Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-10 / 20. szám
NlPUiSÄG 1956. március 10. szombat. S Könnyebb, jobb lesz a közösben ... SOK GONDJA van egy parasztembernek, ha minden idejében, jól akar elvégezni. Mert ßgy ember, az csak egy ember és egy hat-hétholdas gazdaságban is ezernyi a tennivaló. Mindenben mesternek kellene lenni. Jön a szántás, a vetés, a kapálás, azt még be se fejezte, már itt az aratás, s ki győzné felsorolni. De ez még csak az egyik rész, a föld, az még csak a föld. Hogy megművelje, ló kell, a trágyázáshoz tehén, s hogy az állattenyésztés is hasznot hozzon, hozzáértő ember. Bizony, nem sok gazda van, aki idővel is, tudással is meggyőz mindent. Mennyivel más a közösben. Ott a tehenek rendbentartása csak a tehenész gondja. Ö azért felel, hogy sok legyen a tej. egészséges a borjú, szaporodjon az állomány. A gyalogmunkás a földdel törődik, hogy legyen eág búza, takarmány, a fogatos a lóval, a kocsival. És az embet azt választja, amihez a legnagyobb kedve, s legtöbb tudása van. Ki minek a mestere, ott dolgozik, s ez az egyik dolog, ami a közöst messze az egyéni gazdaság ezer gondja fölé emeli. Mert éppen ez az egyik magyarázata annak, miért hoz több jövedelmet a szövetkezet állattenyésztése, miért fizet gazdagabban az a föld, amelyik nadrágszíjparcellácskára hasogatva, olyan szűkmarkú volt. Jó néhány esztendeje nézegetik már ezt a különbséget a nagyrédeiek. Mert akárhogy végzik a munkát, nem igen érik utói a Munka Tsz tagjait, kiváltképpen azóta, mióta megszűntek a szövetkezetben az egyenetlenkedések. Évről évre gyarapszik a vagyonuk, nő a jövedelmük. Ha összehasonlítják, mi jut a csoportban egy munkaegységre és mi egy egyéni paraszt alaposan megnyújtott nap alatt végzett munkájára bizony az utóbbi nagyon a’ul marad. Éveken keresztül folyt az összehason- lítgatás, s esztendőről-eszten- dőre mindig a közös került ki győztesen. DEÁK KÁROLY 67 esztendős, megette már a kenyere javát mire a tsz-be lppett. Még is, ha összehasonlításra kerül a szövetkezeti tag jövedelme, meg az egyéni paraszté, felveszi a versenyt akármelyik középparaszttal. Össze! a tsz fogatai 22 mázsa búzát vittek a lakására. Még mindig van belőle eladó, pedig már pénzzé tette egy részét. A többi terményből is van bőven, marad még jövőre is, pedig sok volt a kiadása. Kiházasítja fiát. s a tsz-lakodalom nem lehet akármilyen. Hízója, tehene van a háztájiban, — egyszóval módos ember, megnézheti akárki. Meg is nézik. S míg a kívül állók ismerkednek a tsz-tagok eredményeivel, helyzetével, érlelődik bennük a gondolat, — lám, mégis csak érdemes. Ki tudna számot adni arról, mikor fordultak Nagyrédén a szövetkezet felé a dolgozó parasztiak. Hiszen nem megy az ilyesmi egyik napról a másikra, kinél hetek, kinél hónapok ,s akad olyan is, akiknél esztendőre van szükség, amíg a gondolatból tett lesz, amíg aláírják a belépési nyilatkoza- ! tot. Egy azonban biztos, hogy ' mióta híre jár a faluban, hogyan zárt a Munka Tsz, hogy j 45 forintot ér egy munkaegység, azóta felbolydult az egész, mint a méhkas. Voltak, akik a Munka Tsz ajtaján kopogtattak, mások azt mondták a tanácsnál. új tsz-t akarnak alakítani. Faragó Sándor DISZ titkár, Gubancsik Ferenc dolgozó paraszt kezdtek először az új csoport megalakításáról beszélni. Egy-két nap múlva már szárnyra kapta a hír, hogy Fehér János 19 holdas középparaszt is aláírta a belépési nyilatkozatot. Sok követője akadt. Sánta István, Fodor János úgy gondolták, ha egy 13 holdas középparasztnak jó lesz a közös, akkor ők is nyugodtan választhatják azt. Néhány nap alatt együtt volt a 12 család s megtartották az alakuló gyűlést. Győzelem lett a termelőszövetkezet neve. Még jóformán meg sem alakult ez a szövetkezet, már másik alakításáról is beszélni kezdtek. Az egyik tanácstag, Menyhárt István jelentette ki. hogy ő is belépne, de nem a Győzelembe. Biztatták, alakítson egy másikat. Hozzá is látott. És sikerült hiszen ió gazdának ismeri őt is mindenki a faluban, hallgattak a szavára. Elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot s hamarosan az új termelőszövetkezet is megtartotta alakuló gyűlését. Ennek Üj élet lett a neve. AZÉRT NEM minden simán. Mikor már megalakult az új tsz — Menyhárt István meggondolta a dolgot. Kilépett. Vitte magával az öccsét is. De az emberek most már nem mentek utána. Még aznap este megválasztották az új elnököt, Zödös Istvánt Zödös azzal kezdte az. elnöki tevékenységet, hogy kihúzott a zsebéből egy füzetet, aztán elkezdte sorolni, mennyi földjük van, miből mennyit vessenek, milyen munkát kell végezni, s milyen terméseredményt kell elérni, hogy ne maradjanak messze mögötte a már régen dolgozó Munka Tsz-nek. Tetszett a tagoknak, hogy az elnök így szívén viseli máris a munkát, s nem akadt egy sem közülök, aki kilépett volna a régi elnök után. Hogy jó elnököt választottak, néhány nap múlva újra bebizonyosodott. Híre járt a faluban — nem tudják, ki kezdte —, hogy Zödös is lemondott, kilép a tsz-ből. Csattanós választ adott rá azzal, hogy másnap reggel a vejével, meg a fiával beállított a tanácsházára: „nézzék, elvtársak, hoztam még két tagot a szövetkezetünkbe”. A vöm munkája különösen el fog kelni, horti, kertész és egy jó kertészre minden szövetkezetben szükség van. SZÖVETKEZETÉT alakítani, embereket meggyőzni az új előnyéről, mindig nehéz dolog, de nem elég. Meg is kell szerettetni a közöst, meg kell szokni a szervezett, rendszeresebb munkát, s ez a nehezebb. De azért ez is megy. A Munka Tsz-ben esztendők során szerzett tapasztalatok alapján készültek a tavaszra, s mint idősebb destvér a kisebbiket, úgy igyekeztek a két fiatal tsz-t is segíteni. Így aztán még jóformán meg sem kapták a Győzelem Tsz-ben a működési engedélyt, — s az Oj élet még máig sem kapta meg — már is hozzáláttak a munkához. Az asszonyok, Csuka Sán- d- né Szabó Józsefné. meg a többiek napokig súroltak, meszeltek, míg ragyogóan tiszta lett a székház. Közben segítettek a melegágyak készítésénél is. Az emberek készülődtek az első tavaszi munkára, ládákat szegeznek az oltvány neveléshez. Kint a határban pedig munkához látott a Sztalinyec Üj szőlőt telepítenek az új termelőszövetkezetek, az alá forgatják a földet Összesen 300 ezer Oltványt kaptak, ebből 200 ezer a Győzelemé, 100 ezer az Űj Életé. A tervek szerint a Győzelemben a szőlőtermesztéssel akarnak nagyobb mértékben foglalkozni, mindkettőhöz jó értékesítési lehetőség van a megyében is, meg a megyén kívül is. A készülődés, az, hogy megalakulás után azonnal munkához láttak, jó szervezőnek bizonyult Deák Györgyöt, Precs- kó Sándornét az győzte meg arról, hogy jó lesz a termelő- szövetkezetben, hogy látták, nem tétlenkednek a szövetkezeti tagok az első naptól kezdve munkához láttak. S ilyen szorgalmasan tuunak dagozni. azok meg is találják a számításukat. MA MÁR 74 tagja van a Győzelem Tsz-nek és az Üj Élet létszáma is több mint kétszeresére nőtt. De «pontos számot adni nehéz lenne, hiszen nanonta változik, naponta je- letkeznek újabbak és újabbak azzal, hogy ők is meggondolták. csak könnyebb, jobb lesz a közösben. Deák Rózsi Gyarapodik és ró esaszenimártoni Győzelem szövetkezet A rózsaszentmártoni Győzelem Termelőszövetkezet a közel múltban alakult meg 15 taggal. Az őszi munkát együtt végző fiatal termelőszövetkezet példás munkája vonzza a község egyénileg gazdálkodó parasztjait. Ma már 32 tagja van a tsz-nek. A tagság elhatározta, hogy a közös tehénállomány megszervezésére a bevitt lovakból négyet eladnak, s árukért tehenet vásárolnak. Heves megye dolgozó és tanuló ifjúságához! Március 15. hazánk történelmének egyik legszebb dátuma, mely 1848 ifjúságának felejthetetlen emlékét őrzi, amikor népünk bátran szembeszállt az idegen elnyomókkal és a haladás gátlóival. E szabadse-gharc és forradalom a magyar ifjúságnak különösen szívében él, mert vezetői között ott voltak a magyar ifjúság legjobbjai: Petőfi, Vasvári és a többiek, akik örökre beírták nevüket ifjúságunk emlékezetébe. 1848—49-ben nem valósulhatott meg a magyar ifjúság legjobbjainak hősi törekvése. Egy évszázad telt el addig míg a nagy szovjet nép elhozta népünknek a szabadságot s most a szabadság éltető levegőjében 1848 örököseként népünk és ifjúságunk építi új, bpldog szocialista hazáját. Megyénk ifjúsága évről évre megemlékezik történelműm: e dicsőséges napjáról. Évről évre erőt merít 1848 március ifjai- nak hősi tetteiből. Az idei március 15. a megemlékezés mellett újabb kiállása lesz ifjúságunk hazaszeretetének, a dolgozó nép, a párt iránti sze- retetének. Március 15. emléke azt is jelenti, hogy tovább kell növelni erőnket, még szorosabbra kell fűzni barátságunkat a testvéri országokkal, ifjúságunk és népünk nagy barátjával, a szovjet néppel. Dolgozó és tanuló fiatalok! Felhívunk benneteket, forró lelkesedéssel ünnepeljétek március 15-ét, népünk történelmének e dicsőséges dátumát. Még szorosabban zárkózzatok fel pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögé. A dolgozó és tanuló fiatalok újabb százaival és ezreivel erősítsétek szövetségünket, a DISZ-t! DISZ és MÖHSZ szervezetek, Népfrontbizottságok! Március 15-én, illetve az azt megelőző vasárnap a helyi tanácsok segítségével rendezzetek ifjúsági nagygyűléseket. A Hámán Kató seregszemle keretében adjatok színvonalas és gazdag kultúrműsort. Szépítsétek az 1848—49-es emlékműveket, honvédsírokat és koszorúzzátok meg azokat. Középiskolai DISZ szervezetek és úttörő csapatok! Rendezzetek tartalmas iskolai ünnepségeket március 15-én! Az 1848—49-es szabadság- harc emlékére Kápolnán, a szabadságharc egyik kiemelkedő színhelyén ismét megrendezzük a hagyományos ifjúsági találkozóval egybekötött megyei ünnepséget. Az egésznapos kultúr- és sportműsor keretében a 48-as céllövő emlék- versenyt és lovasbemutatót rendezzük meg. Lányok és Fiúk! Gyertek minél többen Kápolnára, vegyetek részt az ifjúság e hagyományos ünnepségén. Fiatalok! Diszisták! Az üzemekben és a mező- gazdaságban még jobb termelési sikerekkel, az iskolákban a,tanulmányi színvonal emelésével ünnepeljétek március 15-ét. DISZ Heves megyei V. B. MÖHSZ megyei elnöksége Hazafias Népfront megyei bizottsága Megyei Tanács VB Hatvanegy vagon tavaszérpa-vetőmagot osztottak szét a megyében A rossz időjárás miatt megyénkben is több helyen elmaradtak az őszi vetésekkel. A hideg téli időjárás még az elvetett kalászosokban is okozott károkat, úgy, hogy most a tavaszi vetéskor nagyobb gondot kell fordítani a szükséges kenyérgabona biztosítására. Ahol az őszi tervet nem teljesítették. vagy úgy látják, hogy nem lehet helyrehozni a tél okozta károkat, most kell pótolni tavasziból. A megye illetékes szervei idejében gondoskodtak tavaszi vetőmagról. Eddig 25 vagon tavaszbúzát adtak ki a megyében, de ez a mennyiség nem elegendő a szükséglet fedezésére. Legtöbbet kapott a hevesi, füzesabonyi és a gyöngyösi járás, de ezekben a járásokban volt leghiányosabb az őszi ka’ászos terv teljesítése. Tavaszbúza vetőmagból nem tudjuk a teljes szükségletet biztosítani, viszont a csi- ráztatási próbák azt bizonyítják, hogy a múlt évi tavaszbúza vetőmagnak alkalmas. Tehát azokból a járásokból és községekből, mint például Gyöngyöspata és Nagyréde, ahol sok őszi búza termett, a fölösleget olyan községekbe kell irányítani . amelyeknek nincs meg a vetőmagjuk. A megyében szétosztott 61 vagon tavaszárpa fedezi a szükségletet A négy vagon zabon kívül kaptunk még fajta- hibrid kukoricát is. amellveS igen magas termésátlagokat lehet elérni, tehát vetesre kiválóan alkalmas. Fáira állal-e Székely Lajos? KÉT ÓRÁJA tart a szövetkezeti taggyűlés.... A sűrű füstben álig látni az elnöki asztalt. Egyre több kucsma, kabát kerül le az asszonyok megoldják kendőiket. Meleg van.... Székely Lajos, az elnök beszél: Most pedig áttérünk a harmadik napirendi pontra. Elvtársak! Tisztelt tagság! Itt, a taggyűlés előtt kijelentem azt. hogy írásban beadtam a vezetőségnek lemondásomat.... Javasolom, hogy válasszunk másik elnököt... Elfojtott suttogás, hangos közbeszólás rezegteti a levegőt. Megmozdul az egész terem. ... Csak egy beszéljen — harsogja túl egy hang a zsivajt. Nem ér semmit. Ügy zsong a tagság, hogy alig lehet szót érteni.... Lázár elvtárs, a tsz párttitkára kér szót. A szavak súlyosan koppannak a hirtelen beállt csendben. Az elnök mti- lasztott... Többször berúgott... Nem ment el a tanácsülésre, pedig megyei tanácstag is. Kommunista, mégis elhanyagolta a politikai képzését... Ha berúgott, többször azt hangoztatta, hogy adják ki a földjét... Valaki közbekiáltott: Ki kell adni neki. Ifjabb Németh András, a tsz DISZ titkára állt fel: Székely elvtárs nem tisztelte az alapszabályt. Többször elmondta, hogy amíg itt ő az elnök, neki nem parancsol senki. Az elnök mellett nem szól, csak egy-két tag Nem védik. Csak Halász Istvánné a községi pártbizottság titkára sortolja fel Székely elvtárs érdemeit. Megtapsolják... De hiába kérik a tagokat, hogy mondjanak véleményt, — nem szólnak. Egyre gyakrabban hallani, ki legyen az elnök? Szavazzunk titkosan, az a tiszta munka — javasolja valaki. Jelölő bizottságot! — követeli több tag. Megválasztják a jelölő bizottságot, a jelölő bizottság néhány perc múlva javasol: Ki fogadja el elnöknek Ragó Zsigmondot? Negyvenöt kéz emelkedik a magasba — a 120-ból. Ellenszavazatot kémek. Nincs! Ki tartózkodott a szavazástól? Minden kéz ölben marad. A tagság nagy része nem foglal állást Se pro, sem kontra, se ide, sem oda. Ragó Zsigmondot „egyhangúlag” választják meg a me- zőtárkányi Győzelem Tsz új elnökének. Székely Lajos lehajtott fejjel áll az asztalnál. Arra kérem a tagságot — szólal meg —, hogy a következő taggyűlésen adja ki a földemet __Egyénileg akarok gazdálkodni.... Aztán otthagyja az elnöki asztalt — félreáll. ISMERNI kellene mindenkinek Székely Lajos elvtársat. Nehéz itt összesűríteni azt az öt esztendőt, melyet a tszcs, majd a tsz élén töltött. Milyen öt év volt az?! Mennyi harc a csoportért, a gazdaságért az emberekért? 1951-ben elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot — kilencen követték. Öt választották elnöknek ... Azután — egy év múltán már 210 család dolgozott együtt. Hány éjszaka, hány jó szó és káromkodás kellett, mikor előbbre akartak lépni, mégis csak 28 család követte őket. Végre volt tsz, de nem volt vetőmag, — sok tagnak kenyere sem. Székely elvtárs eladta a szalonnáját azon vásároltak vetőmagot, kenyeret is szereztek.- összerakták pénzüket, azon vásároltak növendékmarhát. Először aratott a tsz, mikor elhangzott Nagy Imre beszéde. A tagság fele ki akart lépni! Éjszakáról-éjszakára járt utána Székely elvtárs és még néhány tsz tag, míg megtudták, ki búj tógát. Kizártak egy ku- lákcsemetét és még néhány — ahogy most mondják — gyengébb tagot, a tsz megtisztult, sőt megerősödött... Aztán a verseny a többi termelőszövetkezettel. Folyt ez nemcsak a földeken, hanem a szövetkezeti italboltban a kul- túrházban, a vonaton, minden háznál. A Győzelem, az elnökkel az élen. állta a sarat Építkezett a termelőszövetkezet, de a tagok közül is többen új házba költöztek. Milliomos szövetkezet lett a Győzelem... Több, mint 140 tagja van ma. sokan közülök Székely elvtárs szavára léptek a Győzelembe, szerették meg a közöst. S AZ AZ EMBER, akinek a vezetésével így gazdagodott. fejlődött a tsz, aki olyan sokat tett a termelőszövetkezetért, most félre akar állni, fiát már elküldte a gépállomásra, vinni akarja magával feleségét, anyósát, — vissza, az egyénibe. Félre akar állni, mert megsértődött, mert pillanatnyilag erősebb indulata, mint józan gondolkodása, félre akar állni, mert úgy érzi, csalódott az emberekben, a tagságban. Jogos-e sértődöttsége, jogos-e elhatározása? Nem, nem jogos. Mert mi indította végül is arra az elhatározásra, hogy kilépjen? Az hogy mikor ő írásban beadta a lemondását, a tagság nem állt teljes mellel mellé, nem kérte, hogy maradjon a posztján. De hát Székely elvtárs egészségi állapotára is hivatkozott? Ki akar rosszat annak, akit tisztel, szeret! Igaz az, hogy a tagok egy része nem méltányolta úgy munkáját, ahogy érdemelte volna. Többen nem is tudták, vagy nem akarták észrevenni, mennyit dolgozott. Sokszor jogtalanul bírálták... Az utóbbi időben úgy érezte, kinézik a szövetkezetből, hogy már a köszönését sem fogadják tisztelettel, szívesen. És ekkor jutott eszébe az is, hogy neki csak a hibáját látják. Van igazsága... Székely elvtárs sokat dolgozott, sokat fáradt. Elismerték a felsőbb szervek, a járási pártbizottság, a járási tanács is munkáját, de nem jutott eszükbe, hogy ennek az embernek is éppen úgy szüksége van a jó szóra, a dicsérő szóra, mint más embernek. Nem arról van szó, hogy Székely elvtárs azt várta volna, hogy állandóan a vállát veregessék. Nem. Csak arról hogy a jó munkáját is észrevegyék, vagy ha segítséget kér, segítsenek. De az egészben az esett legjobban nehezére, hogy ott a taggyűlésen sokan hallgattak. Igaz, nem szép dolog véka alá rejteni a véleményt, a „pácban hagyni” egy embert, de hát ilyen a tagság, olyan, hogy inkább az utcán és odahaza sírják el sérelmüket s nem ott, ahol kellene. Mint most is tették a taggyűlés után. AZ VISZONT nagyon igaz és Székely elvtársnak is figyelembe kell vennie, hogy az ő magatartása is bizony lalansá- got keltett nem egy tagban. Székely elvtárs sem hibátlan ember. Sokszor durván beszélt a tagokkal. Az a fajta vezető volt, aki mindent egymaga akar elvégezni — és egy ember csak egy ember. Egy-egy siker, egy-egy jó vásár és nem utolsó sorban az öt év, a tsz és a tagság gyarapodása elbi- zakodottá tették. De különösen az zavarta a tagságot, amit akkor hangoztatott, ha egy kicsit többet ivott a kellettnél. Hogy „majd járok én még sárga lovon ..., leszek én még egyéni gazda”, meg hogy az új tagok így, az új tagok úgy. És az utóbbi időben egyre gyakrabban ivott többet a kellettnél. Különösen akkor, ha néhány új taggal szembe került. Ezek nem kis hibák —, de ettől még lehetett volna elnök Székely elvtárs De a hiúságát sértette, ha néha szóltak neki hibáiért.... Ezért mondott le az elnökségről! Ügy gondolta, hogy a tagság nem engedi leváltani és akkor elégtételt kap. A tagság akarata és bizonyos fokig a közömbössége — aminek oka a tagság nem elég egyenes kiállása. — áthúzta ezt a számítást. Ez még inkább sértette, — ezért ott a taggyűlésen határozta el, hogy kilép a tsz-ből.... S most büszkesége, makacssága nem engedi hogy visszavonja az elhamarkodott szót. Nem, nem jogos hát sértődöttsége, elhatározása A GYŐZELEM Tsz tagiai a tavaszra készülnek. Váriák à jó időt, a-dolgos kezek, a kijavított szerszámok. Itt is több, mint három százalékkal akarják ebben az évben növelni a hozamot... Szükség van minden kézre, szükség van a Székely elvtárs kezére, eszére, tapasztalatára. Ezért nem állhat félre Székely elvtárs! De nemcsak ezért! Becsülete, párttagsága a jövője, családja jövője kötelezi hogy hű maradjon a szövetkezeti gazdálkodáshoz, amiért annyit dolgozott, fáradt, amelynek életrevalóságáról meg van győződve. S azért, mert a sértődéssel, az indulatokkal szemben ezt diktálja a meggondoltság, a józan ész. PAPP JÁNOS Befejeződtek a génszemlék Megtartották az utolsó gép- ; szemlét Lőrinciben. Ezzel megyénkben befejeződtek a gépszemlék, melyek azt bizonyítják, hogy gépállomásaink dolgozói többnyire lelkiismeretes, jó munkát fogadnak el Nagyobb hibát egyetlen gépállomásnál sem találtak. Megállapította a bizottság, hogy a gépállomások jól felkészültek a tavaszi munkára, idejében szerződést kötöttek a tsz-szel és megkezdték az egyéniek szerződéskötését is. A gépszemlék alapján legjobban felkészült a tamaszentmiklósi és a lőrinci gépállomás. Több kisebb hibát találtak a sarudi, hevesi és a? egri gépállomásoknál, főkénl az erő- és cséplőgépjavítások- bzan Ezek a gépállomások 10 napi határidőt kaptak a hibák kijavítására. A gépjavítások és a szerződéskötések mellett a bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a brigádtervek is egy-két kivétellel elkészültek Mindenütt biztosítva van a munkaerő és a munkagépeket jobban, pontosabban javították ki, mint az elmúlt esztendőben A jó javítást a gépállomás szakemberei által az időben biztosított anyagellátásnak és a fiokozott pártellenőrzésnek köszönhetjük.
