Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

1996. március 17. szombat iifii—H' in—iinrnimniii—i»isiiÉ»<"iiiiM—ipiin,iun v m m inmiiiirr- r— tmj't.r*■■^mamBuxr.mJiwtmmntPßitmamamsa^m fi mezőszemerei Hines Akadály Termelőszövetkezetben megkezdték a tavaszi munkát Melnyikov elvtárs Petőfi altárón és a Gyöngyösoroszi Ércbányában a A mezőszemerei Nincs Aka­dály Termelőszövetkezetben az őszi munkák befejezése után azonnal hozzáfogtak a tavaszi munkára való felkészüléshez. Február elsejére kijavították a hibás gazdasági felszerelé­seket és újakat is vásároltak hozzá. Elvégezték időben a mélyszántást is, kivéve az új belépők területét. A burgonya és a cukorrépa alá kiszórták a műtrágyát, a szuperfoszfátot. A kálisot feb­ruár 20-ig munkálták be a I talajba. Elvégezték 60 holdon a bú­za fejtrágyázását, pétisóval. Ehhez a munkához felhasz­nálták a hó olvadása utáni enyhe napokat, öt hold búzán apró istállótrágyával fel ül trá­gyázást végeztek. Kihasznál­ták a hideg napokat arra is. hogy 30 hold földre kihordják az istállótrágyát. A múlt évi hibákból okul­va, az idén megszervezték a brigádokat és ezen belül a munkacsapatokat is. A brigá­dok területét felosztották munkacsapatokra, a munka­csapaton belül pedig egyének­re' osztják a kapások terüle­tét. A tagok személyesen fe­lelősek a területen végzett munkáért, minden dolgozó tudja, hogy ezért mennyi munkaegységet írnak neki jó­vá. Amit nem tudnak egyé­nekre felosztani, azért a mun­kacsapat közösen felelős. Az elmúlt gazdasági évben igen jól bevált a szövetkezet­ben a kukorica négyzetes mű­velése. Holdanként 39.6 má­zsa termett. Az idén is négy­zetesen vetnek, a vetéshez igénybe veszik a gépállomás négyzetbe vető gépét. Az elmúlt évhez viszonyít­va, megkétszereződött a tagok létszáma, de a földterület csak hatvan holddal nőtt. így egy tagra mindössze négy és fél hold föld jut. Hogy a mul^ évi magas részesedést az idén is biztosítani tudják, növelték a munkaigényesebb, jól jöve­delmező növények termelési területét. így cukorrépából a tavalyi 22 hold helyett 34 holdra, dohányból két hold helyett öt holdra szerződtek s létesítettek öt hold öntözé­ses kertészetet is. A takar­mánybázis megteremtésére a meglévő 20 hold vöröshere, s 20 hold lucerna mellé, felül­vetésként, 70 hold vörösherét vetnek. A vetőmagot már biz­tosították, s hat holdat be is vetettek. Az állatállomány fejleszté­sére 50 férőhelyes tehénistál­lót építenek, az idén 15 fejős­tehenet akarnak beállítani, ennek nagyrésze meg is van már. A hiányzó három dara­bot március hónapban vásá­rolják meg. A tsz vezetőségé­nek az a terve, hogy a tehe­nészetből havonta öt forint munkaegységelőleget biztosí­tanak. A jó terméseredmények el­érésére meg vannak a lehe­tőségek, nem lesz probléma a kukorica négyszeri, a cukor­répa ötszöri kapálása, mert 78 tagja van a szövetkezetnek. A fejlődő állattenyésztés mel­lett nem lesz probléma a 370 hold terület háromévenkénti trágyázása. A múlt évben igen szép jövedelem jutott a tagoknak, egy munkaegység­re, 59 forint. Ebben az évben is a tagokon múlik, hogy gaz­daságuk milyen jövedelmező lesz. Az első lépésekről el­mondhatjuk: jól sikerültek. Dobó Géza, agronómus Felkészült a tavaszi munkára a sarudi gépállomás A sarudi gépállomás mun­káját mindig határidőre végzi el. így volt ez most a gépja­vításnál is. A gépjavítást csak decemberben tudták a dolgo­zók megkezdeni, mert addig talajmunkát végeztek. Mégis határidő előtt 15 nappal be­fejezték. A siker titka az, hogy a gépállomáson dolgo­zók négy-öt éve traktoristák már, s mint Vizes János, Gu­ba István, Bukta Lajos, Beré- nyi Mátyás a szereléshez is jól értenek. Segítette a gépállomás mun­káját a párt alapszervezet, a párttagok mind példamuta­tóan dolgoztak, a pártvezető­ség tagjai: Bakondi József, Méhi András, Szalai Mihály elvtársak méltán kiérdemel­ték a dolgozók megbecsülését. A jó szervező munkának Maklártálya Maklártálya még januárban begyűjtési versenyre hívta a megye községeit. A község dolgozói a jelek szerint telje­sítik vállalásukat. A felvilá­gosító munkában segítséget adtak a tömegszervezetek is. Az eredmény máris megmu­tatkozik, február végéig több mint 70 százalékra teljesítet­ték a tojásbeadási tervet, a baromfibeadási terv teljesíté­se pedig meghaladta a 180 százalékot. A szabadfelvásár­lási tervet tojásból 73, barom­fiból 200 százalékra teljesítet­ték. Egercsehi községben sok se­gítséget adnak a begyűjtési nemcsak a gépjavításnál mu­tatkozott meg az eredménye, hanem abban is, hogy a trak­toristák közül 25-en léptek termelőszövetkezetbe. Meg­kötötték már a szerződéseket a termelőszövetkezetekkel, összesen 2571 normálholdnyi munka elvégzését vállaltál?. Ezenkívül segít a gépállomás az egyénileg dolgozó parasz­toknak és az erdőgazdaságnak is. A traktorosok már átvették a gépeket, a felszereléseket jegyzőkönyvileg is. Saját gé­peik rendbehozása mellett se­gítséget adtak az egerfarmosi. a mezőszemerei és az újíő- rincfalvi termelőszövetkezetek munkagépeinek megjavítá­sához is. Molnár Miklós agro-propagandista állja szavát tervteljesítéshez a földműves­szövetkezeti tagok, többen kö­zülük, mint Sütő c. József, Józsa sz. János, Sütő v. Mik­lós már egész évi tojás-- és ba- romfibeadásukat teljesítet­ték. Sok a tennivaló Bekölce községben, ahol a negyedévi tojásbeadási tervet még csak 18, a baromfibeadásit 40 száza­lékban teljesítették. Helyes lenne, ha a bekölceiek meg­szívlelnék a maklártályai pél­dát, s hasonló módszerrel igyekeznének segíteni a be­gyűjtési tervek teljesítését. Esküdt Gyula, Eger Kedves vendége volt Petőfi altárónak március 12-én. Ny. V. Melnyikov professzor, a Műszaki Tudományok dokto­ra, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Szovjetunió Akadémiája Bányászati Intézetének igaz­gatóhelyettese, a hazánkban tartózkodó szovjet delegáció tagja ellátogatott a bányászok­hoz, hogy megnézze munká­jukat és több tízéves tapasz­talataiból hasznos tanácsokat adjon. Melnyikov elvtársat a tröszt vezetői és kiváló bá­nyászai fogadták. Elsőként Petőfi altáró jelenlegi mun­kájával ismerkedett meg Majd Jámbor Miklós bánya­Fiatalok a technika fejlesztéséért A Hatvani Cukorgyár fia­taljai ifjúsági napon tárgyal­ták meg a műszaki fejlesztés feladatait. Az ifjúsági napon mintegy 80-an — fiatal mű­szakiak, szakmunkások és idősebb dolgozók is — vettek részt. A műszaki fejlesztés feladatait az üzemre- vonat­koztatva, Malatinszki György fiatal gépészmérnök ismertet­te. Elmondta, hogy a fiatalok között is vannak újítók. Kiss László DISZ titkár például többszörös újító, egyik újítá­sát, — amely nagyszerűen be­vált — a többi Cukorgyárba is elküldték. Bora János elv­társ pedig a BW kazánháznál adott be értékes újítást. Bár egyre több fiatal foglal­Megíartjuk az Erdőgazdaságunk az első ne­gyedévi erdőgazdasági tervek teljesítése alapján elnyerte az élüzem címet. Ez a kitüntetés még fokozottabb munkára kö­telezi dolgozóinkat. Az új eredmények elérése érdekében megvizsgáltuk, mit kell ten­nünk, hogy megtartsuk az él­üzem címet. Megállapítottuk, hogy a gépesítésnél, az erdőn kívüli fásításoknál, a csemete­nevelésnél és a fogat-gazda­ságnál van javítani valónk. A hibák kijavítására műszaki in­tézkedési terveket dolgoztunk ki Dolgozóink maguk is meg­értették az élüzem cím meg­tartásának jelentőségét. Fater­melőink a hatvan-hetven cen­timéteres hó ellenére is, dacol­va az időjárással, folytatták a munkát. Petőfi Imre és Bóta M. István fatermelő munka­csapata mutatott példát. A fa­anyag közelítése, a bányafa és fagyártmányok tervének telje­sítése alapvetően fontos az él­üzem cím megtartásához,. E munkában a cserépfalusi és a kozik tevékenyen újítással, ésszerűsítéssel, a fiatalok többsége még nem képezi ma­gát eléggé, így nem is tud behatóan foglalkozni az újí­tásokkal. A tanácskozáson megfogad­ták a fiatalok, hogy az újítá­sok mellett, munkahelyükön minden gépet maximálisan kihasználnak. Védnökséget vállaltak az egész gyár terü­letén az áramtakarékosság, a gépek jobb kihasználása ér­dekében. Ezen az ifjúsági na­pon a Cukorgyár fiataljai újítási versenyre hívták a szolnoki cukorgyár fiataljait Sebestyén János a DISZ bizottság titkára, Hatvan élüzem címet tiszafüredi erdészet ért el jó eredményeket, a vasárnapi szállítási műszak szervezésé­vel. A cserépfalui vasárnapi szállításoknál az önköltséget tonna kilométerenként 1.64 fil­lérre csökkentették. Célunk az, hogy a műszak/ vezetés megjavítása mellett felkaroljuk a munkások he­lyes kezdeményezéseit. Ez a feltétele annak, hogy a nehéz viszonyok között szerzett él­üzem címet megtartsuk. Biró Lajos a Nyugatbükki Erdőgazdaság főmérnöke — A FELNÉMETI I. sz. la­kótelep MNDSZ szervezete március 8-án kedves ünnep­ség keretében emlékezett meg a Nemzetközi Nőnapról. Min­den érkező nőt az úttörők kis virágcsokorral fogadtak. A nagycsaládos édesanyákat kü­lön ünnepelték. (Ludányi Lászlóné.) főmérnök elmesélte a bánya fejlődését, kezdve a pernye­pusztai élettől a bányászlaká­sok építését, a szállítást, a bánya gépesítését, a frontfej­tés módjait. Azután közösen megtekintették a bányát, Mel­nyikov professzor a helyszí­nen beszélgetett a bányászok­kal, megnézte a bányaműve­lést, vizsgálta a bánya geoló­giai viszonyait. Különösen megnyerte tetszését a helyi vi­szonyoknak megfelelő fagyű­rűs biztosítás és a korszerű szállítóberendezés. Ebéd után a külszínen néz­te meg a legújabb gépeket és a részlegek vezetőivel a kül­színi munkák gépesítésének módjairól beszélgettek. Melnyikov professzor más­nap hazánk egyik legfiatalabb üzemébe, a Gyöngyösoroszi Ércbányába és Ércelőkészítő­be látogatott el. A bánya ve­zetői elmondták a fiatal üzem „élettörténetét”, s mielőtt a gépeket, az ércelőkészítőt megnézték volna, beszéltek arról, hogy valamennyi gépü­ket már a magyar ipar készí­tette, első gépek, nehézsé­geik nagyrésze ebből adódik. Az új gépek tervezésénél fi­gyelembe veszik azokat a hi­bákat, amelyek az első gé­pek -léi munka közben adód­tak. A szovjet vendég itt is vé­gigkísérte a gyártást, kezdve a kőtörőtői egész a kész szín­porig. A magyar gyártmányú gépek megnyerték tetszését, de úgy találta, hogy az érc­nyerés százaléka rendkívül alacsony, s felhívta az üzem vezetőinek figyelmét a gépek további tökéletesítésére. Melnyikov professzor meg­nézte az ércbányát is és külö­nösen az iránt érdeklődött, hogy a szovjet vízöblítéses fúrógépek, a fejtőkalapácsok hogyan válnak be. Az üzem dolgozóinak szavai szerint a jó eredmények eléréséhez ezek a gépek nagy segítséget adnak. Végezetül Melnyikov elvtárs javasolta, hogy a Gyöngyös­oroszi Ércbányában is ve­zessék be a miiszekundumos robbantást. A szovjet ércbá­nyászat ezt már régen alkal­mazza és a lerobbantás ap­róbb, nem kell külön apríta­ni. Az ércbánya dolgozói meg­fogadták tanácsát és megígér­ték, hogy hamarosan haszno­sítani fogják. II. 1952- BEN pártunk a DISZ közvetlen vezetésére bízta az úttörők nevelését. Ez a tény továbbnövelte az úttörő moz­galom tekintélyét és erejét, hisz ezáltal még közvetlenebbé vált a párt vezetése. 1953- ban érte az a nagy ki­tüntetés az úttörőket, hogy a magyar úttörő szervezet vörös nyakkendős úttörő szervezet lett. A lenini pionír szervezet példáján minden magyar úttö­rőnek joga és becsületbelli kö­telessége a vörös nyakkendő viselése. Történelmi jelentőségű ese­ményként áll az úttörő szerve­zet életében a DISZ Központi Vezetőség 1954-ben tartott XII. ülése. A KV. feltárta az úttörő­munka hatalmas eredményeit és a mukában meglépő hiá­nyosságokat, gátló tényezőket, meghatározta további fejlődésé­nek széles alapjait. Feltárta a határozat azokat a téves néze­teket is, melynek értelmében csak a legjobb tanulókat vet­ték fel az úttörő csapatba. Ki­mondotta, hogy „az úttörő szer­vezet a gyerekek önkéntes, po­litikai jellegű tömegszerveze­te, melynek tagja lehet minden ált. iskolai tanuló, 9—14 eves korban.1’ A határozat biztosítja, hogy minden ált. iskolai tanu­ló, aki kéri feltételét, úttörő lehessen hogy ezáltal a tanulók többségének, akár 100 százalé­kának nevelése a csapaton be­lül lehetővé váljon. A határo­zat értelmében értük el me­gyénk területén, hogy az ált. iskolai tanulók döntő többségé ma már úttörő. Az úttörő munka ezáltal az iskolai élet szerves részévé vált. Ezt a munkát hatékonyan fokozta az Oktatási Minisztérium 1955,56. évi tanévnyitó rendelete, mely kimondja, hogy az úttörő mun­ka fejlesztése minden nevelő elsőrendű kötelessége. Lelkes csapatvezetőink mellett ma már A magyar áttöpőszervezet jubileumi évfordulója elé írta: KOVÁCS ANDRÁS, DISZ megyei VB. iskolai titkár felsorakozik minden becsületes | pedagógus, az úttörő munka fejlesztésében. Az elmúlt évek során jelentős úttörő intézmények jöttek létre megyénk területén, > melyek si­keresen biztosítják úttörőink politikai és kulturális nevelését. 1952-ben létesült Egerben az úttörőház, 1953-ban pedig Fü­zesabonyban az Úttörő Termé­szetkutató állomás. A két úttö­rő intézményben több mint 1500 gyermek nevelését és szórako­zását biztosítjuk. A szakkörök, könyvtárak, kultúr- és játszó­termek keretében. EZ RÖVIDEN a 10 év törté­nete, de eredménye ragyogó és felbecsülhetetlen a társadalmi élet sok-sok területén. Gyer­mekszervezet még nem mozga­tott meg soha olyan hatalmas tömegeket, mint az úttörő szer­vezet. Nincs a magyar történe­lemben arra példa, hogy csak megközelítően is olyan nagy segítséget kaptak volna a gye­rekek az államtól, mint éppen napjainkban. Ezt a sok példa közül még csak eggyel támasz­tom alá. A felszabadulás óta Heves megyéből több mint öt­ezer gyermek részesült ingye­nes üdülésben. Zömében mun­kás és paraszt szülők gyerme­kei, közöttük a dolgozó értel­miség, különösen a pedagógu­sok gyermekei. Elképzelhette-e valaha is' azt egy falusi gyer­mek, aki ma már talán nagy­apa, hogy ilyen jutalom érje. Soha, még álmában sem. Ez csak a szocialista társadalom­ban lehetséges. A magyar út­törőket lelkesíti az a tudat, hogy ők a párt, az új társada­lom gyermekei és ez serkenti őket fokozott tanulásra és helytállásra az élet sok-sok te­rületén. Úttörőink munkájában már hagyományossá vált a széles­körű társadalmi tevékenység. A vasgyűjtés már elképzelhe­tetlen komoly eredmények nélkül. Aratáskor harcot indí­tanak minden szem gaboná­ért a kalászgyűjtéssel. Vidám köszöntéseikkel lelkesítik a szántóföld az üzem és a bánya dolgozóit. De mindennél jobban helytállnak az iskolában, leg­fontosabb kötelességük, a ta­nulás terén. Nemcsak maguk hanem tanulótársaik segítségét is biztosítják. Számtalan példá­ját sorolhatnánk annak, hogy az úttörők elsőrendű kötelessé­güknek érzik őrsük, rajuk és egész csapatuk tanulmányi eredményeinek fokozását. És helytállnak otthon: szüleik tá- vol^étében segítik kisebb test­véreiket, vagy szüleik mellett segítik a házi munkát. Öröme telik a szülőnek abban, hogy gyermeke szorgalmasan tanul es boldog, mert gyermeke vi­dám kacaja tölti be estéjét munka után. örömmel tölti ell a szülőt gyermekének tiszte­lettudása és szeretete, ragasz­kodása. Ennek tudatában látja azt is minden szülő, hogy az úttörő csapat neveli ilyen ma­gatartásra gyermekét. AZ ÚTTÖRŐ szervezet tehát történelmi jelentőségű felada­tot oldott meg az elmúlt 10 évben, a magyar gyermekek nevelésében. Méltán tölt el boldogsággal bennünket Ráko­si elvtársnak a DISZ II. Kong­resszusán mondott értékelése: ..Mindannyian büszkék va­gyunk a mi helyes, derék út­törőinkre. A magyar népi de­mokráciának és ezen belül a DISZ-nek egyik legsikerültebb, legkedvesebb, legvonzóbb szer­vezete kétségkívül az úttörők szervezete.“ Az úttörő szervezet ez év június 3-án ünnepli születé­sének 10. évfordulóját. Van mit ünnepelni, melyre méltán büsz­kék a magyar úttörők, úttörő­vezetők és velük együtt az egész magyar nép. De a jubi­leumi év kötelez is. Kötelez, hogy a 1 év tapasztalatai alap­ján még kitartóbban és ered­ményesebben neveljük gyerme­keinket a párt, szocialista ha­zánk és szüleik szeretetére, a munka, a tanulás megbecsülé­sére. Sok feladatot kell még megoldani. Nem minden úttörő érzi még át a mozgalom fel­adatainak jelentőségét, nem minden gyermek él és tanul még olyan mértékben, ahogyan a szülei és nevelői, ahogyan azt pártunk elvárja a magyar gye­rekektől. Az a sok-sok ezer út­törő. akik az elmúlt évek során az úttörő mozgalomban neve­lődtek és ma az élet sók-sok területén dolgoznak és kiváló­an megállják helyüket, jó pél­daként állnak valamennyi út­törő előtt. Büszkék vagyunk arra, hogy számos pedagógus éppen az úttörő szervezet mun­kájában vált kiváló nevelővé, mint pl. Kovács László mát- rafüredi, Bérezés László egri Kisgergely Béla nagyvisnyói csapatvezetők, akik kiváló úttörő vezető kitüntetésben részesültek és még sokan má­sok. Az úttörő szervezet mun­kája továbbra is tág teret biz­tosít minden nevelő munkájá­nak széles kibontakozásához és mi bizalommal el is várjuk pedagógusainktól, hogy a leg­nagyobb odaadással vegyenek részt az úttörő szervezet továb­bi fejlesztésében. A jubileumi évben számos feladatot kell megoldanunk A JUBILEUMI ÉVBEN egyik legszebb feladata úttörő csapa­tainknak és ezen belül min­den úttörőnek, hogy feldolgoz­zák csapatuk történetét. Ké­szítsenek ebből díszes, szöveg­gel és képekkel ellátott albu­mot. Rendezzenek úttörő csa­pataink a jubileumi évforduló napjára kiállítást úttörő életük­ből. Hívják meg erre a kiál­lításra szüleiket, nevelőiket, fa­lujuk, városuk dolgozóit. Csa­patvezetőink fejtsenek ki szé­leskörű ismeretterjesztést a szülők, a dolgozók között az úttörő szervezet életéről. Tart­sanak előadást a szülők részé­re. Márciusban minden úttörő raj tartson raj összejövetelt, melyen az úttörő szervezet fejlődéséről beszélgessenek. Is­merkedjenek meg úttörőink a jubileumi évben még inkább a párt a DISZ munkájával, éle­tével, haroaival. Minden úttö­rő csapat szerezze be az úttö­rő jelképeket és minden út­törő az úttörő ruhát. Fokozzák úttörőink tanulmányi eredmé­nyeiket. Minden tekintetben tegyék ünnepélyessé, eredmé­nyessé a jubileumi évet. Vegyen részt valamennyi út­törő a megyei, az országos ren­dezvényekben. Az „Ifjú Kép­zőművészek”, „Ifjú Techniku­sok“, „Ifjú Természetkutatók'’, megyei és országos versenyei széles lehetőséget biztosítanak a jubileumi év munkájához. A jubileumi év az úttörők nagy ünnepe, de vajon kinek az élete nem kapcsolódik a gyerekekéhez? Legyen ez tehát valamennyiünk ünnepe. A ju­bileumi év úgy lesz igazán sikeres megyénkben, ha gyer­mekek,, szülők, nevelők, idő­sek és fiatalok, állami és társa­dalmi szervezetek megfelelően elősegítik az ünnep sikerét. Ha egy családban egy gyermek születésnapját ünnepük, min­denki izgalomban van, ünnep­lőbe öltözik és arra töreksze­nek, hogy minél kellemesebbé tegyék a születésnapot gyerme­kük számára. Most mindnyá­junk gyermekének, a magyar Úttörő Szervezetnek születés­napjára készülünk. LEGYEN HÁT ez az ünnepi évforduló ünnepe minden szü­lőnek, megyénk minden dol­gozójának. Keressük és talál­juk meg feladatainkat a jubi­leumi év sikere, gyermekeink öröme érdekében. Tesvük nem­csak az évforduló napját, de ezt az egész évet különlegesen sikeressé. Lelkesítsen ez min­den dolgozót gyermeke érde­kében a termelő munkában is fokozott helytállásra, hiszen fejlődő társadalmunk arany­ágacskájáról, a gyermekről van szó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents