Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

tn Ae PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK? NÉP UJSA G AZ MDP HEVESMEGYErPÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SPP ■ / '/ X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM AHA 5Q FILLÉR 1956. MÁRCIUS 10. SZOMBAT ÚJ SZÖVETKEZETI T1G0KKJU. I TRVflSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Ezer a teendője tavasszal a jó gazdának. Noha fel­használtuk a hosszú tél napjait a felkészülésre, nem árt mégegyszer sorra venni, mit is kell tenni. Igaz, regge­lenként még bőrös a vizek teteje s csípős a szél is, mégis tavaszodik már. Ereje van a napnak, hó már csak rejtett mélyedésekben van, s a szél, ha hideg is, szikkasztja a föl­det. Egyes helyeken már csak napok kérdése, s megkezd­hetik a talajelőkészítést a kora tavasziak alá. Nehéz lenne most sorrendet csinálni, melyik a leg­fontosabb, mihez kezdjünk először. Elég későn köszöntött be a tavasz, egy-kettőre kifutunk az időből, úgy kell hát megszervezni a munkát, hogy mindenhová elegendő erő jusson. A legsürgősebb most levezetni a lapályos terü­leteken megrekedt vizet, mert a vetés elsárgul, kipusztul, s legjobb esetben is csak jóval csökkent terméseredményt takaríthatunk be a víznyomta területekről. A másik sürgős dolog — ahol ez nem történt meg — a vetőmag előkészí­tése, tisztítása. Ha a föld teteje megpirkadt, hozzá lehet látni a simítózáshoz. Ha időben végezzük el ezt a munkát, ez nemcsak víztárolást jelent, hanem csökkenti is a termelési költségeket. Egy hold simítózása fogattal négy-öt forintba kerül, s az idejében végzett simítózással egyúttal megfelelő apró morzsás magágyat készítünk a tavaszi kalászosok alá Ha a simítózást elhanyagoljuk, később már fogas, kul- tivátor. henger kell, s ez három-négyszeres költséget je­lent. Már pedig mi az idén nemcsak többet akarunk ter­melni három százalékkal, hanem olcsóbban is. A talajelőkészítés, a vetés, a kertészetekben a me­legágyak készítése, palántanevelés, mind egyszerre elvég­zendő feladat, s hogy mindez idejében meglegyen, ahhoz sok munkáskézre van szükség. Termelőszövetkezeteink eb­ben az évben jóval kedvezőbb feltételek között kezde­nek a tavaszi munkákhoz. Szinte kivétel nélkül minden szövetkezetünkben voltak és vannak új belépők a zár­számadás óta. Van tehát munkaerő a tavaszi munkák el­végzésére, csak meg kell jól szervezni. Fontos, komoly fel­adata most ez termelőszövetkezeteinknek. Egyrészt a ta­vaszi munkák időben való elvégzését kell biztosítani, de nemcsak erről van szó. Amikor egy-egy dolgozó ^paraszt hosszabb-rövidebb töprengés után eljut odáig, hogy a közöst választja, szeretne azonnal munkához látni, mielőbb megismerni a közös munka örömét, mielőbb megszerezni az első munkaegysé­get, S hogy milyen szövetkezeti tag lesz belőle később, az részben ezekben a napokban dől el. Mert ha az első nap­tól kezdve munkát kap az új tag, látja, hogy mindenki egyformán dolgozik a sikerért, hamarább tűnnek el a ké­telyek a szívéből, hogy csakugyan jól választott-e. Hama­rább érzi sajátjának az egész termelőszövetkezetet. Most, a tavaszi munkák idején már megvan a lehetőség arra, hogy kezdettől bevonják a munkára az új belépőket. Van is erre számos helyes példa, A mezőíárkányi Szabadság Tsz- ben Ferencz elvtárs, a tsz e'nöke. a tavaszi munkák előtt minden egyes új taggal elbeszélgetett, megkérdezte, kikkel, hol dolgoznának legszívesebben, milyen munkára osszák be őket. Hasznos módszer ez, mert segítséget ad ahhoz, hogy az új tagok hamarább inegía'álják helyüket. Másutt, mint a boconádi Petőfi és a tiszanánai Vörös Csillag Termelő- szövetkezetekben, igen helyesen, munkacsapat vezetőnek, brigádvezetőnek választottak meg egy-egy tekintélyes, jó gazdát Ez egyrészt biztosíték arra, hogy mindig a leghoz­záértőbb emberek kerüljenek a munkacsapatok, a brigádok élére, a szövetkezetek vezetői közé. De fontos azért is. — mert fokozza az új belépők bizalmát a termelőszövetkezet iránt, hiszen láthatják, megbecsülik őket, figyelembe ve­szik szaktudásukat, s ezért bátrabban fordulnak problémá­ikkal a termelőszövetkezet vezetőségéhez. Nagy feladat elé állítja az első tavaszi munka az új termelőszövetkezeteket is. Régi tapasztalt termelőszövet- zeti vezetőink igen sok segítséget adhatnak az új termelőszö­vetkezetek vezetőinek. Nagyrédén a Munka Tsz elnöke rendszeresen megbeszéli az új szövetkezetek elnökeivel, mik a teendők ilyenkor tavasszal, hogyan szervezzék meg a brigádokat, munkacsapatokat, hogyan biztosítsák a folya­matos munkát. De az új termelőszövetkezeti vezetőknek is törekedni kell arra, hogy a megalakulás után már az első naptól kezdve hozzálássanak a közös munkához. Ez szi­lárdítja a tsz-tagokat, ugyanakkor, mint a két nagyrédei tsz, a Győzelem és az Üj Élet példája bizonyítja, a kívül­állók előtt is rokonszenvesebbekké válnak ezek a szövet­kezetek. Nem egy új belépő elmondta, azért kérte felvéte­lét, mert látta, hogy első naptól kezdve dolgoznak, s úgy gondolta, csak azok tudnak ilyen lelkesen szorgoskodni, akik valóban magukénak érzik a szövetkezetét, s a jövőjü­ket látják benne. A következő napok, a sürgős tavaszi teendők, nagy erőpróba elé állítják a termelőszövetkezeteket. Egész eszten­dei jövedelmük jórészt attól függ, hogy a régi és új tagok e.yaránt, hogyan igyekeznek helytállni mindenütt. A ta­vaszi munka sikeres elvégzése pedig ismét sok száz és száz egyénileg dolgozó pasasztot visz közelebb a termelőszövet­kezeti gazdálkodáshoz. Kiváló szovjet művészek vendégszereplése Egerben MAI SZABJUNK TABTALMÁBOL: A falura jött pártmunkások segítik a mezőgazdaság fejlődé­sét. — Üj bánya, új gépek, új emberek. — Béke híradó. — Barangolás az irodalomban. — Félre állhat-e Székely Lajos. — Az NB II. keleti csoport állása. A Népújság filmhíradó melléklete. Nemcsak künn a szántófölde­ken, hanem a tsz-ek irodáiban is megszaporodtak a tavasra gondok. A jó gazdálkodás sike­re attól is függ, hogy mindig rendben legyen a könyvelés, s a munkaegységek nyilvántar­tása. Tavasz előtt a termelőszövetkezetekben Százezer forint megtakarítás A tiszanánai Vörös Csillag tagjai — az előző évek tapasz­talatai alapján — 7000 normál­hold talajmunkára kötöttek szerződést a tarnaszentmiklósi gépállomással. Gép végzi a négyzetes ültetést, a növény- ápolást, a szálastakarmányok kaszálását, s természetesen a nagy nyári betakarítás mun­káját is. Az idén első ízben alkalmaznak gépeket a kapá­lok betakarításánál: a '35 hold cukorrépát kiemelővel szedik, a kukoricát kombájnnal „arat­ják”. A termelőszövetkezet szak­emberei kiszámították, hogy a gépek alkalmazásával mintegy 100 ezer forinttal csökkeniik a termelés önköltségét. Növelik a tehénállományt I üoldogi Rákóczi Tsz.-ben A boldogi Rákóczi Termelő­szövetkezetben nem nagy be­csülete volt az állattenyésztés­nek. Bedő Gábor új elnökkel az élen, az elmúlt néhány hó­nap alatt azonban az állatte­nyésztés dolgozói szervezett, komoly munkát végeztek, s en­nek nyomán két és fél literről hat és fél literre emelkedett az istállóátlag. A szövetkezet ere­deti terve szerint ebben az év­ben 20 darabra kell fejleszteni a tehénállományt. A tagok azonban elhatározták, hogy őszre elérik a 30-as szarvas- marha létszámot. Í19 bárány Az elmúlt évben hosszú és meddő harcot vívtak az apci Béke Tsz tagjai, hogy megaka­dályozzák a bárányok elhullá­sát. Az idén a megjavult gon­dozás, a szakszerű munka nyo­mán — bár a szaporulat 119 bárány volt — s ebből kettő az iker ellés — egyetlen jószág sem húllt el a szövetkezetben. A kommunisták példamutatása A mezőíárkányi Szabadság Termelőszövetkezet 1949-ben aalkult. Az első évben sok baj. sok probléma, nehéz munkája volt a vezetőségnek. A tsz pártszervezet csak 1950-ben aalkult, ettől az időtől kezdve minden évben nőtt a tsz tekin­télye. A kommunisták nemcsak a szavakkal, agitációval mutat­tak pék zt, hanem a munká­ban is. 1955-ben például a munkaegységek (18 ezer) egy- harmadát a párttagok teljesí­tették, bár a tsz tagsághoz vi­szonyítva csak egyötödöt te­szik ki. De megmutatkozik a kommunisták példamutatása más téren is. Hosszas húza- vona után a minisztérium ja­nuár 24-én értesítette a tsz- üket, hogy kiutalt egy teher­autót, amelyet gyorsan át kell venni. A probléma az volt, hogy ki kellett fizetni egyszer­re 48 ezer forintot, és a tsz-nek akkor nem volt ennyi. A párt- szervezet azonban segített. Ve­zetőségi ülésen, majd taggyű­lésen beszéltük meg és a kom­munisták vállalták, hogy sze­mélyi példamutatáson keresz­tül mozgósítják a tsz tagságát a teherautó árának összeadá­sára. A párttagok egymás után tették meg felajánlásukat. Nagy s. Lajos hat mázsa búzát. Halász István három mázsa búzát és egy mázsa kukoricát, Balogh Miklós két mázsa bú­zát ajánlott fel és így tovább minden párttag. E szövetkezeti gyűlésen hét új belépőt is vet­tek fel a tsz-be, s azok látva, hogy a tsz tagsága milyen egy­ségesen áll ki a teherautó mel­lett tehetségükhöz mérten ők is — Borda László, Bölkény Ferenc, Cseh Géza és a töb­biek — sorra szólaltak fel és mondták el, hogy ki-ki meny­nyivel járult hozzá a teher­autó megvételéhez. Halász Istvánné I MDP titkár, Mezőtárkány — Karácsond községben 14 középparaszt Haladás néven uj termelőszövetkezetet alakított, több mint 100 hold földterüle­ten. A szövetkezet munkája iránt nagy az érdeklődés a községben. Februárban 622 új belépő voit a megye tsi-eibe Tizenegy új előkészítő bizott­ság 92 családdal, 123 taggal, 472 holdon alakult március­ban. A bizottságok tagjai most széleskörű tevékenységet foly­tatnak termelőszövetkezetük megalakítása érdekében. Az elmúlt hónapban különben 513 család 622 tag, 2380 hald földdel választotta a közös gazdálko­dást Heves megyében. Köszönjük a kétheti pihenést A megyéből hatan, Tisza- nánáról, a Vörös Csillag Tsz- ből Baráth Ferenc, Kisköréről Hadnagy József és Tolmács Pál kocsis, Tarnaszentmiklós- ról Garancz András tehéngon­dozó, a Petőfi Tsz tagja, a kömlői Szabádság Tsz-ből Var­ga József, a Dózsából pedig én, — együtt töltöttünk két hetet hazánk egyik legszebb üdülő­helyén, Mátrafüreden. Ezút­tal szeretném megköszönni az üdülő dolgozóinak fáradozásét, amellyel kellemessé, felejthe­tetlenné tették az ott töltött napokat. A többiek nevében is köszönetét mondok Petro- vics Gyulának, az üdülő veze­tőjének, Bartus Sándor fősza­kácsnak, Tóth Imre kultúr és Gál Géza sportfelelős elvtár­saknak. Szabó István Kömlő, Dózsa Tsz Jakab Károly visszalépett a szövetkezetbe A Magyar—Szovjet Barátsá­gi Hónap alkalmából a Ma­gyarországon tartózkodó szov­jet művészküldöttség tagjai­nak egyrésze március 12-én este 7 órakor előadást tart az Egri Gárdonyi Géza Színház­ban. A műsoron fellépnek: Maja Plizeckaja, a Szovjet- *nió Állami Akadémiai Nagy­színház szólótáncosa, az OSZ­SZSZK Érdemes művésze, Ma- risz Liepa, a Lett SZSZK, ope­ra és balettszínházának szóló­táncosa, Alexandr Ognyivcev, a Moszkvai .Nagyszínház tag­ja, Sztálin-díjas énekes, kísé­rőjük Nanen Valter, a Moszk­vai Rádió zongoristája. A szovjet művészekkel érkezik együtt Virizai Mihály magyar gordonkaművész is. Furcsa agitáció Nincs talán lelkesebb agitá­tora a szövetkezeti mozgalom­nak Nagykökényesen, mint Sándor János községi párttit­kár, meg Katona gy. István, a járási tanács végrehajtó bizott­ságának tagja. Minden nap, sőt talán minden órában, ha­csak mód van rá, ejtenek né­hány meggyőző szót a szövet­kezeti mozgalom mellett, s el kell azt is ismerni, hogy igen jó érvek ezek. Annál érdeke­sebb. hogy se Sándor János, se Katona gy. István szavára nem nagyon hajlanak a falu­ban. Mi lehet ennek az oka : Könnyű a magyarázat: bort isznak és vizet prédikálnak. Más szóval: szövetkezeti moz­galomról beszélnek, de maguk különböző kifogásokat keresve húzódoznak az újtól .. Termelőszövetkezetünkben ma már 27 család közel 300 holdon gazdálkodik. Az 1955-ös gazdasági évet 850 ezer forint tehermentes szövetkezeti alap­pal zártuk, a munkaegység ér­téke 36 65 forint volt. Terme­lőszövetkezetünk tagsága most már egyre inkább belterjes gazdálkodásra tér át. Ez év ta­vaszán hat hold szőlőt és 7 hold gyümölcsöst telepítünk állami segítséggel. Ebben az évben hat mázsa juhsajtot akarunk készíteni a gyapjúter­melés mellett. Meg is lesz, mert Sugár Sándor, a tsz juhásza lelkiismeretesen gondozza a rá­bízott állatokat. Noha 17—24 fokos hideg volt az ellések ide­jén, 150 anyajuh ellésénél csak hét kisbirka pusztult el. Az eredmények láttán lépett vissza a közösbe Jakab Károly hétholdas dolgozó paraszt. Ezért kérték felvételüket Spek- ker Józsefné hatholdas, Mol­nár Sándomé hét és félholdas dolgozó parasztasszonyok. Igen gondolkozik a belépés­ről Spekker János középparaszt megyei tanácstag is. A fejlesz­tési munkát segítik a tsz kom­munistái, fáradságot nem is­merve végzik felvilágosító munkájukat. Van mivel agi­tálni, Szépvölgyi Istvánné pél­dául 211 munkaegységet telje­sített egymaga és 13.300 forin­tot keresett. Kovácsik László szintén egyedül dolgozott, 24 ezer forint tiszta jövedelemmel zárta az évet. Ezzel szemben Spekker Antalné egyénileg dolgozott másodmac'ával. a kö­zel nyolc holdon s tiszta jöve­delme csak 10.500 forint voll Bugarszki András, párttitkár, Kerecsend Laczik István tsz tag Levelet kaptunk Hatvanból Szekszius Mihály tsz csoport- vezetőtől, aki Laczik István, a nagykökényes! Táncsics Tsz tagjának jó munkájától szá­molt be. Laczik István ez- idáig 9000 forintos hasznot haj­tott a szövetkezetnek, mert maga javítja a lószerszámokat. A közel múltban is egyik este Új szövetkezet Zárónkon Zárónkról is kedves levelet hozott a posta. Juhász József számolt be arról, hogy közsé­gükben Béke néven termelő- szövetkezet alakult. Ma már 14 család 110 hold földön végzi a közös munkát, ezzel válaszolva a kulákság minden rágalmára. Az első lépések még bizonyta­lanok, sok kisebb-nagyobb ne­hézséggel kell megküzdeni ök, de az akarat, az elszántság minden nehézséget legyőz. Bona István kocsis kereste fel, hogy baj van a lószerszámmal, nem tud reggel befogni. Este 8 óra lehetett, amikor Laczik Ist­ván hozzáfogott a munkához, s éjjel két órára már készen is volt. Munkájával 300 forin­tot takarított meg a termelő- szövetkezetnek. Elöcsiráztalást végeztünk Alaposan felkészültünk a ta­vaszi munkára. Az agronómus és a brigádvezető elvtársak el­végezték az előcsiráztatást, megállapítottuk, hogy tavaszi búzánk csiraképessége 93, ta­vaszi árpánké 92, zabos .bük­könyünké 83 százalékos. Elvé­geztük a fejtrágyázást már 15 holdon, s 25 hold cukorrépánk alá kiszórtuk a műtrágyát. Ki­javítottuk már az összes kis­gépeket is. Szecskó Lajos, Mezőtárkány. Szaoadság Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents