Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-14 / 21. szám

4 NÉPÚJSÁG 1936. március 14. srtrúa Gyöngyössolymosi fiatal olvasók példája Szapora léptekkel róttuk az országutat. Sok ki nem mon­dott szó terhével igyekeztünk célunk felé: a gyöngyössoly­mosi népkönyvtárba. Gondo­latban már a könyveket néze­gettük, a felnőtt és ifjú ol­vasókról beszélgettünk... Az út közepe tájékán végre meg­szólalt társam, Lévai Ferenc, a gyöngyösi járási könyvtá­ros: Nemcsak a József Attila olvasómozgalom a ■ legjobb a járá Tankban, Gyöngy össoly­moson egyébként is jó a nép­könyvtár munkája. Sok az ol­vasó, még több a kölcsönzés. A könyvtárban kisebb-na- gyobb összejövetelek is van­nak. Ilyenkor felolvasnak ap­róbb novellákat, a Szabad Nép cikkeit, a Könyvtáros könyvismertetéseit, s beszél­getnek a könyvekről. Minden vasárnap délelőtt ottmarad a könyvtárban néhány olvasó, szívesen hallgatják a könyv­táros ismertetéseit az egyes művekről. Egyébként mind­ezekről majd magunk is meg­győződünk... Tihanyi József, a VI. osz­tály főnöke a községi nép­könyvtár és az iskolai könyv­tár könyvtárosa, barátságo­san fogadott bennünket. Aho­gyan megmutatta könyveit, amilyen féltő szeretettel simí­totta lapjait, mondott egy- egy tanulságos példát a sorok közül megdobogtatta szívün­ket a falusi népkönyvtáros irodalom szeretete. Aztán beszélt Tihanyi bá­csi... Mi csöndben hallgat­tuk. Február végén már 75 újonnan beírt felnőtt olvasója volt a népkönyvtárnak, 80 az ifjúsági könyvtárnak. Havon­ta átlag 350—400 kötet köny­vet kölcsönöz ki könyvtára látogatóinak. Ismeri vala­mennyi olvasóját, hiszén már 37 éve tanít a községben. Tudja is, kinek milyen köny­vet kell ajánlania, kinek mi az érdeklődési köre, kit mi­lyen olvasmány felé kell irá­nyítania. No, meg azt, hogy beszélgetni kell minden olva­sóval. Kivétel nélkül! Még ha sok is a kölcsönző. — Nem lehet csak úgy odaadni a könyvet egy olvasónak sem, hogy ne mondjunk valamit a tartalmáról, ne hívnánk fel valami fontos eseményre, a figyelmét, különösen olyasva­lamire, ami munkájával ösz- szefügg, tanulását segíti — mondta csillogó szemmel Ti­hanyi bácsi. Hogyan indult el a József Attila jelvényszerző olvasó­mozgalom a községben? — kérdeztem. *&• A könyvtárban kifüg­gesztettük a mozgalom pla­kátjait. Nézegették is nagy érdeklődéssel az olvasók! Ügy félszemmel figyeltem egyik vasárnap délelőtti kölcsönzés alkalmával, hogy Danyi Lász­ló 18 éves dolgozó parasztfia- tal már jó ideje álldogál a plakát előtt. Figyelmesen ol­vasgatta hogy „Ki lehet a bronzjelvény birtokosa?” Ki lehet az ezüstjelvény birto­kosa? — Vártam, hogy mikor jön már kölcsönözni, hisz három vaskos könyvet szorongatott a hóna alatt. Néhány perc múl­va már előttem állt. Kicse­réltük a könyveket Míg lebo­nyolítottam a kölcsönzés ad­minisztrációját, egyszer-két- szer biztatóan néztem rá, hogy mondja már, amit akar. De csak nem szólt. Beszélget­tünk, ahogy máskor is szok­tunk. Mikor már menőben volt, akkor szólt: kérem ír­jon be engem is a József At­tila olvasómozgalomba... Az ezüstjelvényt szeretném el­nyerni. A bronzfokozat köte­lező olvasmányait már olvas­tam. Az ezüstfokozat négy kötelező olvasmányából is el­olvastam már Móricz: Roko­nok című művét. Most már csak hármat kell kölcsön ven­nem. Hamarosan elolvasom azokat is. Amint az ajtó felé indult, még egyszer visszate­kintett. Mosoly suhant felém a szeme sarkából Én alig ész­revehetően bólintottam. Jól­eső érzés feszítette mellemet, míg hosszan utána néztem Szorgalmas, jó olvasóm. Szí­vesen olvassa a magyar klasz­szikusokat, az új magyar iro­dalom könyveit, a szovjet írók műveit. Fagyejev: Ifjú gárdájáról nagy lelkesedéssel beszélt. Sok ilyen könyvet ké­rek — mondotta —, mikor el­olvasta. — Van-e még ilyen lelkes tagja az olvasómozgalomnak, mint Danyi László? — kér­deztem Tihanyi bácsitól. — Van. Karsai Pálné. Fia­tal asszonyka. Sokat olvas, szereti a könyveket. Örömmel nevezett be a jelvényszerző mozgalomba. — Molnár László, a Szer­szám 'és Készülékgyár mun­kása is benevezett. Egyéb­ként is lelkes tagja a solymo- si olvasótábornak, hogj^e ösztönözte volna még töbffc az olvasómozgalom ! Szereti Gorkij műveit. Szívesen ol­vas népszerű ismeretterjesztő munkákat, például a világ keletkezéséről, megismerésé­ről szóló tnűveket. — Nem­rég vitte ki „A Szovjetunió a szocializmus országa” című művet. Sorolhatnánk még so­káig a jó olvasók neveit. Be­szélhetnénk még tovább az olvasómozgalomba beneve­zettekről, lelkesedésükről kedves olvasmányaikról. Ed­dig már 14 tagja van a moz­galomnak, de már többen szól­tak, hogy a legközelebbi köl­csönzéskor ők is beneveznek! Sok ilyen lelkes könyvtá­rosra volna még szüksége me­gyénknek, de még több, sok­kal több szívvel-lélekkel gon­dolkodva. tanulva olvasó em­berre! Könyvszerető, iroda­lomszerető emberre, felnőttre és ifjúra egyaránt. Sok-sok olyan fiatalra, aki a József Attila jelvényszerző olvasó- mozgalom szorgalmas tagja­ként olvassa a magyar, orosz és világirodalom klassziku­sait, az új mapvor és szovjet irodalmat, a mai haladó vi­lágirodaimat. a politikai mun­kákat a szakmai és ismeret- terjesztő műveket. A gyön- gvössolymosi fiatalok példája követendő megyénk mindén fiatalja számára. Godó Ferencné, megyei könyvtár, Eger Új kiadások az orosz klasszikus és szovjet művekből A szovjet könyv ünnepe al­kalmából, mely március 7-én kezdődött, a szovjet irodalom számos, kiemelkedő alkotása került az olvasó közönség ke­zébe Az Üj Magyar Könyv­kiadó az orosz remekírók so­rozatában Tolsztoj elbeszélé­seit, Kaverin: Nyitott könyv című regényét, Szimonov: Fegyvertársak, Katajev: Haj­rá és Osztrovszkij : Vihar cí­mű könyvét adta ki. Ezenkívül számos ifjúsági mű, ismeretterjesztő és politi­kai, műszaki és mezőgazdasá­gi szakkönyv került a köny­vesboltokba. A szovjet könyv ünnepe újabb alkalmat ád arra, hogy a magyar dolgozók megismerjék a szovjet iro­dalom művészi alkotásait. HÍREK KS3 FILM: NAPTAR Március 15. Kétezer évvel ezelőtt ölték meg Brutus és társai Julius Caesart. 1848-ban tört ki a pesti forrada­lom, ekkor szavalja el Petőfi a Nemzeti dalt. Az ifjúság ünnepe. 1926-ban halt meg D. A. Furma­nov. Ekkor kezdődik hazánkban a szovjet film ünnepe. Március 17: 1921-ben, 35 évvel ezelőtt halt meg Nylkolaj Zsukovszkij mate­matikus, az orosz repülés atyja. Március 18: 1871-ben, 85 évvel ezelőtt volt a párizsi kommün győzelme. — A GYÖNGYÖS—Eger Vi­déki Borforgalmi Vállalat a földrengéssújtotta lakosság részére 1110 forintot gyűjtött, amelyet a károsultaknak el is juttatott. — A PÉTERVÁSARI Ktsz színjátszó csoportot alakított, melynek vezetője Tamás László fodrász. A színjátszók előbb Pétervásárán, majd a járásban mutatják be esztrád műsorukat. (Erdei László.) — AZ EGRI V-ös számú ál­talános iskola jól sikerült klubdélutánt rendezett, a be­vételből a nyolcadik Osztályo­sok budapesti tanulmányútra indulnak majd. — A TAKARÊKBÉLYEG- gyűjtésben is szorgalmasak az úttörők. A kerecsendiek pél­dául eddig 5000 forintot gyűj­töttek össze. Ebből a nagypb- bak csehszlovákiai kirándu­lásra készülnek, a kirándulás­ra elkísérik őket a Szülői Munkaközösség tagjai is. — A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat párosver­senyt kezdett a Tolna megyei Építőipari Vállalattal, az eves terv túlteljesítésére. A kihívó tel vanana. hogy december 22- re teljesíti éves tervét, betartja a határidőket, csökkentik az anyagköltséget, s teljesítik a műszaki intézkedési tervek és Vízkereszf, vagy amil- akartok A gyöngyösi Szabadság Filmszínház március 15—21-ig mutatja be az új színes szovjet filmet, Shakespeare: Víz-' keresztjét. Nálunk már jól ismerik az egri Gárdonyi Szín­ház előadásából, akik méltóan tolmácsolták Shakespeare nagyszerű vígjátékát. Ezt a kitűnő vígjátékot vitte filmre a Szovjetunió. Már többször nyúlt Shakespeare-müvek meg­filmesítéséhez, így például Rómeó és Julia világszerte óriási sikert ért el. Hazánkban először a szovjet film ünnepén mu­tatják be a Vízkereszt, vagy amit akartok — című filmet. A történet számtalan félreértésből, bonyodalomból áll. Kezdő­dik azzal, hogy két ikertestvér: Viola és Sebastian megszó­lalásig hasonlítanak egymáshoz, folytatódik ott, hogy Viola férfi ruhát öltve, elszegődik Orsino herceghez, akibe halá­losan beleszeret. Violába viszont — fiúnak gondolva az ap- ródot — egy szépséges grófnő, Olivia szerelmes. Ezt a szo­katlan és furcsa helyzetet Sebastian, a halottnak hitt test­vér megjelenése változtatja meg. A film érdekessége, hogy Klara Lucsko szovjet filmszínésznő kettős szerepet alakít, Violát és Sebastiant. Maxik műsora: a kollektív szerződések előírá­sait. — AZ ISTENMEZEJEl sportkör március 4-én tartotta meg tánccal egybekötött kul­túr előadását. A községi DISZ fiatalok színjátszó csoportja Gárdonyi: A bor — című há- romfelvonásos színmüvét ad­ták elő. A bevétel a sportkör céljait szolgálja. A színdarab betanítását Ludvig Vilmos ta­nár végezte. — KOMPOLTON 125 tag­gal újjáalakult az MNDSZ szervezet. A Nemzetközi Nő­napon már nagyszerű műsort is adott az összegyűlt közön­ség részére. (Tomaskó Árpád- né.) Egri Vörös Csillag Filmszínház: I Március 15—21: Balkezes újonc 1 (szovjet). Egri Bródy Sándor Mozi: Március 14: Első számú köz- I ellenség (francia). Március 18—17: Az őserdő foglyai (szovjet). Egri Beke Mozi: j Március 17—19: Vihar ' Itália fe­lett (szovjet). Egri Szabadság Mozi: Március 16—17: Papa, mama, meg én (francia). Gyöngyösi Szabadság: ' Március 15—21: Vizkereszt, vág amit akartok (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Március 14: Törvényen kívüli lovag (francia). Március 15—20: Az élet tanulsága, (szovjet). Hatvan: Március 14: Zsongó melódiák (német). Március 15—19: Vihar Itália felett, (szovjet). Füzesabony: Március 14—15: Csapajev (szov­jet). Március 17—19: Jó reggelt (szov­jet). A SZÍNHÁZ MOSÓRA: Március 14. szerda: Egerben, este 7-kor: Idegen gyermek. Március 15. csütörtök: Egerben délután 3 órakor ifjúsá­gi előadás: Két évi mátkaság. Este 7-kor: Idegen gyermek. Március 16. péntek: Mátraháza, VU. este 8-kor: Annuska. Egerben, este 7-kor: Idegen gvermek. 1946—1956. — A magyar gyermekek, a magyar úttörő­szervezet életében történelmi jelentőségű évszámok ezek és a két évszám között eltelt 10 év jelentős történelmi idő­szak. Ma, amikor az úttörő szervezet társadalmilag elis­mert, nagyrabecsült és a magyar nép büszkén tekint az úttörők lelkes seregére, so­kan nem is emlékeznek azok­ra a kemény harcra, mely­nek árán létrejött hazánk­ban az úttörő mozgalom. Mert harcokban jött létre és har­cokban edződött, egyre erő­södött és vált a magyar gyer­mekek igazi szervezetévé. Napjainkban, amikor a ma­gyar úttörőszervezet 10 éves jubileumára készül, érdemes visszaemlékezni azokra a har­cokra és eredményekre, me­lyeknek tüzében kovácsoló- dott az úttörőszervezet és váll a gyerekek hatalmas szerve­zetévé. Felszabadult népünk még a háborús romokat takarítot­ta. amikor 1946 nyarán létre­jött az úttörő mozgalom. Az újjáépítés időszakában annyi gond és tervezés közepette a Magyar Kommunista Párt nem feledkezett meg a gyer­mekekről sem és legfőbb cél­kitűzései között szerepeit hogy a magvar haladó gyer­mek szervezetek tapasztalatai alapján létrehozzanak olyan mozgalmat, amely magába tömöríti, neveli és lelkesíti az új haza építésére a gyerme kék millióit. Petőfi ifjúságá­nak haladó eszméi, az 1919-es Tanácsköztársaság úttörő moz­galma haladó hagyományként élt és a Szovjetunió pionyír szervezetének tapasztalata' kimeríthetetlen kincsestár­ként álltak előttünk az úttö­rő mozgalom megalakításá­ban A mai úttörő-szervezet har A magyar úttörőszervezet jubileumi évfordulója elé írta: KOVÁCS ANDRÁS DISZ megyei VB. iskolai titkár cos elődje a Gyermekbarátok I Országos Egyesülete 1945-ben ' jött létre. Tagjai kezdetben felnőttek voltak és a felnőt- í tek vitték magukkal gyerme­keiket is. Később a Gyermek- barátok szervezeteiben külön gyermekcsoportok alakultak. Ez a mozgalom, bár már or­szágos jelleget öltött, csak egyes helyeken főleg Buda­pest egyes kerületeiben, vidé­ken Debrecenben, Salgótar­jánban működött. A gyerme­kek egyre nagyobb tömörülé­se a Gyermekbarát-mozga­lomba és a kommunista párt hathatós segítsége 1946-ban lehetővé tette az úttörő-moz­galom megalakulását és lét­rejött az Úttörő Mozgalom Országos Központja. A Magyar Kommunista Párt tapasztalt ifjúmunkáso­kat és kiváló kommunista pe­dagógusokat bízott meg azzal hogy irányítsák a területi út­törő csatiatokat MŰKÖDÉSÜK kezdetben nem az iskolában, hanem üze­mekben és a területi pártszer­vezetek közvetlen segítségé­vel folyt. Fő feladatuk kezdet­től a tanulás segítése és a gyermekek szocialista szel­lemben folyó nevelése volt. E mellett azonban sok egyéb feladatot is megoldottak és különösen nagy harcot kellett folytatniok a klerikális reak­ció nyílt támadásaival és ha­zánkban akkor nyíltan ény- kedő osztályellenséggel. Nem utolsó sorban harcolni kellett a haladást gátló cser­kész- és «zívgárda gyermek­szervezetekkel, amelyek még akkor nyiltan támadták az úttörők működését. A harc az egyetlen helyes célkitűzés szellemében az Úttörő Mozga­lom javára dőlt el. Az Úttörő Mozgalom meg­alakulásának évéből megyénk területén is vannak tapaszta­lataink. Gyöngyös városban már 1946 tavaszán alakult te­rületi úttörőcsapat és a május 1-i felvonuláson már az út­törők szervezetten vettek részt, melyről a gyöngyösi Néplap is beszámolt Gyön­gyösön akkor egy területi út­törőcsapat működött, mintegy 30 taggal. A következő évben a Kom­munista Párt' helyes politiká­jának volt köszönhető, hogy leleplezte a Közoktatási Mi­nisztériumban meglévő ellen­séges csoportot és ennek kö­vetkeztében a Közoktatásügyi Minisztérium többek között rendeletileg biztosította, hogy az úttörőcsapatok iskolában működjenek. Iskolai úttörő- csapatok megalakulása lénye­gében 1947—1948-ra tehető 1948-ban megyénk legtöbb ál­talános iskolájában működött úttörőcsapat. A megvénk út­törőinek létszáma ekkor mint­egy 3000 volt. Az Úttörő Moz­galom hagy néDszerűségre ta- ’áU a gvermekek között. Már kezdetben is az iskolák les- iobb tanulói voltak az úttörő- csapat tagiai. AZ ÚTTÖRŐ csapatok is­kolai működését nagy mér­tékben igyekezett akadályozni * a klerikális reakció. Rom­boló tevékenységüket különö­sen a szülőkön keresztül igye­keztek kiiejteni. A becsületes dolgozó szülők azonban egy­re inkább az úttörő-szervezet­ben látták gyermekeik neve­lésének biztosítását. Egyre több szülő, majd később a Szülői Munkaközösségek is lelkes támogatói lettek az út­törő munkának. Gyöngyösön Markazon, Nagyfügeden és Hevesen és még sok más köz­ségünkben a szülők nyiltan leleplezték az ellenség káros tevékenységét és erkölcsileg, sőt egyre inkább anyagilag is segítették az úttörők mun­káját. A kommunista peda­gógusok egyre nagyobb szám­ban áldozatos munkával segí­tették a virágzásnak indult Úttörő Mozgalmat és nagy részt vállaltak magukra a harcból a gyermekek érdeké­ben. A GYŐZELMI harc 1948— 1950-ben egyre fokozódott, de már sokkal virágzóbb ered­ménnyel. Az iskolák államosí­tásával az úttörő csapatok működéséhez széles lehetősé­gek bontakoztak ki. Az úttö­rők jutalomként vörös nyak­kendőt viselhettek, a szabad­ság, a boldog gyermekkor szimbólumaként. Pedagógus úttörő csapatvezetőink több sége fáradságot nem kímélve, dolgozott az úttörő munka fejlesztésén. Nem volt már ti­los úttörőnek lenni. A Ma­gyar Dolgozók Pártja minden lépésében mellettük állt az úttörőknek és egész államunk megbecsült kincse lett az út- ( törő-mozgalom. Úttörő csapa­taink államunktól komoly anyagi támogatást is kaptak. , Országos úttörő táborok léte­sültek, ahol a dolgozók gyer­mekei ingyen üdülhettek, ez­által ismerkedhettek épülő hazánkkal. Pártunk létrehoz­ta az azóta világhírűvé vált csillebérci úttörő-tábort és megépíttette a gyermekek ál­mát, a szabadsághegyi úttörő- vasutat. Soha ilyen lehetősé­gek nem voltak kibontakozó­ban a magyar dolgozók gyer­mekei előtt, de nem is lehet­tek a kapitalista társadalom­ban. Pártunk a társadalmi el­lenséges erőket már szétzúz­ta, de maradványai a hatal­mas fejlődésünk láttára nem nyugodtak bele sikereinkbe és más romboló módszerekhez folyamodtak. Rágalmakat in­dítottak gyermekmozgalmunk ellen, melyekkel a felviíágo- sulatlan szülőket igyekeztek befolyásolni. Elképzelhetetlen volt különösen a falusi sze­gényparaszt szülők részére, hogy gyermeke eredményes tanulásáért ingyen üdülésben részesülhet, ezért az ellenség agitációja sokszor teret nyert egyes szülőben. Az ellenség, különösen a klérus „szalámi­gyártásról”, „gyermekrablás­ról” beszélt és a szülők félt­ve őrzött gyermekeiket a rá­galmak tüzében nem akarták engedni úttörő üdülőbe Egyes községekben, pl. Gyöngyös- tarjánban, Várasszón, Vlson­tán, Gyöngyöspatán, Erdőtel­ken és még sok más helyen különösen nehéz harcot kel­lett folytatni az ellenséges be­folyással szemben. A tények azonban győztek. Amikor a szülők látták, hogy gyerme­kük az úttörő-táborból meg­erősödve, vidáman, tele él­ménnyel jött haza. megdőltek az ellenség érvelései és ne­vetségessé vált a klérus agi­tátora a szülők előtt. Egyik tarnaleleszi édesanya, aki eb­ben az időben meglátogatta gyermekét a központi úttörő üdülőben kijelentette: „En­gem arra akartak rászedni a kulákok, hogy gyermekemet ne küldjem úttörő táborba, mert elrabolják. És most lát­tam a tábort. Mondhatom, sokkal jobb helyen láttam a gyermekemet mint mikor ve­lem van. Ügy vigyáznak ott rájuk a nevelők mint saját gyerekeikre. Boldog vagyok, hogy gyerekem részt vehet úttörő táborban”. Hasonló vé­leményt sok-sok szülő szájá­ból hallottunk, amely magá­ban véve is kinyilvánítja, hogy államunk oly szeretettel gondoskodik a magyar ter­mékekről, mint a legszeretőbb édesanya. AZ ELLENSÉG nem akar­ta megérteni, de a becsületes dolgozók annál inkább meg­értették, hogy a fejlődést nem lehet megakadályozni és az akadályokkal szembeni harc csak növeli a haladó erőket. Ez a harc növelte és érlelte gyermekmozgalmunk egyre kibontakozóbb eredményeit. A szülők, a falu és a város vi­lágosan látta, hogy gyerme­keik jövője népi demökrati- kus államunkban van egye­dül biztosítva és magunk mel­lett éreztük munkánkban a pártot. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents