Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-29 / 17. szám
NÏPUJSÏG 1156. február 29. szerda (Folytatás az 1. oldalról) zet, reális lehetősége van az adott körülmények között arra. hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelési eszközök átkerü- lését a nép kezébe. A jobboldali burzsoá pártok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg Ilyen körülmények között a munkás- osztálynak. ha maga körül egyesíti a dolgozó parasztságot, az értelmiség széles köreit, minden hazafias erőt és határozottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és a földesurakkal való egyezkedés politikájáról, — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszközévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más országokban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunióban és győzedelmeskedik a népi demokrat'kus országokban. A forradalmi marxizmus—leniniz- mus diaadala, továbbá a következetes és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideo’ógiája ellen e győzelem elengedhetetlen feltétele volt. A kongresszus külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — békés egvmás mellett élésének len’ni politkáiát. Harcol ion aktívan a népek békéiéért és biztonságáért az államok közötti bizalom megteremtéséért, törekediék arra. hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé fej’ődiék Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal és minden népi demokratikus országgal, tudva, hogy minél összeforrottabbak és hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot és az együttműködést a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság testvéri népeivel. Erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együttműködést az Indiai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztánnal, Egyiptommal, Szíriával, Indonéziával és más államok kai. amelyek a béke álláspontját vallják; támogatni kell azokat az országokat, amelyek nemhagyják magukat bevonni agresszív tömbökbe; közeledni kell a béke megőrzésében érdekelt valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svédországgal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell folytatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia Franciaország, Olaszország Nyugat-Németország Japán, va’anrnt a szomszédos államok: Irán Törökország és Pakisztán irányában törekedve a kölcsönös bizalom megszilárdítására, a gazdasági kapcsolatok széleskörű kifejlesztésére, a kulturális és a tudományos kapcsolatok, valamint az együttműködés kibővítésére. Fejleszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozóival Éberen ügyelni kell azoknak a köröknek a mesterkedéseire, amelyek nem érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni a béke ellenségeinek aknamunkáját. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket szocialista államunk védelmi képességének további erősítésére, védelmünket a korszerű haditechnika és a tudomány színvonalán kell tartani, biztosítani kell hazánk biztonságát. 2. Az SZKP XX. kongresszusa mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvalósította a párt irányvonalát, a beszámolási időszakban je'entősen fejlődött a társadalmi termelés minden ága, növekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szovjet társadalom .erkölcsi-politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipara teljesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1955-ben 1950-hez viszonyítva, az ötéves tervben előirányzott 170 százalék helyett 185 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelése a terv szerinti 180 százalék helyett 191 százalék volt, a közszükség1eti cikkek termelése pedig a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra emelkedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytassák a harcot azért, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát békés gazdasági verseny révén történelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A kommunista párt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövőben is biztosítsák a nehézipar elsődleges fejlesztését, mindenekelőtt a vas- és színesférríkohászat, a szén- és ásványolajipar, az energetika, a gépipar, a vegyitermékek és az építőanyagok gyártásának fejlesztését. Ugyanakkor a kongresszus úgy véli, hogy a társadalmi termelés jelenlegi színvonala módot nyújt nemcsak a termelési eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fejlesztésére is. Az egész ipari termelés további növekedésének döntő feltétele az állandó műszaki fejlesztés. Kitartóan és, tervszerűen meg kell honosítani az iparban és a közlekedésben a tudomány és a technika legújabb vívmányait, valamint az élenjáró módszereket' korszerűsíteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munka- és a gyártás-szervezést, ki kell terjeszteni az iparban a specializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termfelékenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó feladatok teljesítésének döntő feltéteiét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megköveteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia készletek felhasználását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti vidékein a következő tíztizenöt évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villamosenergia-termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát — amely évente 15—20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyártási központokat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állami tervfeladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt cikklista és minőségi mutatószámok tekintetében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyártási kapacitásokat, szorgalmazzák, hogy a vállalatok egész hónapban ütemesen, folyamatosan roham-munka nélkül dolgozzanak, egyenletesen terme’jenek. ami megköveteli a vállalatok tervezésének és anyagellátásának komoly megjavítását; hogy javítsák a gyártmány minőségét, folyamatosan csökkentsék önköltségét, valósítsák meg a legszigorúbb takarékosság rendszerét, vezessék be az önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a termelésben a műanyagokat, úgyis, mint nyersanyagokat és mint segédanyagokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szintetikus nyersanyagokkal helyettesíthessék a műszaki célokra használt élelmiszereket. A szovjet állam a népgazdaságban évről évre növeli az építkezési beruházásokat. Avégett. hogy ezeket a beruházásokat a legnagyobb hatékonysággal lehessen kihasználni, korszerűvé nagyiparivá kell változtatni az építőmunkákat, tovább kell folytatni a területi alárendeltségű nagy építővállalatok létesítését, meg kell javítani az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni az építkezések idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyártott vasbeton szerkezeteket és egyéb előregyártott épületelemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban nagy politikai és szervező munkát végzett a mezőgazdaságban. A Központi Bizottság hatékony intézkedéseket telt számos mezőgazdasági ágazat elhanyagoltságának megszüntetésére és a mezőgazdaság rohamos fejlesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fontos: a mezőgazdasági tervezés új rendjének bevezetése amely kibontakoztatja a kolhozparasztok alkotó kezdeményezését; a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása a mezőgazdasági termékek termelésében. A kolhozok vezető káderekkel és szakemberekkel való megerősítése oly módon, hogy a városokból és az ipari központokból sok ezer kommunistát és pártonkívüli dolgozót küldenek falura: a mezőgazdaság műszaki felszerelésének további megerősítése, a gépállomásokon állandó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetőkkel, mérnökökkel és technikusokkal való megerősítése; az állami mezőgazdaságfejlesztégi előirányzatok növelése. A Központi Bizottság a mezőgazdaság fellendítésének programját kidolgozva, helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemes- termény-termelés fellendítésére összpontosította az erőfeszítéseket. Óriási jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szűzföldek hasznosításáról és a kukorica vetésterületénc-K nagyfokú növeléséről szóló határozatai. A kongresszus utasítja a Központi Fizott- ságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet, az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell javítani a szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mezőgazdasági termékegység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés általános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly figyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok. gyermek- és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazda- sági vezetés színvonalának emelése. Végezni keJ ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet és mezőgazdasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szovhoz és gépállomás konkrét irányítását, mindenféleképpen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezését, fokozniok kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti és komszomol-szervezeteket, hogy szélesítsék ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a versenyvezetést emeljék még magasabb fokra a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét s irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése reális feltételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturá/is színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben 68 száza’ékkal nőtt, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövede’me pedig másfélszeresére emekedett. A kongresszus teljes egészében heiyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által a munkások és alkalmazottak reálbérének és a kolhoztagok jövedelmének emelésére, az alacsonyfizetésű doígozó rétegek munkabérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgozott, valamint arra irányuló intézkedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legyenek érdekelve munkájuk eredményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, melynek értelmében a hatodik ötéves tervben valamennyi munkás és alkalmazott munkaideje hét órára, a szén- és ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munkaideje hat órára csökken. E határozat előírja továbbá: ahol a termelés feltételei olyanok, hogy ez célszerű, át kell térni az-ötnapos munkahétre (nyo’córás munkaidő heti két szabadnappal). A legközelebbi jövőben megtörténik a két órával rövi- debb munkaidő bevezetése szombati és ünnepelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése a munkások és alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyes’i ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az intézkedéseket az egész szovjet nép le1 kés helyesléssel fogadja, s újabb munkai’endülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság által tervbe vett nyugdíjrendezés amely azt a célt követi, hogy je’entősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagy jelentőségű az .aggok ellátottságának megjavítása s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növekszik a lakásépítés terjedelme. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam által (lakásépítésre kiutalt eszközök helyes felhasználása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi valamennyi pártós gazdasági szervezetet hogy biztosítsa az állami lakásépítési tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segítsen a munkásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési hálózatot, tegyék o’csóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok, javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállala-. tok hálózatát, lényegesen nőve'ni kell a háztartási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építőmunka minden területén. Mindenütt megvalósult az álta’ános hétéves, a nagyvárosokban pedig a tízéves oktatás. Megszü'ettek az általános tízéves oktatás fokozatos bevezetésének feitételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság érdekében és hazánk biztonságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kieme'kedő eredményeket értek el számos tudományágban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák munkájának legsúlyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos fokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvégző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnizá- lásának minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell bevezetni, amelyek megadják az ipari és a mezőgazdasági termelés kérdéseihez szükséges alapismereteket, sőt ezenkívül gyakorlatilag is hozzá kell szoktatni * tanulókat a gyárakban kolhozokban, a szov- hozokban, a kísérleti parcellákon és az iskolai tanműhelyekben végzett munkához. Célszerű hozzálátni internátusos iskolák létesítéséhez, amelyek a gyermekek egészsége szempontjából kedvező vidékeken vannak. Jelentősen bővíteni kell az óvodai intézmények hálózatát, bevonva ebbe a népoktatási szerveken és az állami vállalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolata alapján minden erővel javítsák a szakember- képzés minőségét területileg helyesen osszák el* a főiskolákat az országban, közelebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát a technika mai színvonalának megfelelően szervezzék meg A fiatal mérnököknek és agro- nómusoknak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyártásszervezés konkrét kérdéséit érintő elegendő ismerettel keli rendelkezniük. A kongresszus szükségesnek tartja azt hogy minden irányban fejlesszék az ország tudományos intézményeinek kapcsolatát a termeléssel, a népgazdaság konkrét igényeivel, összpontosítsák a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldására, szüntelenül fokozzák a tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámo’ási időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társada'mi és államrend további erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szi- lárdulását a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növekedését. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának határozatait, amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kulturális építésben. Amellett hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatkörében marad az általános irányítás, a tervfeladatok meghatározása és e feladatok végrehajtásának ellenőrzése a beruházások ellátása berendezéssel és a szükséges pénzösszegekkel, tovább kell bővíteni a köztársasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. Ez elősegíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezésének még nagyobb arányú -kibontakozását, a szövetséges köztársaságok további megerősödését, a szovjet népek barátságának megszilárdulását. A párt nemzetiségi politikájában abból a lenini elvből indult és indul ki hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti kü'önbségeket és sajátosságokat, hanem el’enkező’eg. biztosítja valamennyi nemzet és nemzetiség gazdaságának és kultúrájának mindenirányú fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt. kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy fe’adatai megkövetelik a dolgozók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének további fokozását, a tömegek még nagyobb arányú részvételét az államigazgatásban az állam egész szervező és gazdasági munkájában. Ebből a célból minden erővel fejleszteni kell a szovjet demokratizmust, kitartóan javítani kell valamennyi központi és helyi szovjet szerv munkáját meg kell erősíteni kapcsolataikat a tömegekkel. A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának az utóbbi években a* igazgatási és adminisztrációs apparátus csökkentése és o'csóbbá tétele céljából, az apparátus valamennyi láncszeme tevékenységének megjavítása céljából végzett munkáját, g szükségesnek tarja e munka továbbfolytatását. szükségesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak a bürokratizmus ellen, a lakosság szükségleteivel szemben tanúsított figyelmetlenséggel szemben. A kongresszus teljes mértékben helyesli ar. SZKP Központi Bizottságának azokat az intézkedéseit amelyeket a szovjet törvényesség megerősítésére, a szovjet alkotmányban biztosított állampolgári jogok szigorú betartására tett, s arra kötelezi valamennyi párt- és szovjet szervet, hogy éberen őrizze a tör- vényességet határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánu’ásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a szovjet államnak továbbra is magasfokú politikai éberség szellemében kell nevelni a kommunistákat és az összes dolgozókat, fáradhatatlanul erősítenie kell vitéz fegyveres erőinket amelyek megbízhatóan őrködnek a' szovjet emberek békés munkája, és a szocialista ham biztonsága fölött. 3. Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongresszus közötti időszakba*, minthogy egész bel- és külpolitikájában és gyakorlati tevékenységében a marxizmus— leninizmus mindent legyőző tanítását követte, szilárdan és következetesen megvalósítja a kommunizmus országunkban való felépítésének s a nemzetközi szocialista tábor erősítésének irányvonalát, magasra emeli a proletár internacionalizmus és a népek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakbaji tovább növekedett az SZKP ereje és tekintéllyé, megszilárdult a párt lenini egysége fokozódott a párt vezető szerepe a szovjet társadalomban. A párt ideológiai politikai és szarvezeti vonatkozásban még jobban megerősödött, a párttagok tömegeinek marxista—leninista edzettsége fokozódott. Jelentősen raeg(FoZjitatás a 3. oldalon)
