Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-29 / 17. szám

1956. február 29. szerda NÉPÚJSÁG 5 Egercseliiben is jogot követel az új technika A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, a mér­nököknek és technikusoknak, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat min­deneire egyaránt tartozik: a párt­szervezetekre, a szovjet- és gazda­sági szervekre, a tudósokra, a mér­nökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az ésszerűsítókre és a feltalálókra. Mindenkinek kö­telessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét. (N. Sz. Hruscsov előadói beszé­déből.) NÉHÁNY PILLANAT, s rö- vid zuhanás után a lejt-akna felvonója a bánya mélyébe szállítja utasait. Jó szerencséi! Jó szerencsét! — köszöntenek bennünket többen is egyszer­re, s a kölcsönös üdvözlések után kiszállunk a kasból. Utunk az I-es keresztvágaton át vezet, s a karbidlámpák imbolygó fényénél jól látható, hogy a szép egyenes vágatot erős támfákkal, gondos mun­kával mily szakszerűen ácsol­ták alá az egercsehi bányá­szok. Utunk végcélja a IX-es ereszke frontfejtése, de addig is, míg odaérünk, számtalan új dolgot érdekességet találunk a bányában. A XX-as sikló mentén új. duplaszelvényes vágat hajtását kezdte el nem­rég Ficzere b. Miklós csapata. Eddig már 40 métert haladtak előre, de több mint 200 méter kihajtása vár még rájuk. S milyen kétszáz méter? Hány ezer csille meddőt kell még kiszedniök. milyen nehéz küz­delmet kell még vívniok a ve­tőkkel átszabdalt munkahe­lyen, míg végül (előrelátható­lag még ez év végén) szénhez jutnak. Háromszázezer tonna feltáratlan szén vár ott rá­juk, mintegy négyéves terme­lés alapja. Továbbhaladunk, s lépten- nyomon jóleső érzéssel látjuk, mennyivel szebb, korsze­rűbb a bányaüzem. Elkészült a trafó kamraház is. s most már a villamosberendezések és vezetékek beszerelésén a sor Ezután már 5500 voltos feszültségű árammal tudják ellátni a bányaüzemet, s a IX-es ereszkén túli részre is jut áram. TAVOIABB új gépház von­ja magára a figyelmet: 35 ló­erős motor segítségével itt I történik a végtelen kötél meg. hajtása. A legszebb látványt mégis a déli fővonalon tapasz­taltuk. Jövőre itt már villa- ; mosmozdony végzi a szállítást, ; s ezért közel egy kilométeres szakaszon teljes erővel folyik a vágat korszerű biztosítása Török Antal hat tagú csapata mértani pontossággal, nagy szakértelemmel végzi a cső mollíves biztosítást. Erős vas- gyűrűket építenek be, ennek azután igazán nem árt a nyo­más, hosszú éveken át tartós lesz. A IX-es ereszkében Biró d. Károly frontmester csapata dolgozik egy vékonytelepi frontfejtésen. Mellettük Borsi István elővájási csapata végez vágathajtást. Derekas munkát végeznek a kilences ereszke bányászai, nagy részük van abban, hogy az üzem havi tel­jesítménye 102.1 százalék volt február 21-én Jóllehet, éves viszonylatban már néhány va- gonos adósságuk is van. A jó munka ellenére is naponkint, sőt műszakonkint váltakozó si­kerrel halad a termelésük a fejtési viszonyoktól s a mű­szaki feltételektől függően. Joggal kérdezhetjük tehát, tud­nának-e jobban is dolgozni, tudnák-e növelni teljesítmé­nyüket az új technika, az új módszerek alkalmazásával? Természetes dolog, ismerik el többen is, hogy a millsze- kundos robbantás alkalmazása szebb eredményekre vezetne Az elmúlt év végén már hoz­zákezdtek a kísérlethez, s az első sikertelenség után rögtön abba is hagyták. Pedig az egercsehi széntelep igen alkal­mas erre a célra A szén jóval keményebb és szilárdabb mint Petőfibánya lignitje s ebben jó hatást tud kifejteni a villa­mos robbantás. A talaj és a kőzetviszonyok szintén jóval kedvezőbbek Egercsehiben. A mir.szekund'imos robbantás a mennyiségi termelésen kívül u szén minőségére is kedvező hatással volna. Ezzel a rob­bantással szép darabos szenet nyernek. Nagy szükség van most a minőség javítására, hisz december hónnnban 60 vagon meddőt termeltek s szállítot­tak el a szén között A dol­gozók éves vállalása is 10 ka- ióriás fűtőértékjavítást ír elő. VARGA LAJOS főmérnök elmondja, hogy rövidesen is­mét hozzákezdenek a kísér, e- tekhez. Bráz József lőmester jelenleg tanfolyamon van, s onnan hazatérve, az új rob­bantási módszer egyik szak­embere lesz. Nem kétséges, hogy a millszekundumos rob­bantásnak jövője van Egercse­hiben, csak fokozott kedvvel, akarattal, szeretettel kell fog­lalkozni vele. Hát a lemezes rakodásról ha lottak-e már valamit Eger­csehiben? — érdeklődtünk. Fűtött a kíváncsiság, hogy ezt a nagyszerű találmáryt, mely megyénkben született, isme­rik-e már itt. Néhány műszaki vezető már hallott valamit er­ről a dologról de a bányászok többsége előtt még kevésbé is­mert ez az újszerű eljárás. Az­az hogy félig ismerős, mert már itt is régóta lemezre rob­bantanak így dolgozik a Bor­si-féle csapat is. A megoldás a Sípos-féle lemezhez képest azonban mégis tökéletlen Itt igen vékony, két milliméteres lemezre robbantanak, s erről lapátolják a szenet. Vajon gondolkoztak-e már arról a Borsi-, vagy a Polyák-féle e’ő- vájási csapat tagjai, akik ha­vonként átlag 60 métert ha­ladnak előre, hogy a Sipos-féle módszerrel mennyivel tudnák növelni teljesitményüket, s ke­resetüket is. Itt sincs semmi akadálya az új módszer alkalmazásának. Kitűnően alkalmas erre a szénréteg, hiszen a meddő alul, a talpban foglal helyet. Nem kell más hozzá, csak vastagabb, görgőkkel ellátott lemez, egy erős vitla mely a szénnel teli lemezt hátrahúz­za, máris kész a lemezesrako­dás tökéletesített formája Ter­mészetesen olyan helyen ahol ezt a biztosítási és rakodási viszonyok megengedik. A ki­lences ereszkei rész jobbolda­lának feltárása kiválóan alkal­mas lesz majd erre a célra. Az éves vállalás közel nyolc kilométernyi új vágat hajtását írja elő s ezt még 190 méter­rel akarják túlteljesíteni. Fon­tolják meg. milyen segítséget adhat majd ehhez a lemezes­rakodás újszerű eljárásának alkalmazása. I A beszélgetések során szó esett a farabló vitláról is. An­tal János bányamesternek, s több műszaki vezetőnek is igen tetszik az elgondolás, és szinte lehetetlennek tartják, , hogy olyan rövid idő alatt vég- ' zi el az új szerkezet az om- lasztást. Ez igen érdekel ben- [ nünket — mondja Varga fő­mérnök, — sa napokban ta­pasztalatcserére megyünk a Mátravidéki Tröszthöz, s meg­nézzük a farabló vitla műkö­dését is. Igen érdekel bennün­ket az új technika, örömmel fogadjuk mindazt ami új, ami segíti az emberek munkáját, a többtermelést. Itt van például a Simon- csics-féle felrakó gép Két hó­napja alkalmazzák Egercsehi. ben. A gép szerkesztése, kon­strukciója igen jó, tökéletes megoldás, csupán a kivitele­zéssel van baj. Gyengék az alkatrészek, igen gyakori, hogy a lánc elszakad, a fogaskerék, vagy a felrakó kar eltörik, s így kevés produktív teljesit- ményt tudtak még vele idáig elérni. Feltétlenül szükséges, hogy bányagépgyéraink töké­letesebb. gondosabb munkával, jobb anyagból, jó minőségben készítsék el ezt az új géptí­pust. A BESZÉLGETÉSEK, a ta­pasztalatok meggyőztek arról, hogy Egercsehi bányászai hí­vei az újnak. Igaz hogy az új technika puszta elismerése még nem elegendő. Tettekkel kell segíteniük az új módsze­rek elterjesztését. Vegyék át és alkalmazzák más szénbá­nyák élenjáró, hasznos tapasz­talatait. új eljárásait. Erre kö­telezi őket a pártértekez’et határozata is mely fontossá­gának megfelelően foglalkozik az új technikával. Az új mód­szerek, az új erők segítségé­vel könnyebben tudnak eleget tenni az április 4-re felaján­lott 265 tonna, s az év végére vállalt 1105 tonna szén túlter­melésének. De nemcsak a többtermelésben, hanem a mi­nőség javításában, az olcsóbb széntermelésben, a fizikai munka megkönnyítésében és még számtalan más tényező- j ben is jelentkezik az új tech­nika kedvező hatása. Császár István Dolgozí fúp'M szsmílyes ügyinek tekinti új ötéves tervünket — ezt igazolja a Népújság „Terveim az új ötéves tervben44 pályázata A Népújság szerkesztősége 1955 december 7-én pályázatot hirdetett ,.Terveim az új öt­éves tervben” címmel. A pá­lyázat — érthető okokból — igen nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében, társadal­mi életünk minden területéről számos pályázó írta meg a Népújságnak egyéni terveit az új' ötéves terv sikerének biz­tosítására. A pályázat sikere egyben ötéves tervünk sikerét is je­lenti. Jelenti azt, hogy dolgo­zó népünk személyes ügyének tekinti a szocializmus alapjait lerakó második ötéves tervün­ket, amelynek megvalósításá­hoz ilyen, vagy olyan formá­ban, a maga szakterületén szívvel-lé’ekkel hozzá kíván járulni. Igen örvendetes, hogy a beküldött pályamunkák döntő többsége nem általános­ságban, nem szólamokban, hanem a lehető legkonkrétabb formában tárgyalta Írója egyé­ni terveit. Dienes József, a szakma ki­váló dolgozója, az Egri Autó­javítóüzem esztergályosa „Se­gítek a forgácsolási technika terjesztésében” című pályáza­tában például így ír; ,.Magam részéről elhatároztam, azokban az üzemekben, ahol nem isme­rik a fejlett forgácsolási tech­nikát, segítem annak elter­jesztését, eljárok tapasztalat­átadásra. s ugyanakkor a Ko- leszov-féle szélesvágás fon­tosságára is felhívom figyel­müket. Ahol a szerszámgépek teherbírása nem megfelelő, ott szakmai tanácsokkal já­rulok hozzá a munka megja­vításához.” S ez a példa nem egyedül­álló. Adorján László Petőfi- bányáról még egyenlettel is lllusztrália elgondolásait a tiszta széntermelés premizá­lását illetően. A pályázók — époen mert társadalmi éle­tünk legkülönbözőbb területén 1 dolgoznak — úgyszólván majd minden, napjainkban nagy fontossággal bíró kérdés meg­oldására, segítésére kidolgoz- ! ták egyéni elképzeléseiket, amelyekkel vitába ugyan lehet szállni, de jószándékuk, el­gondolásaik döntő részének ér­téke elvitathatatlan. A második ötéves terv si­kerének döntő alapja a tech­nika fejlesztése, a termelé­kenység állandó emelése. Erről beszél — Dienes József mel­lett — például Zsíros Lajos, az egri Dohánygyár főmérnöke. Megállapítja többek között, hogy „....műszakilag kultu­rált termelés nincs szervezett­ség, rend, munka, — és tech­nológiai fegyelem nélkül... majd így folytatja: „... A tech- I nikai haladás fő irányai a gé­pesítés, az automatizálás, a kemizálás és az ezekkel páro- ! suló elektrifikálás. A műszaki fejlesztés tehát parancsolóan egyre magasabb szakképzett­séget követel. Nagyobb súlyt fogunk helyezni a szakmai tu­dás fejlesztésére, amelynek eredményeként a műszaki fej­lesztésen felül a munkások keresete is emelkedni fog.” A pályamunka külön érde­me. hogy Zsiros Lajos világo­san leszögezi: a műszaki ve­zetésen múlik a technikai szín­vonal emelése, a termelé­kenység fokozása; hogy mély felelősségérzettől áthatva tár­gyalja egyéni terveit az új öt­éves tervben Igen sok pályázó akadt, aki különböző tömegszervezetek­ben, a tanácsoknál dolgozik, s így tervei közvetlenül is egy- egy közösség, vagy éppen köz­ség fejlődése tervét is je'enti. Erdélyi Bertalan, a Heves megyei Tatarozó Vállalatnál szakszervezeti funkcionárius, s mint írja, legfőbb terve a dol­gozók ellátottságának tavább- javítása. Hatvani György vá­rosi tanácselnök Hatvanból a következőket írja pályázatá­ban: „Az elmúlt év társadal­mi megnyilvánulása olyan biz­tató erőt adott, amelyre bát­ran építünk és költségvetési, várospolitikai terveink végre­hajtását úgy eszközöljük, hogy csak lehetőleg anyagot szerez­zünk be a rendelkezésünkre á ló összegből, a megvalósítá­sát társadalmi munka hozzá­járulásával hajtjuk végre. Pél­dául 1956. évben a Bajcsy Zsi­linszky utca stb. betonjárda készítése, vagy az újhatvani mozi befejezése, a városi kul­túrotthon mielőbbi befejezése, a Rákosi-kert ülőhelyekkel való ellátása, utcák, terek parkosítása, sáros utcák sala­kozása....” Érthető érdeklődést váltott ki a pályázat pedagógusaink körében is. A nevelés számos problémája, a falusi tanítók munkája, a pedagógusi hiva­tás szépsége tükröződik a be­küldött pályamunkákban Igen érdekes ebből a szempontból két pályázat, dr. Némedi La­josé, a Pedagógiai Főiskola igazgatójáé és Halassy Lászlóé. az egri II. számú gyakorló- iskola tanáráé. Dr Némedi Lajos a követ­kezőket írja: „Magasabb szín­vonalra kell emelnünk hallga­tóink erkölcsi-politikai nevelé­sét”' című pályázatában: „A hallgatók eszmei-politikai ne­velésének egyik főformája az előadás. A korszerű tudomány eredményeit igazán, vagyis pártosan, a nép igazához hí­ven kell hallgatóink elé tár­nunk. hogy a hallottak necsak eszüket, hanem szívüket is formálják, hogy necsak tudás­ban gyarapodjanak, hanem vi­lágnézetileg is tisztuljanak Nem könnyű dolog ezt elérni. Ezért tanulmányozzuk ebben az iskolai évben a tanári pél­damutatás szerepét az ifjúság nevelésében, a DISZ-szel való együttműködés módozatait. Ezért vizsgáljuk országosan és helyileg egyes tanszékek ok­tató-nevelő munkáját, hogy azután a kritikából érthessen a többi'...” Halassy László így ir: „Kü­lönösen, mint biológusnak na­gyok a feladataim, hiszen e tantárgy tanítása során adó­dik legtöbb alkalom a nagy­üzemi termelés titkaiba beve­zetni a jövő munkatársait, s megmutatni ennek előnyeit. Tehát a jövő időszakban a fő­iskolások előkészítésének ilyen irányú kibővítésével szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a fa­lu élete megváltozzék...” Sokoldalú, érdekes és mind­végig élvezetes olvasmányt nyújtott mindenkinek, aki rendszeresen figyelemmel kí­sérte és olvasta a pályázatot. De nem kellett hozzá rendsze­res és figyelmes olvasás hogy megállapíthassuk, két rendkí­vül fontos területről nem fu­tott be közlésre alkalmas pá­lyamunka: a mezőgazdaság szocialista átalakulása; a me­zőgazdaság terméshozamának növelése. Ezekről a problé­mákról általánosságban írtak, — ha írtak.-nerfi kerültek fel­színre olyan tervek, amelyek valóban e kettős feladat sike­res megvalósítását segítették volna elő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ilyen tervek nincsenek, de azt két­ségkívül: ez az a terület, ahol még igen sok a probléma, ahol még sokan nem látnak tisz­tán a mezőgazdaság feladatait illetően. A pályázat erre is fel­hívta a figyelmet. összegezve: megállapíthat­juk, hogy a „Terveim az új ötéves tervben” pályázat vég­eredményben komoly eredmé­nyeket hozott tervezésre, gon­dolkodásra vitt igen sok olva­sónkat s hozzájárult e tervek megvalósításával nagyszerű célkitűzéseink sikeréhez. . POHOS ADÓFIZETÉS A NÉPIÓLÉT EMELÉSÉNEK ALAPJA Megyénk as elmü’t évben 101 8 százalékra teljesítette adófizetési tervét. A legjobb adófizető községek közül említ­sük meg Maklártályát, Tarnamérát Atkárt. Az a tony, hogy egyeben negyedévben sem volt lemaradás, híven bizonyítja: njpünk tudatában van a kötelességteljesítés fontosságának, hiszen számos alkalommal tapasztalhatta, hogy az államnak fizetett forintok közvet en, vagy közvetett formában, de kamatosán visszatértnek. Az adófizetés a múltban is kötelező volt, de összegé­ben és felhasználásában merőben más volt. Régen a pa­raszt adózott a papnak, az államnak, s évenként lega ább egyszer kölün a megyének. Az elsőből az egyház birtokait, személyzetét tartották fenn. Hogy az állami adót mi min­denre fordították, arró1 készséggel felviágosít bennünket az 1938. évi Országos Törvénytár. Soroljunk fel be öle né­hányat szem'éltetésképpen Állami adóból fizették a kor­mányzó tiszte etdíját (csekély 120 ezer pengőt), ebből kap­tak a kü önféle minisztériumok, ebből az embert nyúzó rendőrség, csendőrség. Viszont, ami igazán fontos lett volna, arra alig jutott. Az akkori 25 megye összesen 34 ezer pengőt kapott orvosok képzésére, 33 és fél ezret az elemi oktatásra — egy évre! Annyi pénzt, amennyit Borhy Miklós. Gyöngyös vidék rettegett földesura egy hónap alatt e mu atott. A harmadik féle a megyei adó, kimondottan a megy« mezőgazdaságának fej'esztésére, a kulturális, gazdasági költoégek fedezésére lett volna hivatott. S hogy mennyire használták fel erre a célra, győződjünk meg ró a Okolicsá- nyi Imre alispán 1940-es évi költségvetéséből. Tekintettel az előző nagyon csapadékos esztendőre, amikor a Zagyva és a Tárná vize egész partja mentét elöntötte árvízkáro­sult segélyben részesítettek 140 házat, a tatarozáshoz 56 csa adnak adtak va’ami kis pénzt. A költségvetés egészség­üggyel foglalkozó része említi, hogy orvos hiányában egyes községek halottkémeket fogadtak, vagy. ahogy az egri Tü­dőgondozóban. amikor tízezrével szedte áldozatát a tüdő- baj, — fél év alatt mindössze 587 beteget vizsgáltak meg. Mindenki e'ött ismeretes, hogy a ma befizetett adó nagy részét község és városfejlesztésre fordítják, a szük­séglethez és a lehetőségekhez mérten. Felhasználják új beruházásokra, kultur-, egészségügyi intézmények létesíté­sére. Költségvetésünk ebben az évben is szép fe’adatokat tűzött maga elé. Megyénknek nagy szüksége van 1200 apaál atra, a legeltetési bizottság kezében levő tarta'ék- területek rendbehozására és erdőgazdasági feladatokra használnak fel. Az államosított épületek restaurálása, az utak. járdák építése, a parkosított területek rendbentartása 11 300 000 forintot vesz igénybe. A dolgozó édesanyák mun­kájának megkönnyítésére létesített állandó és idénynap­közik fenntartása ez évben 5 730.000, a rendelőintézetek munkája 3.5 millió forintba kerül áramunknak. Készség­gel adjuk erre a pénzt, hogy az ez évben megvizsgáltak száma túlhaladja az 55-ös 580 ezret és a vizsgálat segítsé­gével időben történő kezeléssel elejét vegyük a hosszadal­mas betegségeknek. Akár az évente 3 millió forintba kerülő bölcsődé­ket, a majd 9 milliós középiskolai állami támogatást vagy a megyei könyvtárakra, és kutúrházara fordított másfél mii ió forintot idézzük is, láthatjuk, hogy az adóba fi­zetett pénznek mindenkor azok veszik hasznát akik meg­dolgoztak érte. De ahhoz, hogy az 1956-os év költségvetési tervét maradéktalanul megvalósíthassuk, hogy létesítmé­nyeiben megyénk még gazdagabb legyen, továbbra is mindig és időben teljesíteni kell az adófizetési köte'ezett- séget. Már az év első hónapjától kezdve, mert éppen Üjlőrincfalva példája bizonyítja, hogy tava’y az első ne­gyedév 35 százalékos tervteljesítése miatt egész évben nem tudták megköze’íteni sem a 1C9 százalékot. A jó adófizetés elengedheted en feltétele, hogy a pénzügyi állandó bizottságok érezzék munkájuk nagy fele­lősségét Az adó nagyrésze, helyenként az egész is a he yi költségvetés fedezésére szo'gál. Ha a dolgozók késleked­nek az adó rendezésével, könnyen felboríthatják az egész fej’csztési tervet, nem is szólva arról, hogy a késlekedés , magas kamattal” jár. Ott ahol az állandó bizottságok már a legkisebb lemaradásnál is megvizsgálják, mi lehet annak okozója, könnyű a kis hiányt pótolni, s biztos a tervteljesítés. A pontos adófizetés e’engedhetetlen feltétele, hogy a pénzügyi állandó bizottságok rendszeresen beszámoltas­sák munkájukról a községi adóügyi megbízottakat Tart­sák számon kik az állam iránti kötelezettség megszegői és lewenek kérlelhetetlenek a kuláksággal szemben. Tar- na'elesz kullogásának is éppen a kulákok ellenállása az okozója. Nagyon sokat segíthet a helyi tanács. Végrehajtó bizottsági üléseken napirendre tűzheti az adófizetést, szá- monkérheti a tanácstagoktól és funkcionáriusoktól, milyen példával járnak e'ől. A tanácselnök rendszeresen e'len- őrizheti az adófizetést, kezdeményezheti a pénzügyi állandó bizottság összehívását cs segíthet abban, hegy a fizetési felhívások mindig időben eljussanak rendeltetési helyük­re De csak azokhoz a gazdákhoz, akik ténylegesen hát­ralékosak. Ne legyen évvégi hajrá, a befizetéseket ponto­san könyve’ják, s akkor nem adódnak félreértések, elné­zések. Á pénzügyekkel fogíalozó dolgozók csak így érhe­tik el hogy az adófizetési kötelezettség találkozik a lakos­ság igazságérzetével. Tavaszra készül a kereskedelem Egyelőre még tart a kemény tél, de a kereskedelem már javában készül a tavaszi idényre. Sok újdonság szép szövetek, cipők, fehérneműek kerülnek forgalomba. Tavaszi újdonság lesz a fehér ny­lon női kesztyű .Űj modellek­ben és nagy mennyiségben gyártják a sötétkék vászon és klott gyermek- és női köté­nyeket is. A tavalyinál lénye­gesen kedvezőbb lesz az ellá­tás a férfi, női és gyermek- konfekciókból, ahol újfajta anyagokból készülnek ruhák, kosztümök. Már a nyárra is gondol a kereskedelem. Pasztellszínű női és gyermeksortokat és alá­bélelt madéra női és gyer­mek fürdőruhákat gyártanak. A tavaszi kosztümökhöz szép mintákban, finom kivitelben I tiszta selyem filmnyomása • kendők készülnek. Kapható i majd minden színben a tiszta selyem twill nyakkendő. Ér­dekessége a férfi divatnak, hogy újból divatba jön a cso­kornyakkendő. A bőr- és dísz­műáruba is sok újdonság vár­ja a fogyasztókat. Vízhatlan sottisanyagból, különböző mű­bőrből, sokféle színösszeállí­tásban bevásárló táskákat ké­szítenek. De készülnek bőr­szerű, selyemfényű plasztik­táskák is. sima, húzott és ke­retes kivitelben, nyolcfajta színben. Tehát bordó, kék, zöld, stb. Tavaszi kabáthoz ugyanolyan ridikült hordhat­nak. Megkezdték a tavaszi ci­pőújdonságok gyártását is. A csinos sokfajta mintájú cipők biztosan megnyerik majd a fogyasztók tetszését

Next

/
Thumbnails
Contents