Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-03 / 18. szám

19S(> március 3. szombat NÉPÚJSÁG RENDKIVÖLI KIADÁS (A Humanité regénye) ètüômti ÄCNDÖßJ U Árdrágító árudavezeto, bűntárs főelíenőr A BM. Heves megyei Fő­osztálya büntető eljárást indí­tott Ligeti József volt keres­kedő, az egri 53 sz. áruda ve­zetője és Gyulai István bünte­tett előéletű, árudavezetőhe­lyettes, egri lakosok ellen, mert 1953. évtől folyamatosan a ruházati cikkeket a megál­lapított hatósági árnál maga­sabb áron értékesítették Az így jelentkező többletet rész­ben ruhaneműek ellenszolgál­tatásnélküli elsikkasztásával, részben a pénztáros kijátszá­sával, pénzbeni sikkasztást kö­vettek el. A vizsgálat során megállapítást nyert például, hogy az ár jelző cédulákat Gyulai 150 forintról 600 fo­rintra emelte. Gyulai az áruda vezetőjével együtt ismerősöknek, rokonok­nak részletfizetésre is adott ki textilárukat, és a részleten- kénti befolyt összeget a pénz-- tárba nem fizették be, hanem azon egyenlő arányban osztoz­kodtak. Gyakori volt. hogy a pénztárosnőnek engedélyezték a csúsztatást, elküldték a fod­rászhoz és ez alkalommal Li­geti árudavezető kezelte a pénztárt. Mindketten rendszeresen vittek haza a lakásukra kü­lönböző ruhaneműeket, mint­egy 20 ezer forint értékben, amiért nem fizettek. 1955 jú­nius hónapban megtartott lel­tározás során 33 ezer forint hiány keletkezett. A leltáro­zást Farkas Lajos Kiskereske­delmi Vállalat főellenőre vé­gezte. aki jóismerős és barát­ként, ellenszolgáltatás fejében vállalkozott arra, hogy a mu­tatkozó hiányt elsimítja, és mindjárt javasolta azt is, hogy különböző árdrágítások útján a következő leltárig hozzák be a hiányt. Farkas Lajos aján­latát bűntársai elfogadták, és ellenszolgáltatásként Farkas feleségének 1500 forint értékű női télikabátot adtak ajándék­ba. A vizsgálat során megálla­pítást nyert, hogy nevezettek 58 ezer forint kárt okoztak, melynek megtérítése részben bűnjel lefoglalása, részben zár alá vétellel biztosítva lett. Helene Parmelin, a Huma­nité munkatársa a „Rendkí­vüli kiadas”-t a Francia Kum-j munista Párt nagy lapja ala- pításáaak 50. évfordulója al­kalmából írta. Ebben a re­gényben az újság harcos éle­tének egy nehéz, válságos esz­tendejét mondja el. 1950. A koreai háború kezdetének éve, amikor a Francia Kommunis­ta Párt és a Humanité hatásos akciót kezdett a béke megvé­déséért. j Mozgalmas történet szövődik a Humanité háza és szerkesz- ; tősége körül, mely a regény ] középpontja ugyan, de nem j főszereplője. A regény úgy kezdődik, hogy a lap egyik munkatársa, Frédéric egy nyá- ri vasárnap menyasszonyával a híres párizsi panoptikumban randevúzik Itt a zsúfolt terem kellős közepén leszúrnak egy embert, de a gyilkos elmene­kül. Frédéric telefonál lapjának, hogy figyelmeztesse az esetre, de a laptól azt a hírt közük, hogy sokkal nagyobb baj van a világon, mint egy gyilkos­ság, mert az amerikaiak meg­indították a háborút Észak- Korea ellen. Frédéric azonnal besiet a szerkesztőségbe, ahol már gyülekezik a párt és a Humanité vezérkara, hogy megbeszéljék a kommunisták állásfoglalását ezzel a me­rénylettel szemben, amely az egész világ békéjét fenyegeti. Itt ismerkedünk meg a Hu­manité szerkesztőségével. Ja­varészük harcosa volt az el­lenállási küzdelemnek. Maga Frédéric is a partizán-harcok rokkant ja — sánta. A panoptikumbeli gyilkossá­got a szerző azért választotta története kiinduló pontjául, mert ennek lassan kibontako­zó hátterében látjuk az ame­rikai megszállókkal együttmű­ködő francia fasiszták, ipar­mágnások, újságkiráiyok és nag/vnagi bertunnokok, úri dámák alvilági és földfeletti aknamunkáját. A könyvnek ezzel a bűnténnyel foglalkozó fejezetei nemcsak olvasmá­nyosak, hanem jellemzik a mai francia „demokráciát” is. Egyes részletek a szatíra mes­terművei. Nemcsak a szatiri­kus jelenetek ábrázolják a reakció mesterkedéseit. Meg- rázóan szép a montrugei vas­munkások csatája a gyártulaj­donos és amerikai tőkéstársai ellen. Színes, mozgalmas és élő a proletár külváros maga­tartása a csendőrhadakkal szemben. A két vasas-testvér alakja a traktorgyári munká­sok pompásan megrajzolt tí­pusai a párizsi proletároknak. Sok mulatságos, s egyben jellemző párizsi életkép között különösen megragadja az ol­vasót a békebizottsági népne­velők kalandjai egy szállodá­ban és a Montmartre-utcai mé­szárosok pacalcsatája. Ez adja színes keretét a pá­rizsi nép nagyszerű harcának a háborús uszítók ellen — lap­ja védelmében Hogyan állja a harcot a Humanité, ez a „Rendkívüli kiadás” történeté­nek eredeti tanulsága. Fiímmrek — MÁRCIUSBAN egy japán és kínai fiira is bemutatásra kerül maid. A Japán „Bákhalászok* , a kínai pedig „A folyón túl“ cím­mel. — A SZOVJET filmhétén be mutatásra kerülő filméihez a D.SZ új if úsági mozibérleteket ad ki. A szelvényen megtekinthető filmek közölt vannak a BiSZ Jó­zsef Attila olvasómozgaiom filmjei is. — MÁRCIUS etsS napjaiban kez­űik meg a Hazafiak című új ma­gyar fiini. forgatását. A film Haj- nóvzi Józse'ről és az első magyar köztársasági mozgalom hőseiről szól. A film főszerepét Bessenyei Ferenc, Rultkai Ëva és Pálos György játsszák. — IVES Montand alakítja a Mar­cel Ayme című készülő ' film fő­szerepét, amely. a második világ­háború ideje alatt játszódik le. jnaxi'Li NAPTÁR Március 3. szombat l>J5l-ben megalakult a Tieteuunl Munkapárt. Március 4. vasárnap A Szovjet—Magyar Barátsági Hónap kezdete. 1926-ban, 30 évvel ezelőtt nagy munkanélküli tüntetés volt ezen a napon. Március 5. hétfő 13aJ-ban, ezen a napon halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin. 1871-ben. 87 évvel ezelőtt szüle­tett Rosa Luxemburg, a német munkásmozgalom nagy harcosa. Március 6. kedd 1926-ban, 30 évvel ezelőtt tartóz­tatták le az MSZMP SS vezető tagját. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag: Március 3—7: Szakadék (magyar). Délután 4 órakor: Kati és a vad- macska (magyar). Március 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Jégmezők lo­vagja (szovjet). Egri Bródy Sándor Mozi: Március 3; 6—7: Három start (lengyel). Egri Béke Mozi: Március 3—5: Állami A ruház (magyar). Egri Szabadság: Március 3—4: Apa lett a fiam (francia). Gyöngyösi Szabadság: Március 3—4: Jelzőtűz (cseh). Március 3-án délelőtt: Trubadúr (olasz). Március 4-én: Bátor emberek (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Március 3—4: Pirkactás (szovjet). Március 5—7: Gázolás (magyar). Március 4-én délelőtt matiné: Beszterce ostroma (magyar). Hatvani Vörös Csillag: Március 3—4: A három Lamberti (német) Március 5—7: Hirosima gyerme­kei (japán). Március 4-én délelőtt matiné: Hű barátok (szovjet). FILM: HÁROM START Érdekes lengyel sportfilmet mutat be az egri Bródy Sán­dor filmszínház március 3., 8. és 7-én. A film címe: Három start, kifejezi három nagy sportoló: egy úszó, egy ököl­vívó és egy kerékpáros törté­netét. Mindhárom történetnek az a tanulsága, hogy csak a sportszerű életmód, a sportban ' szerzett tuétás megfelelő fel- használása és a versenytársak megbecsülése, barátsága adhat tiszteletet még a legtehetsége­sebb versenyzőknek is. A film­ben izgalmas sportversenyeket láthatunk. Szórakoztató volta mellett eredményesen küzd a film a „sztárszellem” és kar-' rierizmus ellen. Szerkesztői üzenetek : — SZÓFIA környékén szovjet segítséggel új filmgyár épült. A legkorszerűbben berendezett gyár­ban több mint 1500 személy dol­gozik majd. — GINA Lolobrigidának adták az 1955. évi aranykorona dí at, mint az olasz film legjobbjának, jutal­mát. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Március 3. szombat Egeiben, este 7 órakor Díszelő­adás, a Magyar—Szovjet Barát­sági Hónap tiszteletére. Már ius 4. \ asárnap Egerben, este 7 órakor: Két évi mátkaság. Pélyen, este 7 órakor: Pacsirta. Március 5. hétfő Egerben nincs előadás. Párádon, este 8 órakor: Mama. Galyatetőn, fél 9-kor: Az idegen 1 gyermek; Március 6. kedd Egerben, este 7 órakór: Két évi mátkaság. Tiszanánán, este 7 órakor: Pa­csirta. Id. Jakab József, Mézöszemere. A földműmesszövetkezet taggyű­léséről írott levelét megkap.uk. örülünk, hogy a tapasztalt visszás­ságokra felhívta figyelmünket. Levelét elintézés végett továbbítot­tuk a Szövetkezetek Megyei Köz­pontjához. Kérjük, hogy a jövőben leveleiben írja meg pontos címét is. Kovács János, Becsk. Hosszú hallgatása után örömmel olvastuk levelét, melyet a Hír-ro­vatunkban feldolgoztunlc’Ha Eger­ben jár, keressen fel bennünket. Leveleit várjuk. Szvercsekné, Maklártálya. Elolvastuk a- pedagógusokról és az orvosokról írt levelét és köszö- netüket tolmácsoltuk az illetéke­seknek. A vasútállomás vezetősé­gének is átadtuk kérését, de egye­lőre még nem áll módjukban rá­diót szerelni a kocsikba. Gáspár Ignácné, Párád. Kérésére utánanéztünk a MOKÊP- nél, ahol megállapították. hogy mint a többi filmszínháznál, Pá­rádon is jegyelővétel van, ennek alapján a dolgozók előre válthat­ják meg jegyeiket. Tehát ha leg­közelebb moziba akar menni, csak egész nyugodtan biztosítsa elővé­tellel jegyét. Lóczár József, Gyöngy össolymos. Versekkel, sajnos, nem foglal­kozhatunk. mert lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy a verseket közöljük. Kérjük, forduljon versei­vel a Heves megyei Tanács Nép­művelési Osztályához. Bevezí tíék a te?Honi A Miskolci Postaigazgatóság műszaki fenntartás Egri ki­rendeltségének doigozoi, Tó­vári elvtárs vezetésével a Mol­nár-brigád, az egri íelv gyá- zókkal karöltve, a fenntartási személyzet belső dolgozóival február 18-án, szombaton dél­után bevezették a telefont az Egri Nagy József termelőcso- pórtba. Elismerés Illet meg minden egyes dolgozót, akik feláldoz­ták pihenő idejüket s a hideg téli idő dacára ígéretüket va­lóra váltották, ezzel hozzájá­rultak a munkás-paraszt szö­vetség megerősítéséhez. Régóta vajúdó, igen fontos problémája oldódott meg a ter­melőszövetkezetnek a telető» bevezetésével. Rengeteg időt, munkaerőt és fáradságot taka­rítanak meg vele, melvet ez­után sokkal gazdaságosabba» tudnak felhasználni A munka befejeztével a csoport elnöke. Kormos elv­társ megköszönte a posta dol­gozóinak fáradozásaikat, Végül a posta dolgozói és a tsz tag­sága baráti beszélgetés kere­tében ünnepelték meg az ese­ményt. Előző rejtvényünk helyes megfej« tése: Canúitíe, Atta Troli* Egmont Shelley, Aeneis, Eousseau, Érzel­mek iskolája, Swift, Chaucer, Bong fellow, Elveszett paradicsom, Ofoe ron, Petrarca, Amerika, Thacke­ray. jRomeó és Júlia, Andersen. — j összeolvasva : Caesar és Cleopatra. I íShnn/i II — Vissza, a régi szülőkhöz, Boldis Jánosékhoz Szája szóiét harapdálja, úgy küszködik a sírással — Pedig nem is akarnak visszavenni. A ne­velő szólt most közbe. — Ez a tör­vény, vissza kell menni a nevelő­szülőkhöz. Vajon Boldis Jánosék hogy fogad­ják majd Ferit, akit valamikor v.sz- szavittek a menhelyre, mert az asz- szonyt idegesítette. Van-e, lesz-e bennük szeretet, megértés a fiatal serdülő fiúval szemben? Megértik-e a vágyait, segítik-e a továbbtanu­lásban? Ez még homályos kérdés. Nem lehetne vajon áthidalni? Nem maradhatna Bo.dis Ferenc Lőrinci­ben traktoros tanulónak? Természe­tesen, ha szükséges, Boldis Jánosék beleegyezésével. A gyámhatóság biz­tosan segíthetne ezen. Vajon el- mondta-e valaki Boldis Ferenc ne­héz. életet jelentő problémáját a gyámhatóságnak? A nevelő csak egyet hajt. törvény. Boldis Ferenc makacsul a traktort emlegeti. Egész biztos, meg lehet találni az utat itt is a boldoguláshoz. A LEGFIATALABB, a legkisebb az otthonban Szabó Lajos. Kusza. bQrzas, szőke haja rég láthatott már ollót. Meleg pufajkája madzaggal van megkötve. Azt mondjh rá a ne­velő. rendetlen, hazudós, fegyelme­zetlen. Úgy látszik, haragban van­nak egymással, mert a fiú makacsul motyog valamit, valahányszor a ne­ve, ő fejére olvassa hibáit. Mi lehet itt a baj? Tizennégy éves a fiú. Ügy próbá­lok vele beszélni, mint saját fiam­mal Megfogom az állát magám fe'é fordítom a fejét, hogy szemébe néz­hessek. S egyszerre elkezd sírni. Ti­zennégy éves korának minden elha- gyatottsága, keserűsége, anyanélkü­lisége buggyant ki belőle egy meleg tenyér érintésére. Akadozva, szipog­va válaszolgat kérdéseimre. — A szüleim élnek, elváltak — Édesanyád? — Pillanatnyi csend. Nehezen válaszol. — Ö küldött el, mert tanul. A Pamuttextilben dolgozott de otthagy­ta és most gyors-gépírni tanul, nincs pénze, hogy engem tartson — men­tegeti, védi anyját. — De aztán ál­lásba jut, visszavesz ... Visszavesz AkikrSi bessíélui kell — ismétli, talán magának, hogy va­lóban el is higyje azt. amit mond. Egy anya, aki elküldi a fiát tizen­négy éves fiát, aki legjobban rászo­rul az anyai nevelésre, gondozásra,. szeretetre, aki otthagyja munkahe­, lyét, akinek terhére van a gyerek. — Szokott írni? — Karácsonykor írt, ezt a mele­gítőt küldte, — mutat kék nadrág­jára. — És azóta? — Nem írt. — Szeretnél hazamenni? — Só­hajt rá. — Nem jó itt? Tétovázik, hüm- mög, kinéz az ablakon, zavarja, hogy a nevelő ott ül mellette. — Jó, de jobb lenne anyunál, vagy a budapesti otthonban. — Hisz ez is otthon. — Nem olyan ez itt, meg olyan jó meleg s nes. A nevelő most rákezdi. — Azt mondd meg, miért szoktál az istálló­ban aludni? A kisfiú vérvörösre pi­rul. Suttog. — Olt jó meleg van, a szobánkban nincs rostély. — Hazudsz! — a szó csattog, mint az ostor. Megrothad alattad a szal­mazsák. A kisfiú hallgat. Aztán ki­derül, a gyerek beteg de nem szid­ni, gyógyítani kellene, sokkal-sok- kal nagyobb türelemmel, szeretettel, jóindulattal gyógyítani — nevelni. Erre volna hivatott a nevelő is a lőrinci otthonban. Aztán egymás­után kérdezgetem. Van rendes ru­hád? Most kaptam bakancsot, kabá­tot. El is nyűtte — szólt bele a ne­velő. — Talán focizol, fordítom tré­fásra a szót. — Nem, azt nem lehet. Ping-pong? — Az sincs. Hát mi van? A gyerek vállat von nem felel, — Barátod van? — Még nincs. — És a DISZ — kérdem, mit tudsz a DISZ-ről? Lenéz a földre. Hát lesz előadás is, meg majd tanulás is, de én este már elalszom. — Hát mi érdekelne? — A rádiós szakkör Pesten is olyan MTH-ban voltam, ahol azt tanultuk, a rádiózást. Még én is kérdeznék, még ő is beszélne, de a nevelő már tereli, eredj enni. Azután rákezd a panasz­kodásra ő, szidja a volt igazgatót, okolja a rendetlenségért, a fegyel­mezetlen gyerekekért, de egy pilla­natra sem okolja önmagát. SZERETNÉM MEGNÉZNI a fiúk lakását, — az otthont. A siló erjedő szaga áthatol a fa­lakon is. A lőrinci állami gazdaság egyik helyiségét alakították át ott-' honná. De még nagyon nyers rideg, még nem igazi otthon. Először a kultúrterembe lépünk, öt-hat fiú lézeng tétlenül, unatkozva. Kettő a kályha körül gunnyaszt, rajtuk a meleg pufajka, sapka a fejükön. Ketten egy papírtáblán malmoznak. Maguk csinálták Az egyik zsebre vágott kézzel fütyürészi a .kétszer­kettő néha ötöt”. A sarokban légi, elrongyolódott folyóiratot lapozgat egy kisebb fiú. Nem kultúrterem ez még. Hiányzik belőle a kultúra, a szekrényből a könyvek, a rádióból a zene, mert az eltörve ott hever a szekrény tetején. No és a szobák? Leírhatatlan a rendetlenség, — mint a nevelő szobájában. — Az. ágyak takarat'anok, vetetlenek, (ebédidő van pedig). A ká'yha elé kiszórva, halomban a salak, piszkos törülközők, rongyos zoknik kapcák a földön, a mosiótálban befagyott a piszkos víz. Hat szoba, hat egyforma kép. Vajon ki a felelős, hogy a fiúkat nem nevelik rendre, tisztaságra, hogy a hajuk a gallérjukig ér, hogy nem köszönnek, ha idegen lép bé, hogy tiszteletlenek, neveletlenek a nevelőjükkel szemben. — hogy ki­látástalannak érzik jövőjüket. A nevelő szerint a régi igazgató, aki például felheccelte a fiúkat, .hogy neki ne fogadjanak szót. — Sajnos, ez nem így van. Felelős a régi igazgató is, de vajon miért helyezték az. otthon élére, amikor az oktatási osztály szerint Egerben sem felelt meg mint nevelő. Az Oktatásügyi Minisztérium, a megyei oktatási, osztály küldjön olyan nevelőket az ifjú-nevelőott­honba, akik tehetségükkel, tekinté­lyükkel, melegen érzó szívükkel ent­bért faragnak majd ezekből a fia­talokból. Sokan patronálják a lőrinci fiú­kat. De úgy látszik, a sok bába kö­zött mégis elvész a gyerek. A hatvani DISZ néhány kilomé­ternyire van az otthontól. Fiatal, munkaszerető vezetőik vannak, ki­tüntetett munkások, pedagógusok, jól dolgozó parasztiiúk. Milyen szép lenne, ha a hatvani DISZ azt tűzné ki egyik feladatául, hogy ezeket a fiúkat is olyanokká nevelje, mint ők maguk. Fegyelmezettekké, mun­kaszeretőkké, hogy lássák meg a szé­pet, higyjenek az életben, amely még teljes színességében, erejében ..előttük áll. Egész biztos, hogy a hatvani DISZ bizottság nem hátrál meg ettől a feladattól’ és néhány hét múlva arról értesülünk, hogy a DISZ segítségével megindult az ok­tatás, a kultúrmunka az otthonban, hogy feladatokkal bízzák meg ezeket a fiúkat, akik most még nem tud­nak mit kezdeni szabad idejükkel. Szép feladata lesz ez a DISZ-nek és tudjuk jól, mint ahogy eddig is meg­oldották a nehéz feladatokat, most is megoldják majd A lőrinci MNDSZ eddig csak formailag adott segítsé­get ezeknek a fiúknak. Függönyt ugyan raktak az ablakra, de nem néztek utána: meieg-e a fiúk szo­bája, mit esznek, kikkel barátkoz­nak. Pedig az MNDSZ tagjai mind anyák. Vállalják el ezeket a fiúkat saját fiaiknak, törődjenek a nevelé­sükkel, a tisztaságukkal, törődjenek azzal, ha esetleg betegek, hogy rend­szeresen gyógykezeljék őket NEM KÉSŐ MÉG a segítség. Ezek a hajtások még zsengék, hajlíthatók, nevelhetők. — Ügy, ahogy Váradi Lászlót elindították a jó úton, ahogy munkára akarják nevelni Boldis Ferencet, úgy vigyázzanak, óvják, segítsék közös erővel a fiúkat. Most inég csak I7-en vannak de a nyári munka még több fiút vár Lőrinci­be. Legyen addigra már az egész megye gondja a lőrinci ifjú neveltek gondja. Törődjenek sok-sok türe­lemmel, szeretettel velük, hogy sze­mükben egy szikrája se maradjon a múlt szomorúságából TÖKÖS KÁROLYNÉ i- - Az élmezőny állása: 1. s’mon Fe- t, fene, Eger 38.5 pont, 8. Gyóni Gyula I Gyöngyös 38 p; 3- -J. Fábián István, 'lszlai Tibor, Eger 37 p; 5. Vincze 1- Ottó Eger 35 p; e-7. Farkas Péter >- [ Szidalom, Petrán Katalin és Vsíé­_ ria, Eger 33.5 p: 8—13» Elöl the Éva M olnár András. Juhász József Eger |35 p; 11—12. Sz kora Éva Hatván, ä. I Ifj. Bcdó Mihály Eger 31.5 p; 13. Nagyfejeő László Gyöngyös 31 p: 14—15: Hegedűs László, Karácsony •v (József Hatvan 33 p; IS. Illyés Ist- . ván Eger 31.5 p. ( Ebben a fordulóban pontot nd- r tunk azoknak, akik rámutatlak, ( hogy a Voltaire-idSzet a Candíde- i uak nem legutolsó mondata. a í szövegbeli eítérérek nem sz;imft- t katnn.3 htbauak. hiszen a ícönvv- ( nek több fordítása is van. Ug -Li­iez a helyzet a rímekben szereplő, < yasy nem szereplő névelőkkel. \ Harmadik fordulón : anyaga a < magyar irodalom Petőfitől' napja- ) mkig. .. 1. A „Kárpáti rapszódia“ szrr­) zője. < 2. 1319-ben játszódó, új türténc-l- \ mi drámánk. \ 3. Kossuih-diias költő, több el­} beszélő költemény, köztük a „Sán- ; tha család“ szerzője. ) 4. ..köhögi föl Láznak if.ú sere­} «e“ — Ady Endre melyik.költemé- \ nyének kezdősora ez? i 5. Arany János balladája. V 6. ólai író, a rejtvényben emií- ï tett dráma szerzője. 1 7- Melyik versében foglalta össze V Arany János a költészetről vallott 1 nézeteit? / 8. József Attila melyik verse , kezdődik így: „Mint ólmos ég alatt ;■ lecsapódva, telten — füst száil a ^ szomorú tál felett.“ < 9. Mikszáth Kálmán egri vonat- íj kozású regénye. t 13. Móricz Zsigmond melyik re < Kényének hőse Joá György? < 11- Móricz Zsigmond nagy tör- v ténelmi regény-trilógiája. í 13. Petőfi egyik legism ríebb i költeményének, költői hityailásá- ío!:. kezdősora. f 33. Mely k Jókai regényben sze- ( repel a „Csittvári krónika ‘. (fcyy- i úttal ’ az első íe özet ríme is.) í 14. „A mélyben néma. hallgató t virágok — üvölt a es-í::d íüiemöen, i i felkiáltok...“ Radnóti Milrlős i» 1 lyik verséből idéztünk? 15. Petőfi Sándor a ma’ Pcititl- ( bányáról Írott versének kéz ’..•sora. íj ig. Az „így Irtok ti“ szer tője. ( összeolvasva megkapjátok agy \ nagy magyar költő -, er r or : címét. \ Az összeolvasáshoz írjátok oda a ( vers kölöiének nevét *s. S Beküldési határidő: március 8. Értesítjük kedves vendé-, geinket, hogy a PARK GRILLBEN március 1-tffl l ïflïâszi mi amelyet a FAGONYI-TRIO szolgáltat. Hangulatos zene, ének, tánc. BARANGOLÁS AZ IRODALOMBAN Ünnepi előadás Egerben a Magvar-Szovjet Barát-ági Eóuap megnyitása alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottsága, a Megyei , Tanács, a Magyar—Szovjet Társaság és a Hazafias Nép­front rneevei elnökséee már­cius 3-án, szombaton este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban ünnepi estet ren­dez a Magyar—Szovjet Barát­sági Hónap megnyitása alkal­mából.

Next

/
Thumbnails
Contents