Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

NÊPUJSÏG

195«. február 25. szombat

2

( Folytatás az 1. oldalról)

Egyre szélesedik a szocialista tábor szuverén országai közötti baráti együttműködés

A hatodik ötéves terv meg- | valósítása fontos szakasza lesz a Szovjetunió alapvető gaz- j dasági feladatának megoldásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rövid idő alatt a békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista országokat.”

N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség, mint amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont a „Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrendszer; a szocialista ér a kapitalista világrendszer békés gazdasági versengése folyik.”

N. A. Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. „ Ennek az együttműködésnek a területei kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják

I a termelés szakosítását és ko. operációját, kicserélik tudo- I mányos, műszaki vívmányai- ' kát és élenjáró termelési tapasztalataikat stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének.

A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világháború eredményeként országok egész sora. vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen összeomlását Lenin oly világosan előre látta.

A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésének tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom összes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirágozhassa- nak.”

„A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert az a haladóbb.”

Az 1960-as terv: 68,3 millió tonna acél

N. A. Bulganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyamán hatvanöt százalékkal kell emelkednie. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban —

o hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben, és 5.3- szer akkora, mint 1940-ben, a háború előtt.”

„A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatai az ipar területén abban állanak — folytatta N. A. Bulganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ásványolajipar, a szénbányászat és a vegyipar fejlődését, biztosítsuk az erőműépítés mindent megelőző ütemét és a gépgyártásnak, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, kovácsoló-, és sajtológépek, automatizálási berendezések és műszerek gyártásának gyors fejlődését.“

A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villanyenergiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvéve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti pz Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyersvasat, 68 300 000 tonna acélt, 52 700 000 tonna hengerelt árut fog termelni.

A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal, a kőolaj kitermelést 91 százalékkal, a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését tervezik, 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesztéséhez. Uj olaj- lelőhelyeket fedeztek fel és kezdtek kiaknázni, ennek eredményeképpen az ipari kőolajtartalékok a háború utáni

években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ban az ország egész kőolajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni.

A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos erőművek kapacitásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, addig a villamosenergiatermelést 88 százalékkal kell növelni.

A vízerőművek kapacitása az ötéves terv idején 2.7-sze- resre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molotovi és a vot- kinszki vízerőmű építését s ezenkívül megkezdik a szara- tovi, a csebokszari és az alsó- kámai vízerőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán a

bratszki és a Jenyiszejen a krasznojarszki, melyek mindegyikének kapacitása 3 200 000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áramszolgáltató

rendszert létesítenek, megvetik a közép-szibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása 2-2,5 millió kilowatt.

N. A. Bulganyin rámutatott arra. hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előznie fejlődésben a többi iparágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint 80 százalékkal növelik. A gépgyárakat rövid idő alatt új, nagytermelékenységű berendezéssel kell ellátni: forgá-'

csológépekkel, kovácsoló- és sajtológépekkfci, automata- és félautomata gépsorokkal. Az automata- és félautomata gépsorok gyártása, az önműködő üzemrészek és gyárak berendezéseinek gyártása körülbelül ötszörösére növekszik. Ki kell dolgozni a 200—300 000 kilowattos gőzturbinák terveit és meg kell kezdeni a turbinák gyártását.

A műszaki fejlesztés elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással

A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről, a fa- és papíripar, valamint a fafeldolgozó iparfejlesztéséről beszélt.

„A hatodik ötéves tervben

— folytatta N. A. Bulganyin

— meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel

újabb nagy lépést teszünk előre • kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásában. Ehhez minden előfeltétel megvan". Az élelmiszeripari dolgozóknak nagymértékben fokozniok kell a húsáruk, zsiradékok, tejtermékek, haláruk, cukorfélék és édesipari gyártmányok, valamint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építeni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak több mint másfélszeresre kell növelniük a lábbelik és a konfekciós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok a lenszövetek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagymértékben kell kifejleszteni a műrost- és a szintetikus rost gyártását.

A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. „A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással, s elsősorban a gép- és berendezés-állomány állandó tökéletesítésében, a legkorszerűbb gyártástechnológia bevezetésével, a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb, legésszerűbb felhasználásában, mindennek eredményeképpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásának szüntelen növelésében jut kifejezésre."

N. A. Bulganyin rámutatott arra. milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automatizálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére és a szocializmus

A mezőgazdaság 70 százalékkal

A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelésének a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. A szemestermények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék.

11 milliárd púd szemester- mény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takarmányozására.

Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej és egyéb szükségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő.

„A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül 1 650 000 traktort kap majd (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 560 000 gabonakombájnt és sok más gépet.”

Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves terv-időszak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és traktorállomások villamosítását.

A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedést tett a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. Nagyjelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban felelőssé teszi a gépállo' feltételei között elősegíti a dolgozók műszaki-kulturális emelkedését. Ezenkívül az

automatizálás biztosítja a

termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkentését, ugyanakkor fokozza a termelőfolyamatok megbízhatóságát és

folytonosságát..”

A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új

J gépek, felszerelések, anyagok és más készítmények minőségét, törekedni kell arra. hogy ! e készítmények megfeleljenek 1 a tudomány és a technika leg- i újabb vívmányainak, az elavult gépeket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a termelésből és újakkal kell helyettesíteni.

I A tudománynak a techni- I kai haladásban betöltött nagy I szerepéről szólva Bulganyin I hangsúlyozta, hogy javítani ‘ kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokkal, helyeseb- ! ben kell területileg elhelyezni a tudományos kutatóintézeteket és a főiskolákat, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy közelebb kerüljenek a termelési bázisokhoz.

I „A technikai haladás nem- ' csak a tudomány dolgozóinak, a mérnökeinek és technikusoknak, a tudományos kutató- intézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, I ez a feladat mindenkire egy- ’ aránt .tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet- és gazdasági szervekre, a tudósokra a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújitókra, az ésszerűsítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét.“

össztermelésének

kell növekednie

mások dolgozóit a kolhozokban végzett munkáért.

N. A. Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervek szerint 8100 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis három és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vették közel 6500 kilométer 1 hosszúságú új vasútvonal : megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállítás mennyisége több 1 mint kétszeresére, a folyami I flottáé 80 százalékkal, a gépkocsiszállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik.

Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel.

N. A. Bulganyin részletesen foglalkozott a munka termelékenységének további emelé- ’ sével és a termelés gazdasá- ! gosabbá tételével. A Szovjet- : unió dolgozói közvetlenül ér- j dekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, >az egész I nép anyagi jóléte fokozásá- ! nak. A munka termelékenysé- I gének emelkedését a hatodik I ötéves tervben főképpen azok j az átfogó intézkedések bizto- j sítják, amelyek révén az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építkezéseknél és a népgazdaság más ágaiban meghonosítják a korszerű, új technikát és ennek j alapján emelkedik a munka I technikai ellátottsága. A munka termelékenységének emelésében komoly szerepet kell betöltenie a normamegállapítások és a munkabérek rendezésének.

Az irányelvek tervezete szerint a hatodik ötéves tervben legalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés és a vasúti szállítás önköltségét, a kereskedelem forgalmi kiadásait, ami öt év leforgása alatt összesen 500 milliárd rubel megtakarítását jelenti.

A szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának növeléséért

A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb.

N. A. Bulganyin emlékeztetett azokra, a dolgozók élet- színvonalának további emelését és a munkakörülmények javítását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsonyfizetésű kategóriák munkabérének emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, a nyugdíjellátás gyökeres javítására, stb.

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem kiszélesedésének, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakásépítés előtt is.

Tervbe vették a népoktatás további fejlesztését A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. „A középiskolák X. osztályát öt év leforgása alatt 6 300 000 ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi."

„Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt és félmilliót meghaladó létszámú szak-’ ember-hadsereggel rendelkezik. A’ szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek — nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A főiskolák és a középfokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére.

Tervbe vették négy millió, vagyis majdnem ugyanannyi szakember képzését mint amennyit a két előző ötéves terv keretében képeztek ki. A főiskolákról a hatodik ötéves tervben több mint 650 ezer mérnök kerül ki az ipar. a közlekedés és az építkezések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik ötéves tervben főiskolát végzett szakembereknek. Komoly figyelmet fordítanak a tudomány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika, és a rádiólokáció, továbbá az atomerő békés felhasználása.

N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag előírt intézkedéseiről és a közegészség- ügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elosztásának kérdésével.

'„Épp úgy, mint az előző ötéves tervekben — mondotta — most is a keleti területek gazdaságát kell a leggyorsabb ütemben fejleszteni. Itt óriási szén-, bauxit, vízienergia-, fa-, vasérc-, színes- és ritkafém- készletek, vegyi nyersanyag- készletek összpontosulnak. A hatódik ötéves tervben a keleti vidékek beruházása több, mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházásainak körülbelül felét teszi ki.” Az ország keleti részén biztosítani kell a sze- mestermény-termelés továbbfejlesztését. Különösen nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása terén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sokoldalú, általános fejlesztése és megerősítése. 11

Beszámolója befejező részében N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelőtapasztalatait.

Országunk dolgozói az irányelvek tervezetének megvitatása során feltárták a népgazdaságunk mélyén rejlő újabb nagy tartalékokat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutatták az utat egész munkánk további megjavításához.

N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunié hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terée nemcsak belpolitikáiig, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjetállam nagy alapítója előre látott: a szovjetállam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetére, az emberiség történelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával’“.

A Szovjetunió gazdasági építésének grandiózus tervei — mondotta N. A. Bulganyin — gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, ideológiánkból fakadnak, mindé» ország, minden nép közötti tartós béke és barátság ideológiájából. „A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdulására."

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a Szovjetunió továbbra is „következetesen és hajthatatlanul folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját.”

„Még jobban erősíteni fogjuk testvéri kapcsolatainkat és barátságunkat a népi demokratikus országokkal — folytatta N. A. Bulganyin, — mindannyiunk közös érdekében bővítjük velük együttműködésünket. Továbbra is olya» politikát folytatunk, amelynek célja kapcsolataink megjavítása az Egyesült Államokkal, Angliával, Francia- országgal és más országokkal, fejleszteni és erősíteni fogjuk baráti együttműködésünket az Indiai Köztársasággal, Burmával, Afganisztánnal, minden olyan állammal, amelynek érdeke a béke fenntartása és megszilárdítása, a kereskedelem sokoldalú fejlesztése és a kölcsönös előnyök elvének betartása alapján bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat minden országgal."

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a kitűzött feladatok becsületes elvégzéséhez minden feltétellel és lehetőséggel rendelkezik. Beszámolója végén kijelentette:

„Hős munkásosztályunkat és dicsőséges kolhozparasztságunkat, kiváló értelmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége forrasztja össze, alkotóenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált és bölcs vezetője van, mint a marxizmus— leninizmus nagy és halhatatlan tanításával felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja meg útunkat a fényes jövő: a kommunizmus fel-."