múlt évben | bői összkilogrammban, az évi

101.9 százalékra teljesítette é- ves beadási tervét. A jó eredményhez a tsz-ek és egyéniek versengése segítette hozzá. Ezt a versenyt 1956-ban tovább kívánják fokozni. A dolgozó parasztokkal közösen megbeszélve, elhatároztuk, hogy csatlakozunk a gyöngyösi járás versenyfelhívásához, s vállaljuk, hogy április 30-ig az éves beadási kötelezettségünket élőállatból és állati terméktervhez viszonyítva, globálisan 39 százalékra teljesítjük. Sertésbeadási kötelezettségüket 40 vágómarha 35, baromfi szintén 35 a tojásbeadási kötelezettséget 72 százalékra teljesítjük.

Különös gondot fordítunk arra, hogy állandó bizottsági tagjaink értékes tapasztalatait javaslatait felhasználjuk. Ebben a versenyben kihívjuk Eger és Gyöngyös várost is.

Hatvani György, vb. elnök

Kereskedelmünk (elkészült a tavaszra és a húsvétra

Orvosi rendelőt Gyöngvösoroszinak

Gyöngyösoroszi, a kis község a régi világnak nem sokat számított. Eldugottan, észrevétlenül élte évtizedek óta megszokott napjait, éveit. Egykét uradalom, tíz-húsz nagygazda „egzisztált”, élte világát, a többiek pedig jártak napszámba fát vágni, summásnak, részesaratónak, kit hová vetett a sorsa.

1945-ben aztán felborult a régi rend. Az urak szétszaladtak, a földeket szétosztották, ércbányát és' ércelőkészítő-mű- vet létesített a dolgozók állama, termelőszövetkezet alakult a nincstelenekből, s a kis, névtelen községet ma már újságok emlegetik és sok helyen számon tartják.

Űj iskola, mozi. posta, autó- buszjárat, árukkal teli népboltok és egyéb létesítmények hirdetik az idők változását, s ezekkel együtt változnak meg a régi emberek is kötelesség- tudó, népi államunkhoz hű állampolgárokká.

Az üzemi munkásokkal megszaporodott községi dolgozók egészségének védelmébe is nagy előrehaladásnak számít az, hogy községünk orvost kapott, s míg azelőtt hetenkint

egyszer-kétszer járt itt a kórorvos, most mindennap fel lehet keresni. Hibája csak egy van ennek az orvosellátásnak. Nincs lakás és nincs rendelő. Mert ami „ideiglenesem’ erre szolgál, az bizony nem alkalmas erre a célra. Az orvos egy veranda-szoba helyiségben szoroskodik, mert a lakást a tanácstitkárral kell megosztania, s a rendelő pedig a tűzoltószertár őrszobája, szűk kis cella, alig fér el benne maga az orvos, a „várakozóról" nem is beszélve, ami még szűkebb s nem fűthető, így a betegek inkább kint várakoznak vagy más enyhébb helyet keresnek a várakozási idő alatt.

A községnek van erre alkalmas telke, s az orvosi lakás és rendelő építéséhez a lakosság társadalmi munkával is hozzájárulna, csak kezdené- ! nek már egyszer hozzá. Jó pár köbméter épületkő már a telken várja a kőműveseket, az ügy sürgős, halaszthatatlan, s mégis marad az elkezdés napról-napra, hónapról-hónap- ra- Újabban a bányászok és a község funkcionáriusai for- \ dúltak az Egészségügyi Mi-1 nisztériumhoz, valósítsák meg még ebben az évben az építkezést, mert így egy orvos sem marad meg nálunk, hiába szeretik, kedvelik azt meg a rászorult betegek, mint ahogy becsülik a jelenlegit is.

Községi üggyé vált itt már ez a kérdés, tanácsüléseken foglalkoztak vele, kérelmek mennek ide-oda, a bányászok is egyöntetűen kérik, követelik, nincs más hátra, sürgősen meg kell építeni az orvosi lakást és rendelőt Gyöngyös- j orosziban, mert megérdemlik az ottlakó dolgozók, — s nem utolsó sorban a lelkiismeretes orvos.

Molnár Lajos Gyöngyösoroszi

dj&OMÍtiátji flúAújv hűd

— Iskoláinkban műsorokon emlékeznek meg a magyar— szovjet barátságról. A gyöngyösi III-as számú általános iskola orosz szakköre bensőséges keretek között megrendezte a magyar—szovjet ifjúsági hetet. Az úttörők Puskin és Szi- monov verseket szavaltak magyarul és oroszul, emeíllett orosz táncokkal, s orosz népdalokkal gazdagították a szép és színvonalas műsort.

— Az egri VII. számú általános iskola tanulói is műsorral készültek március 12-én a barátsági ünnepre. Műsorukban szavalatok, orosz fordítási verseny, a Szovjetunióba küldendő levelek megfogalmazása orosz nyelvre való átfordítása szerepelt.

—Egerben, a városi pártbizottság tanácstermében Szalai Pál bélyeggyűjtő rendezésében március 23-án béiyegkiál.ítás nyílt, a Szovjetunióban megjelent bélyegsorozatokból.

— MÁRCIUS 28-AN szerdán a TTIT értelmiségi klubjában este 8 órai kezdettel dr Bakos József főiskolai tanszékvezető ,.A beszéd művészete és az előadóművészet“ címmel előadást tart.

VITA

Merre tart i

Az a vita, amely nemrégiben

lezajlott a Népújság hasábjain a doigozo anyákrél, feleségekről, szemlátomást megragadta olvasóink figyelmét. Lgyre-másra érkeztek a leveled: anyák és lányok, feleségek, férjek tollat togtak, hogy hangot adjanak véleményüknek. s tapasztalataikkal, személyes életük példájával, ezernyi részlettel, gondolattal gazdagítsák a vitát. Bizonyára hasznos lesz, ha most egy nem- kevésbé fontos, közérdekű kérdésről. mai ifjúságunkról új vitát indítunk.

' Az ifjúság olyan állapot, amelyen múlhatatlanul keresztül megy mindenki. Bármilyen furcsa is, az őszhajú, töpörödött anyókák egykor virágzó, fiatal lányok voltak, s a mai peiyhesarcú legénykékből is apa, nagyapa lesz valamikor. De az elsuhanó évek nemcsak a ráncokat szaporítják, nemcsak az izmokat erősítik, majd nyűvik, hanem az emberek egyéniségét is gyökeresen átalakítják. Hoznak és visznek — hoznak élettapasztalatot, higgadtságot, ügyességet, visznek fogékonyságot és frissességet. Számottevő különbség van a fiatalabb, s az idősebb nemzedék között ■

Meg aztán egészen más társadalomban nőttek fel fiataljaink, mint édesapáik. Ez a társadalom — a népi demokrácia — elsöpörte a rendi és vagyoni különbségek korlátáit, tehetségük, szívük és eszük szerint méri ifjainkat. Semmilyen beosztás, semmilyen foglalkozás nem elérhetetlen egy mai fiatalembernek, ha megvan hozzá a rátermettsége. S aki két keze munkájával keresi kenyerét, annak sem kell már belekóstolnia a hajdani megalázó, keserves tanonc, béressorsba. A mai dolgozó fiatal minden tekintetben egyenjogú társa az idősebbeknek. Seregestül lehetpe sorolni a fiata.ok életében beállott változásokat.

Ismerjük el, a fiatalok kaptak legtöbbet a népi demokráciától. De tegyük hozzá azt is: egyetlen nemzedéktől sem várt annyit kora társadalma, mint a miénk a maga ifjúságától. Ök a Holnap — s ez a Holnap immár elválaszthatatlan a szocializmus fogalmától. Az apák elvették a tőkésektől a gyárakat, a földesuraktól a földeket. Fiaikon áll elsősorban most, hogy ezekből a gyárakból, ezekről a földekről a termékeknek olyan bőségét bocsássák az ország rendelkezésére, amely lehetővé teszi az általános jólétet a növekvő igények mind teljesebb kielégítését.

Közben pedig útf magatartást, új gondolkozásmódot, új erkölcsöt kell kialakítaniok — emberibbet, különbet a réginél.

Bizony, nehéz feladat, nehéz történelmi feladat ez. Vajon pibíriák-e a fiatal váltak? Ezen az úton jár-e, erre tart-e a mi ifjúságunk?

Bármerre járunk az országban, seholsem látunk hiányt örvendetes példákban. Találkozunk huszonegvnéhány éves fiúkkal, lányokkal, akik korukat meghazudtoló érettséggel, körültekintéssel országos ügyeket intéznek. Látunk huszonötéves művezetőket és tizennyolcéves brigádvezetőket, akik sok ember munkáját iraifjwságunk?

\

nyitják, s akiknek szavát még a naiuk jóval idősebbek is tisztelettel hallgatják. A kavargó történelmi idők sok fiatalt felvérteztek a vezetéshez szükséges komolysággal, fele- .assegerzeLfcl, aneiKul, hogy koravénné tették volna őket ö renaeikeznek még egy cnya* jellemvonással, amely elsősorban a fiatalok sajatja: fogékonyak az új iránt, nera béklyózzák őket, megkövesedett szokások, előítéletek. Elsősorban a fiatalok azok, akik az új, a közös gazdálkodás fel« húzzák a falut, akik elfogadják az új -'módszereket, akik felülnek a traktorokra. Közülük kerülnek ki leginkább a termelés élenjárói, az újítók, az új munkamódszerek bátor alkalmazói. Ilyen fiatalokkal találkozni öröm és büszkeség — a szocializmus emberei ők, a mi társadalmunk neveltjei.

De alölött sem hunyhatunk szemet, hogy sok, igen általános és igen súlyos hiba terheli a mai ifjúságot. Még mindig eléggé elterjedt jelenség a jampeckodás, amely nem is annyira ruházkodás kérdése, mint inkább az emberi magatartásé, — a munkához és más emberekhez való viszony kérdése. A cinizmus és a hánya- vetiség még mindig tapasztalható ifjúmunkásaink egy részében és megfertőzött üzembe járó. városiasodó parasztfiatalokat is. Ezek a parasztfiatalok a városiakhoz szeretnének hasonlatossá válni, de nem a városi kultúrát, műveltséget sajátítják el, hanem a pökhen- diséget és a csapottvállú kabátot — abban a hiszemben, hogy ez a városi fiatalember legfőbb ismérve. Városban és falun egyaránt akadnak fiatalok, akik azt hiszik, akkor lesznek különb emberek, ha lebecsülik, keserítik az idősebbeket, ha fölényeskedve. Cinikusan válaszolnak az élet minden kérdésére. Van-e szánalmasabb látvány, mint egy minden komoly dolog iránt közömbös fiú, vagy lány. egy üresfejű fecsegő, aki magát tartja a világ középpontjának? Van-e olyan fiatal, akit szülei keserves munkával neveltek fel s most, amikor végre segítségükre lehetne, magára költi minden keresetét, jóformán semmit sem ad haza? Van-e blvan fiatal aki felelőtlen. lelkiismeretlen a 'szerelemben és más emberekhez való viszonyában? Ván bizony, nem is egy. Magunkat csapnánk be, ha minderről nem vennénk tudomást.

De ezek a hibák felvetnek más kérdéseket is: a társadalom felelősségét. Mert ahol ilyen jelenségek vannak, ott baj van a neveléssel. És a társadalom, amely felelős a mel- lékútra jutott fiatalokért, nemcsak a pártszervezetet, nemcsak a DISZ-t. a munkahelyet, az iskolát jelenti, — bár ezeket elsősorban, — hanem a szülőket is és minden becsületes, jóérzésű embert aki nem tesz meg minden tőle telhetőt kiforratlan fiatalemberek útbaigazításáért.

Kérjük olvasóinkat, mondják el véleménvüket, tapasztalataikat ezekről a kérdésekről, mondják el azt is. mit tettek, vagy mit kellene ténni szerintük azért hogy fiatal nemzedékünk minden tagja derék emberré, példamutató szocialista emberré váljon.

— A BËLAPATFALVI Cementgyár és a községi békebizottság, 21-én nagy békegyűlést rendezett. A gyár és a község dolgozói, mintegy 700-an, gyűltek össze a kultúrházban, hogy meghallgassák Ratkó Anna elvíársnőt, az Országos Béketanács alelnökét. Beszámolójában erősen kidomborította a XX. kogresszus külpolitikai és elvi megá'lapításait és megvilágította a hallgatóság előtt, hogyan függenek ezek össze hazai teendőinkkel, s a békemozgalom feladataival. Az előadás után színes és változatos kultúrműsorral kedveskedtek a bélapátfalvai fiatalok. A békegyűlés igen eredményes és hasznos volt. Mindezeket as biztosította, hogy a pártszervezet * támogatásával összefogott valamennyi tömegszervezet A nevelőtestület a szép műsor mellett a szervezésből is derekasan kivette a részét.

— A VÊCSI békebizottság DISZ fiatalokkal erősítette sorait. A diszisták lelkes harcosai lettek a békemozgalomnak, sok békebeszélgetést, kisgyű- lést tartottak. Ezenkívül a tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jó elvégzésére számos békevédelmi szerződést \ kötöttek. .*