Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

NlPUiSÄG 1956. március 10. szombat. S Könnyebb, jobb lesz a közösben ... SOK GONDJA van egy pa­rasztembernek, ha minden ide­jében, jól akar elvégezni. Mert ßgy ember, az csak egy ember és egy hat-hétholdas gazdaság­ban is ezernyi a tennivaló. Mindenben mesternek kellene lenni. Jön a szántás, a vetés, a kapálás, azt még be se fejez­te, már itt az aratás, s ki győzné felsorolni. De ez még csak az egyik rész, a föld, az még csak a föld. Hogy meg­művelje, ló kell, a trágyázás­hoz tehén, s hogy az állatte­nyésztés is hasznot hozzon, hozzáértő ember. Bizony, nem sok gazda van, aki idővel is, tudással is meggyőz mindent. Mennyivel más a közösben. Ott a tehenek rendbentartása csak a tehenész gondja. Ö azért felel, hogy sok legyen a tej. egészséges a borjú, szapo­rodjon az állomány. A gya­logmunkás a földdel törődik, hogy legyen eág búza, takar­mány, a fogatos a lóval, a ko­csival. És az embet azt vá­lasztja, amihez a legnagyobb kedve, s legtöbb tudása van. Ki minek a mestere, ott dol­gozik, s ez az egyik dolog, ami a közöst messze az egyéni gaz­daság ezer gondja fölé emeli. Mert éppen ez az egyik ma­gyarázata annak, miért hoz több jövedelmet a szövetkezet állattenyésztése, miért fizet gazdagabban az a föld, ame­lyik nadrágszíjparcellácskára hasogatva, olyan szűkmarkú volt. Jó néhány esztendeje néze­getik már ezt a különbséget a nagyrédeiek. Mert akárhogy végzik a munkát, nem igen érik utói a Munka Tsz tagjait, kiváltképpen azóta, mióta meg­szűntek a szövetkezetben az egyenetlenkedések. Évről év­re gyarapszik a vagyonuk, nő a jövedelmük. Ha összehason­lítják, mi jut a csoportban egy munkaegységre és mi egy egyéni paraszt alaposan meg­nyújtott nap alatt végzett munkájára bizony az utóbbi nagyon a’ul marad. Éveken keresztül folyt az összehason- lítgatás, s esztendőről-eszten- dőre mindig a közös került ki győztesen. DEÁK KÁROLY 67 eszten­dős, megette már a kenyere javát mire a tsz-be lppett. Még is, ha összehasonlításra kerül a szövetkezeti tag jövedelme, meg az egyéni paraszté, fel­veszi a versenyt akármelyik középparaszttal. Össze! a tsz fogatai 22 mázsa búzát vittek a lakására. Még mindig van belőle eladó, pedig már pénzzé tette egy részét. A többi ter­ményből is van bőven, marad még jövőre is, pedig sok volt a kiadása. Kiházasítja fiát. s a tsz-lakodalom nem lehet akármilyen. Hízója, tehene van a háztájiban, — egyszóval mó­dos ember, megnézheti akárki. Meg is nézik. S míg a kívül állók ismerkednek a tsz-tagok eredményeivel, helyzetével, ér­lelődik bennük a gondolat, — lám, mégis csak érdemes. Ki tudna számot adni arról, mikor fordultak Nagyrédén a szövetkezet felé a dolgozó pa­rasztiak. Hiszen nem megy az ilyesmi egyik napról a másik­ra, kinél hetek, kinél hónapok ,s akad olyan is, akiknél esz­tendőre van szükség, amíg a gondolatból tett lesz, amíg aláírják a belépési nyilatkoza- ! tot. Egy azonban biztos, hogy ' mióta híre jár a faluban, ho­gyan zárt a Munka Tsz, hogy j 45 forintot ér egy munkaegy­ség, azóta felbolydult az egész, mint a méhkas. Voltak, akik a Munka Tsz ajtaján kopogtat­tak, mások azt mondták a ta­nácsnál. új tsz-t akarnak ala­kítani. Faragó Sándor DISZ titkár, Gubancsik Ferenc dol­gozó paraszt kezdtek először az új csoport megalakításáról beszélni. Egy-két nap múlva már szárnyra kapta a hír, hogy Fehér János 19 holdas középparaszt is aláírta a belé­pési nyilatkozatot. Sok köve­tője akadt. Sánta István, Fo­dor János úgy gondolták, ha egy 13 holdas középparasztnak jó lesz a közös, akkor ők is nyugodtan választhatják azt. Néhány nap alatt együtt volt a 12 család s megtartották az alakuló gyűlést. Győzelem lett a termelőszövetkezet neve. Még jóformán meg sem ala­kult ez a szövetkezet, már másik alakításáról is beszélni kezdtek. Az egyik tanácstag, Menyhárt István jelentette ki. hogy ő is belépne, de nem a Győzelembe. Biztatták, alakít­son egy másikat. Hozzá is lá­tott. És sikerült hiszen ió gaz­dának ismeri őt is mindenki a faluban, hallgattak a szavára. Elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot s hamarosan az új termelőszövetkezet is meg­tartotta alakuló gyűlését. En­nek Üj élet lett a neve. AZÉRT NEM minden simán. Mikor már megalakult az új tsz — Menyhárt István meg­gondolta a dolgot. Kilépett. Vitte magával az öccsét is. De az emberek most már nem mentek utána. Még aznap este megválasztották az új elnököt, Zödös Istvánt Zödös azzal kezdte az. elnöki tevékenysé­get, hogy kihúzott a zsebéből egy füzetet, aztán elkezdte so­rolni, mennyi földjük van, miből mennyit vessenek, mi­lyen munkát kell végezni, s milyen terméseredményt kell elérni, hogy ne maradjanak messze mögötte a már régen dolgozó Munka Tsz-nek. Tet­szett a tagoknak, hogy az el­nök így szívén viseli máris a munkát, s nem akadt egy sem közülök, aki kilépett volna a régi elnök után. Hogy jó el­nököt választottak, néhány nap múlva újra bebizonyoso­dott. Híre járt a faluban — nem tudják, ki kezdte —, hogy Zödös is lemondott, kilép a tsz-ből. Csattanós választ adott rá azzal, hogy másnap reggel a vejével, meg a fiával beállí­tott a tanácsházára: „nézzék, elvtársak, hoztam még két ta­got a szövetkezetünkbe”. A vöm munkája különösen el fog kelni, horti, kertész és egy jó kertészre minden szövetke­zetben szükség van. SZÖVETKEZETÉT alakítani, embereket meggyőzni az új előnyéről, mindig nehéz do­log, de nem elég. Meg is kell szerettetni a közöst, meg kell szokni a szervezett, rendsze­resebb munkát, s ez a nehe­zebb. De azért ez is megy. A Munka Tsz-ben esztendők so­rán szerzett tapasztalatok alap­ján készültek a tavaszra, s mint idősebb destvér a kiseb­biket, úgy igyekeztek a két fiatal tsz-t is segíteni. Így aztán még jóformán meg sem kapták a Győzelem Tsz-ben a működési engedélyt, — s az Oj élet még máig sem kapta meg — már is hozzáláttak a munkához. Az asszonyok, Csuka Sán- d- né Szabó Józsefné. meg a többiek napokig súroltak, me­szeltek, míg ragyogóan tiszta lett a székház. Közben segítet­tek a melegágyak készítésénél is. Az emberek készülődtek az első tavaszi munkára, ládákat szegeznek az oltvány nevelés­hez. Kint a határban pedig munkához látott a Sztalinyec Üj szőlőt telepítenek az új ter­melőszövetkezetek, az alá for­gatják a földet Összesen 300 ezer Oltványt kaptak, ebből 200 ezer a Győzelemé, 100 ezer az Űj Életé. A tervek szerint a Győzelemben a szőlőtermesz­téssel akarnak nagyobb mér­tékben foglalkozni, mindkettő­höz jó értékesítési lehetőség van a megyében is, meg a me­gyén kívül is. A készülődés, az, hogy meg­alakulás után azonnal munká­hoz láttak, jó szervezőnek bi­zonyult Deák Györgyöt, Precs- kó Sándornét az győzte meg arról, hogy jó lesz a termelő- szövetkezetben, hogy látták, nem tétlenkednek a szövetke­zeti tagok az első naptól kezd­ve munkához láttak. S ilyen szorgalmasan tuunak dagozni. azok meg is találják a számításukat. MA MÁR 74 tagja van a Győzelem Tsz-nek és az Üj Élet létszáma is több mint két­szeresére nőtt. De «pontos szá­mot adni nehéz lenne, hiszen nanonta változik, naponta je- letkeznek újabbak és újabbak azzal, hogy ők is meggondol­ták. csak könnyebb, jobb lesz a közösben. Deák Rózsi Gyarapodik és ró esaszenimártoni Győzelem szövetkezet A rózsaszentmártoni Győze­lem Termelőszövetkezet a kö­zel múltban alakult meg 15 taggal. Az őszi munkát együtt végző fiatal termelőszövetke­zet példás munkája vonzza a község egyénileg gazdálkodó parasztjait. Ma már 32 tagja van a tsz-nek. A tagság elha­tározta, hogy a közös tehénál­lomány megszervezésére a be­vitt lovakból négyet eladnak, s árukért tehenet vásárolnak. Heves megye dolgozó és tanuló ifjúságához! Március 15. hazánk történel­mének egyik legszebb dátuma, mely 1848 ifjúságának felejt­hetetlen emlékét őrzi, amikor népünk bátran szembeszállt az idegen elnyomókkal és a hala­dás gátlóival. E szabadse-gharc és forradalom a magyar ifjú­ságnak különösen szívében él, mert vezetői között ott voltak a magyar ifjúság legjobbjai: Petőfi, Vasvári és a többiek, akik örökre beírták nevüket ifjúságunk emlékezetébe. 1848—49-ben nem valósulha­tott meg a magyar ifjúság leg­jobbjainak hősi törekvése. Egy évszázad telt el addig míg a nagy szovjet nép elhozta né­pünknek a szabadságot s most a szabadság éltető levegőjében 1848 örököseként népünk és if­júságunk építi új, bpldog szo­cialista hazáját. Megyénk ifjúsága évről évre megemlékezik történelműm: e dicsőséges napjáról. Évről évre erőt merít 1848 március ifjai- nak hősi tetteiből. Az idei március 15. a megemlékezés mellett újabb kiállása lesz if­júságunk hazaszeretetének, a dolgozó nép, a párt iránti sze- retetének. Március 15. emléke azt is je­lenti, hogy tovább kell növel­ni erőnket, még szorosabbra kell fűzni barátságunkat a test­véri országokkal, ifjúságunk és népünk nagy barátjával, a szovjet néppel. Dolgozó és tanuló fiatalok! Felhívunk benneteket, forró lelkesedéssel ünnepeljétek március 15-ét, népünk törté­nelmének e dicsőséges dátu­mát. Még szorosabban zárkóz­zatok fel pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögé. A dol­gozó és tanuló fiatalok újabb százaival és ezreivel erősítsé­tek szövetségünket, a DISZ-t! DISZ és MÖHSZ szervezetek, Népfrontbizottságok! Március 15-én, illetve az azt megelőző vasárnap a helyi tanácsok se­gítségével rendezzetek ifjúsági nagygyűléseket. A Hámán Kató seregszemle keretében adjatok színvonalas és gazdag kultúr­műsort. Szépítsétek az 1848—49-es emlékműveket, honvédsírokat és koszorúzzátok meg azokat. Középiskolai DISZ szervezetek és úttörő csapatok! Rendezze­tek tartalmas iskolai ünnepsé­geket március 15-én! Az 1848—49-es szabadság- harc emlékére Kápolnán, a szabadságharc egyik kiemelke­dő színhelyén ismét megren­dezzük a hagyományos ifjúsá­gi találkozóval egybekötött me­gyei ünnepséget. Az egészna­pos kultúr- és sportműsor ke­retében a 48-as céllövő emlék- versenyt és lovasbemutatót rendezzük meg. Lányok és Fiúk! Gyertek minél többen Kápolnára, ve­gyetek részt az ifjúság e ha­gyományos ünnepségén. Fiatalok! Diszisták! Az üzemekben és a mező- gazdaságban még jobb terme­lési sikerekkel, az iskolákban a,tanulmányi színvonal emelé­sével ünnepeljétek március 15-ét. DISZ Heves megyei V. B. MÖHSZ megyei elnöksége Hazafias Népfront megyei bizottsága Megyei Tanács VB Hatvanegy vagon tavaszérpa-vetőmagot osztottak szét a megyében A rossz időjárás miatt me­gyénkben is több helyen elma­radtak az őszi vetésekkel. A hideg téli időjárás még az el­vetett kalászosokban is okozott károkat, úgy, hogy most a ta­vaszi vetéskor nagyobb gondot kell fordítani a szükséges ke­nyérgabona biztosítására. Ahol az őszi tervet nem telje­sítették. vagy úgy látják, hogy nem lehet helyrehozni a tél okozta károkat, most kell pó­tolni tavasziból. A megye illetékes szervei idejében gondoskodtak tava­szi vetőmagról. Eddig 25 va­gon tavaszbúzát adtak ki a megyében, de ez a mennyiség nem elegendő a szükséglet fe­dezésére. Legtöbbet kapott a hevesi, füzesabonyi és a gyön­gyösi járás, de ezekben a já­rásokban volt leghiányosabb az őszi ka’ászos terv teljesíté­se. Tavaszbúza vetőmagból nem tudjuk a teljes szükség­letet biztosítani, viszont a csi- ráztatási próbák azt bizonyít­ják, hogy a múlt évi tavasz­búza vetőmagnak alkalmas. Tehát azokból a járásokból és községekből, mint például Gyöngyöspata és Nagyréde, ahol sok őszi búza termett, a fölösleget olyan községekbe kell irányítani . amelyeknek nincs meg a vetőmagjuk. A megyében szétosztott 61 vagon tavaszárpa fedezi a szükségletet A négy vagon za­bon kívül kaptunk még fajta- hibrid kukoricát is. amellveS igen magas termésátlagokat lehet elérni, tehát vetesre ki­válóan alkalmas. Fáira állal-e Székely Lajos? KÉT ÓRÁJA tart a szövet­kezeti taggyűlés.... A sűrű füstben álig látni az elnöki asz­talt. Egyre több kucsma, ka­bát kerül le az asszonyok meg­oldják kendőiket. Meleg van.... Székely Lajos, az elnök be­szél: Most pedig áttérünk a harmadik napirendi pontra. Elvtársak! Tisztelt tagság! Itt, a taggyűlés előtt kijelentem azt. hogy írásban beadtam a vezetőségnek lemondásomat.... Javasolom, hogy válasszunk másik elnököt... Elfojtott suttogás, hangos közbeszólás rezegteti a leve­gőt. Megmozdul az egész te­rem. ... Csak egy beszéljen — har­sogja túl egy hang a zsivajt. Nem ér semmit. Ügy zsong a tagság, hogy alig lehet szót érteni.... Lázár elvtárs, a tsz párttit­kára kér szót. A szavak sú­lyosan koppannak a hirtelen beállt csendben. Az elnök mti- lasztott... Többször berúgott... Nem ment el a tanácsülésre, pedig megyei tanácstag is. Kommunista, mégis elhanya­golta a politikai képzését... Ha berúgott, többször azt han­goztatta, hogy adják ki a föld­jét... Valaki közbekiáltott: Ki kell adni neki. Ifjabb Németh András, a tsz DISZ titkára állt fel: Székely elvtárs nem tisztelte az alap­szabályt. Többször elmondta, hogy amíg itt ő az elnök, neki nem parancsol senki. Az elnök mellett nem szól, csak egy-két tag Nem védik. Csak Halász Istvánné a köz­ségi pártbizottság titkára so­rtolja fel Székely elvtárs érde­meit. Megtapsolják... De hiába kérik a tagokat, hogy mondjanak véleményt, — nem szólnak. Egyre gyakrabban hallani, ki legyen az elnök? Szavazzunk titkosan, az a tiszta munka — javasolja va­laki. Jelölő bizottságot! — köve­teli több tag. Megválasztják a jelölő bi­zottságot, a jelölő bizottság néhány perc múlva javasol: Ki fogadja el elnöknek Ragó Zsigmondot? Negyvenöt kéz emelkedik a magasba — a 120-ból. Ellenszavazatot kémek. Nincs! Ki tartózkodott a szavazás­tól? Minden kéz ölben marad. A tagság nagy része nem foglal állást Se pro, sem kontra, se ide, sem oda. Ragó Zsigmondot „egyhan­gúlag” választják meg a me- zőtárkányi Győzelem Tsz új elnökének. Székely Lajos lehajtott fej­jel áll az asztalnál. Arra kérem a tagságot — szólal meg —, hogy a következő taggyűlésen adja ki a földemet __Egyéni­leg akarok gazdálkodni.... Aztán otthagyja az elnöki asztalt — félreáll. ISMERNI kellene mindenki­nek Székely Lajos elvtársat. Nehéz itt összesűríteni azt az öt esztendőt, melyet a tszcs, majd a tsz élén töltött. Milyen öt év volt az?! Mennyi harc a csoportért, a gazdaságért az emberekért? 1951-ben elsőnek írta alá a belépési nyilatkoza­tot — kilencen követték. Öt választották elnöknek ... Az­után — egy év múltán már 210 család dolgozott együtt. Hány éjszaka, hány jó szó és ká­romkodás kellett, mikor előbb­re akartak lépni, mégis csak 28 család követte őket. Végre volt tsz, de nem volt vetőmag, — sok tagnak ke­nyere sem. Székely elvtárs el­adta a szalonnáját azon vásá­roltak vetőmagot, kenyeret is szereztek.- összerakták pénzü­ket, azon vásároltak növen­dékmarhát. Először aratott a tsz, mikor elhangzott Nagy Imre beszéde. A tagság fele ki akart lépni! Éjszakáról-éjszakára járt utá­na Székely elvtárs és még né­hány tsz tag, míg megtudták, ki búj tógát. Kizártak egy ku- lákcsemetét és még néhány — ahogy most mondják — gyen­gébb tagot, a tsz megtisztult, sőt megerősödött... Aztán a verseny a többi ter­melőszövetkezettel. Folyt ez nemcsak a földeken, hanem a szövetkezeti italboltban a kul- túrházban, a vonaton, minden háznál. A Győzelem, az elnök­kel az élen. állta a sarat Épít­kezett a termelőszövetkezet, de a tagok közül is többen új házba költöztek. Milliomos szö­vetkezet lett a Győzelem... Több, mint 140 tagja van ma. sokan közülök Székely elvtárs szavára léptek a Győzelembe, szerették meg a közöst. S AZ AZ EMBER, akinek a vezetésével így gazdagodott. fejlődött a tsz, aki olyan sokat tett a termelőszövetkezetért, most félre akar állni, fiát már elküldte a gépállomásra, vinni akarja magával feleségét, anyósát, — vissza, az egyéni­be. Félre akar állni, mert meg­sértődött, mert pillanatnyilag erősebb indulata, mint józan gondolkodása, félre akar áll­ni, mert úgy érzi, csalódott az emberekben, a tagságban. Jogos-e sértődöttsége, jogos-e elhatározása? Nem, nem jogos. Mert mi indította végül is ar­ra az elhatározásra, hogy ki­lépjen? Az hogy mikor ő írás­ban beadta a lemondását, a tagság nem állt teljes mellel mellé, nem kérte, hogy ma­radjon a posztján. De hát Szé­kely elvtárs egészségi állapo­tára is hivatkozott? Ki akar rosszat annak, akit tisztel, sze­ret! Igaz az, hogy a tagok egy része nem méltányolta úgy munkáját, ahogy érdemelte volna. Többen nem is tudták, vagy nem akarták észrevenni, mennyit dolgozott. Sokszor jog­talanul bírálták... Az utóbbi időben úgy érezte, kinézik a szövetkezetből, hogy már a köszönését sem fogadják tisz­telettel, szívesen. És ekkor ju­tott eszébe az is, hogy neki csak a hibáját látják. Van igazsága... Székely elvtárs so­kat dolgozott, sokat fáradt. El­ismerték a felsőbb szervek, a járási pártbizottság, a járási tanács is munkáját, de nem jutott eszükbe, hogy ennek az embernek is éppen úgy szük­sége van a jó szóra, a dicsérő szóra, mint más embernek. Nem arról van szó, hogy Szé­kely elvtárs azt várta volna, hogy állandóan a vállát vere­gessék. Nem. Csak arról hogy a jó munkáját is észrevegyék, vagy ha segítséget kér, segít­senek. De az egészben az esett legjobban nehezére, hogy ott a taggyűlésen sokan hallgattak. Igaz, nem szép dolog véka alá rejteni a véleményt, a „pácban hagyni” egy embert, de hát ilyen a tagság, olyan, hogy in­kább az utcán és odahaza sír­ják el sérelmüket s nem ott, ahol kellene. Mint most is tették a tag­gyűlés után. AZ VISZONT nagyon igaz és Székely elvtársnak is figye­lembe kell vennie, hogy az ő magatartása is bizony lalansá- got keltett nem egy tagban. Székely elvtárs sem hibátlan ember. Sokszor durván beszélt a tagokkal. Az a fajta vezető volt, aki mindent egymaga akar elvégezni — és egy em­ber csak egy ember. Egy-egy siker, egy-egy jó vásár és nem utolsó sorban az öt év, a tsz és a tagság gyarapodása elbi- zakodottá tették. De különö­sen az zavarta a tagságot, amit akkor hangoztatott, ha egy ki­csit többet ivott a kellettnél. Hogy „majd járok én még sárga lovon ..., leszek én még egyéni gazda”, meg hogy az új tagok így, az új tagok úgy. És az utóbbi időben egyre gyakrabban ivott többet a kel­lettnél. Különösen akkor, ha néhány új taggal szembe ke­rült. Ezek nem kis hibák —, de ettől még lehetett volna elnök Székely elvtárs De a hiúságát sértette, ha néha szóltak neki hibáiért.... Ezért mondott le az elnökségről! Ügy gondolta, hogy a tagság nem engedi le­váltani és akkor elégtételt kap. A tagság akarata és bizonyos fokig a közömbössége — ami­nek oka a tagság nem elég egyenes kiállása. — áthúzta ezt a számítást. Ez még inkább sértette, — ezért ott a taggyű­lésen határozta el, hogy kilép a tsz-ből.... S most büszkesége, makacs­sága nem engedi hogy vissza­vonja az elhamarkodott szót. Nem, nem jogos hát sértő­döttsége, elhatározása A GYŐZELEM Tsz tagiai a tavaszra készülnek. Váriák à jó időt, a-dolgos kezek, a kija­vított szerszámok. Itt is több, mint három százalékkal akar­ják ebben az évben növelni a hozamot... Szükség van min­den kézre, szükség van a Szé­kely elvtárs kezére, eszére, ta­pasztalatára. Ezért nem állhat félre Székely elvtárs! De nem­csak ezért! Becsülete, párt­tagsága a jövője, családja jö­vője kötelezi hogy hű marad­jon a szövetkezeti gazdálkodás­hoz, amiért annyit dolgozott, fáradt, amelynek életrevalósá­gáról meg van győződve. S azért, mert a sértődéssel, az indulatokkal szemben ezt diktálja a meggondoltság, a józan ész. PAPP JÁNOS Befejeződtek a génszemlék Megtartották az utolsó gép- ; szemlét Lőrinciben. Ezzel me­gyénkben befejeződtek a gép­szemlék, melyek azt bizonyít­ják, hogy gépállomásaink dol­gozói többnyire lelkiismeretes, jó munkát fogadnak el Na­gyobb hibát egyetlen gépállo­másnál sem találtak. Megálla­pította a bizottság, hogy a gépállomások jól felkészültek a tavaszi munkára, idejében szerződést kötöttek a tsz-szel és megkezdték az egyéniek szer­ződéskötését is. A gépszemlék alapján legjobban felkészült a tamaszentmiklósi és a lőrinci gépállomás. Több kisebb hibát találtak a sarudi, hevesi és a? egri gépállomásoknál, főkénl az erő- és cséplőgépjavítások- bzan Ezek a gépállomások 10 napi határidőt kaptak a hibák kijavítására. A gépjavítások és a szerző­déskötések mellett a bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a brigádtervek is egy-két kivétellel elkészültek Mindenütt biztosítva van a munkaerő és a munkagépeket jobban, pontosabban javítot­ták ki, mint az elmúlt eszten­dőben A jó javítást a gépál­lomás szakemberei által az idő­ben biztosított anyagellátás­nak és a fiokozott pártellenőr­zésnek köszönhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents