Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-24 / 24. szám

1966. március 24. szombat NÉPÚJSÁG Valósággá válnak a felajánlások A közelgő április 4-i ünnep­ségek előtt megyénk több ipa­ri üzemében lelkes munka­versennyel, vállalásaik teljesí­tésével készülnek a dolgozók a nagy napra. .Erről a munká­ról ad számot több jelentés is, melyek egybehangzóan igazol­ják, hogy munkásosztályunk legjobbjai teljesítik adott sza­vukat, s munkapadjaik mel­lett a termelésben való helyt­állással igyekeznek- csökken­teni a dunai árvíz által oko­zott pusztító csapásokat. Egeresein bányászai annak idején 265 tonna szén túlteljesítését vál­lalták. A termelés március 21-i állása szerint már 391 tonnával teljesítették túl elő­irányzatukat. A front-brigádok és az előváj ási csapatok mind­annyian részt vesznek a há­romhetes mozgalomban és ez­zel is elősegítették, hogy to­vábbi 100 tonnával teljesítsék túl előirányzatukat. Az egri Lakatosárugyárban öt ifjúsági brigád verseng az első helyezésért. A legutóbbi értékelés szerint a Béke bri­gád jár az élen. Tagjai az enyvkeverő gép készítésénél 212 százalékos átlageredményt értek el. Bolya Sándor DISZ brigádja egy Alexer 20-as szel­lőzőberendezés elkészítésénél minőségileg is kifogástalan munkát végzett. Harmadik he­lyezést Kármán Attila brigád­ja érdemelte meg a nedves levegő leválasztó berendezés elkészítésével. Átlageredmé­nyük 189 százalék volt. Az üzem ifjúsági brigádjai és ösz- szes dolgozói a jövő héten fel- szabadulási hét keretében újabb termelési sikerekkel te­tézik meg felajánlásaikat. Építőmunkásaink is méltó­képpen veszik ki részüket a nagy harcból. A kedvezőtlen időjárás és a nehéz munkakö­rülmények között is szép tel­jesítményt mutattak fel a gyöngyösi lakásépí tkezésnél dolgozó kubikus brigádok. A C 1-es épület pincéjének föld- kiemelésén dolgozott Juhász Lajos és Csató András 5—5 tagú brigádja. Vállalásaik sze­rint a 350 köbméteres föld- mennyiség kiemelését 18 nap alatt kellett volna elvégez­niük. Ennek ellenére a brigád tagjai a hidegben 14 nap alatt végezték el a fagyos földréteg fellazítását és elszállítását. Napi teljesítményük megha­ladta a 140 százalékot és mun­kájuk elvégzése után az épí­tők azonnal megkezdhették a szigeteléseket, s a födémré­szek beépítését. A Juhász és Csató brigád tagjait jó mun­kájukért összesen 1000 forint jutalomban részesítette a vál­lalatvezetőség. ' Kisipari termelőszövetkezeteink jó munkáját tükr.zi a füzes­abonyi Cipész KTSZ dolgozói­nak levele. Soraikban arról adnak számot, hogy milyen tettekkel készülnek április 4-re. Tóth Sándor például 50 pár cipőhöz kiadott talpanyag- DÓl 1 kiló hulladékot ad visz- sza. ezt újból fel lehet hasz­nálni. Salamon Adorján a ré­szére kiadott drótszög 75 szá­zalékát használja fel újra. Papcsik János szabász a nyári idényre ízléses kivitelű, új ci- pőmodeleket tervez és ebből öt típust már április 4-re el­készít. A konfekciós brigád 98 százalékos minőségi munká­val, a javító brigád pedig az I összes hulladékanyag felhasz­nálásával igyekszik valóra váltani fogadalmát. Néhány nappal ezelőtt szép eredmény született az egri Bútorgyárban is. A dolgozók felajánlásuk­hoz híven 10 magyar, kihúzós ebédlőasztalt készítettek el terven felül, természetesen megtakarított anyagból. Eszép teljesítmény a bútorgyári dol­gozók együttes, jó munkájá­nak, takarékos anyagfelhasz­nálásának köszönhető. A Mátrai Ásványbánya felnémeti üzemegységének dol­gozói februári adósságuk tör­lesztéséért harcolnak ezekben a napokban. Jelentésük sze­rint március 20-ig 1500 tonna fehér mészkövet adtak terven felül, ennyivel csökkentették adósságukat. Eged Károly mű­szakja 826, Nagy Kálmán műszakja 450, Kovács József műszakja pedig 288 tonna mészkő túltermelésével segí­tette : ezt a munkát. Április 4-re a tervek szerint össze­sen 2100 tonna mészkövet .ter­melnek terven felül s ezzel az adósság jelentős részét csök­kentik. Parádsasvári Üveggyár dolgozói március 22-én dél­előtt jelentették, hogy befe­jezték első negyedéves tervü­ké*-. Arra is ígéretet tettek, hogy a hónap végéig 250 ezer forint értékű üvegárut ter­melnek terven felül. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok Keleti Atomkutató Intézetet alakítanak — Moszkvában megnyílt az előkészítő értekezlet — Március 20-án Moszkvában nemzetközi értekezlet nyílt meg, amelyen előkészítik a ,Keleti Atomkutató Intézet" megalakítását. Az értekezlet munkájában az Albán Nép- köztársaság 3 tagú, a Bolgár Népköztársaság 4 tagú, a Ma­gyar Népköztársaság 4 tagú, az NDK 5 tagú, a Kínai Nép- köztársaság 4 tagú, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság 4 tagú, a Mongol Nép- köztársaság 3 tagú, a Lengyel Népköztársaság 3 tagú, a Ro­mán Népköztársaság 5 tagú és a Csehszlovák Köztársaság 5 tagú küldöttséggel vesz részt. A Szovjetuniót A. V. Top- csijev akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája elnökségének tudományos fő­titkára, Sz. K. Carapkin, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, D. I. Blohincev professzor, az Uk­1200 hálószobabútor, csövázas sportkocsik, kályhacsempe — Milyen új közszükségleti cikkeket gyárt az idén megyénk helyiipara? A nehézipar, a gépipar és az alapanyag termelés újabb fel­lendülésének időszakában nép­gazdaságunk tervszerű irányí­tása nem feledkezett meg a he­lyiiparról sem, s gondoskodott arról, hogy ez az iparág is a maga jellegének és lehetőségei­nek megfelelően közszükségleti és fogyasztási cikkek tömegé­vé! segítse a lakosság napi igé­nyeinek kielégítését. Megyénkben is több helyiipa­ri vállalat körülbelül 1000 dol­gozóval fáradozik hasonló célok szolgálatában. Munkájuk meg­becsüléséről tanúskodnak ebben az évben is a jelentős állami beruházások, üzembővítések, korszerűsítések. De az állam segítségén kívül az üzemi dol­gozók es műszaki vezetők leg­jobbjai is ötletességükkel, le­leményességükkel, értékes újí­tásaikkal segítik elő, hogy mennyiségben és választékban egyaránt bő árukészletet adhas­sanak megyénk vásárló, közön­ségének. Mit várhatunk hát ebben az évben helyi iparunktól, milyen új áruféleségeket gyártatnak a közel jövőben? A gyöngyö­si Vas- és Fémipari Vál­lalat tervezői szép kivitelű, nikkelezett fa­szén-vasaló prototípusát készítették e, a közel múlt­ban. Kisebb-nagyobb módosí­tások után a kereskedelmi szervek rendelésére még e hó végén hozzákezdenek 3000 va­saló gyártásához. A második negyedév kezdetén 5000 kis­méretű kézi virágpermetező sorozatgyártását kezdik el. A gyöngyöskömyéki szőlőterme­lők kérésére pedig a szüret idejére 100 szőlőprés elkészíté­sét vállalták — Egerben a Faipari Vál­lalat tavaly még csak 250 festett háló­szobabútort gyártott. Az idén már 1200 hálószobabútor, többszáz kony­hai asztal és ülőke kerül ki a szorgalmas asztalosok kezei közül. Munkájukat segíti Dom- boróczki József műszaki veze­tő újítása, aki négyfejes fúró­gépet szerkesztett. Az új gép. — mely egyszerre négy lyukat fúr — segítségével végezték el 300 hálószobabútor csapolását, jelentős időmegtakarítással. A Gyér mekkocsiké­® dolgozói ' Csákfalvi Já­nos műszaki vezető irányi­éi tásával a megrendelé­seknek és az igényeknek megfelelően több új kocsitípust készítenek el. Jelenleg 1000 ízléses kivitelű, modern, csővázas sportkocsik sorozatgyártását kezdték meg s ezeket Lengyelországba ex­portálják. Ebben az évben még öt újabb kocsi típus kerül ki- bocsájtásra. Említésre méltó még az, hogy január hónap­ban 4000 lábrácsot is elkészí­tettek. Az egri Finommechanika és Vasipari Vállalat méltán lehet büszke arra, hogy a múlt hó­nap végén új krómozó üzemet nyitott meg. Felsőmagyaror- szág egyetlen krómozó üzeme ez, ahol kemény felületű kró­mozással tudnak bevonni mo­toralkatrészeket, prvosi, mű­szereket, fémárukat, háztar­tási eszközöket. Szintén Egerben van Kerámiaipari Vállalat, mely az 1956. év folyamán különböző / méretekben 300 ezer vi- rágcserepet készít el. Ebből az első ne­gyedév folyamán 80 ezer ke- '■ül. eladásra. A vállalati ter­vek szerint még az idén 24 ezer kályhacsempelapot éget­nek ki cserépkályhák készíté­séhez. Nemsokára megkezdik a korong- és fazekasáruk, dísz­tárgyak gyártását. Kevés be­ruházással valósítják meg ezeket, s díszes hamutálcákat, virágtartókat tudnak majd előállítani. Több helyiipari vállalat igen sok építőanyagot termel a kislakás építkezésekhez. A káli cementüzem 1400 tonna súlyú beton kútgyűrűt, mint­egy 300 kislakáshoz elegendő 600 négyzetméternyi cement­lapot állít elő, jelenleg pedig mozaiklapok gyártására foly­nak kísérletek. Megyénkben három tégla­gyár: a kerecsendi, a hatvani és a selypi tartozik a helyi­ipar irányítása alá Ezek együttesen kétmillió téglával gyártanak többet, mint tavaly. Hogyan válik ez lehetővé? A kapacitás növekedését segíti, hogy most fejezték be a Sely­pi Téglagyár teljes villamosí­tását 150 ezer forint beruhá­zással. A kerecsendi téglagyár teljes villamosítására pedig az utolsó negyedévben kerül sor így jövőre már cserepet, sőt üreges téglát is képes gyár­tani az. üzem. A felsoroltakon kívül még igen sok ötlet, terv és megol­dásra váró feladat van helyi­ipari üzemeinknél. A Faipari Vállalatnál fényezett szobabú­torok mintapéldányait készí­tik.. A Gyermekkocsikészítő Vállalat ter­vezői pedig olcsó, házi használatú hűtőszekré­nyek gyártá­sával kísér­leteznek. Fi­gyelemreméltó tervezések van nak a hatvani járás terüle­tén. Itt a Mátravidéki Erőmű­ből kikerült salakból akarnak előregyártott épületblokkokat, falrészeket préselni. Az Erő­mű salakja alkalmas ilyen célokra, s a szakemberek mosl dolgozzák ki az előregyártás technológiáját. ítélet a Ligeti-féle ügyben Mint lapunk legutóbbi szá­mában megírtuk, az Egri Kis­kereskedelmi Vállalat 53. szá­mú boltjában sikkasztások, át drágítások következtében tete­mes kár érte az államot, a vá­sárlókat. A bíróság letárgyal ta a sikkasztok, árdrágítók ügyét és csütörtökön reggel 8 órakor ítéletet hirdetett. Ligeti József vádlottal három évi, 6 hónapi börtönbüntetésre egyes jogai gyakorlásának hat évre történő eltiltására, s fel­lelhető vagyona 50 százaléká­nak elkobzására ítélte a uro- ság. Gyulai István vádlottat négy évi'börtönbüntetéssel, egyes jo­gaitól való hat évi eltiltással js fellelhető vagyona 50 sztza- ékának elkobzásával sújtotta a jíróság. A harmadrendű Farkas Lajos vádlottat egy évi és hal nőnapi börtönbüntetésre ítélte a járásbíróság. Ezen túlmenően a bíróság kötelezte a vádlottakat a több n.-nit 53 ezer forintos «tár meg' térítésére. Az ítélet nem jogerős. Elkészült az új kollektív szerződés a Bélapátfalvi Cementgyárban A Bélapátfalvi Cement­gyárban a múlt évi kollektív szerződés, egy pontja kivételé­vel, — jelentkezés hiányában a tervbe vett szakmai oktatást nem tudták megvalósítani, — a dolgozók és a vállalat veze­tősége is végrehajtotta. Elké­szült már az új kollektív szer­ződés is, amely április 1-én lép életbe. A kollektív szer­ződés tervezetének ismerteté­sén a gyár dolgozói alaposan megvitatták, s több mint 40 hasznos javaslattal egészítet­ték ki. % A kollektív szerződés sze­I rint egész év alatt (1956 ápri­lis 1-től 1957 március 31-ig) csak munkavédelmi beruházá­sokra több mint másfélmillió forintot fordítanak. A kultu­rális és szociális beruházások­ra pedig a tavalyi 240 ezer fo­rinttal szemben, az új kollek­tív szerződés ideje alatt 600 ezer forintot fordít a vállalat vezetősége. A dolgozók pedig vállaltak a kollektív szerződésben, hogy az év hátralevő időszakában terven felül 1550 tonna mész­követ, 800 tonna cementet és 500 tonna klinkert termelnek. rán Tudományos Akadémia levelező tagja, M. G. Mes- cserjakov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának le­velező tagja képviseli. A Magyar Népköztársaság küldöttségének tagjai: Hidas István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Sebestyén Já­nos vegyipari és energiaügyi miniszterhelyettes. Kovács Ist­ván, a Központi Fizikai Kuta­tó Intézet igazgatója, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Pál Lénárd kandidátus, a Központi Fizi­kai Kutató Intézet osztályve­zetője. Az értekezlet első napján a részvevők meghallgatták D. I. Blohincev professzor, Sz. K. Carapkin, A. V. Topcsijev akadémikus beszámolóit a „Keleti Atomkutató Intézet” megalakításával kapcsolatos kérdésekről. Edward Ochabot választották a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárává A Lengyel Egyesült Munkáspárt Körponti Bizottságának ülése A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága 1956. március 20-án tartotta VI. plénumát. A központi bizottság plená­ris ülését Aleksander Za- wadski elvtárs nyitotta meg. Beszédét Boleslaw Bierut elv­társ emlékének szentelte, s szólott arról a fájdalmas vesz­teségről. amely a pártot és az egész nemzetet halálával érte. A plénum egyperces néma fel­állással adózott Boleslaw Bie­rut elvtárs emlékének. Boleslaw Bierut elvtárs be­tegségének lefolyásáról Jozef Cyrankiewicz elvtárs adott tá­jékoztatást: Az SZKP XX. kongresszu­sán résztvevő Bierut elvtárs­nál kisebb lázas állapot kez­dett jelentkezni. Bierut elvtárs a lengyel küldöttség hazatérése után in­fluenzás megbetegedése miatt Moszkvában maradt. Február 29-én hőmérséklete 39.8 fokra emelkedett, a jobboldali tüdőn gyulladás lépett fel, tehát de­cemberi betegsége megismét­lődött, de a beteg március 6-án kezdett talpraállni. Március 11-én, vasárnap déli 12 óra előtt bekövetkezett a kritikus pillanat: hirtelen ösz- szeesett és elvesztette eszmé­letét. A katasztrófa este 11.35 óra­kor következett be. Hirtelen nehéz lélegzés, az eszmélet el­vesztése, a szíwenés kihagyá­sa és három perccel később a lélegzet kihagyása következett be. Az azonnali orvosi keze­lés, amelyet Feinigin profesz- szor Markov professzorral együtt nyújtott, eredményte­len 'volt. A tüdőerek fokozódó trombózisa, mint ahogy ezt a halottvizsgálatot végző orvo­sok által kiadott jelentés kö­zölte, volt az a döntő tényező, amely a halált okozta — fejez­te be jelentését J. Cyrankie­wicz elvtárs. A napirend következő pont­jára áttérve, a Központi Bi­zottság plénuma szervezeti ügyeket vitatott meg. A közr ponti bizottság politikai bi­zottságának javaslatára Ed­ward Ochab elvtársat válasz­tották egyhangúlag a köz­ponti bizottság első titkárává. A központi bizottság p énu- ma egyhangúlag felvette a központi bizottság titkárságá­nak tagjai közé Jerzy Alb­recht elvtársat, a varsói városi népi tanács elnökét és Edward Gicrek elvtársat, aki mosta­náig a központi bizottság ne­hézipari osztályának volt a vezetője. Tolijegyzetek JCoFata maiz jtyj ostohán bánik velünk az idén a tavasz. Nehezen bújik elő a nap, a felhők iri­gyen takarják el előlünk. Március van, de még mindig fázósan húzzuk magunkon össze a ka­bátgallért. Szívühk teljes mélységéből vágyó­dunk már a tavasz után, hidegtől elgyötört or­runk ibolya-illat után kutat, de hiába. Azért a napokban mégis felcsillant vala­hol a tavasz ígérete. Piros sapka volt a kislány fején, lehetett olyan 16 esztendős. A hideg szél jsszeborzolta fürtjeit, orrát, arcát egyszínűvé festette sapkájával. Mellette fiatal fiú bakta­tott, ballonkabátjába süllyesztve kezét. Mentek jgymás mellett konokul, hallgatagon, — össze­vesztek. Talán a kislány volt kacérabb az előző esti bálon, vagy a fiú kért fel először mást, ki tudja? Tartották a haragot, a fiú csak maga elé nézett és szörnyű hamisan kezdett fütyörészni, mint akit az egész nem is érdekel. A kislány is hetykén akart lépegetni, bár inkább sírni lett volna kedve. Talán ilyen haraggal váltak volna el, ha közbe nem szól a tavasz — a sze­relmesek régi pártfogója. A fiú hamis füttyé­re, vagy a lány piros sapkáját nézve hirtelen nőtt virágnak, — nem tudni —, de megszólalt egy cinke. Előbb félénken pityegte, nyitni kék, nyitni kék. A két fiatal megállt, figyelte. A fiú vissza is fütyörészett a madárnak és erre a madár egyre 'szemtelenebbül, visszavonhatat­lan vágyként a hideg ellen, a kései tavasz el­len felelt, nyitni kék, nyitni kék. A kislány elkacagta magát, a járókelők egy pillanatra megálltak és nevetése nyomán meleg lett a fiú szívében is, olyan igazi, simogató, tavaszi meleg. Aztán megfogták egymás kezét és úgy lépegettek tovább. És a madár utánuk kiáltot­ta, — nyitni kék, nyitni kék Ügy bizony, tavasz, itt az ideje, a szered- mesek és a madarak is kérik, nyitni kék! (t k.-né.) MAGÁNÜGY if5. gyeden nap vágj- húsz levél, s ugyan­annyi telefonjelentés a megyéből: segítjük az árvízkárosultakat, — közük a szerkesztőséggel. S minden telefon, minden levél búzát és ruhát, kenyeret... aggódó, segítő szeretetet jelent. — Mintahogy a szeretet hangja volt annak az is­meretlen férfinek a hangja is, aki az után ér­deklődött, hogyan fogadhatná magához egy ár­vízsújtotta család gyermekét. Megmozdult az ország és a szeretettől, együttérzéstől gyorsabban dobognak a szívek, serényebbek az izmok, keményebb az akarat. A dunamentiek sorsa egy a tiszamentiekével, — mint ahogy a Tisza is egyesül a Dunával, •összefogott a-nép, hogy győzzön, hogy úrrá le­gyen a pusztításon. Hogy a gyümölcsfák, ame­lyek most fuldokolva dideregnek a jeges ár­ban, újból fehér ruhát öltsenek hogy a földek, amelyeken most lomha köveket kerget a víz, újra acélos búzát teremjenek, hogy a házak, amelyek eltűntek a pusztulásban, újra ottho­nok, bölcsőt ringató, tervező, meleg otthonok legyenek. Kevés a kéz az aratáshoz, mentek a kato­nák, a gyári munkások, a tisztviselők, diákok, életet, búzát menteni. Kevés a kéz, az erő, a jeges ár aratása ellen az újjáépítéshez: men­tek és mennek a katonák, à gyári munkások, a tisztviselők, a diákok, a parasztok, — életet holnapot építeni. S ez nem is közügy: ez min­den ember magánügye. Legszentebb, legszemé­lyesebb ügye: a haza ügye (gy..6)

Next

/
Thumbnails
Contents