Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-29 / 17. szám

NÏPUJSÏG 1156. február 29. szerda (Folytatás az 1. oldalról) zet, reális lehetősége van az adott körülmé­nyek között arra. hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és bizto­sítsa az alapvető termelési eszközök átkerü- lését a nép kezébe. A jobboldali burzsoá pár­tok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg Ilyen körülmények között a munkás- osztálynak. ha maga körül egyesíti a dolgo­zó parasztságot, az értelmiség széles köreit, minden hazafias erőt és határozottan vissza­vág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és a föl­desurakkal való egyezkedés politikájáról, — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi nép­akarat eszközévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más or­szágokban csak azért váltak lehetségessé ked­vezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunióban és győzedelmeskedik a népi demokrat'kus or­szágokban. A forradalmi marxizmus—leniniz- mus diaadala, továbbá a következetes és eré­lyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideo’ógiája ellen e győzelem elengedhetetlen feltétele volt. A kongresszus külpolitikai téren a követ­kező feladatokat tűzi az SZKP Központi Bi­zottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — füg­getlenül társadalmi rendszerüktől — békés egvmás mellett élésének len’ni politkáiát. Harcol ion aktívan a népek békéiéért és biz­tonságáért az államok közötti bizalom meg­teremtéséért, törekediék arra. hogy a nem­zetközi feszültség eddig elért enyhülése tar­tós békévé fej’ődiék Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcso­latokat a Kínai Népköztársasággal és minden népi demokratikus országgal, tudva, hogy minél összeforrottabbak és hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot és az együttműködést a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság testvéri népeivel. Erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együttműködést az Indiai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztánnal, Egyiptom­mal, Szíriával, Indonéziával és más államok kai. amelyek a béke álláspontját vallják; tá­mogatni kell azokat az országokat, amelyek nemhagyják magukat bevonni agresszív töm­bökbe; közeledni kell a béke megőrzésében érdekelt valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriá­val, Svédországgal és a többi semleges or­szággal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell folytatni az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia Franciaország, Olaszor­szág Nyugat-Németország Japán, va’anrnt a szomszédos államok: Irán Törökország és Pa­kisztán irányában törekedve a kölcsönös bi­zalom megszilárdítására, a gazdasági kapcso­latok széleskörű kifejlesztésére, a kulturális és a tudományos kapcsolatok, valamint az együttműködés kibővítésére. Fejleszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozói­val Éberen ügyelni kell azoknak a köröknek a mesterkedéseire, amelyek nem érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhítésében, idejeko­rán le kell leplezni a béke ellenségeinek ak­namunkáját. Meg kell tenni a szükséges in­tézkedéseket szocialista államunk védelmi ké­pességének további erősítésére, védelmünket a korszerű haditechnika és a tudomány szín­vonalán kell tartani, biztosítani kell hazánk biztonságát. 2. Az SZKP XX. kongresszusa mély megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvaló­sította a párt irányvonalát, a beszámolási időszakban je'entősen fejlődött a társadalmi termelés minden ága, növekedett a nép anya­gi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szovjet társada­lom .erkölcsi-politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipara teljesítette és túl­teljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1955-ben 1950-hez viszonyítva, az ötéves tervben előirányzott 170 százalék he­lyett 185 százalék, ezen belül a termelési esz­közök termelése a terv szerinti 180 százalék helyett 191 százalék volt, a közszükség1eti cikkek termelése pedig a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra emelke­dett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytassák a harcot azért, hogy a Szovjetunió fő gazdasági fel­adatát békés gazdasági verseny révén törté­nelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdasági rendszer fölé­nyére támaszkodva, utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekinte­tében. A kommunista párt feltétlenül szükséges­nek tartja, hogy a jövőben is biztosítsák a nehézipar elsődleges fejlesztését, mindenek­előtt a vas- és színesférríkohászat, a szén- és ásványolajipar, az energetika, a gépipar, a vegyitermékek és az építőanyagok gyártásá­nak fejlesztését. Ugyanakkor a kongresszus úgy véli, hogy a társadalmi termelés jelen­legi színvonala módot nyújt nemcsak a ter­melési eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fejleszté­sére is. Az egész ipari termelés további növekedé­sének döntő feltétele az állandó műszaki fej­lesztés. Kitartóan és, tervszerűen meg kell honosítani az iparban és a közlekedésben a tudomány és a technika legújabb vívmányait, valamint az élenjáró módszereket' korszerű­síteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munka- és a gyártás-szervezést, ki kell terjeszteni az ipar­ban a specializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termfelékenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó felada­tok teljesítésének döntő feltéteiét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megköveteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia készletek felhasználását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fel­lelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti vidékein a következő tíz­tizenöt évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villamosenergia-termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát — amely évente 15—20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyártási központo­kat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állami tervfeladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt cikklista és minőségi mutatószámok tekinte­tében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyár­tási kapacitásokat, szorgalmazzák, hogy a vállalatok egész hónapban ütemesen, folya­matosan roham-munka nélkül dolgozzanak, egyenletesen terme’jenek. ami megköveteli a vállalatok tervezésének és anyagellátásának komoly megjavítását; hogy javítsák a gyártmány minőségét, fo­lyamatosan csökkentsék önköltségét, valósít­sák meg a legszigorúbb takarékosság rend­szerét, vezessék be az önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a termelésben a műanyagokat, úgyis, mint nyersanyagokat és mint segédanyagokat avé­gett, hogy a hatodik ötéves terv során telje­sen szintetikus nyersanyagokkal helyettesít­hessék a műszaki célokra használt élelmisze­reket. A szovjet állam a népgazdaságban évről évre növeli az építkezési beruházásokat. Avé­gett. hogy ezeket a beruházásokat a legna­gyobb hatékonysággal lehessen kihasználni, korszerűvé nagyiparivá kell változtatni az építőmunkákat, tovább kell folytatni a terü­leti alárendeltségű nagy építővállalatok léte­sítését, meg kell javítani az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövi­díteni az építkezések idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyártott vasbeton szerkezeteket és egyéb előregyártott épület­elemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámo­lási időszakban nagy politikai és szervező munkát végzett a mezőgazdaságban. A Köz­ponti Bizottság hatékony intézkedéseket telt számos mezőgazdasági ágazat elhanyagoltsá­gának megszüntetésére és a mezőgazdaság ro­hamos fejlesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fon­tos: a mezőgazdasági tervezés új rendjének be­vezetése amely kibontakoztatja a kolhozpa­rasztok alkotó kezdeményezését; a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi ér­dekeltségének fokozása a mezőgazdasági ter­mékek termelésében. A kolhozok vezető káderekkel és szakembe­rekkel való megerősítése oly módon, hogy a városokból és az ipari központokból sok ezer kommunistát és pártonkívüli dolgozót külde­nek falura: a mezőgazdaság műszaki felszerelésének további megerősítése, a gépállomásokon ál­landó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetőkkel, mérnökökkel és technikusokkal való megerősítése; az állami mezőgazdaságfejlesztégi előirány­zatok növelése. A Központi Bizottság a mezőgazdaság fel­lendítésének programját kidolgozva, helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész me­zőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemes- termény-termelés fellendítésére összpontosí­totta az erőfeszítéseket. Óriási jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szűzföldek hasz­nosításáról és a kukorica vetésterületénc-K nagyfokú növeléséről szóló határozatai. A kongresszus utasítja a Központi Fizott- ságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet, az élelmisze­rek és a könnyűipari nyersanyagok bőségé­nek megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesíté­sének folytatását, a legrövidebb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mezőgazdasági termelés komplex gépe­sítésére, gyökeresen meg kell javítani a szov­jet és a külföldi tudomány és technika vív­mányainak s az élenjáró kolhozok gépállo­mások és szovhozok tapasztalatainak népsze­rűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mezőgazdasá­gi termékegység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az ál­lattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg ami­kor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentő­sen megnőttek, párhuzamosan a termelés ál­talános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly figyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok. gyermek- és egyéb kulturális és szociális in­tézmények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazda- sági vezetés színvonalának emelése. Végezni keJ ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes fe­lelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet és mezőgazdasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kol­hoz, szovhoz és gépállomás konkrét irányítá­sát, mindenféleképpen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezését, fokozniok kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető ká­derek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszerve­zeti és komszomol-szervezeteket, hogy széle­sítsék ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a versenyveze­tést emeljék még magasabb fokra a munká­sok és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét s irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növe­kedése reális feltételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturá/is színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik öt­éves terv éveiben 68 száza’ékkal nőtt, a mun­kások és alkalmazottak reálbére 39 százalék­kal, a kolhozparasztok reáljövede’me pedig másfélszeresére emekedett. A kongresszus tel­jes egészében heiyesli az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa ál­tal a munkások és alkalmazottak reálbérének és a kolhoztagok jövedelmének emelésére, az alacsonyfizetésű doígozó rétegek munkabéré­nek növelésére, a bérezés megfelelő rendezé­sére kidolgozott, valamint arra irányuló intéz­kedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozot­tabban legyenek érdekelve munkájuk ered­ményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama hatá­rozatának, melynek értelmében a hatodik öt­éves tervben valamennyi munkás és alkalma­zott munkaideje hét órára, a szén- és érc­bányaiparban pedig a vezető szakmák föld­alatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a ser­dülő fiataloknak a munkaideje hat órára csök­ken. E határozat előírja továbbá: ahol a ter­melés feltételei olyanok, hogy ez célszerű, át kell térni az-ötnapos munkahétre (nyo’córás munkaidő heti két szabadnappal). A legköze­lebbi jövőben megtörténik a két órával rövi- debb munkaidő bevezetése szombati és ünnep­előtti napokon. A rövidebb munkaidő beveze­tése a munkások és alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyes’i ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dol­gozók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meg­győződését, hogy ezeket az intézkedéseket az egész szovjet nép le1 kés helyesléssel fogadja, s újabb munkai’endülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesz­tési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság által tervbe vett nyugdíjrendezés amely azt a célt követi, hogy je’entősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagy jelentő­ségű az .aggok ellátottságának megjavítása s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növek­szik a lakásépítés terjedelme. Ezzel kapcsolat­ban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam által (lakásépítésre kiutalt eszközök he­lyes felhasználása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, megho­nosítsák az építkezés gyáripari jellegű módsze­reit. A kongresszus kötelezi valamennyi párt­ós gazdasági szervezetet hogy biztosítsa az állami lakásépítési tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segítsen a mun­kásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel foglal­kozzanak a lakosság mindennapi szükségletei­vel, tovább szélesítsék a közétkeztetési háló­zatot, tegyék o’csóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mo­sodák, ruhaszalonok, javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállala-. tok hálózatát, lényegesen nőve'ni kell a ház­tartási munkát megkönnyítő gépek és gyárt­mányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális épí­tőmunka minden területén. Mindenütt meg­valósult az álta’ános hétéves, a nagyvárosok­ban pedig a tízéves oktatás. Megszü'ettek az általános tízéves oktatás fokozatos bevezetésé­nek feitételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság ér­dekében és hazánk biztonságának megerősí­tése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kieme'kedő eredmé­nyeket értek el számos tudományágban, köz­tük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák munkájának legsú­lyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos fo­kig elszakadt az élettől, hogy az iskolát el­végző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnizá- lásának minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell bevezetni, amelyek megad­ják az ipari és a mezőgazdasági termelés kér­déseihez szükséges alapismereteket, sőt ezen­kívül gyakorlatilag is hozzá kell szoktatni * tanulókat a gyárakban kolhozokban, a szov- hozokban, a kísérleti parcellákon és az isko­lai tanműhelyekben végzett munkához. Cél­szerű hozzálátni internátusos iskolák létesíté­séhez, amelyek a gyermekek egészsége szem­pontjából kedvező vidékeken vannak. Jelentő­sen bővíteni kell az óvodai intézmények háló­zatát, bevonva ebbe a népoktatási szerveken és az állami vállalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolata alapján minden erővel javítsák a szakember- képzés minőségét területileg helyesen osszák el* a főiskolákat az országban, közelebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát a technika mai színvonalának megfelelően szer­vezzék meg A fiatal mérnököknek és agro- nómusoknak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyártásszervezés konkrét kérdéséit érintő elegendő ismerettel keli ren­delkezniük. A kongresszus szükségesnek tartja azt hogy minden irányban fejlesszék az ország tudomá­nyos intézményeinek kapcsolatát a termelés­sel, a népgazdaság konkrét igényeivel, össz­pontosítsák a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldására, szüntelenül fokozzák a tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámo’ási időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredmé­nyének tartja a szovjet társada'mi és állam­rend további erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szi- lárdulását a Szovjetunió valamennyi népe ba­rátságának és testvéri együttműködésének nö­vekedését. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának határozatait, amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kulturális építésben. Amellett hogy továbbra is a Szovjetunió mi­nisztériumainak feladatkörében marad az ál­talános irányítás, a tervfeladatok meghatáro­zása és e feladatok végrehajtásának ellenőr­zése a beruházások ellátása berendezéssel és a szükséges pénzösszegekkel, tovább kell bőví­teni a köztársasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. Ez elő­segíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezé­sének még nagyobb arányú -kibontakozását, a szövetséges köztársaságok további megerő­södését, a szovjet népek barátságának megszi­lárdulását. A párt nemzetiségi politikájában abból a lenini elvből indult és indul ki hogy a szocia­lizmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti kü'önbségeket és sajátosságokat, ha­nem el’enkező’eg. biztosítja valamennyi nem­zet és nemzetiség gazdaságának és kultúrájá­nak mindenirányú fejlődését. A pártnak gya­korlati munkája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt. kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy fe’adatai meg­követelik a dolgozók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének további fokozását, a tömegek még nagyobb arányú részvételét az államigazgatásban az állam egész szervező és gazdasági munkájában. Ebből a célból minden erővel fejleszteni kell a szovjet de­mokratizmust, kitartóan javítani kell vala­mennyi központi és helyi szovjet szerv mun­káját meg kell erősíteni kapcsolataikat a tö­megekkel. A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának az utóbbi években a* igazgatási és adminisztrációs apparátus csök­kentése és o'csóbbá tétele céljából, az appa­rátus valamennyi láncszeme tevékenységének megjavítása céljából végzett munkáját, g szükségesnek tarja e munka továbbfolyta­tását. szükségesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak a bürokratiz­mus ellen, a lakosság szükségleteivel szem­ben tanúsított figyelmetlenséggel szemben. A kongresszus teljes mértékben helyesli ar. SZKP Központi Bizottságának azokat az in­tézkedéseit amelyeket a szovjet törvényes­ség megerősítésére, a szovjet alkotmányban biztosított állampolgári jogok szigorú betar­tására tett, s arra kötelezi valamennyi párt- és szovjet szervet, hogy éberen őrizze a tör- vényességet határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánu’ásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a szovjet állam­nak továbbra is magasfokú politikai éber­ség szellemében kell nevelni a kommunis­tákat és az összes dolgozókat, fáradhatatla­nul erősítenie kell vitéz fegyveres erőinket amelyek megbízhatóan őrködnek a' szovjet emberek békés munkája, és a szocialista ham biztonsága fölött. 3. Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongresszus közötti időszakba*, minthogy egész bel- és külpolitikájában és gyakorlati tevékenységében a marxizmus— leninizmus mindent legyőző tanítását követte, szilárdan és következetesen megvalósítja a kommunizmus országunkban való felépítésé­nek s a nemzetközi szocialista tábor erősítésé­nek irányvonalát, magasra emeli a proletár internacionalizmus és a népek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakbaji tovább növekedett az SZKP ereje és tekintél­lyé, megszilárdult a párt lenini egysége foko­zódott a párt vezető szerepe a szovjet társada­lomban. A párt ideológiai politikai és szar­vezeti vonatkozásban még jobban megerősö­dött, a párttagok tömegeinek marxista—le­ninista edzettsége fokozódott. Jelentősen raeg­(FoZjitatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents