Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-03 / 18. szám

NÊPUJSlG 1956. március 3. szombat Pisze LFT * fi fiáinál) Ható seregszemle vonzóbbá teszi tíi$Z szervezeteteket A „HÁMÁN KATÓ” ifjúsá­gi kulturális és sport sereg­szemle a gyöngyösi járásban is nagy visszhangra talált. Já­rásunkban is megalakult a szervezőbizottság a DISZ, a népművelési osztály, a TSB és az oktatási osztály részvéteié­vel. Nap mint nap érkeztek a benevezések. A benevezések száma azt mutatja, hogy az idei kulturális seregszemle méretei felülmúlják az eddi­gieket, hiszen több ezer mar is ' a benevezettek száma. Olyan községi DISZ szervezetek, mint például Gyöngyösoroszi, Visonta, Halmajugra, Vécs és Karácsond, azelőtt sohasem szerepeltek kul túrversenyen, most pedig igen ah posan ké­szülnek a seregszemlére. Az elmúlt évekhez viszonyítva, í igen jelentős színvonalbeli vál- j tozást és emelkedést sejtetnek \ a benevezések. Azelőtt a mű- j vek zöme alacsony színvonalú, szirupos, idejet múlt mű voh. ! Az idei benevezéseken ilyen : művek már csak elvétve for­dulnak elő. A színjátszó csoportok több­sége már komoly színdarabok­kal vesz részt a seregszemlén. Példának említhetnénk a gyöm gyössolymosi csoport „Nyole hold föld”, a detki gépállomás ..Darázsfészek” Gyöngyösoro­szi „Fehér Anna” és a kisná- naí DISZ szervezet „Hűség próbája” című darabjait. Ugyanez mutatkozik meg a népi tánccsoportok benevezé­seinél is. Míg az elmúlt évek­ben a tánccsoportok szedett- vedett táncokat mutattak be, ma már többségük kidolgozott koreográfia alapján, fejlet­tebb táncoktatók vezetésével készül a bemutatóra. Járá­sunkban az elmúlt években elhanyagolták a zenekultúrát A ku!túrversenyeken igen ke­vés énekkar szerepelt, műsor­választásuk sem volt a leg­megfelelőbb. Ma már az ének­karok száma megkétszerező­dött, műsorokban a ki assziku- sok mellett népdalgyűjtemé- .nyek és helyi feldolgozású művek is szerepelnek. A KULTURÁLIS és sport seregszemle nyújtotta program során DISZ szervezeteink több­ségében jelentősen megjavult a szervezetek belső élete, szí­nesebbé. vonzóbbá vált a fia- ialok számára. Nap. mint nap próbálnak, esténként vidáman szórakoznak — készülnek a seregszemlére A felkészü'és során több összejövetelt, gyű­lést, megbeszélést tartanak, ahol nemcsak készülődésről van szó, hanem arról is. hogy milyen problémák, feladatok vannak a DISZ szervezetek­ben és hogyan lehetne azokat megoldani. Megkönnyítette a felkészülés a tagösszeírást is. A kultúrmunkában olyan fia­talok is részt vesznek, akik eddig lebecsülték a DISZ mun­káját, bár egyrészük tagja volt a DISZ-nek A seregszemlére való készülődés során a kul­túr- és sportmunka után von­zódva, sokan kapcsolódnak be újból. A DISZ szervezetek bel­ső életének megjavulása lát­tán Szűcsi községben 51 Gyön­gyöstar jánban 41, Pécsen 20 fővel emelkedett a DtSZ-ta- gok száma. A felkészülési idő­szak próbái és a különböző előadások szervezése szintén jelentős mértékben elősegíti a DISZ szervezetek egyéb fel­adatainak teljesítését. Közös foglalkozások, próbák és elő­adások közelebb hozzák a fia­talokat egymáshoz, erősítik a kollektív szellemet, erősítik a munkás-paraszt és értelmiségi fiatalok barátságát. A DISZ szervezeteink be­kapcsolódtak a kultúrházak munkájába, így kialakult a helyes kapcsolat a DISZ veze­tők és kultúrvezetők között. Számos fiatal pedagógus ke­rült közelebb a DISZ szerve­zetek munkájához és tudásuk­kal, szakmai hozzáértésükkel segítették a DISZ belső életé­nek megjavítását. A JÁRÁSI szervezőbizott­ságnak az eddigi tapasztalatok alapján a legfontosabb fel­adata, hogy még több szakmai segítséget, tanácsot adjon a csoportoknak, ellenőrizze a se­regszemle feltételeinek végre­hajtását. a helyi bemutatók, versenyek szervezését. A bi­zottság kéthetenként „Sereg­szemle híradót” ad ki a rend­szeres tájékoztatás érdeké­ben. Fontos feladata a szerve­zőbizottságnak az is, hogy a csoportok, a szervezetek elől elhárítsa az akadályokat, pél­dául egyes vezetők magatartá­sán javítson. Azokén, akik nem látják a kultúr- és sport­munka jelentőségét az ifjúság nevelésénél. Alágy fügédén a tanácselnök megköveteli: a fiatalok kérvényt írjanak a ta­nácshoz egy-egy rendezvény engedélyének megadásáért. Halmajugrán — a szövetkezet nem adja át a helyiséget a DISZ szervezet részére, pedig a fiatalok nem tudnak másutt próbálni. Egyes vezetők nem- j törődömsçgét mutatja az is, 1 hogy a seregszemléből — el- ! sősorban a vezetők hibájából I — hiányoznak az üzemek. Kö- j zös munkával kell elérnünk í azt is, hogy Márkáz község DISZ vezetői és a kultúrház j vezetői között helyes kapcso­I lat alakuljon ki és megszűn­jön a vitatkozás a két vezető­ség között. A szervezetek ré­szére megfelelő helyiséget kell biztosítanunk, például Nagyré- j dén, Gyöngyöspatan, Gyón- ; • gyösorosziban. j Egyes ellenséges elemek igyekeznek szétzülleszteni a kultúr- és sportcsoportokat. 1 Ez abban mutatkozik meg, . hogy olyan darabok játszásá- j ra akarják bírni a csoportú- j kát, amelyek a kispolgári néze­tek, befolyások elterjedését segítenék elő. Másrészt az elő­adás utolsó napján lebeszélik a szereplőket, akiket a cso­port nem tud már egy-két nap alatt pótolni. Azonban az ed­dig elért jó eredmények azt bizonyítják, hogy egyre több ! vezető és fiatal válik a kultúr- I munka lelkes művelőjévé, ez ; arra enged következtetni, hogy j az akadályokat majd közös . munkával el tudjuk hárítani. SIMON SÁNDOR, DISZ titkár, Gyöngyös A külpolitikai helyzet Az MDP Központi Vez«tőségének üdvözlete a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapítá­sának 35. évfordulója alkalmából A Mongol ."Néni Forradalmi Párt Központi Bizottságának Kedves Elvtársak! A Magyar Da gazok Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar do'gozó nép ne­vében forró elvtársi üdvözle­tünket küldjük a Mongol Né­pi Forradalmi Párt mega’apí- íásának 35. évfordulója alkal­mából. Teljes sikert kívánunk önök­nek ahhoz a harchoz, amelyet Ulan-Bator a mongol nép a szocializmus építéséért a béke megvédésé­ért vív. Mél" meggyőződésünk hogy a Mongol Népi Forradal­mi Párt vezetésével a mongol né" ebben a harcban diadal­maskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Dobi István elvtárs üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökéhez Dr. Urlio Kaleva Kekkonnen őexellenciájának. a Fiun Köztársaság elnökének A Finn Köztársaság elnöki ' tisztségébe történő beiktatása a’kalmábo! a Magyar Népköz- ! társaság Elnöki Tanácsa névé- j ben szívből jövő üdvöz’etemet | küldöm Nagymáltáságodnak és j őszintén kívánom, hogy elnök- ' sége alatt _ tovább eme:kedjék a testvéri finn nép jóléte és fej­lődjék a népeink közötti bará­ti kapcsolat. Dobi István a Megvár Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke. OSienhauer : „Az Adenauer-kormány a halálos válság állapotába került“ OUenhauer február 26-án Heidelbergben kijelentette, hogy az utóbbi idők eseményei I az 1949. óta tartó „Adenauer- j korszak” végét jelzik a német ! politikában. — Az Adenauer-kormány a ! halálos válság állapotába ke- ; rült — mondotta Olletthauer. ! A kancellár a belpolitikában ! túlzott követeléseket támasz- • tett a kormánykoalícióval és az I ellenzékkel szemben, s ennek ! következtében olyan mozga­lom indult meg, melyet 1953- ban még senki sem láthatott I eiőre. A szövetségi kormány — Ol- j'enInner véleménye szerint — ’ mindinkább ,a páríonkívülivé i vált miniszterek menedékhe- ! íyévé” válik. — A német egység helyre­állítására Németországnak ké­I szén kell állnia' arra, hogy vita tárgyává tegye egyfelől a NATO-ban, másfelől a var­sói szerződésben való részvé­tele kérdését — mondotta a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. — Ha a mostani kor­mány úgy vélekedik, hogy po­litikáját nem építheti ilyen új alapra, akkor más erőknek kell átengednie a lehetőséget ahhoz, hogy új külpolitikát kezdjenek... Ha 1957. után a Kereszténydemokrata Unió j nélkül alakul majd kormány, J megnyílik a lehetőség a demo­kratikus politikához, amelyben a vezető szerep a Német Szo­ciáldemokrata Párté lesz. Meg kell békü'ni azzal a gondolat­tal, hogy a szövetségi köztár­saságban a demokrácia formái­nak nem mindig kell meg- egyezniük az amerikai politika elképzeléseivel és óhajaival... Meinltoid Maier „Adenauer kancellár diktatúrájának megszüntetését“ követeli j Reinhold Maier, Batten — j Württemberg volt tartományi í miniszterelnöke, a szabad de- i mokrata nárt egyik vezető- j je egy stuttgarti választási gyűlésen kijelentette: Benn­! ban már régen befagyott a. de- ( mokrácia és egy pöfíesakedo, ! népellenes rendszer lépett a j helyébe, Adenauer kancellár ! diktatúrája, melyet meg kell i szüntetni. I Reinhold Maier élesen bírál­ta Euiert, a szabad demokrata ! párt 16 kilépett képviselőjének {vezetőjét, akit „Adenauer be- ! súgójának és csatlósának, po­litikai kalandornak és erkölcs­telen karrieristának“ nevezett. Lapjelentések szerint Aden­auer a kancellári hivatal titkos alapjából kétmillió márkát bo­csátott az Euler-csopori ren­delkezésére, a nyugat-németor- j szági gyáriparosok szövetsé­ge pádig további 1.5 millió már- : kát adott Euleréknak. ZSEN Y A CSUVASOV tjYeserves egy állapot volt, mondhatom.... Megér­kezünk hárman és egyikünk sem tud oroszul. Olyanok vol­tunk, mint a süketnémák. Rá­adásul késtünk is, már egy hónapja folyt a tanítás ... Latzkó Tóth Péter, a „Víz­kereszt” fiatal rendezője mesé­li első moszkvai élményeit. Hat esztendővel ezelőtt, 1950 őszén harmadmagával a Szovjetunió­ba küldték, hogy elvégezze a moszkvai színművészeti főis­kolát. — Beültünk az előadásra és füleltünk. Amíg élek, nem fe­lejtem el. Háromnegyed óra hosszat feszülten figyeltem és próbáltam tikapdosni az isme­rősnek tetsző .szavakat Egy mukkot sem értettem Támadt viszont olyan fejfájásom, hogy háromnegyed óra után kényte­len voltam elmenni az elő­adásról. — Képzelhetitek, milyen ér- zés... Egy hónappal elma­radtunk már amúgy is és ak­kor az a szörnyű kavarodás a fejemben Nem mertem vol­na megesküdni, hogy valaha is megértem az orosz előadáso­kat. Voltak ott más külföldi ösztöndíjasok is, de azok már mind tanultak egy-két évet oroszul. Csak mi nem tudtunk mihez kezdeni. Megérkezésünk után nem sokkal Komszomol-gyülés volt az évfolyamon és a szovjet diákok pártfogásukba vettek. Kiosztottak bennünket: ki mi­lyen tárgyból segít majd. Et­től fogva mindegyikünkre ju­tott egy féltucat „tanár”. Elő­adások előtt, előadások után, szünetekben, délután, este, reggel állandóan magyarázott valaki. Félrehúztak egy ablak­mélyedésbe és magyaráztak. Oroszul, angolul, németül, ki milyen nyelvet értett, valósá­gos eszperantó alakult ki kö­zöttünk a különféle nyelvek­ből. Kiemelkedő szerepe volt a jelbeszédnek — kézzel-láb- bal iparkodtak megértetni ve­lünk az előadások tartalmát. Néha már jólesett volna egy kis pihenés — zsebre dugott kézzel őgyelegni a szünetek­ben De pártfogóink könyörte­lenek voltak. Amíg nem értet­tük a magyarázatokat, nem tágítottak. Hogy mennyire iga­zuk volt, akkor értettük meg, amikor a pártfogolás meghozta az eredményét és fejünkben lassan leülepedett a zűrzavar. Kaptunk aztán más segítsé­get is ... Az első évben sokat dicsértek bennünket. Nem mondom, tanultunk is kemé­nyen, késő éjszakáig fennma­radtunk nem egyszer. A má­sodik évben már tűrhetően éi> tettünk oroszul, lazítottunk a gyeplőszáron. Mindenki dicsért bennünket, milyen szorgalma­sak vagyunk, milyen kitar­tóak, nekünk meg fejünkbe szállt a dicsőség. Kidüílesztett mellénnyel jártunk-keltünk: lám, kik vagyunk, mik va­gyunk... Órákon néha bolon­doztunk, játszottunk a hátsó paciban, ahol a tanár nem lá­tott. Egyszer aztán egy Kom- szomol-gyűlésen elkaptak ben­nünket. Fejünkre olvasták a hibáinkat, bírálták emberi magatartásunkat. Éjjel féiket- tőig tartott a gyűlés. Monda­nom sem kell, nem esett ép­pen jól. Gyűlés után odajön hozzám a tankör bizalmi, az a fiú, aki a legkíméletlenebbül lehordott. Azt mondja: te, ea és ez a vendéglő, még nyitva van, üljünk be és beszélges­sünk egy kicsit ... Nagy szeme­ket meresztettem. Mondom ne­ki: nagyon kedves tőled, hogy még gúnyolódsz is, de jobb lesz, ha békét hagysz, semmi közöm hozzád, neked se én- hozzám. Most rajta volt a sor az álmélkodásban. Hát nem érted? — kérdezi — én szeret­lek becsüljek téged, épp ezért nem hallgathatom el a hibái­dat. Mi mindig így szoktuk: nyíltan megmondjuk, ami ross* a másikban. Utólag elmondhatom: nem ártott meg ez a lecke sem... Ti1 S3’éhként nagy szeretet­“ ‘ tel vettek körül ben­nünket, nemcsak az egyete­men, máshol is, ahol felfedez­ték, hogy magyarok vagyunk. Megesett, hogy idegen embe­rek odaléptek hozzánk néhány baráti szóval, kérdéssel. Egy­szer vendéglőben ültünk hár­man s magyarul beszélgettünk. A szomszéd asztalnál ült egy ez­redes. Váratlanul felénk hajol és barátságosan megkérdezi, ; nem magyarok vagyunk-e? Ki­derült, hogy járt Magyarorszá­gon a háborúban és ismerős volt neki a magyar nyelv mu­zsikája. Átült az asztalunk- ! hoz, elbeszélgettünk. Mesélt a magyarországi élményeiről és ; nagyon, dicsérte a magyarokat i — sok ismerőse, barátja van ■ nálunk. Ilyen eset sokszor elő- : fordult az öt év alatt. Itt van I például Zsenya Csuvasov... ! Zsenya Csuvasov is ott ta- ‘ nuit a főiskolán, rendezőnek készült. Jóval idősebb volt ná- 1 lünk, legalább harminc éves \ Daliás, izmos, jóvágású ember. ; Csak éppen a bal lába béna f volt. F.gy repesz vágódott a ! csípőjébe és átvágta az inait. Meg voit_a Iába de teljesen bénán Nagyon szomorú volt, hogy ő, az erős. szép szál em­ber — nyomorék. Meg aztán volt egy kis elfogódottság ben­nünk iránta: tudtuk, hogy a magyarországi harcokban se­besült meg... Egyszer késő este bejött a szobánkba. Fenn voltunk még, tanultunk. Zsenya Csuvasov leült egy székre, cigarettára gyújtott, nézegetett bennünket. Amúgy is hallgatag ember j volt. ült és cigarettázott. Ami- ! Kor a cigarettát elszívta, feltá- , pászkotíott és azt mondta: í — Jól van, fiúk, tanuljatok ! csak. Komolyan dolgoztok, be- ! ősüllek érte. Ez jó, nagyon jó... ; Az ajtóhoz bicegett, a kü- 1 szöbön megállt és hozzátette: I — Nagyon jó, fiúk ... Lát- ! játok, ez itt — és béna lábára ! mutatott — nem volt hiába. Ügy-e értitek?... '’jJ ' ud iátok, ez így elmond­va, nagyon szürke és j szegényes .. De ahogy az a ko­moly, nagy, erős ember ott ! állt a béna lábával és mo­solygott, úgy mosolygott, mint egy gyermek, aki valami na­gyon szép ajándékot kapott, szélesen, boldogan., azt norm lehet elfelejteni. Akkor értet­tem meg igazán, mi az, hogy szovjet ember. G, A. A szovjet emberektől tanultam meg, milyen nagy felelősség pedagógusnak lenni ÏJT a szovjetunióbeli címé-1 * ' nyeimről kérdeznek. ! mindig egy bensőséges, szép I ünnepély jut az eszembe. Is- j kólánk egyik pedagógusa eb- ! ben az időben ünnepelte mun- j kásságának negyvenedik jubi- ; leumát. Az ünnepélyre meg- j hívták régi diákjait is, akiket ; ■ ő nevelt becsületes, szovjet ; emberekké. Többszázan jöttek ; el, köztük magasrangú kato-j natisztek, Sztálin-díjasok. a ' Szovjetunió Hősei. Még ma is szinte látom magam előtt az egyszerű, őszhajú asszonyt, aki : ilyen sok kiváló embert nevelt, j Ott, az ünnepélyen negyven ! esztendő munkásságáról be- i szélt. Ezen az ünnepélyen ébred. ! tem rá, milyen nagy felelősség ; pedagógusnak lenni, hiszen • emberek százait neveljük. Nemcsak itt, lépten-nyomon tapasztaltam, mennyire meg- becsüLk a Szovjetunióban a pedagógusokat s a pedagógu­sok rá is szolgálnak erre, lel­kesen részt vesznek minden munkában. A kolhozokban de mindenütt a leglelkesebb segí­tői a párttitkárokmJc. Sokszor látogattam meg isko­lákat s mindig megragadott a fegyelem, a rend, a magas ta­nulmányi színvonal. Akkor el­határoztam, ha hazajövök én is úgy tanítom a fiatalokat, hogy hasonlóak legyenek -a szovjet fiatalokhoz Nagy tervekkel jöttem ha­za, az első hetekben szerettem volna szinte egyik napról a másikra megváltoztatni min­dent úgy, ahogy én tanultam. Aztán rájöttem, hogy legfon­tosabb feladatom megismer­kedni a magyar iskolákkal, a tanítási módszerekkel. Sokat járok ki a falusi isko- I Iákba, s most már elmondha­tom. ismerem többé-kevésbé a falusi iskolák problémáit, s igyekszem úgy nevelni a fő­iskolai hallgatókat, hogy meg­állják a helyüket az életben is. Necsak általános elveket kapjanak, hanem felkészülje­nek arra, hogy szinte erjesztői legyenek a falusi kulturális életnek, segítsék minden tet­tükkel a párttitkárt a politi­kai munkát. Nagyon tetszett i nekem a Szovjetunióban a pe- j dagógusok társadalmi élete, í komoly vitákat rendeznek, I előadásokat és szeretném ei- I érni, hogy azok a hallgatók, akik tőlünk kikerülnek, a szov­jet pedagógusokhoz hasonlóan i dolgozzanak. \ j ás terveket is tűztem magam elé. Elhatároz­tam, hogy egy-egy korszakot dolgozok fel a magyar peda­gógia történetéből. Most Apá­cai Cseri János munkásságát I tanulmányozom, s ezzel'együtt az egész XVII. század peda­gógiai módszereivel ismerke­dem. Másik nagy tervem a serdülő kor sajátosságainak tanulmányozása. Sok ferde né­zet van még erről a kórról ma is a pedagógusok körében Az e téren végzett munkát azért is fontosnak tartom, mert a serdülő kor sajátosságai hatás­sal vannak az úttörő és a DISZ munkára. Évekre egy egész életre szóló munka mind a kettő, s a pedagógia fejlődését szeretném vele segíteni. Elmondta: Mikus Gyula, ped. főisk. tanársegéd, Eger így láttam a szovjet üzemeltben ax egészségvédelmet SOKFELÉ jártam a Szov­jetunióban, megnéztem a kol­hozokat, a gyárakat, megis­mertem, hogyan vigyáznak a munkások egészségére az üze­mekben. A munkások és a dolgozó parasztok álláma tör- I vénybe iktatta a kötelező egészségvédelmet A gyárak- ; ban, melyek a világ legfejlet­tebb technikai eszközeivel dolgoznak, erős, egészséges munkások élnek Ma már nem lehet elképzelni a szovjet gyá­rat egészségvédelmi eszközök nélkül. A vizes rpunkaheiyen dolgo­zóknak nem hiányzik a gumi­csizma, a megfelelő öltözet, ezt a gyár biztosítja. Általában mindenütt megvannak azok az egészségvédelmi eszközök, amik biztosítják az egészség megvédését munka közben is. Itt nem úgy gondolkoznak, mint a kapitalista országok­ban, ha egy munkás életéről van szó, hogy nem számít, mert van elég munkanélküli. Itt az ember a legnagyobb ér­ték. És bármibe is kerül, min­dent megtesznek, ha egy szov­jet ember életének a megmen­téséről van szó. Törvény van az egészségvé­delmi eszközök létesítésére, s a szovjet hatóságok részéről ezt megjelelő szigorúsággal el­lenőrzik j.s állandóan. Minden üzemnek saját üzemi orvosa van, és nagyon sok helyen or­vosi laboratórium is, hogy a betegségek okát azonnal meg­állapíthassák, késedelem nél­kül megkezdhessék a kezelést. Az orvosok mellett kisegítők dolgoznak, ,,szesztráknak”ihív- ják őket Technikumot végzett nők, nem olyan képzettek, mint az orvosok de különösen az idősebbek, gyakorlottabbak, az operáción kívül minden ke­zelést elvégeznek. ARRA IS vigyáznak, hogy egészséges legyen a gyárak környéke is. Fokozott gondot fordítanak a tisztaságra, a jó levegő biztosítására. így láttam én a munkások egészségvédelmét a Szovjet­unióban. Elmondta: Tamás László, MDP városi titkár, * Eger

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents