Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

1956. február SS. szombat NÉPÚJSÁG 5 Termelőcsoportból termelőszövetkezet A SZÉL irgalom nélkül, va­dul kavarja a szálló hóp. hó­két. Csikorog a hideg. De bent a tanácsházán, ahol kö­rülfogtuk a kályhát, kellemes meleg a világ. A tanácselnök­kel beszélgettünk. A szomszé­dos községben hallottuk, hogy januárban Átány község há­rom I-es típusú csoportja ala­kult át III. típusúvá, termelő- szövetkezetté. — Vagy..., szóval nem is egészen három — mondja az elnök, csak a Dózsa és a Sza­bad Nép, mert a Kossuthból mindössze heten írták alá az ívet. __ Sötétedésre megérkezett a Kossuth elnöke, Sebők Ist­ván is. Jókor nézett be a ta­nácsházára, tőle tudhattuk meg a legfontosabbat, hogyan is történt valójában ez az eset. Gyűlést tartottak január elején a tszcs tagjai. Az el­nök már elmondta mondóká- ját, a résztvevők többsége vet­te is sapkáját, ballagtak ha­zafelé. Vagy hatan maradtak ott és Sebők ekkor szólt elő­ször arról, hogy ők is tovább mehetnének már egy lépéssel. Legalább a II. típusig. Oka volt rá. Nyáron és ősszel akárki láthatta, hogy a tszcs ben nem volt minden rend­ben, nem hanyagságból, vagy azért, mert talán nem szeret­nének dolgozni. Nem terem munka nélkül két holdon 16 kocsi, félkar hosszú kukorica­cső, vagy 12 mázsa élet hol­danként. Meg kell azért szen­vedni Inkább arról van szó, hogy nem mindenkinek állt módjában a földjét kedve szerint megművelnie. Mikor csoportosultak, még otthon volt a család, könnyű volt a 8—9 holddal megbirkózni, de a gyerekek felnőttek és el­kerültek, sokszor még a köz­ségből is Hogy melyik csa­ládból? Megmutatta a na­gyobb munkák idején a föld. AZTÁN az sem volt éppen helyénvaló, hogy a jövedelem is különféleképpen alakult. Több volt, mint egyénileg gazdálkodó korukban, hiszen a gépállomás szántási vetési segítsége sokat jelentett. De mivel a bevitt föld s nem a végzett munka után osztoz­kodtak, nagy különbségek vol­tak a tagok jövedelmei kö­zött. Jó volt ez a tszcs első lé­pésnek, de hát így sem ma­radhatnak örök idők;g. A gondolat tetszett az em­bereknek, végül is úgy hatá­1 roztak, hogy ha a többiek is beleegyeznek, a következő gazdasági évet — már mint 1956 őszétől — ebben az új formában kezdik, j — Ne dekázzunk. alakul- ' junk egyenest III. típusúvá — J döntöttek, amikor a legköze­lebbi összejövetelen vala­mennyien együtt voltak, tehát ősztől kezdve termelőszövet-. kezetek leszünk. Csakhogy közbe jött vala­mi, amire ők előre nem szá­míthattak. Volt a községben a hevesi gépállomásnak egy igen jól felszerelt brigádszállása, irodával ellátva, sőt még egy i nagy istállója is, amelyről a ' gépállomás lemondott. Veze­tősége a helyi tanácsra bízta a döntést, hogy melyik csoport­nak adja oda. Az volt az igaz­ság. hogy a tszcs-nek nem nagyon szükséges az iroda, meg az istálló, nincs azoknak közös jószáguk és ügyes-ba­jos dolgaikat is külön-külön intézik Az egyetlen tsz nek, a Petőfinek pedig már volt irodája Végül is mi legyen a brigádszállás sorsa? Kiszűrődött a hír, s eljutott ; Sebők Istvánékhoz is. — Nem lenne rossz dolog, ha nekünk adnák, mindjárt könnyebben menne az átalakulás. Lenne helyünk. S az a pár hónap mit sem számít. Juhász Károly, a párttitkár is jónak látta. Úgy gondolta, ne halasztgassák, hanem be­széljék meg és cselekedjenek gyorsan, amíg a másik két tszcs fel nem figyel. I— Nem várunk az őszig, jobb lesz most tavasszal kez­deni, — így. minden bevezető nélkül tálalták a tanácselnök elé, hogy mától kezdve pedig tsz-ként beszéljenek róluk. Hatan állták körül az elnök íróasztalát, egy hattagú bi­zottság, köztük az elnök és a párttitkár. — Okosan teszitek, csakhogy a brigádszállásról már lemaradtatok. Egy órával ezelőtt alakult át a Szabad Nép és nekik adtuk oda. De majd segítünk rajtatok is. — Akkor nem alakulunk át — mondták a többiek, amikor a bizottság visszatérve, beszá­molt a tagságnak. Hogyne, nekünk egy kulák-lakást akarnak adni, meg a pálinka­főzőt kínálgatják Hol van ott istálló, meg nagytelek? Vagy abba a diónyi szobába kössük a teheneket? — Nem mászunk kilométe­reket a földünkig, amikor a brigádszállástól mellettünk lett volna. De a bizottság már bejelen­tette, hogy átalakultak és ak­kor nem volt még ellene ki­fogás A tanács továbbította a járási szervek felé Most visz- sza akartok táncolni? — kér­dezte az elnök. A KÖVETKEZŐ napokban sokat fájt Sebők István feje. A tszcs tagok közül csak hét írta alá a belépési ívet Hogy valójában miért nem alakult át az egész tszcs ter­melőszövetkezetté, annak igazi okát könnyű megtalálni, ha az ember elbeszélget egy ki­csit a húzódozókkal. Mert ez a forma sem volt rossz, ez a termelőcsoport — mondták. — Sőt annyiból még tán jobb is volt, hogy ki mennyi földet vitt be, annyit dolgozhatott meg és amit ter­melt, azt nem kellett senkivel megosztania. Jószágot is tart­hatott, ha elesége volt. kedve szerint. A Kossuth majd min­den tagjának két tehene volt, szerződnek bikahízlalásra, jó pénzért adják el a felnevelt borjút, a tejet, tartanak anya­disznókat, több hízót is, el sem lehet sorolni, mennyi ál­latot. Kibújt a szög a zsákból. A tszcs-tagok legfőképpen jó ál­lattartásuk miatt vonakodnak. Nem gondolnak arra, hogy bár otthon egy tehenük lehet, de a termelőszövetkezetnek módja van akár százat is tar­tani, szerződhetnek a közös­ben bikahízlalásra, amelyből I megyénk sok tsz-e száz- és százezreket szerez, vagy ne­velhetnek anyadisznót, tucat­jával, hizlalhatnak is. Álla­munk jó pénzzel fizet érte, és az ebből származó jövedelem is az övék, a tsz-tagjaié Álla­taikat a maguk hasznára ven­nék a közösbe, a tehén árat egy, a lovakét pedig négy éven belül megkapnák. De most még csak annyit látnak, hogy egy évig kevesebb len­ne az állattenyésztésből szár­mazó jövedelmük. ÍGY IGAZ-E ez is? Nem, mert a főként most már egyé­niekből mégis megalakult Kossuth Tsz a 207 hold terü­lethez számítva, az államtól kapott hitel egy részéből ál­latokat vásárol: tíz fejőstehe­net, 100 anyajuhot, két kan­cát. 10 hízónak valót a be­adásba és 10 anyadisznót. Hely is lesz. Az őszi vetés rendben van. elég is lesz, ta­vasziból csak 10 holdat vet­nek, már megbeszélték a gép­állomással, s így bőven jut ideje a tagságnak az istálló megépítésére. HA AZ átalakulás nem len­ne jó dolog, Végh György 16 holdas és a többi 7—8—9 hol- ! das gazda nem lépett volna be. A régi tagok közül is né­gyen már belátták ezt, visz- szatértek a Kossuthba. Az el­ső hónapok eredményei bizo­nyára valamennyiüket meg- ! győzik. DOBAI MARGIT Kellemes szórakozás Csatlakoznak a felsőtárkányi Dózsa TSz versenykihívásához A tódebrői Űj.élet termelő­szövetkezet tagjai is csatla­koztak a felsőtárkányi Dózsa Tsz versenykihívásához. Fel- szabadulásunk 11. évforduló­jára vállalták, hogy első ne­gyedévi beadási kötelezettsé­güket és adófizetési tervüket március 15-ig teljesítik, s ez­zel egyidőben eleget tesznek a baromfi és tojásbeadásból is első félévi kötelezettségük­nek. A szövetkezet tagsága a ház­táji földterület után megha­tározott egész évi beadási kö­telezettségét március 10-re teljesíti. A termésnövelés érdekében az őszi kalászosok fejtrágyá­zását március 15-ig elvégzik, s fejtrágyáznak a szárbaindu- láskor is. Az állattenyésztés és a jó takarmányellátás érdeké­ben április 10-ig elvégzik a le­gelőkön a gyomirtást, a fo­gasolást és az egyéb karban­tartási munkákat. Az őszi mélyszántású földe­ken elvégzik a simítózást, s 18 hold őszi búzavetésüket március 10-ig hengerezik. A kukorica vetésterületet teljes egészében négyzetesen vetik s elvégzik a pótbeporzást. A ta­vaszi kalászosok vetését meg­felelően előkészített talajba március 20-ig befejezik. A je­lenlegi fejési átlagot 2.1 li­terrel. az istállóátlagot 1 liter­rel emelik. A termelőszövetkezet kom­munistái április 4-ig a szövet­kezet fejlesztése érdekében vállalták, hogy március 15-ig I 10 kívül álló dolgozó parasz­tot szerveznek a termelőszö­vetkezetbe. A fenti kép Darbai Ferenc egercsehi olvasónk leveli alapján a bányász mozi egy előadásáról készült. Itt ugyan­is, mint a levélből kitűnik, el­térően az általános, bevált gya­korlattól, nemcsak a vásznon, hanem a nézőtéren is izgal­mas játék folyik. Mikor a né­zők egy félórával a kiírt kezdés után összefagyva be­mennek a mozihelyiségbe, máris kezdődik a játék. A sí­kosra olajozott padlón egye­sek elesnek, de a többség he­lyére jut, s azt hiszi, hogy most már zavartalanul élvez­heti az előadást. De ezek té­vednek. A vásznon Soós Imre vitatkozik Szirtes Adámmal, a ! következő pilanatban... bumm, j az egyik nézőt valamelyik i szellemes gyerek fültövem pat- \ tintotta egy csúzlival Majd Soós Imre megcsókolja Törő- csik Marit, mire egy másik srác, nyílván hogy a jelenet jobban látható legyen, zseb­lámpával világít a vászonra, A moziban többen káromkod­nak, van, aki fütyül, a többiek mélán ropogtatják az itt ma­kukának nevezett napraforgi magot. Az előadás végére so­kan idegrohamot kapnak, a padló pedig lassan fehér lesz a napraforgótól, ami bár nem szép, de jó, mert legalább nem lehet rajta elcsúszni. Ha ez így megy tovább, a régi mozitáblát, miszerint bo­tokat és ernyőket a nézőtérre bevinni tilos, így kell módosí­tani: zseblámpát, csúzlit, nap­raforgó magot, rendetlenkedt gyerekeket és felnőtteket kér­jük a ruhatárba leadni. Nyomtatvány — vagy nemtörődömség? A tsz-ekben ebben a gaz­dasági évben új könyvelési rendszert ve­zettek be. Ez­zel egyidejű­leg új nyom­tatványokat adtak ki. Ne­künk az- egri Nyomtatványel­látótól kell beszerezni a szük­ségletet: Levélben, telefonon, személyesen kértük, sürgettük — a válasz: nincs, várjunk! Vártunk, de még mindig sem­mi eredmény, így nem végez­hetjük munkánkat. Ki a fele­lős ezért? Kerecsendi Kossuth Tsz tagjai Recsken 173 dolgozó paraszt teljesítette egész évi sertés beadását A MEREGFOG . . . Gyöngyösön a Bajza utca 9. izám alatti fogtechnikusi ren­delőt furcsa módon csak es­ténként látogatta néhány „bi­zalmi”, zápfogtól megszabadí­tott páciens. De hát elvégre ebben a szakmában a diszkré­ció a fődolog. Az esti látogatásnak fő oka az volt, hogy ilyenkor műkö­dött a fogtechnikusi műhely egyik berendezési tárgya, a mesedoboz. Nem, kérem, nem a foghúzás, vagy a fogkészítés gépesítéséről van szó. Ez a doboz mást művelt. Csodála­tos dolgokat tudott mondani. Megjósolta például a zápfog- híjas pácienseknek, hogy „már nem tart 'soká”, lelkesí­tett, hogy „ki kell tartani", s ehhez hasonló reményt keltő szavak hangzottak el a nép­rádióként bejelentett világve­vő készülékből. S Borhy Miklós volt föld- birtokosnak, Ormay József volt csendőralezredesnek, egy papnak, s hasonszőrű társaik­nak — hisz kik is lehettek Volna mások az esti pácien­sek — az 1945-ben kihúzott méregfog helyén kezdett far­kas képükben új csontosodás képződni. Nőtt agyaruk, me­lyet népünk eTeni marásra szántak. Acsarkodtak a két ház, egy villa és 40 ho’d föld­del rendelkező kulák házigaz­dával Péczeli Gyula fogtech­nikussal együtt. Az este hallott „jó híreket” másnap aztán továbbítgatták. „Biztos helyről hallottuk — mondták —, hogy rendszervál­tozás lesz, s ha már Amerika hangja és a Szabad Európa is mondja ezt, arra mérget ve­hetünk”. S ők bárgyú fejükkel ezt biztosnak is vették (Kár, hogy nem vettek rá mérget.) Igazolja ezt, hogy például a kulák Péczeli fogtechnikus kezdett berendezkedni a „jö­vőre”. A borház padlásán két katonapuskát, egy géppisz­tolyt, egy pisztolyt, és töl­tényeket, valamint több fegyveralkatrészt helye­zett el „békésebb időkre”. Ud­varán pedig két gödörben — hisz biztos, ami biztos — nagy mennyiségű porcelánkészletet ásott el. De nehogy minden egy helyen legyen, nem mu- losztotta el a rejtegetés más formáját sem. Egy 12 szemé­lyes ezüstkészletet, több hek­tó bort, több m:'zsa rézgálicot és sok más egyéb dolgot befa­lazva kívánt átmenteni a „szebb időkre”. Péczeli kulák úr tőle telhe­tőén előrelátó ember volt. Mint jó spekuláns, gyakran hangoztatta barátai között: ,a rézgálicra azért lesz szüksé­gem, mert a harmadik világ­háború után nem lesz mind­járt rézgálic, s én a 30 hold szőlőmön akkor is jó termést szüretelek”. Hát igen. s hogy addig is, I míg a 30 hold nem neki te­rem, egyéb elfoglaltságot ke­resett a fogászat me lett. A fogtechnikusi laboratóriumban több mázsa cukor felvásárlása útján műbort készítgetett ba­rátai segítségével, s a műbor gőzös levegőjű műhelyben áb­rándoztak „a rendes viszo- ' nyokról”, mikor majd újra sok cselédet, szőlőmunkást tarthat. Ez volt az állandó téma a Bajza úti fogászrendelőben, s nem ritkán, — mint Juhász Ferenc esetében — még fog­húzás közben is szó volt egy­két rémhír elmondásáról, né­hány jóslat igazolásáról. A Juhász Ferencek, Kiss d. Györgyök és társaik, akik év­tizedeken kapáltak látástól- vakulásig a Péczeli-féle kulá- koknak, megelégelték már azt az állapotot, hogy a földbirto­kosok, csendőrtisztek, papok és kulákok feje után menje­nek. 11 év alatt megszokták, hogy saját józan eszükre hallgatnak, s nem dőlnek be az idegen, ellenséges hazugsá­goknak. Minden erejükkel, akaratukkal azon vannak, hogy ezeknek az acsarkodó méregfogúaknak necsak a záp- foguk hiányozzon, hanem ki­verjék az agyarukat is. S ez sikerül is. Borhy föld­birtokos úr és Ormay csend­őralezredes úr már hónapok óta tölti jól kiérdemelt bün­tetését. Barátjuknak, Péczeli Gyula kuláknak pedig — aki egy kicsit tovább vitte — most verte ki méregfogát a legki- I válóbb fogtechnikus, a nép. IA rémhírterjesztő, fegyver­rejtegető Péczeli-kulák ellen őrizetbevétel mellett indult büntető eljárás, s reméljük, nemsokára biztosítanak szá- j mára annyi időt. hogy alapo- j san gondolkozzon azon. nem hasznos, ha a , fogtechnikus” népünk ellen élezgeti a fene­vadak agyarát > BÔDI JÁNOS D határidők betartását ígérték a 21-es Építőipari Vállalat dolgozói Az elég hidegnek mondható első negyedévben leginkább téliesített munkákkal foglal­koznak a 21-es számú Állami Építőipari Vállalat Lőrinciben dolgozó munkásai. Eddig hiá­ba volt a nagy hideg, fagy­szünetet egyetlen esetben sem kellett tartani. A januárban tartott terme­lési értekezleten dolgozóink előtt ismertettük a múlt év eredményeit és az ez évi terv­feladatokat. Ez évben gondo­sabban foglalkozunk a mun- kaversennyél is, ennek bizo­nyítéka, hogy dolgozóink év elején megkezdték éves válla­lásukat. Minden igyekezetünk­kel azon leszünk, hogy az építkezések határidejét ponto­san betartsuk, s munkánk mi­nősége ellen ne legyen kifo­gás. A kisebb felajánlásokból egy-kettőt hadd említsek meg: a Kurucz m. brigád vállalta, hogy az I-es számú pince be­tonozását január 25-re elvégzi s mivel időközben a H. Tóth komplexbrigád átvette a mun­kákat, ők a felajánlást há­rom nappal előbb teljesítet­ték. Ugyancsak három nap­pal előbb teljesítette vállalá­sát a Dragos ácsbrigád is, amely a pince zsaluzására tett ígéretet. A brigádok versenye tovább folytatódik. Szegedi Imre, főépítésvezető A recski dolgozó parasztok az elmúlt évet is adósság nél­kül zárták. Most az újév első hónapjaiban is példamutatók a begyűjtésben. Negyedévi tervüket sertésből 100, szarvas- marhából 142 baromfiból 125 százalékra teljesítették. Eddig a községben 173 dolgozó pa­raszt tett eleget egész évi sertésbegyűjtési kötelezettsé­gének, míg 57-en szarvasmar­habegyűjlési tervüket is telje­sítették. Élenjárnak a be­adásban Holló sz. Sándor, Gál b. János, Fábián János és Vin- cze Péter dolgozó parasztok: E példamutatás eredménye; hogy a beütemezéseknek meg- fele ően mindenkor határidő ! előtt teljesítik kötelezettségü- ! két a dolgozó parasztok, s ed­dig egyetlen hátralékos sincs. iTANÁCSOK HÍRADÓJA: — Tarnalelesz községben a községi tanács elhelyezése'nem voit megfelelő, a zsúfoltság zavarólag hatott a munkára. A tanács nemrégiben új épü­letbe költözött, amelyben meg­felelő elhelyezést kapott a be­gyűjtési hivatal is. — VERPELÊT, Mikófalva, Noszvaj és Monosbél közsé­gekben a napokban volt a já­rási tanácstagi választás. Ver- peléten Nyíri Sándor főhadna­gyot, Mikófalván Dobó Sán­dor községi VB elnököt, Nosz- vajon Balázs Aladárt, Monos­bél községben pedig Bokor Gyula járásbírósági elnököt választották járási tanácstag­nak. (Bóta Zoltán) — Az első negyedévi barom­fi beadási terv teljesítésében élenjár Karácsond 171 száza­lékkal. Kisnána 140 százalék­kal, Halmajugra 120, Nagyfü- ged 114 és Visonta 100 száza­lékkal. — A GYÖNGYÖSI járás első negyedévi sertésbegyűjté­si tervét január 31-ig 104 szá­zalékra teljesítette. A járás 23 községe közül 14 község jó­val 100 százalékon felül tel­jesítette beadási kötelezettsé­gét, így Abasár 139, Nagyfü- ged 157, Gyöngyössolymos 155, Vámosgyörk 151, Atkár 138, Viaonta 137 százalékra. — Pétervására község taná­csa február 15-én tartotta ha­vi rendes ülését, amelyen meg­tárgyalták az oktatás munká­ját Az iskolaigazgató beszá­molója eredményes, oktató munkáról tájékoztatta a ta­I nácsülést, majd kitérve arra, I hogy feltétlenül szükséges egy ötödik tanterem létesítése az iskolában, a tanítás zavartalan­sága érdekében. A tanácsülés határozatot hozott a tanterem létesítésére és a pedagógusla­kások biztosítására. — A RENDKÍVÜLI időjá­rás és havazás következtébe« a gyöngyösi járásban nagy hó­akadályok keletkeztek, az utak járhatatlanná váltak. Markazon a tanácstagok meg­szervezték a hó eltakarí­tását. Február 12-én, vasárnap a tanácstagok szervező mun­kája eredményeképpen mint­egy 400 ember dolgozott a hó eltakarításon. POSTA RÁDIÓ JAVÍTÓ ÜZEME „Rável* Eger, Zalár u. 7. mindenféle rádiót, erősítőt, stb. javít garanciával, ma­gánfélnek Is.

Next

/
Thumbnails
Contents